Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-12-20 / 48. szám
VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 48. SZÁM. 1979. DECEMBER 20. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. KANADÁBAN: 40 Ct NYISZTOR ZOLTÁN HALÁLA Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk és kenyerünk javát még otthon fogyasztottuk el, már gyermek-, de legalább is ifjúkorunkban megszoktuk, hogy Nyisztor Zoltán írásait szinte napról napra olvassuk, őszinte véleményét a legújabb eseményekről idejében megtudjuk. I alán minden túlzás nélkül azt is mondhatnánk, hogy mint idegeneknek az idegenben, ő jelentette számunkra a keresztény és magyar nemzeti szemléletünk folyamatosságának megszemélyesítését. Halál a már csak ezért is pótolhatatlan veszteség Hivatását senki sem tudja betölteni. Ez a hivatás és az annak szolgálatában végzett írói tevékenység ugyanis a keresztény és nemzeti magyar élet szörnyűséges küzdelmeinek Iegválságosabb korszakában ébredt fel és bontakozott ki egész irodal omtörténetünk folyamán páratlanul álló, teljesen egyéni tehetséggel. Nem vitás, hogy ízig -vérig s a szó legnemesebb értelmébe vett újságíró volt, és maradt mindhalálig, mindig a legújabb eseményekről tájékoztatta olvasóit, de ugyanúgy pap is volt és maradt; meggyőződését, hitét sohasem rejtette véka alá, véleményét mindig, sokszor vakmerő nyíltsággal kimondta. Tollheggyel 'agy másként következetesen rámutatott az emberi fogyatékosságokra, hibákra és mulasztásokra, A hivatott újságíróval egybeforrt benne a felszentelt pap, akinek átvitt értelemben vett igazi szószék -e az újság, a folyóirat és a könyv lett és aki legélethűbb elbeszéléseiben, leírásaiban',' politikai megnyilatkozásaiban is igét hirdetett, krisztusi erkölcsre tanított. Nyisztor Zoltán 1893-ban, Debrecenben született, gyermek- és ifjúkori éveit azonban az ezeréves Ma gyarország határszéli vármegyéiben. Máramarosban, Ungban, Beregbein élte át. Aztán Szatmárba került, a szociális feszültségek egyik magyar gócába, ahol papi hivatását is kapta. Kiváló tehetségével a római Collegium Germano-Hungaricumba és az innsbrucki egyetemre került. Áldozópappá tőrtérit felszentelése utánírögtön teológiai tanár lett a szatmári szemináriumban. Ekk or kezdett írogatni. Hamarosan rájött, hogy a sajtó papi küldetésének betöltésére sokkal nagyobb lehetőséget biztosít, jmint akár a szószék, akár a tanszék. Katolikus (det cínrfnel folyóiratot indított. Az 1920-as évékben a Gellért hegyi sziklakápolna lelkésze lett, így a fővárosba került, irodalmi vonatkozáséi kapcsolatokra tett szert. Eleinte kimondottan az egyházi szakirodalom tehetséges művelőiéként” tűnt fél. A magyarországi szektákról, a konnersreuthi Neumann I éré/ stigmáiról írt. Aztán Papini Giovanni híres Góg -ját I ordította magyarra, sőt ennek hatása alatt kiadta Magyar Góg című saját alkotását is. P. Bangha Béla jezsuita tartományfőnök 1928-ban Czapik Gyula (később veszprémi püspök, majd egri érsek) utódjaként őt bízta meg a Magyar Kultúra szerkesztésével. Bangha Béla vele együtt szerkesztette és adta ki 4 hatalmas kötetben a magyar Katolikus Lexikon -t is. Közben Nyisztor Zoltán Fáulhaber bíboros és Orsenigo Caesaré művei nek pompás fordításával gazdagította irodalmunkat. Sokat utazott Dél-Amerikában, a Balkánon, majd Kínában. Úti élményeiről külcn-külön kötetekben számolt be. A Felhőkarcolók, őserdők és hazátlanok , a Balkáni képeskönyv” és a * Mandarinok, kulik, misszionáricsok szemléletes útleírásai nemcsak ismeretlen világot tártak fel olvasói előtt, hanem sajátos íróművészetének is osztatlan elismerést biztosítottak. , Nyisztor Zoltán már nemcsak a Magyar Kultúra I oll- Keggyeí című rovatában nyilvánította éles meglátásain alapuló különvéleményét, mert a "Nemzeti Újság -nak és az ‘‘Új Nemzedék -nek is állandó főmunkatársa lett. Cikkeit mindig a legnagyobb érdeklődéssel várták és olvasták. írá•sai az “Egyházi Lapok hasábjain is rendszeresen megjelentek. Apostolkodó munkásságát azonban nemcsak írásain keresztül végezte. Az “Actio Catholica” keretében az egész országáé- bejárta. A templomokban szentbeszédeket mondott, a gyűléseken előadásokat tartott, amelyek mind-mind hatásosak, rendkívül tanulságosak és iránymutatók voltak. A második világháború végén orosz fogságba esett, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Miután Rómában az akkori vatikáni államtitkár, a későbbi VI. Pál nem tudott biztonságáról és alkalmazásáról gondoskodni, kiment Colombiába s ott a félig vadon, őserdőben élő indiók (indiánok) misszionárius papja lett. Ekkoriban jelent meg két könyve Bogotában spanyolul: az egyik Extranjero en la casa cural és a másik En las garras del espionaje russo címmel. Őserdei élményeiről a Dzsungel indiói címmel a közelmúltban megjelent kötetében emlékezett meg. Colombiából később Venezuelába költözött át, ahol a magyarok lelkészeként működött, aztán visszatért Európába. Előbb Németországban, aztán véglegesen Rómában telepedett meg. Az örök városból küldte szét színes “tudósítás -ait mindig érdekes és időszerű írásait a magyar emigráció lapjainak. Sok lapnak állandó munkatársa volt, de sok más lap, a Magyar Újság is gyakran közölte cikkeit, amelyeknek száma szerény becslés szerint is legalább félezerre tehető. Könyvei közül külön ki kell emelnünk az emigrációban megjelent Vallomás magamról és kortársaimról című művét, amely második kiadásban is forgalomba került, ennek folytatását, amelynek címe: Ami a Vallomásból kimaradt , végül, de nem utolsósorban a bogotai emlékeiről szóló “Idegen az idegenben címűt, amelyet azzal fejezett be, hogy amikor Las Cruces plébániájáról távoznia kellett és felette meghasadtak az esőfelhők s diadalmas fénnyel tört elő a Nap”, Petőfi jutott eszébe: Ragyogtak rám a csillagok, nem tudták, hogy árva vagyok!” Nyisztor halála nemcsak arra figyelmeztet bennünket, hogy egyszer mindennek vége lesz, hanem arra is, hogy min-AZ AZERBAJDZSÁNI ELLENÁLLÁS December 6-án Tabrizban, Azerbajdzsán székvárosában a török egyetemi hallgatók birtokukba vették a kormányzó székházát, és nem engedték meg, hogy Gharavi Nurecldin főkormányzó hivatalába bemenjen. Amikor a főkormányzó kísérletet tett a székház visszaszerzésére, Shariat- Madari Kazem Mohammad ayatollah éles ellenzésével találta magát szemben. Shariat-Madari szerint Charavi főkormányzó lépése megszegte a Khomeinivel kötött megegyezést. és kijelentette, hogy a következményekért nem vt diaihat felelősséget.Khomeinit pedig a kurdok küzdelmére emlékeztette, amelyet azok önkormányzatuk megszerzése érdekében folytatnak az iráni hatóságokkal. Azerbajdzsán lakossága török nemzetiségű. A török lázadók, akikhez az iráni haderő számos tagja is csatlakozott, megszállták a tabrizi rádió és távolbalátó leállóját és a repülőteret. A török zendülők 5 amerikai gyártmányú jet vadászgépe keringett a város felett, hogy ezzel is mutassák erejüket a teheráni központi kormánnyal szemben. December 7-én a repülőtéren nem engedték Ieszállni azt a két repülőt sem, amelyeken Khomeini forradalmi gárdájának tagjai érkeztek Teheránból Tabrizba. TÁMADÁS SHARIAT-MADARI HÁZA ELLEN A tabrizi török nemzetiségűek zendülésén ek napján (fura városában Khomeini ayatollah hívei megrohanták Shariat-Madari ayatollah házát. Az ebből támadt összetűzés közben Shariat-Madari egyik testőrét és egyik hívét agyonlőtték, másik nyolc hívét pedig megsebesítették. A támadást Shariat-Madari híveinek sikerült visszaverniük. Az ayatollah házának kis udvarát azóta fegyveresek tartják megszálltán, a ház ajtai előtt pedig őröket állítottak lel. Khomeini Ruhollah ayatollah a támadás után felkereste otthonában Shariat-Madari ayatollaht, hogy személyesen fejezze ki a támadás miatt őszinte sajnálkozását. Shariat- Madari környezetében úgy tudják, az utóbbi 30 éven át ez volt Khomeini második látogatása Shariat- Madari otthonában. Khomeini a látogatás után tett nyilatkozatában arra szólította fel az ország lakóit, hogy ne egymásközt vitatkoz-zanak, hanem fordítsák minden figyelmüket az egyetlen ellenség fele, mert vallási kötelességük és nemzeti felelősségük az Egyesült Államokkal szemben az egységes kiállás. AZ IRNIAK TÜNTETÉSE TEXASBAN San Antonio városházának lépcsőin december 12-én 1 o-20 iráni diák tüntetett, mivel sahellenes felvonulásukat az elletékes hatóságok nem engedélyezték. A tüntetés tulajdonkeppen már előző nap kezdődött, amikor az iráni diákok éhségsztrájkba kezdtek és sahellenes plakátokat függesztettek ki. A rendőrség, mielőtt még tettlegességre kerülhetett volna sor, a tüntetőket elkergette, 5 sikongó, ordítozó iránit pedig őrizetbe vett. A letartóztatottak, amíg a városházán keresztül az épület mögött levő rendőrautókba tuszkolták őket, Khomeinit éltették, akinek képét más sahellenes plakátokkal együtt mintegy 200 főnyi csoport megsemmisítette. Az ellentüntetőket Kyle Steve 32 éves volt tengerészeti gyalogos vezette, akinek testveröccse, a 26 éves Kyle John tengerészeti gyalogos a teheráni túszok között van. A SAH URALKODÁSÁNAK UTOLSÓ NAPPJAIRÓL A párizsi L Express több más európai időszaki leppal egy időben kivonatokat közölt a sah készülő emlékirataiból., A sah uralkodásának legutolsó idejéről érthető keserűséggel emlékezik meg, miközben eddig ismeretlen tényeket közöl. Amerikai vonatkozásban őszintén elmondja például, hogy a múlt év őszének és telének legválságosabb hónapjaiban, amikor már ezrek és ezrek tüntettek, az amerikai követ a brit követtel együtt még mindig liberálisabb politika követését ajánlotta, ami csak a végzet -hez vezethetett. Keserűen jegyzi meg, hogy ugyanakkor egyes amerikai kiküldöttek erélyesség’ -et sürgettek. Azt a vádat,a mely szerint a SAVAK titkos rendőrség a politikai ellenzék tagjainak ezreit börtönözte volna be, a sah tagadja. A sah lemondásában Huyser Robert tábornoknak volt legdöntőbb szerepe. Huyser akkor az Egyesült Államok európai haderejének helyettes parancsnoka volt, Nyugat-Németországból repült Teheránba, ahol Sullivan William követtel együtt találkozott a sahhal. Mindkét amerikai tudta den út Rómába vezet, ahol a vatikáni temetőben a kalandos, hányatott életű, kiváló pap-író, a világjáró árva magyar is örök nyugalomra térhetett. Az örök világosság fényeskedjék neki! már a sah távozásának napját és óráját. A külügyminisztérium szerint Huyser tábornok azért ment Iránba, hogy a katonaság vezetőit Bakhtiar Shahpour miniszterelnök támogatására bírja. Bakhtiar a saht élesen bírálta, de a sah utolsó kisé rletként mégis -kinevezte miniszterelnökké. A sah szerint Huyser tábornok az egyik iráni tábornoknak azt mondta, hogy dobják ki az országból a királyt, mint egy döglött egeret. Eluyser tábornok jelenleg a Military Airlift Command parancsnoka a légierők illinoisi Scott támaszpontján. A sah nyilatkozatával kapcsolatban egyelőre nem óhajtott nyilatkozni. A GERILLÁKAT TOVÁBBRA IS BOMBÁZZÁK Muzorewa Abel püspök, Zimbabwe (Rhodesia) miniszterelnöke Londonban a gerillák vezetőivel és a brit külügyminiszterrel már a fegyverszünet feltételeiről és az új választások kitűzéséről folytatott megbeszéléseket, a zimbabwei légierők azonban ennek ellenére továbbra is bombázzák az úgynevezett nemzeti arcvonal gerilláinak támaszpontjait mind Zambiában, mind Mozambiqeben. December 9-én a Londonban 13 hete folyó tárgyalások kezdete óta már a hatodik, hetedik és nyolcadik légitámadást hajtották végre. Meg nem erősített híradás szerint a mozambiquei támadásban Zimbabwe szárazföldi csapatai is részt vettek. A bombázásokat a hírmagyarázók azzal indokolják, hogy mindkét fél igyekszik erejét fokozni addig, amíg a brit kormányzó át nem veszi a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának irányítását. A megállapodás értelmében a zimbabwei hadsereg 12.000 katonája is, meg a hazafias arcvonal belföldön tartózkodó és becslés szerint 15 ezer gerillája is a kijelölt támaszpontokon köteles maradni. A gerillák' mindéül elkövetnek, hogy a határokon kívül állomásozó egységeiket még a a nagy esőzések és az ezekkel járó áradások előtt hazajuttassák. A zimbabwei, sorkatonaság a bombázásokkal ezt iügyekszik megakadályozni. A fegyverszüneti feltételek betartását 1200 főnyi brit haderő ellenőrzi. A SAH NŐVÉRÉNEK FIÁT MEGÖLTÉK Párizsban ismeretlen tettes kétszer fejbe lőtte a 34 éves Chafik Mustaphát , a sah ike i nővéré nek, Asl rraf hercegnőnek fiát. Chafik édesanyjával lakott együtt. Éppen hazafelé tartott a R ue de la Villa Dupont-on gyalogosan a közeli fűszerestől némi élelmiszerrel, amikor egy motorkerékpáros sisakot viselő, 25-30 év körüli nyomába szegődött, pisztolyt rántott és hátulról fejbelőtte a gyanútlan Chafikot. Amikor Chafik elesett, a merénylő még egyszer fejbe lőtte, aztán nyugodt lépésekkel elmerült a közeli Rue Pergolese emberforgatagában. Chafik Must apha Ashraf hercegnő második házasságálról szülletett. Édesapja egyiptomi volt és két évvel ezelőtt halt meg. Chafik a forradalom kitöréséig az iráni tengerészet tisztje és égik 14 siklóból álló egységnek parancsnoka volt ú Perzsa-öböl vizein. A forradalom kitörésekor elfogatási parancsot adtak ki ellene, ő azonban az egyik siklóhajón elszökött, majd Párizsban lakó édesanyjához költözött. Felesége, egyik volt iráni miniszterelnök leánya, gyermekeivel együtt valahol az Egyesült Államok nyugati partjain lakik. TERÉZ ANYA Az idei Nobel-díjak nyertesei december 10-én Norvégország fővárosában, Oslóban vették át ünnepélyes keretek közt a nekik odaítélt összegekről kiállított csekket, az arany érmet és díj odaítéléséről szóló díszoklevelet. All nyertes közül a közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel 1 eréz A- nya felé fordult, aki az idei béke-díjat kapta meg. A 69 éves római katolikus apáca, Calcutta nyomortanyáinak szentje, a 192.000 $-ról kiállított csekket a szegények, betegek és a nem kívánt gyermekek nevében vette át. Ehhez az összeghez járult még a norvég nép 70.000 $-os díja és az a 6000 $, amelyet a hagyományos békedíj-vacsora megrendezésére fordítottak volna. A vacsora Teréz Anya kérésére maradt el. Az ünnepségen Teréz Anya Assisi Szent Ferenc ismert békeimáját kezdte mondani. A jelenlevő V. Olaf király, a diplomáciai testület, a norvég kormány s a többi jelenlevő együtt imádkozott vele. Beszédében arra mutatott rá, hogy a szegényeknek nem sajnálkozásra van szükségük, hanem megértő szeretetre és megbecsülésre. Azt kell velük megértetnüi — mondta , hogy ők is számítanak, és hogy őket is a gondviselő Isten keze teremtette szeretetbőf szeretetre. A továbbiakban Teréz anya nyíltan kifakadt azok ellen az országok ellen, amelyeknek törvényei megengedik a magzatelhajtást. Ezek az országok a legszegényebb országok. “A béke legnagyobb veszélyeztetője ma az a bűncselekmény amelyet a meg nem született ártatlan gyermek ellen követnek el.” Saness John professzor, a Nobel-bizottság norvég elnö-KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, hirdetőnknek, munkatársunknak és minden magyar testvérünknek A MAGYAR ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala MAPYAR KARÁCSONY Karácsony éjszakája csodálatos, ragyogóan csillogó hó borította be a viclóket. Az egész táj szeplőtelen fehér volt. A hópelyhek, mint apró kis csillagok, szállingóztak, játszadoztak a tiszta légben.Béke volt, csendes béke. Az emberek izgalommal os áhítattal várták a szent karácsony estéjét, Jézus születését, a karácsonyfát, az ajándékot, az ajándékozás őszinte örömet. Ezen az esten mindönki megelégedett boldog volt. Az emberek hálát adtak Istennek. Ki kevesebbért, ki a többért, de legelsősorban a békés magyar karácsonyért. Sehol a \iIágon nincs olyan meghitt, olyan csodaváró karácsony, mint az én szegény, agyongyötört, kifosztott drága hazámban. Álltam az ablak előtt és gyönyörködtem a milliószámra keringő, kavargó kis csillagban, a hóhullásban, amely Isten egyik legmegíoghatatlanabb műveként mindent betakart, szennynélkülien tiszta fehérre varázsolta az egész környéket. A pusztai kis házak kéményei szelíden füstölögtek. Készült az ünnepi vacsora. Szinte éreztem a karácsonyi kalács illatát. A sok kis ablak halovány fénye a kicsi otthonokban lakók meghitt boldogságát sugározta ki a szabadba és tükrözte felém. Mozdulni se mertem. Attól féltem, ha megzavarom a szent éjszaka csendjét, fájdalmat okoznék magamnak is, másoknak is. Aztán a csendes éjbe szelíden belecsendült a pusztai kis kápolna hívó harangja. És megmozdult a puszta. Kinyíltak a fatorlaszos ajtócskák. Csizmás, kucsmás férfiak, fejkendős nénik, klumpás, facipős kis magyarok indultak az éjféli szentmisére. Hamarosan megtelt a kápolna. Az orgonán a tanító néni halkan játszani kezdte a Csendes éj előütemeit, majd felcsendült hatvan pusztai kis magyar édesen csilingelő gyermekhangja is. ^ A szentmise végén pedig Iélekbe markoló erővel zúgott fel a magyar himnusz: Isten, áldd meg a magyart Jókedvvel, bőséggel . . . Hozz rá víg esztendőt! A kis kápolna lassan kiürült. A pusztai magyarok lámpásaikkal szépen hazaballagtak. Nem volt fényes kivilágítás, sem sokszor már ízléstelen díszítés. Csak a természet öltözött hófehér, csillogó ezüsttel át- meg átszőtt köpönyegbe. A szívekben a szeretet, a lelkekben a karácsonyi 'áhítat és a béke ütött tanyát. Mindez egyszerű volt, szerény, de meghitt, és mégis magasztos. 1 alán ez és így hasonlított igazán a betlehemi éjszakához. Istenem! Az idei karácsony estéjén bús magyarok azért imádkoznak Hozzád, adj nekik, adj nekünk még egyszer i- Iyen békés, boldog, szabad karácsonyt! T. P. E. ke Teréz anyát úgy mutatta be, mint aki személy szerint vert hidat a gazdag és szegény országokat elválasztó áramlat felett. Oslo lakosságának százai december 9-én, vasárnap este fáklyás menetben vonultak fel tiszteletére.
