Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-06-08 / 22. szám
1978. Jünius 8. KIRÁLY KÁROLY ÜGYE I ,,U*. f i A Committee for Human Rights in Rumania jelenti: I Január 23-án és a rákövetkező napokban a hírügynökségek jelentéseit és a világsajtó hasábjait elárasztották Király Károly ügyének hírei. Király, a legmagasabb román állami és pártpoziciókat elért magyar, évekig küzdött a rendszeren belül a nemzetiségi elnyomás ellen. 1977-ben levelekkel bombázta a legfelső pártvezetőséget, javasolta a nemzetiségi politika hibáinak kijavítását. Miután minden kísérlete sikertelen volt és ellenséges fogadtatásra talált, végső elkeseredésében úgy döntött, hogy levelezését a nagyvilág elé tárja. Király Károly 1930-ban Dicsőszentmártonban született, melynek mai román neve Tirnaveni. Édesapja hatgyermekes ácsmester volt. A háború után Király csatlakozott a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. Mivel kitűnt értelmével és szervezőkészségével, gyorsan haladt előre egy máskülönben tipikus pártkarrier lépcsőin. Megjárta a moszkvai Kom szomoliskolét és igen magas pozíciókat ért el a párt és állam hierarchiájában. Kovászna (Háromszék) megye párttitkára és tanácstitkára volt, nemzetgyűlési képviselő, az államtanács tagja, és a legfelső pártvezetőség, az úgynevezett Politbüro póttagja. E hivatalait 1972-től kezdve fokozatosan feladta és a legutóbbi időkig mint a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának alelriöke tevékenykedett. Király Károly a pártot — minden rendelkezésünkre álló jel Szerint meggyőződésből követte és szolgálta. Nagy Imréhez hasonlóan azonban kommunista meggyőződése sem tudta népe árulójává tenni. Valószínűleg ennek tudható be pozícióinak fokozatos elvesztése. Király ennek ellenére hitt a pártban, a jelek szerint az volt a meggyőződése, hogy a legfelső vezetés nincs tisztában a magyarellenes visszaélések mértékével és ha ő felvilágosítja, a hibákat kijavítják. 1977 június 2-án Király levelet intézett Ilié Verdethez, a legfelső román pártvezetés ideológiai főmegbizottjához. A levél felhívta Verdet figyelmét a nemzetiségi politika súlyös fogyatékosságaira, és javaslatokat tett azok kijavítására. Bár a levél szövege őszinte segítőkészségről és bizalomról tanúskodik, Király kezdi sejteni, hogy levele esetleg nem talál lelkes fogadtatásra. Ezt írja többek közt: ...ezeknek a kérdéseknek a felvetése és a megoldások keresése mindig nehéz dolog, bátorságot és felelősségérzetet követel. Az aki ezeket a problémákat felveti, számíthat arra, hogy nem úgy, ahogy ő szeretné, különösen a mai körülmények között. Számíthat arra, hogy gyanúsított lesz, sőt különböző jel zőkkel illetik ezeknek a kényes és sajátos kérdéseknek a felvetésékor.” Levelére választ nem kapott. Augusztusban elküldte a levél egy példányit Fazekas János miniszterelnökhelyettesnek, a politbüro tagjának, aki a legmagasabb rangú magyar származású vezető Romániában. A Fazekashoz írt kísérőlevél egyik legérdekesebb pontja az, ahol Király a tavaly tavaszi magyarellenes terrorhullámról ír: “Akik a nemzetiségi kérdés törvényes és az Alkotmánynak megfelelő kezelése érdekében szót kérni, merészelnek, azokkal szemben megengedhetetlenül megfélem lítő módszereket alkalmaznak. Amint Önnek tudomása van róla, bántalmazások, kínzások is voltak. Szikszait, a kiváló brassói tanárt a zaklatások öngyilkosságba kergették. Király újabb levelére is süket hallgatás volt a felelet. Szeptember 12-én Király újabb, minden eddiginél részletesebb levelet küldött, ezúttal Vincze Jánoshoz, a román párt központi bizottságénak tagjához. Ebben megírta eddigi kísérletei kudarcát és hosszasan felsorolja a magyarellenes román kampány egyes elemejt; kéri Vincze közbenjárását a párt legfelső vezetősége felé. Megállapítja, hogy a nemzetiségi politika terén elmélet és gyakorlat között nagy a szakadék, valójában egészen mást mondanak, mint amit tesznek . Szóvátészi a nemzetiségi iskolák számbeli csökkenését évről évre kevesebb működik. A gyermekek nem tanulhatnak anyattyelvükön. Majd: 1976-ban határozat született a magyar nyelvű felsőfokú intézmények ffelszámolásárá. Még a Dolgozók Nemzetiségi Tanácséinak ülésein sem engedélyezett az anyanyelv használata . A visszaélések kimerítő felsorolása után megállapítja: Ennyiből is látható, hogy tények sokasága ellenkezik az Alkotmánnyal, a Párt Alapszabályzatával, a pártdokumentumokba foglalt és előirányított alapelvekkel. Ami a gyakorlatban történik, nincs összhangban ezekkel, sőt, mi több, teljesen ellentmond nekik, és semmi köze a marxizmus-Ieninizmushoz, sem az ember elérni jogaihoz, a humánumhoz, etikához és emberi méltósághoz, vagyis mindahhoz, amit a propaganda legkülönbözőbb formáiban kürtőinek szét . Ezután végre megmozdult a párt. Nem úgy azonban, ahogy azt Király remélte. Bukarestbe idézték, és vádakkal halmozták el. Marosvásárhelyre való visszatérése után pedig a hírhedt titkosrendőrség, a Securitate, kezdte aktivan és rendszeresen zaklatni. Király mellett szót emeltek pedig tekintélyes kommunisták is, köztük Ion Gheorghe Maurer, aki ma már nyugdíjas, de 14 évig volt miniszterelnök. Maurer kijelentette, egyetért Király nézeteivel, s ebben csatlakozott hozzá több más prominens kommunista. A csatlakozók névsorát, úgyszintén Király Károly rendőrségi méghurcolásának részleteit egyelőre nem tárhatjuk fel, mert veszélyeztetnénk forrásainkat. Király Károly jószándékú és a párt szabályainak megfelelő kezdeményezése kudarcot vallott, mert a nemzetiségi elnyomás Romániában nemcsak valamely könnyen kijavít - ható időleges kisiklás, hanem a brutális, embertelen rezsini lényegéhez tartozik. Hogy ezt a következtetést Király Károly levonta-e, nem tudjuk. Levelei azonban kijutottak Romániából és ő kifejezte akaratát, hogy azok a világ nyilvánossága elé kerüljenek. A Committee for Human Rights in Rumania és a vele szövetséges európai szervezetek ezt január végére, a román elnök 60. születésnapjára időzítették. 23 -án jelentett Király Károly ügyéről a Reuter és a UPf hírügynökség. 24-én cikket közölt az ügyről a londoni Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung, bemondta az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió. 25-én a párizsi Le Monde közölt róla cikket. Az amerikai sajtót ^ mint az erdélyi ügyben mindig nehezebb volt megmozgatni, de 30-án már a Washington Post is foglalkozott Király Károllyal rendkívül jól tájékozott cikkben. Király Károly lenyűgözően bátor gesztusának felmérhetetlen jelentősége van. Azt adta, amire a legnagyobb szükség volt, hiteles, jól tájékozott hangot Románián belül-GRETA GARBO NEVE Az egyik amerikai hetilap legutóbbi számában valaki azt a kérdést vetette fel, nem Gabor volt-e Greta Garbo eredeti családi vagy művészi neve. A lap szerkesztője a kérdésre igen érdekes választ adott. Greta Garbo, a kiváló svéd-amerikai filmcsillag családi neve valójában Gustaffson volt. 1906-ban Stockholmbai született, ott aratta első színpadi sikerét is, mint táncosnő Tehetségének felismerője, Stiller Mauritz azt kívánta tőle hogy a Gustaffson családi név helyett vegyen fel valamilyen művésznevet, olyat, amilyen a színjátszás tétén vonzóbb lesz. Greta ekkor több név közül válogatott. Ezek között a nevek között szerepelt a Gabor név is, ameV kétségtelenül a magyar Gábor keresztnévvel azonos. Stille Mauritz igazgatónak azonban ez sem tetszett. Greta az > kedvéért vette fel a helyett a "Garbó” nevet, amely ugyan azokat a betűket (hangzókat) foglalja magában, mint i Gábor név, csak az r betű került a név végéről a név kö zepcre. Amikor a liatöl színművésznő a Gabor névvel kísérle tezett, eredeti keresztnevét is megváltoztatta, teljes művész neve Mona Gabor lett volna. A Garbo művészi név felve telekor eredeti keresztnevét megtartotta, így lett az a merik fi filmszínészek közt a leghíresebb Greta Garbo , aki a svél királyi szirti akadémia elvégzése után első fihnszerepót is t svéd Gösta Beding című filmben, 1923-ban játszotta Dolina grófnőt alakította, de 19 éves korában már Holly woodban kapott szerződést. Első amerikai filmje “The Torrent” címmel 1926-bai készült el. Ezt követte 1950-ban az Anna Christie , 1932 ben a “Mata Hfiri”, 1933-ban a “Queen Christina , 1935 ben az Antia Karenina ”, 1939-ben pedig a Ninotchka. Rokonszenves arcélével, méz-színű hajával, nagy két szemével és titokzatos, igéző mosolyával nézőit, hallgatót világszerte meghódította. 35 éves korában már művészetinek csúcsára érkezett s ekkor, 1941-ben váratlanul s a nékül, hogy elhatározásának okát megadta volna, visszave nult. Azóta immár 37 év telt el, azok azonban, akik láttát a filmen, még ma is élénken és elragadtatással emlékeznet vissza rá. Művésznevének titokzatos magyar vonatkozása ezt a visszaemlékezést bennünk, magyarokban, bizonyára érthtően erősíti. ről. Megerősítette mindazt, amivel a román rezsimet vádcják. Gesztusának önfeláldozó volta pedig a nyugati sajtit is képes volt közönyéből kirázni. Megrendültén hajiunk meg Király Károly bátorsági. becsülete, emberi nagysága előtt, aki ^ mint vezető almiban levő erdélyi magyar elsőnek emelte fel tiltakozó szívót népe érdekeben az erdélyi magyarság elnyomása ellei. Király Károly internálása. A bukaresti rezsim nem késett sokáig a megtorlással. Miután Király leveleit gyors egymásutánban közölték a nyugati lapok, beidézték a párt Központi Bizottságához. Árulónak nevezték, perrel fenyegették, és arra próbálták kényszeríteni, hogy leveleit a CIÁ és a Szabad Európa Rádió hamisítványainak nevezze. Király kitartott igaza mellett és elutasította a követelésekei Ezalatt példátlan tömegű román titkosrendőr szállta meg Erdélyt. Csak Marosvásárhelyre, Király Iakóhel yére, ezrtt küldtek. Házkutatások százait tartották, emberek tízezret figyelték. Királyt erőszakkal Karánsebesre internálták, feleségével és 5 hónapos gyermekével, hogy elszakítsák baráti környezetétől, s elszigeteljék. Megkapták pontos címét is. ACHRR abban a pillanatban működésbe lépett. Azonnal felhívta több világlap belgrádi tudósítóját, külön Londonban a d imes szerkesztőségét. Ennek eredményeként március 1-én három nyugati újságíró jutott el Király Károly lakásához, és a három újságíró kerek négy óra hosszáig beszélgetett vele a konyhaasztal mellett. A beszámoló másnap már meg is jelent, éspedig az International Herald Tribune első oldalán, továbbá a Washington Post-ban. Ennek a lapnak a szerkesztősége az első oldalon felhívta a figyelmet a lap belsejében levő beszámolóra. A londoni Times-is közölt riportot. A Király-akció hatásaként rendkívül megélénkült a politikai élet: a RKP Központi Bizottságának Politikái Végrehajtó Bizottsága március 7-én ülést tartott, ahol a kommunista párt legmagasabb tisztségviselői sorában számos leváltásra, áthel yezésre került sor. Ezekből elsősorban Ilié Verdet, a Központi Bizottság titkárának az áthelyezése érdekes, a kormány első minisztere első helyettesének és az Állami Tervbizottság elnökének a tisztségébe. (Előre, márc. 9.) (Ilié Verdet volt az, akihez Király Károly első, eredménytelen memorandumát intézte.) Az ülést követő felmentéséről és kinevezésekről szóló elnöki rendeletnek érdekessége még, hogy abban 21 magas rangú kormányfunkcionárius szerepel, akik közül egyetlen magyar sincsen. Ez jellemző árra, hogy a magyarok mennyire nincsenek képviselve az állam vezetésében. Összehívták csaknem valamennyi, magyarok által is lakott megye magyar nemzetiségi dolgozóinak megyei tanácsát is. Az államhoz és párthoz való lojalitástól csepegő felszólalások után valamennyi a hivatalos politikai helyesléséről hozott határozatot. Az üléseken résztvett az illető megye pártbizottságának titkára is. Feltűnő, hogy a magyarlakta megyék pártbizottságának titkárai mind románok. Bukarestben március 14-re összehívták mind a magyar, mind a német nemzetiségi dolgozók tanácsát. A nyugati sajtóban nagy visszhangra talált Király Károly-féle írások hatásának ellensúlyozására mindkét tanács külön-külön ülésén határozatot hozott, amelyben teljes megelégedésüket fejezték ki Románia nemzetiségi politikájával”. “,Köszönetüket is hangoztatták az állammal és a párttal szemben a gondoskodásért, amiben a kisebbségeket részesíti”. Az ülésen az államelnök és pártvezető is beszélt. A magyár dolgozók tanácsának elnöke, Péterfi István, visszautasította Király Károly állításait és azt “az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. Ultra reakciós, neofasiszta, revizionista és imperialista kísérletnek nevezte, amely nemzett és soviniszta mérgezett fegyvereket használ. KÖNYVISMERTETÉS: Seres József: ÉVSZAKOK NÉLKÜL (versek) Seres Józsefet a költőt és szobrászt régen ismerem. A kanadai költők egyik legtehetségesebb tagja. Modem költő, mint ahogy'szobrásznak is modern. Verseit számozza. Egyégy gondolat egy-egy számot visel. Szobrai torzók, szimbolikus forma, kőbe, vagy bronzba örökített mozgás. Szeretem a moderneket, ugyanakkor félek a túlzó modernektől. Serest nemcsak szeretem, csodálom is, akárcsak Mózsit, vagy Zast. Élvezem gondolatait, rengeteg mondanivalóját, szóbavésett megállapításait. Ha nem tudnám, hogy szobrász, akkor is szóalkotásaiban gyönyörködnék. Ritka ez a tulajdonság az írók és költők családjában. Ki írhatná Iáttatóbb szóábrában a őszinteséget”? “. .. az őszinteség maga a rend miért hazudnék neked" akkor én ki villám cikkanásában nem de annak fényinél / tükörömben látom önmagamat.. Gondolkozzunk egy percre a megállapítás utolsó két soránál: ha a villám fényét vallaná, nem lenne ŐSZINTESÉG. Tovább megy: a tükör pillanatnyi felvillanásában látja önmagát. így éri el az abszolút ŐSZINTESÉGET. ha megtalálod azt mit én akartam s ezeréves tegnapok tarka vén 7 / ködfoltos sikátorában vár a fény csak hallgass ^ nem makacsul de szórakozottan v / úgy illik annak ki nem tudja meg a HOLNAPOT és örül hogy MINDENT magában hordhatott MA reggelig A költőt a fény várja. Egyszerűen tudomásúl veszi. Örül annak, amit magáénak tudhat. Végessége tudatában, mint mikor a márvány megszabja az alkotás méretét. Bölcsessége: a “nem makacsul, de szórakozottan életszemlélet. Vagy előttem az évszakok nélküli témája. “. . . megposhadt tengervíz kis palackba zárva úgy marad száz évig ezerig talán ele az ÓCEÁN jön égyre közelebb már itt kopog börtönöm falán jé/ f sisterg zuhog I § pereg habzik j lélegzik ! vezekel f / >■ boldogan vele teszem én is a legszabadabb csepp Mi a költő? Sok definíciót olvastam már, de ilyen fenségesén még sosem írták meg; a legszabadabb csepp. Én ezt a költőt köszöntőm Benne. Néha a Gondolat monumentális ábrázolóját, néha zsirkő Iágyságú szavak szépformálóját. Seres Jóáséf negyvenes éveiben jár. Befutott nagynevű költő első kötettel. Bizonyítja, hogy nem a kötetek száma fémjelez. A rendkívül ízléses vászonkötésű könyv a H&H Graphics Ltd. cég kanadai nyomdájában készült. Az előszót egyik legnagyobb költőnk, Tűz Tamás írta hozzá. A kötetet a szerző szobrai díszítik. A felvételek Dózsa Csába fotóművész munkái. Megrendelhető a szerző címén 8,50 $ előzetes beküldése mellett. Joseph Seres, 100 Spadina Rd. Apt. 1108, Toronto, Ont. MSR 2 1 7. Ajánlom a magyar könyvolvasó tábor igényesebb rétegének. S. Koósa Antal KATOLIKUS EVANGÉLIZÁLÁS SZÜKSÉGES A római katolikus püspöki kar országos konferenciáján, május 3-án, Chicagóban Hurley T. Francis anchoragei érsek, mint az evangélizálás bizottságának feje, arra mutatott rá, milyen nagy szükség van a katolikus hívek közt is a protestánsok körében eredményesen alkalmazott evangélizálásra, tehát a katolikus hitvallás tanainak tömeggyűléseken történő hirdetésére és ismertetésére. Az érsek megállapítása szerint az ország 18.000 egyházközségének hitéletét egy katolikus Graham Billy tudná igazán megújítani. Sheen J. Fulton érsek, aki az 50-es években a távolbalátó ernyőjéről hirdette a katolikus vallás és erkölcs igazságait s talán a legismertebb katolikus főpap az egész országban, nagy helyesléssel fogadta Hurley érsek bejelentését, amely szerint kilenc egyházi kézben lévő távolbalátó Ieadón hamarosan megindul az evangélizálás, amelyben a papokon kívül a vlágiaknak is részt kell venniük. Az evangélizálás elsődleges célja, hogy az ország 48,900.000 katolikusa közül az az Egyházzal szemben közömbössé vált 12 milliót visszatérítse s a lehetőség szerint új híveket is szerezzen az ország 216,817.000 főnyi lakosságának abból a 80 milliót magábafoglaló részéből, amelyik semmiféle egyházi szervezethez sem tartozik. Meg kell jegyeznünk, hogy Hurley érsek adatai eléggé meglepőek, mert az 1977. év derekáról származó adatok szerint az Egyesült Államok népességének 66%-a protestáns, 26%-a katolikus és 3% zsidó, így 5%-a marad más más vallási szervezeteknek vagy azoknak, akik sehová sem tartoznak. Amerika népessége 216,817.000 lélek, ennek 5%-a tehát 10,840.850. Ebből viszont világosan látható, milyen sokan nem tartoznak saját vallásuk szervezetéhez. A PILLÉR írta: Kemény Júlia Az időálló építkezés alapja az, hogy a tervező, az építész maradandó alapra építse fel építményét, akár házat, akár hidat, akár mást. A pillér az, amelyre az épület reán^hezedik. Természetesen ugyanez a helyzet a neveléstanban és pedagógiában, mert ha nem készítjük elő a me gfelelő lelki, szellemi és morális alapot, akkor a nevelésnek és oktatásnak nincs sem alapja, sem foganata. Ha belemélyedünk az elmúlt századok történelmébe, nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy a társadalom fejlődésének és fennmaradásának alapja a család! A család az a pillér, amelyen nemzetek élete állt, vagy bu kotf. Urie Bronfenbrenner, a Cornell egyetem pszihológiai professzora, arról nyilatkozott, hogy olyan változások £oha nem állottak be nemzetek életében, még háborúk, depressziók és árvizek idején sem, mint éppen napjainkban. A híres tanár aggódik és figyelmezteti a nemzeteket, hogy mi éppen úgy eltűnhetünk a világ süllyesztőjében, mint a régi Róma i^s Görögország. Megfigyelésének eredményeképpen azt látja, hogy a nagy családok felbomlanak. Rámutat arra, hogy ajz amerikai gyerekek egyhatoda nő fel egy szülővel, aminek oka vagy válás, vagy elkül önülés. Ilyen esetekben az anyunak vagy apának, aki kenyérkereső, nincs ideje a gyermekkel foglalk ózni. Nagy veszély a fiatalkori bűnözés növekedése, a fiatalok szellemi fejlődésének csökkenése, a brutalitás az iskolások között. 1 i — Az amerikai iskolában, nem taníthatnak egyéLet, mint Írást, olvasást, számtant, mert minden más a családról és az egyházra tartozik. De az egyház és a család már nem tud hatást gyakorolni a gyermekekre, akik társadalmilag ellenőrzés nélkül nevelődnek. — Ezért, i—i mondja Bronfenbrenner professzor, >— a gyerekek nem tanulnak meg a házban dolgozni, ellenben megtanulnak magányosan élni, mert nem élhetnek mással, csak egyik szülőjükkel. Amerikában ma közel 21 százaléka a háztartásoknak egyetlen emberből áll, ami több mint 7 százaléka az 1960-as statisztikai kimutatásnak. Dr. Paúl C. Glück, a statisztikái hivatal senior demografikusa megállapítja, hogy 1970 és 1976 között 16 százaié kkal emelkedett az új háztartások száma, azonban az egyszemélyes háztartások 40 százalékkal emelkedtek. Bronfenbrenner tanár azt mondja, hogy elveszett a régi amerikai barátság. Az az idő elmúlt, amikor valakinek sok barátja volt. Azelőtt a szomszédok összeálltak és segí tettek egymásnak a munkában, ez ma már ritka dolog. Az embgrek ridegek, zárkózottak és önzők lettek. Rossz hatással van egyesekre a TV is. A családi életet vagy idejétmúltnak, vagy meseszerűnek tünteti fel. A professzor azt mondja, hogy társadalmunk pragmatikus és mi bizonyítékokat keresve nézzük a tényeket és kénytelenek vagyunk belátni, hogy “valami nincs rendben! Ideje lenne annak, hogy a szülők és tanerők összefogva tegyenek valamit a fiatalokért. A pedagógus véleménye szerint ez a mai állapot tönkreteszi társadalmunkat és azt ajánl ja, hogy a tanerők és szülők együttesen próbálják a helyzetet megjavítani, — mielőtt késő . ,. Sajnos azt nehezen érhetjük el, hogy az elvált szülők gyermekeit családiassá neveljük, de az a szülő, akinek házában a gyermek nevelődik, mutasson minél több szeretet és> megértést a gyermek iránt, aki nélkülözi másik szülőjét. Rendkívül nehéz egy dolgozó anyának, vagy apának időt szakítani arra, a fenntartás és a háztartás munkálatain kívül, hogy gyermeke életét figyelemmel kisérje, de ha elhanyagolja azt, hogy érdeklődést mutasson a gyermek baráti köre, iskolája vagy érdeklődési köre iránt, annak súlyos követkeményei lehetnek. Igaza van Bronfenbrenner tanárnak, hogy a családi élet az a pillér, amelyre országunk jövőjét felépíthetjük és ez olyan életbevágóan fontos, hogy megér minden áldozatot. Iskol ás gyermekeink az elmúlt évtizedek alatt nem mutattak sok érdeklődést a mechanikai csőtechnikái haladás terén. Túlságosan sok a televízió, a sok szeksz és krimi kérdés, amely elvonta figyelmüket a technikai kutatás kérdéseitől. A sok elvált és különvált szülő ezen nem tudott változtatni, ellenben a természetes haladás megmutatkozott. Amióta tudósaink, felfedezőink és gyáriparunk felfigyelt a naperőneh felhasználására és ezt az erőt szolgálatunkba kívánjuk állítani, mind több iskolásgyermek foglalkozik szabad idejében a naperő kutatásával. "/• Gomba módra sokasodnak a tizenéves tudósok, akik közül a Caloosahatches River Basin fesztiválján bemutatkozott a 13 éves Michel Coursin és a 12 éves Barbara Herzog, akik saját felfedezésű és saját készítményű, naperőre beférfdezett kályháikon sütöttek süteményeket. Talán nem sikerült teljesen a kísérlet, mert véletlenül felhős volt az idő, mégis elég maga a tény, hogy az iskolásgyermekek idejüket és képességeiket a fejlődés és haladás szolgálatába á IlítfáL Daniel Carlson 13 éves iskolásfiú is büszkén mutatta be solar tűzhelyét és a déli államok ifjúsága lehet a napsugár és hő jövőjének kifejlesztője. Nem kívánjuk felsorolni az összes diákok nevét, akik kísérleteznek a naperő hasznosító sával, de jelentős számú az iskolások között, akire még nagy jövő várhat. AZ ELNÖK SZAVAI * ITT —< Felülvizsgáltam számos börtönt és tudom, hogy *a rabok azok közül kerültek ki, akiknek nincs befolyásuk és akik szegények! ^ idézi az elnök szavait Patrick Bucha nan, szindikátusi tudósító. Egyben megkérdezi, mit jeí^fit ez az értelmetlen mondat? Ha a befolyásmentes és szegény emberek ártatlanok, miért nem ad az elnök kegyelmet nékik, mint ahogy a katonaszökevényekkel tette? Ha pedig bűnösök, akkor éppen odavalók, ahol jelenleg vannak. 4- zárkájukba. És — jegyzi meg a tudósító, hála Istennek, hogy ők "befolyás nélküliek és nem rabolnak az utcán, nem követnek el erőszakot, nem garázdálkodnak és nein gyilkolnak. Az amerikai börtönökkel az a probléma, hogy nem elég népesek — véleménye szerint, mert száz bűntény közül csak egy végződik letartóztatással, vádaláhéfyézéssel, ítélettel és szabadságveszéssel. Ha börtöneinkben a bűnözők számát legalább duplájára emelnék, akkor társadalmunk élete talán biztonságosabb lenne azoktól a befolyás nélküliektől és szegényektől, akiknek a börtönét az elnök látogatni szereti. , ____________ u s. oldal: MAGYAR CHFSÁg
