Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-31 / 32. szám

NAGY FORRÓSÁGGAL MEGÉRKEZETT A NYÁR Ki ne kívánna a jövőbe látni? Tudni, mi lesz holnap, egy Két múlva, öt, tíz, esetleg száz év múlva? A ma gondja mellett csodálatos módon mindig találunk időt a jövővel I foglalkozni. Míg olvasom az újság kiáltó nagybetűit, kimondha­tatlanul szeretném tudni: vajon mi lesz velünk 5 év múlva, esetleg jövő nyárra? Most nem az inflációról, életterünk halálos elmérgező­­déséről, a szinte természetessé váló tömeges gyilkosságokról, faji ellentétekből kirobbanó belső rendetlenségről van szó csupán. Ezek többé, kevésbé végigkísérték a változó rend szerekben, társadalmakban üdvösségét kereső emberiséget. Hanem arról a páratlan, példanélküli öngyilkossági vágyról, amely hatalmába kerítette ennek az aránylag ifjú földrész­nek a lakóit. Minden teremtett lény, aki vagy ami, csupán a mának él, saját pusztulását sietteti. Öngyilkos, aki lemond a bol-1 napról önként és szándékosan! Még egyeseknél is keressük az okot és magyarázatot. Mennyivel inkább érdekel akkor tömégében, nemzetünk életét irányító megnyilvánulásában. Az, hogy egy-egy oktalan, vagy elkeseredett kutya leül a legforgalmasabb útvonal közepére és semmiféle eszeve­szett dudálásra nem hajlandó elfutni a gyilkos kerekek elől. í- előfordul s nagyjából meg is értjük. Amikor egy ember, belefáradva a balszerencsébe, betegségbe vagy egyéb sors­csapásba, felspárgázza magát, vagy két kézzel fűrészeli ma­ga alatt a fát, hadd zuhanjon, úgyis mindegy, még ezt is tudjuk magyarázni. Láttunk már, (sőt, éppenséggel át is él­tük!) öngyilkosságba KÉR GETETT nemzeti tragédiát — s ezt is értjük, de mennyire megértjük. . . De bogy egy gaz­dag, hatalmas, idegen uralom jármától-bilincsétől soha nem szenvedett nemzet az öngyikosságot tűzze ki életcélul? *­­erre sem okot, sem magyarázatot nem találunk! Az igaz, hogy az emberi történelem évezredeket szám­láló vén könyvében nagyon is fiatal ez a nemzet. De ilyen felelőtlenül gyerekesen viselkedni?? Ez nem túlzás, hanem bűn!!. Nem lehet a végtelenségig felcsücsülni a világ tete­jére s onnan Ítélni eleveneket és holtakat s ugyanakkor kis vödörrel, kis lapáttal pipiskét játszani a homokban. Nem lehet világhatalmi köntösben lebombázni a fél világot s ugyanakkor gőgicsélni a vizes pelenkában és várni, hogy majd “valami” tisztába rakjon. Nem lehet hatalmi szóval koncul dobni száz és százmillió emberi életet s ugyanakkor kétségbeesetten sírva Ietottyanni és megadóan várni a vég­zetet, amikor egy játékpisztollyal a kezében valaki ránk kiált, hogy: buu ... És nem lehet NEMZETI ALAPON öngyilkosnak lenni. Ez lehet egyeseknek a joga (sőt, becsületből még kö­telessége is — mondanám, Ka nem tiltaná a vallás!) de nemzeti sikra átvetítve ilyen nincs! Ez ugyanis már gyilkos­ság. Olyan tömeggyilkosság, amely hez viszonyítva az' ál­dott szovjet forradalom, a maga első két évének 30 millió Iegyilkoltjával, gyerekjátéknak számít! Márpedig, hogy itt és éppen a mi belenyugvó, érdekte­len statisztálásunk mellett született, növekszik és terjed a nemzeti öngyilkossági-tömmeggyilkos métely: ezt nem tud­juk eltitkolni, vagy lebazudni. S azt sem, hogy olyan fázi­sához érkeztünk ennek a kórnak, amelynek következtében már csak vágyálmaink varázsolnak a föld golyóbis tetejére, de semmi esetre sem a valóságos erőnk és hatalmunk. Csú­szunk, csusszanunk lefelé a homokba, sárpogácsát sütni s ha minden rosszul megy, még meg is etetik velünk. Egyelőre még csak mérget és könnyeket nyelünk s erőtlenül hadakozunk belénk szuggerált öngyilkossági vágy­­gyal. Ugyanis NEM AKARUNK belenyugodni, hogy más­képp nem lehet. Miért nem? Mert ezt duruzsolják az újságok vésztjósló hírei, ezt sugározzák a televíziók és moziházak képernyői, ez sugárzik gyermekeink kábítószertől ködös sze­méből, ezt verik a fejünkbe egy-egy utcafordulónál? És ezt parancsolják ránk a bíróságok igazságot osztó döntései? Kik és hogyan merészelik reánk erőszakolni az élet ta­gadását? Azért, mert koszt teremtettünk magunk körül és rosszul csináltunk sok mindent rövid nemzeti létünk alatt, a Holdramásztunk százbillió dollárokért, s nem tudunk ele­gendő kenyeret adni öregjeinknek, akik lehetővé tették, hogy eljussunk a csillagokba? ... ez mind ok a megbánásra és változtatásra, de ezt csak élve, nagyon is elevenen tudjuk megcselekedni. Öngyilkossággal még szívességet sem te­szünk senkinek. Feleslegesen szédí tik magukat az igaz­sággal mindenáron pusztítani akaró ellenfelek és felelős­ségük tudatában lévő hazafiak. Ha kivégzik, vagy öngyil­kosságba szuggerálják ezt a szép új világot, azzal még nem lesz szebb, jobb a jövendő. De mégcsak azok élete sem, akik mindenáron erre törekednek. Ha a jól fizetet állások­ban már benne ülő, vagy éppen odatörekvő, honfiúi köte­lességből’ nemzeti sírások azt gondolják, hogy reájuk ak­kor is szükség lesz, amikor megtörtént a temetés, ,—< olyan tévedésben vannak, amilyenre kevés példa akadt a törté­nelemben. Árulók mindig voltak, jóindulatú tévedők mégtöbben. S e kettő okozta áldozatok száma ki sem fejezhető. De hogy egy 220 milliós nemzet minden harc és tiltakozás nélkül el­fogadja az árulások és tévedések sorozatos tényét, mint “nemzeti erőt”, —* ez már minden gyermekdedségen túltesz. Az úgynevezett világlapok jeles tulajdonosai, akik ver­senyben teregetik a múlt adminisztrációk szennyeseit a mé­lyen tisztelt nagyközönség elé; a jeles egyházak, melyek tízezreket adományoznak a gyilkosságra, terrorra Iázítók szabadlábrahelyezésére, a jeles bírák, akik a Teremtő Isten helyett a szabadság imádását rendelték el gyermekeink­nek, a jeles dolgozók, akiknek egészen mindegy, hogy mit történik az országgal, csak az órabér emelkedjék, a jeles orvosok, akik betegek gyógyítására esküdtek, de csak akkor, ha előre fizetnek és nem kell házhoz menni, a jeles tanítók, akik megválogatják, kiket és mennyire tanítanak, a jeles szülők, akiknek minden kötelessége és felelőssége végétért a nemzés és világrahpzás műveletével ... és folytathatnánk e jelességek felsorolását, de felesleges. Személyenként és egyenként és KIVÉTEL NÉLKÜL mindannyian részesei MAGYAR ÚJSÁG 3. OLDAL Retusálailan fénykép a Cuyahoga folyó vizéről. Retusálatlan fénykép a vízről, amit a Cuyahoga folyóba visszajuttatunk. Ténylegesen tisztább a viz, amit a folyóba visszajuttatunk, mint amit kiveszünk belőle. Nem lehet acélt előaállítani víz nélkül A víz lehűti a gépeket az acél előállításánál. Ha ezek a folyamatok befejeződnek a viz tisztább mint azelőtt. A víz egy részét megint felhasználják. A többi tisztábban kerül vissza a Cuyahoga folyóba, mint amilyen azelőtt volt. I én\ legesen a víz, amit visszateszünk, elég tiszta a fürdéshez. A futószalag-gép a kívánt formára készíti az acélt 2100° F. körül. Ez a gép például forró acél rudakat tol oda-vissza, amig lapossá nem teszi őket. Ez a folyamat igen sok hőt és energiát használ fel. És sok vizet a gép léhűtésére. A Cuyahoga River nagyon fontos számunkra. Ebből a folyóból csak a Republic Steel 38 millió gallon vizet használ fel naponta. A gépnél használt víz itt tárolódik a tisztítás előtt. Miután a vizet felhasználták, egy víztisztítóba küldik, ahol a gép és a folyó piszoktól, olajtól megtisztítják. Először a vizet bepumpálják a tisztító tankba, ahol az üledéket kiveszik és az olajat és egyéb zsiradékokat leszedik a víz tetejéről. Ezután a vizet átszűrik homokágyakon. A kavicsos maradékot földtöltésre használják fel. Ez 40 tonna naponkint. A megtisztított víz mielőtt visszakerül a Cuyahoga folyóba. A Republic $ 8.5 millió értékű víztisztító részlege csak egyike a hat víztisztítónak Cleveland környékén. Az egész összeg, amit víztisztításra használnak 71.5 millió dollár. Ez kb. annyi, mint amennyit a tervezett Ohio State Office Buiídingre szándékoznak fordítani Clevel andben. Mi azért dolgozunk, hogy Cleveland egy jobb települési hely legyen. Republic vagyunk a nemzeti árulások és tévedések végtelen soroza­tának. E ugyanilyen módon, kivétel nélkül áldozatai leszünk a következményeknek. Egészen mindegy, Kennedy, Johnson, Nixon vagy akár­milyen adminisztráció beléből óhajtjuk kiolvasni a jövőt, nem fog sikerülni. S ezt tapasztalatból tudjuk, miután nem kifejezetten mostani találmány. Ös sámánjaink ezer évvel ezelőtt már megpróbálkoztak ilyen béljóslássa, de hazánk történelméből sem a tatárt, sem a törököt, sem Mohit, sem Mohácsot, de még Világost, Trianont és Corvin-közt sem tudták meglátni. Nem látták abban sem a ló^prkas zászlót, sem a kétfejű sast, sem a sarló-kalapácsot, sem az amerikai rágógummit, ami aztán végképp torkunkra fullasztotta az utolsó segélykiáltásunkat is. Sem az áldozati állatok, sem a különféle kormányok bélrendszere nem alkalmas az igazság” és “jövendő meg­találására. Magasabbra és mélyebbre kell szállnunk, hogy ráakadjunk. Forrón érkezett e nyár. Mérget forral körülöttünk és bennünk. 1978-at írunk és szeretnénk tudná mi lesz holnap, holnapután.. . Istennél van az Igazság s mi vagyunk fele­lősek a jövőért... És ezt nem lehet megfordítani. Nagy nemzet vagyunk. Bárcsak felnőnénk, hogy ezt meg is értsük. Koósa Mária AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó kérdezi: Miért kerül egy koszorú verőér (coronary bypass) operáció közel 11,000 dollárba? Hova megy ez a sok pénz? Dr. W. S. Stoney, nashvillei sebész, az American College of Chest Physicians-hoz küldött riportjában írja, hogy kétszáz paciensen végzett kutatás kimutatja, hogy 18 napi kórházi kezelés és műtét költsége $7,690, általános or­vosi szolgálat $3,240. Az orvosi költségek túlnyomó része (64%) a sebészé; 18% az anesthesiologusé; 15% a cardio­­logusé és I % a patologusé és rádiólogusé. A kórházi költ­ségekben bennfogíaltatik: a különleges és kritikus gondozás, gyógyszerek, vizsgálatok, rádiologia és belégzési terápia. Az American Medical Association elnöke vasárnap ki­jelentette, hogy az amerikai orvosoknak önkéntesen kellene magas költségeiket leszállítani, az államosított orvosszolgá­lat elkerülése érdekében. Dr. I om E. Nesbitt, a U.S. Newsb en megjelent in­terjújában kijelentette, hogy az orvosi költségek 1975 óta mintegy 9.2%-kai emelkednek, az általános 7%-os inflá­ciós emelkedéssel szemben. Kérte az orvosokat, csökkentsék 1 százalékkal évente felszámításaikat, addig, amig azok nem érik el az átlag infláció mértékét. ' Júliustól decemberig ez évben a megtakarítás $193 milliót tenne ki és 1979-bei,i $418 milliót.” Az orvosi költségek emelése, mondja az elnök, fontos befolyással bírna az orvosi pályára. Az önkéntes csökkenté^ megelőzhet netáni szövetségi ellenőrzést. Gyász esetén forduljon HOLLÓ J. ISTVÁN Cleveland legújabb magyar Temetkézési Intézetéhez ' 7327 Pearl Road Middleburg Hts., Ohio Pontos kiszolgálás, mérsékelt árak, gyönyörű, Hűtött kápolna. Telefon: (216) 243-6111 éjjel/nappal 1Ő78. AÚGUSZilJS 51.

Next

/
Thumbnails
Contents