Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-06-01 / 3. szám
15.oldal Magyar Végvár 1953 junius kommunista francia szavazó legnagyobb része hűséges fran cia, mig a kevés számú szabotŐrt megfigyelés alatt tartanák. Jól hangzik, azonban igaz-e ez az állitás? Úgy látszik a franciák e!hiszik,mig Amerika reménykedik. o AMERIKA és ANGOLORSZAG O Aki Amerika és Anglia viszonyát akarja jellemezni jelenleg, azt mondhatja, hogy legalább is kissé feszes. A legutóbbi két háború elmozdította Angliát a vezető népek listájának első helyéről és Amerikát tette oda. Bár ez nem jelenti, hogy Anglia nem fontos a világhelyzetet illetőleg, azonban az bizonyos, hogy Anglia megszűnt világhatalom lenni. Ez nagyon keserű pirula az angolok Számára és sehogyan sem tudnak jóképet vágni a számukra rossz játék - hoz. Majdnem azt lehetne mondani,hogy a rakoncátlan, elkényeztetett gyerek szerepét vették át, akitől elvették a játékszerét és minden erőlködése ellenére sem adják azt vissza neki. Meg lehet érteni a helyzetet, azonban ez nem segít. Anglia a történelem folyamán mindenkor úgy járt el, hogy abból neki haszna származott. Amerikát hibáztatják, hogy a dollárért mindent megtesz, azonban Anglia sem jár messze,sŐt mestere volt ennek a módszernek. Anglia nehezen tudja belátni, hogy mostantol kezdve számításba kell venni a többiek érdekét is. Ezt nem szereti,nem is akarja. Példa erre, hogy az angol hajostársaságok vigan szállítottak háborúhoz szükséges anyagokat vörös Kínának, amikor tulajdonképpen Anglia is háborúban áll az Egyesült Nemzetek révén Kínával és Koreával. De miért kell a jobb kéznek tudni, hogy mit csinál a bal? Sztálin halála óta meg éppen furcsa dolgok történnek Angliában. Az egészen természetes, hogy Anglia mindent megtesz,hogy a Szovjettel való háborút elkerül je. Ezt nem is lehet felróni. Pl.Churchill Sztálin halála előtt sehogyan sem akart a Szovjet urával találkozni, azt mondotta, hogy semmi jó avagy hasznos nem jöhet ebbŐl a találkozásból. Bár Ígéretet tett a választási kampány alatt és eme Ígéretet az angol munkáspárt többször is említette neki,de Churchill mindig azt mondotta, hogy az idő még nem "éref meg erre. Sztálin meghalt, aki eléggé goromba ember is volt, Malenkov jött, aki enyhébb hangokat kezdett pen - getni, békét is Ígért, legalább is a béke lehetőségét ajánlotta fel és amit Sztálin nem tudott politikai gorombasággal elérni, Malenkov elérte - Ígérgetéssel. Emlékszünk arra,hogy Eisenhower elnök a béke lehetőségét cselekedetekben látja és nem szavakban Ez a hivatalos amerikai álláspont. Az elnök ismételten hivatkozott erre. Malenkovval való találkozás lehetőségét is erre alapozza. Az elnök szerint a Szovjet részéről eddig csak Ígéret hangzott el, cselekedet soha nem történt.Hajlandó leülni, tárgyalni, de a komoly béke lehetőségének kézzel fogható jelét akarja látni. Nincs kétség afelől,nem is lehet,hogy akár Churchill, akár mék ezt ne tudná. Mégis mi történt? Churchill hirtelen ki jelentette, ho<y most van az alkalom a nagyhatalmaknak leülni a Szovjettel, most van alkalom a béke nyélbeütésére. Kezére játszott az is,hogy majdnem egyidejűleg a Pápa is majdnem ugyanazt mondta, bár az őkijelentése arra vonatkozott,hogy az igazi békét csak az illetékesek személyes találkozása tudja létrehézni. A Pápa nem jelölt meg időpontot a találkozásra. Amerikát váratlanul érte Churchill hirtelen vélemény változása. Valószinűleg Eisenhowerrel sem tudatta előzőleg, ami kinos feltűnést keltett Washingtonban. Valószínűleg nagy örömet a Kremlinben. Akkor jött ez a kijelentés, amikor az amerikai-angol viszony nem épen a legszivélyesebb. Atlee nyilatkozata, amely nagyon is tapintatlan volt, hogy ki csinálja az amerikai külpolitikát, az elnök-e vagy^Mf£prthyiés a köréje csoportosuló elzárkózást hirdető politikusok? Visszahatást szült ez a politikailag oktalan nyilatkozat, bár később Atlee módosította. Eső után köpönyeg. Ugyanekkor mondotta Atlee azt is, hogy az amerikai nép egy bizonyos rétege nem akar békét Koreában. Erre jött aztán a hirtelen nyilatkozat Churchill részéről._______________ ö BAJ Több is van. Amerika , mint más ország is, nem szereti, ha idegen beleavatkozik az amerikai politikába. Ki csinálja a külpolitikát Amerikában, nem lehet Atlee kiváltsága ezért Amerikát kritizálni. Ez amerikai belügy. No meg aztán, amikor Atlee «olt Anglia miniszterelnöke, nem egyszer fordult Amerikához segítségért és nem is egészen hiába. Atlee újra lehet Anglia miniszterelnöke és AKKOR ÚJRA fog jönni. Kár az amugyis gyönge lábon álló jóakaratot véglegesen eljátszani. Baj a túlságos érzékenykedés is. Mind a két részről. Közös ellenséggel illunk szembe, közös érdekek fűznek össze. Egy kis higgadtság nem ártana egyik részről sem. Különösen annak a részéről,pki kéri Q ___________ MIÉRT? .0 De miért nyilatkozott Churchill anélkül,hogy megbe" szélte volna először a dolgot Eisenhowerrel? Erre csak találgatásokkal felelhetünk. Lehetséges az,hogy hosszú politikai pályafutásának koronájául szánta a béke létrehozását? Lehet,hogy egyéni hiúsága elragadta? Nem tud be lenyugodni, hogy Anglia másodrendű hatalommá sülyedt és igy akarja megmutatni és bebizonyi.tani, hogy a régi dicsőség nem múlt el véglegesen? Lehet,hogy ezáltal akarja a figyelmet elterelni a vátási ígéretek meg nem tartásáról? Mert bizony nincsen minden rendben a Churchill portán a tett Ígéreteket illetőleg! Ki tud mindezekre feleletet adni? Bizony csak a jövő
