Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-05-17 / 20. szám
VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 20. SZÁM. 1979. MÁJUS 17. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ^ KANADÁBAN: 40 Cl A FEGYVERKEZÉS KÉRDÉSÉBEN A Szovjetunió és az Egyesült Államok megbízottjai közel bét évig tartó tárgyalás, alkudozás, meg-megszakítás, újrakezdés után végre megegyeztek a fegyverkezés korlátozásának kérdésében. Vance R. Cyrus külügyminiszter szerint a megegyezés a remény üzenete számunkra, de a világ minden más népe számára is, mert annak eredménye nagyobb biztonságot nyújt Amerikának és az egész világnak is az atomfegyverekkel megindítbató háború, kitörésével szemben. Az egyezmény aláírására előreláthatólag június közepén kerül sor valószínűleg Helsinkiben, ahova a gyengélkedő Brezhnev I. Leonid szovjet elnök vonaton tudna átutazni. A tervet egyesek nem helyeslik, mert véleményük sze rint Finnország sokkal közelebb van a Szovjetunióhoz, minthogy azt teljesen semleges területnek lehetne szovjet szempontból tekinteni. A megegyezés, a SALT 11 értelmében mindkét fél legfeljebb 2400 misszilt és bombázót gyárthat, ez a határ azonban 1981-ben 2250-re csökken. Az általános korlátozáson belül külön korlátozások is vannak. Egyik fél sem gyártathat 820-nál több szárazföldi röppentyűt többszörös töltettel, 1200-náI több szárazföldi vagy tengeri röppentyűt és mindössze 1320-nál több ilyen röppentyűt és irányítható röppentyűvel felszerelt bombázót. A Szovjetuniónak meg kell semmisítenie vagy 270 kiöregedett misszilt, az Egyesült Államoknak pedig vagy 35 B-52 -es bombázót 1984- ben vagy 1985-ban attól függően, hogy az új I rident’ tengeralattjárók milyen mértékben kerülnek forgalomba. Az egyezmény mindkét fél részére bizonyos fejlesztést is lehetővé tesz. A pontos részletek még nem ismertek. Baker Howard republikánus szenátusi vezető Carter elnökkel történt találkozása után is ellenzi az egyezményt, bár valójában nem szeretne ellene szavazni. Az egyezmény elfogadása felől a szenátus hivatott dönteni. Mivel az egyezmény nemzetközi békeszerződés jellegével bír, a döntéshez a szenátus kétharmados szavazattöbbsége szükséges, a 100 szenátor közül tehát legalább 67-nek elfogadása mellett kell állást foglalnia. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS MANILÁBAN A világ 156 országán;'! kiküldöttjei ötödször ülnek össze Manilában annak a kérdésnek tüzetesebb megbeszélése céljából, hogyan lehetne és kellene a gazdag és sze gény országok közt a gazdasági különbségeket kiküszöbölni. A megbeszélések célja új nemzetközi gazdasági rend ’ megteremtése, más szóval a világ vagyonának és gazdasági erejének új elosztása. Szakértők szerint az ötödik világta-. nácskozáson a korábbi politikai jellegű viták helyett inkább kereskedelmi és segélyezési kérdések kerülnek napirendre. A megbeszélések az Egyesült Nemzetek iparfejlesztési konferenciájának keretében folynak. Az Egyesült Államok kormányát Young Andrew, az Egyesült Nemzetekhez kinevezett követ képviseli. A konferencián több mint 2000 kiküldött vesz részt. Megnyitóján Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek Szer vezetének főtitkára a gazdag országokat fokozottabb bőkezűségre kérte a szegény országokkal szemben, Marcos E. Ferdinand, a Fülöp-szigetek elnöke pedig a hátramaradott országokat kérte arra, hogy egymás támogatásával is tegyék lehetővé a válságok kiküszöbölését és a tehetetlenség leküzdését. A konferencián a fejlettebb országok kiküldöttjei vannak többségben, nem vitás tehát, hogy a megbeszéléseket ők irányítják. A megbeszélések érdekessége, hogy azok napirendre tűzött pontjai között a fejlődés két legfontosabb követelménye, az energia- és az élelmiszerellátás egyáltalán nem szerepel. MENEKÜLTEK MEGMENTÉSE A ‘ÜSS Robert E. Peary amerikai hadihajó szokásos útján Singaporeból a thaiföldi Pattaya felé haladt, amikor a pittsbuhghi Bevil J. G. William hadnagy zsúfolt kis hajót fedezett fel a vízen, amelyen 448 vietnami menekült tartózkodott. A hajó kapitánya, Mathis William parancsnok azonnal intézkedett a menekültek megmentéséről. Az 55 láb hosszú vízi járműről mindenkit a 4000 tonnás hadi! íajóra vitetett át s ott gondoskodott élelmiszerrel való ellátásukról, gyógykezelésükről. A 80 család legtöbbje a Saigonról Ho Chi Minhre változtatott dél-vietnami fővárosból való kínai volt. A menekültek elmondták, hogy hajójuk két motorjának letörésén kívül a legnagyobb veszélyt a thaiföldi kalózok jelentették számukra, akik két napon keresztül tíz alkalommal fosztották ki őket. Elvették élelmiszerüket, ékszereiket, benzinjüket, sőt még hajózási térképüket is. A legutoljára érkezett kalózok már semmit sem találtak, amit el tudtak volna rabolni; hét fiatal nőt hurcoltak magukkal, akiket aztán megerőszakoltak s hajnal előtt visszavittek a menekültek zsúfolt kis hajójára. MEGSZŰNTEK A KORLÁTOZÁSOK A szenátus Foreign Relation bizottságának javaslatára a szenátus Ugandával szemben minden tilalmat és gazdasági korlátozást megszüntetett. Az Egyesült Államok kor mánya tehát folyósíthatja az Ugandának szánt segélyezéseket s az azokkal kapcsolatos szállítmányokat is útba indít tathatja. Uganda ugyanígy szabadon szállíthatja ide áruit, MEGEGYEZTEK köztük az ugandai szempontból különös gazdasági jelentő séggel bíró kávét is. Church Frank idahoi demokrata szenátor, bizottsági elnök szerint a korlátozások megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatala elengedhetetlen volt annak bizonysa gául, hogy a korlátozások kizárólagosan Idi Amin kormány zati rendszere ellen irányultak és nem az ugandai nép ellen. Church szenátor szükségesnek tartaná Ugandába gyógy szerek, takarók, ruhaneműek, élelmiszerek és ideiglenes la kóhelyül alkalmas helyiségek biztosításához anyagok küldését is. Végül arra kérte Carter elnököt, hogy amilyen gyorsan csak teheti, foganatosítsa Uganda kormányának diplomáciai elismerését is. TÖMGSIRT TALÁLTAK I anzaniai és Amin-ellenes ugandai katonák a Rámpájától északkeletre 120 mérföldnyi távolságban levő So roti város közelében tömegsírra találtak, amelyben vagy 200 meggyilkolt ember holttestét földelték el. A tömegsír közvetlen közelében még másik három hasonló sírgödröt talál tak teljesen üresen. A legyilkoltak közt asszonyok, gyermekek és polgári ruhás férfiak voltak. Még három éves kis gyermek is akadt köztük. Soknak a nyakát vágták el, vagy a mellét szúrták át. A tömeggyilkosság a vizsgálat megállapítása szerint kétségtelenül az április II-ét követő három héten belül történt. Ezt a feltevést a helyi lakosság vallomása és Obonyo Joseph repülőhadnagy nyilatkozata is megerősíti. Obonyo kiszökött Ugandából és csak a tanzániai csapatokkal tért vissza. A lakosság elbeszélése szerint amikor Amin katonái és a titkos rendőrség tagjai rájöttek, hogy terroruralmuknak vége van, mindinkább elvesztették önuralmukat és egyre veszélyesebbekké váltak. Sokan attól félnek, hogy hasonló tömeggyilkosságok történtek más helyeken is. AMIN MEGINT UGANDÁBAN VAN Az olaszországi Verona városában megjelenő Nigri zia című folyóirat szerkesztője, ft. Zanolelli Alessandro ugandai és zairei misszionáriusok és diplomaták révén arról értesült, hogy Idi Amin volt elnök-diktátor megint Ugandában van. A Zaire határától mindössze 5 mérföldnyi távolságban levő Arua városában látták mintegy 500 volt katonája társaságában. A katonák polgári egyénektől és misszionáriusoktól elkobzott teher- és személygépkocsikon tartózkodtak, amint Amin arra intette őket, hogy a rablás tói és gyilkosságok elkövetésétől tartózkodjanak, mert a je lenlegi körülmények között máris elég nehézséggel kell megküzdeniük. Amin személyi repülőgépe az Arua városa közelében levő nakasangolai repülőtéren várakozott. A Nigrizia folyóiratot a columniánus térítő atyák rendje adja ki. A rend központja és a folyóirat szerkesztősége Veronában van. A rendnek Ugandában több mint 30 misszionáriusa működik. AUSZTRIA NÉPE IS VÁLASZTOTT A konzervatív párt angliai győzelmekor sokan azt remélték, hogy Ausztriában is meggyengül a szocialista párt ereje. A most lefolyt választások eredménye az ellenkezőjét bizonyítja. Kreisky Bruno kancellár pártja a 183 képviselői megbízatás közül 96-ot szerzett meg. Ugyanakkor a konzervatív néppárt, amelynek vezetője laus Josef dr., csak 76-ot tudott biztosítani. Ez az eredmény kétségtelenül azt igazol ja, hogy Ausztria népe megelégedett Kreisky szocialista vezetésével. Erre meg is van alapja. Az inflációt a szocialista kormányzat 3.8%-on, a munkanélküliséget 2.2%-on tudta tartani, a közgazdasági élet viszont 4%-os egészséges növekedést ért el a Kreisky-kormány kilenc évén át. SZEMTŐL SZEMBE Izrael katonasága négy egymás után következő nap lépte át Libanon határát, hogy a palesztinai gerillák terrortámadásait megtorolja. Május 11-én este 10 órakor Kiryat Shmona városától nyugatra megint újabb terrorista csoport akart benyomulni Izrael területére. Az izraeli katonaság a csoportot körülzárta, a kifejlődött tűzharc közben egy gerillát megsebesített, majd fogságba ejtett, aztán az elmenekülök üldözésére indult. Az izraeli csapat 20 tankból, 8 páncélos kocsiból, 4 teherautóból és 37 jeepből állt. Amikor az izraeliek Shakara libanoni város közelébe értek, szemtől szembe találták magukat az Egyesült Nemzetek ír zászlóaljával. Összeütközésre nem került sor, mert Rskine Emmanuel ghanai vezérőrnagy közbelépésére az izraeliek elálltak a gerillák táborának átfésülésétől. Sarkis Elias libanoni elnök az izraeliek benyomulását a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítette. Az izraeliek viszont azért hajtották végre a légi bombázásokat négy egymás után következő napon mert előzőleg a jeruzsálemi rendőrség az egyik autóbuszmegállón időzített bombát talált, amelyet palesztinai geril Iák helyeztek ott el, Nagyobb szerencsétlenség csak azért nem történt, mert a jeruzsálemi rendőrségnek sikerült a bombát idejében ártalmatlanná tenni. SITHOLE PÁRTJA TÁVOLMARADÁSSAL TÜNTET Rhodesia fekete többségű országgyűlésének tagjai május 7-én gyűltek össze, hogy a megalakulás formalitásait elvégezzék és az alkotmányban előírt esküt letegyék. Muzorewa Abel püspök a miniszterelnöki hivatalt azonban a terv szerint csak júniusban veszi át. Helyzetét megnehezíti Sithole Ndabaningi pártjának több mint ellenzéki magatartása. Sithole és I 1 képviselőtársa ugyanis az országgyűlés megalakulásáról távolmaradt. Ezzel akart tiltakozni azok ellen a súlyos szabálytalanságok ellen, amely ek szerinte a választások folyamán történtek. Sithole kérelmet nyújtott be a választások érvénytelenségének kimondása érdekében. A választási hatóságok viszont kijelentették, hogy ilyen visz szaélések nem történtek, és hogy Sithole Zanu pártjának távolmaradása nemcsak a kormányból való kimaradását vonhatja maga után, hogy tagjainak megválasztását is hatálytalanítja. EL SALVADORBAN KÉT KÖVETSÉGET MEGSZÁLLTAK Kormányellenes harcias csoportok elfoglalták Franciaország és Costa Rica követségeinek épületét, mindkét helyen túszokat vettek őrizetbe s azt köv etelték. I íogy 5 eliogott vezetőjüket helyezzék szabadlábra. A túszok közt van Donne Michael francia követ is. Durffaud Jean francia konzul táviratilag továbbította a követelést kormányához. Az AP tudósítójának nem sikerült megállapítania, hogy a követségek épületeit megszálló csoportok tagjai fegyveresen nyomul tak-e be oda,, sem azt. hogy hányán voltak. Durffaud konzul közlése szerint a francia kormányhoz intézett követelés azt sürgette, hogy a letartóztatott ellenzéki vezetőket az Egyesült Nemzeteknek vagy az alrikai államok szervezeté uek adják ki. EGY NAP 21 KIVÉGZÉS Május 7-én az izlám forradalmi törvényszék három párhuzamosan folytatott ‘ tárgyalás -án 21 vádlottat ítéltek halálra. Másnap hajnali 5 órakor mind a 21 ítéletet végre is hajtották. Ez volt a forradalmi törvényszékek tevékenységének legvéresebb napja, mert a kivégzések száma egy napon eddig még csak li re emelkedett. A kivégzettek közül 18 a sah titkos rendőrségének volt tagja. Amin Fahti Ah brigadéros tábornok, a teheráni hadiállapot volt végrehajtóija ,a harmincadik kivégzett tábornok lett. Vele együtt végezték ki Ameli-Tehrani Mohammed-Reza dr-t és Kranpur Gholam-Reza dr-t is. Az előbbi 52, az utóbbi 50 éves és mindkettő tájékoztatásügyi miniszter volt. A következő nap újabb 8 halálos ítéletet hajtottak végre. Ezúttal 7 mohamedán és 1 zsidó vallási vezetőre került sor. A 69 éves Elghanian Habibot, a teheráni zsidó központi bizottság volt fejét azzal vádolták, ho g'y kapcsolatot tartott fenn Izraellel és. a cionizmussal. Begin Ménachem izraeli miniszterelnök kegyelettel emlékezett meg a kivégzett Elghanianról, aki szerinte jó cionista volt és segítette Izraelt. Egyben megállapította, hogy a kivégzés az emberi jogok igen súlyos sérelme volt. CARTER ELNÖK ÜZENETE KOVÁTS MIHÁLYRÓL A Magyar Szabadságharcos Szövetség 1979. április 22-én emlékezett meg Fabricy Kováts Mihály ezredes halálának 200. évfordulójáról. Az arlingtoni hősi temetőben lefolyt ünnepség keretében felolvasták az Egyesült Államok elnökétől erre az alkalomra kapott üzenetet: Carter elnök nevében üdvözlöm a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagjait és vendégeit, akik ünnepélyes keretek között emlékeznek meg Fabricy Kováts Mii íály ezredes hősi halálának 200. évfordulójáról, a kiváló katonáról, aki Charleston védelmében esett el függetlenségért folytatott küzdelmünk során. Az elnök nagyra értékeli az amerikai magyarság büszkeségét, amellyel ez a nemes hazafi tölti el, aki feláldozta életét azért, hogy az új nemzet megszülethessé k. Kováts Mii íály elkötelezettségét a szabadság és az emberi jogok ügye iránt hazájának büszke és gazdag hagyományai táplálták. Amikor megemlékeznek róla, egyben hitet tesznek a nagybecsű erőfeszítések mellett, amelyekkel az amerikai magyarok hozzájárultak országunk fejlesztéséhez az elmúlt két évszázad folyamán. Carter elnök tisztelettel adózik törekvéseik nek. amelyekkel fenn óhajtják tartani őseik örökségét és hívek akarnak maradni fennkölt eszményeikhez, valamint szabadságszeretetükhöz, amely arra késztette Kováts ezredest, továbbá nemzetiségeink sok más bátor férfi és nő tagját, hogy áldozatkészségükkel kivívják függetlenségünket és felépítsék országunkat. Legyen ez az arlingtoni hősök temetőjében lefolyt ürr, népség emlékezetes valamennyi résztvevő számára, Joseph L. Powell, Jr. Az elnök sajtótitkára Dear Dr. Acs: Your letter of May 4 with its enclosures has been received and I deeply appreciate your sending me the Resolution for the M ichael Kováts de Fabricy Bicentennial, together with the newspaper containing extracts from my letter of April 25, 1976. 1 am looking forward to being on hand at I I :00 A.M.. Friday, May 1 I, when the Corps of Cadets of 1 he Glade!, in a review, pays its respects to the memory o( Colonel Kováts. I am also looking forward to the banquet being held at Hie Citadel the next night a memorial. All my best wishes. Sincerely, Mark W. Clark • ' A I ábornok Úr levelében említett díszszemle és iin népi áldomás az Ö köszöntőjével — a dél-carolinai sajtó, 3 charlestoni és több vidéki televízió állomás nagy nyilvánossága közbejöttével — azóta lezajlott. í A szövegben említett újság nem más, mint a Magyar Újság május 3-i száma, mely a Citadella Múzeumban május 10-én megnyílt Kováts Mihály emlékkiállításon — teljes első oldalával —'-széles ezüst keretben jelent meg. A kiállí tást az Akadémia parancsnoka és katolikus lelkésze nyitotta meg, kit még Rómából baráti szálak fűznek a clevelandi megyéspüspökhöz. Az említett Resolutio május 1 I -én jeleni meg a kongresszusi naplóban és ugyanezen a napon a késő délutáni órákban az Akadémia növendékei visszapergelték a 200 év előtti csata fontosabb jeleneteit, melyek itt játszódtak le a közeli utcák helyén. Ágyúk dörgésében, lovak patáinak csat togásai közben megszólaltak Charleston harangjai, melyek közül talán a hugenották katedráíisának kőcsipkés csodái kondultak vissza leghálásabb emlékezéssel mind arra ami a püspöki székesegyházban a pápai áldás után a Magyar Küldetés Bárdjaként, Hites Kristóf ajkáról a felmérhetetlen távlatokba szállt. A Citadella előbbi parancsnoka, a hadiakadémiák folyóiratainak szaktekintélye egy hónappal ezelőtt nyugalomba vonult és a SALI. 11. tárgyalások vezetője lett. Az elmúlt ünnepi héten is sűrűn láttuk nevét a világsajtóban. Mielőtt elhagyta az Akadémiát, magánlevelében ezt írta: Kováts Mihály nevével-a szívemben búcsúzom a Citadellától. (DR. v. A. I.) TITO MOSZKVÁBAN A jövő hónapra tervezett Titó-Brezsnyev találkozó különösen fontosnak ígérkezik. A két ország kapcsolata igen feszültté vált az utóbbi időkben, mert a jugoszlávok elítélik a Kreml terjeszkedő külpolitikáját. Erre utalt Fito elnök a jugoszláv kommunista párt hatvanadik évfordulóján elmondott beszédében. 1 ito nyilvánvaló célzása Moszkvára kiró hanási intézett azok ellen, akik még mindig ábrándokat kergetnek, hogy propaganda-hadjárattal és megfélemlítéssel meg lehet változtatni Jugoszlávia álláspontját. Bármilyen külső támadásra, hangoztatta Tito. sokmillió jugoszláv áll fegyverbe és a többi épkézláb ember is kivenné részét a fegyveres ellenállásból. Tito elítélte Kuba törekvését az <1- nemkötelezett orszá gok mozgalmának megbontására és abbeli igyekezetét, hogy a mozgalom tagjait az eddiginél pozitívabb szovjetbarát politika folytatására bírja. Az elnemkötelezettséget soha nem lehet egyetlen katonai tömbbél sem azonosítani, jelentette ki a 86 éves jugoszláv vezető. Egyesek azzal vádolják Jugoszláviát, folytatta I ito, hogy Kínával szövetkezik. ,Ez is Moszkvának szánt utalásnak tűnik. Tito szerint ez rágalom és az a célja, hogy aláássa Jugoszlávia függetlenségét. (K.M.J Qtwmiing cjill.tr of ill ZJ $■ Cavalry Co!. Com. QfíiÁaJ iKoM» & Qahnozy
