Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-06-08 / 22. szám
VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 22. SZÁM. 1978. JUNJlS 8. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cen* ERDÉLYÉRT Ez év márciusában Sisa István tollából Arccal Magyarország felé” címmel feltűnést keltő cikk jelent meg több észak-amerikai magyar újságban. A szerző megállapítása szerint elérkezett az idő arra, hogy a külföldön és otthon élő magyar írók közös frontot alkossanak Magyarország társadalmának és kormányának felrázására Erdély védelmében. E javaslat erős visszahangra talált az amerikai konti nensen élő magyar írók és költők körében, akik közül elsőkként Flórián Fibor és Wass Albert karolta fel az eszmét. Elsősorban az ő támogatásuk hatására született meg az alábbiakban szószerint közölt üzenet. Az emigráció történetében ez az első eset, hogy az amerikai kontinensen élő Íróink együttesen szólalnak meg r— félretéve ideológiai és személyes ellentéteket — a magyarságmentés szolgálatában. Lapszerkesztők, publicisták és szakírók bizonyos, pusztán gyakorlati meggondolások miatt nem szerepelnek az aláírók között. Értesülésünk szerint az Európában élő magyar írók és költők is hasonló értei mű kiáltványt készítenek elő, csatlakoznak az Észak-Amerikában megindult kezdeményezéshez. Üzenet Erdély ügyében Magyarország írástudóihoz SZÓLALJATOK, VIRRASZTÓK! A népek múltja arra tanít, hogy életképes csak olyan nemzet lehet, amelynek fiai közös veszedelmek idején minden nézeteltérést feledve testvéri egységbe forrnak. Ezen a tanításon okulva fordulunk most hozzátok, magyar írók és költők, nemzetünk életének virrasztói. Immár egy emberöltő telt el azóta, hogy a történelem hullámverése idegen partokra sodort bennünket. Akarva, nem akarva hazát cseréltünk ugyan, de Trianonban részekre szaggatott, I 5 milliós fajtánk sorsát mindenkor féltő aggodalommal kísérjük és ha bárhol szenvednek magyarok, az nekünk is fáj. így érzünk most is, amikor ítéletidő tombol Erdély felett, ahol élethalál harcát vívja népi fennmaradásáért csaknem három millió testvérünk. ■ M indezért a Román Szocialista Kéztáisaság kormánya lelelős, amely a jelek szerint elhatározta a romániai magyar kisebbség teljes felszámolását. I örténelemhamisító propagandával, épületek, emlékművek tervszerű lerombolásával, könyvtárak, levéltárak és múzeumok elkobzásával és az ott talált történelmi anyag megsemmisítésével folyik az irtódhadjárat, hogy Erdély ezer éves múltjának még a nyomait is eltörölje. Annak az emléke ellen törnek, ahol népünk jogot és szabadságot tisztelő lelkiségéből fakadt az emberi históriában először a va Másszabadság gondolata. Ahol írók, tudósok, szobrászok és festők maradandó alkotásai előbbre vitték évszázadokon keresztül a nyugati kultúrát, melynek eszméiből oly sajátos erdélyi műveltséget alkottak. Erdély magyar múltjának eltüntetése merénylet nemcsak a magyar, hanem az egyetemes emberi kultúra ellen is. A nagyromán gondolat megszállottjai hasonló eltökéltséggel vetették magukat a magyar jelen és jövő megsemmisítésére is. A magyar nyelv használatának fokozatos korlátozása, a magyar nyelvoktatás gyorsuló ütemű felszámolása, a magyar néptömbök erőszakos széttelepítése és önkormányzatuk teljes eltörlése olyan ijesztő jelenségei ennek a magyarság léte ellen folytatott céltudatos román hadműveletnek, amelyhez hasonlót ezen a földön nem tapasztalhatunk. A jövőellenes hadjárat legártatlanabb áldozatai a magyar iskolás gyermekek. Nemcsak olyan történelmet kell tanulniuk, amely szégyenérzetet kelt bennük rriagyor származásuk iránt, hanem brutálisan bántalmazzák is őket, Ka anyanyelvükön szólalnak meg ott, ahol ez tilos. A felnőttek ellen folyó megfélemlítés a kínzásoktól és gyilkosságoktól sem riad vissza. Erdély, az egykori tündérkert , a magyar siralmak völgyévé hanyatlott. * * * A szétszórtságban élő másfél milliós magyarság az elmúlt években minden tőle telhetőt megtett, hogy az Erdélyben folyó magyar tragédiára felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét. New Yorkban és Washingtonban ismé; telten ezrek tiltakoztak és az Egyesült Államok törvényhozásában számosán felszólaltak a romániai magyarság elnyomása ellen. A nyugati világlapok is gyakran és feltűnő helyen foglalkoznak az Erdélyben folyó kulturális népgyilkossággal. Az ellenállás hangja már Romániában is felmorajlik. Drámai bizonyítéka volt ennek Király Károly magyar kommunista vezető bátor kiállása, aki élete kockáztatásával hívta tetemre a román kormányt az erdélyi magyarságon elkövetett jogtiprások miatt. E lépésével közösséget vállalt több romániai magyar kommunista vezető is. Tiltakozásuk híre bejárta a világsajtót. Mit szól azonban mindezekhez a legjobban érdekelt fél — Magyarország? — I i tudjátok legjobban, hogy erdélyi testvéreink kálváriájáról az anyaország lakossága hivatalos forrásból mitsem hallott. Magyarország vezetői mindezicleig jobbnak látták a hallgatás függönyét leereszteni Erdély haláraira. Ha van olyan eset, mikor a némaság égbekiált, akkor ez az. Akármi legyen is a hallgatás mögött, úgy érezzük, lióg'y TERJED A JÁRVÁNY Nyugat-Berlinben a bíróság április 1 óta terrorista bűnügyeivel foglalkozik. Az egyik vádlott, Fritsch Rónai hivatalból kirendelt védője, Hohla Dietmar ellen májé 31-én olasz módon végrehajtott merényletet követtek e" Amint lakásáról távozott és gépkocsijához közeledett, géf kocsi rohant el mellette, amelyből térden lőtték. Szerencséi az ügyvédnek nem történt komolyabb baja. Kórházi keze lésben részesítés után távozni tudott. Néhány órával később egy másik terrorista vádlót Vogel Andreas hivatalból kirendelt ügyvédje, Krumm heuers Eckhard a rendőrségi épület előtt parkolt kocsijána első tengelyén bombát fedezett fel, amelyet a rendőrsé bombaszakértő különítménye még idejében eltávolított. Fritsch és Vogel ellen az a vád, hogy a közé a ha terrorista közé tartoznak, akik 1974-ben égy bírót meggyil koltak, a keresztény demokrata párt egyik vezetőjét pedi 1973-ben elrabolták. Az utóbbi, Lorenz Peter, Nyugal Berlin polgármesterségére pályázott és csak akkor szabadul ki, amikor a 'Június Másodika Mozgalom hat bebörtön zött tagját szabadlábra helyezték. A mozgalom tagjai az óta nem követtek el újabb bűncselekményt. A négy évvel ezelőtt meggyilkolt Guenther von Drenk mann nyugat-berlini főbírót valószínűleg szintén csak e akarták rabolni, a terroristák szándéka azonban feltehetőéi a főbíró ellenállása következtében meghiúsult. A most folyó bírósági tárgyalás előreláthatólag mé| egy évig elhúzódik, mert vagy 600 tanút idéztek meg rá A kilenc vádlott közül négy még mindig szabad. Hárma közülük el sem tudtak fogni. Mindhárom nő: Plambeck Ju lianne, Viett Inge és Roll nick Gabriele. A 34 éves Meye 1 illt május 27-én két nő mentette ki Nyugat-Berlin legszi gombban őrzött börtönéből, ahol ügyvéd ekként jelentke/ tek. Az a feltevés, hogy a két ál-ügyvédnő a három női vádlott közé tartozott. A további három vádlott, aki őrizetben van: a 31 íves Reinders Rault, a 26 éves Klopper Gerald és a 34 eyes Teufel Péter. A nyugat-németországi törvények értelmében mindm vádlottat legalább két ügyvéd véd. Ezek közül az egyiketa bíróság rendeli ki, a másikat a vádlott maga választhatja A jelenlegi bűnvádi perben eddig 21 ügyvéd mű ködk közre. HALÁLRA ÍTÉLTÉK A zairei hadbíróság május 27-én vonta felelősségre a Kolwezi környékén lévő réz-, cink- és kobalt-bányák véddmére hivatott haderő parancsnokát, fshikeva brigadéros ábornokot. A vád szerint a kormánycsapatok a kolwezi síkosság ezreit védelem nélkül hagyták, a jól megszerveztt lázadók megérkezése előtt elmenekültek. A hadbíróág 1 shikeva tábornokot gyávaság címén halálra ítélte. Az dítélt tábornok fellebbezett és egyúttal kegyelmet kért. ☆ ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆■tó a/ nem szolgálja többé az egyetemes magyar érdekelet. Megértjük, hogy az otthoni kormányzatnak a Szovjetuiió érdekeihez kell igazodnia és ,a szomszédos szocialista országokkal is fenn kell tartania a szolidaritás látszatát, — Je amikor magyarságmentésről van szó, akkor az önvédelmi ösztöne mindenekelőtt való. Elérkezett az idő, K ogy az anyaország is ráébredjen végre magyarmentő kötelességére. A riasztás elsősorban az írástudókra vár. Jól tudjuk, hogy többen közületek már élek óla végzik ezt a feladatot. Hangotokat azonban csak a nagy többség csatlakozása erősítheti fel. Szólaljatok meg miidnyájan, hogy ország-világ Katija tiltakozástokat! * * * Egy emberöltő folyamán először és talá n utoljára szólunk hozzátok, az anyaországi derékhadhoz, mint a mag/ar írás amerikai partokra vetődött szórványserege'. Mi továbbra is rendületlenül virrasztunk idekinn, ámbár földi vándorlásunk útján hosszabbodnak az árnyak és sokunk életének napja a láthatár felé közelít. Az idő és tér megszépítő meszszeségéből a köztünk lévő különbségek lassan elmosódnak már. Lelki szemeink előtt azonban egyre tisztábban felragyog az az eszmévé nemesedett jelszó, melyet legnagyobb hadvezér-poétánk vésett kardjával és tollával a magyar történelem égboltjára: NE BÁNTSD A MAGYART! Ennek az eszmének csillaga alatt mindnyájan, mindenkor és mindenütt egyesülhetünk. 1978 május havában. Aczél Tamás, Baku ez József, Esz terhás István, Fáy Ferenc, Ferdinándy Mihály, Flórián Tibor, Füry La/os, Györgyey Klára, Kannás Alajos, Kemenes Géfin László, Kerecsendi Kiss Márton, Kertész László, Koréh Ferenc, Könnyű László, Koósa S. Antal, Kossányi József, Makkai Ádám, Mózsi Ferenc, Németh Ernő, Oláh György, Rozanich István, Sisa István, Székely Molnár Imre, Thiery H. II ona, Tűz Tamás, Vitéz György, Wass Albert, Zas Lóránt. PÉNZÜGYI VISSZAÉLÉSEK OLASZORSZÁGBAN Színházi és politikai körökben egyaránt különös vihart keltett Pastorino Carlo szórakoztatásügyi miniszter nyilatkozata, amely 29 operaházi és színházi vezető letartóztatásáról tájékoztatta a közvéleményt. A letartóztatottak közt foglal helyett a 43 éves J omasi Lanza, a római operaház művészeti vezetője is, aki a kommunista értelmiségiek egyik vezetőjeként ismeretes. Őrizetbe vették a milánói La Scala operaház rendezési igazgatóját, Diaz Antonello Madaut és művészeti igazgatóságának titkárát, Sighi Silviát. Porcile Mariot, a nemzetközi Nervi Ballett ünnepségek építészét Genoában fogták le, amint éppen vonatra akart szállni. Bonavolonta Nicola művészeti igazgatót a szardíniái Cagliari operaház irodájában tartóztatták le. A kommunista párt egész váratlanul a letartóztattol szín- és operaházi szakemberek védelmére kelt. Azzal érvelt, hogy azok jobboldali manőverezés áldozatai s a letartóztatásukkal elkövetett hiba azonnali kiküszöbölését sürgette. Az országgyűlésen viszont a keresztény demokrata párt vezetői a jobboldali nemzeti demokratákkal együtt a színházi vállalatok hibás pénzügyei miatt a kommunista művészeti vezetők ellen indítottak heves támadást, ami politikai szempontból idézhet elő kényes helyzetet, miután a kommunista párt is a koalíciós kormány támogatói közé tartozik. Maguknak a letartóztatásoknak politikai hátterük nincs. Fico Nino, az országos főügyész helyettese azért rendelte el a letartóztatásokat, mert. az őrizetbe vett vezetők súlyosan megsértették azt az 1967-ben hozott törvényt, amelynek értelmében a szín- és operaházak művészeit kizárólag az állami tehetségkutató ügynökség alkalmazhatja. A szín- és operaházak igazgatói ennek ellenére a maguk hatáskörében szerződtettek meg nem engedett magas fellépti díjak ellenében neves, nem egyszer külföldi művészeket, akiknek, mint például az amerikai Yerrett Shirleynek és a spanyol Caballe Montserratnak, fellépésenként "5-7 ezer $-t is kifizettek. Az opera- és színházak nem állami, hanem helyi közigazgatási kezelésben vannak, így 1975 óta kommunista irányítás alá kerültek, az országos kormányzat azonban ezeket az intézményeket igen jelentős összegekkel, évente mintegy 80 millió $-raI támogatja, ezért a szín- és operaházak pénzügyeinek intézése országos szempontból sem közömbös. A letartóztatottak ellen az a gyanú is felmerült, hogy megvesztegetésekben vettek részt. MENEKÜLNEK A FEHÉREK A zairei Kolwezi környékén a nyugalom teljesen helyreállt: a francia és belga ejtőernyősök vagy 2500 külföldit menekítettek el az Angolából megrohant bányavidékről. A visszamaradt 500 belga ejtőernyős Lubumbashiba repült, hogy ott segíthessen azoknak a fehéreknek, akik esetleg távozni óhajtanak az országból. Lubumbas Kit a gerillák nem támadták meg, a környékén lakó 4-5 ezer fehér közt azonban még mindig aggodalom uralkodik’. Eugen Ritterweger de Moor belga követ szerint azok a külföldiek (fehérek), akik távozni akarnak, minden támogatást megkapnak, az ejtőernyősök közreműködése azonban már olyan természetű, mint korábban Kolwezi környékén volt. miután itt és most már úgynevle/.ett kiürítésről nem lehet szó. A francia külügyminisztérium Párizsban ugyancsak megerősítette a fehérek menekülésére vonatkozó hírt. Néhány tucatnyi asszony és gyermek távozásáról tudtak, tömeges elszállításról európai repülőgépeken sem a francia külügyminisztérium, sem az ottani belga követség nem értesült. A zairei Vöröskereszt megállapítása szerint Kolweziban 720 embert öltek meg és közülük 132 volt külföldi (fehér). ■ A SZOVJET KEMEK BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNEK Chernayayev Petrovich Rudolf és Enger Aleksandrovich Valdik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének két magas rangú szovjet tisztviselője, az Egvesült Államok honv< 'délmével kapcsolatos katonai titkok megszerzése címén az Egyesült Államok illetékes bírósága elé került. Mindkettő életfogytiglani fegyházra ítélhető. A kémkedésben részt vett még Zinyakjn Petrovich Vladimir, a szovjet küldöttség harmadik titkára is, őt azonban felel ősségre vonni nem lehetett, mert diplomáciai mentesség védte. Körülbelül egy héttel ezelőtt el is hagyta az Egyesült Államok területét. Mint legutóbb közöltük, a három szovjet kém egy tengerésztiszt útján 20.000 $-ér! akart bizonyos adatokat megszerezni. A tengerésztiszt történetesen kémelhárító szolgálatot teljesített. ANGOLA MENTSÉGE Lopo do Nascimento, Angola miniszterelnöke, szinte a zairei megrohanás mentségéül, az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának a lefegyverzés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésén azza I vádolta Zairét, hogy komolyan veszélyezteli az afrikai államok biztonságát és a földrész lakóinak életét. A vádat Nascimento azzal támasztotta alá, hogv FEGYVERKEZIK A SZOVJET A NATO vezetői részére készült bizalmas tanulmány arra figyelmezteti az érdekelteket, hogy a Szovjetunió fegyverkezése a következő évtizedben ijesztő arányokban erősödik s fokozódik. A május utolsó hétvégén megtartott diplomáciai megbeszéléseken ennek megfelelően a NATO ellátásának növelését sürgették legalább olyan mértékben, hogy esetleges támadás adtán a NA1 O helyt tudjon állni nyugati őrhelyén. Magát megnevezni nem óhajtó bizalmas tájékoztató szerint a szovjet a következő években egyre jobban növekvő költségvetésének mindig nagyobb, jelentős részi t I fordítja majd hadműveleti és harcászati fegyverek, valamint I másfajta, legutóbb kikísérletezett harceszközök előállítására. | Ezek a tények, úgy látszik, a hiszékeny Carter elnököt is gondolkodóba ejtették, mert újabban keményebb kijelentéseket használ, mint korábban. f * ROBBANTÁSOK LONDONDERRYBEN Május 27-én késő este az északi-írországi Londonberry főpostájának rakodóhelyén öt tűzbombát robbantottak fel. Több postai és telefon-szolgálati teherautó megsérült, három “van tüzet fogott s ennek következtében mindhárom benzin tartálya is felrobbant. Csodálatos véletlen folytán senki sem sérült meg, meglepő azonban, hogy a különös támadás három nappal azután történt, hogy a brit csapatok megszüntették azokat az ellenőrzési állásokat, amelyeket még 1969-ben létesítettek a terroristák megfigyelése céljából. Ogy látszik, az intézkedés kilenc év eltelte után is ko rai volt. MEGBUKOTT A KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT Svájcban kilenc környezetvédelmi elgondolásoktól vezetett mérnökhallgató kezdeményezésére népszavazás elé bocsátották azt a javaslatot, hogy évenként 12 vasárnap minden benzinmotorral hajtott szárazföldi, légi és vízi jármú közlekedése legyen tilos. A szavazók a javaslatot óriási többséggel elvetették. A közönségnek ugyanis a kormánnyal, országgyűléssel és az iparvállalatokkal egybehangzóan az volt a véleménye, hogy az ország turistaforgalmának a javasolt közlekedési tilalom sokkal nagyobb veszteséget jelentene, mint amennyit környezetvédelmi előnyt hozna. Zaire szerződést kötött a nyugat-németországi Orbital Transport und Raketen AG vállalattal s ezzel bizonyos körök új gyarmatosító törekvéseinek adott lehetőséget. Ez a lehetőség szoros összefüggésben van a fegyverkezési verseny fokozásával is. A stuttgarti vállalat a különös váddal szemben arra hivatkozott, hogy közte és Zaire közt tisztán magánjellegű megállapodás jött létre, amely a vállalatnak kísérleti űrhajók útbaindítására ad módot a Shaba-tartomány tervletéről ugyan, de száz meg száz mérföldnyi távolságra a tartománynak attól a részétől, ahová a forradalmárok Angolában kiképzett csapatai betörtek. Nascimento persze hallgatott arról a katonai segítségről, amelyet Angola Kubától kapott, hallgatott az európai (belga és francia) mentőcsapatok kiküldésének szükségességéről is. E helyett * mintegy további mentségül arról beszélt, hogy Carter elnök valójában a NATO erejét óhajtotta fokozni dél-atlanti katonai szövetség útján, amely politikai és katonai eszköz lehetne a progresszív afrikai államok i— köztük Angola ^ ellen és a dél-afrik ai nemzeti szabadságmoz.galma kkal szemben. Ezek a mentségek pontosan elárulják azoknak a politikai törekvéseknek a fonákját, amelyeknek védelmében azokat Nascimento idézte. Régi közmondás: mindenki maga után ítél meg mást is. ■ MEG MERTE MONDANI Tanzania követe az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, Salim A. Salim Carter elnök állításai’ -nak igazolását sürgette. Az elnök ugyanis pár héttel ezelőtt Chicagóban meg merte mondani az igazat, ami már korábban sem volt titok, hogy az afrikai Zaire bányavidékének megrohanása Angolából kubai csapatok közreműködésével történt. Carter elnök azt is hangsúlyozta, hogy a megrohanásért mindkét országot súlyos felelősség terheli és hogy Kuba tulajdonképpen a Kremlin helyett járt el. Rodriguez Carl OS Rafael kubai elnökhelyettes tarter elnök nyilatkozatát a legteljesebb mértékben hamisnik minősítette, amely szemérmetlenül ismételt hazúgsáok -on alapszik. Továbbmenően arra szólította fel az Egyeülf Államokat, mutasson fel bizonyítékokat Kubának a z._rf4 harcokba való beavatkozására vonatkozóan. Az afrik: Swaziland követe, Maiinga ugyancsak bizonyítékok felkutatását sürgette, mert ^ szerinte — Carter alaptalan vajai negrendíthetik szavahihetőségét. Carter Hodding, mint a külügyminisztériunrszóvivője. Radriguez kubai elnökhelyettes magatartását a Igteljesebb mértékben elítélte, majd kijelentette, hogy az Eyesüh Államok Kuba zairei beavatkozására vonatkozó áhspontáért minden tekintetben helyt áll.
