Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-03-27 / 12. szám
VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 12. SZÁM. 1980. MÁRCIUS 27. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent - Kanadában: 60 cent MEGALAKULT ZIMBABWE KORMÁNYA A MAGYAR EGYHÁZPOLITIKA ALAPELVEI -II. Bár idetartozna, de messzire vezetne kitérni a vallásszabadság kérdésének arra a területére, melynek elve: ‘ A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan büntet»" (Alkotmány szövege). Ez a terület a másodrendű állampolgárok kérdése, mellyel Magyarország a vallásos emberek gyakran szembetalálják magukat és melyet a magyar püspökök is ismételten szóvátettek. III. AZ EGYHÁZ ÉS ÁLLAM VISZONYÁNAK j TOVÁBBI ALAKÍTHATÓSÁGA Miklós államtitkár kifejti, hogy az állam és az egyház viszonyát a Magyar Népköztársaság alkotmánya, valamint az egyház és állam közötti egyezmények szabályozzák. Az utóbbiak az egyház és állam kapcsolatának elveit és kereteit határozzák meg. Az 1948-ban, illetve 1950-ben megkötött egyezmények, Miklós Szerint ‘‘egyrészt jelzik a (szocialista rendszerhatalomra jutása érdekében folytatott) harc eldőltét, másrészt biztosították a keretet ahhoz, hogy a megdöntött társadalmi viszonyokat immár nem védelmező egyházak és a szocialista állam közt korrekt, lojális és fokozatosan mind jobb viszony alakuljon ki, immár az új szocialista társadalom építésének menetében.” Az alkotmányon és egyezményeken kívül még bizonyos törvények is szabályozzák az állam s egyház viszonyát. Ilyen pl. a fontosabb egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló jogszabály. Az alkotmány, az egyezmények és a törvények együttesen képezik alapját az egyház és állam között ‘‘történetileg kialakult helyzetnek”. Ezt értékelve Miklós államtitkár a következő megállapítást teszi: "Meg lehetünk elégedve az egyházak és a szocialista állam között fennálló viszony eddigi eredményeivel. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy amit együtt felépítettünk, még egyáltalában nem tökéletes és befejezett. Ezzel nem lehetünk megelégedve.” Az állam és az egyház kapcsolata az elért eredmények ellenére is dinamikus marad — mondja Miklós —, mert abban vannak olyan realitások is, melyeket a jelenlegi rendezés nem vett kellőképpen figyelembe. Ezekről a magyar kormány hajlandó tárgyalni. És az élet is hozhat magával váratlan fordulatokat, melyek elfogadására és analizálására szintén hajlandó a kormány. Ha a vizsgálat során bebizonyosodna, hogy igazi vallásos igényről van szó, azokat adminisztratív eszközökkel nem szabadna korlátozni. "A magyar nemzeti és nemzetközi egyházpolitika általában jól bevált .... — állapítja meg a továbbiakban Miklós — ezért a jövőben sem kell azt alapvetően rendezni, hanem a fennálló alapokon továbbfejleszteni.” "Ezért a helyzet javítása hasznosabb, ha figyelmünket a közvetlenül előttünk álló nemzeti és nemzetközi feladatokra fordítjuk és olyan célokat tűzünk ki magunknak, melyek lehet, hogy szerényeknek, vagy nem kielégítőnek tűnnek, de amelyek mégis következetes lépést jelentenek előre.” Az egyház és állam viszonyában Magyarországon még túl sok a hatalmi szóval diktált, az ideiglenesen, látszatra rendezett, a csak titkos protokolban rögzített kérdés ahhoz, hogy az adott "történetileg kialakult helyzetet” szolidnak és főleg igazságosnak lehessen nevezni. Az állam és az egyház közötti megegyezések létrejöttét is hatalmi szó diktálta. Az 1950-es megegyezést a sztálinista kor adminisztratív visszaélései során (melyek tényét Miklós is elismeri) az állam részéről tusz-szedés előzte meg: a szerzetesek deportálása — melyre a püspöki kar körlevele az egyezmény aláírása után kifejezetten hivatkozott is. (A szerzetesek és a szerzetesség ügye azóta sincs megoldva.) Az egyház és az állam közötti viszony "rendezése” még messze áll a teljességtől. A magyar állam az 1964-es részleges megegyezést követően a Vatikánnal szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások során a személyi kérdéseknek, vagyis a mindkét fél számára elfogadható püspökök kinevezésének biztosítsák az elsőbbséget, a lelkipásztorkodást érintő kérdések rendezésével szemben. 1976-ban Dr. Lékai Lászlónak esztergomi érsekké történő kinevezésével lezárult a tárgyalásoknak ez a szakasza. A lelkipásztorkodásra vonatkozó kérdések sorravétele azonban húzódik. Félő, hogy mire ezen a téren számottevő "rendezés” történik, a magyar papság rohamos kiöregedése és számának csökkenése miatt, éppen a pasztoráció korszerűsítésének legfontosabb előfeltétele fog hiányozni: a megfelelő számú és korú lelkipásztor. Az egyház és az állam közötti viszony alapvető problémáira utal az is, hogy a politikai élet gyakorlatától elterően a régebbi egyházpolitikai perek elítéltjeit nem rehabilitálták. Sok mai áldozata van annak a rendelkezésnek pl., mely a börtönbüntetések előtt letöltött munkaidőt nem számítja be a nyugdíjjogosultságba. Sok régi elítéltet sújtanak még mindig az útlevélkorlátozó rendelkezések iá. Az egyházi dossziék rendszere a rendőrségen ma is létezik és az abba zárt tények bármikor bírósági tárgyalás anyagává válhatnak. A jelen állapotot tehát nehezen nevezhetjük "történelmileg kialakult” helyzetnek. Nem történeti fejlődés belső logikája hozta létre, hanem sokkal inkább az a tény, hogy a magyar állam egyházpolitikáját mértékadóan ma is ugyanazok a személyek alakítják, igazgatják és hajtják végre, akik régebben az egyház adminisztratív és bírósági visszaszorítása idején, az egyházüldöző intézkedéseket elrendelték és végrehajtották. Ezek a tisztviselők a mai egyházpolitikai adottságok közt is szeretnék elismertetni közel három évtizedes munkásságuk eredményeit, készek kimenteni hibájukat és nehezükre esik — mert visszahat személyükre — az okozott kár jóvátétele. 1956 decemberében, a magyar forradalom után, a politikai is gazdasági konszolidációt kereső kormányzat feloszlatta az f— Folytatás az ötödik oldalon — Á rhodesiai Sallisburyből érkezett AP-híradás szerint Mugabe Robert miniszterelnök vezetésével máris megalakult Zimbabwe .— korábbi és jelenlegi nevén: Rhodesia ,— kormánya, amely a tervek szerint április 18-án veszi át a főhatalom gyakorlását Soames lordtób mint brit gyarmati kormányzótól. Ugyanazon a napon történik meg Zimbabwe néven Rhodesia állami függetlenségének kinyilvánítása is. A hír hallatára azt gondolhatnánk, hogy a baloldali volt gerillavezér kormánya csupán gerillából tevődik össze, pedig valójában Mugabeval együtt mindössze 4 volt gerilla akad a miniszterek között. Maga Mugabe, aki munkásszülők gyermeke és hitvalló marxista, misszionárius iskolába járt. először tanító volt. később 6 bacheleor-fokozatot szerzett (3-at evelezés útján, amíg fogságban volt). Nkomo Joshua, a másik volt gerillavezér, aki a Mugabevormány belügyminisztere, ugyancsak egyetemet végzett közgazdász és szociológus. A harmadik volt gerilla, Mzenda Simon miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, ácsmesteri iépesítéssel rendelkezik, magasabb tanulmányokat sohasem végzett. A negyedik volt gerilla a Mugabe-kormány egyetlen nő tagja. Nhongo J eurai Ropa, az ifjúsági, sport és szóra<ozási ügyek minisztere, 25 éves, és Mugabe egyik tábornokának felesége. Iskolai végzettsége ismeretlen. Zvobgo Eddison, a helyi közigazgatási ügyek minisztere, a Fűlt egyetemen, a massachusettsi Medfordban végzett, ahol bölcseleti doktorrá avatták. Egy időben a Harvard (egyetemen büntetőjogot adott elő, mint associate professzor. Shamuyrira Nathan tájékoztatás- és utazásügyi miniszter a Princeton egyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet, másik fokozatot pedig Londonban közgazdaságból. Kangai Kumbirai munkaügyi és népjóléti miniszter San Franciscóban közegészeégtanból kapott bachelor-fokozatot. I ekere Edgar tervgazdálkodásügyi miniszter anglikán leik ész fia, missziós iskolában végzett, majd a délafrikai egyetemen közgazdaságból szerzett bachelor-fokozatot. Mutumbuka Dzingai nevelés- és vallásügyi miniszternek a brit Susséx egyetemen szerzett bölcsészeti doktorátusa van vegyészeiből; a Királyi Vegyészeti Intézet tagja, Dublinben a Trinity CoMege tanára volt. Sekaramayi Sydney föld- és telepítésügyi miniszter órvosdoktor. Csehszlovákiában és Svédországban tanult, majd az Egyesült Államokban folytatott orvosi gyakorlatot. Munangwa Emerson államminiszter a zambiai egyetemen jogot végzett. Munyaradzi Oliver dr. pénzügyminiszterhelyettes: orvos, a Royal College of Surgeons tagja; Mazarodze Simon dr. az egészségügyi miniszter helyettese, Dél- Afrikában, a Natal egyetemen szerezte meg képesítését. A felsorolt magas képzettségű miniszterek világnézete igen különböző, néhány esetben éppenséggel ismeretlen. A Mugabe-kormány politikai irányzatát tehát nehéz lenne előre meghatározni, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy az egyik fehér fajtájú miniszter a földművelésügyi minisztérium élén 5000 fehér gazdát képvisel, a másik fehér miniszter, Smith David pedig aki a kereskedelmi és iparügyi minisztérium élére került, gazdag földbirtokos. Smith Ion volt miniszterelnök az új kormányban nem kapott helyet, noha jártak olyan hírek, hogy a maga részéről vállakozott volna valamelyik tárca betöltésére. TILTAKOZÁSUL FELGYÚJTOTTA MAGÁT Március 21-én a lengyelországi Krakkó vásárterén Badylak Valenty 76 éves lengyel polgár a téren álló régi szökőkúthoz kötözte magát, benzint öntött ruhájára, melyet aztán meggyújtott, mielőtt akár a közelállók, akár a rendőrök szándékában meg tudták volna akadályozni. Tettének elkövetése előtt rövid beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy elege van már a jelenlegi politikai helyzetből s ezért nyilvánosan tiltakozott a közelgő országos válaszások ellen. A szemtanúk szerint Badylak három zászlót lengetett. Az egyiken Katynért, a másikon Le a totalitarizmussl! , a harmadikon pedig “Unokámért, akit arra kényszerítettek, hogy igyék — volt a felírás. Az AP-tudósítás az első zászló felírásához külön magyarázatként hozzáfűzi, hogy Katyn falu és erdő neve a Szovjetunióban, ahol a második világháborúban több ezer lengyel tisztet gyilkoltak le. A lengyelországi kommunista kormány ugyan azt állítja, hogy a lengyel tiszteket, akik 1939-ben estek hadifogságba, a németek ölték halomra, akik később foglalták el ezt a területet, nagyon sok lengyel mégis azt hiszi, hogy a tömeggyilkosságot az oroszok hajtották végre, mert attól féltek, hogy a lengyel tisztek szovjetellenes földalatti sereget toboroznak. A krakkói rendőrség hivatalos közleménye szerint Badylak elmebeteg volt és kórházba szállítása közben halt meg. Az öreg lengyel halálának híre futótűzként terjedt el a városban s a nép egész nap seregestül tódult a tett színhelyére, virágot helyezett oda, ahol Badylak felgyújtotta magát. Az egyik asszony, miközben csokrát letette, azt mondta: “Nem érdekel, hogy őrült volt. Amit tett, hősi volt! Ezekkel a szavakkal kétségtelenül a közvéleményt juttatta kifejezésre. A VILÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Márt ius 20-án a Há gában székelő világbíróság megkezdte tárgyalását az Egyesült Államoknak Irán ellen indított perében. Owen B. Robert, a külügyminisztérium jogtanácsosa sürgős ítélet meghozatalát kérte, mert a jelek szerint Irán a végtelenségig húzni-halasztani akarja a teheráni túszok kiadását. A világbíróság a múU év december I 5-ép már hozott a túszok elengedésére vonatkozóan határozatot, azt azonban az iráni kormány figyelemre sem méltatta. A formális ítélet meghozatala sem kecsegtet a kérdés megoldásával, mert a bíróságnak nincs ereje és hatásköre az ítélet végrehajtására. Mire jó akkor a bírósági ítélet? Arra, hogy annak alapján az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa jogosan hozhassa meg intézkedéseit a nemzetközi jogot megsértő ország ellen. Vane ilyen intézkedésekre a bírósági ítélet alapján lehetőség? Elvileg igen, gyakorlatilag azonban a Szovjetunió vétójával ezt is ugyanúgy meggátolhatja, mint ahogy az Iránnal szemben tervezett gazdasági szankciók alkalmazását lehetetlenné tette. Erőszak alkalmazásáról viszont szó sem lehet, mert Waldheim Kurt főtitkár szerint az Egyesült Államok részéről a katonai beavatkozásnak még megkísérlése is robbanást idézne elő az egész Közép-Keleten. AZ IRÁNI VÁLASZTÁSOK Az iráni választások eredménye még mindig ismeretlen, mert sok kerületben, ahol az eredeti szavazás egyik jelöltnek sem biztosított kétharmados többséget, újra le kell bonyolítani a választási eljárást. A legújabb hírek szerint a szavazatok megszámlálása április 4-ig semmi esetre sem fejeződik be, mert sokkal lasabban megy, mint ahogy eredetileg elgondolták. Ezzel kapcsolatban a teheráni AP-tudósító arra is rámutat, hogy a túszok kiengedése az új országgyűlés összeillése után is bizonytalan időre eltolódik. A New York I inres párizsi értesülése -zerint az európai közös piac kilenc országának követei a görög követtel együtt arra lettek javaslatot, kormányaiknak, hogy Iránnal szakítsanak még minden diplomáciai kapcsolatót, mert az Egyesüli Nemzetek külön bizottságának elutasítása óta világos, hogy az iráni kormányhatóságok a diplomáciai személyek mentességének nemzetközi jogát, amelyet a túsztartók megsértették, maguk sem tartják tiszteletben. A választásokkal kapcsolatban komoly visszaélésekről panaszkodnak. Állítólag meg á halottak is szavaztak. Bani- Sadr Abolhassan elnök Ígéretet tett, hogy a visszaélések ügyét kivizsgáltatja. Az eddigi eredményekből a megfigyelők arra következtetnek, hogy az iráni nép elsősorban jól ismert egyénekre szavazott. Legerősebbnek a mohamedán papok vezetésével működő izlám köztársasági párt látszik. KHOMEINI Az iráni forradalom szellemi irányítója, Khomeini Ruhollah ayatollah mindinkább államfőnél is nagyobb szerepet játszik. Az izlám újév alkalmából amnesztiát adott Pahlavi Reza Mohammad sah titkosrendőreinek, a sokat emlegetett SAVAK üldözött tagjainak, aztán utasította Bani-Sadr A- bolhassan elnököt, az iráni államfőt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel szüntesse meg a. jelenleg fennálló anarchiát és mindenkit állítson a forradalmi bíráskodás elé, aki nem engedelmeskedik neki. Március 21-én pedig fiával, Khomeini Almiaddal vagy 20.000 főnyi tömeg előtt nyilatkozatot olvastatott fel, amelyben a Szovjetuniót felszólította, hogy megszálló csapatait azonnal vonja ki Afganisztánból. Kijelentette, hogy a Szovjetuniót az izlám ugyanolyan ellenségének tekinti, mint az Egyesült Államokat követő Nyugatot, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy Afganisztán igazhitű mohamedán népe hamarosan ki tudja vívni függetlenségét és meg tud szabadulni a munkásosztály úgynevezett támogatójától. Khomeini Ahmad apja nyilatkozatát a Behesht Zahra temetőben összegyűlt tömeg előtt olvasta fel. A tömeg a sah ellen indított felkelés ''vértgnúi’ -nak emlékét ünnepelte. Bani-Sadr elnök egy óra hosszat tartó beszédében ugyancsak élesen bírálta a Szovjetuniót és felszólította Afganisztán haladéktalan elhagyására (amilyen gyorsan csak lehet). Ehhez kijelentése szerint semmiféle tárgyalásra sincs szükség. Khomeini a lehető leghatározottabban elítélte a baloldali izgatok tevékenységét is, amely főként a gyárakban folyik. Kétségtelen, hogy Khomeini a túlzó radikálisok magatartását bírálta; azokét is, akik a teheráni túszokat őrzik és a forradalmat állandósítani szeretnék, az elnök tekintélyét azonban még mindig nem erősítette meg annyira, hogy az a kérdéseket meg tudná oldani. ELAKADTAK A TÁRGYALÁSOK A bogotai túszok kiadása érdekében folyó tárgyalások menete elakadt. A gerillák már csak két követelésük teljesítéséhez ragaszkodnak: szeretnének biztonságban kijutni az országból, és szeretnék a névjegyzékükön felsorolt 31 I — szerintük — politikai fogoly kiengedését biztosítani. Az előbbi teltételt a kolombiai kormány hajlandó teljesíteni, de az utóbbitól vonakodik, mert tisztában van azzal, hogy engedékenysége a jövőben megbosszulhatja magát. Érdekes, hogy a terroristák is attól félnek, ha ezt a követelésüket feladják, akkor a jövőben minden befolyásukat elveszítik. A kormány kezét megköti az érdekelt országok kormányainak az a követelése, hogy a kolombiai kormány tartózkodjék az erőszak kockázatos alkalmazásától. Castro Fidel kubai elnök már a múlt héten menedékjogot ajánlott fel a bogotai túsztartóknak, ezt külön üzenetben közölte is Julio Cesar Turbay Ayala kolombiai elnökkel. Jól értesült forrásból az a hír is kiszivárgott, hogy Ravelo Fernando, Kuba kolombiai követe felajánlotta közvetítő tárgyalásait a kolombiai kormány és a túsztarló gerillák között. URUGUAY KÖVETE KISZÖKÖTT Gomez Fernando, Uruguay kolobiai követe merész elhatározással kiszökött a dominikai követség épületéből, ahol társaival együtt a gerillák túszként tartották őrizetben. Lepedőkből készített kötélen ereszkedett a követség ablakán át az épület elé. Amikor a túsztartók észrevették, tüzet nyitottak rá, de nem találták el. Az egyik közelben tartózkodó újságíró állítása szerint a menekülőre legalább egyszer az épületet körülvevő katonaság soraiból is rálőttek. A 35 éves Gomez már a dominikai követség birtokbavételekor is könnyebben megsebesült. A gerillák egyébként megengedték, hogy orvos mehessen be az épületbe az ott őrzőn inasok megvizsgálására. Lóvéra Virgilio, Venezuela követe már korábban panaszkodott, hogy beteg. A visszamaradt túszok száma most 31, köztük a köv etek vagy követségi vezetőké 12. Az utóbbiak közt van Asencio Diego, az Egyesült Államok követe is. AZ OROSZ MEGSZÁLLÁS KÖVETKEZMÉNYE Az afganisztáni felkelők nemcsak elszánt küzdelmüket folytatják a szovjet megszálló csapatok és a kommunisták ellen, hanem a szovjet beavatkozás következményeit is egyre inkább hangoztatják, a világ közvéleményének tudomására hozzák. Az izlám fonat1ahn? mozgalom (a Hnrkata Inr|T.!>le Islami ) például az afgán határ közelében levő pakisztáni Peshavárban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nem kevesebbet állít, mint ázt, hogy a megszállók 40.000 embert gyilkoltak meg és 300.000 személyt kényszerítettek arra, hogy hazájából elmeneküljön. A kínai hivatalos hírügynökség, a Xinhua, a halottak és a menekültek számáról nem tesz ugyan említést, de azt a vádat nyíltan hangoztatja, hogy az oroszok nemcsak városokat, falvakat pusztítottak el, gyermekeket, asszonyokat és öregeket öltek meg tömegesen, hanem ráadásul még a legmérgesebb gázokat használták baktériumokkal telített anyagokkal együtt a mahamedánok kiirtására. A mohamedán felkelők saját tevékenységük eredményeiről sem hallgatnak. Elmondják például, hogy 250 szovjet katonát tettek el láb alól, szovjet zsákmányoltak, jet -eket lőttek le Afganisztán délkeleti és keleti részeiben. Egy orosz tisztet 50 katonájával együtt elpusztítottak, 5 szovjet katonát elfogtak, az afgán kormánycsapatokat is megtámadták, 9 szovjet repülőt és 12 helikoptert lelőttek, miközben azok a felkelők gyülekezési helyeit bombázták; egy orosz jeep -et felgyújtottak, 6 utasát pedig megölték. Ezekről persze a szovjet híradások hallgatnak,'inkább arról beszélnek, hogy mivel Kabulban a rend helyreállt, a zárórát, mely korábban este 9-től reggel 6-ig tartott, megrövidítették, este 10-től reggel 4:30ig állapították meg. SZOVJET HELIKOPTEREK ŰZIK AZ AFGÁN FELKELŐKET Az afgán felkelők a szovjet túlerő nyomására egyre nagyobb számban igyekeznek menekülni, ha ez éppenséggel sikerül nekik. A szovjet megszálló csapatok ugyanis helikopterekkel üldözik őket, s a védtelen gyermekekre, asszonyokra is tüzet nyitnak. Konar-tartomány egyik falujának népe szintén el akart menekülni az oroszok elől, de csak részben tudott, mert a falu lakosságának több mint felét az üldöző her kopterekről Iegéppuskázták. A pakisztáni határig már csak ' mintegy 60 gyermek és asszony jutott el, útközben főleg a gyermekek elpusztultak. A szovjet és az afganisztáni kor mánycsapatok 20 nap óta végzik tisztogató ’ munkájukat. Khazana közelében csak 10 napja állították fel a menekültek részére a sátortábort, de azt Konar tartományából máris zsúfolásig megtöltötte vagy 5000menekült. A szovjet és afgán csapatok MÍG bombázó repülőket, tüzérséget és tankokat használnak a hegyi falvak ellen. Később ejtőernyősöket dobnak le a környék átfésülésére. A menekülteknek négy napra volt szükségük, amíg a hóborította szakadékokon át biztonságba kerültek s az őket üldöző helikopterek tűzfegyvereinek Iőtávolságán túljutottak. FORD VISSZALÉPETT Ford R. Gerald volt elnök sajtóértekezleten közölte, hogy a republikánus párt elnökjelöltségétől visszalép, helyesebben a jelöltségért foyó eőválasztási versenybe nem lép be, mert ezzel csak megosztaná pártja erejét. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak új elnökre van szüksége s <>/. minden más kérdésnél fontosabb. Ugyanakkor kijelentette, hogy pártjának jelöltjét minden erejével támogatja.
