Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-09-14 / 34. szám

8. OLDAT, MAGYAR ÜJSÁG 1978. SZEPTEMBER 14. 67. számú keresztrejtvény A TANÉV KEZDETÉN I. A tanév kezdetére találunk pár sort a vízsz. 1., függ. 29., 1., vízsz. 24., 31., 58., függ. 41., 14. és vízsz. 84. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet első része, zárt kock ákban: KO, AK, UJ. 15. Ékezet tel: Ábrahám felesége volt. 16. Lenire helyezem. 17. DOÁ. 18. K-val az elején: kenyeret kelesztenek vele. 20. Hibáztat. 21. Lecsukott (a nyil­vánosság elől). 23. Méh lakás. 24. Az idézet negyedik része, zári betűk: S, LN. 25. Lefolyó, árok ,—- angolul. 27. Afrikai katona. 30. Ö ango semlegesnemben. 31. Az idézet ötödik része, zárt betű: L. 35. I örök név 36. Meztelen ligurák, felesleges ékezettel. 37. Vissza: Ábraka-. .... 38. Porció. 30. Kicsinyítő képző. 40. Nem jó, ha valakinek ilyen múltja van. 42. A 2-ik és 3-ik betű közt I-vel: patak Miskolc mellett. 43. Római 1050. 44. Aranka becézve. 45. Három fogalom: Ékezetes névelő, ameri kai állam és gyereksírás. 48. Hang közepe. 49. Becézett Etelka. 51. Nem balt volna hazánk..........virága veled (Mohács). 53. Nagyközség Fejér vm.-ben. 54. Az egyik nem. 55. Ide terelik a birkát. 58. Az idézet hatodik része, második betű kettős. 61. Vízen úszó járműveimre. 63. Országos fordított rövidítése. 64. M. . - a, mar, feltételes módban. 66. Betűsor eleje 67. Róma egynemű betűi. 68. Sporiöltözet. 69. Azonos mássalhangzók 71. Távozóban. 72. Fordítva: álmosító növény ékezettel. 75. Teljes, ösz­­szes. 77. Kancsót kiüríti. 79. Kis iskolások. 82-r Helyet foglaltak. 84. Az első kocka L-je nélkül: az idézet befejezése, zárt kockában: SÉ. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Be.....................................................I, az idézet harmadik része, zárt négyzetben: RT. 2. Nem marad nyugton. 3. Betűvetése. 4. Madár. 5 Olasz névelő. 6. Szerencsejáték névelővel. 7. A nóta szerint tövén költ a ruca. 8. Ceruza. 9. Fordítva: Csodálat, ékezethibával. 10. Több Á 11. Két fogalom: Kis Rozália és: fogyaszd a folyadékot. 12. Máj betűi keverve. 13. Állami jövedelem. 14. Az első kocka P je nélkül: az idézet nyolcadik része. 19. Fordítva: ismerős, valamihez hasonló aroma. 22. Ide-oda mozgat. 26. Ezüstözött és aranyozott német dísztárgyak márkája. 28. Fordítja: A.......... község Burgenlandban. 29. Az idézet második része, zárt betű: ZÖ. 32. Nézés. 33. Borzadó, első Y=I. 34. Minden. . . . kenyér. 38. Ékezet né Ikül: állami jövedelem névelővel. 41. Az idézet egy szava, hetedik rész. 42. Életek. 46. Szituáció, harmadik betű kettős. 47. Réno betűi keverve. 50. AKJ. 52. Férfinév. 56. Második kockában feles­leges O-val: ilyen nyelven beszélt Jézus. 57. Verskellék. 59. Két foga­lom: névelő és: madár teszi. 60. Kicsinyítő képző. 62. Tehercsomag, né­velővel. 65. Répa...........mogyoró. 68. Ékezet né Ikül: tréfa. 70. Dómjá­ról híres város. 73. Mint a vízsz. 68. sz. 74. Iskola rövidítés. 75. Nagy edény. 76. Déli tábornok. 78. N TE. 80. Szintén. 81. Állóvíz. 83. Ver. Kl TANYAJA EZ A NYÁREA5.*. ROSSZ VEZETŐ Az autó utolsó pillanatban megáll egy idős hölgy előtt, aki át óhajt menni a másik oldalra, amikor az útjelzés neki cedvez. A nő jókedélyü és nem szidja össze érdem szerint a vezetőt, hanem mosolyogva mutat a kocsi hátsó ablakán lóbalódzó apró bébi cipőre és azt mondja: — Valóban jobban tenné, ha nem vezetné az autót cipője nélkül.. . ! FARMER PANASZ A közönség már megszokta azt, hogy a termelők min­dig panaszkodnak. Egyszer nagy a szárazság, másszor sok az eső, sok a gaz, nincs ára a termésnek, Vagy valami más okot találnak panaszra. Azután egyszer jött egy év, amikor nagyszerű volt az időjárás, kitűnő volt a termés és keresve sem találtak okot panaszra. < Nahát most be kell ismernie, ►— mondta a gazdának egyik szomszédja, — hogy idén csoda jó éve volt... t—> Igen, igen! «— mondta a gazda, bólintva, »— de gon­dolja el, milyen súlyos volt ez a gazdag termés a földeknek... TULAJDONOS / A parkolóhely felügyelő körülnéz, hogy az esedékes díjakat beszedje. Egy kocsinál megáll és kérdezi a vezetőt: ~ Ez az ön kocsija? »— Igen! Néha az enyém! válaszolja az ember. f— Hogy-hogy néha? »—» Látja, kérem, <—< mondja a férfi, aki a keréknél ül, _. az úgy van, hogy amikor a kocsi tisztára van mosva, ak­kor a feleségemé. Ha valami mulatság van, akkor a leányo­mé. Szombat délután, amikor futballmérkőzés van, akkor a fiamé. ,De ha az adót, biztosítást vagy valami javítást kell kifizetni i— akkor az enyém. SÖTÉTSÉG »— Apu, — kérdezi Andris, — tudsz; te a sötétben is írni? ;,ú JÍJ ~ Ha nem sok írástól:van szó... —* Dehogy! Csupán szeretném, ha bizonyítványomat aláírnád... FOGFÁJÁS — Doktor úr, szeretném a fogamat kihúzatni. Mibe ke­rül egy foghúzás? i— Ötven dollárba ... — Oh, nekem csak tíz dollárom van... — Sajnálom, de ebben az esetben legfeljebb meglazít­hatom a fogat! KEGYELEM A híres festőművész megfesti egy dúsgazdag, de buta asszony portréját. Amikor a festmény készem van, a nő ősz* szehúzott szemekkel nézi a képet és csalódottan mondja: >— Azt hiszem, kedves mester, hogy ez a festmény nem igazságos irántam . . . A művész haragosan mondja: — Magának, kedvesem, nem igazságról hanem kegye­lemre van szüksége! KULISSZATITOK Herbert von Karajan karmester ifjú éveiben egy zene­kart vezényelt, amelyben egy fiatal hegedűs játszott, aki szabad idejében maga is dirigált. Ez a hegedűs azt mondta egyszer bizalmasan Karajannak: — Tudja, kedves mester, hogy maga a dirigálás tulaj­donképpen nem nagy művészet!? <— Pszt! intette le őt a karmester, ne beszéljen olyan hangosan, hogy mások is meghallják, mert akkor nem várhatjuk, hogy vezénylésünket megbecsüljék. FIATAL A világhírű komikust vendégül látta egy dúsgazdag kereskedő, aki valódi tokaji aszubort itatott vendégeivel, de a poharak olyan kicsinyek voltak, hogy nagyon kevés fért beléjük. A vacsora végeztével, a házigazda megkérdezte: <— Hogy ízlett az as£ü? öí >— Nagyon finom volt! ~ mondta a komikus, — de ilyen idős bor megérdemelt volna nagyobb poharat. ami méltó korához! GYORS BESZÁLLÁS A közismert orvostanár nagyon kövér, magas férfi volt. testsúlya közel 250 kiló volt. Egy alkalommal Bécsbe utazott és a déli pályaudvar előtt megszólított egy konflist. — Elvinne engem a Sacher hotplbe? kérdezte a kocsist. A kocsis szinte ijedten nézett a hatalmas termetű em­berre és sietve mondta: — Tessék csak gyorsan beszállni, mielőtt a ló meglátja a nagyságát! ELŐNY A gazdag amerikai idős korában a Svájcban telepedett le. Egyik barátja felkereste új otthonában és megkérdezte: »— Tulajdonképpen mi indította rá, hogy Svájcban te- Iepedpék le? h A dolog nagyon egyszerű, — mondta a gazdag em­ber, — ugyanis itt Svájcban a hegyek magasabbak, mint az adók... ' ATTÓL FÜGG... A híres afrikai vadász, aki nagyvadra vadászott a sö­tét világrészben, vendégül látta régi barátját. A barát meg­kérdezte: > Igaz-e, hogy a vad állatok soha nem bántanak egy embert, aki égő fáklyát visz ..» — Hja, r— mondta a vadász elgondolkodva, az attól függ, milyen gyorsan viszi a fáklyát! LEHETŐSÉG Minden reggel lehetőséget nyújt egy egész napra! Még a régi, “j<5” időkben tör­tént, hogy egy gyenge, fiatal inas­gyerek hatalmas, súlyos ládákkal megrakott kézikocsit vonszolt ma­ga után az utcán. Alig bírt a nagy teherrel egy-egy lépést tenni, és csak úgy folyt róla a verejték. Egy jól öltözött úr rhegsajnálta, oda­ment a kézikocsihoz, és teljes ere­jéből tolni kezdte hátulról. így mentek egy jó fél óráig, amikor yégre az inas megállt egy ház előtt, és hálálkodva mondott köszönetét az úrnak. A jószívű úr előbb le­törölte homlokáról a vízcseppeket, aztán méltatlankodni kezdett: — Disznóság, ilyen nagy terhet egy ‘gyenge gyerekre bízni! Hát nem mondtad a gazdádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni? — Dehogyis nem mondtatn, de ő azt felelte, hogy indu íjak csak el, majd akad egy marha, aki se­gít. Kovács Amerikába ütci^ik, és ott véletlenül találkozik régi barátjá­val, Szabóval. Csodálkozva kérdi: —< Mi történt veled, hogy így kiöltözködtél? Megütötted a főnye­reményt? — Nem, hanem önállósítottam magam. — És mivel foglalkozol? — Postagalambokkal kereske­dem. — És az olyan jó cikk?-r- Remek. Nappal eladom őket, íéá feste visszarepülnek. Pistike mamája érdeklődik az iskolában, hogyan tanul a fiacská­ja. A tanító panaszkodik, hogy a gyerek bizony nem nagyon szor­galmas, magától sohasem jelent­kezik. Pistike mondja neki ott­hon a mamája —, hát miért nem jelentkezel soha? — Azért — feleli a fiú —, mert ha az ember felemeli az ujját, min­dig muszáj valamit tudni. > A szórakozott tanárhoz rémül­ten szalad be az adjunktus: j — Tanár úr, tessék gyorsan me- i nekülni, a szomszéd szobában tűz j van. ..•«m• — Ne molesztáljon feleli in- | gerülten a tanár —. nem látja, hogy én nem vagyok a szomszéd szobában! J Eötvös Károly meglátta, hogy Perl Soma lábán cúgös cipő van, mire emelt hangon így szólt: »— Igaz magyar ember csak rá­más csizmát visel! ' Perl Soma szégyenében lesütöt­te a szemét, és ekkor legnagyobb meglepetésére azt látta, hogy a vajdán is cúgos cipő van. Bocsánatok kérek r— mondot­ta —, de hiszen te is cúgos cipőt Visfelsz. Eötvös nagy nyugalommal fe­lelt: Az más! Nekem a rámás csizma feltöri a lábam. Egy társaságban arról van szó, hogy a hasonlatosság néha milyen tévedésekre ad alkalmat. Minden­ki tud egy-egy érdekes történetet, végül Kovács is elmond egyet: — Nemrégen találkoztam égy férfivel, aki pont úgy nézett ki, mint a védőügyvédem. A hason­latosság oly meglepő volt, hogy a vadidegen férfi megemelte a ka­lapját, és így szólt: Jó napot, Ko­vács úr, na mi az, már kiszaba­dult? u XXX Egy fiatalember hónapos szobát vesz ki. Mikor beköltözik, azt mondja a főbérlőnek: Tudja, kedvés asszonyom, az én régi háziasszonyom sírt, amikor eljöttem. — Nálam ez nem történhetik meg, mert itt előre kell fizetni. X X ,x —' Hát aztán? c-1 Aztán szörnyen megbosszul­tam magam rajta. — Hogyan? — Én halt am meg, és őt temet­ték el. 68. számú keresztrejtvény A TANÉV KEZDETÉN II. A vízsz. 1., függ. I., 27., vízsz. 35., függ. 33., vízsz. 64. és 71. sz. so­rokban találunk pár sort az iskola szükségességéről VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet első része, zárt betűk: EK, O. G. 15. A Csongor és Tünde egyik szereplője. 16. NÉL. 17. Arra a helyre indul. 18. Nyugal­munkat biztosítja. 20. lizetésem. 21. Kocog része! 22. Görög oszlo pfő. 23. Növény mutatószóval. 25. Menni — latinul. 26. Két fogalom, magam és: tiltószó. 29. Fordítva: cserkészalakulat. 31. Igor egynemű betűi. 32. ÉAÉ. 33. Az utolsó kocka T je nélkül: az idézet negyedik része, zárt be­tűk: H, S. 36. Veszít súlyából. 58. Erre a helyre kérő. 39. Szétmázolja. 40. S-sel a végén: dobra ülés. 42. . . - el Ferenc, zeneszerzőnk. 44.-Indián törzs. 45. Venyige egynemű betűi. 46. Tordítva: Előhúzás például vízből. 50. Ban-ben idegen nyelven. 51. Egyik ismertetőnk. 52. Kettős betű- 53. Azonos magánhangzók. 55. JSA. 56. Nem azzal. 60. RUO. 62. Beseézetjt szülő. 64. Az első kocka R-je nélkül: az idézet hatodik része, vif5saa.'ö harmadik betű kettős. 69. K. . • s, titkon megfigyel. 70. Szem angolul. 71. Az idézet befejező része. 73. Római 49. 74. A hangsor ötödik hangja. 75. Összejövetel anyáink idejéből. 76. Fordítva: vasúti csomópont Heves vm-ben. 77. Cink páratlan betűi. 78. Fordítva: gyapjúval él. ,79mTpgy­­veres alakulatbeli. 80. Tának vannak. - • • ij.»iáí FÜGGŐLEGES SOROK .,!■ 1. Az idézet második része, első kockán ékezethiány, zárt kockád­ban : S, GY. 2. Kenyérmag. ’S. Fordított kettősbetü fonetikusan.' 4. Hévéi vármegye széhelyéből való? 5. Ékezettel: lónév. 6. Folyadékot fogyasz­tani. 7. Bakonyban eredő patak. 8. Irt. 9. Paripa. 10. Kislány! Játéka. 12. AMÉ. 13. Bátor teszi. 14. Két szép magyar város. 19. N-nel a Hgen: svájci üdülőhely.23.Ered — félmúltban. 24. Mohamedán szerzetesek féjíe. 27. Az idézet egy szava, harmadik rész. 28. Férfinév becézve. 29. Szív­­nivaló. 30. Lélezik. 33. Az idézet egy szava: ötödik rész. 34. Bécs <— an­golul. 35. Az első kocka G-je nélkül: nem friss. 37. Azonos magánhang­zók. 41. Vallásrövidítés. 43. Nem tartani elégnek. 44. Kettő Rpmábfln. 47. Két fogalom: elme és seprő része. 48. A vas is az. 49. Iávo^cjbáifc 54....................i havasok, magyar hegység (Erdélyben) 55. Nincs jegy U .... sem. 56. Durván beszél, harmadik betű kettős. 57. ZEE. 58. Ar8ok*t, ilyen a kávéscsésze is. 59. Délutáni tea ideje. 61..............vari, nekimfem nek. 63. Utca oroszul. 65. Baglyok. 66. HL. 67. Egyik napszakbek», Kódexíró apácánk keresztneve. 72. MHÁ. 75. Izom egynemű betűii ag •(j AIXpOi MÚLTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE ' ' Ü MÁRIA NAPRA 1; " vjobj-L A szeptember ékköve a neved, niSoj a mennybolt kékjében kéken ragyog ,, tU, t és neved tükrözik, ó Mária, a nyárvégi éjben a csillagok. Vízszintes 19. Csilla Vízszintes 40. Dalra rá 2S 'iu Vízszintes 47. Nekiül Vízszintes 53. Hat kutya Vízszintes 65. A hagyma Tüggőleges 14. Komoran Függőleges 22. Leartes Függőleges 36. Trópus « Függőleges 53. Hamburg Tüggőleges 54. Kaláka ^ Függőleges 57. Unatkozó !!».> I NÉGY SOR A SZEPTEMBERRŐL * A’j Szeptember színei már fakóbbak a nyárnál, * l —4 s még nincs meg bennük az ősz ragyogása, jv, I j Csendes, békés hónap esővel, napsugárral s a gyerekek indulnak iskolába. j Vízszintes 15. Ázsiai mjp* J Vízszintes 37. Egerek Vízszintes 40. Honol j Vízszintes 41. Renet j—— Vízszintes 45. I apír Vízszintes 55. Nem sok Függőleges 2. Szekta Függőleges 13. Nílus T ~| Tüggőleges 59. Spórás Függőleges 60. Húsvét ' - —-j.----t Függőleges 62. Suszter

Next

/
Thumbnails
Contents