Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-12-07 / 47. szám
<978. DECEMBER 7. MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL MEGRENDELÉS Megrendelem a l ormay Cecil: Bujdosó könyvét. Mellékelem a két kötet árát: $25.00-t és a postaköltséget (84 centet). Mellékelem az első kötet árát: $12.50-t és a postaköltséget (66 centet). Mellékelem a második kötet árát: $12.50-t és a postaköltséget (66 centet). Kérem az alábbi címre küldeni a könyvet. Név:...................................................................................... Utca, házszám: ....................................,.......................... . Város: ................................................................................. Állam ........................................Zip Code ...... Fábry György: A MAGYAR KONGRESSZUS ELSŐ NAPJA HITVALLÁS ÉS MŰVÉSZET VOLT Egyre szélesedő keretek között, egyre nagyobb számban gyülekeznek itt,—< a szó szoros értelmében ,—• a világ minden tájáról azok a lelkes magyarok, akik magyarul akarnak beszélni, írni, olvasni, érezni és gondolko/ni. Akik meg akarják őrizni emlékeiket, tradícióikat és át akarják azt menteni az utánuk következő nemzedékre. Itt találkoznak az írók, művészek, tudósok, tanárok, politikusok, orvosok, mérnökök, bogy megbeszéljék sajátos szakmai és magyar kérdéseiket. A sok tekintélyes korú és már elismert .érdemekre viszszatekintő idősebbek mellett jóleső érzéssel láttuk a már cselekvő korba növekedett tettrekész, lelkes magyar fiatalokat is. 24-én du. 4 órakor “BEOLVADÁS VAGY TÚLÉ-vágták, odaadták mikor a rémuralom magyar zászlókat égetett... A falak on oláb tábornokok parancsai és rendeletéi tapadtak nagy, 'fehér papirosokon. Bezúzott ablakaikkal mint vándorló romok mászkáltak a villamosok a síneken. A boltok még zárva voltak. A csukott vasredőnyök között elvétve látszott egy-egy szegény üres kirakat. A poros' üvegeken letépett plakátok nyoma ragadt. A kommunizmus rablásai után még nem ömlött vissza az élet a kifosztott koldusszegény városba. Rohamisisakosan, feltűzött szuronnyal, oláb őrjárat kanyarodott ki az utcán. Egy pillanatra arcomba szökött a vér, aztán mást vettem észre. A rozoga bérkocsikban kifestett, pirosajkú oláb tisztek ültek fiatal zsidó asszonyokkal. Milyen hamar összebarátkoztak . . . Mosolyogtak. És a többi ember olyan betegen kiéhezettnek látszott. Egy kapu előtt teherautó állt. A házban irodahelyiségek lehettek. Oláh katonák írógépeket hordtak le. Hadisarc . .. minden hadisarc. És nagy lódításokkal dobálták egymás hegyibe a finom gépeket. Nyekkentek, csengtek, végük volt. . . Oláhország viszi magának a nyugat kultúrszerszámait. Pedig nem törött írógépeket, ele évszázadokra szóló tőkét szerezhetne a magyar nemzet bálájában, ha a kifosztott néptől nem rabolná el az utolsót. A Margit-hídon zászlók játszottak a dunai szellőben. Hirtelen nem láttam többé a játékukat. Fenn a hegyen szomorúan állt a koronás vár. Az innenső part felett megsötétedett köveivel könyökölt a Parlament. Egy év előtt még szinte fiatalnak rémlett az Országháza. És milyen hirtelen megöregedett, tragikussá lett véres pincéivel, golyóverte falaival, a térrel, melyen kivégzést nézett a csőcselék és lépcsőivel, melyek a Dunába érnek. Ott lenn, ott merültek el az áldozatok holttestéi. A budai oldalon is lobogtak a zászlók, á hídfőn, a házakon. A városvégi' palánkokon még tapadt egy-egy félig letépett vörös piakát. Aztán a hűvösvölgyi hegyek látszottak már. De mióta utólszor itt jártam, eltűntek az erdők. A proletárdiktatúra kiirtotta azokat is. Már a hegyoldalon mentem felfelé, senki sem várt, otthon nem tudták, hogy érkezem. És egész úton mosolyogtam magamban. Ah ázunk magas, kettős cserépteteje kivirított a kék ég alatt. A kapu tárva volt, a kavics mondott valamit a lépé-LÉS (Magyar hagyományok érvényesülése és érvényesítése az amerikai szemléletben) volt a bevezető ankét tárgya. Alapos felkészültséggel lépett valamennyi előadó az emelvényre. Kivétel nélkül bölcs körültekintéssel és bátran vitatták a kérdést, feltártak minden célravezető és minden bizonnyal járható útat. Nem egyet azok közül a gyakorlati életben mór sikerrel megkezdték és folytatnak. Igazságtalanság lenne egyiket vagy másikat kiemelni közülük; valamennyien “summa cum laude” szerepeltek. A szép számmal megjelentek elismerő tapsait bizonnyal megérdemelték. Az idősebbek jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy van, aki folytatja a magyarok “létért való küzdelmét . A fiatal magyar értelmiség ankétjét követően szívetlelket melengető esemény volt Szabó Magda zeneszerző “DALOLJUNK EGYÜTT” című előadása. Az előadó lelkes, magyar szívből fakadó szavai annyira magával ragadták a hallgatóságot, hogy öregje, fiatalja csillogó szemmel, lelkesen valóban együtt dalolta a kedves, szép magyar népdalokat. Va 8-kor kezdődött az IRODALMI ÉS MÜVÉSZEST, amely minden évben a legnagyobb hallgatóságot vonzza. Ezúttal is zsúfolásig megtelt a terem. Beniczky Ádámné az Árpád Akadémia Irodalmi és Művészeti Szakosztályának elnöke, mint minden alkal ommai, ha a közpnség elé lép, ezúttal is remekelt. Mindig örömmel hallgatjuk előadását, mert minden alkalommal tud a tárgyhoz illően újat, szépet, nemeset, gyönyörködtetőt mondani. Ezúttal rámutatott a veszélyre is, amely az egyetlen, de legerősebb kapcsot, amely a világ minden sarkába szétszórt nemzetünket összefogja, édes anyanyelvűnket veszélyezteti. Megilletődötten hallgattuk szebbnél szebb idézetekkel ékesített beszédét és amit mondott, bizonnyal meg >is szívleljük. A szemekben csillogó könnyek és a szűnni nem akaró, elismerő, lelkes tapsok mindenesetre azt igazolták, hogy előadása nem volt pusztában elkiáltott szó. A tehetséges, fiatal Nyilas Ferenc Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányát adta elő zongorán megérdemelt sikerrel. Mózsi Ferenc Chicagóból két versével aratott sikert és elismerést. Volt mondanivalója és azt szívhezszólóan az igazi művész rátermettségével tudta előadni. Fényes Mária írásait lapjában mindig örömmel olvastuk. Most különös élmény volt látni és hangját is hallani. Kovácsné Bedrozsián Álmászt énekében először volt szerencsénk gyönyörködni. Ezúttal á volt szerencsénk nem elcsépelt frázis, mert igazán szerencsésnek mondhatta magát, aki hallotta azokat a válogatottan szép magyar nótákat rendkívülien szépen csengő hangján. Dr. Kóródy István szakavatott művészi kísérete még jobban hangsúlyozta a hol mosolyt keltő, hol könnyet fakasztó szép dallamokat. Reméljük, máskor is lesz szerencsénk hallani. Dr. Szakáts Istvánná kedves, meleg hangján felolvasott visszaemlékezései elringattak bennünket, mint a távolról hallott szép muzsika és visszavittek mindnyájunkat az sem alatt. Benyitottam a ház ajtaján. Fehér falak, tölgyfa lépcső, virágok anyám asztalán. Én pedig csak álltam megilletődve. Lépések hallatszottak, mintha egyik lábát kissé húzta volna az, aki jött. Áldott lépések, kedves lépések és futottam eléjük. Anyám az ajtóban állt. Éreztem, bogy elsápadok. Már csak kialvó láng volt... annyira szeretett Budapestünkre, hogy ott újra átéljük sok kedves, szép emlékünket. Jeszenszky Gyöngyi szavalóművésznő az ohiói Cincinnatibői is új csillagként tűnt fel a clevelandi irodalmi égbolton. Wass Albert A bujdosó imája című versét nem szavalta, hanem imádkozta. Élmény volt. Szem nem maradt szárazon. Semmiben sem maradt el a második vers előadásával sem. A jelenlévő Ruttkay Arnold “A szürke folyónál” című költeményét úgy mondta el, hogy nemcsak a hallgatóság, de maga a szerző sem tudta palástolni megilletődöttségét. Jeszenszky Gyöngyi szép magyar kiejtére, kiforrott előadásmódja tartósan biztosítja számára a szavalóművész címet. Lajos Judit zongoraművésznő, aki Los Angelesből érkezett, játékával, előadóképességével valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Bebizonyította, hogy már 1948-bön megérdemelten nyerte el a ' Liszt l erenc” díjat. Reméljük, hogy még máskor is lesz alkalmunk élvezni kimagaslóan művészi értékű játékát, amelyet a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. Ruttkay Arnold (Só Bernát) cikkeit Ausztráliából mindig nagy érdeklődéssel várjuk az újságokban, így érthető, hogy várakozással tekintettünk felolvasása elé is. Nem csalódtunk. Sziporkázó humorával görbe tükörként vetítette elénk emigráns életünket. Minden mondatával szívből megkacagtatott bennünket. Köszönjük neki a könnyeket, amelyeket nem a sírás, de a nevetés csalt a szemünkbe. Erdélyi József tárogatóművész New Yorkból a ma már olyan ritkán hallott tárogatón a dicső múltba vitt bennünket vissza és lelkesítő dallamaival a szebb jövő ígéretét varázsolta elénk. Játékát rokona a negyednemzedékes Shepherd H. Carolyn fegyelmezett, szabatos zogorakísérete művésziesen festette alá. Végük de nem utolsósorban Dr. Molnár Zsigmond műsorvezetőről kell megemlékeznünk, aki egészen különleges és annyira kedvelt “molnárzsigai” modárávál hol ríhatva, hol nevettetve kitűnően vezette le a műsort. ELNÉZÉS <— Felmondok a sofőrömnek! mondja a féij naragosan. i— Már harmadszor történik meg, hogy vigyázatlanul vezet és veszélyezteti az életemet! Légy elnéző vele, mondja az asszony. — Adj neki még egy alkalmat! -FIGYELMEZTETÉS A chicagói autókiállításon az egyik autón a következő feliratot láthatták a látogatók: 1 olvajok, figyelem! A kiállított autó már lopott!” OLCSÓSÁG A 'WÍ Az egyedüli dolog, ami ma olcsóbb, mint azelőtt volt, az a pénz. ’ valaki, aki menni készül. De visszatartom, itt marad velem. A két karja kitárult. És őt, aki mindig nagyobb volt nálamnál, olyan kicsinynek, olyan tűnőnek éreztem a szívemen. Visszatartom, itt marasztom. És ezalatt a két karja között megszűnt a bujdosásom, egyszerre hazaértem.- VÉGE ~ KÉRJE: DÁBot A VILÁGHÍRŰ NÉMET SÖRT klubjában, étteremben és az italboltban. Izleni fog Önnek! ASK for DAB THE WORLD FAMOUS GERMAN BEER at your clubs, restaurants, and beverage stores. You will like it! Distributor: Beverage Distributors Inc. E. 58th & King Ave. - Tel: 431-1600 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA: TORMAY CECIL BUJDOSÓ KÖNYV CIMÜ MÜVE, MELYET A TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG ADOTT KI KÉT KÖTETBEN, EGÉSZ VÁSZON KÖTÉSBEN. ÁRA: $25. MEGRENDELHETŐ A KÁRPÁT PUBL. CO. CÍMÉN: P.O. BOX 5348, CLEVELAND, OHIO 44101 Jformay Cecil: L»bUJDOSO könyv (Folytatás) Kinn sütött a nap és a nógrádi vármegyeház tetején vonni kezdték felfelé a piros-fehér-zöld lobogót. Egy egész város, szeme könnybe lábadt tőle. agyarniat házainak falán az új Palatínus üzenete, . . . soha !_PKém múló szeretettel ...” ifooit. ffiöldmívesek, urak, rminkások, tegnapi vöröskatonák álltak összeverődve a kiáltványok előtt és áhítatosan olvasták. Ott álltam én is. Napszállta után volt és mégis, mintha a nap sütötte volna rejtélyesen az arcokat. . . Augusztus 8. Eljött a nap. A szörnyű bűvölet szétesett. Magyarország ismét kezébe veszi a saját végzetét. És ma viszontlátom anyámat. Az élet visszatér a maga útjára, melyből erőszakosan taszították ki hónapok előtt. Mélyül a távlat, rés nyílik a falak között, megindul a főváros felé az első vonat. És én búcsúzom a háztól, mely otthont adott, búcsúzom emberektől, gyermekektől, ablak melletti kicsi szegletemtől és az udvar-kertben az árnyas palánktö vétől. Mindentől, ami jó volt hozzám szenvedésemben, amit nem fogok soha elfelejteni ... A vonat ablaka mellett már visszafele ment a balassagyarmati állomás épülete. Aztán az utolsó kis házak tűntek el, túl az Ipoly vize, a parti jegenyék, a Fátra ragyogásba vesző láncai. Ébredő és kialvó világosságok annyiszor látott képiéi. Már kicsiny és távol volt minden. A fák zö Idje összebújt, a tetők elmerültek. És a megyeház táján egyre magasabban emelkedett a zászló. A rúdja nem látszott többé a messzeségben, csak a szövete lobogott, mint egy háromszínű nagy madár, mely röptében kitárt szárnnyal megállt a város felett. Barátaim velem jöttek, el akartak kísérni. És kanyarogva ezüstösen, zsombékos rétjei között elkísért egy darabon az Ipoly is. Aztán tikkadt földek jöttek elénk. Szomorú kiégett ‘tájak. A tengeriföldeken a csenevész torzsák száraz nesszel zörögtek a vonat szelében. És ez a csörgő, holt nesz hallatszott mindenütt, amerre mentünk. Ez hallatszik ma egész Magyarországon. Minden kiégett. . . Válaki a szakaszban halkan beszélt: — Pedig Szamuelly mára tűzte volt ki a polgárság Iewaaésaáriását. .. Budapesten a Vérmezőn kezdődött volna el. I5 tovább, végig az országon. .. Lenin és Trockij szidibtatúrát akart. mrí itt . . . Az iszonyú szavak mint feloszlott dolgok ik szét a levegőben. Nincs többé itt! És Szamuelly 3ak az akasztófák gödre van, a sírok és a holtak, forróságba árnyékok jöttek beje. Valami történt fe- Gondolatomon véres árnyak.végeláthatatlan, kísérlenete húzódott át. nap már nem sütött. A tarlókon fuldoklott a földreíorróság. Drégely elmaradt mögöttünk. Üj utasok :seh megszállt vidékekről. Úgy fáj ott az élet... 'És tál erdélyi asszony, aki félesztendő óta nem tudott lenni... Keserű panasz, sötét elcsüggedés beszélt n. Szenvedő emberek szavában mintha a szétszakízág sóhajtott volna fel, most, hogy legalább újra sóhajtani. A pálya kanyarodott. Nógrád vára felől ré vihar nyargalt elő a vak forróságból. Pillanatok tét lett az ég. A vonat neki vetette magát az orkánján meg kellett állnia: A nehéz kocsik remegtek. A mája féloldalra fordult a szélben, felhők nyargaltak |>rgő porban. Óriás orgonák zúgtak repülve a Jeve. Ilyen vihar előzte meg a világháborút.. . én sietve mondtam, hogy megelőzzem a balsejtela összetartunk és nem felejtünk!. . . Egy év, két íz és ha száz lenne is, a jövő a mienk, mert megint ;s van egy darakba föld, mely a miénk. A Gol>en hat lábnyi föld elég volt, hogy beteljesüljön dás... m barátaimon és az idegeneken, lenn a lelke méterre mindenki tudott a reménységről egy mesét, rád váránál, a romok felett, a sötét viharban, va[jelent. Megmentőnk, nagy, ezredéves magyar ünk járt a csodaszarvas megint. . . iar elrohant, ment nyugat felé és a megbűnhődött tornyai és kupolái már napsütésben keltek fel és a rónán. lyaudvarnál búcsúztam el barátaimtól. Aztán vitt visszanéztem .. . és arra gondoltam, hogy — vanrek, akiknek szép és könnyű hálával tartozni egy zerre egyedül voltam. Felettem a házakon zászlók mindenütt. Furcsa zászlók, melyeknek a felét le«- j LABDARÚGÁS Már a kisgyerekek is érdeklődnek a labdarúgás iránt és figyelik az eredményeket. A harmadik elemiben a nebulókat a tanítónéni az osztás művészetére oktatja. Ezért felírja a táblára: 4:2 = 9:3 = 2:2 = ' Kivhívja Bandikét, aki a táblára írja: 4:2 = 2 9:3 = 3 2:2 — eldöntetlen. * HASZNÁLTAN i VETTE... !í ,— A kedves feleséged vezeti ezt az autót? kérdezi egyik barát a másikat. — Nem barátom! Ez Lom padás az oldalán már akkor is megvolt, amikor vettem! •
