Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-03-30 / 12. szám
VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 12. SZÁM 1978. MÁRCIUS 50. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cen> REPUBLIKÁNUSOK A SZENT KORONÁÉRT A GOP Nationalities News január-februári száma 54 soros hírben tájékoztatta olvasóit, hogy a republikánusok mindvégig harcoltak azért, hogy Szent István Szent Koronáját (the Holy Crown of St. Stephen) az Egyesült Államokban tartsák. December 2-án Kemp Jack new-yorki és Dornan Robert kaliforniai republikánus^ kon gresszusi képviselő, Curtis Carl nebraskai és Hayakawa kaliforniai republikánus szenátor keresetet nyújtott be az Egyesült Államok washingtoni kerületi bíróságánál, amelyben azt bizonyították, hogy a koronával való rendelkezés joga egyedül a Kongresszust illeti meg. Kobelinski Mitchell, a nemzetiségi republikánus csoport országos tanácsának elnöke december !2-én a nemzetiségi csoportok vezetőihez intézett levelében azt kérte, hogy küldjenek egyéni leveleket a helyi lapoknak, hivatkozzanak a korona-perre és' tegyék fel a kérdést, hogy az ö r—> névszerint megjelölt kongresszusi képviselőik és szenátoraik miért nem csatlakoztak a keresethez. Kobel inski a nemzetiségi kiadványok figyelmét is felhívta a per fontosságára és kérte őket, hogy annak fejleményeiről tájékoztassák olvasóikat. Ennek eredményeként Collins, Crane, Cunningham, Horton, Lederer, McDonald, Motte, Nowak, Roe, I Spencé és Stratton kongresszusi képviselő is csatlakozott a kereset benyújtóihoz. Bob Dole kansasi republikánus szenátor december 25- án az Egyes ült Áll amok Kansas Cityben székelő kerületi bíróságánál újabb keresetet nyújtott be. Dole ebben azt bizonyította, hogy az 1977 december 15-án kiadott amerikai és magyar együttes közlemény valójában békeszerződés, ezért a szenátus hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a koronát bárki jogszerűen kiadhassa. 1978 január 6-án a külügyminisztérium István Szent Koronáját Magyarország kommunista kormányának ajándékozta. Carter elnököt a táviratok, levelek, tüntetések, törvényhozói tiltakozások és a bírósági keresetek együtt sem tudták rábírni, hogy a korona kiadására vonatkozó elhatározását megváltoztassa. A magyar-amerikaiak az átadás napját gyásznappá nyilvánították. Mint tudjuk, az utóbbira Vonatkozó határozatot Cie-1 veland varosában Lőte Pál dr. javaslatára hozták. A határozat minden év első péntekjét fekete péntek néven jelölte ki a szomorú emlékezés napjául mindaddig, amíg Magyarország orosz katonai megszállása meg nem szűnik s ezzel a magyar nép alkotmányos szabadsága teljes egészében meg nem valósul. Nem hallgathatjuk el, hogy az ismertetett közlemény angol eredetije a Szent Korona kiadását tévesen, de következetesen a return szóval említi, ami magyarul visszaélést jelentő értelemmel rendelkezik. Visszaadni azonban csak annak lehet valamit, aki azt a valamit oda- vagy átadta. A Szent Koronát az Egyesült Államok elnöke egyszerűen kiadta annak a kommunista magyarországi kormánynak, amely nem a magyar népet képviseli s amely sohasem adta át azt megőrzés céljából az Egyesült Államok elnökének. Visszaadás -ról beszélni tehát —■ még jóhiszemű tévedésből is — fából vaskarika. KIUTASÍTÁSOK A ‘ Washington Post” értesülése szerint a magyarországi kormány két házaspárt kiutasított az ország területéről. Fehér Ferenc és felesége, Heller Ágnes, a neves bölcselő Ausztráliába, Márkus György és felesége pedig Nyugat- Berlinbe utazott. Mind a négyen azok közé a magyarországi értelmiségiek közé tartoztak, akik azonosították magukat a cseh Charter 77 aláíróival. A PANAMA-CSATORNÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A szenátus 85 szavazattal 5 ellenében elfogadta a Panama-csatornára vonatkozó nemzetközi szerződés olyan értelmű módosítását, hogy veszély esetén az Egyesült Államok hajóit elsőbbség illeti meg. A módosítás- ellen három republikánus szenátor szavazott: Scott William Virginiából, Grilfin Robert Michi ganből és Curtis Carl Nebraskából. Az elsőbbségi jog 2000 után az amerikai hadihajókat illeti meg. Helms Jesse north-carolinai republikánus szenátornak azt a módosító javaslatát, hogy az amerikai hadihajókat a kereskedelmi hajókkal szemben a csatorna igénybevétele esetén díjmentesség illesse, a szenátus 58 szavazattal 28 ellenében felvetette. HALÁLRA ÍTÉLTÉK Pakisztán volt miniszterelnökét, akit a kormány éléről erőszakkal mozdítottak el, gyilkos összeesküvés vádjával kötél általi halálra ítélték. Az elítélt Bhutto Zulfikar Ali ártatlanságát hangoztatta és elítélő nyilatkozatban támadta börtönéből a hadijog alapján eljáró katonai kormányzatot. Ügyvédjéhez intézett levelében arra célzott, hogy halálos ítéletét meg akarja fellebbezni, végleges döntését azonban erre vonatkozóan csak akkor hozza meg, ha feleségével és leányával már találkozott. VASKARIKA KESERŰ ELÉGTÉTEL Lassanként minden kiderül és fokozatosan tisztázódik a kérdés, miért adta ki Carter elnök a magyar amerikaiak óriási nagy többségével dacos ellentétben a Szent Koronát az istentelen magyarországi kormányzatnak (mert annak adta ki, nem a magyar népnek vissza). Amikor például Hehir Bryan, az Egyesült Államok püspöki konferenciáján titkára hírlevélben közölte, hogy a konferencia egyetért Carter elnökkel, telefonon minden katolikus püspököt megkérdeztek, mi a véleménye. A kiadást csak 52 püspök ellenezte: Hússzal több, tehát 52 helyeselte. Kétségtelen, hogy ez az állásfoglalás —< bármennyire fából vaskarika is ez ,—■ megnyugtathatta a vallásos Carter elnököt: de korántsem érhetett el hasonló célt a katolikus vallású amerikaiak körében, mert Mel ady Lhomas Patrick dr., a bridgeporii Sacred Heart egyetem elnöke az indianai Huntingtonban megjelenő Our Sunday Visitor március 5-i számában] majdnem teljes oldalon át keresi a választ arra a kérdésre:! ‘Why Was the Crown of Saint Stephen Returned? A visszaadni (return) szó következetesen téves használatával a cikkíró röviden megmagyarázza olvasóinak, hogy sok magyar amerikai szerint a Szent Korona nem tekinthető múzeumi tárgynak ( a museum piece ), mert azt II Szilveszter pápa 1001-ben elismerésként adta a királynak, aki keresztény hitre térítette népét s azóta korona Magyarország politikai hatalmának élő jelképe volt. Azt persze a szerző nem árulja el. hogy ha a pápa a király térítési (tehát kifejezetten vallásos) tevékenységének elismeréséül vagy éppen jutalmául adta a koronát, hogyan lehetett az azóta ( since then ) az ország politikai hatalmának jelképe s hozzá még élő ( living ) jelképe. Mikor és hogyan elvenedett meg a finom aranylemez s a pár drágakő, amelyből a Szent Korona felső része készült ? Ez a kérdés a szerzőt nem zavarja, sőt a továbbiakban egyenesen azt állítja, hogy a Szent Korona visszaadás -ának ellenzői szerint a korona nem poros ereklye, hanem a magyar nemzetben ( in the Hungarian nation ) a szabadság és méltóság ( "freedom and dignity ) élő emlékeztetője. , A korona visszaadásának — állapítja meg ezek után a szerző minden kétséget kizáróan világos politikai jellege van. Carter elnök kormánya nem fogadja el azt az álláspontot, hogy a kommunista tömb országai tisztán és kizárólagosan a szovjet tulajdonai, ezért közeledik feléjük. Ma gyarország ,—< a szerző szerint ,— viszonylag mentes egyes szomszédainak elnyomó törekvéseitől, népe magas életszínvonalon van és noha kommunista ország, csak néhány politikai foglyot tart, vagy ilyen nem is található és nincs kivégzés. Értesülésének forrását a szerző megint nem nevezi meg, de a csodálatos szabadság leírása után fából vaskarikaként hangsúlyozza, hogy mindez távolról sem jelenti Magyarország szabadságát vagy demokratikus voltát vagy azt, hogy az ország független a szovjettől. A kormány kommunista, amelyben csak a maroknyi pártvezetők hozzák meg a nagyobb döntéseket. Nincs sajtószabadság, s egyáltalán nincs semmiféle politikai ellenzék. A végzetes 1956-os forradalom után sok-sok magyar amerikai vándorolt ebbe az országba, mondja a szerző megint a nélkül, hogy észrevenné, megint fából csinált vaskarikát, mert ha a magyar amerikai, akkor nem kellett neki ebbe az országba vándorolnia , legfeljebb visszatérhetett ide. Ez a kis különbség a szerzőt megint nem zavarja. Csak azt állapítja meg', hogy ezek a magyar szabadságharcosok, dicsőséges cseréről álmodtak, de Kádár János vette át a kormányzás gyeplőjét. És Kádár János a forradalmat ma nemzeti tragédiá -nak nevezi. A legtöbb magyar amerikai számára az volt a tragédia, hogy a forradalom nem sikerült, azoknak viszont, akik ma Magyarországon belül élnek, az 1956-os forradalom olyan emlék, amelyet szeretnének el- I elejteni. MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1978 január 1-én 10,674.000 Volt. 46.000 fővel több, mint 1977 január 1-én. A születések száma 4%-kal csökkent. A 178.000 újszülött az ország népességének természetes szaporodását 4.5%-ra korlátozta. Az ország idegenforgalma az 1976-ihoz képest 2 és Vá millió látogatóval növekedett. 1977-ben 12.4 millió külföldi érkezett az országba, ezeknek 58%-a 7.2 millió azonban csak átutazóban egy napnál kevesebb ideig maradt ott. A turisták 87%-a a szocialista államokból, tehát a kommunista tömb országaiból látogatott Magyarországra. Kü Hőidre 4.7 millió magyar utazott, 19 %-kaI több, mint 1976-ban. közülük azonban a nyugati szabad országokba mindössze 7% juthatott ki, 95% a szocialista országokat kereste fel. Az 1977. évi népgazdasági fejlődésről szóló statisztikai jelentésből érdemes még kiemelni azt az adatot, amely szerint a távolbalátók (tévék) előfizetőinek száma 1977-ben 80.000-rel gyarapodott, ami azt jalenti, hogy Magyarországon jelenleg minden 1000 lakosra 240 tv-készülék jut. (fmh) UJ MISSZIÓS FELADAT A II. világháború és az utána következő technikai forradalom különösen az európai kontinensen a lakosság olyan népvándorlás-szerű mozgását indította el, amellyel a területi elv alapján rendezett lelkipásztort szervezet már nem tudott megbirkózni. Az 1947-ben és 48-ban a németországi és ausztriai menekülttáborokba küldött vatikáni delegáció munkássága még főként a táborok átmeneti lakói között uralkodó lelki és szociális nyomor enyhítésére irányult. A Vatikáni Misszió élén Chiarlo Carlo püspök állt, aki minden nemzeti csoport részére egy-egy pápai delegátust nevezett ki. Az első magyar delegátus P. Gallus 1 ibor jezsuita volt, akit néhány hónapi működés után Kótai Áoltáh dr. tábori lelkész váltott fel. Ő első feladatának a szétszórt és egymástól elszakított családok összehozását tekintette. Nagyszabású kereső szolgálatot szervezett, amelynek 120.000 magyart sikerült családjához juttatni. Nyilvántatásában mintegy egymillió magyar szerepelt. (Ez a szám azért különösen értékes, mert mutatja a külföldre kényszerült, menekült magyarok nagyságát. Ne feledjük el, hogy nem minden magyar kereste hozzátartozóját!) Ezen kívül Kót ai Zoltán delegátus — püspöki jog- és hatáskörrel megszervezte a katolikus hívő k lelki gondozását, a felsőbajorországi Mühldorf mellett, Schloss Guttenburgban lelkigyakorlatokat rendszeresített, majd a kivándorlás gondos előkészítésén fáradozott. (Vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc: Az fdtöttingi országgyűlés története. München, Mikes Kelemen kiadóvállalat, 1969., 14-15. oldal.) XII. Pius pápa 1952-ben kiadott Exul Família kezdetű konstiluciójában már a hazájukon állandóan kívül élni kényszerülő hívőtömeg lelki gondozásának megszervezésére adott az egész egyházra érvényes, átfogó szabályozást. Az j apostoli munkát legfelsőbb szinten irányító püspöki kongre V trió (Congregation Consistoriaiis) 'melleit létrehozta a'kivándorlók, a hajókon és repülőgépeken lévők, valamint a vándoré letet élők lelki gondozásának megszervezését irányi- I tó legfelsőbb tanácsot (Consilium Superior), amelybe az érintett nemzetek számára képvisel őket nevezett ki. A turizmus kialakulásával az elvándorlás problémája új méreteket öltött. Már a II. Vatikáni Zsinat sürgette a turisták lelkipásztori ellátásának megszervezését (Christus Dominus, 18. p ). VI. Pál pápa 1969 ben kiadott Pastoralis migratorum cura kezdetű motu propriójában az új igényeknek megfelelő formába öntötte az Exul Família rendelkezéseit. A Consilium Superior utódaként létrehozta a Pontificia Commissio de Spirituali Migratorum atque itinerantium Cura nevű pápai bizottságot, amelynek feladat körébe a turizmussal kapcsolatos lelkipásztori problémák megoldása is beletartozik. A központi egyházi vezetés ezekkel a rendelkezésekkel tehát megfelelően gondoskodott a tömeges helyváltoztatásból adódó lelkipásztori tennivalók ellátásáról. A vándorlási mozgalom által érintett püspöki karok azonban már nehézkesebben mozogtak. A- legjobb volt a helyzet az Egyesült Államokban és Kanadában, amelyek kezdettől bevándorlók államai. Itt a nemzeti vallási közös-1 ségek hagyományosan nagy önállóságot és szerepet kaptak a hívek összefogására. Az egyházszervezet fontos anyanyelvi tevékenységét nemzeti plébániák kialakításával tette lehetővé. Európában az idegen ek lelki gondozásának kérdése a II. világháború után a menekültekkel kapcsolatban jelentkezik nagy mértékben. A helyi püspöki karok — közvetlen tapasztalat híján — elsősorban a menekültek integrálását érezték feladatuknak. Az idegen ajkú intézmények kialakítására irányuló törekvéseket ^ nemzetiségi elzárkózástól féltve új híveiket — fenntartással fogadták. Legtöbb megértést a nyugat-német püspöki kar mutatott. Itt jelentkezett leginkább a menekülek kérdése, hisz az ország tizenöt millió menekültet fogadott be s biztosított nekik életlehetőséget. Mivel azonban a legtöbb menekült német volt, itt is csak hosszú idő után jutottak el annak belátására, hogy az anyanyelvi lelki gondozás az emberi jogokat érintő követelmény. A HATALOMÁTADÁS ELŐKÉSZÍTÉSE RHODESIÁBAN Smith lan miniszterelnök és a többségi feketék mérsékelt vezetői közt létrejött megállapodás értelmében kilenc fehér és kilenc fekete tagból álló minisztertanács alakult. A végrehajtó tanács első elnöke Smith lan miniszterelnök maradt, akit qégyhetes időközökben Chraua Jeremiah, 84thole Ndab aningi lelkész és Muzorewa Abel püspök vált fel. Muzorewa püspök nyilatkozata szerint a tanács legelső feladata a Zambiából irányított gerillák megbékítése és megnyerése lesz. Smith lan, aid valamikor azt hangoztatta, hogy Rhodesiában sohasem lesz fekete kormányzat, kijelentette, hogy a rhodesiaiak változó világban élnek s a szerint cselekszenek. MERŐBEN PRAGMATIKUS GESZTUS Melady I homas Patrick külön kiemeli Kádár gazdaságpolitikájának eredményességét, az amerikai politika szempontjából pedig azt a tényt, hogy Magyarország az emberi jogok tiszteletbentartása terén jobb képet mutat, mint a kommunista világ bármelyik más országa Lengyelország kivételével, hogy Kádár a 60-as években számos szigorú ellenőrzést megszüntetett, 1965-ben pedig amnesztiát adott azoknak, akik részt vettek a forradalomban. A szerző a javulást vagy. inkább enyhülést az Egyház es az állam viszonyának alakulásán keresztül mutatja be Mindszenty bíborosnak az amerikai követségre történt menekülésétől Lékai László bíborosi kinevezésén át addig, hogy a Vatikán nem emelt kifogás! a Szent Korona hazavilele ellen. Megállapítja, hogy az ország lakosságának mintegy 60%-a katolikus. A szentmisék bemutatása és más istentiszteletek tartása megengedett ugyan, de a szemináriumok és katolikus iskolák száma még mindig korlátolt. Katolikus lapok megjelenhetnek, de ugyanúgy, mint más kommunista országokban a papírt korlátozzák. Mindazonáltal az egyházi vezetők és a hivatalos tényezők a politikai vonatkozásokat nem érintik, a bírálatot pedig mellőzik. A cikk rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország nyugati gazdasági kapcsolatokat igyekszik létesíteni. Amerika szeretné Magyarországot további nyugati jellegű gazdasági tevékenységre ösztönözni "növekvő burzsuj osztállyal ’, mert ez ^ Melady megítélése szerint nemcsak újabb kereskedelmi kapcsolatokra vezetne, hanem az engedékenység (detente) általános politikai irányzatát is erősítené. Nem hallgatja el azonban azt a tényt sem, hogy a Szovjetunió a közgazdaság' hberázilálódása ellenére is lenntartja szoros kapcsolatait a keleti tömb országaival s így Ma gyarország, akárcsak a többi, még mindig a szovjet olajtól függ. Melady dr. végső következtetése szerint Szent István koronájának, a magyar nemzeti szabadság és függetlenség egykor eszmei jelképének visszaadása a jelenleg is kommunista uralom és végső fokon a Szovjetuniók ellenőrzése alatt álló magyar népnek csupán az Egyesült Államok komplikált politikájának eredménye abban a törekvésben, hogy I; gyarprszággíd, mint kelet-európai országgal fennálló kapcsolatait erősítse. Utolsó mondata keserű elégtétel számunkra: a detente politika merőben pragmatikus gesztusa. A katolikus lap cikkírója nem válaszol határozottan a címben feltett kérdésre, csak óvatosan kerülgeti azt és mintha mentegetni akarná a püspöki konferencia többségének elvi alapon tájékozatlan és határozatlan állásfoglalását. Ez azonban megint csak keserű elégtétel. Semmi más. Legkevésbé az, aminek Melady szánta. Sem igazolásnak, sem indokolásnak nem tekinthető. MAGYAR KIVÁNDORLÓK ÉS MENEKÜLTEK Az első jelentősebb kivándorlás Magyarország területéről a XIX. század végén indult el és tartott egészen az első világháborúig. Ez Észak-Amerika fel é irányult. Az első vi- Iágháborút követő békeszerződések eredményeként a magyar anyanyelvűek egyharmada került az ország határain túlra, az úgynevezett utódállamokba. Romániában 1,7 millió, Cseh Szlovákiában 750.000, Jugoszláviában 580.00(4 magyar él. A második világháború után 170.000 magyar került a Szovjetunióhoz. A második világháborút megelőző és követő időben, valamint az 1956-os forradalomkor sok magyar vándorolt Észak- és Dcl-Amerikába, Ausztráliába és Nyugat-Európa több országába. A nyugati világban magyarnak számíthatók száma több mint 2 millió. Kb. 70%-ok katolikus. A magyar katolikus papok száma kb. 800, a szerzetesnővéreké mintegy j 700. Az Észak-Amerikába kivándoroltak a helyi egyházi szervezet keretében virágzó anyanyelvi egyházközségeket hoztak Ictre: az. U.S.A.-ban jelenleg 69 római és görög katolikus magyar jellegű egyházközség működik, Kanadában pedig 18. Szépen működő magyar egyházközségek vannak a dél-amerikai kontinensen is. Ausztráliában a helyi hierarchia szűkkeblűén kezeli az ottani magyar bevándorlók egyházközség-alapítási törekvéseit. AZ EMIGRÁCIÓÉ MAGYAR SAJTÓ GYÁSZA Hoványi Gyula dr., a Chicagóban megjelenő " Chicago és Környéke című magyar hetilap volt tulajdonosa és lőszerkesztője, március 7-én elhúnyt. Hoványi Gyula dr. a második világháború után került Chicagóba, ahol hamarosan átvette a nehézségekkel küszködő régi magyar hetilapot s azt nemcsak életben tartotta, de fel is v irágoztatta. Megalkuvást nem ismerő magyar szellemével s írásaival általános megbecsülést szerzett magának, pedig otthon nem fogla Ikozott hírlapíráss'al. Ügyvéd volt. Néhány évvel ezelőtt súlyos betegségen esett át. Lapját azt követően adta ót a kiváló író, Fekete I stván Chicagóban élő fiának, ifj. Fekete Istvánnak, akit továbbra is támogatott. Hoványi Gyula dr. elhúnytát a keresztény nemzeti alapon álló emigrációs magyar sajtó, mint komoly veszteségét, gyászolja s emlékét kegyelettel őrzi.
