Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-02-09 / 6. szám
MAGYAR ÜJSÄG Í078. FEBRUÁR 9. 5. GLjDAjp MAGYAR MŰVELŐDÉS AMERIKÁBAN VAN-E, LEHET-E? Gyakran felmerül a kérdés: vari-e, lehet-e magyar művelődés Amerikában? i Mielőtt erre a kettős, de lényegileg azonos kérdésre vászolnánk, azt kell tisztáznunk, mi a művelődés. A művelő dés általános emberi tulajdonság. Az ember alaptermészetéből eredően mindig újabbra, szebbre, jobbra vágyik. Sohasem elégszik meg a kész, természetes adottságokkal; azokon örökké változtatni akar. Ez az akarat teszi voltaképpen emerré. Törekvése nemcsak környezetének, az anyagi világnak, banem önmagának, saját természetének folytonos javítására is vonatkozik; nemcsak földjét, kertjét, erdejét, bányáit műveli, de maga is álland óan művelődik. Sajátos törekvését ezért mondjuk a magyarban külön szóval művelődésnek. A művelődés jellegzetesen tröténeti folyamat, amely évezredek szellemi hagyományainak megszakíthatatlan láncolata, ezért vizsgálata tárgyilagosan csak a történeti módszer alkalmazásával végezhető: kizárólag a művelődésnek, mint történeti fejlődésnek kézzel fogható és szemmel látható jelenségei, helyesebben eredményei alapján. A művelődés (mint folytonos történeti fejlődés) eredménye a műveltség, amely koronként és helyenként eltérően alakul, eszmék és világnézetek szerint is módosul. Ennek megfelelően beszélhetünk például ó-, közép- vagy újkori, amerikai, ázsiai vagy európai, keresztény, zsidó, mohamedán vagy pogány, nemzeti, népi, angolszász, francia, német, magyar vagy kínai művelődésről és műveltségről, amely azonban mindenképpen két nagy részre tagolható, anyagi és szellemi lehet. Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nyelv megkülönböztetését a művelődés (mint cselekvés) és a műveltség (mint eredmény) között más nyelv ek nem ismerik; általában csak kultiiráról és civilizációról beszélnek. Ha mármost arra a kérdésre akarunk válaszolni, van-e magyar művelődés és műveltség (idegen szóval a kettőt együttesen jelentő "kultúra ) Amerikában, akkor azt kell keresnünk, talál unk-e az általános értelemben vett agyagi éL a szellemi műveltség területein olyan elemeket, amelyek sajátosan amerikai magyar jelleget mutatnak. ANYAGI ÉS SZELLEMI MŰVELTSÉG Az amerikai magyar anyagi műveltség terén elsőnek az életmódot kell megemlítenünk, amelynek három jellegzetes megnyilatkozását az étkezés, ruházkodás és lakás tekintetében határozhatjuk, meg. Mindnyájan tudjuk, hogy az itteni magyarság étkezése, ha nem is kizárólagosan magyar szakácskodás alapján történik, lényegesen eltér az amerikai étkezéstől. Általánosan kedvelik és határozottan előnyben részesítik a kimondott magyar ízeket és zamatokat, sütés-főzési módozatokat. A magyar egyházak, egyletek és vendéglők ebédjei, vacsorái, disznótoros lakomái hazai ízeken kívül — otthoni hangulatot, magyar légkört varázsolnak köréok; a közösségi magyar érzést erősítik bennünk; a magyar művelődéshez elengedhetetlen alapot biztosítják. .Sokszor tapasztalható lekicsinylésük tehát súlyos hiba. ‘ A ruházkodás terén a hétköznapi életben minden magyar jelleg eltűnt ugyan akárcsak otthon, < de a magyar népi és nemzeti viselet különböző változatainak ünnepnapi felöltése —< március 15-én, Szent István király napján, bálokon i—> különösképpen az asszonyok és leányok részéről, komoly figyelmet érdemel. Nemcsak festői látványt nyújt, hanem magyar öntudatunkat is erősíti és bizonyítja, magyar mivoltunkat kifelé is elismerésre méltó módon tanúsítja. A lakás legtöbbször amerikai jellegű, de minden magyar házban találunk magyar díszítő tárgyakat, kézimunkákat, képeket, címereket, porcelánokat és hazai emlé ktár gyakat. A magyar ház körül virágos- és konyhákért virul, muskátli nyílik, nem egyszer szőlőlugas zöldéi és gyümölcsös található. Kicsiségeknek látszó dolgok ezek, mégis a magyar művelődés ősi erejének megható bizonyítékai. A társadalmi élet a családi kör kiszélesedése, a népi és nemzeti hagyományok melegítő tűzhelyének őrzése, lappangó parazsának szítása és lángjának meg-megismétlőclő fel-fellobbantása. Gondoljunk csak nemzeti ünnepeink megülésére, az egy-megyebeliek, dunántúliak, erdélyiek egyesületeire, vagy az olvasó- és önképzőkörökre, dalegye sületekre és színjátszó csoportokra s a nagyobb magyar te Jepeken évről-évre együttesen megrendezett magyar napokra. Az amerikai magyarság számára még a magyar állami és nemzeti élet sem közömbös. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ^z Amerikai Magyar Szövetség annak idején az otthoni Habsburg-ellenes politikai törekvések támogatása céljából alakult. Hazai ellenzéki mozgalmak költségeinek fedezésére időnként nagyarányú gyűtések folytak. A trianoni és párizsi békeparancsokkal kapcsolatos, vagy az orosz megszállás és az 1956-os szabadságharc elnyomása ellen, a magzatelhajtás otthoni megengedettségének eltörlése és legutóbb a Szent Korona visszatartása érdekében történt amerikai magyar tiltakozások mindenki előtt közismertek. Majdnem azt mondhatjuk, hogy az amerikai magyarság még az itteni állami és nemzeti életben is csak azért vesz részt, hogy politikai magatartásával otthon élő fajtájának sorsát segítse, szabadságát kivívja vagy erősítse. A szellemi műveltség terén r— történeti szempontból is a vallással kell kezdenünk, amelyhez magyarságunk rendületlen hittel hű maradt s amelynek segítségével kezdett és tudott először tömörülni. Egymásután épültek a protestáns és katolikus magyar templomok, amelyek a magyar művelődésnek is fellegvárai, éltető otthonai lettek. A nyaranta szokásos tömeges kirándulásokat, az úgynevezett piknikeket is egyházközségi alapon rendezték meg. A katolikusok —< mind a rómaiak, mind a görögök —< az otthoni kegyhelyek mintájára még búcsújáró helyeket is létesítettek, amelyekre W j ó hazai szokás szerint — évenkint rendszeres zarándoklatokat vezettek és vezetnek még ma is. A templomok mellett létesültek az első magyar iskolák, amelyek évtizedeken át gondoskodtak a magyar szellemben történő nevelésről és elemi iskolai oktatásról. Ahol ilyen magyar iskola nem létesülhetett, vagy ahol az életképtelenné . vált, ott a hétvégi vagy vasárnapi iskolák keretében gondoskodtak a magyar művelődés alapjainak lerakásáról, a magyar írás, olvasás és történelem tanításáról. A második világháborút követően a nagyobb magyar településeken az egyházközségektől független magyar iskolák is alakultak. Ezek főként a cserkészet közismert magyar nevelő munkáját egészítették és egészítik ki. Az utóbbi években kísérletek történtek a középfokú magyarságismereti oktatás bevezetésére is. Sajnos, a magyar érettségi vizsga letételét csak a cserkésztiszti kinevezéshez kívánják meg. Felsőfokon ,—> kizárólag magyar művelődéstörténeti szempontból számbajöhető — és kizárólag magyarságismeretet közlő egyetemi tanfolyam csak egy volt, amelyet öt éven át a Western Reserve egyetemen Somogyi Ferenc prof. vezetett. Az egyetemi követelményeknek megfelelő érdeklődés hiányában szűnt meg. Az amerikai művelődés szempontjából már sokkal jobb a helyzet. Az amerikai egyetemeken meglepően széleskörű magyar nyelv- és mágyarságismereti oktatás folyik. Ez azonban csak akkor értékes, eredményes és életképes, ha közép-európai tanulmányokat végző intézetek tevékenységével kapcsolatos. NYELV ÉS IRODALOM A magyar nyelv Amerikában: angol szavak elmagyarosított alakjaival áttűzdelt sajátos tájszólásnak mondható. Ez a tény az irodalmi nyelven is érezhető. Sajnos, kevés az olyan amerikai magyar újság, vagy könyv, amelyik eléggé gondosan ügyelne arra, hogy az amerikai-angol kölcsönszavakat kiküszöbölje. Pedig ez íróink részéről külön hivatás lehetne. A családi körben majdnem kizárólag magyarul beszélnek. A gyermekek még egymás közt is csak magyarul társaloghatnak. Ha valamelyik véletlenül angolra váltja a beszédet, a szülő részéről rendszerint felhangzik a figyelmeztetés: magyarul! Az úgynevezett vegyes házasságokban kissé módosul a helyzet, a magyar nagyszülők azonban ilyenkor a magyar művelődés javára billentik a mérleget. A magyar anyák gyermekei majdnem kivétel nélkül tökéletesen elsajátítják a magyar nyelvet. Igen szokszor az idegen házastárs is megtanul magyarul. A családi körben lerakott magyar nyelvi alapot a cserkészet, a magyar iskola, az egyházközségi és egyesületi élet, a különböző magyar társadalmi események és ünnepélyek számos alkalma előnyösen építi tovább. A köznapi nyelvhasználatot a rendszeres rádióhallgatás és újságolvasás is elősegítheti. Néha az előbbi a helytelen hangsúlyozással, az utóbbi a sok helyesírási hibával és rossz mondatfűzéssel, sajnos, ronthatja is. Mindannyiunknak meg kellene szívlelnünk Reményik Sándor intelmét: Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek És áhítattal ejtsétek s szót. E drága nyelvet porrá ne törjétek, Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, Mintha imádkozna, Mintha aranyat, tömjént, mirhát hoznál Nem szabad elfelednünk, hogy a nyelv a magyar művelődés mindennél fontosabb, legjellemzőbb és legtökéletesebb megnyilvánulása.. A magyar irodalomnak Amerikában különálló, hatalmas ága terebélyesedett ki. Könnyű László szerint “az amerikai magyar irodalom elsősorban (Amerikában Jő) íróink magyar nyelvű alkotásait ’ foglalja magában. Szerintem ezen a körön belül is főként azokat a műveket sorolh'atj ük ide, amelyek kimondottan az amerikai magyar művelődés termékei, tehát a különleges amerikai magyar kérdésekkel foglalkoznak. Ez az amerikai magyar irodalom valójában a század elején kezdődött. Három korszakát különböztethetjük meg, amelyeket a két világháborúval határolhatunk el egymástól. Az első korszak legkiválóbb költői: Kemény György, Szarvas Pál, Szécskay György, Pólya László, Rudnyánszky Gyula, Rickert Ernő, Baja Mihály, Szabó László, Szegedy László és Tarnóczv Árpád. Alkalmi ódákat, vallásos és hazafias költeményeket, kis dalokat írtak, szociális kérdésekkel foglalkoztak. Kemény György például elmondja, hogy: /Tágas, térés rónaságon Szántóvető ballag. Barázdákba hasadozik Előtte a parlag. Miért sír az eke vasa? Ne is kérdezd tőle! A south-bendi köszörűsök Lelke sír belőle. Szécskay György azt énekli meg, hogy: Szomorú gyásza van a magyar telepnek: Távol a hazától egy magyart temetnek. Nyughelyét ahol lelt az apja, nagyapja, Öt nem a hazai temető fogadja. Tengerek fölött már ,— nézd ,— ott száll a lelke S hazája felé száll, messze napkeletre. Lelke elhagyta az idegen világot, Ahonnan amíg élt, mindig hazavágyott, S mint szellő, száll vissza szép szülőföldjére, Bár idegen hantja borul tetemére. A második korszakban az első korszak költőinek sorát Borshy Kerekes György, Mészáros Zoltán, Iesznai Anna és Reményi József bővíti. A harmadik korszakban Cser László, Bújdosó Bálint, Csighy Sándor, Fáy Ferenc, Flórián J ibor, Illés Lajos, Kossányi József, Könnyű László, Kiss Gyula, Soproni Bálint, Fűz Tamás, Wass Albert neve tűnik fel. Majdnem valamennyi már otthon is neves költő volt. A prózaírók szinte felsorolhatatlanul sokan vannak. Legtöbbje szintén hazulról került ki, mint Csávossy Leó. Eszterhás István, Finta Sándor, Kerecseny János, Körmendi Ferenc, Nehéz Ferenc, Wass Albert és a legtermékenyebb amerikai prózaíró, Füry Lajos. Akadnak persze színműírók, egyházi és tudományos szakírók is bőven. Az újságírók és lapszerkesztők, valamint a könyvkiadók valóban a magyar betű apostolai. Nem egy közülük, mint Szebedinszky Jenő is, nemcsak szerkeszti, hanem szedi, néha nyomja is lapját. Külön kérdés, hová soroljuk azokat a magyar szerzőket, akik magyar vonatkozású, vagy tárgyú kérdésekkel foglalkoznak, de angolul írnak. Szabad ezeket az amerikai magyar irodalom berkeiből száműzni? Serédy Katalin pél dául 1938-ban THE WHITE STAG című, gyönyörűen illusztrált ifjúsági könyvével, amelyben a csodaszarvas regéjét dolgozta fel, a legszebb amerikai ifjúsági könyvet kitüntető John Newbery-érmet nyerte el. Stibrán Teréz ‘ The Streets Are Not Paved WYth Gold” című regényes korrajzában a magyar bevándorlók életével foglalkozik. Hunyady László There Are Secrets” címmel írt magyar vonatkozású regényt. Gracza Rezső és Margit “The Hungarians in America címmel ismertette a magyarság amerikai szerepét. Várdy Béla viszont History of the Hungarian Nation címmel magyar történelmet írt. Somogyi Léi — mint édesapja társszerzője, Faith and Fate címmel írt rövid magyar művelődéstörténetet. A felsorolt művek a magyar művelődés eredményei, j helyük tehát az amerikai magyar irodalom keretein belül j van, mint ahogy a középkori latin nyelvű magyar irodalom j is az egyetemes magyar irodalom szerves része. Janus Pannonius például egyetlen sort sem írt magyarul, mégis büszkén és joggal hivatkozhatunk rá, mint a legelső világhírű magyar költőre. Az irodalommal kapcsolatban meg kell emlékeznünk az amerikai közkönyvtárak bőséges anyagáról, amely szintén a magyar művelődés eredménye és annak lényeges előmozdítója. A könyvkiadás főként magánjellegű, bőséges, de nem kifizetődő. Főként verskötetek, más szépirodalmi művek, tankönyvek és útleírások jelennek meg. Kimondottan tervszerű könyvkiadással csak a Iigonieri Bethlen Press, a youngstowni Katolikus Magyarok Vasárnapja , Wass Albert Szépmíves Céh -je, CleveJandben ft. Kótai Zoltán clr. Kárpát Kiadója és Nádas Gyula dr. Árpád Kiadója foglalkozik. A művészetek terén az irodalom termékeit is felülmúló mennyiségű és minőségű alkotásokra hivatkozhatunk. MŰVÉSZET Az alakító művészetek közül kizárólag magyar közönség előtt a szavalatok, alkalmi szónoklatok, énekszámok és színielőadások felbecsülseteti en értékű szolgálatokat tesznek a magyar művelődés szempontjából is. Ugyanezt mondhatjuk el a zene- és táncművészetről, de azzal a különbséggel, hogy mindkettő már a magyarság körein kívül is állandó sikert arat. Clevelandi vonatkozásban itt név szerint is külön ki kell emelnünk a kiváló Mózsi István zongoraművészt és zenetanárt, Ormay Ildikót, Soltay István tánccsoportját és a Temesváry-házaspár vezetésével működő cserkész regös-csoportot. Amerika híres karnagyai közül sok — Alapi Endre, D Albert Ferenc, Kiss János, Rozsnyai Zoltán, Serly Fibor és több más — a magyar művelődés neveltje. Nemzetközi a képzőművészetek nyelve is. A magyar művelődésnek itt Amerikában talán ez a legbeszédesebb megszólaltatója. Festőink neve országszerte ismert. Közel 50 magyar festő közül elég csak néhány megeml.tése. Gyimesy Kásás Ernő, Juharos István, Koszorús Gabriella, a fiatal Kozmon György, Mór József, Polóny Elemér, Tallós Móric, Tamáska Endre, Szalay Gyula a clevelandi Széles József, az ifjú Varga Sinka Mihály és Vudy József neve külön- kül ön fogalom. Azt sem szabad elfelednünk, hogy East Chicagóban, Gettysburgben, Kansas Cityben, New Yorkban és sok más helyen hatalmas festmények hirdetik a magyar festők alkotásainak művészeti értékét. Szobrászaink közül elégedjünk meg Bokor István, Finta Sándor, Horváth Béla, Kur Csaba, Varga Ferenc és ifj. HoIIósy Ervin nevjének említésével s annak a ténynek egyszerű megállapításával, hogy az ohioi Youngstownban és a missouri St. Lousban Szent István szobra. New Yorkban 1928-tól. Cievel andben már 1902-től kezdve Kossuth Lajos, aztán Petőfi Sándor, Ady, Baftók és Mindszenty szobra áll. Vagy idézzük még a világhírű fafaragó-művész. Dómján József nevét, építészeink közül Acsay László, OI g'yay Viktor és Padányi-Gulyás Jenő alkotásait, iparművészeink sorából Gara Imre és felesége, Kozó Margit és ! Lehel Mária remekeit? Azt hiszem, minden további példa felesleges, minden további adat szükségtelen, mert mind elvi, mind tárgyi alapon kétségtelenül megállapíthatjuk a tényt, hogy Amerikában van magyar művelődés, amelynek még száz év sem kellett ahh oz, hogy ebben a hatalmas országban számottevő j eredményeket tudjon felmutatni. Hátralévő kérdésünkre, hogy lehet-e a magyar művelődésnek jövője Amerikában, ezzel a megállapítással tulajdonképpen már határozott feleletet adtunk. Ha ugyanis a művelődés az ember örök alaptermészetéből eredő folytonos tevékenység, elképzelni sem lehet, hogy annak a magyar művelődésnek, amely amerikai első évszázadában annyi eredményt ért el, mint amennyire csak éppen utalni tudtunk, újabb folytatása ne legyen. Jusson eszünkbe mindig, hogy az említett csodálatos eredményeket a magyar lélek alkotó tehetsége akkor érte el és valósította meg, amikor még a szabadság földjén nem volt előny magyarnak lenni. Ke mény György, az egyik legelső amerikai költő nem hiába sírt fel, hogy: Bluefieldi temetőn sírgödröket ásnak . . . Hej, mennyi gödör kell sok szegény bányásznak. Kiket haragjában megfojtott a bánya.. . De magyarok voltak, hát senkise bánja! . . . De azt se feledjük, hogy azóta megfordult az idő járása. Divat lett az etnik-csoportok támogatása. Minden önmagunktól függ. Bizonyos nehézségekkel a jövőben is feltétlenül számolnunk kell. A még otthon nevelkedett idősebb nemzedék j fokozatos kihalása például kétségtelenül pótolhatatlan veszteséget jelent majd. Az ifjabb nemzedékek felzárkózásának azonban figyelemre méltó jelei mutatkoznak. Az egyre sűrűbb haza- és ide látogatások sem maradnak hatástalanul. Kishitűségre tehát semmi okunk sincs. Minden kizárólag és teljes egészében önmagunktól függ. Ha az Egyesült Államokban és Kanadában mindinkább érvényesülő közművelődési nemzetiségi politika lebe tőségeivel élni tudunk, akkor a magyar művelődés jövője Amerikában biztosítottnak látszik. Ha erre képtelenek le szünk, önmagunk ássuk meg sírunkat és megérdemeljük sorsunkat, Higgyük el, amit Sajó Sándor mondott: “Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!’ Amerikában is. Ma és holnap egyaránt. (-M-^R) IRODALMI PÁLYÁZAT A Kanadai Magyar Írók Szövetsége (Canadian Hungarian Authors Association) a Kanadai Multikulturális Minisztérium (Ministry of State Multiculturalism) támoga tásával irodalmi pályázatot hirdet. A pályázat kategóriái: 1. ) Elbeszélés (nem hosszabb terjedelemben, mint 25 ritkán gépelt oldalon). 2. ) Vers (legfeljebb 10 ritkán gépelt oldal terjedelemben). 3. ) Mese, karcolat, humoreszk (legfeljebb 20 ritkán gépelt oldal terjedelemben). A díjak odaítéléséről háromtagú bíráló bizottság dönt. A díjak kategóriánként: I. díj: $300.00 II. díj: $200.00 III. díj: $ 100.00 • A negyedik, ötödik és hatodik helyezett elismerő oklevelet kap. ji A bíráló bizottság a pályadíjak visszatartásának és megosztásának jogát fenntartja. A pályázat módja: 1. ) A pályázaton részt vehet minden kanadai állampolgár vagy hivatalosan bevándorolt személy, valamint a Kanadai Magyar írók Szövetségének külföldön élő tagja. 2. ) Pályázni csak eredetiben magyar nyelven írott és máshol meg nem jelent írásokkal lehet. 5.) A pályázat jeligés. A pályamunkához a jeligét feltüntető lezárt borítékban csatolni kell a pontos nevet és lakcímet. A kéziratokat három példányban az alábbi címre kell beküldeni: Canadian Hungarian Authors Association 840 St. Clair Avenue, West Toronto, Ontairo MöC iCl A kéziratokat nem küldik vissza és nem őrzik meg. 4. ) A pályázat témája kötetlen. A pályázók minden minden kategóriában résztvehetnek. 5. ) A nyertesek hozzájárulnak, hogy a Kanadai Magyar írók Szövetsége által kiadásra kerülő kötetben díjnyertes munkáikkal szerepeljenek. 6. ) A díjazottak a szövetség érvényben lévő alapszabályzata szerint kívánságra a Kanadai Magyar írók Szövetségének tagjaivá válhatnak. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1978 május 31. A jeligés borítékok felbontására és az eredményhirdetésre 1978 augusztus 20-án kerül sor. AZ ORVOS AAONDJA (LEL) Az olvasó írja, hogy problémája a cardiac irregularity. Szíve sebesen ver és az az érzése, hogy a szív erőlködik, hogy a szívverés normális legyen, de ezt elérni nem tudja. Ez nagyon ijesztő érzés. Ezért nagyon aggódik és kéri az orvos véleményét. Még álmában is előfordul ez az ijesztő érzés. Igyekszik kikapcsolni aggódó gondolatait, de fél egy hirtelen haláltól. Igaz-e, hogy ettől beállhat a hirtelen halál? A klinika, amelyre jár, s amelynek sok orvosa van, nem ad egységés véleményt. Egyik orvos szerint, amikor ez az állapot bekövetkezik, pihennie kell, a másik szerint jobb ha testgyakorlatot végez, mások mást mondanak. Fél, hogy thetetlenségében helytelen dolgot csinál. 48 éves nő, 5 láb 10 incs magas, súlya 155. A változás korában van. Nem dohányzik, nem iszik kávét vagy alkoholt, csak 3 csésze teát naponta. Kiss mennyiségű thyroidol szed, amelyre, orvosa szerint, nincs is valóban szüksége, de azt gondolja, hogy ez előnyös. Orvosa nem tudja, mi az oka a sebes szívverésnek. Kérdezi az orvos véleményét. Az orvos mondja, hogy a rendellenes, gyors és szabálytalan szívverés elég gyakori tünet. Sokban függ az egyén egészségi állapotától és testi alkatától. Olyan egénnél, mint az olvasó, akinél nem mutatkozik szívbaj, szívmoraj, fájdalom vagy magas vérnyomás, nincs nagy jelentősége, csak rossz érzés, Gyakran látott az orvos ilyen tünetet az amerikai repülőknél, vagy más alakulatnál, az egészséges fiatal embereknél is. Az orvostudomány tudja, hogy ezt a túl aktiv szív okozza, de lehetséges, hogy a szívizom sérült meg. Akinek nincs szívbaja, annál az ilyen rendellenesség nem jelent veszélyt. írjon a The Health Letter No. 6-F2, Heart Irregularities, Skipped Beats, Tachycardia nyomtatványért részletekért, 50 cent és egy hosszú, címzett és felbélyegzett levélboríték beküldése mellett, P. O. Box 1551, Radio City Sta tion, NeW York, N.Y. 10019 címre. ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet ,— mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat ára 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számítunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:........................................................................................................ LJca, házszám: ......................................................................... Város: .................................................................................................
