Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-17 / 30. szám

AGGASZTÓ

Lapunk július 6-i számában közöltük a liírt, bogy a Mindszenty Alapítvány legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, a Lichtenstein fővárosában, Vaduzban lévő Mindszentymúzeumot áthelyezik Máriacellbe, ahol az elhúnyt bíboros sírját állandóan ezrek és ezrek látogatják. A hírt az európai magyar főlelkészség kiadásában megjelenő Magyar Egyházi I ájékoztató közleménye alapján közöltük, amelyet a Mindszenty-Alapítvány és a Mindszenty-Emlékbizottság nevében dr. Harangozó Ferenc, a MET szerkesztője, külön is aláírt.

Érthető csodálkozással olvastuk ezek után a Kaliforniában megjelenő Új Világ kissé elkésetten érkezett augusztus 4-i számában Cs. F. jelzéssel azt a három hasábos beszámolót, amely a Lichtensteiner Vaterland ”, a svájci Oberländer I agblatt és 1 erra Plana , továbbá az ausztráliai Perthi Magyar Hírek előzetes cikkeit ismerteti Aggasztó a Mindszenty-hagyaték sorsa címmel.

Cs. F. tudósításából meglepetéssel értesülünk arról a tényről, hogy Vaduzban a Mindszenty-Emlékmúzeum ősz óta zárva van , arra vonatkozóan azonban nem kapunk felvilágosítást, mi ennek az oka. Csak Freiherr von Vogelsang vaduzi vezércikkének idézéséből következtethetünk az okra is magyarázatot adó másik tényre: A múzeum nyilvántartásának teendőit már hosszabb ideje egy Bécsben élő amerikai-magyar tudós házaspár végezte díjtalanul. Az. idézett vezércikk ezt a vaduzi elöljáróság szégyenének minősítette, ami az eldugott Vaduz város idegenforgalmi szempontjai alapján talán érthető és indokolt lehet. Ugyanezen az alapon menthető némileg a svájci laji túlzása is, bár az már igen súlyos gyanúsítást, szinte rágalmat foglal magában, amikor azt állítja, hogy a hivatalos magyar állami körö kkel együttműködésre kész külföldi klérus az otthoni békepapokkal együtt titkos kapcsolatban van nemcsak Moszkvával, de kinyúlik a keze a Stiftuntig is”.

A továbbiakban Cs. F. az európai magyar katolikus papok havilapjában, az Életünk -ben dr. Harangozó Ferenc szerkesztő tollából megjelent cikk egyes adatait kifogásolja, majd vakmerőén kijelenti: a Mindszenty-ellenes

kampány főirányítója Harangozó Ferenc . A lényeg azonban korántsem ez a nevetséges vád. hanem két megállapítás helyességének kétségbe vonása. Cs. F. mindenekelőtt azt akarja megcáfolni, hogy Máriacellbe, Mindszenty bíboros sírjához főleg Magyarországról érkeznek tömegesen Iátoatók . másodsorban azt kívánja elhitetni: az sem biztos,

ogy a máriacelli stáció felavatásán 8000 ember jött össze , mert hát: Ki számolta meg őket ilyen pontosan?

Cs. T. szempontjából nem a Mindszenty-hagyaték sorsa aggasztó , hanem Istenben boldogult Mindszenty bíboros tiszteletének nagysága, állandó fokozódása és talán legfőképpen a Magyarországról is tömegesen érkező látogatók (valójában zarándokok) növekedő száma. Ezek az aggasztó tények szorgalmaztatják Cs. F. cikkével inkább a Mindszenty-múzeum Vaduzban történő megnyitását, mint Máriacellbe történő áthelyezését, mert az előbbi kiesik a nagy turistaforgalom útjából, az évszázados kegyhely hagyományos vonzóerejéből s az otthoniak szomszédságából.

Joggal aggasztó, hogy kegyelmi, kegyeleti és gyakorlati érvek ellen Cs. F. személyeskedéssel, helyi érdekek tetszetős latolgatásával és álokoskodór vádaskodó bizalmatlanságkeltéssel kíván jóhiszemű, tájékozatlan embereket felsorakoztatni.

Ml AZ IGAZSÁG?

A Katolik us Magyarok Vasárnapja közölte Csonka Emil írását arról, hogy egy magyarországi újság tudósítása szerint elítélték Fillér László büntetett előéletű álpapot, " aki pénzt gyűjtött és áldásokat osztogatott .

A közleménnyel kapcsolatban egyik olvasónk kényes és szomorú kérdést vetett fel: vajon Fillér László álpap azonos-e Fillér László volt országgyűlési képviselővel, aki valamikor a kisgazdapárt tagja és üzletember volt? Szerinte a hírben jelzett életkor is indokolttá teszi ezt a kérdést.

Fillér I .ászló képviselő, az üzletember és az Actio Catholica főtanácsosa, 1944-ben a KÁLÓT-ifjúságot szervezte, bátran kiállt a GESTAPO ellen és az üldözöttek védelmében. 1945-ben a-kommunista politikai rendőrséggel széniben lépett fel s amikor kisgazdapárti képviselővé választották, vakmerőén merész kommunistaellenes kiállásai miatt a rendszer szempontjából egyre kellemetlenebbé vált; 1946-ban,jóval Kovács Béla letartóztatása előtt, a szovjet GPU képviselőtársával, Gyulai Jánossal együtt a Szovjetunióba hurcolta. F illér László 5 évet magánzárkában, közel másik, 3 évet pedig börtönben töltött, 1956-ban azonban erősen megviselt állapotban hazaengedték. A szabadságharc idején barátai és közéleti munkatársai, volt képviselőtársai pasaréti lakásán keresztényszocialista szervezkedés megindítását tervezték.

A szabadságharc eltiprása után Fillérről Nyugaton semmit sem hallottunk. Mindenki azt gondolta, újból elítélték. Ezt a Feltevést megerősíti a legutóbbi ítéletben említett büntetett előéletű jelző.

A következő kérdések merülnek fel:

1. Az elítélt álpap azonos-e a fentebbiekben említett Fillér László volt országgyűlési képviselővel?

2. Nem szentelték-e pappá vagy szerapppá titokban, a kommunista állam szabályai ellenére és formái nélkül? Mert ha igen, akkor a hír mögött a földalatti egyház üldözése rejlik.

3. Vajon a büntetett előélet nem viselte-e meg Fillér László szellemi és testi egészségét?

JOGGAL

4. Valóban elkövette-e a terhére rótt bűncselekményeket?

5. Ha pénzt gyűjtött, vajon nem éppen a szűkölködő egyház vagy annak félreállított, szegény papjai megsegítésére lordította-e az adományokat? Fillér László áldozatkész, önzetlen múltja ismeretében ez joggal feltehető.

A felvetett k érdésekre nehéz válaszolni, de azok alapján joggal sok mindenre következtetni lehet, sőt kell is. A látszat és a valóság ugyanis nem mindig azonos. B.A.

KÍNA KATONASÁGA

Július második leiében diplomaták értesülése szerint <— Kína kilenc országhoz azzal a kéréssel fordult, küldjön mintát katonaságának egyenruházatáról. A felkért kilenc ország: Burma, Nepal, Japán. Románia, Jugoszlávia, Kanada, Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország. Hivatalosan a kérést a kölcsönös testvéri megértés lépésének minősítették ugyan, ele mintegy csereként saját katonai egyenruhájukból nem küldtek mintát.

A kínai katonaság egyenruhája 1965 óta ugyanaz és a legalacsonyabb rangúakétól a legmagasabb rendfokozatúakéig teljesen hasonló. Közvetlenül a kulturális forradalom előtt a különbségeket egyszerűen megszüntették. A tiszteket' elvtárs -aknak szólították. Ruházatuk is csak abban tért el a legénységi állományúnkétól, hogy zubbonyukon négy zseb volt, a közkatonáékon csak kettő.

Jól értesült diplomáciai körök úgy tudják, hogy a külföldi egyenruhák iránt való érdeklődés hátterében a kínai haderő újjászervezésének szándéka húzódik meg. Erre joe gal következtetnek Wei Kuo-ching júniusban elmondott beszédéből is, amelyben 1965 óta először hangzott el nyilvánosság előtt a tiszt szó. Wei a haderő-politikai osztály főigazgatója. A készülő újjászervezéssel nemcsak különböző egyenruhákat rendszeresítenek, hanem a katonai fegyelmi t is megszigorítják.

VI. PÁL VÉGRENDELETE

Az elhúnyt pápa végrendeletét augusztus I 1-én bontották fel. VI. Pál a 13 oldalas okmányt teljes egészében szép kézírással maga készítette. Első 10 oldala 1965 június 30-án kelt, két kiegészítő része közül az egyik 1972 szeptember 16-án délután fél nyolc órakor, a másik pedig 1973 július 14-én készült.

Végrendeleti végrehajtóul a pápa magántitkárát, Macchi Pasquale atyát nevezte meg. VI. Pál minden vagyonát az Egyházra hagyta, csak néhány apróságot, könyvet juttatott kedves személyek -nek. Egyéni feljegyzéseire, kézi rataira és más írásaira vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy azokat meg kell semmisíteni. Jámbor, egyszerű temetést kért magának azzal az óhajjal, hogy legszívesebben venné, fia valóban a földbe temetnék.

Különleges szeretettel és áldással emlékezett meg az Úr szenvedéseinek színhelyéről, a Szentföldről, Rómáról. Milánóról, ahol pápasága előtt érsek volt és Bresciáról, amelynek közelében született s ahol papi pályáját megkezdte. Hálás kegyelettel emlékezett meg szüleiről, két testvéréről, a már elhúnyt Francescoról és a még élő .LucJovicoróI. valamint más rokonairól, akik sohasem kértek tőle semmiféle földi szívességet.

Egyházkormányzati vonatkozásban a második vatikáni zsinat határozatainak becsületes végrehajtását kérte elszakadt hittestvéreire vonatkozóan nagy megértéssel, sok türelemmel és szeretettel, de az igazi katolikus tanoktól való elhajlás nélkül.

ELTEMETTÉK A PÁPÁT

VI. Pál pápa földi maradványait augusztus 12-én helyezték örök nyugalomra a Szent Péter bazilika alatt lévő pápai sírboltban. A templom belsejében felravatalozott koporsóját fezárlák, majd a Szent Péter-téren felállított oltár előtt kiterített hatalmas szőnyegre helyezték. Teje fölé óriási gyertyatartóban 10 láb magasságra nyúló gyertyát állítottak. Az engesztelő szentmisét a bíborosi testület feje, a 85 éves Confalonieri Carlo bíboros 104 bíborostársával együtt mutatta be. Ö vezette a temetési szertartás egész menetét is. A szertartás, amelyen 105 ország képviseltette magát, két óra hosszat tartott. A szabadtéri szertartás befejeztével VI. Pál egyszerű koporsóját 20 trónvívő emelte vállára és vitte a sírboltba. A szertartást végignéző mintegy 100.000 főnyi tömeg zúgó tapssorkánnal búcsúzott a béke igazi fejedelmé -tői, ahogy Confalonieri bíboros nevezte az elhúrvyt pápát.

A pápa temetésén az Egyesült Államokat hivatalosan Carter elnök felesége, Rosalyn és Kennedy M. Edward massachusettsi demokrata szenátor képviselte. A Washington Post tudósítása külön kiemelte, hogy Lengyelország képviseletében I omal Zdzislav elnökhelyettes vett részt a temetésen Wyszynszki Stefan bíboros és az államtanács egyik miniszteri rangban lévő tagja társaságában. I .engyelország lakosságának 88%-a katolikus. A tudósítás külön megemlítette még, hogy Csehszlovákia, amelynek lakossága 60%-os katolikus többséggel rendelkezik, ugyancsak képviseltette magát, mint ahogy az 5.5 millió katolikus lakossal bíró Kelet-Nemetorszag is, de ott volt a mindössze 52% katolik US hívőt számláló Jugoszlávia képviselete is. Érdemes megemlíteni még, hogy a képviselt országok száma több mint kétszer annyi volt, mint amennyi 1963-ban XXIII. János pápa temetésén.

A nagyszámú külföldi képviselő személyes biztonságáról több mint 7000 olasz rendőr, mesterlövész és terrortámadások kivédésére kiképzett ember gondoskodott.

SZENTMISE WASHINGTONBAN A PÁPÁÉRT

Jadot Jean érsek, a Vatikán amerikai delegátusa a St. Matthew székesegyházban több mint 100 különböző rangú és szertartású katolikus pappal együtt mutatott be szentmisét VI. Pál pápa lelki üdvéért. A szentmisén megjelent Carter elnök, akinek felesége ugyanakkor Rómába utazott, hogy mint az Egyesült Államok képviselője, részt vegyen a pápa temetésén, a kongresszusi képviselőház elnöke, O’Neill I homas és felesége, továbbá Vance Cyrus külügyminiszter és Brzézinski Zbigniew nemzetbiztonsági elnöki tanácsadó.

A Washingtonban akkreditált diplomatákat a székesegyházban Colby Will iám, a Cia volt elnöke fogadta és \ezette a nekik fenntartott helyekre. Az 1250 ülőhellyel rendelkező székesegyház az AP tudósítása szerint majdnem egészen megtelt.

A PÁPAVÁLASZTÁS ELŐKÉSZÜLETEI

A bíborosok testületé VI. Pál pápa halála óla naponta ülést tart. Az üléseken minden Rómában tartózkodó bíboros részt vesz. Az első ülésről a 80 évesnél idősebb bíborosok hiányoztak, mert — mint később közöltek — tévedésből nem kaptak meghívást. A tanácskozásokon ('lénkén tevékenykedik a testület feje, a 83 éves Confalonieri Carlo bíboros, tovább a 87 éves Ottaviani Alfredo és Parente Pietro bíboros is. A külföldiek közül ! foeffner loseph colognei nére»-! és Rossi Angelo brazil bíboros tett kiemelkedő nyilatkozatot.

Az AP vatikáni tudósítója szerint legalább 20 jelölt került szóba. Élénk eszmecserék folynak a konzervatív és az úgynevezett liberális bíborosok között, hogy az új pápa konzervatív vagy liberális legyen-e. A konzervatívok egyik jelöltje a 67 éves Felici Periele, akit sok külföldi konzervatív bíboros is támogat. Felici latin tudós, kánonjogi szakértő, az Egyház központi kormányzatának kulcstisztségét tölti be. Rossi brazil bíboros szerint nem azt kell nézni, az új pápa konzervatív legyen-e vagy progresszív, hanem arra kell törekedni. hogy az Egyház élére a legjobb főpap kerüljön.

A bíborosi testület az eszmecserék minél hosszabb lehetőségé nek biztosítása céljából a conclave kezdetét augusztus 25-re tűzte ki. F,z lesz a leghosszabb " interim a pápa halála és a conclave közt. Az egyházalkotmány legfeljebb 20 napot említ ugyan, de korábban ez az időkör mindig rövidebb volt. 1903-ban XIII Leó halála után 18, majd 1914-ben X Pius halála után csak 10 napig tartott, 1939- ben XII Pius megválasztására 18, 1958-ban XXIII Jánoséra 15, 1965-ban VI Pál éra 16 nappal az előző pápa halála után kezdődött a conclave.

A bíborosok testületé két bizottságot küldött ki a pápaválasztás előkészítésére. Az egyik 5 taggal —< a bíborosok választói jogosultságát vizsgálja felül, a másik a bíborosok elhelyezéséről hivatott gondoskodni s ugyancsak 5 tagból áll. Azt, h ogy a conclave meddig tart, előre megállapítani nem lehet. A conclave határozatairól, szavazásainak eredményéről a külvilág csak a sziksztuszi kápolna ablakán kinyúló kémény füstj ének színéből vehet annyit tudomásul, hogy a megejtett szavazás eredményes volt-e vagy sem. Az utóbbi esetben a füst fekete, az előbbiben fehér. Fia fehér füst gomolyog fel a kéményből, akkor a kint várakozó sokaság habemus pápám (van pápánk) felkiáltással veszi tudomásul az örömhírt.

NEM HÍVTÁK VISSZA

Augusztus 15-án, vasárnap reggel fél 7 és este fél 8 óra közt 645 szavazatszedő bizottság előtt 120,341 clevelandi választó foglalt hivatalosan is álláspontot a hónapok óta folyó visszahívási ( recall ) küzdelemben. A leadott szavazatok közül 60,033 szavazatot adtak le a visszahívás mellett és 60,308-at a visszahívás ellen, így 275 szótöbbséggel Kucinich Dennis polgármestert, a nép polgármesteré -t nem hívták vissza. Kucinich polgármester híveivel együtt érthetően örömmámorban úszott és főhadiszálfásank mindjárt be is bizonyította, milyen fölényesen tud uralkodni hallgatósága felett, amikor rövid néma imára szólította fel az újjongó tömeget.

Ellenfelei a jelenetet korántsem találták felemelőnek vagy meghatónak. Az illetékesek a szavazatok újraszámolását rendelték el, a demokrata párt Cuyahoga-megyei elnöke pedig Kucinich polgármestert lemondásra szólította fel. Kucinich polgármester ennek aligha tesz eleget, hiszen vasárnap este a 3-as tv tudósítójával folytatott beszélgetésekor is meg főhadiszállásán is kijelentette, hogy egyetlen egy szavazattöbbséggel is győztesnek érezte volna magát. Isten és

AMI MEGTARTHAT BENNÜNK

Kevés nép van a világon, amelyik eldicsekedhetik azzal, hogy 895 esztendőn át megszakítás nélkül minden évben megünnepelte valamelyik nagy fiának emlékét, mint ahogy a magyarok tették és teszik ma is minden év augusztus 20-án világszerte Szent Istvánéval. Különösen akkor fordultak hozzá bizalommal, am ikor bajba jutottak. És mikor vagy hol élt a magyar meg-megújuló sorscsapásoktól, üldözésektől mentesen? Bizony, századokon át újra meg újéa felsírt az ének hozzá:

Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga?

Hol vagy, István király? Téged magyar kíván

Gyászos öltözetben teelőtted sírván.

Negyven évvel ezelőtt, 1958-ban, halálának kilencszázadik évfordu lóját B udapesten Eucharisztikus Kongresszus keretében világraszóló ünnepséggel ültük meg, árva népét azonban azóta megint újra meg újra gyászos öltözetben láttuk és változatlanul abban látjuk ma is, mert harmadrésze, közel 4 millió magyar a nagy világban szétszórtan, a szent király egykori országának határain kívül, számkiveti sben vagy kényszerű kettős raliságban él.

Az a nagy Magyarország, amely valamikor az Egyesült Államokhoz hasonlóan minden üldözött, minden földönbitóvá lelt ember biztos menedéke volt, ma darabokra törten idegen hatalmak birtoka és idegen eszmék hirdetőinek rabja. Annak az országnak európai tekintélyét, amely valamikor döntő szerepet játszott a földrész biztonsági szolgálatában, Helsinki óta csupán a néma levente lealázó csatlós helyzetének árnyéka váltotta lel.

Itt ki nn, a szabad világban, sorainkat közöny és fajtánktól való elidegenedés, hűtlenség, magyarul csak beszélő, ele már nem érző, honfitársaink belső meghasonlása ritkítja. Otthon pedig hol van István király, aki majdnem ezer évvel ezelőtt már szinte demokratikus módon, kisebb és nagyobb tanács meghallgatásával, a vallás isteni és a szokás ősi törvényeinek szigorú korlátái között, igazságosan és biztonságosan kormányozta országát? Hol van István király, aki az öregebbek és jobbak, a bölcsebbek és tiszteletre méltóbbak józanságának figyelembe vételével intézte népe, fajtája sorsát, kemény szigorral teremtett rendet, bátran üldözte a bűnöst?

Országépítő első szent királyunkat újabban szeretik az • Ifenmondást nem tűrő,, kegyetlen újító látszatában féltünu mi. Elfelejtik, hogy az ősi magyar szokásokat, nemzeti alkotmányt teljes egészében érintetlenül hagyta. 56 törvénye közül 20 a keresztény hitet és az Egyházat, 11 az ország vagyonát, 12 a belső békét, 13 pedig a magántulajdont védte főként és .elsősorban az ország területén a honfoglaláskor talált vagy azóta ríj lehetőséget kereső kalandor idegenek túlkapásaival szemben.

Fiához, a későbbi Szent Imre herceghez intézett intelmeiben az eleiközi vérszerződés szabadságjogait, határozatait és irányelveit fogalmazta meg a nyugati kereszténység fejfogása szerint. Ha tehát manapság azt keressük, mit mutathat nekünk Szent István példája, joggal válaszolhatjuk azt, hogy igazságos szigort, bölcs következetességet, legeTsősorban pedig rendületlen hűséget őseink hagyományaihoz, népi és nemzeti szokásaihoz és az egész világon páratlan, gyönyörű nyelvéhez.

Szent István maga is a hűségben volt legnagyobb. Maradéktalanul betöltötte hivatását és történelmi küldetését, pedig neki akkor sokkal nehezebb volt a helyzete, mint a mienk ma. Neki az egész világgal szemben ellenséges, idegen környezetben egyedül, árván kellett megőriznie nragyarságának ősrégi, keleti műveltségét, szigoréi erkölcsiségét és mintegy ötezeréves múltra visszanyúló h a gyom ánv ait.-és azokat nemzedékről nemzedékre átörökítő nyelvét.

Szent István hitének ereje leküzdött minden akadályt. Népét, országát megtartotta magyarnak. Attila hun király örökségét, a honalapító Árpád fejedelem szerzeményét édesapja, G« ;za fejedelem elhatározásának következetes végrehajtásával élj országgá, keresztény királysággá építette s árinak határain, a Kárpátok vonulatán belül évszázadokon keresztül hős védelmezőket adott Európának és nagy szenteket az Egyháznak, amely a második vatikáni zsinat óta augusztus 16-án ünnepli emlékét az egész földkerekségen.

Halálának 940., szenttéavatásának pedig 895. évfordulóján gondoljunk arra, hogy népét, országát, koronáját a Boldogságos Szűz égi oltalmába ajánlotta; él ne feledjük, hogy a hagyomány, hit és hűség együtt olyin erő, amely minden földi hatalommal szemben otthon fc, szétszórtságunkban is megtarthat bennünk újabb évezrdekre, ha továbbra is azon az úton maradunk, amelye a magyarok tündöklő csillagának fénye mutat.

Som

nevel and népe nem törődött hibáival és újcob lehetőséget adott közigazgatásának .

Érdemes megemlíteni, hogy Kucinich a rúlt év novemberében 185,000 szavazat közül 5000-rel kaptt többet, mint ellenfele, a demokrata párt jelöltje, FeighanF. Edward állami képviselő. A mostani szavazás eredrénye nemcsak állásfoglalás, hanem földrajzi helyzet szemontjából is kísértetiesen ketté osztotta a várost. Keleti reze (a 25., 26. és 52. körzet kivételével) Kucinich ellen, nugati része viszont (az I., 4. és 8. körzet kivételével) Kicinich mellett szavazott, ahogy a Fiain Dealer kifejezte: képt, "people’s mayor .

Nem vitás, hogy ez a megoszlott helyzet joggal aggasztó.

1978. AUGUSZTUS 17.

EGYES SZÁM ÁRA: 55 Cent. - KANADÁBAN: 40 Ct.

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 30. SZÁM.