Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-06-19 / 23. szám

VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 23. SZÁM. 1980. JÚNIUS 19. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent —- Kanadában: 60 cent OHIRA JAPÁN MINISZTERELNÖK VÁRATLANUL MEGHALT A felkelő nap országának népe június 22-én választá­sokra készül. A 70 éVes Obira Masayosbi miniszterelnök május 31-én pártjának jelöltjei érdekében Tokyo egyik ut­cájának sarkán rendezett nagy népgyűlésen beszédet mon­dott. Utána kórházba kellett szállítani, ahol gondos keze­lésben részesítették, s június 2-án orvosai megállapították, bogy megfelelő munkabeosztással hamarosan folytathatja miniszterelnöki tevékenységét, a velencei utazás azonban már kockázatos lehet. A miniszterelnök elverése és vérnyo­mása 11-én éjfélig rendes volt, a következő nap hajnalán, 2:23-kor azonban váratlanul szívszélhüclés érte, eszméletlen állapotba került. 5 óra 54 perckor pedig meghalt. Betegágya mellett ott volt felesége, Shigeko, egyik fia feleségével, egyik veje s másik menye, a liberális demokrata kormánypárt két tisztségviselője és Ito Masayoshi, a kor­mány főtitkára, aki Ohira elhunytéval rögtön átvette a mi­niszterelnöki munkakör ellátását. Az elhunyt japán miniszterelnök az utóbbi két hónapon át rendkívül nagy munkát végzett. Április 30 és május 1 I kö­zölt 28,644 mérföldes utat tett meg, amelynek során ellálo­­gatolt az Egyesült Államokba, Mexikóba, Kanadába, Jugo­szláviába és Nyugat-Németországba. Kórházba szállítását megelőzően 71 napon keresztül egyetlen szabad napot sem fordított pihenésre. Az Egyesült Államokat az iráni és afganisztáni kérdés­ben a legteljesebb mértékben támogatta. Külügyminiszter­­sege idején, 1972-ben, amikor Tanaka Kakueu volt japán miniszterelnöke,- Kínával építette ki a két ország jó viszonyát és teljes diplomáciai kapcsolatát. A múlt éy decemberében, mint miniszterelnök is, meglátogatta Kínát, amelynek minisz­terelnöke, Hua Guo-feng már Ohira kórházi kezelése idején járt Japánban. CLARK BOCSÁNATOT KÉRNE M, nson Lyndon elnök volt igazságügyminisztere (attor­ney genralja), Clark Ramsey, aki ezt a tisztséget 1967-től 1969-ig töltötte be, június 8-án Teheránból kilenc társával együtt Párizsba érkezett, miután négy napon át részt vett azon a konferencián, amelyen Amerika Irán ellen elkövetett bűneit állapították meg. Az ABC tudósítójának nyilatko­­kozoít. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak bocsá­natot kell kérnie Irántól, mivel támogatta a saht, aki brutá­lis volt az irániakkal szemben és igen soknak halálát okozta. Szerinte a túszok szabadon bocsátásának sürgetése csak Irán «zovjel kapcsolatait készíti elő. Javaslata tehát az lenne, hogy az Egyesült Államok kormánya hagyja a kérdést le­­csendesülni. Amikor Clarktól azt kérdezték, mit szól ahhoz, hogy árulónak nevezik, Clark azt válaszolta, ő hazájának igazságát szolgálta, és sokkal jobban szereti hazáját annál, hogy be ne ismerje Amerika bűneit. Az 50.000 $ pénzbün­tetés, amellyel sújtható, nem zavarja, mert ezzel az összeg­gel nem rendelkezik, s azt reméli, a börtönbüntetés sem za­varná. Védekezésül csupán arra hivatkozott, hogy az ameri­kai alkotmány a szabadságra épült, s ez a szabadság azt is magában foglalja, hogy Amerika állampolgárai szabadon utazhatnak és szabdon beszélhetnek. A továbbiakban Clark Ramsey Khomeini ayatollaht di­csérte, végül azt hangsúlyozta, hogy a túszok kiengedésének minden sürgetse Irán körül csak légüres teret létesít, amelyet a Szovjetunió tölt majd be. Ha ellenben az^ Egyesült Álla­mok türelmesen és "természetesen viselkedik, Irán a túszo­kat békésen kiengedi . De mikor? Erre Clark nem vála­szolt. Úgy látszik, ez a kérdés Clarkot nem is érdekli. A SZOVJET ELŐREHALADÁSA A Szovjetunió erősödése a földön szinte napról napra észlelhető. Legutóbb jött a hír, hogy Európában állomásozó haderejét fokozta, Afganisztánba újabb 10.000 főnyi hade­rőt vezényelt. Most moszkvai tudósítás arról számol be, hogy a Szovjetunió előrehaladása az űrben is hasonló ütemben folyik. Az űrbéli állomás és a hozzá fel-felszálló űrhajók rendszere 1971 óta egyre jobban tökéletesedik. A Salyut 6 űrbéli álíomás 1977 szeptember 29 óta kering a löld körül, s azóta több mint 370 millió mérföldnyi utat tett meg, körül­belül 1 1-szer akkora utat járt be, mint amennyi a Fölei és a Mars közt a legkisebb távolság. Az állomás majdnem 21 tonna súlyú és 47 láb hosszúságú. Az utóbbi 32 hónapon ál 10 űrhajósnak nyújtott kettesével otthon -t. A múlt év­ben Ryumin Valery és Lyakhov Vladimir egyfolytában 175 napot és 36 percet töltött rajta. Ugyanaz a Ryumin Popov Leóniddal együtt április 9 óta tartózkodik megint az űrbéli állomáson. Minden jel arra mutat, hogy ez a kettős újabb rekord felállítását tervezi, de valószínűleg mindenképpen fennmarad július 1 Q-ig, hogy az akkor Moszkvában meg­kezdődő nyári olimpiászra egybegyűlteket az űrből üdvözöl­hesse. A Szovjetunió észrevehetően nemzetközi elismerésre törekszik. Ezért rendezte meg egymásután az öt nemzetközi űrrepülést is szovjet parancsnok vezétésével csehszlovák, len­gyel. kelet-német, bolgár és legutóbb magyar űrhajóssal. Az amerikai űrrepülés fejlődése megállt. Az utolsó ame­­rtkái űrrepülő majdnem öt évvel ezelőtt szállt fel, amikor az “Apollo 18“ és egy szovjet Soyuz űrhajó kapcsolódott össze. A “shuttle” kísérletek hőellenállási technikai nehézségek mi­att késnek, csak 1981 márciusában tervezik az új űr- shuttle fellövését. BANKRABLÁS MILÁNÓBAN ' Június 13-án három rabló tört be a Banco di Roma hi­vatali helyiségébe, amely a székesegyház közelében van. Az egyik rabló rendőrnek álcázta magát, ,s amikor a banktiszt­viselő személyazonossági igazolványának felmutatását kérte, revolvert rántott és két társát beengedte a számára kinyitott ajtón. Pénz nem volt a pénztárakban, mert azt mind a pán­célszekrénybe helyezték már. Két banktisztviselő vállalko­zott arra, hogy a pénzt zsákokba rakják és kihozzák. A pán­célszekrénybe be is mentek, onnan azonban az oldalajtón kimenekültek s riadóztatták a rendőrséget, amely ki is érke­­zett, de mégis későn, mert a rablók mintegy 25 személyt túszként az egyik pult mögé tereltek. Közülük 3 nőt és egy férfit, akit benyomulásuk közben gumibottal fejbe ütöttek, a rablók szabadon engedtek. A többi kiengedése céljából al­kudozás kezdődött a rablók és a rendőrök között. A rablók azt követelték, hogy két nagy zsákot megtölthessenek pénz­zel, aztán két helikopteren szabadon távozhassanak. A fel­­ttelek teljesítését nem kötötték határidőhöz. Az alkudozáso­kat közvetítő 3 ügyvéd véleménye szerint a tárgyalások igen hosszú időt vesznek majd igénybe. Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a 3 bankrabló egyéni kezdeményezés alapján vállalkozott-e a bűntett elkövetésére, avagy vala­melyik terrorista csoport megbízásából. LÁZADÓ Június 8-án a CBS munkatársa a Face the Nation mű­során beszélgetést folytatott I ower John republikánus szená­torral, aki texasi, mint Clark. Fowertőí megkérdezték, sze­rinte áruló-e Clark? A szenátor hangsúlyozta, hogy a haza­árulás igen komoly vád, amelyhez kétségtelen bizonyítékpk szükségesek. A maga részéről ebben a kérdésben nem foglal­hat álláspontot, mert az elsősorban jogi kérdés, ő pedig még csak nem is jogász. Bizonyos azonban, hogy Clark Ramsey magatartása lázadó’ jellegű most is, akárcsak a vietnami háború idején Hanoiba történt utazása idején volt I ower szenátor meggyőződése szerint Clark megjelenése a teheráni konferencián, amelyen ‘Amerika bűnei -nek megállapítá­sáról volt szó, az Egyesült Államok legjobb érdekeivel ellen­kezett, ezért feltétlenül szükséges lenne, ha Clark ügyét grand jury vizsgálná ki. Ezt a vizsgálatot indokolttá teszi az a tény is, hogy Clark 1972-ben Hanoiba utazott, ahol az észak-vietnamiakat felbátorította, várjanak kedvezőbb lehe­tőségekre. mint amilyenek éppen akkor, Észak-Vietnam he­ves bombázása idején mutatkoztak. IRÁN KÖLTSÉGÉN REPÜLT TEHERÁNBA A New York 1 imes értesülése szerint Clark Ramsey Pá­rizsban beismerte, hogy teheráni utazásának és tartózkodá­sának költségeit Irán fedezte, azt a gyanúsítást azonban, hogy a teheráni konferencián az iráni propaganda játéksze­reként vett volna részt, “teljes egészében nevetséges -nek minősítette. A teheráni értekezlet után komolyan bírálta az Eg yesült Államok iráni politikáját és mindenképpen igazolni akarta az iráni forradalmi kormány magatartását. Amikor szemére vetették, hogy törvényellenesen járt el, azt vála­szolta, hogy a túszok kiszabadítására vonatkozó katonai kí­sérlet is törvényellems volt. Nem vonta kétségbe, hogy a túsztartás törvényellenes a ríemzetközi jog szempontjából, de azzal érvelt, hogy n nemzetközi jog megsértése nem jogo­sítja fel a másik fele (ebben az esetben tehát az Egyesült Államokat) újabb tirvényellenes cselekedet elkövetésére. Szerinte az amerikai lormánynak várnia kell ésszerűen, értel­mesen és türelmesen amíg az irániak jobb belátásra nem jutnak. Arról persze, hogy ez mikor következik be, Clark­nak fogalma sincs, Khomeini Ruhollah ayatollahnak azt a kijelentését, amely s:erint a túszok ügyében az újonnan megválasztott országjyűlés lesz hivatott dönteni, megnyug­tatónak találja. ZAVARGÁS IRÁNBAN Június 12-én a laloldali Mujahedeen nagygyűlést hir­detett a teheráni egyetem stádiumába, amely az Egyesült Államok követségi épületével szemben van. A nagygyűlésre vagy 100.000 tüntető gyűlt össze. Amikor Khomeini Ruholla ayatollah hívei be akatak vonulni, verekedésre került a sor, amelyet csak a forralalmi őrség tudott fegyveres közbelé­péssel megszüntetni. Öten meghaltak, 300-an megsebesül­tek. A Mujahedeen baloldali szervezet az izlám forrada­lomban és a sah elüzriében döntő szerepet játszott, a forra­dalmi kormányzat tehetetlenségével szemben azonban egy­re elégedetlenebbé vált. Khomeini mór egy héttel korábban figyelmeztető beszédet iitézett valamennyi rádión és távol­balátón keresztül az orság népéhez, amelyben óva intett a belső ellentétek szításától zűrzavar előidézésétől s a íorra­/ dalon kormány fenyegetésétől. Szavai pusztába kiálló sza­­vjakaak bizonyultak. A legutóbbi zavargásból egyesek arra következtetnek, hogy az iráni forradalom egysége máris meg­szűnt. KHOMEINI ELLEN IRÁNYULÓ Összeesküvést lepleztek lé A ieheráni rádió közlése szerint a kurd körzet egyik katonai egységében Khomeini Ruhollah ayatollah forradal­mi kormányzata ellen irányuló összeesküvést lepleztek le, amelynek következtében 11 katonát letartóztattak. A kérdé­ses katonai egység az iráki határ közelében levő Piranshahn­­ban állomásozik. A kurdok elkeseredetten küzdenek önálló­ságúiért, amelyet Iránban a forradalmi rezsim is megtagad tőlük ezért érthető módon ellenkezésbe kerülnek, az új rend­szerrel is. Az összeesküvés” jelei egyébként nemcsak a kurdok közt nutatkoznak. Az angol BBC értesülése szerint I ehe­­ranban a baloldali elemek és az izlám fundamentálistók közt sbroza.tos utcai harcok folytak és folynak, amelyeknek a leg­utóbb híradás szerint máris legalább 300 sebesültje van. tömeges mérgezések A KABULI ISKOLÁBAN A kabuli rádió közlése szerint mintegy 480 tanulót kel­lett fórházi kezelésben részesíteni mérgezési tünetek miatt. Korábban a tüneteket hivatalosan azzal magyarázták, hogy iskolák ivóvize volt mérgezett, bár azt akkor sem árulták el, mitől Utoljára a rádió már mérges gázokat emlegetett, a­­melyeket “bajkeverők használlak néhány iskolában. A Na­­! dada fiúiskola és a Malali leányiskola növendékei közül, so kan eszméletüket vesztették. Egy héttel azeb i Snori\. le ányiskola tanulói közül hasonló tünetekkel két leány meg­halt. A mohamedán felkelők a rá dt®'közlésé vei kapcsolat­ban azt állították, hogy az afgán fiatalok Iecsendesítésére a szovjet megszálló csapatok és az afgán katonai egységek alkalmazták az életveszélyes módszert. A mérges gázokat tartalmazó üvegeket a szovjet csapátok dobálták a azovjel­ellenes tüntető fiatalok közé, s ezeknek a gázoknak most je­lentkezett a hatásúk, ami abban nyilvánul, hogy a tanulók nagy száma elveszíti eszméletét. A francia hírszolgálat értesülése szerint a kabuli egyetem hallgatói és valamennyi középiskola tanulói távolmaradnak osztályaikból. GERILLÁK ÉS KATONÁK HARCA Salvador fővárosában, San Salvadorban megint nyug­talanság támadt. A baloldali gerillák ismételt zavargást kezdtek, amelyet csak a katonaság feréfyes fellépése tudott három ízben heves küzdelem árán elnyomni. Szemtanúk állítása szerint harc közben legalá hb I8-an életüket vesztet­ték. A főváros egyik elhagyott ruhatgyárában tűz ütött ki és több robbanás történt. Mindegyik súlyos károkat okozott, emberéletet azonban nem követelt. A robbanások igen ko­moly riadalmat keltettek. GANDHI SANJAY KINEVEZÉSE Alig egy héttel korábban India legnépesebb tagállama, Uttar Pradesh tartománygyűlési határozattal kérte Gandhi Sanjav kinevezését a tagállam főminiszterévé. Gandhi In­dira miniszterelnök, Sanjay édesanyja a tagállam kérésének nem tett eleget. Fia kinevezését akkor általánosságban azzal az indoklással utasította el, hogy annak India parlamentjé­ben lesznek kötelességei. A miniszterelnök álláspontját nem értették, június 13-án azonban teljes fény derült rá, mert Gandhi Indira 33 éves fiát, Sanjayt pártjának egyik parla­menti titkárává nevezte ki. Ugyanakkor még másik három parlamenti párttitkárt is kinevezett ugyan, de Sanjay szere­pe a parlamentben rögtön világossá lett. Akadtak, akik máris azt rebesgetik, hogy Gandhi Sanjay lesz édesanyja, Gandhi Indira utódja a kongresszusi párt elnöki tisztégében. Néme­lyek azt hiszik, hogy a párt vezetését Gandhi asszony még az év végét megelőzően átadja fiának. BE AKART MENNI AZ ELNÖK HÁLÓSZOBÁJÁBA Bolíviában az elnökválasztás előtt észlelhető feszültséget fokozta Estrada Carlos ezredes különös szándéka, amely ar­ra irányult, hogy behatoljon az elnök, Gueiler Lídia hálószo­bájába. Tervét az ezredes egyik tiszttársa megakadályozta. Estrada az elnök környezete szerint ittas volt, és azt kiabál­ta, az elnököt megöli, hogy Bolívia békében élhessen. Az e­­set különösségét növeli az a tény, hogy Estrada ezredes ép­pen annak a gyalogezrednek volt parancsnoka, amelyik áz elnök biztonsága felett őrködött. Az ittas ezredes lőfegyve­rét nem használta, s az elnökasszonynak sem történt bántó­­dása. Estrada ezredest letartóztatták. A fegyveres erők pa­rancsnoka, Luis Garcia Meza tábornok vizsgálatot rendelt cl. Egyes híradások szerint az eset valamiféle összefüggésben volt, vagy lehetett a katonatisztek jobboldali érzelmű szár­nyának azzal a tervével, hogy a június 29-re kitűzött elnök­­választás előtt átveszi a hatalmat. TÁMADÁS AZ ANGOLAI GERILLA-TÁMASZPONT ELLEN Június 13-án öotha W. P. dél-afrikai miniszterelnök bejelentette az országgyűlésen, hogy Dél-Afrika szárazföldi és légi erői támadást indítottak a Namibia néven ismert te­rület terület önállóságáért immár 13 éve küzdő gerillák an­golai támaszpontja ellen. Harc közben 16 clél-afrikai katona és több mint 200 gerilla vesztette életét. A támadók ezen kívül több mint 100 tonna “kommunista gyártmányú olyan felszerelést zsákmányoltak, amelyet a gerillák használtak. A miniszterelnök, aki egyúttal Délafrika honvédelmi minisztere is, bejelentéséhez hozzáfűzte, hogy a két vagy há­rom napig tartó támadás, beszéde idején még folyamatban volt. A gerillákat az afrikai feketék országai (elsősorban An­gola) támogatják, amel ek zambiai Lusakában éppen a múlt héten ültek össze, hogy az Egyesült Nemzetek kereté­ben a szóban forgó, félig homoksivatag jellegű terület 900 ezer főnyi népességének önállósítására békés megoldást ta­láljanak. Dél-Afrika most kijelentette, hegy a területre vo­natkozó felségjogát mindaddig fenntartja, amíg a gerillák folytatják harcukat. A terület fővárosában, Windhoekban viszont miniszteri tanács alakult, amelynek hatásköre a kormányéval azonos, hogy Namibia önállósulását ez is könnyebbé- tegye. A- tá­­nács fekete és fehér helyi vezetőkből tevődött össze, -vezető­jéül június 13-án a windhoeki gyűlés a fehér Mudge Dir­­ket választotta meg. . Namibia a fekete többség vezetésével óhajt önállósul­ni s az erre irányuló törekvést az Egyesült Államok és más nyugati országok is támogatják. A New York I imes tudósí­tója szerint Dél-Afrik.i fegyveres támadása ezt a megoldást i i ■ • ; i • ' ay esen m ‘yne/.i , . lazzn KÍNÁBAN MEGGYILKOLTAK EGY KONGÓI EGYETEMISTÁT \ i inai Shenyang városában levő Liaoning egyetem e­­gyik kongói hallgatóját arab egyetemi hallgatókkal folyta* tolt! politikai vitája közben leszúrták. A kongói hallgató jú­nius 11-én, a tett elkövetése után azonnal meghalt. Szem­tanúk vallomása szerint a tettlegességre az egyetemi szállás emeletén levő tv teremben került sor. A termet afrikai hall­gatók szokták használni. A híradás sem az áldozat, sem a tettes nevét nem említi, csak annyit közöl, hogy a gyanúsí­tottak szíriaiak. A kongói egyetemi hallgató meggyilkolásá­nak tényét Babela Alphonse kongói tanácsos és Kubeta Gál jriel Jean, a kongói követség másodtitkára megerősítette. A gyilkosság körülményeinek kivizsgálása céljából á kon­gói kormány külön megbízottja érkezett az egyetemre. A pe* kingi híradás szerint az eset csak legutóbbi megnyilatkozása annak a régebb idő óta észlelhető feszültségnek, amely a Kínában tanulmányaikat folytató s a harmadik világhoz tar­tozó országokból való egyetemi hallgatók közt fennállt, és nem egyszer tettlegességre is vezetett. AZ OLASZ KOMMUNISTÁK EREJE GYENGÜL Június (10-én Rómából érkezett hír szerint Olaszország­ban a körzeti és városi (községi) választások során a kommu­nista párt kis vereséget szenvedett. A június 8 án és 9-én le­bonyolított helyi közigazgatási választásokról a szavazók nagy mértékben távolmaradtak. Állítólag ennek tulajdonít­ható, hogy a kommunista párt jelöltjei a szavazatok legutób­bi, 1975-ös 33.4 %-a helyett csak 31.7 %-át tudták megsze­rezni. A gyengülés jelentéktelennek látszik, sokan abból mé­gis arra következtetnek, hogy az országos képviselőválasztá­sok is a kommunisták erejének gyengülését árulják ma d el. Ez a következtetés persze ma még igen korainak mondható, mert addig sok minden történhetik. A kommunisták most is felszólították a kormányt, hogy mondjon le, mert sem a vá­rosi terrorizmussal, sem a pénz elértéktelenedésével nem tu­dott megbirkózni. Cossiga Francesco miniszterelnök pártja, a második vi­lágháború óta vezető keresztény demokrata párt elnyert szavazatainak aránya az 1975-ös 55.3 %-róí 56.7 %-ra e­­melkedett. E szerint a kommunisták 1.7 %-os veszteségéből a keresztény demokraták 1.4 %-ot szereztek meg. A fennma­radó 0. 5 %on a koalíciós pártok osztoztak, legtöbbet az or­szág harmadik legerősebb pártja, a szocialista párt szerzett, a szavazatok 12.7 %-át kapta meg. A 65.939 szavazatszedő helyen a 43 millió szavazásra jogosult állampolgár közü csak 88.5 % tett eleget alkotmá­nyos kötelezettségének. Berlinguer Enrico, a kommunista párt vezetője máris számolt azzal, hogy legalább egy városi központban pártja elveszíti eddigi vezető szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents