Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-01-24 / 4. szám
VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 4. SZÁM 1980 JANUÜR 24 EGYES SZÁM ÁRA; 50 cent Kanadában: 60 cent MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK Annak idejéri tájékoztattuk már olvasóinkat azokról az előzményekről, amelyek az iráni sabeilenes tüntetéseket valójában okozták. Afganisztán szovjet katonai megszállása után az a kisértő gondolat.is felmerül bennünk, hogy Irán kikapcsolása, erőtlenné tétele és az Egyesült Államokkal való szembeállítása előre megfontolt szándé kkal, pokoli tervszerűséggel történt, amit az amerikai külpolitika irányítói nem vettek észre, később viszont nem tudtak és nem mertek megakadályozni. Sale T. Richard, aki 1976-ban a Washington Post iráni tudósítója volt s az Egyesült Államok iráni politikájáról szóló könyvén dolgozik, hosszabb cikket közölt arról, hogyan rántotta ki Carter elnök a szőnyeget a sah alól ( pulling the Persian rug out ), és hogyan készítette Amerika elő Khomeini útját ("clear way lor Khomeini ). A Carter I íormány már 1977 márciusában tisztán látta Khomeini szerepét, tudta róla, hogy a sahnak ő a legkomolyabb ellenfele és esetleges utódja. 1978 vége felé az is világosan látható volt, hogy Irán összeomlik. 1979 január 3-án Carter elnök Huyser (Dutch) E. Robert repülő tábornokot azzal a megbízatással küldte I eheránba, hogy az iráni haderő parancsnokait visszatartsa a valószínűnek látszó katonai államcsínytől. Huyser tábornoknak az volt a feladata, közölje a sahhal, hogy az Egyesült Államok politikai magatartása vele szemben megváltozott, ezért mindaddig, amíg el nem távozik,, Iránnal szemben gazdasági megszorítások lépnek életbe. Közölnie kellett a sahhal azt is, hogy Iránt haladéktalanul el kell hagynia, mert jelenléte a nyugtalanság folytatását okozza nemcsak a nép. hanem az ország legfelsőbb kalóriái vezetői között is. Huyser tábornok legfőbb feladata az.oribán a sahhoz hű, amerikai kiképzés ben részesült iráni tábornokok meggyőzése volt arról, hogy katonai államcsíny céltal an lenne, mert ha a tábornokok vennék át a hatalmat, az Egyesült Államok kormánya minden támogatást megszüntetné. Khomeini akkor már nyilvánosságra hozta elhatározását, hogy visszatér Iránba s ott személyes felügyeletével izfánv kormányt létesít. A békés gondolkodású tábornokok már küldöttségei akartak indítani Párizsba, hogy a várható összeütközést megelőzzék. Huyser tábornok 10 napon át délelőtt 10 órakor összeült az iráni tábornokokkal, hogy meggyőzze őket, Khomeini tervébe nem avatkozhatnak be. dn A sahhal H uysér tábornok az amerikai követ társaságában ég^etlenegyszer találkozott, köztük azonban másról nem volt szó,csak a sah távozásának időpontjáról. A sah január 16-án hagyta el Iránt, Huyer tábornok február 5-ig maradt. Arra már az iráni haderő megsemmisült. A tábornokok közül Rabii Hussein lett az első, akit a forradalmárok kivégeztek. Ö állapította meg, hogy Huyser tábornok úgy vette fel a saht, mintha döglött egér lett volna, és kidobta Iránból . Utána az iráni hadsereg magas rangú parancsnokainak 30 %-át kivégezték. A külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint az amerikaiak a tömegmészárlást próbálták megelőzni. BOMBÁK ROBBANÁSA ANGLIÁBAN Január 17-én Londonban a Mount Royal szálloda 4. eméleténnek 702-es számú szobájában bomba robbant, aminek következtében Soltani Mohammad 22 éves arab egyetemi hallgató, aki Bahrain sejkségéből érkezett az angol fővárosba, életét vesztette, Csak feltételezik, de bizonyítani még nem tudják, hogy a bombát ő rakta össze s az munkája közben robbant fel. Három másik személy megsérült, koriröíyább kezelésre azonban közülük csak egy szorult. A szálló mintegy 400 vendégét ki kellett Iakoltatni. Öt órával később a törmelékben második bomba is robbant. Ez egy rendőrségi tudományos szakértőt sebesített meg. Belfast közelében az egyik utasszállító vonat harmadik kocsijában robbant bomba, amely három férfit megölt, 14 más személyt pedig megsebesített. Azt hiszik, hogy a három halott közül kettő az IRA .— bombát szállító — embere volt. Két másik vonaton ugyancsak bombát találtak, de mindkettőt sikerült idejében ártalmatlanná tenni. TITO BETEG Tito B roz Josip, Jugoszlávia 87 éves kommunista diktátora két héttel ezelőtt váratlanul megbetegedett. Bal lábában vérkeringési zavarok keletkeztek. Kórházi kezelésben részesítették, állapota javult is, de ágyát nem hagyhatta el. Január 17-én kelt belgrádi közlemény szerint Tito szívével és tüdejével is baj van; lábának vérkeringése rosszabbodott. A jugoszláviai kommunista párt vezetői magánúton aggodalmukat fejezték ki J ito egészségi állapotának romlása miatt, mert Afganisztán szovjet megszállásának idejét semmiképpen sem találnák alkalmasnak J ito távozását. Maga 1 ito .— megbízható forrásból eredő hír szerint .— egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb bajtársát, a 68 éves Bakaric Vladimírt bízta meg helyettesítésével. 1 ito január 12-én került kórházba s a 8 tagból álló orvosi együttes megállapítása szerint lábának vérkeringési zavarai azóta egyre rosszabbodnak, csak közvetlenül a műtét után átmenetileg javultak kissé. SZOVJETELLENES MEGNYILATKOZÁSOK VILÁGSZERTE Azokról az országokról, amelyeknek képviselői az Egyesült Nemzetek közgyűlésén tartózkodtak a szavazástól, azokkal együtt, amelyeknek képviselői meg sem jelentek, joggal tételezhetjük fel, hogy Afganisztán megszállását elitélik. külön figyelemre méltó, hogy a távolmaradt országok közt Románia is. Brüsszelben az európai Közös Piac országainak külügyminiszterei ítélték el az afganisztáni megszállást, a Szovjetunió vétója ellen pedig egyértelműen tiltakoztak. Ausztrália kormánya kiutasította vizeiről azt a szovjet hajót, amely szovjet tudósokat vitt a Sydneytől északra eső Newcastle kikötőjébe. A szovjet tudósok a Great Barrier Reef környékén akartak tengeri kutatásokat végezni és 4 napon keresztül ausztráliai szaktudósokkal szerettek volna eszmecserét folytatni. A norvégjai Bergen várnában a Grieg-hangversenyterem alkalmazottai elhatározták, hogy a szovjet balett-csoport jövő hónapra hirdetett előadását bojkottálják. Vance R. Cyrus külügyminiszter kijelentette, hogy személy szerint Carter elnökkel együtt ellenzi a nyári olimpiai játékokon való részvételt Moszkvában, ha a szovjet csapatok ki nem vonulnak Afganisztánból, a hivatalos döntést azonban február közepén hozzák majd meg.. Február 10/ 12-én lesz a nemzetközi olimpiai bizottság ülése a new-yorki Lake Placidben. Killa nin Lord, a bizottság elnöke, ismételten tagadta, hogy szó lenne az olimpiai játékok színhelyének áthelyezéséről. Pound Dick, a kanadai olimpiai társaság elnöke azonban ezt sürgeti. A SZABAD VILÁG KÜLÖN OLIMPIÁJA? A moszkvai nyári olimpia bojkottálásának gondolatát Francia-, Nyugat-Német- és Görögország illetékes tényezői uem fogadták lelkesedéssel, egyedül Nagy-Britannia mutat némi rokonszenvet az amerikai ötlet iránt. A brit kormány máris azon gondolkozik, hogy .FüIöp herceget felkéri, hogy re vegyen részt a moszkvai versenyeken, mint eihogy a nemzetközi lovasok szövetségének fejeként az előző három olimpián tette. Amerikai kormánykörökben felmerült az a gondolat, hogy a moszkvai olimpiával párhuzamosan külön meg kellene rendezni a szabad világ olimpiáját. Clark Joe, Kanada miniszterelnöke máris kijelentette, hogy a maga részéről ellenzi Kanada részvé telét a moszkvai olimpián. A szabad világ olimpiájának megrendezése esetén a kanadai Montréal kerülne annak székhelyéül előtérbe. Sokc m azt hiszik, az olimpia székhelyének áthelyezése már nem valósítható meg, mások viszont arra hivatkoznak, hogy Afganisztán katonai megszállása nem olyan komoly ok az olimpiai játékok elhalasztására, mint amilyen 1916-ban az első, 1940-ben és 1944-ben pedig a második világháború volt. Kane J. Robert, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy a moszkvai olimpiai játékokat csak akkor lehetne elhalasztani, ha a Perzsa-öbölben hasonló légkör alakulna ki. Külön figyelmet érdemel Ali Múl lamrnad nyilatkozata, mert ő az olimpia történetének egyik íegünnepeltebb versenyzője, aki három esetben nyerte el a nehézsúlyú birkózás világbajnokságát.Ali 1960-ban Rómában még mint Clay Cassius szerezte meg az első arany érmet. Szerinte az egész világnak távol kell maradnia a moszkvai olimpiától. Csak az menjen oda, aki azt akarja, hogy egyszer majd Oroszország legyen az úr világszerte; akinek azonban a szabad világ tetszik amerikai módra, annak nem szabad elmennie Moszkvába, mert az afgán nép sorsa fontosabb, mint bármilyen sportesemény. A SZOVJET MAGATARTÁS Mint előző számunkban közöltük, az Egyesült Nemzetek közgyűlése 104 szavazattöbbséggel arra utasította az Afganisztán területét megszálló idegen hatalmat, hogy csapatait azonnal vonja ki onnan. A határozat nem nevezte meg a Szovjetuniót, bár az Egyesült Nemzetek 161 tagállama előtt nyilvánvaló volt, hogy kizárólag róla lehetett szó, maga a Szovjetunió viszont olyan magatartást tanúsít, mintha nem így lenne: a Nemzetek Szövetségének határozatát semmibe se veszi. Esze ágában sincs csapatait kivonni. A közgyűlési szavazatok arányát a szovjet lapok nem említették, azt sem hangsúlyozták, hogy a határozat a Szovjetunió ellen szól, de a szovjet hivatalos álláspontnak megfelelően szuverén állam ügyeibe történő beavatkozásként tüntették fel, mert a szovjet haderő bevonulása szerintük az illetékes afgán kormány kérésére történt. A Nemzetek Szövetségének közgyűlési határozata ellen a következő 18 ország szavazott; Afganisztán, Angola, Bulgária, Fehéroroszország, Kuba, Csehszlovákia, Dél-Yemen, Etiópia, Kelet-Németország, Grenada, Magyarország, Mongólia, Laosz, Mozambique, Lengyelország, Ukrajna, Szovjetunió és Vietnam. ^ Algeria, Benin, Burundi, Congo, Ciprus, Egyenlítői Guinea, Finnország, Guinea, Guinea-Bissau, India, Madagaszkár, Mali, Nicaragua, Sao Tómé és Principe Szíria, U-ganda, ÉszakA emen és Zambia (másik 18 ország) a szavazástól tarózkodott. Bhutan, Cape Verde, á Közép-Afrikai Köztársaság, Chad, Comoros, Dominica, Líbia, Románia, Seychelles, a Salamon-szigetek, Délafrika és Szudán (tehát 12 ország) képviselője a közgyűlésen nem volt jelen. MEGTAGADTÁK A KIRAKODÁST Január 12-én este New Yorkban az Aeroflot szovjet repülőtársaság irodájának ablakai bombarobbanás következtében bezúzódtak. 13-án reggel a Teamsters szakszervezetének 752-es számú fiókja a Kennedy-repülőtéren megtagadta egy Aé-roflot Mpülqgép rakományának kirakását; ezzel tiltakozott Afganisztán szovjet megszállása ellen. A bojkott Genoese F. William szakszervezeti titkár-pénztáros közlése szerint a washingtoni Dalle-repülőtérre vágy az ország bármelyik repülőterére is kiterjed, ha Aeroflot szovjet gép érkezik oda. Genoese F. William figyelmeztette a Pan American World Airways vezetőségét, hogy a bojkott az ő gépeire kiterjed, ha az Aeroflot szállítmányainak kezelését átveszi. A szombat este felrobbant bombát a nyomozás megállapítása szerint síelő ruhába öltözött férfi dobta az Aeroflot irodájának ajtaja elé. Az iroda a 45. utca közelében a Fifth Avenue-n van. A robbanást a Manhattan középső részén 12 tömb kiterjedésű körzetben hallani lehetett. A robbanás közelében sok ablak üvege bezúzódott, két francia látogató és egy helybeli megsérült. Mindhárman kórházi kezelésre szorultak. A tettest nem sikerült elfogni. Az sem derült ki, hogy a hombávetés -.és.'bojkott körött völt-e valamilyen összefüggés, bár ez igen valószínű. SUAREZ LÁTOGATÁSA WASHINGTONBAN • . , - i r * , űr Spanyolország miniszterelnöke. Suarez Adolfo váratlan látogatást tett Carter elnöknél a Fehérházban, hogy kifejezésre juttassa szolidaritását az afganisztáni megszállás kérdésében az Egyesült Államokkal. A látogatásnak ennél is aagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mivel Suarez az utóbbi időben a harmadik világ leié tájékozódott. Ellátogatott pl. Kubába, majd a harmadik Világ országainak havannai találkozójára küldött magas rangú egyénékből álló küldöttséget. Bírálói mindezt árrá magyarázták, hogy Spanyolország hátat akar fordítani természetes nyugat-európai kapcsolatinak. Később Suarez határozottan a nyugati irányzatra tért vissza, a NAJ O támogatása mellett döntött. Suarez washingtoni látogatására állítólag az a beszélgetés indította, amelyet egy héttel korábban Carter elnök Schmidt Helmut nyugat-németországi kancellárral folytatott, a döntő tényező azonban kétségtelenül az afganisztáni szovjet megszállás volt. Suarez azt hiszi, hogy az a különleges kapcsolat, amely Spanyolország és az arab országok közt fennáll, az afganisztáni válságban előnyös lehet a Nyugat számára. Spanyolország Izraellel nincs diplomáciai kapcsolatban, maga Suarez pedig a évben Arafat Yasser palesztinai vezetőt is fogadta. AZ IRÁNI HATÁR FELÉ Az afganisztáni szovjet megszálló csapatok folytatják előrenyomulásukat. Január 1 5-én már 1 2 mérföldnyire jutottak az iráni határhoz. Diplomáciai körökből eredő hír szerint az eddig Afganisztánban tartózkodó öt hadosztály kiegészítéséül l orghundi közelében újabb szovjet hadosztály lepte át az afganisztán-orosz határt. Ez a 66. motorizált puskás hadosztály három másik hadosztály egységeivel együtt Herat környékén helyezkedett el. Főhadiszállás is Heratban van. Megfigyelők úgy látják hogy a szovjet megszálló csapatok súlypontja Irán felé fordul, bár azt még nem tudják megítélni, ez a körülmény mennyiben veszélyezteti Irán függetlenségét. A Szovjetuniónak ebben az irányban kétségtelenül nagyobb és jóval könnyebb lehetőségei vannak, mint Pakisztán felé, mert Pakisztánnak egységes sorkatonasága van, amely az FIgyesüIt Államok és Kína támogatását elvezi, Irán viszont teljesen egyedül van, geopolitikai tekintetben senki földje. Ez a megfigyelés é:s következtetes azért erdekes, mert a legerősebb afgán ellenállás éppen a pakisztáni határ mentén nyilvánul meg, főként az északkeleti I akhar és Badakshan, továbbá a délkeleti Paktia tartomány területén. IRÁNIAK AMERIKÁBAN November 14 óta a bevándorlási hivatal pontosan nyilvántartja az iráni bevándorlókat. Ez csupán azért van, mert Civeletti R. Benjamin igazságügyminiszter (attorney general) akkor rendelte el az Flgyesült Államok területén tartózkodó iráni egyetemi es főiskolai nallgatók számbavételét és itt tartózkodásának törvényességi szempontból történő ellenőrzését. A bevándorlási hivatal 56.694 iráni egyetemi és főiskolai hallgatót hallgatott ki; 43.373 hallgató amerikai tartózkodását szabályszerűnek minősítette, 6817-ről azonban megállapította, hogy visa nélkül maradt vissza és majdnem kivétel nélkül kiutasítható az országból. I ovábbi 3000 iráni egyetemi és főiskolai hallgató kihallgatása még folyamatban van, mintegy 9000 iráni pedig nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének. A bevándorlási hivatal most az utóbbiak tartózkodási helyét igyekszik megállapítani. Ha ez megtörténik, Valamennyit felkérik az ország területének haladéktalan elhagyására. Meglepő, hogy a bevándorlási hivatal 1979 november 14 óta újabb 7.392 iráninak adott az Egyesült Államokba belépési, majd ott huzamosabb időre szóló tartózkodási engedélyt. A november 14 óta beengedett irániak közt vari 1212 egyetemi és főiskolai hallgató is. A bevándorlási hivatal ezt azzal magyarázza, hogy neki nincs jogában az irániak bek epését megakadályozni vagy korlátozni, csak az Egyesült Államok elnöke adhat ki szükség esetén olyan intézkedést, amely bizonyos nemzetiségek beutazási engedélyét felfüggeszti. Az elnök az irániakra vonatkozóan ilyen intézkedést nem adott ki. INDIA ÁLLÁSFOGLALÁSA Gandi I ndira újra átvette India kormányának vezetését. Első miniszterelnöki megnyilatkozásából arra következtettek, hogy Afganisztán megszállását helyesli, ami Pakisztánra vonatkozóan veszélyessé válhatik. Január 16-án azonban Gandi asszony félreérthetetlenül kijelentette, nem gondolja, hogy bármelyik ország megengedhetőnek tartsa egy másik ország megszállását. Ehhez fűzte még hozzá, hogy a Pakisztánból New Delhibe látogató Carrington Lord brit külügyminiszterrel néhány igen fontos pontra vonatkozóan megegyezett. Ezek közt a pontok közt szerepel a világot fenyegető veszély kérdése is. A Szovjetunió eljárását India nem támogatja, de megkísérli, hogy olyan helyzetet teremtsen, amely a körülmények rosszabbá válását meggátolja. ÖSSZEESKÜVÉS KHOMEINI ELLEN Január 16-án múlt egy éve, hogy Pahlavi Reza Mohamad sah elhagyta Iránt. Az évforduló napján, amely a teheráni amerikai túszok fogságának immár 74. napja volt, kuwaiti újságok közlése szerint szabotálok felrobbantottak egy olajveze téket. Ezzel kapcsolatban a sahpárti, Khomeirii-ellenes összeesküvést lep! v' ! L. amelyet állítólag iráni katonatisztek szerveztek meg. Az összeskü'vést a torradalmi őrség felgöngyölítette s az összesküvőket titokban főbelövéssel kivégeztette. A kivégzettek mind közép-rangfokozatót viúelő tisztek voltak. ■Az évfordulót egyébként országszerte a házak és utcák feldíszítésével ünnepelték, Khomeini Ruhollah ayatullát gratuláló üdvözletekkel halmozták el tvs ünnepelték. AFGANISZTÁN KÖVETTE IRÁN PÉLDÁJÁT Kabuli hír szerint január 17-én a Szovjetunió fegyveres támogatását élvező afgán kormány azonnali hatállyal kiutasította az amerikai újságírókat. Azzal vádolta őket, hogy hamis híradásaikkal hátrányosan befolyásolták a belpolitikai helyzet kialakulását, mert tudósításaikba kitalálásokat és feltételezéseket iktattak, amelyek közt egyik elképzelhetetlenebb, mint a másik. Arra törekedtek, hogy feszültséget keltsenek az országban és megzavarják az afgánok rendes életrendjét. A Tass szovjet hírügynökség a Afganisztánból tudósító amerikai újságírók tevékenységét is szuverén afgán állam belügyeibe történő durva beavatkozásnak minősítette. Az afgán kormány a kiutasító rendelkezést nyilvánvalóan Irán példájának követésével az Egyesült Államok kabuli követe útján adta ki. AHOGY AZ UKRÁN DISSZIDENS LÁTJA Moroz Valentyn történész az ukrán nemzeti mozgalom vezetője volt a Szovjetunióban, ennek következményeként 14 évet töltött szovjet börtönben, ahonnan az Egyesült Államok ukrán lakosságának nyomására engedték ki. Jelenleg a Harvard egyetem előadója. Január 16-án Clevelandben járt barátainál és Strozier M. Geradine-nek, a Pl ain Dealer munkatársának nyilatkozatot adott a moszkvai olimpia bojkotálásának kérdésében. Véleménye szerint az Egyesült Államoknak feltétlenül táyol kell maradnia a moszkvai olimpiától, mert az Afganisztán katonai megszállásával összefüggésben soha többé vissza nem térő alkalmat ad az Egyesült Államoknak, hogy a világ közvéleményét a Szovjetunió ellen fordítsa. A Szovjetunió nem tesz különbséget politika és sport közt.Neki a moszkvai olimpia ugyanolyan propagandaeszköz és alkalom, mint amilyen a bér lini volt 1936-b an a nemzetiszocialista német kormánynak. Az Egyesült Államok hosszú évek folyamán mindent megengedett és elnézett az oroszoknak, akár Magyarország lerohanása volt az, akár elnyomás Ázsiában. Afganisztán esete talán az első, amikor az Egyesült Államok kormánya rádöbben, hogy ami a világ egyik részén történik, az a világ másik részén is érezteti hatását. Az Egyesült Államoknak tudomásul kell vennie, hogy Afganisztán ugyanolyan fontos számára, mint amilyen Texas. A hí rmadik világ is láthatja most, hogy a Szovjetunió az a világhatalom, amelyik mindent magához ragad, amit csak tud. Ez á harmadik világ azonban azt is megtanulhatja, hogy az imperializmus szó és Moszkva” szó egyet jelent.
