Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-11-01 / 8. szám
Magyar Végvár 1953 november 4.oldal Irta: Egy aggódó magyar MEGJEGYZÉS az AMERI4 KAI MAGYAR SZÖVETSÉG NYILATKOZATÁHOZ. 4 m .ríj Amerikai Magyar Szövetség parancsoló szükségét é rezte annak, hogy nyilatkozatot tegyen és azt Eisenhower elnök elé terjessze. Ennek a nyilatkozatnak a szövegét a magyar újságok nagy része teljességében leközölte és éppen ezért fölöslegesnek látjuk azt ismertetni. A nyilatkozat sehogyan sem felel meg a szabad földön élő magyarság többsége felfogásának és kívánságának abban a külföldön egyesek által fölvetett, de a magyar nemzet ál tál az óhazában sohasem tárgyalt kérdésben, hogy " a magyar nemzet és a magyar nép ősi függetlenségét, szabadságát, a nemzetek közti egyenlőségét s a szomszédaival való békés együttélést őszintén kivánja-e egy olyan tiszta keresztyén demokráciáju szövetségben, mely erős bástyája lehet a bármely oldalról érvényesülni kívánó totalitarian törekvéssel szemben", - következőleg sem a magyar nemzet és a magyar nép kívánságán, de még a külföldön élő magyarság többségének óhaján sem alapszik az elnökhöz és a kormányhoz intézett ez a kérés, hogy a "rendezéskor a rendező hatalmakkal egyetértésben tegye lehetővé a dunai kis nemzeteknek egy egészséges gazdasági és politikai föderációba történendő önkéntes tömörülését." Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarságnak az utóbbi években ide bejött 14 ezren felüli része csaknem teljesen ennek az országnak állampolgára lett s azok igen kis részéből alakult, helyesebben most összetevődő A-merikai Magyar Szövetség az itt élő magyarság többségét nem képviseli s az egész magyarság nevében a magyar nem zet jövő életére messze kiható, de különösen majdani függetlensége csorbítását célzó nemzetközi rendezésre kérelem előterjesztésére nem jogosult. Az "önkéntes tömörülés"kitétel csak a lényegről a figyelem elterelésére alkalmas. Kossuth Lajos és az aradi Tizenhárom vértanú emlékére hivatkozás a federácioba tömörülés előmozdítását kéréssel kapcsolatban pedig egyenesen megtévesztő, mert Kossuth Lajos az ország teljes függetlenségéért vezetett harcot s a 13 aradi vértanú ennek a szabadságharcnak lettek áldozatai. Sőt Kossuth Lajos még az 1867. évi dualisztikus Osztrák-Magyar Monarchia létesítése ellen is küzdött, mint amelyben az ország nem volt független, pedig a kettősségben Magyarország a régi határain belül a nemzetiségekkel békés együttélésben elérte mindazt, amit az akkori viszonyok között elérhetett. Kossuth Lajos egész életében ragaszkodott száműzetésében ahhoz az elvéhez, hogy az ország csak akkor volna szabad és független, ha más államtól teljesen független volna. Akik tehát a magyar nemzetet a dunai kis államokkal federácioba igyekeznek terelni, azok Kossuth Lajosra nem hivatkozhatkozhatnak, különösen, ha meggondolják, hogyj minő lenne a magyar nemzet helyzete Csehszlovákiával, j Romániával és Jugoszláviával való á llamszövetségben? | Ebben a kérdésben a trianoni békeszerződés után, mikor az ország kétharmad részét területben elvesztette és lakosságának több, mint felét elvették, a magyar nemzet óriási többségének, szinte az egész nemzetnek,sőt az elcsatotl területeken nemcsak az ottani magyarságnak, de a nemzetiségek egy részének is álláspontja a revizio volt, vagyis az, hogy az elcsatoft területeknek a csonkaországhoz visszacsatolását követelte. Ha pedig ez Így igaz, , akkor kik és hogyan veszik a bátorságot a magyar nemzet megkérdezése nélkül, hogy az elvett területekről akár részben is lemondással az illetékes nagyhatalmak bármelyikének a bekövetkező rendezésre a magyar nemzetnek a szomszéd országokkal államszövetségbe tömörülését lehetővé tevő ténykedést ajánlgassanak, holott a nemzet az orosz megszállás előtt a teljes reviziot-visszaállitást kérte és sürgette. Hogy pedig azóta a nemzet e kérdésben szabadon nem nyilatkozott, ez azt jelenti, hogy addigi álláspontján nem változtatott. A magyarságnak a külföldön élő bármely csoportja Magyarország felszabadítására csak akkor tesz igazi szolgálatot, ha kívánsága nincs ellentétben a magyar nemzetnek az elnyomatást megelőző idökben kifejezett kívánságaival. Különben minden vélt joszolgálat a nemzetre hátrányos, éppen ezért nem is lehet kivonatos. **************** Mi a legteljesebb mértékben osztjuk a fenti véleményt és őszinte meggyőződésünk, hogy az elnöknek fedett memorandum nem szolgálja Magyarország céljait. Újabban itt is, ott is felbukkannak ezek a federácios elméletek, azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a szépen hangzó szavak mögé is nézzünk és meglássuk, hogy mi is a valóság? Mi az, amit mondanak a szavakkal és mi az, - az igazi cél! - amit eltakarnak a szavakkal. A Szövetség által felvetett federácios elgondolás nagyon hasonlít azokhoz az elgondolásokhoz, amelyek felütötték fejüket odeát - az Amerikai Magyar Hangg cikkezett erről legutóbb - meg itt is. Teljesen elhibázottnak és éppen ezért a magyarság jövőjére károsnak tartjuk a Szövetség meggondolatlan memorandumát. Hiszen a megokolásnál két sarkalatos hibát is követnek el. 1./Kossuth Lajossal argumentálnak, holott a cikkíró rámutat arra, hogy ez egyáltalán - a federácios elgondolás - nem felel meg az igazságnak és valóságnak. Ami jelenti azt is, hogy Kossuth egyéniségével akarnak takarózni, bár nekik is tudniok kellett, hogy ez nem fedi a tényeket. 2./ Akaratlanul is lemondanak a történelmi Magyarország függetlenségéről és a független Magyarországot konglomerált nemzetiségek függvényének teszik meg. Az ilyen 'nemzetmentés* nem lehet célja semmiféle magyar egyesülésnek, legkevésbbé a Magyar Szövetségnek, amely állítólag az amerikai magyarságot képviseli. Azok, akik mozgatói és spiritus rectorai a Szövetségnek - szerintünk - óriási bakot lőttek. Nem utoljárc
