Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-11-15 / 43. szám
1979. NOVEMBER-15. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. KANADÁBAN: 40 Ct A SAH ELLEN TEHERÁNBAN MEGSZÁLLTÁK AZ AMERIKAI KÖVETSÉGET Október 31-én mintegy 3500 iráni tüntető gyűlt össze Teheránban az amerikai követség épülete előtt. Amerika-ellenes jelszavakat kiabált s a New Yorkban kórházi gyógykezelésben részesülő sah kiadását követelte. Reston Thomas külügyi szóvivő szerint a tömeget nyilvánvalóan a Khomeini rendszerrel kapcsolatban álló vallási csoport tüzelte fel. Néhány nappal később a tüntető csőcselék megrohanta a követség épületét, amelyet a tengerészeti gyalogosok könnyfakasztó bombákkal védtek. Elárom óra hosszat tartó küzdelem után a csőcselék elfoglalta az épületet s az ott talált 33 amerikait és 10 iránit túszokként őrizetbe vették. November 5-én Khomeini Ruhollah ayatollah forradalmi gárdája és az iráni diákok a brit követséget is elfoglalták és 5 óra hosszat birtokukban tartották, ugyanakkor mások aZ amerikai követségen mintegy 60 amerikai túszt őriztek. Iráni diákok ugyancsak november 5-én megszállták a Tabris és Shiraz városában a lorradalom óta üresen álló amerikai konzulátusi épületeket. Az iráni követség feje Wash ingtonban félreérthetlen nyíltsággal kijelentette, hogy az iráni kormány nem lép közbe, nem szabadítja ki a túszokat és nem távolítja el a tüntetőket.* Khomeini Ahmad, Khomeini Ruhollah ayatollah fia Teheránban minden politikai, gazdasági és közművelődési kapcsolat megszakítását sürgette. Moinfar Akbar Ali olajmjniszter állítólag utasítást kapott Khomeini ayatollahtól, hogy az iráni olajszállítmányokat az Egyesült Államok részére szüntesse be. Ha ez megtörténik; az Egyesült Államok naponta 600.000 - 800.000 hordó nyersolajtól esik el, ami az amerikai olajbehozatal közel 10/E-át teszi ki. Időközben az amerikai túszokkal szemben alkalmazott bánásmódról érkeztek kedvezőtlen hírek, továbbá cáíolatok az Amerikába irányított nyersolajszállítmányok beszüntetésével kapcsolatban. Glenn John ohioi demokrata szenátor telefonon arra kérte Carter elnököt, hogy a túszok kiszabadítása érdekében a katonai beavatkozás alkalmazását kapcsolja ki. A túszok kiszabadításának két komoly akadálya van. Az egyik a tüntetőknek az a követelése, hogy az Egyesült Államok kormánya adja ki a saht, a másik pedig az a tény, hogy az iráni kormány teljesen tehetetlen. SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ FEGYVEREKKEL TÁMADTAK A dél-afrikai Oralndóban fekete gerillák megtámadták a rendőrség egyik őrszobáját. Két fekete rendőr életét vesztette, két fekete rendőr és egy polgári személy megsebesült. A támadást déli 12 óra után 40 perccel 4 fekete gerilla hajtotta végre. A támadók szovjet gyártmányú AK-47-es puskákkal tüzet nyitottak az őrszobára, aztán a helyiséget magábanfoglaló épület mögött 4 kézigránátot dobtak el. A támadás után a mintegy 1.5 millió lakosú várost rendőrségi egységek szállták meg, hogy a gerillák után házról házra kutassanak. A kormány szóvivője és a zendülések elnyomására hivatott egységek parancsnoka, Versler Vidor vezérőrnagy azt állítja, hogy a támadás mögött Moszkva rejtőzik. Nemcsak a támadók puskái és kézigránátjai voltak szovjet gyártmányúak, hanem a támadásra vonatkozó utasításokat is Moszkva adta ki. ERÉLYTELEN MAGATARTÁS A sah kiadását követelő tüntetések nemcsak Iránban lépték túl a nemzetközi jogszabályok határait, hanem az E- gyesiilt Államokban is. Előbb New Yorkban a Szabadságszobor körül és annak épületében, legutóbb pedig az ohioi Columbusban vonultak fel azok az iráni egyetemi és főiskolai hallgatók, akik még a sah kezdeményezésére élvezhetik az Egyesült Államok vendéglátását és folytathatják itt egyetemi és főiskolai tanulmányaikat. Az iráni olajszállítás az Egyesült Államokba november 6-án megszűnt, mert Kharg-sziget olajmunkásai sztrájkba mentek, a kikötő munkásai tehát még sztrájkbamenésük nélkül sem tudnák a szállítmányokat az Egyesült Államokba elindítani. Ali aga, az iráni ügyvivő Washingtonban az olajkikötők lezárásáról nem kapott értesítést. Khomeini ayatullah a Bazargan-kormány lemondását elfogadta s az ügyek intézésével a forradalmi tanácsot bízta meg. Azt, hogy ennek a tanácsnak kik a tagjai, senki sem tudja, de feltehetően mohamedán vezetők. Minden jel arra mutat, hogy az utóbbiak közt és azok között a polgári vezetők között, akik a sah ellen voltak, mert nyugati példára demokratikus kormányzás bevezetését óhajtották, törés következett be. Az amerikai követség teheráni épületében a tüntető iráni egyetemi és főiskolai hallgatók már 65 amerikai túszt őriznek s azzal fenyegetőznek, ha Amerika a túszok kiszabadítását katonai erővel kísérli meg, a túszokat kivégzik. Carter elnök mindezek ismeretében megbeszélést folytatott a nemzetbiztonsági tanács tagjaival, aztán úgy határozott, hogy továbbra is erélytelen magatartást tanúsít, mert reméli, hogy a tüntetők a túszokat rövidesen szabadon engedik. Az erre vonatkozó tárgyalások állítólag folyamatban vannak. KÜLÖN KIKÜLDÖTTEK INDULTAK IRÁNBA Carter elnök két külön kiküldöttet indított Iránba, hogy ott az amerikai túszok elengedését biztosítsa. Az egyik kiküldött a Johnson-kormány volt igazságügyminisztere (attorney general-ja), Clark Ramsey, a másik Miller G. William, a Szenátusi “Select Committee on Intelli gence törzsének igazgatója. Khomeini ayatollah mindkettőt személyesen ismeri. A Carter-k ormány közvetlenül Teheránból ígéretet kapott, hogy a két külön kiküldöttet beengedik Iránba. November 6-án Clark és Mill er a Fehér Elázban találkozott Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel. A kiküldöttek az Andrews-repülőtámaszpontról katonai repülőgépen keltek útra, mielőtt iráni beutazásuk lehetőségéről a Cart^r-kormány tájékoztatást szerzett volna, Athénen keresztül Isztamulba érkeztek, amikor az iráni követség washingtoni vezetője a korábbi teheráni hozzájárulás visszavonásával afc iráni külügyminisztériumnak azt az üzenetét továbbította a külügyminisztériumhoz, hogy Clark és Miller most ne menjenek Teheránba. Carter elnök a külön kiküldötteket arra utasította, hogy további intézkedésig Isztambulban várakozzanak. PARK TEMETÉSE Az október 26-án meggyilkolt Park Chung Hee dél-koreai elnököt teljes katonai pompával temették el. A katonák, rendőrök és polgári személyek ezrei áHtak sorfalat, amerre a temetési menet elvonult. Sokan sí rtak. A több mint 2500 dél-koreai gyászolóhoz 44 ország képviselete csa tlakozott. Az Egyesült Államokat Vance Cyrus külügyminiszter, és Garter Chip (az elnök fia) vezetésével 12 tagú küldöttség képviselte; A temetést buddhista, római k^toli kus és protestáns szertartás szerint végezték. A meggyilkolt elnök koporsóját a katonai akadémia 100 kadétja tolta át az elnöki palotából az országgyűlés épületébe, ahol Parkot Choi Kyu Hah ideiglenes elnök, volt miniszterelnök búcsúztatta, mint nemzeti bőst, akit az ország megalapításáért a legmagasabb érdemrenddel tüntetett ki. A sírnál hangszalagról Park két beszédét is lejátszották .Koporsóját feleségének sírja mellé helyezték. Mint köztudomású, Park feleségét 1974-ben gyilkolták meg, amikor Park ellen merényletet követtek el, A BÍBOROSOK TESTÜLETÉNEK RENDKÍVÜLI GYŰLÉSE II. János Pál pápa a bíborosok testületének tagjait — az Egyház évszázadokra visszanyúló történetében páratlanul álló — rendkívüli tanácskozó gyűlésre hívta össze. A gyűlésre azok az idős bíborosok is meghívást kaptak, akik 80. életévüket betöltötték s így a két legutóbbi pápaválasztást lebonyolító konklávén nem vehettek részt.A gyűlés a kiszivárgó hírek sjerint elsősorban pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, de sokén azt is találgatják, vajon nem valamiféle korszerű átszervezésről kell véleményt nyilvánítania. A gyűlés megnyitása előtt a pápa annak a 10 bíborosnak a Ií ki üdvéért mutatott be szentmisét, aki a múlt évben hunyt é. A tanácskozást II. János Pál pápa maga vezette be. Az Igyház központi kormányzatának kérdéseivel Casaroli Agcstino bíboros, a Vatikán külügyminisztere foglalko- Caprio jiuseppe és Vagnozzi Egidio bíborosok viszont a Szentszk pénzügyi helyzetéről tettek jelentést. EISENHOWER ÖZVEGYÉT KANSASBAN TEMETTÉK EL Eisallower volt elnölí özvegye talán félévvel ezelőtt szeretett olna Gettysburgból beköltözni a tiszti özvegyek otthonába ahol azonban nem tudtak neki lakást juttatni. Átmeneti szjlásán, ahol várakoznia kellett volna, nem érezte jól magái azért visszatért Gettysbur gba. Innen szállították Washingtmba .ahol rövid kórházi kezelés után szívszélhüdés követfeztében, 82 eves korában, álmában csendesen elhunyt. Fali maradványait a Fehér Ház repülőgépén vitték a kansasi \bilene városába, hogy ott férje mellett helyezzék örök nyuglomra. Utolsó útján fia, John, menye, Barbara s meg néhay családtag kísérte el. I emelésén mintegy 2000 ember, kötük a család 35 tagja vett részt. Ott voll Nixon M. RichaJ volt elnök cs felesége, Pat és leányuk, Julie is, aki az elhnyt unokájának, Eisenhower Dávidnak a felesége. A szeiartáson megjelent a volt elnök egyetlen élő testvére, Eisenhower Milton dr. is Baltimoreból. A temetési szertartást MacAskill Robert a gettysburgi presbitéránus egyház lelkésze végezte, aki Eisenhower Doud Mamie egyszerű, közvetlen hitét dicsérte, amely a lelkes honleányt, hűséges feleséget, szerető édesanyát, azt a nagyasszonyt, aki életében annyi történeti eseményt élt át, mindvégig jellemezte és erőssé tette. A temetési szertartás a csalad kívánságának megfelelően magánjellegű volt, ezért a kápolnába a laptudósítókat nem engedték be s az ott elhangzó beszédeket, szertartást sem közvetítették hangszórók útján a kápolnán kívül maradt sokaságnak. _ , KUBAI BEAVATKOZÁS Carter elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el Kubát mindaddig, amig a karribiai szigetország vissza nem vonja csapatait; az illetéktelen beavatkozást, más országokban . Dolton, III.-ban, ahol a lakosság nagyrésze fizikai munkás, megkérdezték Cartertől. vajon mi az oka annak, hogy kormánya nem akarja elismerni azt a tényt, hogy a kubai ingathatatlan. Az elnök válaszában rosszallását fejezte ki, hogy Kuba állandóan beleavatkozik más nemzetek ügyeibe. Ismételte, hogy Fidel Castro kormánya a Szovjet Unió tartozéka . Azzal vádolta Kubát, hogy a leginkább felfegyverzett ország . Állította, hogy Kuba 45.000 emberből álló csapatokat tart lenn olyan országokban, amelyekhez semmi köze . Amig Kuba nem csökkenti katonai beavatkozásait más országokban és nem bocsátja Szabadon száz és száz politikai foglyát, addig az Egyesült Álfamok nem hajlandó elismerni. Azután majd mérlegelhetjük a kérdést. Leglényegesebb feladat, amely reám, mint elnökre vár, az, hogy nemzetünk biztonságát garantáljam. Ez előbbre való mindennél (inflációnál, energiánál, mezőgazdaságnál), meg kell őriznünk országunk biztonságát! Ha országunk nem mentes állandó támadási veszélytől más országok részéről, akkor minden hiábavaló , - mondta az elnök, HUA LONDONBAN Hua Kuö-feng kínai miniszterelnök és kísérete októbei 28-án érkezett Londonba, ahol a Heathrow-repüíőtéren I hatcher Margaret miniszterelnök, II Erzsébet királynő lordja és díszszázad fogadta. A kínai küldöttséget különösen a brit ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, valamint az üzleti világ várta lokozott érdeklődéssel. A királynő ebédet adott Hua tiszteletére, akinek a Buckingham-palotát is bemutatták. A továbbiakban Hua felkereste Marx Károly londoni sírját, a királyi operában megnézte a “Hófehérke’ balett-előadását, végül a londoni polgármester díszvacsoráján jelent meg. A I hatcher-kormány a kínai küldöttséggel 80-90 brit gyártmányú Harrier-felé merőlegesen felszálló vadászgép eladásáról is tárgyal és szóba hozza Hong Kong' jövőjével kapcsolatos aggodalmát, amelyet az okoz, hogy naponta néhány száz kínai menekül oda át Kínából. MADRIDBAN SZÉTKERGETTÉK A TÜNTETŐ NŐKET A spanyol fővárosban 600 nő tüntető felvonulását a rendőrség gumibotok és könnyfakasztó bombák használatával szétkergette. A felvonulók a törvény szerint Spanyolországban tilos magzatelhajtás miatt Bilbaoban bíróság elé állított i 1 nő mellett s a törvény ellen tüntettek. A felelősségre vont asszonyok közül 9 a munkásosztályhoz tartozik. Az egyik a magzatelhajtást állítólag 11 évvel ezelőtt hajtotta végre. A tiltakozó tüntetéseket a baszk-vidéki Bilbao feministái szervezték meg országosan. A kezdeményezés sikeréhez nagymértékben hozzájárult az a nyilatkozat amelyet 1300 hivatásos munkát végző nő, számos színésznő, jogász és énekes írt alá azzal a kijelentéssel, hogy ő is magzatelhajtást követett el. Az aláírók közt szerepel három színművésznő, Espest Nuria, Bélén Ana és Cohen Emma, valamint az országgyűlés kommunista tagja, Brabo Pilar is. Bilbaóban a zárt ajtók mögött folyó törvényszéki tárgyalások idejére a “feminista” nők az igazságügyi palota épülete előtt tömegtüntetést terveznek. Madrid konzervatív napilapja, az ABC a mozgalmat elítélte s azt a feministáknak a magzatelhajtásért folytatott kampány -ának minősítette. ÁRTALMATLAN BOMBA Amíg Castro Eidei az Egyesült Nemzetek közgyűlésén maratoni beszédét mondta, a kubai misszió épülete előtt, a 59. utca és a Lexington Avenue kereszteződésénél kisebb csoport tüntetett, sőt a 17 éves Bargana William Long Island Cityből kubai zászlóba takart kis bombát is dobott az épület felé. A bomba az utca kövezetére esett, de már a levegőben kiégett. A rendőrség megállapítása szerint a házilag készített kezdetleges bomba ereje akkor sem okozott volna kárt, ha célhqz érte volna. A tettest letartóztatták. Kihallgatása után megállapították, hogy tettét saját kezdeményezésére és teljesen önállóan követte el. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 45. SZÁM. BOLIVIA az államcsínyek hazája \ Guevara Walter egy évtizedig tartó katonai kormányzás után alig hátom hónapja került demokratikus választás alapján Bolivia elnöki székébe. November 1-én hajnalban el kellett menekülnie, mert Natusch Alberto ezredes katonai államcsínnyel átvette tőle a hatalmat. Bolíviában az ilyesmi már nem is meglepő, hiszen a köztársaság 154 éve során mintegy 200 államcsíny történt. Bolivia az államcsínyek hazája. A mostani oka még ismeretlen, de bizonyos adottságokból következtetni lehet rá. Guevara elnököt az ország munkásszervezetéi támogatták. Nicaraguában a szandanisták júliusban törték meg Somoza Anastasio elnök szívós ellenállását. El Salvadorban október elején mozdították el székéből Romero Humberto Carlos elnököt. Natusch Alberto ezredes jobboldali. Joggal tételezhető fel, hogy Guevara “demokratikus irányzata nem tetszett a katonáknak. Each in Juan, a bolíviai országos munkásmozgalom elnöke általános sztrájkot rendelt el. A tüntetők a főváros utcáin felvonuló páncélos gépkocsikat kővel dobálták meg, mire a katonák tüzet nyitották a felvonulókra. Legalább 5-6 polgári személy életét veszítette, tucatnyi pedig megsebesült. Cochabamba és Santa Cruz katonai parancsnoka Natusch ezredes pártjára szegődött. Cochabamba utcáin a katonák ugyancsak rátüzeliek a tüntető diákokra, akik közül egy meghalt, hét megsebesült. La Pazban éjfélre véget ért minden harc. Az elnöki palotát és más fontos középületet páncélos gépkocsik és a katonák százai vették körül. A felkelők megszállták a rádiót és lezárták a repülőteret, bekerítették az egyetem épületeit is. Natusch ezredes, aki 47 éves, korábban földművelésügyi miniszter, legutóbb pedig a tisztképző főiskola parancsnoka volt, elnökké nyilvánította ki magát és kijelentette, hogy Bolívia politikai pártjainak szabadságáot biztosít. TISZTÁZATLAN HELYZET November 5-én, hétfőn Bolívia fővárosában a legtöbb üzlet és hivatal nem nyitott ki. A közlekedést csak néhány autóbusz bonyolította le. Azok a kormányzati tisztviselők, akiket Natusch ezredes azzal fenyegetett .jjeg, hogy elbocsájtja őket állásukból, ha nem jelentkeznek munkahelyükön, gépkocsikra és teherszállító járművekre kértek felszállást. Rö videsen azonban tüntetők jelentek meg, akik feltépték az utca kövezetét s a közjárműveket kövekkel dobálták. \ város központjába siető emberek erre visszatértek otthonájkba. Nemsokára csapatok vonultak ki s a főutca. Marisai Sán'fa Crnz csatatérré változott. A katonák tüzelni kezdtek á tüntetőkre, akik közül különböző becslések szerint 15-35 Hált meg. A kongresszus 15 tagja Natusch ezredes feloszlató rendelkezése ellenére összejött, hogy ezzel tiltakozzék az államcsíny ellen és Guevara elnök mellett. Közülük egyesek azt a hírt terjesztették, hogy Natusch ezredes azon gondolkozik, a hatalmat a kongresszusnak engedi át. Natusch ezredes az állítást a rádión és távolbalátón keresztül közvetített nyilatkozatában teljes egészében hamis ’-nak minősítette. Boeker Paul amerikai követ azt tanácsolta a Bolíviában tartózkodó amerikai állampolgároknak, hogy lakásukat ne hagyják ej. A'francia, követ kísérletet tett arra, hogy repülőgépet behdjén az országb'arf rékedt vagy 450 európai utas hazaszállítására... , Natusch kormányzata azt a hírt terjesztette, hogy az országban kommunista felforgató mozgalom indult meg és bogy.Kúbából az úgynevezett “Camilo Cienfuegos Brigade” keletében 800 zsoldos érkezett Bolíviába. Amerikai értesülések, szerint ilyen nemzetközi összeesküvés -nek semmi jele S,ym mutatkozott. GUEVARA VÉDELME Bolívia elnöke a kormánnyal együtt ismeretlen helyen elrejtőzött. Guevara az ország más városaiban állomásozó katonai egységekhez fellebbezett. Azt kérte tőlük, hogy védjék meg kormányát. Az első nap azonban a katonaság részéről semmiféle ellenállásnak sem látszott jele. November 3-án Natusch ezredes hadiállapotot rendelt el, zárórát határozott meg és cenzúrát vezetett be. Ugyanakkor az utcákon újabb harc tört ki. Castillo Eden parancsnokló tábornok intézkedésére fegyveres csapategységek vonultak az utcára és bekerítették az elnökségi palotát, ahol Natusch és a többi tábornok néhány óráig tanácskozott. Natusch korábban találkizott az ország munkásságának vezetőjével. Közben a tüntetők az elnöki palotától mintegy hat háztömbnyi távolságban kőbarikádokat emeltek az utcákon. Guevara a haderőt Natusch eltávolítására utasította. Ezzel szinte egy időben katonák jelentek meg az elnöki palota tetőzetén, a palotából pedig minden polgári egyént kiutasítottak. A munkásság vezetői az általános sztrájk meghosszabbítását rendelték el. A munkások és az üzletemberek a következő nap is sztrájkoltak, az utcai harcok azonban nem újultak ki. Guevara védekezésének megerősítéseként az Egyesült Álfamok kormánya felfüggesztette a Bolíviának szánt katonai és gazdasági segélyét. Az előbbi a külügyminisztérium szóvivője, Reston I homas szerint 6, az utóbbi 38.4 millió $ ■s ebből 11 millió $ elelmiszersegely. A segélyezés beszüntetését azzal indokolták meg, hogy az Egyesült Államok a demokratikus kormányzás helyreállítását támogatja.
