Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-01-10 / 2. szám
198.0 JANUÁR 10 ' MAGYAR ÚJSÁG 5. oRDAE ÉDESANYÁNK ~ REGÉNY ~ IRTA: VASZARY GÁBOR ELKÉSZÜLT A 224 oldalas könyv egészvászon kötésben $10.00 és a postaköltség $1.00 MEGRENDELEM Könnyű Rászló: TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, bogy a két kötetes Bujdosó Könyv után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő címe: AZ ŐSI KÜLDÖTT. A trilógia egyes köteteinek önálló címe van, mindegyik befejezett regény. A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok hasonlóság. van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, bogy a mostani sok megpróbáltatás után jön még szebb jövendő. Első kötetnek a címe: A CSALLÓKÖZI HATTYÚ A bolti ára 10 dollár és a postaköltség $1.00. A második kötet címe: A TÚLSÓ PARTON A bolti ára 12 dollár és a postaköltség $1.00. A harmadik kötet címe: A FEHÉR BARÁT A bolti ára 15 dollár és a postaköltség $1.00. A. A f 'P 0 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában megjelent két kötetben egészvászon kötésben Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV A két kötet ára $25.00. j(US. dollár.) Postadíj $1.00. Megrendelhető a Kárpát Publ. címén. Kárpát Publ. Co. ' P.O. Box 5348 ' Cleveland, Ohio 44101. CJSA. „ ; i Megrendelem Tormay Cecil: Bújd osó Könyv című művét két kötetben efeészvászon kötésben. Az árát mellékelem $25.00 és postaköltségre $ 1.00-t. p' Név: .......................................-......................................... Rltca, házszám: •........................................................... .. /.‘»pip?- . ■ 1 Város: ................................................................................. Állam:..................................Zip Code: ..................... RAGYOGJ MÉG Ragyogj még szép tamási hold, Istenem, jaj de régen volt. Fényben úszott a dombtető És hallgatott a vén erdő. Gondokra Dávid hegedült, Boldogasszony képe derült. Ha Halbek sétált fák ormán, Fejét hóna alatt hordván. Anyám súgta: Fiam, ne félj, Mind ig bízzál, és csak remélj. Lesz még ünnep, lesz szép jövő, Rózsát terem a temető. Ragyogj még szép bájai hold, Istenem, jaj de régen volt. Ablakom előtt nyílt virág, És bebajolt az ifjúság. És bíztatott, hogy bigyjem el, A világb an rend énekel. Ragyogj még, szép herényi hold, Istenem, jaj de régen volt. Együtt nevetett a család, Zengte az élet himnuszát. Azt hittük, bogy a dús kebel Már egyenest égbe emel. Es akkor bevágott a vész, És kizavart a bűnös kéz. I'úriák dörögték felém, Hogy nem kell már a költeményl "Menjetek a pokolba el, Hol a borzalom énekel! Ragyogj még amplwangi hold, Istenem, jaj de nehéz volt Kezdeni új életet, Küzdeni rémes képeket. Tengerre szállni, végtelen Pókb álón csüggni szüntelen. Ragyogj még, szép missouri hold Rassan elmúlik, ami volt. Fogyóban már a boldsugár, A tetőn Halbak úr sétál. Hóna alatt hordja fejét. Es lobogtatja üstökét. Szent angyalok, az égre ó, Van-e remény még bíztató?! Van-e virágos, égi út, Melyen az ember révbe jut? Szűz Mária és mindenek, A vándornak segítsetek! . . . AZ EIFFEL-TORONY Garoux André, aki a világhírű Eiffel-torony üzemeinek legfőbb irányítója, meggyőződéssel vallja, bogy a 91 éves Eiffel-torony nemcsak Párizs és Franciaország, hanem talán az egész világ leglátogatottabb látványossága. A Louvre gyakran üres, a Notre Dame környéke kihalt, az Eiffel-toronyhoz azonban szinte szakadatlanul szállítják az autóbuszok a kiváncsi látogatókat. Mindezt az 1980. év elején az a tény teszi figyelemre méltóvá, hogy a torony gondozását január 1 -tői kezdődően Párizs városa vette át. Ezt a feladatot 91 éven át a Societe de la Tour Eiffel néven ismert magánvállalkozás látta el, amelynek az utóbbi években egyre több ellentéte támadt a városi hatóságokkal. A nézeteltérések a torony felvonói körül keletkeztek. E- zek a felvonók ugyanis víznyomásos rendszeren alapultak, amikor tehát a nagy hideg beálltával a víz befagyott, használhatatlanná váltak. A város azt követelte, hogy a fenntartó társaság a felvonókat villanyerőre építtesse át. A társaság (a kívánságot nem teljesítette, viszont a város a torony kezelését nem tudta átvenni, mert a város és a társaság közt létrejött szerződés ezt 1979 december 31-ig kizárta. Az Eiffel-torony az 1889. évi világkiállításra épült. A költségeket majdnem teljes egészében az építő, Eiffel Alexander Gustave mérnök konzorcium létesítése útján teremtette elő, Párizs városa csak a fennmaradó különbözet fedezését vállalta. A világkiállítás befejeződésével a francia kormány a torony használatát 20 évre Eiffelnek, illetőleg az említett pénzügyi konzorciumnak engedte át. Az építkezés teljes költsége 6 és fél millió frankot tett ki, ebből a konzorcium 5,100.0000 frankot fedezett. 1909-ben Eiffel újabb 20 évre szóló szerződéssel biztosította a társaság használati jogát. A toronyra ráclióleadót szereltek. A háborús előkészületek és hírek ekkor Eiffelnek azt az ötletet adták, hogy az új szerződés záradékában kikösse: ha a torony és a rászereltrádió használata ellenségeskedés következtében kereskedelmi úton-móclon lehetetlenné válik, a szerződés időtartama a megszakítás időtartamának négyszeresével kitolódik. Az első és második világháború "megszakítás ”-ai következtében a második 20 éves szerződés hatálya 1950-ig kitolódott. Az új abb szerződést 1950- ben 1979 december 51-ig terjedő hatállyal írták alá. Az Eiffel-torony látogatóinak száma közben évi 3 és fél millióra, teljes bevétele pedig évi 10 millió $-ra emelkedett, amiből Párizs városának mindössze 700.000 $ jutott. A város követelését a társaság azzal az indoklással tagadta meg, hogy a villanyberendezés 10 miiló $-t venne igénybe. A város a szerződés megújítására nem volt hajlandó, ezért az Eiffel-torony január 1 -tői Párizs tulajdonába és kezelésébe ment át. A torony magassága 934 és negyed láb. Csúcsáig 1792 lépcső vezet fel. Alapzata 676 négyzetméter, súlya 9 millió kg.. Felépítéséhez 7000 Ionná vasat használtak fel. SZAKADÉK SZÉLÉN Az iráni válság súlyosbításához nem kis mértékben járult hozzá a szovjet kétszínű propaganda háborúja, melyben egyrészről támogatta ugyan az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának a teheráni túszok szabadonbocsátását követelő határozatát, ugyanakkor íarszi nyelven, Baku ból, sugárzott rádióadásában izgatott Amerika ellen, többek között zsarolással vádolva az Egyesült Államokat, mert haderejét az iráni határon felsorakoztatta. A szovjet keze kétségtelenül benne volt a mekkai mecset megtámadásában is, mert az ötszáz főt kitevő terroristáknál AK-47 szovjet gyártmányú automata fegyvereket találtak és a terroristák a szovjet támaszpontként szolgáló Dél- Yemenben nyertek kiképzést, céljuk pedig Khalid szaudi király uralmának megdöntése volt, árulás szítása révén. Egyébként Brezsnyev a tőle megszokott méltányossággal úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a fegyverkezés csökkentését célzó tárgyalásokba bocsátkozni, ba a NA 1 O lemond a Moszkvával egyenlő erejű fellegyverkezési szándékáról. Nyilvánvalóvá vált, hogy Khomeini és terroristái azért nem veszik figyelembe a nemzetközi jog szabályait, mert ők a síita mullahok törvényeit magasabbrenclűnek tartják, melyek sterilek ugyan, és végrehajthatatlanok, de előttük szentek és sérthetetlenek. Ezért nevezi Khomeini az Egyesült Államokat esztelennek és ezért jelentették ki a kommunisták járszalagján haladó teheráni terroristák is, hogy ha a sah elhagyja az Egyesült Államokat, vagy ha ott meggyilkolják, vagy ha meghal, akkor az amerikai túszokat, mint kémeket bíróság elé állítják. Gothbzadeh külügyminiszter állítását megcáfolva, a terroristák újabban kijelentették, hogy a túszokat most mát előbb vonják felelőségre, mert Carter elősegítette a sah Panamába távozzék. Khomeini viszont biztosította a terroristákat támogatásáról, mert szerinte ők a nemzet akaratának a kifejezői. Ennek ellenére Carter azt reméli, bogy a sah eltávozása elő fogja mozdítani a túszok szabadulását. A terroristák részben fanatikus síitákból, un. feayeenekből, , részint kommunista muhajadeenekből tevődnek össze. A fanatikus síiták mögött nincs más, mint vakhitük, a kommunisták mögött ott áll az állig fel fegyverzett szovjet. A síiták egy hetedik századbeli állami és társadalmi rendet akarnak visszaállítani a huszadik századba, a kommunisták pedig a tizenkilencedik század közepén gyermekcipőben járó kapitalizmus kinövéseire ellenhatásként keletkezett és azóta már időszerűtlenné vált kollektivizmust törekszenek megvalósítani. Mind a kettő itt felejtett maradványa a múltnak, melyeket a rohanó idő rövidesen felemészt. A történelem feljegyzése szerint a perzsák már a múlt században, egy másik ayatollah felbújtatására megtámadták és legyilkolták a teheráni orosz követséget. Az oroszok nem é Itek megtorlással, mert a törökökkel háborúskodtak. Az eleinte egységesnek tüno Irán gyengeségei mindinkább mutatkoznak. Az északnyugaton lakó szerbedzsáni- törökök, önállósági törekvéseikkel, már látható jelét adták elégedetlenségüknek. De a kisebb nemzeüségek is nyu gtaíanok és önkormányzatot követelnek. így a nyugaton élő kurdok. északkeleten turkománok, délnyugaton az arabok, ahol a kuzestani tartományban már fel is robbantottak egy olajvezetéket, és délkeleten a beludszistániak. A’ gyűlölet paroxismusában égő Khomeininek is meggyűlt a baja. Dehát ki mint vet, úgy, arat. Khomeini azért követeli vissza az Egyesült Államoktól a sahot, mert Panama, ahol a sah jelenleg tartózkodik szerinte Amerika csapósa, terroristái pedig kijelentették, ha a sahot nem küldik vissza Iránba, akkor a túszokat kém ed sért vésztörvényszék elé állítják. Khomeini az Egyesült Államot vádolja Mofateh meggyilkolásával is, aki hozzá hasonló szent ember és neki közeli tanácsadója volt. Carter ugyan kilátásba helyezett büntető intézkedéseket, ha a túszokat bíróság elé állítják, de vérontást addig nem akar látni, amíg azokat testileg nem bántalmazzák. A Pars iráni hírszolgálat jelenti, hogy Khalkhali ayatollah, Khomeini barátja, volt izlám ügyész, kivégző osztagot jelölt ki a Panamában tartózkodó sah és felesége meggyilkolására, ami vészesen hasonlít I roczkij Mexkóban történt kivégzéséhez. Úgy látszik, az izlám és szovjet igazságszolgáltatás rokonok. Carter elnök majdcsak minden idejét az iráni kérdés kötötte le, keresi a megoldást, de egyelőre eredmény nélkül, mert ellenfele Khomeini hajthatatlan. Carter egyik kijelentése, melyben kizárja a katonai erő alkalmazását, nemcsak Khomeinit igazolta, aki többször kijelentette, hogy Carternek nincs bátorsága azt megtenni, hanem a túszokat foglyul tartó terroristáknak is‘szabadkezet adott. Nem talált kedvező fogadtatásra kijelentése az Egyesült Államok védelmére számító középkeleti arab államokban sempedig Japánban és a NATO-h oz tartozó államokban. De legmeglepőbb megállapítása, mely most került napvilágra, Carternek az volt, melyben a Triden-2 és az MX misszile két a stratégiai egyensúlyt felborító fegyvereknek minősítette azért, mert azok halálos pontossággal beletalálnak a célba és a szovjet rakéták nagyrészét első csapásra megsemmisíthetik. Ez pedig arra ösztönözheti a szovjetot, mondja Carter —, hogy egy válságos pillanatban saját rakétáik megvédése érdekében ők támadjanak először, félve az Egyesült Államok megelőző támadásától. Carternek ez a megállapítása, amelyet a Kongresszusbeterjesztett. Arms Control Impact Statement-jében tett, azért is érdekes, mert most egy pálforclulással utasította Vance külügyminisztert, tisztázza a szovjettel, miért vonult be Afganisztánba, tiltakozzék a nukleáris robbantások terén elkövetett csalások, az Iránba sugárzott Amerika-ellenes Iázító rádióadások és az éhező Kambodiaiaknak küldött élelmiszer szállítások akadályozása miatt. Kiváncsiak vagyunk, meddig log tartani ez az új irány, valószínűleg csak addig, amíg valaki nem ad más tanácsot az elnöknek, amely jobban szolgálja a megválasztását. A kormány, a hírközlő szervek és főleg a közvéleménykutatók az iráni kérdésnek csak egyes részeit, főleg annak legutóbbi eseményeit tárják az amerikai nép elé. Azt közlik, hogy 61 százalék helyesli a sah itteni orvosi kezelését, dfe azt már nem kérdezik meg, mennyien hagynák jóvá Carter politikáját, mellyel a sahot lemondásra kényszerítette. Carter ugyanis először kétbalkezes politikájával megbuktatta a sahot. majd álszent gesztussal gyógykezelésre beengedte, utána kegyeskedőn megtiltotta a teheráni követségen szolgálatot teljesítő marinoknak a fegyverhasználatot, majd erély AMI MARAD ÉS AMI VÁLTOZIK A társadalombiztosítási (social security) adó eddigi, 6.1 3 százalékos mértéke az 1980. évre vonatkozóan változatlanul marad, a társadalombiztosítási (social security) adó alapja azonban változik. Ez az alap az 1979-es 22,900 $-róIl980- ban 25.900 $-ra emelkedik. Mit jelent ez gyakorlatilag? Aki 1980-ban sem keres többet, mint 22,900 $-t, az a társadalombiztosítási adót is ugyanannyit fizet, mint amennyit 1979- ben fizetett. Nála tehát semmiféle változás nem történik. Aki viszont 1980-ban 25.900 $-t vagy ennél is többet keres, kereseti többletének megfelelően — változatlanul 6.1 3 százalékos arányban ugyan < 185.90 $-ral többet fizet. Ez. a többlet azért lesz esedékes, mert az adóalap összegét 22.900 $-ról 25.900 $-ra emelték I avaly a 22.900 $-on felüli kereset után nem vetettek ki társadalombiztosítási adót, az iclén azonban már a 22.900 $-nál magasabb, de 25.900 $-náI nem több kereset után is adót vetnek ki. Ennek következtében, aki 22.900 $-nál nem keres többet, az idén is legfeljebb 1,403.77 $ társadalom biztosítási adót fizet, aki azonban tavaly is meg az idén is legalább 25.900 $-t keresett, illetőleg keres, tavaly csak 1,408.77 $ adót lizetett, az idén azonban már 1,587.67 $-t vetnek rá ki. Az önálló keresettel rendelkezők társadalombiztosítási adójának mértéke 1980-ban ugyancsak változatlanul 8.1 %os mértékben vagy arányban ők is magasabb összegű társadalombiztosítási adót fizetnek. Július 1-től kezdődően a Medicare B részének prémiuma 8.70 $-ról 9.60 $-a emelkedik. Ezzel szemben a társadalombiztosítási járandóság élvezői majdnem biztosan számíthatnak arra is, hogy járandóságuk a megélhetési költségek emelkedésének megfelelően júliusban 8, esetleg 15 százalékkal ugyancsak növekszik. Változik az az összeg is, amelyet a 65-71 éves nyugdíjasok kereshetnek a nélkül, hogy társadalombiztosítási járandóságukból bármit levonnának. A kereseti lehetőség határa 1979-es 4.500 $-ról 5.000 $-ra emelkedik. A 72. életévbetöltése után ilyen korlátozás már egyáltalán nincs. AKNÁT ROBBANTOTTAK Észak-Irországban az IRA megint működésbe lépett. A Belfasttól nyugatra vagy 30 mérföldnyire levő Dungannon közelében az úttest alatt átvezető csatornába helyezett akna pontosan akkor robbant fel, amikor felette a brit katonai járőr gépkocsija elhaladt. A járőrnek mind á négy tagja elpusztult. Katonai szaké rtők megállapítása szerint az akna, amelyet valószínűleg villanyvezetékkel robbantottak fel, vagy 500 font robbanóanyagot tartalmazott. Mint emlékezetes, legutóbb augusztus 27-én hasonló körülmények közt küldtek halálba 18 brit katonát. Ugyanazon a napon gyilkolták meg Mountbatten Lordot is. A mostani aknarobbantással egy időben vesztette életét egy ötödik brit katona is, aki a Belfasttól déln yugat irányában, mintegy 40 mérföldnyire, I ullydonnel közelében éppen akkor hal adt el egy elhagyott ház előtt, amikor z épületben bomba robbant. A clungannoni aknarobbantást az IRA megára vállalta. Feltehető, hogy a tullyc lonneli bombarobbantás is az ő műve volt. LEVERTÉK A LÁZADÓKAT A Karíb-tenger hathetes törpe országában, \Vindwardszigetsorhoz tartozó St. Vincentben leverték a lázadás -t. amelyet az Union-szigeten Bomba Rasta hívei szerveztek, mivel december5-én a választások nem úgy végződtek, ahogy vezetőjük képzelte. A rendőrség a lázadók partraszállása e lőtt lépett közbe. Egy lázadó életét vesztette a lövöldözés közben, egy rendőr pedig megsebesült. 19 lázadót letartóztattak. Bomba Rasta követői, a rastafariak tulajdonképpen ahhoz a vallási szektához tartóznak, emelyik azt hiszi, hogy Haile Salassie, volt etiópiai császár, volt a megváltó. A Union-sziget területe mindössze 3 négyzetmérföld, lakosainak száma pedig talán 3000 főnyi nyugat-indiai. A szekta feje Bomba Rasta a lázadás leverése után a közeli másik törpe országhoz, Grenadához tartozó Carriacou szigetére menekült helyett gyengeséget mutatva útilaput kötött a sah talpára és Panamába küldte, mert könnyebb egy döglött oroszlánba rúgni, mint Khomeinivel szembe szállni. Négy végzetes tévedés egymásután, csak azért, mert Carter nem született vezető és megtanulni is képtelen volt azt. Szegény Carterre nem mondhatjuk el azt, hogy akinek az Isten hivatalt adott, észt is adott hozzá. Nincs képzelő ereje, sem mersze. Ha a túszok a teheráni terroristák foglyai, akkor Carter rosszul tájékoztatott, tudatlanságban hagyott tömegek és saját túlméretezett ambíciójának a foglya. Sikerült ugyan neki a tömegek rövidlátó hiszékenysége révén a hatalmat megszereznie, de azt előrelátóan gyakorolni képtelen, másrészről minden erejét a méltatlanul elért hatalom megtartásáért folytatott küzdelem emészti fel. Súlyos téved ések ezek, melyekért nekünk kell fizetnünk. Hogy mi történik? Mit hoz a jövő? A jóslás háládatlan feladat. Ha beteljesedik a jóslat, akkor senki sem emlékezik a jósra, bá nem, akkor mindenki. így legfeljebb töprengeni és találgatni érdemes. Számolva a tényezőkkel, a perzsa terroristák fanatizmusával, a kommunizmus világuralmi törekvéseivel, egy pacifista amerikai közvéleménytől irányított, jóindulatú, de erélytelen és tudatlan elnökkel, valószínű a megoldás: egy kompromisszum lesz, melyből Amerika vesztesen fog kikerülni, egészen közel jutva a szakadéknak a széléhez, melyben a kommunizmus halálos ölelése várja. Dr. Szentmiklósy Éles Géza Vaszary Gábor: Édesanyánk című könyvét . . példányban 4 Mellékelem az árát és a postaköltséget: $10.00 + $1.00 NÉV .................................................................................................... CÍM .................................................................................................... VÁROS ............................................................................................. ÁLLAM, ZIPSZÁM......................................................................
