Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-07-10 / 26. szám

1980. Július io. MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAU vitéz Nagy Lajos: CSAK A FEJÉT, SZÉKELY! ... Fegyvert é vitézt éneklek ... Vergilius /— Folytatás h Dehogy ment Lipót az oldalbordájához! Birikéhez, a szolgálóhoz még kevésbé. Odarohant a kúthoz, belekapasz­kodott a vízhúzó kötélbe és Iekarikáztatta magát. Bele a kút vízébe. Szerén asszony pedig, bár hithű zsidó volt, úgy hány­ta magára a keresztet, akárcsak valami nagy szakállú oláh pópa, amikor férje vakmerő rejtőzését a lefutó villámfény­nél méglátta. — Jesszusí — súgta Birike fülébe. »— Nézd, a téns úr megbolondult. Román katonák mindenféle fajta fegyvernemből ro­han gásztak az udvaron. Egy tucatnyi félig részeg ott gajdolt a vadkörtefa alatt, közel a Lipótot rejtegető kúthoz. Közben a nyári vihar elült. Megszakadtak a koromfekete felhők, és egy gubadarab nagyságú alól elődugta a fejét a tele hold. Ugyanabban a pillanatban jelent meg Lipót feje is a kút káváján felül. Éppen olyan volt szegény ördög, mint az az unikumos piakát vízből felmerült részeg embere. Az egyik román katona, amikor meglátta, el is ordította magát: — Itt az ördög! Érre a körtefa tövében tanyázó társaság eszeveszetten futott ki az utcára. A 'megrémült emberek magukkal ragad­ták az utcán lebzselő fegyvertársaikat is.-—^ Itt az ördög! Itt az ördög! És futottak mind, amerre láttak. Bele Krizbai és társai karjába. Sortűz sortüz után dörrent, Krizbaiéktól nem mesz­­sze pédig. az egyik ház sarkánál felkelepelt Lázár Estánék zsákmányolt géppuskája, az orosz gyártmányú, kerekeken guruló Maxim. Krizbai dühöngött, ebben a megveszekedett kavarodásban azonban semmit sem tehetett. Botár bajtársá­hoz kúszott, aki ugyancsak rángatta manlicherének dugaty­­tyújáfj és meghagyta neki, hogy másszék el valahogy Lázár Estáifhoz, keverjen le neki akkora pofont, hogy egy hét rhúl­­tán isLqsillagokat szórjon a szeme, és kergesse be az erdőbe, ahogy.- meghagyta neki. Ordítás, jajgatás mindenfelé. Esze­veszett futkosás körbe, körbe. Román vezényszavak, ame­lyekre minden tornán fütyült. Itt vannak a magyarok! Bekerítettek bennünket! És ölte egymást maga a megrémült román. Az emberben és anyagban felbecsülhetetlen kárt még megközelítőleg.sém lehetett megállapítani. Mire megvirradt, Szeréda utcái tele voltpk halott és sebesült román katonák­kal. Á kutakból még napok múltán is húzták ki Lipót mód­jára ődhbújt és vízbe fúlt románokat. Persan tábornok a megcsúíolt román egységek minden tisztjét hadi törvényszék elé állíttatta. A hivatalos román jelentés szerint a székely banda” üldözésére á 9. számú dobrudzsai hegyidandár két zászlóalját vezényelték ki. Krizbai és táuspfáoa napfelkeltére <— kisebb sérülések­től eltekintve, atpikre a székely nem sokat hederít <—< minden veszteség nélkül messze bentjárt a fenyvesek rengetegében. Hat géppuskát,, rengeteg gyalogsági lőszert, két hegyi tarac­kot és élelmiszert Zsákmányoltak. És ami a legfőbb, tralika is akadt bőségesen a múlik hátára aggatott zsákokban. Szegény román múlik! Mit sem törődtek azzal, hogy ro­mán fogja-e kötőfékjüket vagy magyar. Mentek türelmesen, ahová, illetve amerre vezették őket, akárcsak a demokráci­ák tömegemberei. Hiszen azért voltak múlik. Kétnapi gyorsmenet utáh kissé megpihentek. Ez alatt Krizbai felsze­relte fejszéseit. Puskával és tölténnyel látta el őket. Tizen­két emberenek parancsnokot jelölt ki, és rögtön megszervez­te a biztosított menetet. Indulás előtt Krizbai felszólította embéreit, főleg az “erdölőket ’ és a csoportjához verődött 10- 1 5 éyés pásztorfiukat, hogy ha nem éreznek magukban ele­gendő bátorságot és erőt a rájuk váró szenvedések és fára­dalmak elviselésére, lépjenek ki s nyugodtan távozzanak, mert'hiztosra vészi: a románok mindent elkövetnek, hogy a csoportot szétmorzsolják. _. Aki közülünk kezükbe kerül, — fejezte be Krizbai mondanivalóját, többé nem eszik pityókát, de még pu­liszkát sem. Senki sem mozdult. Mindenki maradt. Ettek egy kevéskét, aztán indultak. A járhatatlan hegyi meredekeken és néhol esztenákfioz vezető gyalogösvényeken vonuló csapat már felül volt kétszázon. Krizbai volt a csa­pat parancsnoka és vezérkari főnöke egy személyben. Éjnek idejéül ki-kicsaptak az erdők sűrűjéből, és támadásaikkal az utakon vonuló románok között olyan riadalmat okoztak, hogy a Polestiben székelő román hadvezetőség beszüntette csapatainak éjszakai mozgását, s egyben elrendelte az uta­kat szegélyező erdős részek átfésülését. Lázár Están lett a volt erdőlők komendása. Embereinek volt fegyverük, de azért az erdőlő fejszéiket sem hagyták el magúktól. Éjszakánként a sötétség oltalma alatt szálfenyő­ket c|öntöttek rá az utakra, vagy a hegyi patakok felett átve­zető'fahidakat verték szét. Mária királynő bocskoros hadi népe Dél-Erdélyben minden akadály nélkül haladhatott, de nem északon, és nem a Székelyföldön. Nem egyszer a romá­nok orra előtt verték széjjel vagy égették fel a hegyi pata­kok fölé emelt hidakat. Máskor hatalmas sziklatömböket gurítottak le a hegyoldalakról. Mogyoróstetőn Windisch­­graetz Lajos herceg saját költségén szerelt fel székely fiúk­ból álakított egységet, amely “Tigris-brigád” néven írta be nevét a magyar hadtörténelembe. A székely fiúk ott haltak hősi halált a nevezetes hegytető védelme közben. Már-már úgy látszott, hogy Krizbai és csoportja szeren­csésen eléri Kövesházy Herman osztrák-magyar tábornok harccsoportját, amely a Küküllő fel é vonult fel, amikor egy dereshajnalon menekültek csoportjára bukkantak. Akkor ■már somot pirosító szeptember-elejei hűvös idők jártak. Az asszonynépség szokásához híven az elhagyott otthont siratta. A férfiak meg, akik közt néhány hadra fogható ö­­reg és túlfiatal akadt, fegyvert kértek. Ennél a csoportnál találtak rá a Széredáról ellépett Lipótra és feleségére, Sze­rén ténsasszonyra, és a kiscselédkére, Birike leányzóra. Ami­kor Lipót meglátta Krizbait, minden szégyenkezés nélkül mutatta meg neki hátsó felét. Látja, őrsvezető úr? Ezt maga miatt kaptam, amikor a zenebonát megrendezték. Ötven botot veretett rám egy JELENTKEZÉS AZ UJONCOZÁSRA Carter elnök július 2-án formálisan elrendelte az újon­cozásra való kötelező jelentkezést. A rendelkezésnek — mint mondta — nem a háború előkészítése, hanem a béke megőr­zése a célja. Az elnök 2 oldalra terjedő kiáltványt írt alá, a­­melyben külön hangsúlyozza, hogy a “Registration Act” végrehajtása nem sorozás. A sorozásnak béke idején maga sem híve. A törvény értelmében a július 21-én kezdődő hé­ten azok a fiúk kötelesek a postahivatalokban jelentkezni, akik 1960-ban születtek. A július 28-án kezdődő héten pe­dig azok, akik 1961-ben születtek. A tolongás elkerülése cél­jából azok, akik január, február és március havában szület­tek, hétfőn; azok, akik április, május és június havában szü­megvadult oláh ezredes. Szerencsém, hogy a kútban akkor még nem találták meg az oda vetett román katona tetemét, mert akkor bizony felkötöttek volna. Amikor én a kút vizé­ben megpillantottam az oláht, amint kimeredt szemével rám csodálkozott, úgy megijedtem, hogy a vödör kötelén egy szuszra kimásztam a kútból. Amikor aztán az utolsó román katonát is elvitték a kocsmából, éngem is befogtak. Azon nyaggattak, kik voltak az áloláhok, akik a kravajt okozták. Vállat vontam. Erre egy behemót oláh akkorát vágott a vál lamra, hogy összerogytam. Lerántották rólam a nadrágot, feldobtak egy lócára, aztán csak a jó Isten tudná megmon­dani, hogy a számolást sohsem tanult vad móc hányat vert az ülepemre annak ellenére, hogy igaz, az ezredes csak Öt­ven botütésre adott parancsot. Utána kihajítottak a kerti gyepre, ahonnan, amikor magamhoz tértem, a kerítésbe ka­paszkodva, elmásztam házunk kertjébe. Tudja, oda a liba­­ólhoz, amit maguk úgy megénekeltek. Amikor aztán idővel Birike kijött, beüzentem Szerénkémért, és nekivágtunk a sű­rűnek. És most itt vagynok, amint látja. Ha majd az asszony kikúrál, én es kérek egy puskát, mert soha ne legyen Lipót a nevem, ha vissza nem fizetem megcsúfoltatásomat. No, meg azért az elmaradt fizetésért is, amely elől meglógtak. Mert amikó maguk leverték a világítót, éppen akkor akar­tam az ital árát bekasszálni tőlük. Amíg mindezt Lipót elmesélte, egy főleg asszonyokból álló csoport jött vissza azzal a hírrel, hogy nem lehet tovább menni Udvarhely felé, mert az erdőket ellepte az oláh ka­tonaság. Mi lészen velünk? jajgattak az asszonyok. < Mi lészen velünk, őrsvezető úr? Válasz helyett Krizbai Lázár Estánt küldte ki, hogy néz­zen körül, és tudja meg, mi igaz abból, amit az asszonyok jajgatnak. I alán egy óra vagy még annyi sem telt el, amikor Lázár Están két halálra vált román katonával tért vissza. — Éppen az urak dolgát végezték, r— jelentette Lázár Están Krizbainak, egy bodzabokor takarása mögött, ami­kor megsújtottuk őket. Igenest ügyeltünk, hogy ne mérgesen sújtsunk, hogy megéljenek. íme, itt a pupolag a bestyék fején. — mutatott a románok fedetlen fejére. Közben a hírszerzésre kiküldött többi atyafi is megtért azzal a jelentessek hogy bia az asszonynépség igenest jól látott, mert kiút semmilyen irányban sincs. Annyi a román, mint fákon a levél. — Estvére minket is megfognak, — mondták. < Bézárt emminket az oláh dandár. Bé az mán igaz. Krizba a két romántól megtudta, hogy kalkenhayn né­met tábornok Persanná! tönkreverte a 4. oláh hadsereget, Orsovától Petrozsényig pedig az I. oláh hadsereg Vergődik a németek vasgyűrűjében. Mária román királynő saját ke­zével tépte le annak az ezredesnek a rendfokozatát, akinek embereit a székelyek Szeredában úgy megnótázták. Krizbai már megjárta a hadak vérrel és könnyel öntö­zött országútját, amely a szerbeknél Sabácon, északon Krasznikon, Ivangorodon, Lembergen és a Kárpátokon ve­zetett át, mégis elszorult a szíve, amikor arra gondolt, ha a román túlerő legyűri kis csoportját, mi lesz a szerencsétlen asszonyok, gyermekek és vénségek sorsa, akiket a székelyek Öreg Istene felesleges nyűgökként akasztott nyakába. Meg­kérte a két lelkészt, hogy mindegyik gyűjtse össze a saját hittestvéreit, azokkal együtt húzódjék be az erdők Iegesleg­­sűrűjébe, maga hite szerint kérje Isten segítségét, és a reábi zottakkal együtt várja az égiek rendelését. Utána Krizbai maga köré hívta embereit és a követke­zőket mondta nekik: Ha ez a román egység, amelyik körülzárt bennün­ket, szerbekből, kozákokból vagy szibériai lövészekből te­vődnének össze, magam is megijednék. De csak oláhokkal állunk szemben. Mi meg c- én es, maguk es -—< székelyek vagyunk. Hitvány, senkiházi, aki fél. Értik kigyelmetek? Hitvány senkiházi! De <—* emelte fel hangját Krizbai <— aki mégis meggondolja magát és fél, az lépjen ki, szabadon me­het. Hová? Bé a rengetegbe makkot enni, mert az oláh nem ad puliszkát, aromán olyan igaz, mint hogy a nap szereda felől búvik elő hajnaltájt és nem Kolozsvár erányából. Amíg Krizbai beszédét mondtá népének, a két lelkész is visszatért híveitől. Kijelentették, hogy valamennyien har­colni akarnak, hogy a románok gyűrűjéből ^szabadulhassa­nak. Még Lipót is barkócafa nyüstölőt forgatott a feje fölött, és minden bort keresztelő, góbét becsapó ősére esküclözött, ha nem kap puskát, akkor azzal a fütykössel fizeti vissza a rávert ötven vagy maga sem tudja, hány botot. ^ Ha az oláhok elnyomnak bennünket, úgyis megölnek valamennyiünket! i—> kiabálták Krizbainak. _ Puskákat adjatok, meg golóbist r— kiabálták még az asszonyok is. <—> Ha Dobó Estvány leányai tudtak vereked­ni a törökkel, műnk es megpróbálunk. ,_■ Hát akkor, tisztelendő urak, álljanak híveik élére .— adta ke derekát Krizbai, — és próbáljanak székely Kapisz­­tránok vagy Erdős páterek lenni. Annyi fegyverünk nincs, hogy az asszonynépségnek is tudnánk adni, szedjenek a fe­nyőfák alól annyi száraz rozsét, amennyit csak tudnak, és takarják le a harmat elől, hogy az egész rakás szárazon ma­radjon. Mivel egy fia Gábor Áron sem akadt közöttük, Krizbai a Szeredában zsákmányolt hegyi tarackokkal nem tudott mit kezdeni, azért bent a sűrűben elásatta őket. Két Maxim— géppuskához volt csak embere. A többit azok közül is a föld­be ásták. Aztán szerteszét, a tisztást körülvevő erdőben ró­kalyukakat ástak. így várták az oláhok támadását. r-> Folytatjuk r­lettek, kedden; azok, akik július, augusztus és szeptember havában születtek, szerdán, akik pedig október, november és december hónapok valamelyikében születtek, csütörtökön jelentkezhetnek. A jelentkezőktől a posta tisztviselője sze­mélyazonosságuk igazolását kéri. Az elnök eredetileg mindkét nembeli fiatalok jelentkezé­sét akarta elrendelni, a lányok nyilvántartásbavételét azon­ban a Kongresszus nem látta szükségesnek. A Registration Act. elfogadását főleg a szenátusban hosszú vita előzte meg. FEGYVERSZÁLLÍTÁS THAIFÖLDNEK Carter elnök a vietnami haderő Kambodzsából Thaiföld ellen indított fegyveres támadására való tekintéttel elrendel­te,hogy 3.5 millió $ értékű ágyút és egyéb lőfegyvert szállít­sanak I haiföldre. A fegyverszállítás elrendelése viszonylag nem sokat jelent, inkább csak az Egyesült Államok támoga­tásának jelképe s a 600 millió $ értékű fegyverszállítmány meggyorsításának első lépése. A szállítmány 1000 darab M-16-os puskát, 18 db. 105 mm-es hoeitzert, 38 db. 106 mm-es tankelhárító löveget és jelentős mennyiségű tüzérségi és géppuska-lőszert foglal magában. A szállítmánnyal e­­gyütt katonai szakértők is mennek Thaiföldre, az amerikai katonai személyek száma azonban így sem haladja meg a százat. \ I haiföld a vietnami háború idején szoros szövetség­ben állt az Egyesült Államokkal; azt is megengedte, hogy amerikai hadirepülők Thaiföld területéről támadhassák É- szak-Vietnamot és Laoszt. A helyzet csak 1975-ben válto­zott meg, amikor már világossá lett, hogy Észak-Vietnam győzelme Dél-Vietnamban elodázhatatlan. Thaiföld akkor áz amerikai erők távozását kérték. Az amerikai fegyverszállítás elrendelésével egy időben Pham Van Dong vietnami miniszterelnök, Vo Nguyen Giap miinisztereJnökhelyetteg, a vietnami háború idején a kom­munista győzelem előkészítője és Le Duan, a kommunista párt vezetője Moszkvában járt. A Vietnam részéről támo­gatott kambodzsai kormány, amelyet a'Szovjetunió elismert, az Egyesült Államok azonban nem, megerősítette azt a hirt, hogy Hun Sen kambodzsai külügyminiszter is Moszkvába érkezett. A thaiföldi-kambodzsai határ mentén folyó harcok e­­gyesítették Thaiföld nem kommunista délkelet-ázsiai szö­vetségeseit is Vietnammal szemben. ARADRÓL AUSZTRIÁBA REPÜLT Popescu Aurél 27 éves román pilóta, aki Arad közelé­ben egy gazdasági központ veteménypermetező repülőgépét vézette, huszad'magával csodálatos szerencsével átrepült Ma gyarország felett és az ausztriai Pertlstein határában le­vő kukoricásban szállt le. A vele együtt levő 19 személy kö­­z”l sokan rokonok s a felnőttek a mező gazdaságban együtt dolgoztak. Leszállás előtt az Antonov-2 repülőgép hajtóa­nyaga kifogyott, apilóta azonban bámulatos gyakorlattal i­­dejében leszállásra alkalmas helyet talált. A megfigyelők neig egyszer a magasfeszültségű áramvezetékek alatt cikká­zott ide-oda, míg végül is szerencsésen földet ért. Sem a gépnek, sem utasainak nem történt bája. Külön bámulatos véletlen, hogy a Magyarország felett vezető 240 mérföldes légiút folyamán a repülőgépet észre sem vették.; Az osztrák hatóságok mind a 20 menekültet ideiglenes ellátásban ré­szesítik, amíg a politikai menedék nyújtása iránt beadott kérelmük felett döntés nem történik. MESTERSÉGES ÜZEMANYAGGYÁRTÁS Carter elnök június 30-án aláírta azt a törvényt, amely Energy Security Act’ néven megengedi, hogy a kormány először 24 billió $-t, 1992-ig pedig 92 billió $-t fordíthasson a mesterséges üzemanyag gyártásának támogatására. Az e­­redeti elgondolás az volt, hogy a törvényt egy másik törvény­nyel együtt az elnök július 4-én országraszóló ünnepség ke­retében írja alá, az Energy Mobilization Board” létesíté­sét megengedő és az energiagazdálkodás feladatainak sür­gősségi sorrendjét megállapító tÖrvényjaVásIatot azonban a képviselőház visszaküldte bizottságának, ennek következté ben elfogadására nem kerülhetett sor. Az elnök megállapítása szerint az új törvény az ország energiapolitikáját végre helyes irányba lendíti s olyan fegy­vert ad kezünkbe, amely a bér- és energia háborúban győ­zelmet biztosít számunkra. A mesterséges üzemanyag gyár­tásának sikere i— folytatta az elnök újból a holdra visz bennünket, és folytatólagosan kiépíti az államközi főútvo­nalak rendszerét. ELNÖKVÁLASZTÁS BOLÍVIÁBAN . Az elnökválasztás Bolíviában a 13 jelölt közül a nép­szavazás alapján a baloldali Hernan Siles Zuazo volt elnö­köt helyezte az első helyre 272.271 szavazattal. A második helyre az 54 éves, konzervatív Hugo Banzer Suarez került 155.396 szavazattal, a harmadikra pedig Victor Paz Esten­­ssoro, aki 72 éves, 90.532 szavazattal. Ez az eredmény még nem végleges és nem hivatalos, de azt máris mutatja, hogy az országgyűlésnek nem lesz könnyű feladata. Az alkotmány értelmében ugyanis az elnököt az országgyűlés a közül a 3 jelölt közül választja meg, aki a népszavazás során a leg­több szavazatot kapta. Érdemes megjegyezni, hogy Bolívia az elmúlt két éven belül harmadszor tesz kísérletet az elnöki szék betöltésére. VOLT KÉM A BRIT AKADÉMIA TAGJA Blunt Anthony brit művészettörténész 1950 óta tagja a Királyi Akadémiának. Ebben a minőségében II Erzsébet ki­rálynő több millió $-t érő művészeti gyűjteményének volt a kutató gondozója. 1964-ben belekeveredett abba a kémbot­­rányba, amelyet a második világháború után talán a legna­gyobbnak mondhatunk. A felső osztályból származó Blunt akkor beismerte, hogy a kémhálózatnak tájékoztatásokat a­­dott. Miután a kémhálózatra vonatkozóan értékes felvilágo­sításokat nyújtott a kémelhárító szerveknek, mentesítették a felel ősségre vonástól, sőt a királynő gyűjteményének kezeié- I sét kezében hagyták. 1972-ben a most 72 éves Blunt ugyan nyugalomba vonult, de a királynő művészeti gyűjteménye körül továbbra is tanácsadói szolgálatokat teljesített, A kém­kedési ügyet régen el is felejtették, pedig a hálózat három brit tagja, Burges Guy, Maclean Donald és Philby Kim ki­szökött az országból.. Az ügyre csak Tatcher Margaret mi­niszterelnök tavalyi nyilatkozata hívta fel újból a figyelmet, amikor Bluntot egyszerűen kémként említette. Ezen az ala­pon a Királyi Akadémia összeférhetetlenségi eljárást indí­tott Blunt ellen, amely most fejeződött be, A Királyi Aka­démia tagjai 120 szavazattal 42 ellenében elvetették a Blunt kizárására vonatkozó javaslatot. KUBAI ÁGYUTÖLTELÉK George Will tudósító azt kérdezi, vajon hogyan ma­gyarázzák Jean-Paul Sartre követői a mai megvilágításban kidéi Castro kubai diktátor nagyszerűségét? A szélső bal­oldaliak 1968 májusában Párizsban lelkesedtek Castroért, különösen az értelmségiek. Akkor Sartre Mao, Ho és Che táblahordozóival haladt. És mi történt azóta? Ho Chi Minnh és társai példátlan felfordulást okoztak Indokínában. Sartre esszében magyarázta, hogy Castro milyen rendkívüli egyé­niség és Kubának demokráciája olyan, hogy még válasz­tásra sincs szükség, olyan egyhangú a lelkesedés érte az or­szágban. 1953-ban, majd 1957 júliusában a Sierra Maestra nyi­latkozatában Castro szabad választást ígért. Azóta a kubai­ak választottak, még pedig jelentős számban. A kubai la­kosság mintegy tíz százaléka elmenekült. (Az összlakosság ma közel 10 millió.) Egymaga az Egyesült Államok 800.000 új állampolgárt nyert. A háború utáni idők meglepő és ellentétes viszonyokat teremtettek határos országok között: Kelet- és Nyugat-né­­metországban, Ausztria és Csehszlovákia, Észak- és Dél- Korea, Taiwan és a vörös Kína, Singapore és a szocialista szomszédai között. De a Nyugat még vesztette el lelkesedé­sét, sőt étvágyát sem a rendkívüli számú menekült befoga­dását illetően. Szerencsére az elnök is látja e tömegvándorlás rendkívüli értékét, amely a perui követség kubai menekült­jeivel kezdődött és a kisebb, nagyobb hajókon és csónako­kon, vizi járműveken érkező kubaiakkal folytatódott. A bátor és ügyes menekültek inkább választották a bizonytalan át­kelés kockázatát, mint az örökös rabságot. A tudósító kérdi: vajon nem érnek-e ilyen emberek sokkal többet Saudi Ará­bia összes olajánál? Helyesen tette a kormány, hogy fela­jánlotta nekik a szabadság minden előnyét. Kuba ma a világ legjobban felszerelt katonai hatalma. Gazdaságát szovjet segítséggel szűkösen tartja fenn, és ezért cserébe Castro embereit átengedi a Szovjetnek ágyútölte­léknek. Á városokban adagolják a húst. Minden 9 napban az adag 12 ounce. A bab adagja is kevés. Csak kiváltságos e­­gyének élete elviselhető. Kuba, amely híres volt szivarjairól, ma Spanyolországból importálja a dohányt. 21 év után különös istencsapás folytán,' hol az időjárás, hol mejJ más ok késlelteti a várva-várt fellendülést, és így a tévedhetetlen nagy vezetőnek “alibi -t kell keresnie a szű­kös viszonyokra. A Castro nem számol azzal, hogy egy ma­ximális vezér nem engedheti meg magának azt a luxust, hog^ védekeznie kelljen. WASHINGTONI PLETYKÁK Jóslások jönnek Izraelből, hogy Begin miniszterelnök nyugtalanító kormányzatának koalíciója oly hirtelen fog széthullani, hogy lemondása csak hetek vagy hónapok kér­dése. 11 ‘ , | i *• * * -A 35 tagú AFL-CIO végrehajtó bizottságnak hama­rosan lesz az első női tagja. A vezetőség á Paul Hall, a ten­gerjárók elnöke halálával megüresedett helyet egy nővel kí­vánja betölteni a bizottság augusztusi gyűlésén. * * * Carter elnök napi gyűlései fő embereivel politikai kér­désekben folytatódinak. Mondale alelnök azonban nyugodt és rendszerint kibújik a gyűlések elől és inkább helyettesét küldi el maga helyett. * * Az egyik szovjet diplomatának tréfásan mondja egy a­­merikai politikus: — Vajon igaz-e, amit hallottam? Hogy Kremlin legkö­zelebbi lépése Kína megszállása lesz? Az orosz mosolyogva válaszolt: Dehogy, kérem! Nem maradt ehhez elég kubai ka­tonjnk! HALLGASSA A SZABAD VILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT Az NBN 106 FM-SCA Rádióállomáson UJ műsor van minden vasárnap este 6 és 7 között -JULIUS 20-TÓL! Műsorvezető: GOMBÁS ISTVÁN Főmüsorszám: ZENÉS ÜZENETEK Ha meg akarja lepni barátait, szeretett hozzátartozóit, vagy örömet akar szerezni kedvesének, küldjön egy szép nótaszámot a rádió hullámhosszén. Érdeklődjék levélben, vagy telefonon: NBN RADIO (216) 521-7617. Postai cím: 1548 Ridgewood Avenue, Lakewood, Ohio 441078

Next

/
Thumbnails
Contents