Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-05-04 / 17. szám
'í 978-MÁJUS 4. MAGYAR ÜJSAG 3. dudái: Bajsay József: EMLÉKEZÉS A DÉLVIDÉK VISSZACSATOLÁSÁRA Ezen a napon a délvidéki magyarság otthon, és szerte a nagyvilágban a megpróbáltatásoktól megnemtörve, az igaz ügy győzelmébe rendítbetetlenül bízva, gondol vissza 1941 nagyszombatjára, amikor a Trianonban a hazától leszakított szülőföldjére virágesőbe bevonult a magyar honvédség. Szabadka, Zombor, Újvidék, Nagy-Kanizsa, Zenta, történelmének legszebb húsvétját ünnepelte. A vasárnapi szentmise végén 23 év után újra felhangzott a magyar himnusz. Mindenki boldog volt, egy új magyar feltámadást látva a sokat szenvedett, véráztatta bácskai földön. Délvidék magyar lakossága erre, a számára új tavaszt hozó, napra 23 év óta várt türelmesen, bízva istenben, bízva a magyar igazság győzelmében. Ezt a reményt a legnehezebb időkben sem tudta megtörni a mindenre elszánt és semmi eszköztől vissza nem riadó balkáni betolakodó. \ A két bécsi döntés csak fokozta a reményt. Ha a Felvidék és Erdély magyarsága részben visszatért, mért lenne kivétel a Délvidék? Hisz a háborútviselt, vörös bordák által feldúlt országtól olyanok ragadták el ezt a területet, kiknek erre semmi jogi alapjuk nem volt. A szláv elem csak 2-3 száz éve van jelen a Délvidéken és a lakosság zömét még ma is a magyarság alkotja. Ebben a bizakodó légkörben hideg zuhanyként hatott az 1940-ben aláírt magyar-jugoszláv barátsági szerződés, mely kizárta az egyetlen lehetőséget, a fegyveres megoldást. A szerbek Ígéretet tettek ugyan a magyar ajkú lakosság helyzetének a megjavítására, de mindenki tudta, hogy ezek csak üres szavak. A szerződés kétségtelen a magyar kormány és Teleki Pál miniszterelnök egyik legnagyobb politikai tévedése volt, mely közvetve, néhány hónap múlva öngyilkosságához vezetett. Az elkeseredést csak fokozta az 1941 március 25-én Bécsben aláírt szerződés, melyben Jugoszlávia csatlakozott a Tengely- Hatalmakhoz, s mely többek között biztosította Jugoszlávia területi integritását, mentesítette minden háborús áldozatvállalástól, és semlegessége jutalmául a görög Szaloniki kikötőjét helyezte kilátásba, Két nappal később azonban váratlan esemény történt. Az angolbarát Szimovics tábornok letartóztatta a Bécsből hazatérő Cvetkovics miniszterelnököl és Cincár külügyminisztert, nagykorúnak nyilvánította a 1 7 éves Péter trónörököst és felrúgva a két nappal előbb aláírt szerződést, angolbarát kormányt alakított. Ezzel a háború elkerülhetetlenné vált. Az események drámai gyorsasággal peregtek. Hitler még aznap, március 27-én, levelet írt a Kormányzónak, külön repülőn küldte Pestre, melyben azonnali katonai akcióra szólította fel a magyar kormányt, felajánlva az összes Trianonban elcsatolt Déli területek revízióját, beleértve Horvátországot és Fiúmét is, mely akkor már olasz kézen volt. Horthy kormányzó azonban a miniszterelnök rábeszélésére elutasította ezt a javaslatot, a barátsági szerződés erkölcsi elkötelezetségére hivatkozva. Pedig az 1943-ban megindult titkos béketárgyalások minden bizonnyal eredményesek lettek volna, ha Magyarország rendelkezik a Dalmát tengerpart felett, és talán minden másként történik. Sajnos a magyar kormány tétovázott s ezalatt a németek és az olaszok közös akcióba kezdtek. 1941 április 3-án gróf Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, öngyilkos lett. A világsajtó bőséges kommentárokban, napokon át foglalkozott az esettel, s a legkülönbözőbb politikai célokra igyekezték felhasználni, otthon és külföldön egyaránt. Azóta sok apróbb, nagyobb részlet tisztázódott, s általában az a vélemény alakult ki, hogy Telekit az angol külpolitika hajszolta a halálba, hogy a német-jugoszláv konfliktus előestéjén az angol külügyminisztérium közölte a londoni követtel, hogy amennyiben Magyarorsz.ág a Jugoszlávia ellen felvonuló német erőket átengedi, számolhat az angol hadüzenettel. A londoni követ erről szóló táviratát 1 eleki április 2-án este kapta meg. Az igazság azonban az, hogy ilyen fenyegetés angol részről nem történt, hisz Anglia nem volt abban a helyzetben 1941 tavaszán hogy bárkit is hadüzenettel fenyegessen. A távirat Barcza követ végzetes egyéni akciója, szándékos félrevezetés a kormány befolyásolása érdekében. 1941 április 10-én Zágrábban kikiáltották a lüggetlen Horvátországot, Ante Pavelics Usztasa vezér hazatért, s ezzel Jugoszlávia gyakorlatilag megszűnt létezni. A Délvidéken teljes káosz uralkodott. Szabadkán, Kanizsán a lakosság lefegyverezte a kisszámú helyőrséget s várta a rég óhajtott felszabadulást. A magyar kormányt immár nem kötötte a barátsági szerződés, hisz Jugoszlávia már nem létezett, s így 1941 április 1 1-én Horthy kormányzó parancsot adott a határon összevont magyar erőknek a déli részek visszafoglalására. A honvédség csaknem ellenállás nélkül vette birtokba Bácskát és a Muraközt, de Bánátot addigra már a német katonaság szállta meg, s ott német katonai közigazgatást vezetett be. A német külügyminisztérium hangoztatta ugyan, hogy Bánát Magyarországé, de azt már a később megalakítandó Donaustaat alapjának rendezte be. A visz szatért Bácskában és a Muravidéken a magyar kormány szociális reformokat léptetett életbe, rövid idő alatt helyrehozta a visszavonuló szer;b csapatok által okozott károkat, és sok új beruházásba kezdett, utakat, lakóházakat, középületeket építtetett, azonkívül Bácsba adott otthont a Bukovinából hazatelepített székelyeknek, s ezzel újabb értékes színfolttal gazdagodott. Sajnos, az események számunkra újra kedvezőtlenül alakultak. 1944-ben Bácskát először az oroszok, majd Titó partizánjai szállták meg, s rövid idő alatt a magyarok tízezreit mészárolták le. Minden délvidéki családból hiányzik va laki, egy apa, egy testvér, vagy mindkettő. Nem maradt más csak gyász és szenvedés, de a sok ártatlanul kiontott vér az égre kiált, az ősi Bács-i kolostor tornya kiállva a századok viharát, ma is óriásként, fenyegetően áll a róna felett, örök figyelmeztetésül a betolakodónak, s hirdetve a magyar élniakarást, hogy a sok kiömlött magyar vér újra a magyar feltámadásnak, a magyar újjászületésnek lesz a forrása. (Elhangzott április 11-én N. B.N. Északohioi Magyar Hangja Kossányi rádión Büszkeségünk: Ifjúságunk rádióadásán, melynek vezetője: T. Domhrády Dóra,) Bodnár Gábor: CSERKÉSZMUNKA A VILÁGCSERKÉSZETRŐL Mint eddig minden alkalommal, most is szeretnék néhány pillanatképpel a világcserkészet gondjaira rávilágítani. A régi neves szövetségek legnagyobb “fejfájása” a létszámcsökkenés. Ennek okait valamennyi érdekelt szervezet a maga portáján keresi. A vizsgálódások arra a biztató jelenségre mutatnak, hogy a fiatalság érdeklődése lényegében nem változott. A lemorzsolódás oka mindenütt a követelmények csökkentése körül keresendő. Csak ahol liberalizálták a cserkészkedés feltételeit, csak ott vesztették el érdeklődésüket a fiatalok. A cserkészettel kapcsolatos kísérletezések nem szűntek meg. A legutóbbi idők egyik érdekes próbálkozása Svájcban folyt. Úgy gondolták, jót tesz cserkészetünknek, ha megszüntetik a hierarchiát, a kantonális és a többi alsóbb szervezeti keretet. A gondolat tetszetősnek tűnt, de naivnak bizonyult. Általános fejetlenséget okozott. Most aztán keserves munkával próbálják a tévedést helyrehozni. Az Egyesült Államok cserkészete a közelmúltban döbbent rá arra, hogy túl sok hivatásos vezetőt alkalmaz. így a következő évekre egyik legfontosabb célként a professzionizmus nyűgétől való szabadulást tűzték ki. Egyébként a BSA, a világ legnagyobb cserkész szervezete (5 millió fő) nevét is megváltoztatta. Az eddigi elnevezésből : Boy Scout of America a * fiú ’ szót kihagyta. Ezentúl Scouting of USA néven működik. Ugyanakkor a 18-21 közöttiek ún. explorer munkájába leányok bekapcsolódását is lehetővé teszi. Hasonló elgondolások alapján a Boy Scouts of Canada is megváltoztatta szigorú elkülönülő álláspontját és az ún. venturer” korosztályba (14-17 év között) lányokat is felvesz. A kanadai lapok számos vezető véleményét közölték ezzel kapcsolatosan. Jórészük borúlátó. Fél az új képlettől. Nincs gyakorlatuk. Nem tudják, miként bonyolítsák le a 17 éves fiúk és leányok együttes programjait. A Girl Scouts of America ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy továbbra is csak leánycserkészek számára lesz hozzáférhető. Érdemes elgondolkozni azon, hogy mi már több, mint 30 esztendeje csak magyar cserkészet vagyunk lányok, fiúk számára egyaránt. A világ nagy cserkész szövetségeinek gondjai számunkra ismeretlenek. Ám igaz az is — hála a szülőknek, ,—■ hogy a magyar cserkészet általában fegyelmezettebb és erkölcsileg is nívósabb gyermekanyagot kap, mint az említettek. Amikor mások gondjairól elmélkedünk, nem mehetünk el szó nélkül a társ-emigrációk cserkészete mellett. Az exile szervezeteknél nincs sem létszámcsökkenés, sem más belső baj, mert változatlanul tartják a cserkészet eredeti alapeszméit. Érthető azért, hogy a befogadó országok szövetségei mind mélyebb kapcsolatokat igyekeznek velünk kiépíteni. Rájöttek, hogy nem különködő” “nemzetiségek” vagyunk, hanem megbízható támaszaik lehetünk. Ezt mérte fel az amerikai cserkészet is, amikor a 6 “exile nemzet képviselőiből tanácsot alakított, melynek súlyát legszemléltetőbben az mutatja, hogy gyűlésein az észak-amerikai főcserkész több ízben személyesen is megjelent. Mindent egybevetve. Erőnk és sikereink egyik titka továbbra is az, hogy nem liberalizálódtunk, sem oktalanul nem kísérleteztünk. NEVELŐ MUNKÁNKRÓL A hétvégi magyar iskolák száma folyamatosan növekszik. A legtöbb helyen ma már képzett'tanárok, tanítók működnek. Ez sokat könnyít a cserkészvezetők terhein. Mégis, a külföldön működő kb. 90 hétvégi magyar iskolából több, mint 50-et a cserkészet tart fenn. Az iskolákhoz szükséges tankönyvek tekintetében végső célunk az, hogy az elemi oktatás magyar!jellegű tudnivalói évi 32 tanítási napra feldolgozva, széles rétegek számára hozzáférhetők legyenek. így a külföldi iskolával párhuzamosan minden érdeklődő magyar gyermek elvégezheti á 8 elemi osztály magyar anyagát is. A tankönyvkiadás keretében az elmúlt évben megjelent a III. kötet. A 4. osztály anyaga ez évben kerül piacra. Jóleső érzés, hogy már felénél tartunk. Ebben a programban a torontói Iskolaszék társkiadói vagyunk, akiknek itt is megköszönöm értékes munkájukat. Az elemi oktatás fejlesztése mellett minden lehető eszközzel szorgalmazzuk a kiegészítő magyar érettségi vizsgákat. Fontosnak tartjuk, hogy külföldön felnőtt fiatalságunk ne csak alapfokon tudjon magyarul. Minél többen tegyenek kiegészítő magyar érettségit. Munkálkodjék minél több kiművelt magyar emberfő a magyarságért külföldön. Ez okból kötelességemnek tartom felhívni illetékeseink figyelmét a legtöbbször kényelmességből adódó tényre. Még mindig akadnak csapatok, ahol a segédtiszti vagy cserkésztiszti képesítéshez szükséges magyar érettségiket “ gyorstalpaló alapon szeretnék intézni. Csak akkor rendeznek tanfolyamot és csak azoknak, akik vezetőképző táborra készülnek. Vétkes és hibás felfogás ez. így az előkészület és a vizsga nyűg marad. Szerencsére mind több parancsnok gondoskodik rendszeres, állandó jellegű érettségi előkészítésről vezetőjelöltjei számára. Ám tanuljon és vizsgázzon a serdülő cserkész akkor is, ha később nem lesz belőle tiszti fokozatú vezető. Egyrészt, mert jó programban vesz részt, másrészt mert ennyivel is többet kap az életre a cserkészettől. Összefoglalva: Ne tartsuk az érettségi előkészítést tehernek, hivatalbeli kötelességnek. Váljék állandó és határozott programmá. Legyen követendő példa a Buenos Airesben nagyszerűen működő Zrínyi Kör, melynek vizsgái < a szakértők egybehangzó véleménye szerint — felérnek az otthoni érettségivel. Ugyanígy értékesek a sydneyi Seminarium Hungaricum vagy a clevelandi Magyar Iskola cserkész érettségi tanfolyamai, valamint a new-yorki csapatok rendszeres előkészítő kurzusai is. Ám amellett, hogy magyar elemi oktatást folytatunk, érettségi kurzusokat tartunk fenn; a magyar népi munkában elmélyedünk, vannak elhanyagolt területeink is. Ezek egyike a magyar olvasás. Az elmúlt esztendőt sajtónk a magyar írás esztendejé- j nek nevezte. Mikor az év végén lapjaink összegezték az eredményeket, valaki találóan azt a megpegyzést tette, hogy most pedig ne az írás, hanem az olvasás esztendejéről beszéljünk, mert íróink vannak bőven, de hányán olvassák őket? A többi “menekült” cs. szövetségek vezetői, akikkel tapasztalatcserére gyakran találkozunk, egyöntetűen panaszolják, hogy erősen gyakorlati síkon folytatták mindmáig munkájukat. Ennek most már nagy hátrányát érzik. Hiányzik a szellemileg fejlett utánpótlásuk. Irigylésreméltónak tartják, hogy mi a nemzeti kultúrát sokkal alaposabban, nagyobb felületen építjük be cserkészmunkánkba. Szinte csodálattal néznek a mi sokkal erősebben intellektuális jellegű cserkészmunkánkra. Noha az elismerés jólesik, tudjuk, hogy nekünk is sok hiányt kell még pótolni. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni arra, hogy ne csak testileg edzett, hanem magyar újságokat és magyar könyveket olvasó, szellemileg is igényes cserkészeink legyenek, akik nemcsak a mentőcsomót és a morzét ismerik, hanem képesek magyar betűből is töltekezni. NÉPI KULTÚRÁNKRÓL Köztudomású és társadalmunk el is ismeri, hogy az elmúlt 30 esztendőben a cserkészet nagyon sokat tett a magyar népi kultúra ápolása tekintetében külföldön. A negyvenes évek végén ez az irányzat soknak még annyira új volt, hogy legtöbbször viszolyogva, ellenségesen fogadták. Három évtized után úgy tűnik, sikerült a közönség ízlését átformálni. A népdalt, a népi táncot a magyarság széles rétegei szívükbe zárták. Ma már aligha képzelhető el magyar ünnepély népi műsor nélkül. Énekkarok, tánccsoportok alakultak. Nagyobbrészt kitűnő munkát végeznek. Megvalósult valami szép, s nincs mitől féltenünk ezt a kezdeményezést. Mint ilyenkor mindig, a cserkészet most is új szolgálatok lehetőségét kutatja. Ezért fordulunk most a népballada felé. Ez amellett, hogy a népköltészet remekeit viszi a közönség elé, sokkal kitűnőbb alkalmat ad a népművészetben való elmélyülésre, mint a népitánc vagy népi ének egymagában. A balladában beszéd, ének, tánc, mozgás változik. így nemcsak a közönség ízlését formálhatjuk magyarabbá, de a résztvevő cserkészek számára is nagyobb felületű tanulási lehetőséggel szolgáltathatunk. Énekeljenek az énekkarok zengő szívvel, táncoljanak a csoportok továbbra is lelkesedéssel. Ott is, ahol a táncosok csak részben, vagy egyáltalán nem magyarok. A magyarság népi értékei általuk már a külföld kultúráját gazdagítják. Mi pedig mélyüljünk el a magyar értékekben a balladán keresztül. Ezt a szolgálatot csak mi végezhetjük el. Magyarul nem tudók erre nem képesek. A regölés új útjait is át kell gondolnunk. A 20 év előtti nívós délamerikai regösmunka később Ausztráliában újabb csúcsokat ért el. Valamennyi tájegység anyagát alaposan sorravették. Azok mindegyikéről könyvet adtak ki. Új utakat keresve, régóta kísért bennünket az a terv, hogy a külföldi lehetőségeket felhasználva, gyakorlati regösmunkát végezzünk. Az első ilyen próbálkozás Buenos Aires-i cserkészetünk érdeme. Az északargentinai "Chaco” tartományban félévszázada elzártan élő magyar településsel teremtettek kapcsolatot. Ezt lehet és kell is folytatni a franciaországi vagy belgiumi magyar bányásztelepülések maradványai között, de éppúgy Saskatchewan-ban vagy W. Virginiában is. Hatalmas élménye lesz fiataljainknak, ha az öreg magyaroknak nyelvét, szokásait, valamint azok magyarországi eredetitől való eltérését tanulmányozzák. A Regös V F. több kiadvánnyal igyekezett ballada kincsünket népszerűsíteni. Most egy dél-amerikai cserkészcsalád bőkezűségéből, kiadtuk Muharay Elemér: Magyar játékszín című könyvét. Ezzel és további hasonló kiadványokkal szeretnénk létrehozni egy magyar műsor tanácsadó szolgálatot. Ez komoly segítsége lehet vezetői karunknak. Drága és amúgyis kevés idejüket ne töltsék versek keresésével, értelmes előadnivaló utáni kutatással. Egyébként ez a tanácsadó szolgálat a külföldi magyarság közízlésében is szépítő és építő szerepet tölthetne be. A SZÜLŐKRŐL ÉS MAGUNKRÓL A régi nagy cserkészszövetségekben tapasztalt létszám visszaesés okait keresve, a World Scouting c. újságban valaki így elmélkedett: A szülők közömbösségének egyik oka, hogy lényegében nem ismerik a cserkészet programját. A cikk azt javasolja, hogy időnként hívjuk meg a szülőket a mindennapi cserkészmunka megtekintésére. Ne csak beszámolókra, amik nyilvánvalóan kozmetikázott dolgok. Legyen időnként szülői este. Legyenek jelen az ünnepélyes avatáson, vagy amikor próba-jelvényeket oszt a parancsnok megérdemelten letett próbákért. Legyen a cserkészvezető és a szülő között közvetlen kapcsolat. Rendezzünk ún. tájékoztató előadásokat a szülők és támogatók számára. Elgondolkoztató? Vajon a magyar cserkészszülők, akiktől mi a legteljesebb odaadást várjuk, tudják-e, mivel foglalkozunk? Van-e fogalmuk a magyar cserkész próbarendszer mélységeirpl? Hallottak-e arról, hogy más szövetségektől minket két alappillér: a biblia és a magyar kultúra különböztet meg? Érzik-e, milyen sokat tudunk adni gyermekeik nek, ha ők is segítenek? Vajon nemcsak felületesen, kirándulás, táborozás, hasznos időtöltés alapján Iátnak-e bennünket? Nem vagyunk-e ebben mi is hibásak? Ne elégedjünk meg panaszaink hangoztatásával. Ne szidd a sötétséget, fogj gyertyát, s gyújts világot alapon nézzük meg, hogyan lehet ezen változtatni. Több ország cserkészetében évenként ismétlődő esemény az újra-regisztrálás. Ennek során a körzetek vezetői megjelennek a csapatoknál, s a szülők jelenlétében ünnepélyes keretek között adják át a következő évre szóló regisztrálási íveket, kiosztják az igazolványokat, kitüntetéseket. Bemutatják a régen működő fiúkat-lányokat. Ez egyben beszámoló a szülők felé a cserkészetről. Érdemes lenne megpróbálni nálunk is. Az utóbbi időkben több megkeresés érkezett hozzánk, hogy a magyar cserkészet ide, vagy oda lépjen be teljes tagságával. A lelkes beszervezőknek nehéz megmagyarázni, hogy mint neveléssel foglalkozó intézmény, nem csat-MOST JÖTTÜNK ERDÉLYBŐL! MEGHÍVÓ A Marosvásárhelyi Magyar Színház és a Maros Népi Együttes egy csoportja előadást rendez Detroitban és Windsorban. A műsoron szerepelnek: táncok, népdalok, népballadák, humor. Eredeti székely népviselet. A műsorban fellépnek: Birtalan Judith zongoraművésznő, Tóth Erzsébet szólóénekes, Szellyes Sándor szólóénekes, és Ádám Erzsébet szavaló-művésznő, továbbá Lőrincz Mária, Szőllősi János, Szász Hedvig és Tótfalusi Sándor szólótáncosok. Május 7-én, vasárnap du. 3 órakor a Szent Kereszt r.kat. egyházközség márvány-termében (8423 South Street, Detroit). Május 10-én, szerdán este 7:30 órakor a Mindszentv Elallban (Hanna és Marentette utcák keresztezésénél). Adomány $5.00, a helyszínen. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk a rendezőség. ANYÁK NAPI ÜNNEPÉLY A működésének 21. évét kezdő Magyar Iskola hagyományainak megfelelően az idén is megrendezi anyák napi ünnepélyét, de egy héttel anyák napja előtt, most vasárnap, május 7-én délután 4 órai kezdettel. Az ünnepély színhelye a város nyugati részén a Franklin Boulevard és a Lewis Drive sarkán lévő Franklin elemi iskola nagyterme lesz. A 12 számból álló műsort 5 óra tájban 10 perces szünet szakítja meg. A díszleteket és ruhákat Szigethy Attiláné, a színfalat Balunek Bél áné tervezte: a népi táncokat Temesvári András és felesége állította össze. Belépődíj elővételben (az iskola tanulóinál) 1 $, a bejáratnál 2 $. Ugyanott és ugyanakkor nagy könyvkiállítás és vásár is lesz (kedvezményes árakon és nagy választékkal). DISZDOKTORRÁ AVATOTT APÁCA A clevelandi John Carroll jezsuita egyetem április 24-én díszdoktorává avatta a 67 éves Tér ézia anyát, az általa 28 évvel ezelőtt alapított női szerzetesrend fejét, aki az indiai Calcutta városában végzett szociális munkájával világszerte általános megbecsülésre tett szert. Doktorráavatási ünnepélyén az egyetem tanári kara és hallgatósága mellett mintegy 1000 ember vett részt. Az alacsony termetű, sovány, erősen ráncos arcú szerzetesnő kedélyes anekdotákkal tűzdelt, rendkívül nagy hatású beszédet mondott, amely hallgatóinak jó részét könnyekig meghatotta. U. Terézia anya albán származású (az angol nyelvű lapok tévesen írták róla, hogy jugoszláv születésű), 50 év óta végez Calcutta szegény ne gyedében minden elismerést és csodálatot megérdemlő, eredményes szociális munkát. 1960- ban A szeretet Misszionárius Nővérei (Missionary Sisters of Charity) névvel külön szerzetesrendet alapított, amelynek ma 68 országban 1400 tagja működik (az Egyesült Államokban r— South Bronx és New7 York városaiban — is vannak a rendnek zárdái ). A rend Calcuttában 12.000 családot gondoz és tanított meg a születésszabályozás természetes módjára. Terézia főnökasszony rendtársaival együtt bélpoklosok rendszeres ápolásával is hivatásszerűen foglalkozik, India kormányának polgári kitüntetését is kiérdemelte. NAGY TETSZÉSSEL FOGADTÁK Eszterhás Joe és Stallone Sylvester nagyon jó hírveréssel alaposan beharangozott F.I.S. F. című filmjét április 26-án kezdték játszani Cleveland és környéke hat mozgó kepszínházában. A bemutató előadást a helyi filmkritika kedvezően, sőt kimondottan nagy tetszéssel fogadta. Ward Michael a Plain Dealerben a film meséjének ismertetése után a szereplők, elsősorban Stallone Sylvester alakítását csodálatra méltónak (admirable), élethűnek (believeablé) mondja s ennek következtében magát a filmet elsőrendűnek minősíti ( the film has elegant stature ). Jóleső meglepetéssel állapítja meg, hogy az előadás nyelvezetében sokkal kevesebb csúnya szó fordul elő, mint ahogy a filmben forrongó szenvedélyek közben a filmeken manapság szokott. A film felvételei az iowai Dubuque városában készültek, de cselekménye Clevelandben játszódik 1930 és 1950 közt. Főhőse a fiatal bevándorolt, Kovák Johnny, aki szak szervezetet szervez és közben rámenős fiatalemberből 3 milliós taglétszámmal rendelkező szakszervezet érett vezetője lesz. Pályafutása könnyen párhuzamba hozható Hoffa Jimmyével. Szerepét Stallone alakítja olyan elhitető elevenséggel, mintha csak a saját életét élné. Ward Mich ael külön elismeréssel nyilatkozik a film rendezőjéről, Jewison Normanról, aki eddigi kilenc filmrendezésével akadémiai jutalmat (Academy Awards) nyert. Ward szerint a FIST könnyen eredményezhet számára újabb hasonló kitüntetést. Nem hallgathatjuk, bogy a film főszereplője, Kovák Johnny, a hunky , eredetileg Kovács volt, csak azóta hívták Kovák -nak, amióta a bevándorlási hivatal egyik tisztviselője a magyar nevet hibásan ejtette ki. A film meséje ‘“F.I.S.T.” címmel 488 oldalon puha kötésű könyv alakjában is megjelent. (A címszó nem öklöt jelent, hanem a szakszervezetet, amelyet Kovák szervezeti. A F.I.S.T. a Federation of InterState Truckers rövidítése.) lakozhatunk sehová sem. A mi feladatunk csupán annyi, bogy a ránkbízott ifjúságot enrberebb emberré és magyarabb magyarrá neveljük. Biztosítsunk számukra alapos lelki nevelést és tárgyilagos magyar ismeretanyagot. Aztán -ha felnőnek, maguk döntsék el, bogy milyen formában, milyen intézmény keretében kívánják szolgálni az otthoni és a külföldi magyarság ügyét.
