Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-12-28 / 50. szám

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 50. SZÁM. 1978. DECEMBER 28. KEREKEN 30 ÉVE MÁR , Elég sokan élünk még szerte a szabad világon, akik jól emlékezünk a kereken 30 évvel ezelőtt megtörtént szo­­iporú tényre, Magyarország prímásának, Esztergom érseké­nek s a katolikus Egyház bíborosának, néhai Mindszenlv Józsefnek jogtalanul történt letartóztatására. A szomorú évforduló alkalmából az egyetemes ma­gyarság osztatlan-fájdalmának megnyilatkozásaként decem­ber 24-én, a szent estén és december 25-én. karácsony nap­ján, a szeretet ünnepén este 6 órakor a clevelandi Mind­szenty Plazán álló Mindszenty-szobor talapzatán a mellszo­bor a Ikotó művésze, iíj. vitéz Hollósy Ervin egyetemi tanár, szobrászművész 1 örökmécsest gyújtott meg emlékeztetőül az iskolára, templomra, családi tűzhelyre és a temetőre, ma­gyarságunk négy megtartó erőforrására, amelyre Mindszenty bíboros egész életén át szakadatlanul hivatkozott. A két estén, de az egész karácsonyi ünnepkörben is nagyon sok magyar zaránclo költ el M indszenty szobrához bogy a talapzatán elhelyezett mécsesek lángjánál újabb erőt merítsenek hagyományaink őrzéséhez. * * * A 50. évfordulón idézzük Mindszenty József bíboros Emlékirataim című tanúságtételét: Decern bér 26 -án délután 5 órakor irodaigazgatóm kí­sért le a kertbe, utolsó sétámra. A ház őrzője,1 egy jó fejlő­désben lévő fiatal farkaskutya, előbb az udvaron, azután a kertben állandóan szorosan követett bennünket. Amikor visszatértünk a házba, oda i^ utánunk jön s tovább követett lel az első emeletre, s amikor szobám ajtajához érkezem, hátsó lábaira áll, hogy vállaimra tehesse két első lábát. Az­után fejét Js oda hajtotta. Ilyet eddig nem tett, hiszen én alig foglalkoztam vele. Ezért meg is jegyeztem: a hűségével érzi talán, hogy ez volt itt Esztergomban az én utolsó sétám. Szent István első vértanú ünnepén (az ő tiszteletére épí­tett Santo Stefano Rotondo az én tituláris templomom Ró mában) este vesznek őrizetbe. Most is D écsi rendőralezredes vezetésével érkezik meg házamba a szokatlanul nagy számú rendőrdsztag. Bejön ne k az érseki palota udvarába. Visszaindulásia fordítják a gépkocsi-karavánt, utána nagy zajjal betörnek a házba s erős léptekkel jönnek fel elsőemeleti lakásomhoz. Este fél kilenc van. Én vacsora óta az imazsámolyon térde­lek. irhádkozom és elmélkedem. Hirtelen kitárul az ajtó s azon Décsi lép be elsőnek. Megáll előttem: —• Azért jöttünk, hogy letartóztassuk önt. Ugyanakkor nyolc-tíz rendőrtiszt nyomul Décsi után a Szobába s amikor a rendőralezredes szavai elhangzanak, minden oldalról körülfognak. Amikor a letartóztatási vég­zést kérem tőlük, nyeglén odavetik, hogy nekik ilyenre nincs szükségük. Amikor pedig a bíb oros különleges nemzetközi jogállására utaltam, Décsi fölényesen veti oda, hogy a ha­zaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendőrség akkor is kézrekeríti, ha valaki bíborosi talárban van. belszólított, hogy induljak el velük. Én nem ellenkeztem. Kivettem a, szekrényből télikabá­tomat, felöltöttem és kezembe fogtam a breviáriumot. El­hagytuk a szobát. A folyosón is szoros gyűrű vesz körül. Házam népéből senki/sincs a közelben. A házat megszálló mintegy 80 rendőrből jutott arra is, hogy tőlem távoltartsák őket. De édesanyám kilépett a vendégszobából, mert hal­lotta, hogy nagy zajjal visznek át a folyosón. Felsikolt. Visz­­szaindulok, hogy elbúcsúzzam tőle. Nem akarnak engedni. Most azonban kitépem magam a rendőrgyűrűből, visszame­gyek édesanyámhoz, Utánam jönnek. Édesanyám a nya­kamba borul:- Hox á visznek, édes fiam? Én is veled megyek! Csitítom, nem lehet. Megcsókolom kezét, arcát. Fel­zokog. Aztán eltuszkolnak mellőle és már sodornak le ma­gukkal a kapualjba. Hatalmas, lefüggönyözött autóba ül­tetnek, Jobbomon Décsi alezredes, baloldalt egy őrnagy. A köcsivezető mellett és velem szemben is géppisztolyos rendőrök ülnek. így visznek el éjjel érseki székvárosomból Budapest felé. Az oda vezető úton nem felejtjük el Tertulián szavait: bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk.” (252-233. old.). MEANY ÉS MÁSOK TILTAKOZÁSA Meany George, az AFL-CIO elnöke december 20-án havas támadást intézett Carter elnök ellen a taiwani-ame­­rikai diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó rlöptése miatt. A 14 millió taggal rendelkező munkásszövet­­seg, amelynek Meany az elnöke, szoros kapcsolatokat tart fenn I aiwannal. Ettől függetlenül Meany főként az emberi jogok szempontjából bírálta Carter elnök döntését, amely egyszerre súlyosan sérti a szárazföldi Kína kommunista el­nyomás alatt sínylődő millióinak érdekeit és a laiwani mil­liók szabadságjogait. Meany szerint az még érthető, hogy a gyors nyereség után kutató üzleti érdek nem törődik azzal a kárral, amelyet a kommunistákkal történt megalkuvás er­kölcsi es politikai tekintetben okoz, az azonban már érthe­tetlen, hogyan tudta Carter elnök olyan váratlanul és köny­­nyelműen megtagadni az előbb kettős vonatkozásban is az emberi jogokat, amelyekről állandóan azt hirdette, hogy azok az Egyesült Államok világpolitikai követelményei. Hasonlóan ölesen bírálta Carter döntését az American Security Council ülésén Fisher M. John elnök, Dole Robert kansasi es Hatch Orrin utahi republikánus szenátor is. Az ülésre várták Shen James taiwani követet is, ő azonban az JOGTALANUL utolsó pillanatban kimentette magát Dole szenátor útján. Fisher M. John szerint a külügyminisztérium közbelépésére a taiwani kormány tiltotta meg Shennek, hogy a biztonsági tanács ülésén megjelenjék. Három kongresszusi republikánus képviselő, Ash­­brook John (Johnstown, OH). Bauman Robert (MD) és Symms Steve (ID) vagy külön, vagy Goldwater Barry sze­nátorral együtt a bírósághoz fordul annak a kérdésnek el­döntése céljából, vajon Carter elnök nem jogtalanul mond­­ta-e fel a taiwani-amerikai békeszerződést a Kongresszus hozzájárulása nélkül. A képviselőház ázsiai albizottságának elnöke, Wolff L. Lester szerint nem vitás, hogy Carternek megvan azualkotmányos joga a békeszerződés femondására ( to break the treaty ), ennek ellenére úgy látja, hogy a kérdés rendezése a Kongresszusban nem lesz könnyű feladat. AZ ELSŐ NAGYOBB ÜZLETKÖTÉS KÍNÁVAL Régi közmondás, hogy a pénz beszél. I agadhatatlan. hogy az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételé nek kérdésében is Meanynek van igaza, a legdöntőbb ténye­ző a gyors üzleti nyereség megszerzésének lehetősége volt (egyesek szerint állítólag Japánnal szemben). Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az első nagyobb amerikai üzlet­kötés Kínával, amely mindössze 5 órával később történt, mint ahogy Pekingben december 16-án az Egyesült Álla­mok és Kína megegyezését nyilvánosságra hozták. Az üz­letkötés alapján Kína 40 millió $-t fizet az LTV Corpora­­tionnek 7 olajfúró berendezés ellenében. A berendezéseket a kínai partok mentén olajkutak tárolására, illetőleg felkuta­tására használják. TÜNTETÉSEK TAIPEIBEN I aiwaniban (a nemzeti Kína fővárosában) tüntetés tűr, tetőst követ az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok fel­vétele és a taiwani-amerikai diplomáciai kapcsolatok meg­szüntetése ellen. 16-án, szombaton este az amerikai követ­ség biztonsági őrei, a tengerészeti gyalogság tagjai könny­fakasztó bombákat voltak kénytelenek használni a követségi épületre támadó tajv aniakkal szemben. Az amerikai követ­ség épülete körül negyedmérföldes tüskés drótakadályokat húztak, amelyeket mirücgy 400 taiwani rendőr őríz éjjel­nappal. Számos autóbusz rendőrkocsi, mentőkocsi és tűzoltó jármű is állandó szolgálatot teljesít a közelben. A rádión keresztül a külföldieket, köztük elsősorban a mintegy 5000 amerikait felszólították, hogy ne mutatkozzanak az utcán. A falak on ,— akárcsak Pekin gben — faliújsá gok jelentek meg, amelyeken különösen Carter elnököt támadják. Shen Chang-huan külügyminiszter lemondott tisztsé­géről. Sun miniszterelnök is benyújtotta lemondását, ezt azonban Chiang Ching-kuo elnök nem fogadta el, sőt fel­kérte a külügyminisztérium ideiglenes vezetésére is. Ezzel egyidejűleg a korábban kitűzött törvényhozótestületi válasz­tásokat elhalasztották, hogy azok eredményét ne befolyá­solja az amerikai diplomáciai kapcsolatok megszakításával kapcsolatos hangidat. Az amerikai konzulátust, amely nem a követségi épü­letben, hanem a város más részében működik, egyelőre be­zárják. IRÁNBAN POLGÁRI KORMÁNY ALAKUL Pahlavi Reza Mól íammed sah legutóbbi elhatározásá­val polgári kormányt óhajt országa élére állítani. A 73 éves Sadiqi Gholam-Hossein volt miniszternek adott megbízást új kormány alakítására. Sadiqi, aki jelenleg a teheráni egyetemen szociológiát és bölcseletet ad elő, bizonyos poli­tikai feltételekkel vállalta két héten belül a polgári kormány összeállítását. Sadiqi egyik kikötése állítólag az volt, hogy a mostani országgyűlés feloszlatását követően legyen új vá­lasztás. Az utóbbi időpontjára vonatkozóan egyelőre nem j történt döntés, de ha sorra kerül, akkor az alkotmány értel­mében annak féléven belül meg kell történnie. A több fel­tételre vonatkozóan az AP teheráni tudósítója nem. kapott felvilágosítást. Banni-Ahmed Ahmad ellenzéki képviselő véleménye szerint Sadiqi 4 napon belül meg tudja alakítani kormányát, amely előreláthatólag több szabadságot biztosít a sajtónak s a szervezkedésnek is, de amíg a sah helyén marad, vég­leges nyugalmat nem tud biztosítani. A híradás szerint vi­szont a sah éppen azért volt hajlandó a jelenlegi katonai kormányzatot polgárival felcserélni, hogy trónját megmentse. Érdemes megjegyezni, hogy a tüntetéseket a párizsi ön­kéntes száműzetésben élő Khomaini AyatuIIa kezdeményez­te és irányította 1 1 hónapon keresztül. A tüntetések lénye­gileg a sah korszerűsítő törekvései ellen irányultak és tulaj­donképpen jogtalanul vallási alápon szerveződtek, de való­színűleg csak radikális politikai törekvések leplezése céljából. All hónapon át állítólag 1400 személy vesztette életét. A sah trónfosztására való törekvés mögött joggal tételezhető fel baloldali, szovjetbarát politikai szándék. A TAIWANIAK ÁLDOZATKÉSZSÉGE Amióta köztudomású lett, hogy az Egyesült Államok kormánya meg akarja szakítani diplomáciai kapcsolatait I aiwannal, a szabad kínaiak I aiwanbn nemcsk tüntetnek, hanem anyagi áldozatokat is vállalnak, önkéntes adomá­­nvokat eszközölnek d aiwan honvédelmi céljaira. Az eddig beérkezett adományok összegei 2.70 és 300.000 $ közt vál­takoznak. Az előbbit egy egyetemi hallgató, az utóbbit az egyik népszerű mozicsillag adományozta. Az üzletemberek 1.4 millió $-t ajánlottak fel. A gyári munkások az év végén szokásos mulatságra szánt pénzüket küldték el a honvéde­lem céljaira. Számos munkás egynapi bérét ajánlotta fel a honvédelmi fegyverkezés céljaira. A taiwani kormánynak a polgárok adományaira nincs szüksége, hiszen az ország költségvetése a múlt évben 55 millió $-os bevételi többlettel zárult, külföldi tartaléka pedig 6.5 billió $ volt. A 19 milliós ország lakosai közül fél millió teljesít tényleges katonai szolgálatot, tartalékosainak száma pedig 2.5 millió. Fegyverkezési célokra költségvetésének -10%-át fordítja ugyanúgy, mint Izrael és Irán. Az adomá­nyok gyűjtését a kormány nem támogatja, annak eredmé­nyét azonban elfogadja. Chien Frederic külügyminiszter szerint az adományokból befolyó összeget a kormány meg­felelő módon használja fel. A taiwani hazafiak anyagi áldozatkészsége nem most nyilvánul meg először. Hasonló önkéntes társadalmi adako­zás indult meg 1958-ban. amikor a száraz földi Ki na Quemoy és Matsu szigeteit ágyúzta, majd 1971-ben is, amikor az I.gyesült Nemzetek Szervezete jogtalanul kizárta Taiwant tagjai sorából. ÁRADÁS ARIZONÁBAN Az Arizona délkeleti részén lévő Duncan városában, ahol a Gila-folvó áradása áttörte, a gátat.'mi tégy 100 In- I kőház és 10 üzlethelyiség 6 láb mély víz alá került. Phoe­­nixtől északra mintegy 25 mérföldnyi távolságban az ár el­mosta az Agua Eria egyik híclját, amelyről 6 embert is le­sodort. Mind a 6 eltűnt, valószúnűleg vízbe fúlt. Egész Ari­zona területén több mint 8000 ember volt kénytelen ottho­nából kimenekülni. 1100-an még mindig lakás nélkül vannak. Az áradás nemcsak Arizona keleti felét sújtotta, ha­nem Mexik ó északi részét is; főként Nogalestől délre okozott károkat. IZRAELI LÉGITÁMADÁS LIBANONBAN December 20-án Izrael légiereje megtorló légitámadást intézett három Libanonban lévő arab gerilla-támaszpont el­len. Á bombázás következtében 2 polgári egyén életét vesz­tette, 11 pgjdi.g megsebesült. Mindegyik támaszponton mint­egy 10-20 terrorista tartózkodott. A megtorló támadásra az adott okot, hogy az arab terroristák, feltehetően az AI Fatah palesztinai gerilla-szervezet tagjai, az előző hét folyamán 5 robbantást hajtottak végre Jeruzsálemben. Az ,első alkalom­mal Kelet-Jeruzsálem délnyugati külvárosában 21 ember sérült meg, köztük egy súlyosan. A második alkalommal a jaffai kapu közel ében egy arab tulajdonában lévő hentes­üzletben robbant bomba, amely négy arabot és 2 zsidót se­­besített meg. A harmadik esetben Heródes kapuja közelében valószínűleg kézigránát robbant, aminek következtében 2 zsidó és 1 brit turista sebesült meg. A megtorló légitámadás mindössze 15 percig tartott. Arafat Yasser, a palesztinai fel szabadító szervezett feje Bei­­rutban azzal fenyegetőzött, hogy a jogtalanul végrehajtott bűnös támadás -t a szervezet megbosszúlja. Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője szerint az izraeli légitámadás i\ középkeleti béke ellen elkövetett merénylet volt. ANGOLOK ÉS FRANCIÁK NIXONRÓL (Az amerikai kínai viszony legújabb alakulása idején érdemes, érdekes 'és tanulságos az alábbi tudósítás.) Richard M. Nixon legutóbbi európai útját, amelynek során Franciaországba és Angliába látogatott el, egy angol újságíró zarándokútnak nevezte. Egy francia riporter feltette cikkében a kérdést: Feltámadóban van-e Nixon? Mindkét meghatározás érdekes: ez volt az első eset, hogy a volt ame­rikai elnök 1974-ben történt lemondása után, Európába lá­togatott és a Watergate-ügyre való utalással talán nem is indokolatlan ezt az utazást zarándokútnak és feltámadásnak nevezni. Valery Giscard d Estaing, Franciaország elnöke nem üdvözölte ugyan személyeden Nixon megérkezése alkalmá­val. de később virágot küldött szállodájába és telefonon felhívta. Amikor Nixon Oxfordba érkezett, hogy a világ­hírű egyetem auditóriumában előadást tartson, tüntetők fogadták, akiknek magatartása korántsem volt barátságos­nak tekinthető. Amikora Nixont szállító Daimler limousine az egyetem közelébe érkezett, a tüntetők köveket és tojásokat hajigáltak a limousinera mindez azonban nem zavarta különösebben a volt amerikai elnököt. Nixon barátságosan mosolygott a limousine lezárt ablakai mögül az ellenséges ISTENTŐL MEGÁLDOTT BOLDOG UJ ÉSZTÉN DOT .runden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek A MAGYAR ÚJSÁG tüntetőkre. Nixon ismét a reflektorfénybe került és nyilván­valóan ez volt számára a legfontosabb. A francia televízió 40 perces dokumentációs filmet köz­vetített Nixon politikai karrierjéről — Nixon személyes köz­reműködésével. A dokumentációs film közben a műsor hall­gatói telefonon kérdéseket intézhettek az egykori elnökhöz. A kérdések túlnyomó többsége általában barátságos volt. Nixon, természetesen, legszívesebben kormányának külpo litikai teljesítményeiről beszélt, különösen a Kínához való közeledésről. A kérdések során, óhatatlanul felmerült a \Ya lergate-ügy is, amelyre vonatkozóan az egykori elnök, aki mindmáig ragaszkodj k ahl loz. hogy tudatosan nem hazudott, a következőket mondta: ,— Súlyos tévedések történtek. Számos alkalommal, mivel nem tudtam az igazságot, olyasmiket mondtam, amik­ről később kiderült, hogy nem igazak. (A YVatergate-ügyben xizsgálatot folytatott szenátusi különbizottság megállapítása viszont az volt. hogy Nixon tudatosan nem mondott igazat. — Szerk.) Nixont az angol sajtó sokkal kedvezőtlenebbül fogadta, mint az előadását meghallgató 800 oxfordi diák. akiknek zöme barátságos volt. Az -angol sajtó különböző jelzőket aggatott Nixonra, például: Rasputin — Hasfelmetsző Jack — A Bostoni Fojtogató. A pálmát kétségtelenül a Spectá­­tor című konzervatív politikai hetilap vitte el, amely. Nixon oxfordi megérkezését első oldalán ezzel a főcímmel közölte: — Dracula elhagyta kastélyát. Oxfordi előadása alkalmával a volt amerikai elnök először mondta el nyilvánosan a híres Nixon,—Brezsnyev­­válságot, amelyről mindeddig csak suttogtak Washington- Iran. imé. a történet NiXo-á'szerinti — Az 1973-as közelkeleti háború alkalmával Leonid Brezsnyev elhatározta, hogy két szovjet hadosztályt küld Szíriába és felajánlotta ezért cserében Nixonnak, hogy ő viszont küldjön két amerikai hadosztályt Izraelbe a szíriai szovjet hadosztályok ellensúlyozására, Nixon ellenezte a ter­vet és amikor Brezsnyev ragaszkodott ahhoz, hogy mégis küld két szovjet hadosztályt Szíriába, Nixon az egész ame­rikai haderőt harci készültségbe helyezte. Brezsnyev tisztá­ban volt a kockázattal és a két szovjet hadosztályt sohasem küldte Szíriába. Az oxfordi diákok barátságos fogadtatása igazolni lát­szik Nixonnak azt az állítását, hogy a világ rövidesen bele­­ún a YVatergate-ügybe és Nixon egész elnöki működését újra értékeli miijei. John Lindsay, a Newsweek című ame­rikai politikai hetilap munkatársa, aki húsz éven keresztül adta személyi tudósításait Nixonróí és legutóbbi európai űtr jára is elkísérte, viszont felvetette a kérdést: — Elérkezik-e majd az idő, amikor az amerikai poli­tikai élet "visszafogadja Nixont? A kérdésre egyelőre és valószínűleg jóidéig még — senki sem tud válaszolni. (K. M.) A SZENT KORONA HAZAVITELÉNEK ELSŐ ÉVFORDULÓJA Január 6-án lesz egy éve, \hogy Carter elnök a Szent Koronát hazavitette Magyarországra. Ugyanakkor a cleve­landi magyarság szervezeteinek vezetőségi értekezlete elha­tározta, hogy a Szent Korona budapesti átadásának évfor­dulóját fekete péntek (black Friday) elnevezéssel minden év január első péntekjén gyásznapként üli meg. A határozat alapján január 5-én, pénteken este 6 órakor a clevelandi Mindszenty Plazán lévő Mindszenty-szobor előtt gyűlés lesz, amelyre a megjelenők égő gyertyákkal vonulnak fel. hogy a magyarságnak a Szent Korona és tana iránt való rendületlen hűségét kifejezésre juttassák. Ez a gyertyás fel­vonulás a Szent Koronát egy év alatt megtekintő millió ma­gyar múzeumi látogatására, de arra az aggodalomra is utal­ni akar, amelyet a Szent Korona tudományos vizsgálata, szétszedésének terve kelt világszerte. Legyünk ott mind­nyájan! EMELKEDIK AZ OLAJ ÁRA A világ vezető olajkiviteli országai az Egyesült Arab Emirátus fővárosában, Abu Dhabiban most tartották meg szokásos értekezletüket, amelyen szervezetük, az OPEC 15 tagja veti részt. Elhatározták, hogy január I-én 5% -os ár­emelést vezetnek be, amelyet aztán' áprilisban, júliusban és októberben újabb áremelések követnek, amíg az olaj ára hordónként el nem éri a 14.54 $-t a jelenlegi 12.70 $ he­lyett. Az 1.84 $ különbözet kb. 14.5%-os emelésnek felel meg. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a benzin ára gallo­nonként a jelenlegi 66 centes átlagról 1979 végéig előbb 1, később 5 centtel magasabb lesz. Carter elnök azzal a ké­réssel fordult az OPEChez. újból fontolja meg az olajárak felemelésének kérdését. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. _ KANADÁBAN: 40 Ct.

Next

/
Thumbnails
Contents