Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-12-28 / 50. szám

1978. DECEMBER 28.

MAGYAR ÚJSÁG

3, OLDAE

lenek

KIALAKULÓBAN A HITVALLÓ EGYHÁZ

Nyugat-Európ.ában és Amerikában számos keresztyén kapott ezekben a hónapokban egy nyolcoldalas magyarországi nyilatkozatot, amely arról számol be, hogy ott csendben egy hitvalló református magatartás van kialakulóban, a jelenlegitől eltérő teológiai bázissal, éles kritika alá vetve a mostani ‘állami és egyházi vezetés nyílt vagy rejtett visszaéléseit”. Az írók nyilatkozatuknak a Hitvallás és vélemény címet adták. Ebből közlünk néhány figyelemreméltó részletet:

i—( Egyéni döntésekből született meg ez a közösségi állásfoglalás, mintahogy ez Barmenben is történt. Mi is az ölök Üzenetnek a követeiként szeretnők szolgálni Isten Országa ügyét e magyar földön —< s a mi adott helyzetünkben. Azzal a reménnyel, hogy világszerte élő —< más népekhez és felekezetekhez tartozó — testvéreink is —< tanulva és okulva r— hasznát veszik Üzenet-közvetítésünknek.

Indoklás -ként elmondják:

<-* Eljött az ideje, hogy vallást tegyünk néhány égető hitkérdésünkrők az ezekre Felülről kapott feleletekről s ugyanekkor leleplezzük magyarországi református egyházunk felszámolásának tervét. Tapasztalatok, számtalan hiteles és bizalmas értesülések nyomán az elmúlt évtizedekben kirajzolódtak e felszámolási szándéknak egyes vonalai. Most azonban a magyar protestáns egyházak problémái olyan súlyosak lettek, hogy megmutatkoznak az egész terv, az egész bűvös kör részletei is. Ebben a helyzetben a hallgatás egyenlő volna az árulással és a cinkossággal.

Elől járóban a következő alapelvéket szögezik le:

,— Mivel Isten Ige-hirdetésre hivott el bennünket, nem vagyunk hajlandók annak hirdetését emberi eszméknek és törekvéseknek alárendelni. Az elmúlt évtizedek szomorú és általános jelensége, hogy a prédikációt kegyes álarcban — politikai agitáció céljára akarják felhasználtatni: ebben a visszaélésben nem vagyunk hajlandók résztvetnni.

Minden nép létérdeke, hogy benne valóságos, hatékonyan működő egyházak szolgálhassanak. A nép ellen cselekszik, aki megfosztja egyházaitól. A megfosztás alattomos módja, amikor a hatalom birtokosai országukban a valóságos egyházakat látszategyházakká, a gyümölcsözőén szolgáló lelkipásztorokat Iátszatpapokká, az egyházi vezetőket állami megbízottakká akarják változtatni. Ez azért nagy merénylet a nép ellen, mert így szilárd erkölcsi létalapját veszíti el és magára marad. A munka-erkölfcsi, a nemi erkölcs, a családi összetartozás és a társadalmi lét minőségét meghatározó erkölcsiség forrását apasztják el ezzel. Olyan ateista siker ez, amelynél nagyobb kudarc el sem képzelhető.

Nem igaz, hogy ateista-székuláris környezetben az egyháznak fel kell adnia misszióját, illetve fel kell cserélnie kétes eredményű társadalmi kísérletek érdekében végzendő agitációval. Minél alkalmatlanabb a környezet, annál természetesebb, hogy az egyház fokozottabb lendülettel igyekszik misszióját betölteni s vállalja az ezzel járó szenvedést is.

A Hitvalló Nyilatkozat szerzői rámutatnak arra, hogy az egyház romlása már 1948-ban elkezdődött, amikor maga az egyházi vezetőség állította le, számolta fel a IegviruJensebb egyházi rnunká kát, munkaágakat s valósággal megbénította a gyülekezetek életét. Azt a perverz címet adatták a missziót megszüntető rendelkezésnek, hogy “Misszió szabályrendelet . Az lett tehát a külső látszat, hogy a kormány minden egyházi munkát megenged, ám az egyházi vezetőség akadályozza, tiltja a szolgálatokat s a legsúlyosabb megtorlást alkalmazza azok ellen, akik mégis végezni akarják. Papírforma szerint így volt ez, mert a materialista módszer mindig nagy súlyt helyez a papírforma betartására. Az akkor már állami bábként forgolódó egyházi vezetőknek ezt az eljárást az egyház új, jó és engedelmes útja -ként kellett, propagálniok befelé. Külföldre pedig azért küldték őket .—< költségeket nem kímélve; r-< hogy elhitessék Nyugaton: a magyar református egyház új vezetői követésié méltó egyházmodellt alakítottak ki a marxista társadalomban. Ez a kétarcú állami egyházpolitika átmenetileg ,— és még most is —< eredményes egyházat befagyasztották, a hatékony belső erőket gúzsba kötötték, megyünk a tönkremenés folyamatában előre. Ugyanekkor a jóhiszemű külföldi látogatók hitelt adnak az egyházi “kirakat-politikának , még mindig hisznek a félrevezetés démoni és egyháziaskodó mestereinek.

Mit mond a Nyilatkozat az egyházi választásokról?

.—■ Mindezek alapján tiltakozunk az ellen az önkényes, bár jogszabályokba foglalt állami beavatkozás ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy az egyházak szabadon válasszák meg vezetőiket. Ez az illetéktelen beavatkozás abban nyilvánul meg, hogy a gyülekezetek presbitériumai csak azt az egyetlen személyt választhatják meg” esperesnek, püspök nek, zsinati tagnak, egyházmegyei vagy egyházkerületi főgondnoknak, sőt gyakorlatilag gyülekezeti lelkipásztornak is, akinek megválasztásához előzetesen az állam különböző szervei útján nyíltan vagy burkoltan hozzájárult. S mivel a hozzájárulás mindig csupán egyetlen személyre irányul, a presbitériumoknak választási komédiát kell játszaniuk, mert tulajdonképpen az állam választ az egyháznak vezetőket és lelkipásztorokat. És jaj annak, aki másra próbál javaslatot tenni, mert az ilyen “agitál”. Világos előttünk, hogy ennek az illetéktelen állami beavatkozásnak nemcsak rendszer-biztonsági célja van, hanem emellett az is, hogy az így megválasztott egyházi személyek iránt ellenszenvet támasszon s így minél nagyobb legyen a zavar, a meghason- Iás és a bomlasztó bizalmatlanság a gyülekezetekben.

Visszaélés az új magyar bibliafordítással.

— Az új b ibliafordítás gondos, szép és tudományos munka s mint ilyen elsősorban is a fordítók érdeme. Munkakörülményeik nehéz volta ellenére is lelkesen végezték évtizedeken át munkájukat, amit anyagilag a külföldi és belföldi magyar gyülekezetek áldozatosan támogattak. Azért, hogy a kész fordítást végre ki lehessen nyomtatni és a Bibliát azon az áron lehessen megvásárolni, mint az előző Károli-féle revideált kiadást, a külföldi testvérek gondoskodtak papírról és olyan nyomdai felszerelést ajándékoztak egyházunknak, amely még Nyugaton is óriási érték. De tudomásunk van róla, amiről már a külföldi sajtó és a rádióadások is beszámoltak, hogy egyházunk vezetősége az új felszerelést, nyomdagépeket az államnak olcsó áron eladta és az új fordítású Biblia egy állítólagos állami rendelkezés értei-MAGYAR HATÁSOK LENAU KÖLTÉSZETÉBEN

A második világháború alatt és után, különösen a legutolsó két évtizedben otthon és külföldön több kutató kezdte rendszerezni egy-egy nemzetnek, korszaknak, vagy világirodalmi nagyságnak a magyarságról alkotott képét, annak írott nyomait.

Az utóbbi évtizedben két alkalommal is huzamosabb ideig lolytatott kutató munkát Magyarországon egy fiatal amerikai magyar tudós házaspár.

Várdy Béla a pittsburghi Duquesne egyetem tanára és az amerikai magyar történészek szövetségének főtitkára hallatlan gondolatgazdagsággal és termékenységgel egymás . után adja ki könyveit és különlenyomatáit, az utóbbiakat vezető angol nyelvű folyóiratok tanulmányaként. Otthon is nagy megbecsülést szerzett nevének a magyar történettudomány történetéről szóló úttörő munkája, fogható magyar nyelven sem létezik.

Felesége, Várdy Huszár Ágnes egyik pesti tartózkodását arra is fölhasználta, hogy külföldi tudományos fokozatai [ mellé a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem böl~

| csészeti karán is doktorátust szerezzen.

A Study in Austrian Romanticism: Hungarian Influences in Lenau s poetry . Tanulmány az osztrák romantikáról: Magyar hatások Lenau költészetében a címe Várdyné Huszár Ágnes könyvének, amelyet a New York-i állami egyetem Kelet-Európai és Szláv Kutatások programjában adott ki. (Szerkesztője Értavy-Baráth József.) A szerző a pittsburghi Robert Morris College professzora. Tanul mányait az Ohio Állami Egyetemen, Pittsburghban, Heidelbergben és Bécsben végezte. Budapesti ösztöndíjas korában nemcsak a magyar könyvtárakban kutatott, hanem a bécsi Nemzetközi Lenau Társaság támogatását is élvezte. A Lenau-könyvben rendkívül részletes bibliográfiát közöl. Figyelme kiterjed az egykorú osztrák és monarchiabeli történelmi irodalom idevágó anyagára, tehát nemcsak a német, hanem az angol nyelvű és természetesen a magyar szakirodalomból is merít a történelmi háttér megrajzolásához. A függelékben közli Lenau magyar vonatkozású verseinek eredeti szövegét. (A bakonyi betyárok, Parasztok a Tisza partján, Három cigány, A pusztai csárda, Toborzó, Huszárdaí lók, Miska a Tiszán, Miska a Maroson, Viszontlátásra.)

A kötethez a professzorasszony férje, Várdy Béla írt bevezetőt, amelyben a közép-európai romantika, a Napóleon utáni Metternich-kor világtörténelmi és világirodalmi hátterét vázolja föl, és jól mutatja be a 1848 előtti európai forradalom felé haladó időszak Európán túlra is terjedő áramlatait.

Lenau Miklós (1802-1850) Temesvár mellett, Csatádon született. Nagyapja Sziléziából került katonaként magyar földre. Anyai nagyapja Pesten volt bíró. Gyerekko rában két évet töltött. Tokajban, középiskoláit a pesti, piaristáknál végezte. Hamarosan Voltaire és a francia felvilá( gosodás íróinak hatása alá került. Pozsonyban, Budán és Bécsben fejezte be iskoláit. Mezőgazdasági, jogi és orvosi Tanulmányokat folytatott. Amikor 1830-ban nagyobb örökséghez jutott, Stuttgartban hagyta verseit Cotta bárónál,

1 aki költői műveinek kiadását pénzzel támogatta. Amikor I 1832-ben egy esztendős amerikai utazásából hazatért, már | elismert költő volt. Gyermek- és diákköri emlékei visszahúz! ták a magyar földre, különösen a pusztára és Tokaj vidékére. Nagy elbeszélő költeményei közül a Faust tartalmaz magyar elemeket.

Ma gyár tárgyú költeményeivel a magyar valóságot örökítette meg német nyelven az eredeti élmények olyan melegségével, amelyhez fogható nem akad a német romantika magyar témájú műveiben. Egyúttal azonban a magyar történelem, táj és nép tematikáját hosszú időre leszűkítette a huszárok, a cigányok és a betyárok témakörére.

Súlyos megpróbáltatásai következtében Lenau a döblingi ideggyógyintézetbe került 1847-ben. Itt halt meg 1850. augusztus 22-én. Egy ideig tehát együtt volt ezen a szomorú helyen Széchenyi István gróffal.

Várdyné Huszár Ágnes könyve mintaszerű tanulmány a világirodalom egyik nagyságáról, aki Magyarországon élt és élményeit világnyelven örökítette meg.

Gál István

méhen duplája lett a réginek. (A magunk részéről megjegyezzük, hogy a 2 millió magyarországi protestáns számára kiadott mintegy 30 ezer új Biblia már régesrégen elfogyott. Legfeljebb külföldön kapható, magyar állami támogatással működő könyves boltokban, az otthoni 180 forint többszöröséért, így pl. New Yorkban $22.50-ért. A jószándékú nyugati keresztyének által adományozott nyomdagépek pedig tömegesen nyomják tovább a budapesti Egyetemi Nyomdában a marxista sajtótermékeket. Természetesen azok a nyugati keresztyén egyházi vezetők, akik egy-egy dinomdánomos magyarországi látogatás után hazamennek, táskájukban esetleg a debreceni teológia díszdoktori oklevelével, erről a szomorú visszaélésről mélyen hallgatnak az adakozók felé.

A magyarországi lelkész- és presbiterhiányról.

—> A legtöbb protestáns egyház ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a nők bevonásával tölt be Ielkészi, presbiteri vagy magasabb egyházi tisztségeket! Különös módon a magyar Állami Egyházügyi Hivatal nem járul hozzá, hogy a nők ezen a téren is egyenjogúak legyenek. Ez a magatartás j—1 enyhén szólva is ,—■ fonák. Az az államrendszer, amely a női egyenjogúságot hivatalos programjává tette, az általa régebben maradinak bélyegzett egyházban ezt a haladó lépést megakadályozza. Nyilván a nők intenzívebb részvétele az egyház életében elevenedést hozna és a Iiquidáció céljával ellentétes eredménnyel járna.

*—■ Presbiter-hiány sem volna, ha az egyházi életben résztvevő, de államilag be nem szervezhető férfiakat világi állásukban, munkahelyükön egyházi tevékenységükért nem zaklatnák. Ilyen óhaj már több oldalról elhangzott. Állami tényezők meg is ígérték, hogy ezt a helyzetet megszüntetik, de az ,— rejtetten ugyan .— szinte még súlyosabb lett. Rejtetten r— hangsúlyozzuk , mert vigyáznak egyes külföldi — esetleg evangéliumi gondolkodású <— üzletemberek érzékenységére. (R. H.)

A MAGYARSÁG KÜLDETÉSE

A clevelandi Kárpát Könyvkiadó Vállalat hat évvel ezelőtt adta ki Somogyi Ferenc dr. Küldetés című tan- és kézikönyvét a magyarság történetéről.

Ez a tan- és kézikönyv nem egyéni kezdeményezés eredménye volt. Első kiadása tíz évvel ezelőtt négy füzetben Készülés a küldetésre” (1967), “A küldetés vállalása (1968,) Helytáll ás ” (1968) és Küzdel em a szabadságért (1969) címmel kézirat gyanánt a Vagyunk” kiadásában — a clevelandi magyarságismereti tanfolyam hallgatói részérg készült útmutató tansegédletként jelent meg. Második, bővített kiadásának mostani változatlan harmadik lenyomata is az egyre sürgetőbben fokozódó érdeklődés haladéktalan kielégítése céljából, közkívánatra kerül forgalomba. Hiányt akar pótolni.

A magyar nemzet és állam történetét a legkülönbözőbb szempontokból számtalanszor megvilágították már, de a nemzetet alkotó és országot fenntartó magyar nép keretei közül kiszorult és külföldre kényszerült vagy kényszerített néprétegeket is magába foglaló egyetemes magyarság egész történetének sajátos vizsgálatára ez az első kísérlet.

Az emberiség fejlődésén belül, mint minden más népnek, a magyarságnak is különleges szerepe, történeti küldetése ismerhető fel. Ez a küldetés a Kárpátok medencéjében kétségtelenül sokkal nehezebb, mint a világ bármelyik pontján lenne. Ezért a mű a magyarság történetével »-<~az alapvető fogalmak tisztázása és a nemzetté alakuláshoz vezető előzmények rövid áttekintése után >—< kimondottan a Kárpát-medencei küldetés szemszögéből foglalkozik.

A szerző szerint

,—■ az első korszak az ogur és ugor népek hun hódoltatásának eredményeként a mai magyarság kialakulásától az első magyar király koronájának r—> a legenda szerint >—< Boldogasszony oltalmába ajándásáig (Kr. e. 177-től 1038-ig): készülés a küldetésre:

— a második korszak a nemzet önállóságáért Nyugattal vívott küzdelmek ellenére is a küldetés vállal ása Kelettel szemben a magyar király német-római császárra koronázásáig (1038-tól 1433-ig);

i— a harmadik korszak a német uralmi törekvésekkel és a szakadatlan török támadásokkal szemben való törhetetlen helytállás az ország török hódoltságát megszüntető karlócai békéig (1433-tól 1699-ig);

<—< a negyedik korszak előbb Nyugat, később Kelet nagyhatalmi elnyomó beavatkozásai ellen folytatott küzdelem a szabadságért (1699-től máig).

A szerző magyar öntudat megalapozása, ébrentartása és fokozása érdekében feltétlen tárgyilagosságra, további küíató tanulmányok végzéséhez, újabb olvasmányok kiválogatásához pedig megbízható útmutatásra törekszik.

Az utóbbit kívánják megkönnyíteni az egyes részek végén a jegyzetek, a VI. részben a táblázatok és a VII. részben a mutatók is.

A történeti tényekre és eseményekre vonatkozó igazolt ismereteket — tudatosan keresztény nemzeti és egyetemesen magyar népi szemlélettel »—< bővebben és részletesebben közli, mint a tan- és kézkönyvek szerzői általában szokták, mert kiadója, ft. Kótai Zoltán dr., a könyvet A MAGYAR ÖNTUDA T FORRÁSÁ-nak szánta.

Olvasói figyelmét a legsötétebb történeti éjszakák idején is a derengő hajnalok új fényei felé fordítja. A Kárpátok medencéjében betöltött magyar szerep felismerése, a magyar küldetés megértetése és a magyar múlt elfogulatlan értékelése révén végeredményben a magyar jövő járható útjának megtalálásához keres tájékoztató tanulságokat.

Kézikönyvének ezt a harmadik lenyomatát is Miqdszenty József bíboros ajánló szavaival nyújtja át az olvasónak:

“Remélem, hogy a KÜLDETÉS >—• A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉ sok magyarnak lesz útmutatás ebben az úttalan világban.

A Kárpát Könyvkiadó ízléses kivitelében megjelent harmadik lenyomat könyvkereskedői ára időközben történt drágulásokra való tekintettel 15 $ le sz közvetlenül kiadóhivatalunkban azonban továbbra is a régi áron, 12 $-ért kapható.

A NŐK HELYE AZ EGYHÁZBAN "

II János Pál pápa mintegy 600 apáca-rendfőnöknőt fogadott kihalgatáson. Hozzájuk intézett beszédében arra buzdította a vallásos női rendek tagjait, hogy állandóan viseljék egyszerű és kifejező ruhájukat, ne engedjék, hogy a közvélemény, amely éppenséggel egyházi is lehet, befolyásolja őket. A szentatya szerint az apácák a tisztaság, szegénység és engedelmesség hármas követelményével szemben semmiféle feminista törekvést nem vallhatnak magukénak. A nővérek hivatottak arra, hogy megmutassák a nők sajátos helyét az Egyházban. Minden szerzetesnő első feladata, hogy mindenekelőtt keresztény legyen. Ehhez egyesek hozzáfűzik azt a követelményt, hogy a nők legyenek mindenekelőtt nők. A két követelmény semmiképpen sem ellenkezhetik egymással. Isten szolgái közt mindkettő óriási visáS- hangot kelthet, a helyes irány megtartása érdekében azokban állandó éberség szükséges. ' *

A pápa nyilatkozatának a baltimorei konferencia és az amerikai püspökök állásfoglalása után illetékes körökben különleges jelentőséget tulajdonítanak. *

LELŐTTÉK A SZOVJET LÉGI KALÓZT

&

Az orosz I ass-hírügynökség közleménye szerint néhány nappal ezelőtt Maknayev E. M. fegyveres bűnöző Krasnodar-Baku légi útján szálló repülőgépen arra tett kísérlete^, hogy a repülőt birtokába vegye és külföldre irányítsa. A bandita kísérletét a polgári légiforgalmi minisztérium biztonsági őrei meghiúsították, a nekik ellenszegülő Maknayevet lelőtték. Ez a kísérlet ezen a vonalon léi éven belül már a második. Az első kísérlet elkövetőjét a biztonsági őrök ugyancsak lelőtték. A Krasnodar és Baku közt vezető légi út az iráni határtól 85, a török határtól pedig 140 mérföldnyi távolságra van.

SZÁZÉVES AZ UTCAI VILLANYVILÁGÍTÁS

Budán, 1878-ban a Kacsa- és a Medve-utca sarkán, eg$7 földszintes kis fészerben nem titkolt aggodalommal figyelte a Ganz-gyár félszáz részvényese, hogyan készül el a 12 amperes, 56 %It feszültségű dinamó és hozzá néhány ívlámpa. A szénszálas izzót, amelyből a későbbi wolframszálas és társai kifejlődtek, ekkor még nem ismerték; azt csak 1879-ben, a párizsi kiállításon mutatták be. Az Osztrák Magyar Monarchiában ekkor még egyetlen villamossági u2ém sem létezett, s így nem csoda, hogy Mechwart András, á Ganz-gyár első vezérigazgatója minden erővel e világítási mód célszerűségét és olcsóságát akarta bizonyítani.

S miután az első lámpát a mai Ganz-utcában üzembe halyezték, Mechwart kérelemmel fordult a főváros vezetőif§pzr

I _ Huzamosabb idő óta villamos világításra szolgáló jjfpek gyártásával foglalkozván — írta 1878. november 25-en l|It kérelmében ~ azon indítvánnyal bátorkodom a t. Tanács elé járulni, hogy ha netán Budapest területén a város b^onyos utcája’ vagy tere ily módoni kivilágítását célszerűnek tartja, s erre. vonatkozással kísérletek tetele kívánatossá válik, ezek megfejféáivel alulírott céget méltóztassék megbftni.

I A tanács másfél évig hallgatott.

I Közben Mechwart a Ganz-gyár előtti kis utcában ív- I®npákat szerelt fel, aztán engedélyt kért, hogy a Fővárosi llakarékpénztár Kálvin-téri palotájának homlokzatát kivilágíthassa. A korabeli sajtó lelkendezve számolt be a díszvilágítás sikeréről s hamarosan arról ad hírt, h ogy a Ganz-féle íjlámpákat Szegedre vitték, az ott éjszaka is folyó gátépítéseikhez. A városligeti korcsolyapálya 1879-ben kapott villanyfényt, s 1880-ban “betört” a villany a mezőgazdaságba

I

ezőhegyesi állami ménesbirtokon alkalmaztak ívlám- Még egy év, és az egyik Duna-parti szórakozóhely, nt Munkácsy Mihály tárlata kapott villanyvilágítást, i-ban feljegyezték a szenzációt: 200 izzólámpa fénylik zeti Színházban. (Ez az intézmény 1857-ben úttörőkalmazta a gázvilágítást is.)

mikor még Edison is az egyenáramú dinamóra esa Kacsa-utcában már eredményesen kísérleteztek váláram gerjesztésével, és 1880-ra elkészült a több póamfejlesztő, amely a világító testek élettartamát is /elte. A Ganz-gyár ezzel messzire megelőzte a fejlett ot, és újra ezt tette öt évvel később a transzformátorosztó rendszerrel.

z igazi karriert ugyanis a transzformátor jelentette:

| minden részéből érkeztek megrendelések a Ganz. Szentpétervárról és Rómából éppúgy, mint Párizsicsből vagy Buenos AiresbőJ, Sao Paulóból. A budai rtcában felgyulladt első villanylámpától vezetett az iagyar transzformátorok világsikeréhez és az elektroj diadalához. Utcai világításra, próbaként csak 1909- pcsoltak be először 58 izzót a Rákóczi-úlon. A Duna fiw*8fi3alán 1912-ig csaknem 690 kilométer villamos kábelt fektettek le s a mainál sokkal gyengébb izzólámpák száma éiSjdOiOOO, az ívlámpáké pedig majdnem a 11,000-et elérte.

Napjainkban már Csak hírmondóként világít még néíány árva gázlámpa az utcákon. Esténként 205.000 íényorrás világítja meg csupán a közterüleket, s az utcai lámpák ogyasztása 26,5 megawatt. Budapest évi villanyszámlája negkozelíti a 200 millió forintot. A második világháború ‘lekent a fényreklámokat oltotta ki, aztán légvédelmi sötét«fcgbe borította a várost. A villanyhálózat elpusztult, majd uimszületett. A régimódi bádogtányéros lámpák helyére lluminiumtükrös lámpatestek, a régi égők helyére higany- Eő^sTámpák kerültek és az Egyefül^t Izzóban százezerszám- Ja/jfértják a nappali világösságŐÜ árasztó Tungsram-Par

»nmajkat. (FT 1.)

I KI VOLT MECHWART?

Az utcai villanyvilágítás bevezetésének századik évforlulójáról történő megemlékezés a Hazai I udósítások zeptember 15-i számában zárójelben csak annyit árul el, ,og^ra magyarországi villamosítás apostola, Mechwart kndras lakatosként kezdte, Ganz Ábrahám vízivárosi vaöntő műhelyében feltalálóként folytatta, majd pályája csúsártf'T 878-ban megszervezte az akkori Ganz és Társa /asöntőde és Gépgyár Rt. villamossági osztályát, amelyből ;ésőbí> a Ganz Villamossági Rt. lett”. Ezt a néhány adatot i rendelkezésünkre álló források alapján ki kell egészítelünfe" Azt, hogy‘mikor es hol kezdte Mechwart András lantosként”, nem tudjuk megállapítani; bizonyos azonban, logy 1834-ben a németországi Schweinfurtban született és iz-augsburgi műegyetemen* végzett tanulmányai befejeztée$4»epészmémöki oklevelet szerzett s ennek birtokában ka>ott Ganz Ábr^pm vasgyárában állást. Amikor Ganz Ábráhám 1867 ben öngyilkos lett, Mechwart András egyik ifígzgátótársávaI, Eichleiterrel együtt társulatot szervezett, ameTy Ganz Ábrahám vasgyárát átvette az örökösöktől. Ennek a részvénytársaságnak Mechwart lett az első vezériliÉfcgJÉtója és világhírűvé fejlesztője, pályája csúcsára azon-Í

im a “villamos osztály) száz évvel ezelőtt történt megyésével jutott, hanem 1897-ben, amikor a Magyar lányos Akadémia a Wahrmann-féle arany éremmel é ki s talán még inkább 1899-b en, amikor a király ^kai” előnéwel magyar nemességet adományozott

"i j. . '

deck wart András 1906-ban még ott volt a Ganz-féle íios osztály önálló villamossági részvénytársasággá ásánáÜTsák á következő év derekán, 1907 június 14- éves korában lyúnyt el. Hat évvel később, 1913-ban f emeltek neki a magyar székesfővárosban. Emlékét in Róma és; Becs első villanyvilágítási rendszerének sén kíyül méltán őrzi a Ganz Villamossági Rt. auszt olaszországi volt testvérvállalata, továbbá szinte felitatlan bel- és külföldi alkotása. Érdemes lenne az világítás első alkalmazásának századik évfordulóján felidézni, mert az, emberek, sajnos, könnyen és hamar lek el olyan dölgokat, amelyekre okkal és joggal büsz-TAfnpriAb