Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-01-18 / 3. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 5. SZÁM. 1979. JANUÁR 18. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Ct! PHNOM PENH ELESETT Ahogy a jelekből már korábban előrelátható volt, Kambodzsa fővárosa, Pb nőm Penh január 7-én elesett. A rádió híradása a főváros elfoglalását a kambodzsai nemzeti egységfront sikerének tulajdonítja, a politikai, diplomáciai, katonai és hírszerző szakérték egybehangzó véleménye sze­rint azonban a kambodzsai hadműveleteket, Phnom Penh elfoglalását is 15 reguláris vietnami hadtest hajtotta végre legalább 100.000 főnyi katonasággal. Hanoiból sugárzott rádióhír szerint vietnami kézre került Kampong Som kikö­tője is, amelyen keresztül a kormánycsápatok részére Kína támogatása érkezett. Ugyanakkor az a két repülőtér, ame­lyen nagyobb gépek fel és le tudnak szállni, nevezetesen Siem Reap és Kampong Chhang, a katonai kormány birto­kában maradt. Egyébkén! a hírközlés szerint 10 napon belül ' a forradalmi fegyveres erők és a nép teljes egészében fel­szabadította Kampót, 1 akeo, Prey Veng, Kampong, Cham 1 és Kandal tartományát. Pol Pót ka mbodzsai miniszterelnök és leng Sary mi­niszterelnökhelyettes tartózkodási helye Phnom Penh élés­ükkor ismeretlen volt. Pol Pót korábban kijelentette, hogy hívei nem adják lel a harcot, hanem azt gerillaháború alak­jában tovább folytatják. Pol Pót rendszeres 60.000 katoná­val rendelkezett. A győztes forradalmárok arra szólították fel a kormánycsapatokat, hogy fegyvereikkel forduljanak ve­zetőik ellen. SSHANOUK SEGÍTSÉGET KÉR Phnom Penh eleste után Pekingben váratlanul meg­szólalt Kambodzsa egykori uralkodó hercege, Sihanouk No­rodom. Hat óra hosszat tartó sajtóértekezleten nyilatkozott Kambodzsa helyzetéről és Vietnam szerepéről. Pöl Pót mi­niszterelnököt nem ítélte el egészen, mert szerinte az min­­denekfelett hazafi volt. bár arra nem talált magyarázatot, miért alkalmazott a kambodzsai néppel szemben szinte ke­gyetlen terrort. Az angolul és franciául kitűnően beszélő volt herceg elmondta, hogy két lányáról s azok gyermekei­ről semmit sem tud, amióta 1975-ben vidéki mezőgazdasági közösségbe küldték őket. Sihanouk mindenben megerősítette azokat a híreket, amelyeket kambodzsai menekültek hoztak az országból. Pénzforgalom, távbeszélő és távirati szolgálat, vásár,. jog­rend, bíráskodás', vallásszabadság nincs. Az embereket arra kényszerítik, hogy családjaik tagjaitól elkülönítetten közös­segekben éljenek. Sihanouknak azt mondták, hogy ezt a kommunizmus eszméje követelte így. A volt uralkodó herceg házi őrizete, amelyben három éven át tartották, nem volt kényelmetlen. Eleinte a királyi palotában élt, később bérházba került, ahol uszodája és lég­­hűtése volt. Innen január 5-én Pol Pót miniszterelnök sze­mélyesen szabadította ki azzal a feladattal, hogy utazzék New Yorkba s az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsától kérjen segítséget Kambodzsának Vietnam túlkapásai ellen. Vietnam szerinte teljes egészében a Szovjetunió csatlósa, a­­mely Kambodzsát gyarmatául akarja megszerezni. Sihanouk nyilatkozata végén aggodalmának adott ki­fejezést, hogy mivel túlságosan sokat beszélt, talán el sem juthat New Yorkba, ahova I okyóból akart átrepülni. Ha diplomáciái küldetését betöltötte vagy arra nem lesz alkal­ma, Pekingben vagy a franciaországi Cannesben óhajt visszavonulni. A továbbiakban részletesen foglalkozott még a szovjet és Kínai politikai törekvéséivel. Megállapítása sze­rint a következő ország, amelyet a Szovjet meg akar sze­rezni magának, I fiaiföíd, majd Singapore lesz. MENEKÜLÉS A FELSZABADÍTOTT KAMBODZSÁBÓL Phnom Penh elfoglalása után a vietnami Hanoi rádió ja’ az egész Kambodzsát felszabadított -nah nyilvánította. Felszabadítóként persze nem -a vietnami haderőt nevezte meg, hanem a nemzeti boldogulásért küzdő kambodzsai nemzeti egységfrontot”, amelynek központi bizottsága for­radalmi neptanácsot alakított az ország kormányzására. A j tanács elnöke Samrin Heng, a szervezet központi bizottságá­nak elnöke lett. Január 8-án délelőtt Kambodzsából több mint 700 kül­földi tisztviselő és tanácsadó ment (vagy talán inkább “me- I neküft ) át I haiföldre. A távozók közt volt Kína követe és mintegy 650 technikus és katonai tanácsadója is. Teher­autókon, autóbuszokon, gépkocsikon érkeztek Aranyaprat­­he! határváro'sóba, ahol sokan gyalogszerrel vergődtek át a határiadon. Észak-Korea technikusai Poipet közelében kel­tek át a sekely patakon, hogy I haiföldre juthassanak. Egyidejűleg elmenekült a “felszabadított” országból Eszak-Korea követe, továbbá Jugoszlávia, Románia, Egyip­tom es Burma diplomáciai képviseletének rangidős vezető tisztviselője is. A vietnami légierő repülőgépei hevesen bom­báztak a vietnami harcokból jól ismeri Mekong-folyó keleti es nyugati partvidékét egyaránt. A LÁZADÓK TILTAKOZNAK . Pol Pót kambodzsai miniszterelnök felkérésére Siha­nouk Norodom herceg küldöttséget vezetett volna az Egye­sült Nemzetek biztonsági tanácsa elé azzal a váddal, hogy Vietnam katonai erővel avatkozott be Kambodzsa belügyei­­be, amikor a lázadókat támogatta. A japán külügyminiszté-KAMBODZSA jék, az Egyesült Nemzetek hivatalos tényezőit azonban Kambodzsa pekingi követe arról tájékoztatta, hogy a herceg nem érkezik meg New Yorkba a tervezett időben. Giul iani F rancois szóvivő közlése szerint a biztonsági tanács elnöke. Mills O. Donald jamaicai követ addig semmiféle intézke­dést sem tesz, amíg Sihanoukkal és a biztonsági tanács tag­jaival megbeszélést nem folytat. A hatalomhoz jutott lázadók ugyanekkor azt közölték a biztonsági tanáccsal, hogy az elűzött kambodzsai kormány kérésére kezdeményezett mindenféle vizsgálatot Kambodzsa belügyeibe történő súlyos sérelemnek tekintenek s az ellen tiltakoznak. POL PÓT A HEGYEK KÖZÉ MENEKÜLT Moszkva értesülése szerint Pol Pót volt kambodzsai miniszterelnök a Phnom Penhtől délre eső Eardamon-hegy­­lánc erdőségébe menekült. Az Izvestia már arról is tud, hogy Pol Pót híveinek szórványos ellenállását a Cardamon­­hegységben eredményesen kezdték felszámolni. A lap külön elismeréssel nyilatkozott a vietnami támadások villámgyors végrehajtásáról. Megállapítása szerint a vietnami támogatás arcvonalát december 4-én alakították ki Moszkva legközvet­lenebb szövetségesének, Índokínának területén. A felszabadítás hírét a szovjet kommunista párt hi­vatalos lapja, a Pravda január 8-i számának első oldalán közölte. A szovjet hírügynökség, a lass közlése szerint a vietnamiak arról értesültek, hogy Hanoitól északra kínai csapatok vonultak fel a határon s a csapatok kihívó maga­tartása növekszik. HELYT ADNAK KAMBODZSA PANASZÁNAK A New \ork limes legújabb értesülése szerint az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa lehetőséget nyújt arra, hogy Sihanouk Norodom herceg, aki január 9-én megérkezett New Yorkba, elmondhassa Pol Pót kambod­zsai miniszterelnök kormányának panaszát Vietnam katonai beavatkozása miatt. A 1 5 tagból álló biztonsági tanács ja­nuár 10-én este a 'Szovjetunió és Csehszlovákia ellenzése dacára úgy határozott, hogy a kérdésben állást foglal. Elő­reláthatólag az esetleges Vietnam-ellenes határozatot a Szovjetunió megvétózza, mert köztudomású, hogy Vietna­mot a Szovjetunió támogatta a kínai támogatásban része­sülő Pol Pót kormányával szemben. Az Egyesült Államok követe, Young Andrew rendkívül óvatos álláspontot foglalt el. "Mi mondta Young —- a leghatározottabban elítéljük a (kambodzsai) kormányt az emberi jogokra vonatkozó ma­gatartása miatt, de más kérdés egy ország területi sértetlen­ségének megcsorbítása . Sihanouk hangsúlyozta, hogy nem ért egyet Pol Pót rendszerével, de most már nem politikai nézeteltérésekről s az emberi jogok megsértéseiről van csupán szó, hanem arról, hogy Kambodzsa eltűnhetik-e a térképről és Vietnam szov­jet mestereinek támogatásával gyarmatává süllyesztheti-e. KAMBODZSA VIHAROS TÖRTÉNETE Kambodzsa területe 181.035 négyzetkilométer, lakosai­nak száma 8,570,518. Flivatalos nyelve kh mer, amelyet la­kosságának 85%-a beszél. Legnagyobb nemzeti kisebbsége a 6%-ot kitevő kínai. A legelterjedtebb vallás a buddhiz­mus, amelyet a népeség 85%-a követ. Az ország története a mai Kambodzsa déli részén kia­lakult Funan királyságig nyúlik vissza, amely 100 körül alakult. Ezt 802-ben a mai Kambodzsa északi részén meg­szervezett khmer 'birodalom hódította. A khmer birodalom az 1400-as években omlott össze. Kambodzsa ezután hol 1 haiföld, hol Vietnam fennhatósága alá került. 1863-ban a francia Indokína részeként Franciaország protektorátusa lett. A franciaellenes hangulat csak a második világháború idején erősödött meg. Ennek következtében Sihanouk No­rodom, mint Kambodzsa 1941-ben 18 éves korában, trónra került királya, 1945-ben fel is mondta a francia-kambodzsai szerződést. A francia protektorátus csak a japánok veresége után tudott újból érvényesülni. 1947-ben Kambodzsa alkot­mányos királyság, 1949-ben pedig a Francia Szövetség társ­országa lett. 4 évvel később, 1953 november 9-én Sihanouk király a Francia Szövetség keretében Kambodzsának teljes függetlenséget vívott ki, 1955-ben a Francia Szövetségből is kilépett. 1960-ban Sihanouk herceget államfőként ika­­tatták be, aki 1963-tól kezdődően megengedte, hogy Észak- Vietnam és a Vietcong csapatok katonai támaszpontokat létesítsenek Kambodzsa határa mentén. A kommunisták fel­fegyverezték Kambodzsa kommunista pártját, a Khmer Rouge-t is, amely Dél-Vietnamba betöréseket vezetett. Nixon elnök 1975 március 27-én elrendelte a kambodzsai kommunista támaszpontok bombázását, amit a Kongresszus helytelenített s 1975 augusztus 15-én az egész Indokína te­rületén törvényhozási rendelkezéssel szüntetett be. 1975 feb­ruárjában a kommunisták körülzárták Kambodzsa főváro­sát, amelynek védelmét az Egyesült Államok légi úton tá­mogatta. Lón No! akkori kambodzsai elnök április 2-án, rium külön küldöttséget küldött a I okyo közelében levő Narita repülőtérre, hogy Sihanouk fogadásáról gondóskod­­az amerikai követ április 12-én menekült el Phnom Penhből. Április 17-én a Khmer Rouge csapatai elfoglalták Kambod­zsa fővárosát, április 25-én pedig Sihanouk Norodom her­ceget egész életére Kambodzsa államfőjévé nyilvánították, a herceg azonban 1976 április 2-án lemondott. Utóda Sara­­pban Khieu lelt. Az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának becslése szerint azóta mintegy 1.2 millió embert gyil­koltak meg. 1977 augusztus 14-én Kambodzsa mozgósította csapatait, hogy I haifölcldel, Laosszal és Vietnammal szem­ben megvédje területeit. Ezt megelőzően április 15 és 17 közt államcsínyt leplezték le és semmisítettek meg. Sam­­phan Khieu elnököt minden hatáskörétől megfosztották, Pol Pót miniszterelnök viszont a kambodzsai kommunista párt főtitkári tisztségét is átvette. Ilyen: előzmények után került elő és diplomáciai sze­rephez Sihanouk Norodom, a volt király, majd herceg, ál­lamfő s végül rab. MERÉNYLET CUENCA SPANYOL főbíró ellen Január 9-én Madridban újabb gyilkos merényletet kö­vettek el. Az áldozat ezúttal Cuenca Cruz Miguel, a spanyol legfelsőbb bíróság tagja volt. Az egyik autóbuszmegállónál várakozó csoport tagjai közül két vagy bárom fiatalember tüzet nyitott a 67 éves főbíróra, aki lakásáról munkahelyére indult. A gyilkosok az utcai forgalomban nyomtalanul el­tűntek. A rendőrség mind a repülő-, mind a vasúti forgal­mat szigorú ellenőrzés alá vette, a főváros körül pedig útzá­rakat állított fel. A gyilkos merénvlet elkövetésével a baszk különállási mozgalom ÉVA néven ismert terrorista szervezetét gyanúsít­ják. Ezek a gerillák a múlt évben 60 gyilkosságot követtek el, az idén pedig Cuenca meggyilkolása már a hatodik. Mint emlékezetes, január 3-án Ortin Constantin tábornok, Madrid katonai kormányzója ellen követtek el gyilkos me­rényletet. Ortin tábornok temetésén a tömeg hevesen tün­tetett a gerillák ellen és katonai kormányzat bevezetését kö­vetelte. Juan Carlos király a mostani gyilkosságot megelőző héten rosszalását fejezte ki, hogy a tüntetésben katonák a jobboldali tüntetőkhöz csatlakoztak. Cuenca a második bíró, aki ellen merényletet hajtottak végre. November végén Mateu Francisco Jose, Franco Francisco politikai bíróságának feje lett gyilkos merénylet áldozata. IRÁNBAN TOVÁBBI NEHÉZSÉGEK MUTATKOZNAK Bakhtiar Shah pour miniszterelnök, az újonnan kine­vezett polgári kormányzat feje, hivatalba lépésén ek első napján súlyos nehézségekkel találta magát szemben. Elő­ször a sztrájkolok akadályozták meg abban, hogy hivatalába bejusson, amikor pedig ez. végre sikerült neki, munkatársait nem találta helyükön. Bakhtiar kijelentette ugyan, hogy a sah tíz napon betűi elhagyja az országot, Zahedi Ardeshir, a sah bizalmasa azonban azt közölte a nyilvánossággal, hogy a sah ebben a kérdésben még nem döntött. 1 eheránban az a hír járja, hogy a sah minden családi vagyonát a Pahlávi Alapítványnak utalja át, de fenntartja magának azt a jogot, hogy az alap kezelőit maga nevezze ki. Ebhői a sah ellenségei az! következtetik, hogy a több százmilliós vagyon ellenőrzésével továbbra is irányító sze­repet kíván magának biztosítani, esetleg így akarja elérni, hogy mint “alkotmányos uralkodó helyén maradhasson. Az új miniszterelnök legnagyobb gondja a hadsereg, amelyhez az összeköttetést Djam Fereidoun tábornok bizto síthatná. Djam tábornokot a sah 1971-ben felmentette a ve­zérkari főnökségtől, mert azt követelte, bogy a katonaságnak minden jelentése rajta keresztül kerüljön a sah elé. Djam ugyanezt követeli most is. Azzal érvel, jelenleg ez sokkal indokoltabb, mint 1971-ben volt. Bakhtiar nem ért egyet Djam tábornokkal, aki ezért nem vállal szerepet az új kor nlányban, ahol hadügyminiszter lett volna. KATONAI ÁLLAMCSÍNY VESZÉLYE Washington hivatalosan illetékes köreiben csalódást keltett az a tény, hogy Bakhtiar Shahpour kormánya sem tudta Iránban a rendet helyreállítani. Teheránban és el­szórtan az egész országban tovább folytak a saheUenes tün­tetések, noha Teheránban, Sbirazban és Tabrizban az olaj­­finomító munkások ezrei visszatértek munkahelyükre. Az egyik elismert nyugati megfigyelő szerint Bakhtiar elveszí­tette azt a lehetőséget, hogy a katonai vezetők beavatkozását megakadályozza. A Kayhan című lap szerint Irán két lehetőség előtt áll: folytatódik az a korrupt kormányzat, amely az utóbbi 25 éven át az iráni nép jogainak sérelmével intézte az ország ügyeit vagy pedig katonai államcsíny következik be. Az utóbbira 1953 augusztusában már volt példa. Az akkori országos nyugtalanság következtében a sah kénytelen volt az országból távozni és csak akkor tudott'oda visszatérni, amikor már a hatalom a katonaság kezében volt. Ez akkor mindössze 3 napot vett igénybe. Bakhtiar kijelentette, hogy a sah távozását az ország­ból nemcsak nincs szándékában megakadályozni, hanem személyesen is ezt javasolta az uralkodónak, sőt a miniszter­elnöki megbízást csak ezzel a feltételle I fogadta el. A sah távozásának időpontját azonban Bakhtiar nem közölte, mint ahogy a sah heves ellenzőinek megnyugtatására ezt várták tőle. Az olajmunkások sztrájkja következtében az olajellátás terén pillanatnyilag hiány nem mutatkozik, az elosztás azon­ban az egész tél folyamán nehézségekbe ütközik. A fővá­rosban a háziasszonyok és gyermekek máris hosszú sorok­ban várnak a 6 inches hóban a fűtőolajért. NÉPSZAVAZÁS LEHETŐSÉGE NICARAGUÁBAN Január 10-én volt Chamorro Pedro Joaquin nicaragiiai újságíró meggyilkolásának második évfordulója. Chamorro Somoza Anastasio elnök legelkéseredettek politikai ellenfe­leként tűnt fel, ezért meggyilkolása azt a gyanút keltette, hogy abban Somozának is szerepe volt. A sandinista lel szabadító arcvonal gerillái már jóval az évforduló előtt újabb összetűzésbe keveredtek a kormánycsapatokkal. Bombát robbantottak és tüzet okoztak a Somoza elnök tulajdoná­ban lévő rádióállomáson, sőt az egész fővárosban nyugta­lanságot keltettek. A mozgolódásnak legalább 50 áldozata lett. Gerillák, katonák és polgári egyének vesztették életüket. UPI-tudósítás szerint a gerilláknak éz az újabb teljé>­­pése Somoza elnököt korábbi álláspontjának megváltozta­tására készteti. Diplomáciai körökben az a hír járja, hogy Somoza hajlandónak mutatkozik az amerikai terv elfogadá­sára, amely népszavazás döntésétől kívánja függővé tenni, hogy Somoza Anastasio elnök a hatalom birtokában -marad­hat-e vagy sem. TAIWAN ÖNKORMÁNYZATOT KAPHAT I eng Hsiao-ping miniszterelnökhelyettes mindenkép­pen el akarja hárítani a szárazföldi Kína és I aivvan egye­sülésének írtjából az akadályokat. Legutóbb Pekingben a szenátus négy tagból álló küldöttsége előtt kijelentette, hogy I aiwan megtarthatja ugyanazt a hatalmát, amellyel ma ren­delkezik, nem kell megváltoztatnia sem társadalmi, sem köz,­­gazdasági rendszerét. Kínán belül teljes önkormányzattal rendelkezhetik mindaddig, amíg ezt a taiwani nép akarja. Kínának nincs kifogása az ellen, ha az Egyesült Államok tengerészete a Csendes-óceán nyugati partjaival határos; vi­zeken fokozottabb védelmi kapcsolatokat létesít az ott ér­dekelt országokkal, mert ez tulajdonképpen a Szovjetunió és Vietnam növekvő hatalma ellen irányul. Kínának nincs szándékában 1 aiwan megtámadása. Fegyveres beavatkozásra legfeljebb akkor kerülne sor, fm Taiwan a végtelenségig húzná-halasztaná a Kínával való tárgyalások meg kezd ését vagy ha a Szovjetunió kísérelné meg a taiwani kérdésbe való beavatkozást. Teng egyiket sem látja lehetségesnek. Számol ellenben azokkal a nehéz­ségekkel, amelyek a kongresszusi szenátusban fennforoghat­nak. A konzervatívok ugyanis megakadályozhatják az el­nöki döntés hatályosságát, az új kínai követ kinevezését és a legnagyobb vámkedvezmény megadását, sőt az Export- Import Bank ellátmányának, folyósítását is Kína pénzügyi helyzetének megkönnyítése céljából. A bizottság négy tagja Nunn Sam georgiai demokra­ta, Glenn John ohiói demokrata, Hart Gary coloradói de­mokrata és Cohen William mainei republikánus szenátor volt. A bizottságot Nunn Sam szenátor vezette. VATIKÁNI TÁRGYALÁSOK LEFEBVRE ÉRSEKKEL A New York I imes római értesülése szerint I .efebvre Marcel francia érsek, akit VI Pál pápa 1976-ban eltiltott papi hivatásának gyakorlásától, január 10-én vatikáni ve­zető tisztviselőkkel találkozott. Megbeszéléseket folytatott Seper Franjo bíborossal, a szentszék hittételekkel foglalkozó hivatalának vezetőjével. Lefebvre érseket II János Pál pápa már a múlt év november !8-án kihallgatáson fogadta. Vatikáni körökből eredő értesülés szerint Lefebvre érsek a szakadás veszélyé­nek elhárítása céljából formálisan elismeri a pápa legfőbb tekintélyét s hajlandó elfogadni azokat a szertartásbeli újí­tásokat is, arpelyeket a második vatikáni zsinat vezetett be 1965/65-ben. Ennek megtörténtével II János Pál pápa feloldja azt a tilalmat, amelyet VI Pál pápa mondott ki a pápai tekintéllyel és a vatikáni zsinat rendelkezéseivel da­coló francia érsekre.

Next

/
Thumbnails
Contents