Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-01-24 / 4. szám

VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 4. SZÁM 1980 JANUÜR 24 EGYES SZÁM ÁRA; 50 cent Kanadában: 60 cent MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK Annak idejéri tájékoztattuk már olvasóinkat azokról az előzményekről, amelyek az iráni sabeilenes tüntetéseket va­lójában okozták. Afganisztán szovjet katonai megszállása után az a kisértő gondolat.is felmerül bennünk, hogy Irán kikapcsolása, erőtlenné tétele és az Egyesült Államokkal va­ló szembeállítása előre megfontolt szándé kkal, pokoli terv­­szerűséggel történt, amit az amerikai külpolitika irányítói nem vettek észre, később viszont nem tudtak és nem mertek megakadályozni. Sale T. Richard, aki 1976-ban a Washington Post iráni tudósítója volt s az Egyesült Államok iráni politikájáról szóló könyvén dolgozik, hosszabb cikket közölt arról, hogyan rán­totta ki Carter elnök a szőnyeget a sah alól ( pulling the Persian rug out ), és hogyan készítette Amerika elő Kho­meini útját ("clear way lor Khomeini ). A Carter I íormány már 1977 márciusában tisztán látta Khomeini szerepét, tudta róla, hogy a sahnak ő a legkomo­lyabb ellenfele és esetleges utódja. 1978 vége felé az is vi­lágosan látható volt, hogy Irán összeomlik. 1979 január 3-án Carter elnök Huyser (Dutch) E. Robert repülő tábornokot azzal a megbízatással küldte I eheránba, hogy az iráni had­erő parancsnokait visszatartsa a valószínűnek látszó katonai államcsínytől. Huyser tábornoknak az volt a feladata, közölje a sah­hal, hogy az Egyesült Államok politikai magatartása vele szemben megváltozott, ezért mindaddig, amíg el nem távo­zik,, Iránnal szemben gazdasági megszorítások lépnek élet­be. Közölnie kellett a sahhal azt is, hogy Iránt haladéktala­nul el kell hagynia, mert jelenléte a nyugtalanság folytatá­sát okozza nemcsak a nép. hanem az ország legfelsőbb kaló­riái vezetői között is. Huyser tábornok legfőbb feladata a­­z.oribán a sahhoz hű, amerikai kiképzés ben részesült iráni tá­bornokok meggyőzése volt arról, hogy katonai államcsíny céltal an lenne, mert ha a tábornokok vennék át a hatalmat, az Egyesült Államok kormánya minden támogatást meg­szüntetné. Khomeini akkor már nyilvánosságra hozta elhatározá­sát, hogy visszatér Iránba s ott személyes felügyeletével iz­­fánv kormányt létesít. A békés gondolkodású tábornokok már küldöttségei akartak indítani Párizsba, hogy a várható összeütközést megelőzzék. Huyser tábornok 10 napon át dél­előtt 10 órakor összeült az iráni tábornokokkal, hogy meg­győzze őket, Khomeini tervébe nem avatkozhatnak be. dn A sahhal H uysér tábornok az amerikai követ társasá­gában ég^etlenegyszer találkozott, köztük azonban másról nem volt szó,csak a sah távozásának időpontjáról. A sah ja­nuár 16-án hagyta el Iránt, Huyer tábornok február 5-ig maradt. Arra már az iráni haderő megsemmisült. A tábor­nokok közül Rabii Hussein lett az első, akit a forradalmárok kivégeztek. Ö állapította meg, hogy Huyser tábornok úgy vette fel a saht, mintha döglött egér lett volna, és kidobta Iránból . Utána az iráni hadsereg magas rangú parancs­nokainak 30 %-át kivégezték. A külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint az ame­rikaiak a tömegmészárlást próbálták megelőzni. BOMBÁK ROBBANÁSA ANGLIÁBAN Január 17-én Londonban a Mount Royal szálloda 4. eméleténnek 702-es számú szobájában bomba robbant, a­­minek következtében Soltani Mohammad 22 éves arab egye­temi hallgató, aki Bahrain sejkségéből érkezett az angol fő­városba, életét vesztette, Csak feltételezik, de bizonyítani még nem tudják, hogy a bombát ő rakta össze s az munkája közben robbant fel. Három másik személy megsérült, ko­­riröíyább kezelésre azonban közülük csak egy szorult. A szálló mintegy 400 vendégét ki kellett Iakoltatni. Öt órával később a törmelékben második bomba is robbant. Ez egy rendőrségi tudományos szakértőt sebesített meg. Belfast közelében az egyik utasszállító vonat harmadik kocsijában robbant bomba, amely három férfit megölt, 14 más személyt pedig megsebesített. Azt hiszik, hogy a három halott közül kettő az IRA .— bombát szállító — embere volt. Két másik vonaton ugyancsak bombát találtak, de mindket­tőt sikerült idejében ártalmatlanná tenni. TITO BETEG Tito B roz Josip, Jugoszlávia 87 éves kommunista dik­tátora két héttel ezelőtt váratlanul megbetegedett. Bal lábá­ban vérkeringési zavarok keletkeztek. Kórházi kezelésben részesítették, állapota javult is, de ágyát nem hagyhatta el. Január 17-én kelt belgrádi közlemény szerint Tito szívével és tüdejével is baj van; lábának vérkeringése rosszabbodott. A jugoszláviai kommunista párt vezetői magánúton ag­godalmukat fejezték ki J ito egészségi állapotának romlása miatt, mert Afganisztán szovjet megszállásának idejét sem­miképpen sem találnák alkalmasnak J ito távozását. Maga 1 ito .— megbízható forrásból eredő hír szerint .— egyik leg­régebbi és legmegbízhatóbb bajtársát, a 68 éves Bakaric Vladimírt bízta meg helyettesítésével. 1 ito január 12-én került kórházba s a 8 tagból álló or­vosi együttes megállapítása szerint lábának vérkeringési za­varai azóta egyre rosszabbodnak, csak közvetlenül a műtét után átmenetileg javultak kissé. SZOVJETELLENES MEGNYILATKOZÁSOK VILÁGSZERTE Azokról az országokról, amelyeknek képviselői az Egye­sült Nemzetek közgyűlésén tartózkodtak a szavazástól, azok­kal együtt, amelyeknek képviselői meg sem jelentek, joggal tételezhetjük fel, hogy Afganisztán megszállását elitélik. külön figyelemre méltó, hogy a távolmaradt országok közt Románia is. Brüsszelben az európai Közös Piac országainak kül­ügyminiszterei ítélték el az afganisztáni megszállást, a Szov­jetunió vétója ellen pedig egyértelműen tiltakoztak. Ausztrália kormánya kiutasította vizeiről azt a szovjet hajót, amely szovjet tudósokat vitt a Sydneytől északra eső Newcastle kikötőjébe. A szovjet tudósok a Great Barrier Reef környékén akartak tengeri kutatásokat végezni és 4 na­pon keresztül ausztráliai szaktudósokkal szerettek volna esz­mecserét folytatni. A norvégjai Bergen várnában a Grieg-hangversenyte­­rem alkalmazottai elhatározták, hogy a szovjet balett-cso­port jövő hónapra hirdetett előadását bojkottálják. Vance R. Cyrus külügyminiszter kijelentette, hogy sze­mély szerint Carter elnökkel együtt ellenzi a nyári olimpiai játékokon való részvételt Moszkvában, ha a szovjet csapatok ki nem vonulnak Afganisztánból, a hivatalos döntést azon­ban február közepén hozzák majd meg.. Február 10/ 12-én lesz a nemzetközi olimpiai bizottság ülése a new-yorki Lake Placidben. Killa nin Lord, a bizottság elnöke, ismételten ta­gadta, hogy szó lenne az olimpiai játékok színhelyének át­helyezéséről. Pound Dick, a kanadai olimpiai társaság elnö­ke azonban ezt sürgeti. A SZABAD VILÁG KÜLÖN OLIMPIÁJA? A moszkvai nyári olimpia bojkottálásának gondolatát Francia-, Nyugat-Német- és Görögország illetékes tényezői uem fogadták lelkesedéssel, egyedül Nagy-Britannia mutat némi rokonszenvet az amerikai ötlet iránt. A brit kormány máris azon gondolkozik, hogy .FüIöp herceget felkéri, hogy re vegyen részt a moszkvai versenyeken, mint eihogy a nem­zetközi lovasok szövetségének fejeként az előző három olim­pián tette. Amerikai kormánykörökben felmerült az a gondolat, hogy a moszkvai olimpiával párhuzamosan külön meg kel­lene rendezni a szabad világ olimpiáját. Clark Joe, Kanada miniszterelnöke máris kijelentette, hogy a maga részéről el­lenzi Kanada részvé telét a moszkvai olimpián. A szabad vi­lág olimpiájának megrendezése esetén a kanadai Montréal kerülne annak székhelyéül előtérbe. Sokc m azt hiszik, az olimpia székhelyének áthelyezése már nem valósítható meg, mások viszont arra hivatkoznak, hogy Afganisztán katonai megszállása nem olyan komoly ok az olimpiai játékok elhalasztására, mint amilyen 1916-ban az első, 1940-ben és 1944-ben pedig a második világháború volt. Kane J. Robert, az Egyesült Államok olimpiai bizottsá­gának elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy a moszkvai olimpiai játékokat csak akkor lehetne elhalaszta­ni, ha a Perzsa-öbölben hasonló légkör alakulna ki. Külön figyelmet érdemel Ali Múl lamrnad nyilatkozata, mert ő az olimpia történetének egyik íegünnepeltebb ver­senyzője, aki három esetben nyerte el a nehézsúlyú birkózás világbajnokságát.Ali 1960-ban Rómában még mint Clay Cassius szerezte meg az első arany érmet. Szerinte az egész világnak távol kell maradnia a moszkvai olimpiától. Csak az menjen oda, aki azt akarja, hogy egyszer majd Oroszország legyen az úr világszerte; akinek azonban a szabad világ tet­szik amerikai módra, annak nem szabad elmennie Moszkvá­ba, mert az afgán nép sorsa fontosabb, mint bármilyen sport­­esemény. A SZOVJET MAGATARTÁS Mint előző számunkban közöltük, az Egyesült Nemze­tek közgyűlése 104 szavazattöbbséggel arra utasította az Af­ganisztán területét megszálló idegen hatalmat, hogy csapa­tait azonnal vonja ki onnan. A határozat nem nevezte meg a Szovjetuniót, bár az Egyesült Nemzetek 161 tagállama e­­lőtt nyilvánvaló volt, hogy kizárólag róla lehetett szó, maga a Szovjetunió viszont olyan magatartást tanúsít, mintha nem így lenne: a Nemzetek Szövetségének határozatát semmibe se veszi. Esze ágában sincs csapatait kivonni. A közgyűlési szavazatok arányát a szovjet lapok nem említették, azt sem hangsúlyozták, hogy a határozat a Szovjetunió ellen szól, de a szovjet hivatalos álláspontnak megfelelően szuverén állam ügyeibe történő beavatkozásként tüntették fel, mert a szovjet haderő bevonulása szerintük az illetékes afgán kormány ké­résére történt. A Nemzetek Szövetségének közgyűlési határozata ellen a következő 18 ország szavazott; Afganisztán, Angola, Bul­gária, Fehéroroszország, Kuba, Csehszlovákia, Dél-Yemen, Etiópia, Kelet-Németország, Grenada, Magyarország, Mon­gólia, Laosz, Mozambique, Lengyelország, Ukrajna, Szov­jetunió és Vietnam. ^ Algeria, Benin, Burundi, Congo, Ciprus, Egyenlítői Guinea, Finnország, Guinea, Guinea-Bissau, India, Mada­gaszkár, Mali, Nicaragua, Sao Tómé és Principe Szíria, U-ganda, ÉszakA emen és Zambia (másik 18 ország) a szava­zástól tarózkodott. Bhutan, Cape Verde, á Közép-Afrikai Köztársaság, Chad, Comoros, Dominica, Líbia, Románia, Seychelles, a Salamon-szigetek, Délafrika és Szudán (tehát 12 ország) képviselője a közgyűlésen nem volt jelen. MEGTAGADTÁK A KIRAKODÁST Január 12-én este New Yorkban az Aeroflot szovjet re­pülőtársaság irodájának ablakai bombarobbanás következ­tében bezúzódtak. 13-án reggel a Teamsters szakszervezeté­nek 752-es számú fiókja a Kennedy-repülőtéren megtagadta egy Aé-roflot Mpülqgép rakományának kirakását; ezzel til­takozott Afganisztán szovjet megszállása ellen. A bojkott Genoese F. William szakszervezeti titkár-pénztáros közlése szerint a washingtoni Dalle-repülőtérre vágy az ország bár­melyik repülőterére is kiterjed, ha Aeroflot szovjet gép érke­zik oda. Genoese F. William figyelmeztette a Pan Ameri­can World Airways vezetőségét, hogy a bojkott az ő gépeire kiterjed, ha az Aeroflot szállítmányainak kezelését átveszi. A szombat este felrobbant bombát a nyomozás megálla­pítása szerint síelő ruhába öltözött férfi dobta az Aeroflot irodájának ajtaja elé. Az iroda a 45. utca közelében a Fifth Avenue-n van. A robbanást a Manhattan középső részén 12 tömb kiterjedésű körzetben hallani lehetett. A robbanás kö­zelében sok ablak üvege bezúzódott, két francia látogató és egy helybeli megsérült. Mindhárman kórházi kezelésre szo­rultak. A tettest nem sikerült elfogni. Az sem derült ki, hogy a hombávetés -.és.'bojkott körött völt-e valamilyen összefüg­gés, bár ez igen valószínű. SUAREZ LÁTOGATÁSA WASHINGTONBAN • . , - i r * , űr Spanyolország miniszterelnöke. Suarez Adolfo váratlan látogatást tett Carter elnöknél a Fehérházban, hogy kifeje­zésre juttassa szolidaritását az afganisztáni megszállás kér­désében az Egyesült Államokkal. A látogatásnak ennél is aagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mivel Suarez az utóbbi időben a harmadik világ leié tájékozódott. Ellátogatott pl. Kubába, majd a harmadik Világ országainak havannai ta­lálkozójára küldött magas rangú egyénékből álló küldöttsé­get. Bírálói mindezt árrá magyarázták, hogy Spanyolország hátat akar fordítani természetes nyugat-európai kapcsola­tinak. Később Suarez határozottan a nyugati irányzatra tért vissza, a NAJ O támogatása mellett döntött. Suarez washingtoni látogatására állítólag az a beszél­getés indította, amelyet egy héttel korábban Carter elnök Schmidt Helmut nyugat-németországi kancellárral folyta­tott, a döntő tényező azonban kétségtelenül az afganisztáni szovjet megszállás volt. Suarez azt hiszi, hogy az a különle­ges kapcsolat, amely Spanyolország és az arab országok közt fennáll, az afganisztáni válságban előnyös lehet a Nyugat számára. Spanyolország Izraellel nincs diplomáciai kapcso­latban, maga Suarez pedig a évben Arafat Yasser palesz­­tinai vezetőt is fogadta. AZ IRÁNI HATÁR FELÉ Az afganisztáni szovjet megszálló csapatok folytatják e­­lőrenyomulásukat. Január 1 5-én már 1 2 mérföldnyire jutot­tak az iráni határhoz. Diplomáciai körökből eredő hír szerint az eddig Afganisztánban tartózkodó öt hadosztály kiegészí­téséül l orghundi közelében újabb szovjet hadosztály lepte át az afganisztán-orosz határt. Ez a 66. motorizált puskás had­osztály három másik hadosztály egységeivel együtt Herat környékén helyezkedett el. Főhadiszállás is Heratban van. Megfigyelők úgy látják hogy a szovjet megszálló csa­patok súlypontja Irán felé fordul, bár azt még nem tudják megítélni, ez a körülmény mennyiben veszélyezteti Irán füg­getlenségét. A Szovjetuniónak ebben az irányban kétségte­lenül nagyobb és jóval könnyebb lehetőségei vannak, mint Pakisztán felé, mert Pakisztánnak egységes sorkatonasága van, amely az FIgyesüIt Államok és Kína támogatását elvezi, Irán viszont teljesen egyedül van, geopolitikai tekintetben senki földje. Ez a megfigyelés é:s következtetes azért erdekes, mert a legerősebb afgán ellenállás éppen a pakisztáni határ men­tén nyilvánul meg, főként az északkeleti I akhar és Badaks­­han, továbbá a délkeleti Paktia tartomány területén. IRÁNIAK AMERIKÁBAN November 14 óta a bevándorlási hivatal pontosan nyil­vántartja az iráni bevándorlókat. Ez csupán azért van, mert Civeletti R. Benjamin igazságügyminiszter (attorney gene­ral) akkor rendelte el az Flgyesült Államok területén tartóz­kodó iráni egyetemi es főiskolai nallgatók számbavételét és itt tartózkodásának törvényességi szempontból történő ellen­őrzését. A bevándorlási hivatal 56.694 iráni egyetemi és fő­iskolai hallgatót hallgatott ki; 43.373 hallgató amerikai tar­tózkodását szabályszerűnek minősítette, 6817-ről azonban megállapította, hogy visa nélkül maradt vissza és majdnem kivétel nélkül kiutasítható az országból. I ovábbi 3000 iráni egyetemi és főiskolai hallgató kihallgatása még folyamatban van, mintegy 9000 iráni pedig nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének. A bevándorlási hivatal most az utóbbiak tartózkodási helyét igyekszik megállapítani. Ha ez megtör­ténik, Valamennyit felkérik az ország területének haladék­talan elhagyására. Meglepő, hogy a bevándorlási hivatal 1979 november 14 óta újabb 7.392 iráninak adott az Egyesült Államokba belépési, majd ott huzamosabb időre szóló tartózkodási en­gedélyt. A november 14 óta beengedett irániak közt vari 1212 egyetemi és főiskolai hallgató is. A bevándorlási hiva­tal ezt azzal magyarázza, hogy neki nincs jogában az irániak bek epését megakadályozni vagy korlátozni, csak az Egyesült Államok elnöke adhat ki szükség esetén olyan intézkedést, amely bizonyos nemzetiségek beutazási engedélyét felfüg­geszti. Az elnök az irániakra vonatkozóan ilyen intézkedést nem adott ki. INDIA ÁLLÁSFOGLALÁSA Gandi I ndira újra átvette India kormányának vezetését. Első miniszterelnöki megnyilatkozásából arra következtettek, hogy Afganisztán megszállását helyesli, ami Pakisztánra vo­natkozóan veszélyessé válhatik. Január 16-án azonban Gan­di asszony félreérthetetlenül kijelentette, nem gondolja, hogy bármelyik ország megengedhetőnek tartsa egy másik or­szág megszállását. Ehhez fűzte még hozzá, hogy a Pakisz­tánból New Delhibe látogató Carrington Lord brit külügy­miniszterrel néhány igen fontos pontra vonatkozóan mege­gyezett. Ezek közt a pontok közt szerepel a világot fenyege­tő veszély kérdése is. A Szovjetunió eljárását India nem tá­mogatja, de megkísérli, hogy olyan helyzetet teremtsen, a­­mely a körülmények rosszabbá válását meggátolja. ÖSSZEESKÜVÉS KHOMEINI ELLEN Január 16-án múlt egy éve, hogy Pahlavi Reza Moha­mad sah elhagyta Iránt. Az évforduló napján, amely a tehe­­ráni amerikai túszok fogságának immár 74. napja volt, ku­­waiti újságok közlése szerint szabotálok felrobbantottak egy olajveze téket. Ezzel kapcsolatban a sahpárti, Khomeirii-el­­lenes összeesküvést lep! v' ! L. amelyet állítólag iráni kato­natisztek szerveztek meg. Az összeskü'vést a torradalmi őr­ség felgöngyölítette s az összesküvőket titokban főbelövéssel kivégeztette. A kivégzettek mind közép-rangfokozatót viúelő tisztek voltak. ■Az évfordulót egyébként országszerte a házak és utcák feldíszítésével ünnepelték, Khomeini Ruhollah ayatullát gra­tuláló üdvözletekkel halmozták el tvs ünnepelték. AFGANISZTÁN KÖVETTE IRÁN PÉLDÁJÁT Kabuli hír szerint január 17-én a Szovjetunió fegyveres támogatását élvező afgán kormány azonnali hatállyal kiuta­sította az amerikai újságírókat. Azzal vádolta őket, hogy hamis híradásaikkal hátrányosan befolyásolták a belpoliti­kai helyzet kialakulását, mert tudósításaikba kitalálásokat és feltételezéseket iktattak, amelyek közt egyik elképzelhetetle­nebb, mint a másik. Arra törekedtek, hogy feszültséget kelt­senek az országban és megzavarják az afgánok rendes élet­rendjét. A Tass szovjet hírügynökség a Afganisztánból tudósító amerikai újságírók tevékenységét is szuverén afgán állam belügyeibe történő durva beavatkozásnak minősítette. Az afgán kormány a kiutasító rendelkezést nyilvánvalóan Irán példájának követésével az Egyesült Államok kabuli követe útján adta ki. AHOGY AZ UKRÁN DISSZIDENS LÁTJA Moroz Valentyn történész az ukrán nemzeti mozgalom vezetője volt a Szovjetunióban, ennek következményeként 14 évet töltött szovjet börtönben, ahonnan az Egyesült Államok ukrán lakosságának nyomására engedték ki. Jelenleg a Har­vard egyetem előadója. Január 16-án Clevelandben járt ba­rátainál és Strozier M. Geradine-nek, a Pl ain Dealer mun­katársának nyilatkozatot adott a moszkvai olimpia bojkotálá­­sának kérdésében. Véleménye szerint az Egyesült Államok­nak feltétlenül táyol kell maradnia a moszkvai olimpiától, mert az Afganisztán katonai megszállásával összefüggésben soha többé vissza nem térő alkalmat ad az Egyesült Álla­moknak, hogy a világ közvéleményét a Szovjetunió ellen for­dítsa. A Szovjetunió nem tesz különbséget politika és sport közt.Neki a moszkvai olimpia ugyanolyan propagandaesz­köz és alkalom, mint amilyen a bér lini volt 1936-b an a nem­zetiszocialista német kormánynak. Az Egyesült Államok hosszú évek folyamán mindent megengedett és elnézett az oroszoknak, akár Magyarország lerohanása volt az, akár el­nyomás Ázsiában. Afganisztán esete talán az első, amikor az Egyesült Államok kormánya rádöbben, hogy ami a világ e­­gyik részén történik, az a világ másik részén is érezteti hatá­sát. Az Egyesült Államoknak tudomásul kell vennie, hogy Afganisztán ugyanolyan fontos számára, mint amilyen Te­xas. A hí rmadik világ is láthatja most, hogy a Szovjetunió az a világhatalom, amelyik mindent magához ragad, amit csak tud. Ez á harmadik világ azonban azt is megtanulhatja, hogy az imperializmus szó és Moszkva” szó egyet jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents