Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1953-11-01 / 8. szám

9. oldal Magyar Végvár 1953 november őket s ma még kevésbbé hajlandó a 'felszabadító dicső szovf­­jethadsereg', Sztálin s egyéb szovjetnagyságok dicsőítésé­nek s szolgálatának utjain. Ezek az álcázott szovjetimádok újabban, amikor lát­ják, hogy ellenfeleik nácizásával, elkoptatott lemezeikkel nem érnek el semmit, még alávalóbb eszközökhöz nyúlnak és az egyéni becsületbe gázolnak bele e bérelt hasábokon épp úgy, mint a hozzájuk hasonszőrű göndörök lapjában. Most Bodán Mcrgitot, az amerikai magyarság köztisztelet­ben álló, kiváló művésznőjét vették célba, akinek sarkáig sem érnek fel. Mindenki tudja Bodán Margitról, hogy az összeomlás után a rab magyarság nyomorán épugy, mint a németországi lágerekben sínylődő menekültek, elsősorban a szellemi emberek nehéz helyzetén rengeteg egyéni munka és anyagi áldozattal segített, minden jó magyar ügy támo­gatására készséggel hajlandó, önzetlenül s ahontalanok át­segítésében is nagy érdemeket szerzett. A szovjetkollaboránsok szemében mindez s főleg az, hogy a Szovjet által üldözött keresztény Írókat, újságíró­kat, tudósokat, művészeket merte segiteni, nagy bűn. Még nagyobb, hogy már évekkel ezelőtt volt benne annyi gerinc , - mint amennyi sok férfiban nem volt - hogy lemondta e­­gyik nagyszabású ünnepségen való szereplését azzal anyilt indokolással, hogy nem hajlandó egy dcbogora lépni a nem­zet sirásoival, a szovjetkol laboránsokkal, ezeknek bizott­mány! képviselőivel. Most, hogy a bérelt hasábok rendelkezésre állnak,si­ettek kitölteni boszujukat Bodán Margiten. Ezúttal is az e­­gyéni becsületbe gázolás metódusával. Egyben persze raj­ta keresztül gyalázzák a nemzeti emigrációt, az ujameriká ; magyarságot is. A Népszava okt.3-i számában "A nyilas csalogány üzelmei" cimmel utszéli hengu, alávaló tenden- ( ciáju közleményt adtak le, amelyben - miután becsmárlik az 'ihaj-csuhaj1 művésznőt - kinek, ismételjük, a cipője sarkáig sem érnek fel, azzal vádolják, hogy 'rajtacsipték' r amikor a nyakkendöüzemben, ahol dolgozik, 'a drága ne­héz olasz selymekből elemeit egy csomot, biro elé került és azonnal betették a dutyiba, a napokban engedték ki fel­tételes szabadságra, de mindennap jelentkeznie kell. "Per­sze nevét nem írják le, hogy baj esetén tagadhassanak.De ezt mégsem lehet, miként a cikk egyéb részéből kitűnik, hogy Bodán Margitról van szó, ezt kétségtelenné teszi,a­­mikor a MHBK ünnepségen való zászloanyai szerepről irnal<. A cikk alávaló hazugságai nyilvánvalók azok előtt, akik a művésznővel érintkeznek, vele dolgoznak, ezek kö­zül többen és a cég főnöke is siettek ki jelenteni, hogy a vád szemenszedett hazugság. Erre aztán azt kezdték hiresz­­telni, hogy a főnök 'megkegyelmezett' a jó munkaerőnek. Bodán Margit igaza tudatában - igen helyesen - kijelentet­te, hogy ötvenezer dolláros kártérítési pert indit a Népsza ­va és szovjetkol laboráns rágalmazó cikkírói ellen, az ösz­­szeget azonban, ha megnyeri, magyar kulturális, sajtó és nemzeti célokra adja.Bodán Margit ebben a perben nemcsac a maga, hanem az állandóan támadott ujamerikások becsü­letéért is küzd. Ezért s adományozó elhatározásáért viszonl az utóbbiak kötelessége, hogy a sok pénzt igénylő peres eljárás során öt is segítsék. Az egész magyar ügynek nagy szolgálatot tesz, ha a bíróság koppint a rágalmazok kör­mére. Emlékeztetünk arra, hogy a Népszavával szemben régebben egy keresztény magyar újságíró, a sokat üldö­zött Fáy Zoltán nyert 15,000 dolláros kártérítési pert. MINDÉ N KOMMENTAR NÉLKÜL... Csupán az amerikai magyarok romlására és okulására. A bridgeporti AMERIKAI MAGYARSÁG 1953 okt.22-i számából a 8. oldal 3-ik oszlopából vesszük a hirt: NAGY FERENC, volt magyar miniszterelnök 50-ik születésnapja alkalmá­ból barátai október 17-én a Parkside szálló nagytermé­ben. A tosztmesteri tisztet dr.Márk Béla ügyvéd töltötte be. Üdvözlő beszédeket tartottak:MSGR. VARGA Béla, a M. N.B. elnöke, Bartha Albert vezérezredes, v.honvé­delmi miniszter,Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, Nt. Bors­­hy Kerekes György,Nt.Béky Zoltán, Lengyel Menyhért, Nt.Balogh E. István, Göndör Ferenc, Kovács Imre, Kirsch Henry, Paer Victor, Stolz George és mások. Nagy Ferenc meghatva köszönte meg az ünneplést, majd hosz­­szabb politikai beszédben válaszolt az elhangzott köszön­tőkre. Beszédének fontosabb részeit az est rendezősége , határozati javaslat formájában, felterjeszti a külügy­minisztériumba. Rögtönzött műsor is volt: Fellegi Teri é­­nekelt néhány dalt -/kár hogy nem Katyinka önagysá­­ga,(szerk.) - / elragadó tehetséggel, tökéletes művészet tel." A szerk.-i megjegyzés a Végvár szerkőnek megjegyzése.) Kérdem: Kell ehhez kommentár? TE HAT - OTT volt GÖNDÖR is az ünneplők között,a­­mi egészen természetes. UGYANEZ a GÖNDÖR írja AZ EMBER 1953 szept.26-i számában: A KARA VAN HALAD c.cikkében: "Miközben Magyaror­szágot egyre jobban kötötte gúzsba a Rákosi-féle rémura­lom /- itt elfelejtette Göndör elvtárs megmondani,hogy ö volt a legvéresebb szájú proponáloja ennek az uralom­nak! - (szerk.) -/ a nyugati országokban és Amerikában is mindmohobban és folyton türelmetlenebb toporzékolás­sal jelentkezett a nácizmus magyar fattyú testvére, a nyi­lasizmus. Hitvány, esküszegő és hazaárulo tábornokok kezdtek hozzá a lázas szervezkedéshez, hogy majdan ott folytassák, ahol gyászos bukásuk alkalmával abbahagyták. Ezek a gyászvitézek és gyászmcgyarok a vezeklés helyett újra a közszereplés mezejére léptek és odáig vetemedtek vakmerőségükben, hogy a bolsevizmus elleni keresztes­­vitézeknek hazudták magukat, holott mindenki tud ja, hogy véresre tapsolták tenyerüket a Ribbentrop-Molotov -szer­ződésnek és hogy a bolsevizmus sokkal kedvesebb nekik, mint a demokrácia. Gyülekezett a Magyarországról el-

Next

/
Thumbnails
Contents