Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-12-28 / 50. szám
1978. DECEMBER 28. MAGYAR ÚJSÁG 5. ÖLDAE FIGYELEM -MAGYAR FIUK ÉS SZÜLÖK A Clevelandi Magyar Atlétikai Club Ifjúsági Labdarugó Szakosztálya (soccer) 1979 évben új vezetés alatt nagy méretű programmal indul. Szeretettel hívnék és várunk minden épkézláb magyar fiút, aki 1963-1970 közötti években született. Célunk idegenben szakadt fiatalaink, vagy itt született fiaink egyesítése, képzése a labdarúgás minden csinyja-binyjára (technika, taktika), hogy ezen keresztül fiaink csillogtathassák Istentől kapott és fajtánktól örökölt magasabb rendűségüket ebben a világszerte új, népszerű, nemes sportban. Minden korosztállyal nagy szabású programmal indulunk a tavaszi és őszi Ohio Liga bajnokságban. I ovábbá részt fogunk venni három különböző, nagyméretű nemzetközi tornán (kupában). Azon kívül hetente rendszeres edzések vannak beütemezve, ahol fiatalaink két nyelven szakszerű vezetés alatt sajátítják el mindazt, ami ennek a nagyszerű játéknak a fundamentális alapja. A siker megvalósításához szükség van magyar szülők és a fiatalok részvételére, mert e cél megvalósítása csak akkor eredményes, ha a szép magyar mez alatt magyar szív dobog. Szeretettel várunk benneteket részletesebb felvilá, gosítás végett, telefon 521-0622. Sporttársi szeretettel Tóth Kálmán CMAC Labdarúgó Szakosztály Vezetője Cím: Kalman 1 oth 2217 Woodward Ave. Lakewood, Ohio 44107 j 521-0622 Ivánt Zoltán: LEVÉL AZ UJ RODOSTÓBÓL xix. ÖRKŐ Édes Néném! Mikes Kelemen íródeák úr leveléből az 51-et kell most idéznem, amelyben ezt olvashatjuk: “Már nem csudálom, mikor hallom másoktól, hogy hazáját elfelejtheti az ember, mert talán magam is elfelejteném, hacsak a minapiban az édesanyám levelét nem vettem volna . Na lám, ebben a mondatban benne van a feltételes mód kifejezője, a ha . És ebből az következik, hogy amikor | az említett levél helyett most egy könyv fekszik előttem, amiről Kendnek be akarok számolni, Mikes úr szomorú j sorai védekezésül a felejtés, beolvadás ellen éppen az ellen- I kezűjükre fordulnak vissza. A szép kivitelű könyv címe: Örkő . Szerzője E | Dombrády Dóra, emigrációnk ismert írónője, aki — ha Édes I Néném csak a könyv címére tekint, azonnal rájön magától is —- zágoni otthonának közeléből, Sespsiszentgyörgyről, Erdélyb ól indult útjára. Onnan, ahol a város felett, a hegyekben az “Örkő csúcsa őrködik évszázadok óta a város lakói felett. A könyvben összegyűjtött elbeszélések több mint negyven év távlatait fogják össze századunk derekáról, hogy mindazt megörökítsék, ami a Kárpátok medencéjével történelmi eseményekben is, meg a velük együttjáró emberi szenvedésekben és lélekindulásokban is történt. Amint T. Dombrády Dóra könyvét fejezetekre osztottan a második világháború előtti vagy azalatti és utáni időkre < nyugatra, majd Amerikára — vonatkozó történésekben olvasom s a menekülő szerző és honfitársai lépteit követem, meg kell állapítanom, hogy <— nőmén est omen “őrkő” bizony ennek minden sora a jövőre nézve igazságunk mellett is. De a sorsérzékeltetések, a történelmi hátterek említésén túl maradjunk az írás, a mű lényegénél, annál a kérdésnél, hölgy mi minden történt ebben az időben az akkor élő emberrel, ezúttal a székelyekkel, magyarokkal. Az életben a nagy dolgok mindig a hétköznapok ismétlődő csendjében rejlenek indulatokkal s a bennük fogant magatartásokkal, amik hősi kiállások vagy a hősiségen esett pillanatnyi kétkedések közben szinte igazolják a jó és rossz örök harcait. T. Dombrády Dóra elbeszéléseinek kikapott címei szinte előlegképpen megadják a lényeget. Az első részben Székelyföldön “fúj a nemere”, a kegyetlen, hideg szél, de a fapiacon a fát áruló székely állja a sarat. Okos esze és jó szíve együtt szabja meg a tüzelőfa árát a kisebbségi sorsban kinek így, kinek úgy. Majd a csíksomlyói búcsúhoz vezetnek a sorok .ahol a fiatalsággal járó s egymással tusakodó érzelmi bonyodalmak között is megbékélnek helytállást követelő sorsukban a részt vevők. És a harang szava”, meg az utolsó március idusa 1944- ből. Az élet a Hargitán , amikor a háború elvesztésekor András az erdőbe menekül és onnan egy éjszakára belopózik kedveséhez. És a természet szemlélése ad vigaszt, mert csak az ember rab ; a fák, növények életében mások a törvények. Majd később megint más kép tárul elénk, amikor az ősi rögön Ferkó szántja fogságban lévő apja helyett a földet. N A második rész a nyugati menekült táborok életét vetíti elénk a barakklakásokban a lakók érzésein, megélhetési, íőleg anyagi nyomorúságán keresztül. Lám, a kis Kovács Józsikának például ködmönt kellene szabni a katonapokróC- ból. De a rajta lévő piros-fehér-zöld csík megzavarja az elhatározást: szabad-e ebbe belevágni ollóval? Hasonlóképpen gyötrő kérdés a föld is a hazúlról mentett búzasze| mekkel egy kis zacskóban, amely nagy izgalmat kelt a kórházi betegágyon fekvő hontalan lelkében. Közben minden menekült előtt a nagy kérdés: a kivándorlás. A könyv harmadik része már Amerikába viszi az olvaf sót, ahol a magyar család Gyurikája megvédi Budapestet a I vele játszó iskolatárs megjegyzésével szemben, akinek édesí apja még bombázta is a magyar fővárost. Ezen a furcsa és történelmileg szomorú szükségességen túl a többi elbeszélés már az anyagilag jobb helyzetben élő magyarok életmódját mélyebbre nyúlva mutatja be. Köztük talán a kötet egyik Iegmegkapóbb elbeszélése a szürke kötött kesztyűről szól. amely a menekültek táborában kötője és a megajándékozott számára szerzett örömperceket, most meg amerikai csomagban hazafelé vándorol, mint olyan valami, amire itt nincs szükség. A megtalált lélek egy régi lábos megpillantására szólal meg, amikor azt a háztartásban segítő Tóth néni a szemétbe dobja. A futásban, rohanásban élő jómódú házaspár, magyar asszony és férje a lábos láttára, amelyet még Európából hozzott magával, élete nehéz perceire gondol s a kidobott, elkopott edényt az asszony újra beviszi a házba, elteszi emlékül. S az egymástól már-már elhidegülp házasok aznap és azután is jobban egymásra találnak az igazán Ié- Iekdiktálta út helyességében. A szerző az Újvilágban elénk varázsolt Szent István napok, Péfer-Pálok és más évfordulóink régi emlékeinek színes felidézéseivel és sok más esemény leírásával tesz tanúságot itteni magyar életünk helytállásáról. Nehéz szerep volt arról a kegyetlen időszakról írni, amelyet kötete felölel. És ha bizonyos lelki elemzések jóság, szelídség terén itt-ott néha az álmokat súrolják is, általában rendelkeznek a Iegíontosabbal, az írás esztétikai követelményének lényegével: úgy írni meg a valóságot, hogy abból az is kicsendüljön, milyennek kellene mindezeken felül, úgy igazában lennie az életnek;'egyszóval gyógyítani, utat mutatni, segíteni a mindenkori jövőre vonatkozóan. Székely és magyar mivolton túl is hű és igaz írások ezek, amelyeknek szereplői emberek, akik hitük erejével gondozzák virágos kertjeiket. T. Dombrá dy Dóra ebben a kötetben fennen hirdeti, hogy véges földi életünkben nem lehet más célunk, főtörekvésünk, mint a magasba nézés. Bizony, Édes Néném, ha lehetne, postára tenném Kendnek most azonnal ezt a kötetet, hogy már az újév első Kendnek most azonnal ezt a ktöetet, hogy már az újév első napjaiban olvashatná. HALOTTAINK ÖZV. BERKY JANOSNÉ Pál Júlia. Gyászolja 2 gyermeke, János és Fredrickné Matild, 1 unokája. BÍRÓ GYULA ,, Gyászolja felesége, született Rabb Margit, 2 fia, Lajos , és Gyula, menye, Janice, 2 testvére, Kranstuberné Emma és James. BODNÁR FERENC Gyászolja felesége, születet Magee Márta, 2 gyermeke, Billsné Cell és Ferenc, 2 unokája, 4 testvére, David, Lou, i, Szücsné Ilona és Buttonné Terézia. ÖZV. CHISAR SÁNDORNÉ Szanyi Anna. Gyászolja 2 fia, Roy és Péter, 2 unokája, testvére, Szanyi Dán. GÉCZY JÓZSEFNÉ Paryzek Dorottya. Gyászolja mostohafia, József, 4 test’ : vére és testvéreinek gyermekei, unokái. KORPÁS JÓZSEF Gyászolja felesége, született Zrínyi Erzsébet, 3 leánya, Tarine Erzsébet, Challányiné Márta és ifj. Könyves Mi hályné Éva, több unokája. ■ LÖRINCZ JÁNOS Gyászolja felesége, született Habrinak Ilona, 5 gyermeke, 11 unokája és 4 testvére. ÖZV. MAKÓ PÁLNÉ Lerencz Margit. Gyászolja 2 mostohagyermeke, Lux ásné Gizella és Makó Béla. MICHNAY KAREN Gyászolják szülei, Michnay Glenn és felesége, Dolores, testvérei. Richárd, Connie, Márk és Laura, nagyszülei, " Mich nay János és felesége, Olga és Tolacekné Nettie. SZEREDY ISTVÁN Gyászolja fia, ifjabb István és menye, Mary Ann, jt unokája és testvére, Károly. A Magyarországi Szent Mar“git római katolikus magyar egyházközség templomából temették. BÁNYAI KÁROLY volt Mellvindale, michigani lakos december 16-án 89 éves korában elhúnyt. Temetése december 18-án volt a John Molnár Funeral Home magyar temetésrendező halottaskápolnájából és a Michigan Memorial temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: felesége, gyermekei, unokái, dédunokái és jóbarátai. HALVAKSZ ROZÁLIA j, volt Detroit, michigani lakos december 18-án 85 éves korában elhúnyt. Temetése december 22-én volt a Sölösy K. János és Fia magyar temetésrendező halottaskápolnájából és a californiai Garden Grove temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: rokonai és jóbarátai. (JUHÁSZ) SHEPHERD GYÖRGY volt Allen Park, michigani lakos december 19-én 65 éves korában elhúnyt. Temetése december 21-én volt a Sölösy K. János és Fia magyar temetésrendező halottaskápol nájából és a Woodmere temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: felesége, gyermekei, unokái és jóbarátai. MAGYAR ÖNTUDAT Salster Michael, a columbusi Dispatch belső munkatársa, érdekes, figyelemre méltó cikkben a magyar öntudat megtestesítésének példájaként mutatja be a columbusi Koe- Krompecher Erzsébetet, a kiváló, magyar körökben is tevékeny Koe-Krompecher László magyar építész fáradhatatlan, lelkes feleségét. Míg más bevándorlók eltűnnek az Egyesült Államok olvasztókemencéjében -— kezdi Salster Hungarian Pride Alive In Columbus című cikkét, addig a magyarok azon fáradoznak, hogy nemzeti jellegüket megőrizzék. Egyesek szerint ez az erős nemzeti öntudat annak tulajdonítható, hogy Magyarországnak, mint független országnak története a IX. századig nyúlik vissza. Legújabban talán azzal magyarázható, hogy a magyarok meg akarják mutatni a világnak: hazájuk több, mint az 1944 óta megszállt szovjet tömb egyik csatlós állama. Koe-Krompecher Isabel magyar öntudata nem ezekből a tényekből táplálkozik csupán, hanem abból a meggyőzödéses tanításból merít, amelyet még mindig Budapesten élő édesapjától 12 testvérével együtt hallott. Koe-Krompecherné édesapja mindig azt mondta gyermekeinek, legyenek jó keresztények, jó emberek, mindenekelőtt azonban <—<< bárhova kerülnek is ,—■ jó magyarok. Ennek az apai intelemnek megfelelően Koe-Krompecherné arra törekszik, hogy Magyarországnak egy kis darabját Columbus városába varázsolja. Ennek a törekvésének legelső eredménye, hogy minden hó első vasárnapján a { Szent László katolikus templomban (260 Reeb Road) magyar szentmisét mutatnak be. Koe-Krompecherné 1975-ben Mindszenty József bíborossal folytatdtt erről beszélgetést. Ezt követően Koe-Krompecherné felkereste Herrmann Edward columbusi megyés püspököt, aki készséggel hozzájárult a magyar szentmisék bemutatásához. Azóta mintegy 40 magyar jár el a magyar szentmisékre, amelyeket most ft. Ipoly Ottó, a Josephinum pápai főiskola (college) tanára mutat be. (A cikk szerzője nem említi, hogy eleinte ft. Kótai Zoltán dr., a Magyar Újság főszerkesztője járt le Clevelanclből Columbusba a columbusi megyés püspök felkérésére a magyar szentmisék bemutatására és a magyar szentbeszédek elmondására.) A cikk szerzője idézi Koe-Krompecherné megállapítását, amely szerint elképzelhetetlen az az érzés, amelyet azoknak az énekeknek felhangzása kelt az egybegyűltek szívében, amelyeket már hosszú-hosszú idő óta nem hallottak. A nem magyaroknak Koe-Krompecherné lelkesen beszél a magyar szokásokról, hagyományokról, történelemről és szakácsművészetről. Különösképpen a szakácsművészetről. A Lazarus-áruház első emeletén az áruház kelet-európai hagyományok hete keretében azt is bemutatta, hogyan kell elkészíteni a magyar gulyást és a paprikás csirkét. Koe-Krompecher Lászlóné szeretné, ha az amerikaiak többet tudnának magyar hazánkról és keményen dolgozok, nagyon öntudatos és nagy történelmi múlttal rendelkező. Magyar népünkről. Nem tetszik neki, hogy sokan csak igen keveset tudnak Magyarországról. * * * Koe-Krompecher Lászlóné Isabel (Bözsi) asszony nemcsak a 200.000-néI is jóval nagyobb példányszámban megjelenő The Dispatch című napilap figyelmét vonta magára, aminek eredményeként az előbb ismertetett cikk a lap VIP (Very Important Person) rovatába került, hanem másik két kitüntetésben is részesült. Október 1 7-én a Hungarian Village Society Special Presidential Award -dal tüntette ki, október 23-án pedig az Ohio állami egyetem keretében működő College of Dentistry “Clerical Specialist-té léptette elő. Mindhárom kitüntetéséhez a Magyar Újság is szívből gratulál s a kiváló magyar nagyasszony további öntudatos magyar tevékenységére Isten áldását kéri. AZ ÚJÉV NAPJA Ősrégi szokás, hogy az új esztendő első napját külön ünnepként ülik meg. Ma ez a nap január 1-én van, régebben azonban ezt az ünnepnapot különböző helyeken, Országokban más-más napon tartották. A január 1-én törtébő évkezdés a régi rómaiaktól származik, akik azt “calencjbe Januarii -nak mondták. Innen származik a naptár “kalendárium elnevezése s a szláv népeknél máig fennmaradt koledálás szokása, amely egyes magyar vidékeken is eltferjedt. A legősibb évkezdés napja valószínűleg a mai karácsony napja volt, mint az év legrövidebb napját követő első hosszabb (megújuló) nap, amelyre Liberius pápa 354-bpn Jézus Krisztus születésnapjának megünneplését is áthelyezte. Sokáig ez maradt az újév napja is, amelyen a régi római szokásnak megfelelően az emberek kölcsönsöen megajándékozták egymást. Amikor az év első napjául végérvényesen január elsejét állapították meg, az Egyház erre a napra Krisztus névadásának, körülmetélésének ünnepét rendelte el circumcisio Christi elnevezéssel. Ebből eredt a naptár (kalendáriuma) népies magyar elnevezése, a csízió . A mai értelemben vjett újév napját azonban sok helyen továbbra is más napon tártották, ünnepelték meg. Franciaországban például 1556rig husvétvasárnapot, Angliában pedig 1752-ig március 26-át, az egyiptomi kopt keresztények még századunk elején’ is augusztus, a szériái keresztények pedig szeptember első napját tekintették újév napjának. A zsidók Tisri havának 1-én, Ádám teremtésének napján ünnepelték meg. 75 EVES AZ ERZSEBET-HID A századfordulón a Lánchíd már a Margit-híd segítségével sem tudta kielégítő módon biztosítani a forgalmat Pest és Buda között, ezért újabb Duna-híd építéséről kellett gondoskodni. Külföldi hídépítő cégek sem a tervezést, sem a kivitelezést nem vállalták, így a kereskedelemügyi minisztériumban kellett külön hídtervező osztályt létesíteni a feladat elvégzésére. A tervezési munkálatok Czekelius András mérnök vezetésével folytak. A kivitelezést a Magyar Állami Gépgyár végezte, amelynek Czekelius is alkalmazottja volt. Az új híd felépítése 4 évet vett igénybe. Egyetlen, 290 mé-; teres nyílásával a világ legnagyobb nyílású lánchidja lett. 1903 október 10-én, tehát 75 évvel ezelőtt adták át a közlorgalomnak. Akkor már a Lánchídon és a Margit-hídon kívül állt a Ferenc József-híd is, amelyet 1896 október 4-én avattak fel, ezért az új hidat az 5 évvel korábban, 1898 szeptember 10-én, Genfben meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére Erzsébet-hídnak nevezték el. Az eredeti Erzsébet-hídat 1945 tavaszán a visszavonuló német csapatok a többi budapesti híddal együtt felrobbantották. Az újjáépített Erzsébet- híd csak 1964-b en készült el. Ez már nem lánc-, hanem kábelhíd, nem is olyan szép, mint az eredeti volt, de “kecses”, méreteiben pedig nagyobb s így a mai forgalom követelményeinek jobban megfelel. (HT) KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSE Hazlett J. Vernon, az Immigration and Naturalization Service kerületi igazgatója közli az Egyesült Államok .területén tartózkodó külföld állampolgárokkal, hogy a fennálló törvényes rendelkezések értelmében január 1-és 31 között feltétlenül közölniük kell pontos címüket az Attorney Generállal. A kötelezettség, alól csak csak 1. az akkreditált diplomaták és 2. bizonyos nemzetközi szervezeteknél alkalmazott személyek mentesek. A jelentkezés könnyű.. Bármelyik postahivatalban kapható levelező lap rovatai kell kitölteni. Ennek megtörténte után a lapra 10 centes bélveget kell ragasztani. A lapot bármelyik postaládába be lehet dobni. Hazlett igazgató külön felhívja az érdekeltek figyelmét arra is, hogy a jelentkezés elmulasztása az érvényes jogszabályok szerint komoly következményekkel járhat. Negyede Szabó Margit: KARÁCSONYI EMLÉKEZÉS ÚJÉVKOR A hontalanságban ismét egy év, s megint lezáródott egy fejezet idegen földön, búcsúzva a mától, régi emlé kéktől, reménytől és vágytól távol a régi hazától. Mintha dal csengene. Karácsony ez lenne? Szent melódiával fáradt vándorok istenhozzádja egy más világból, mely áldással várja a küzdőt, a hívőt, hogy tovább ne menjen, és hite párnáján egyszer megpihenjen, s mennyei karok zengik majd a dalt a várt feltámadásról s egy boldogabb karácsonyról. A VÉRRÖG FELOLDÁSA A TÜDŐBEN Szerte a világon sokmillió férfi és nő szenved abban a betegségben, amelynek lényege, hogy a tüdőszárnyakban vérrög képződik. Ez a vérrög, amennyiben megmozdul, elkerülhetetlenül a beteg halálát okozza. Egyedül Amerikában évenként átlagosan 200.000 ember hal meg ennek következtében. Ez a vérrög-képződés általában a középkorú férfiak és nők esetében (45 éves kortól felfelé) történik, számos esetben azonban fiatal emberek esetében is bekövetkezik. A tüdőszárnyakban keletkezett vércsomót műtét útján el lehet távolítani, ez az operáció azonban olyan veszélyes és olyan magas a halálozási százalék, hogy a sebészek csak a legvégső esetben hajlandók ennek a műtétnek az elvégzésére, vagyis csak akkor, ha a vérrög elmozdulni készül és a beteg halála ennek következtében rövid időn belül bizonyos. Az amerikai John Hopkins egyetem hosszabb ideje folytat kísérleteket egy új gyógyszerre vonatkozóan. Bell Will iám az egyetem rádiólogiai fakultásának társprofesszora nemrégiben a következőket mondta erről az újságíróknak: Az új gyógyszer, amelynek neve urokinase, képes arra, hogy a tüdőszárnyakban keletkezett vércsomot feloldja. Egy másik gyógyszer, a streptokinase, ugyancsak alkalrfías erre, de ezt ha több ízben alkalmazzák, a mellékhatásók olyan kedvezőtlenek lehetnek, hogy a beteg halálát okozzák. Az urokinase bármennyiszer alkalmazható kedvezőtlen mellékhatások nélkül is. — Ez azért fontos, mert akinek egyszer ilyen vérrögképződése volt a tüdőszárnyakban, akkor is újra áldozata lehet ennek a betegségnek, ha az első vércsomót feloldották vagy sikerült azt műtét útján eltávolítani. — A műtét következtében általában a betegek 60-80 százaléka meghalt. 1969 és 1975 között a John Hopkins egyetem tanító kórházában és még 15 másik amerikai kórházban összesen körülbelül 500 betegnek adtok urokinase oltást. A vérrög minden esetben feloldódott és a betegek mind kivétel nélkül ma is élet-ben vannak. — Egyes esetekben az urokinase nem képes teljesen feloldani a vércsomót, de minden esetben olyan kicsire zsu.gorítja azt össze, hogy a vér akadálytalanul folyhat a tüdőszárnyakba. S ami talán a legfontosabb; az urokinase használatához ennek az évnek az elején a Food and Drug Administration is hozzájárult. Alkalmazása tehát minden amerikai kórházban rövidesen általános lesz.
