Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-04-13 / 14. szám

1978. ÁPRILIS 15. MAGYAR Ü3SÄC3 3. DUDÁL HOGYAN FOGADHATTÁK VOLNA A SZENT KORONÁT? Nem először történt meg, hogy a Szent Korona hosszas külföldi tartózkodás után hazatért Magyarországra. Leg­utoljára 1790-hen történt ez II. József császár és király el­határozásából, aki halála előtt visszavonta 1780 óta hozott összes rendelkezéseit a türelmi rendelet és az úrbéri ren­delet kivételével 1—< s utasította a császári kincstárt, hogy Szent István koronáját Becsből küldje vissza Magyarország­ra. Nem kisebb tanú, mint maga Kazinczy Ferenc emléke­zett meg ezekről a boldog napokról Pályám emlékezete című munkájában. “A magyarnak egész lángoló lelkesedése fel­lobbant amikor ismét hazája határain belül üdvözölhette "országa függetlenségének ezt a szentelt jelvényét . Az egész országban megyei bandériumokat szerveztek, amely ek a Szent Korona fogadására Budára siettek: Bandériu­mok kelének össze minden vármegyében — írta a szemtanú Kazinczy <— “s egyike jött őrizni a nemzet kincsét, vagy inkább csak tisztelkedni körűié, másika ment, elvégezvén már a szolgálattételt. Öregeink részt vőnek az ifjabbak örömében s udvari tanácsos Beöthy Imre és Domokos Lajos urak Bihartól rókatorkos zöld mentében, veres nadrággal és dolmánnyal jelentek meg, <—< őszek, mint a galamb s együtt állták ki meztelen karddal órájukat. Kállay Ferenc Szabolcsból roskadtsága miatt nyeregbe nem ülhete és így gyalog vezeté lovagló földiéit végig a hídon, fel a budai tetőre s kezében tartá familiájának ősi buzogányát, a vezéri méltóság címerét. Ősi, színpompás kép lehetett ez, de nemcsak a nemes­ség ünnepelt, hanem a nép is. Mikor a Szent Korona 1790. február 19-én Győr városába érkezett Bécsből, nemcsak a nemesség várta lóháton és fegyveresen a "jegygyűrűt a ki­rály és a nemzet között”, hanem a városi polgárság, ma­gyarok és németek is sorban állottak, tele torokkal kiál­tozva: éljen a magyar szabadság”. Az országutak mentén a magyar falvak népe levett föveggel szemlélte a menetet s felelevenedett a hunok birodalmának emléke is. Mint egy másik forrás, Keresztesi Lajos naplója jelenti, Nagyváradon a Szent Korona hazaérkezésekor diadalkaput építettek, a­­melynek az volt a felirata: “Kíván ország régi, ősi, nagy Attilát”. S a Budára érkezés diadalmenetét megőrző két­százesztendős rézkarc elárulja, hogy 1790 télutóján a ma­gyar nemzet és nép nemzeti jellegének megfelelően sok ke­leties pompával és romanticizmussal, de végtelen hazasze­rettei és őszinte ragaszkodással köszöntötte Szent István koronáját. A Szent Korona valóban hazaérkezett. Valóban lényeges különbség jellemezte volija-e a Szent Korona 1978-as hazaérkezését, ha azt a magyar nemzet sza­badon, hitében és magyarságában megújhodva és megerő­södve, egyenrangú félként érhette volna meg, mint 1790- ben tette? Tíz nemzedék választ el bennünket azoktól a na­poktól, de minden jel arra mutat, hogy az ünneplés lényege nagyon is azonos lett volna a 188 év előtti jelenettel. A falvak népe újra az országútak mentén, kalaplevéve várta volna a Szentkoronát hozó vonatot. A városokban a lakos­ság minden rétege osztály- és valláskülönbség nélkül ünne­pelte volna a hazaérkező Szent Koronát. Zúgtak volna a harangok s Magyarország hercegprímása nem a harmadik sorból kukucskált volna a Szent Koronára, hanem a püs­pöki kar élén várta volna haza a nemzet jeggyűrűjét . S a Parlamentben, vagy akár a Várhegyen az ország törvé­nyesen választott feje, a kormány tagjai, a magyar nép törvényesen választott képviselői rótták volna le tiszteletüket és tisztelték volna meg saját magukat és hivatalukat a Szent Korona előtt. Nemzeti jellegünknek megfelelően a magyar egyenruhás honvédcsapatok díszmenete rázta volna meg az ősi Buda várfalait s a Szent Korona őrzésére évszázadokkal ezelőtt felállított koronaőrség vette volna át megőrzésre a Szent Koronát, nem pedig múzeumőrök sietve összeeszká­­bált új egyenruhában topogtak volna nagy idegesen ezer év magyar tröténelmének jelképe körül. Semmi oka vagy értelme nem lett volna annak, hogy az 1606— 1608-as or­szággyűlésnek a két koronaőri hivatal felállításáról szóló harárózatát ne léptették volna újra életbe. Vallás- és rang­különbség félreté tel ével a koronaőrökre éppen olyan szükség lenne ma, mint volt 1606-ban, Rudolf király uralkodásának legvégén volt. így és ilyen módon valóban a magyar nem­zet és a magyar nép vette volna át a Szent Koronát s kép­viselői és szószólói valóban a magyar nemzet törvényes kép­viselői közül kerültek volna ki. Ha mindez így történt volna, az amerikai magyarság szeretete és gondoskodása kísérte volna haza Fort Knoxból a Szent Koronát. A magyar-amerikai papság, az országos egyesületek, az amerikai magyar lakosság minden rétege büszkén és zászlóerdővel kísérte volna haza minden tisztes­séges magyar szemefényét. Képviselői útján ott tolongott volna az egész amerikai és szabad földön élő magyarság s Vance külügyminiszternek nem lett volna gondja, hogy s miként teremtsen elő amerikai magyar képviseletet. Nem így történt, mert az adott körülmények között, másként nem is történhetett. Egyetlen amerikai magyar pap vagy lelkész nem vállalta ezt a megalázó szerepet. így került a porondra az ír-amerikaj Monsignor Higgins, az amerikai katolikus püspöki kar központi hivatalának közismerten minden lében kanál bizottsági igazgatója. Nem volt amerikai magyar egye­sület sem, mely Vance mögé állhatott volna. Az a biztosító­­társaság, amely ott volt, a legjobb akarattal sem .nevezhető magyar társadalmi képviseletnek.. Sokunkat biztosít autó­baleset ellen az Allstate Biztosítótársaság, de annak arra aligha van joga, hogy politikai kérdésekben állást foglal­jon, helyettünk és nevünkben. Tudta ezt Vance is és a State Department is, dehát ha nincs ló, jó a szamár is, mint a magyar közmondás oly találóan mondja. S a magyar képviselet? Igazán különös "képviselet volt egymillió, óriási több­ségében a Szent Korona-ügyben mereven ellenzéki állás­pontot elfoglaló amerikai magyarság számára! Jellemző volt az egész helyzetre az a jelenség, amit a Szent Koroná­val hazautazó képviselet maga "árult el” magáról, amikor a televízió ernyője előtt a repülőgépre felszállt. Mindenki csak a hátát mutatta és mikor az egyik hölgy véletlenül meg akart fordulni, kísérője ezt a mozdulatát fizikai erővel aka­dályozta meg. Úgy látszik, nemcsak a képviselettel volt baj náluk, de a lelkiismeretűkkel is. s Otthon két autóbusszal odaszállított "tömeg” várta a PULVÁRI KÁROLY LENINGRÁDBAN A Piarista Diákszövetség elnökét, Pulvári Károly pro­fesszort nemcsak jelenlegi lakhelyén, Washington városá­ban és amerikai magyar körökben ismerik, nevének tekin­télye van az egész Egyesült Államokban — ahogy mondani szokás a keleti parttól a nyugati partig, sőt tudományának híre tílterjed még e hatalmas ország határain is: szakterü­letein a tudósvilág élvonalában tartják számon és kutatá­sainak eredményeit minden kultúrállamban figyelemmel kísérik. Ennek a nagy tekintélynek köszönhető, hogy Pul­vári Károly magyar menekült, volt magyar hadifogoly, a múlt év őszén, mint az amerikai tudósok egyik képviselője, meghívást kapott egy nemzetközi tudományos konferenciára. Amiben semmi szokatlan nincs. A szokatlan a konferencia helye volt. A IV. nemzetközi ferroelektromossági konferen­ciát ugyanis 1977. szeptember 18. és 22. között — Lenin­­g'rádban rendezték. Erre a világ 25 államából 300 szaktu­dóst hívtak meg, köztük az amerikai delegáció egyik veze­tőjeként Pulvári Károly professzort is. A konferenciára szóló meghívókat a Szovjetunió Tu­dományos Akad émiája küldte szét, de a meghívás a ferro­­elektromosság egyik amerikai szaktekintélyének, az amerikai Tudományos Akadémia örökös tagjának szólt: visszautasí­tani tehát nem lehetett. Pulvári professzort különben is iz­gatta a gondolat, vonzotta a lehetőség, hogy előkelő ide­genként bepillanthat a vasfüggöny mögé és három évtized után, mint amerikai tudós látogathat el újra oda, ahol utol­jára csontig soványodott hadifogolyként járt. Az út, mely idáig vezetett, a budapesti piarista gim­náziumból indult. A kezdő mérnök a műegyetem elvégzése után a Telefongyárba került, majd a Magyar Távirati Iroda műszaki igazgatója lett. Már akkoriban több szabadalma volt, s ezek közül a hangosfilmmel kapcsolatos találmányát az egész ország ismerte: minden film bevezetőjében szere­pelt, hogy az Pulvári-féle hangrendszerrel” készült. 1949- ben a Navy meghívására érkezett Washingtonba, ahol elő­ször a George Washington egyetemen, majd a Catholic Universityn lett előadó és folytatott kutatómunkát. A mág­neses anyagok elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehe­tőségeit vizsgálta. Szabadalmainak száma megközelíti a százat. Pulvári Károly a New York i Academy of Science örökös tagja és számos tudományos kitüntetés birtokosa. Amikor 21 év után nyugalomba vonult, a katolikus egye­tem professor emeritus címmel tűntette ki. Ezekután érthető, hogy a Ieningrádi nemzetközi kon­ferencia meghívottainak névsorából nem hiányozhatott Pul­vári Károly neve sem. A rendezőség előadás tartására is fel­kérte, amely A napenergiának elektromos energiává való átalakítása címmel el is hangzott a konferencia résztvevői előtt. Pulvári professzor beszámolt itt a ferroelektromos anyagokkal végzett kísérleteiről, amelyek során sokkal jobb hatásfokot ért el, mint más kutatók. MEGSZŰNT LAP A Chicago városában 102 év óta megjelenő "Daily News című napilap utolsó számát március 4-én adták ki 1 30.000-reI több példányban, mint máskor szokták. Az utolsó szám minden példányát percek alatt szétkapkodták. Szerkesztője, Newman M.V., a lap szerkesztője keserűen állapítja meg, hogy az iskolák írniolvasni sem tudó fiatalokat öntenek magukból, akik inkább áldoznak 1 $ 50 centet fagylaltra, vagy 3 $ 50 centet valami szekszuális film meg­tekintésére, • mint 15 centet újságra. Ettől függetlenül is könnyebb a távolbalátó ernyőjén durvaságot, erőszakot, rendellenességet bemutató, értéktelen történeteket végignéz­ni, vagy a rádión bűncselekmények híreit hallgatni, mint Shakespeare csodálatos nyelvén olvasni. A "szavak elröp­pennek, áz írás megmarad” ismert mondás bölcsessége már nem sokat érdekel. repülőgépet. A parlament előtt sem sokkal több. Az egész hazaérkezés hangfogós szerelést kapott s a múzeum fogadta be azt a Szent Koronát, amely hosszú és eseménydús tör­ténelme során minden volt, csak múzeumi tárgy nem. Igaz, Magyarország sem volt még szovjet kommunista csatlós­állam. Pogány András Juhász László: A LESVÁRI AVAR TEMETŐ A múlt év áprilisában, a zaíamegyei Kiskomárom ha­tárában, a lesvári dűlőben emberi csontokat mosott ki az esővíz a talajból. A nagykanizsai múzeum munkatársai a helyszínen egy késő-avar temető nyomaira bukkantak. Az eddigi kutatások, amelyek kizárólag a temető délnyugati szegélyére korlátozódtak, több mint száz avar sírt tártak fel a IX^-X. századból, vagyis a magyar honfoglalás korából. A sírok észak-déli tájolása, valamint a földből előkerült le­letek egyértelműen igazolják a temető avar eredetét. Ezek szerint a honfoglalás korában jelentős avar település volt a lesvári földháton. Ez a felismerés már magában is történelmi szenzáció, mert korábbi ismereteink szerint Nagy Károly a IX. század elején szinte maradéktalanul elpusztította az avarokat és honfoglaló őseink kizárólag a Fertő-tó környékén találtak avar településeket (így Sopronkőhidán, Lajtapordányon, Nemesvölgyben és Völgyfaluban). A lesvári lelet viszont nemcsak azt bizonyítja, hogy a Fertőtől távoleső Zalában még a 10. században is éltek avarok, hanem azt is, hogy megőrizték népi sajátosságaikat, tehát nem váltak szlá­­vokká. A lesvári avar temető másik jelentősége abban van, hogy alátámasztja László Gyula professzornak az úgyneve­zett kettős honfoglalásról (helyesen betelepülésről) vallott nézeteit. Szerinte a késő-avarok, akik a 670-es évek táján jelentek meg a Kárpát-medencében, olyan közeli rokonság­ban álltak a magyarsággal, hogy érkezésüket joggal tekint­hetjük a -magyar honfoglalás első hullámának. László pro­fesszor egyrészt a magyar ősmondákkal, másrészt a honfog­laláskori helységnevekkel, illetve a késő-avar és a korai ma­gyar sírokban egyaránt megtalálható griffes-indás régészeti hagyatékkal igyekezett bizonyítani tételét. Erre utalnak az embertani megfigyelések is, amelyek szerint a XI. századi magyar temetők népessége a késő avar temetők népének folytatása. László Gyula biztosra veszi, hogy a késő-avar kor népessége összeolvadt Árpád magyarjaival és ma is azon a helyen él, ahol 1500 évvel ezelőtt, vagyis még a szlávok és a germánok megjelenése előtt letelepedett. A lesvári földháton eddig tucatnyi szép, ezüstözött, griffes-indás díszítésű övveret, szíjvég került elő a földből, megerősíti az úgynevezett kettős honfoglalás (helyesen be­település) elméletét. A kiskomáromi ásatásoknak azonban van egy harmadik felismerése is, amely a .jelek szerint vég­leg eldönti a nagyszentmiklósi arany lelet sokat vitatott ere­detét. Az egyik lesvári avar sírból ugyanis előkerült egy aranyozott bronz korong, amelynek díszítése szinte azonos a nagyszentmiklósi kincs nyolcas számú csemegéstáljának motívumaival. A korongon, akárcsak a tálon, egymást kör­ben kergető különös szarvasok láthatók. A nagyszentmiklósi leleten rovásírásos szöveg (Bojla Csaban csemegéstálja), a lesvári korongon pedig a magyar honfoglalók jellegzetes pal­­metta fonata egészíti ki a fenti képet. A bécsi Kunsthistorisches Múzeum ban őrzött nagy­szentmiklósi aranykincs múzeumi megjelölése IX. századi óbolgár eredetűnek tünteti fel a leletet. Az osztrák kutatók szerint a honfoglaló magyarok elől menekülő bolgárok ás­ták el a kincset a Maros torkolatánál. A magyar régészek viszont az edények díszítőelemeiből, valamint a görög betűs török feliratokból kezdettől fogva arra következtettek, hogy a kincs magyar eredetű. Eddig egyik nézetet sem lehetett bizonyítani, mert hiányzott minden összehasonlítási alap. Az egyedülálló lelet 1799-b en került elő a földből a Maros és a Tisza torkolatánál. Ezzel rokon jellegű és ehhez ha­sonló díszítésű kincsre azóta sem akadtak a régészek. A most felszínre került lesvári aranyozott brpnzkorong mitoló­giai szarvas-alakjaival és palmetta-fonatos díszítésével ^ feltehetően * a magyar kutatók javára dönti el a nagyszent­miklósi kincs eredetének immár csknem kétszáz éves vitáját. KAR IT A REPÜLŐTERÉNEK MEGNYITÁSA Baloldali japán elemek és az igénybevett földterületek volt gazdái heves tüntetéseket rendeztek, amelyek miatt Tokyo közelében a billiárdos költséggel felépített Narita repülőtér megnyitását ,— az okozott károk következtében —­­ismételten el kellett halasztani. A miniszterelnök hivatala néhány nappal ezelőtt közölte, hogy a hét év óta húzódó­halasztódó megnyitás május 21-én lesz, amikor az új repü­lőteret azonnal átadják rendeltetésének. MAGYAROK MEGBECSÜLÉSE ÉS KITÜNTETÉSE MONTREALBAN '— 1! A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének montreali csoportja a Hungária Társadalmi Egyesült most megnyílt Csárdás éttermében díszebédet rendezett négy kiváló tagja, vitéz Kelemen Ferenc, Ligeti Béla, Pápay Ferenc -és Pőthe Gáspár tiszteletére. Detre Gyula csoportvezető, aki egyben a montreáli magyar egyházak és egyesületek nagy­­bizottságának is elnöke, mind a négy ünnepeknek művészi kivitelű, rézmetszetes emléklapot nyújtott át. A díszebéd keretében közölték azt is, hogy Léger Jules kanadai főkormányzó Mattyasovszky-Zsolnay Miklós dr.­­nak, a montreáli magyar nagybizottság és a Magyar Cser­készszövetség volt elnökének, valamint Detre Gyulának, a nagybizottság jelenlegi elnökének és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége montreáli csoportvezetőjének kimagasló kanadai közéleti munkásságuk elismerése jeléül a II Erzsé­bet angol királynő uralkodásának 25. évfordulójára kibo­csátott kanadai jubileumi ezüst emlékérmet adományozta. MEGVESZTEGETÉS JAPÁNBAN Ito Hiroshi, a Marubeni-válalat volt titkára a tokyói kerületi bíróságon vallomást tett az amerikai Lockheed Air­craft ismert megvesztegetési ügyében. Ito állítása szerint, mint a Lockheed japán ügynöke, 90.000 $-t fizetett ki a Lockheed terhére d anaka Kakuei volt miniszterelnöknek, az akkori kereskedelmi miniszternek és a kormány akkori főtitkárának. Az összeg felét, mintegy 45.000 $-t Ito állí­tólag 1972 november 16-án adta át Tanaka miniszterelnök­nek. A megvesztegetésnek az volt a célja, hogy az AH Nip­pon Airways több repülőgépet vásároljon a Lockheed Air­­crafttől. AMERIKAI KÉPVISELŐK OROSZORSZÁGBAN A fegyveres szolgálat kérdéseivel foglalkozó képviselő­­házi bizottság elnökének vezetésével 18 kongresszusi képvi­selő tett látogatást a Szovjetunióban. Legtöbben a bizottság tagjai közül kerültek ki. A küldöttség Leningrádon keresztül érkezett Moszkvába, hogy ott három napon át megbeszélé­seket folytasson a szovjet honvédelmi miniszterrel, Ustinov Dimitrivel és más magas rangú állami tisztivselőkkel. Price Melvin illinoisi demokrata kongresszusi képviselő, a bizott­ság elnöke azt reméli, hogy a szovjet parlament tagjaival, valamint a szovjet külügyi és honvédelmi minisztérium ve­zetőivel folytatott megbeszélések “gyümölcsözők” lesznek. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI CSALÁS AUSZTRÁLIÁBAN Az ausztráliai nyomozó hatóságok nagyméretű társada lombiztosítási csalásra jöttek rá, amely Syd ney görög nem­zetiségű bevándorlói körében már hét évvel ezelőtt kezdő­dött. A híradásból nem tűnik, ki hogy a csajás hogyan tör­tént, csak annyi bizonyos, hogy a társadalombiztosítási járu­lékok és a nyugdíjasok orvosi, kórházi költségei körül me­rültek fel súlyos visszaélések, amelyek a rendőrségi becs­lések szerint egyedül a múlt év folyamán több mint 9 mil­lió $-os veszteséget okoztak az államnak, illetőleg a kor­mányzatnak. A nyomozás befejezése után 81 gyanúsítottat tartóztattak le és helyeztek vizsgálati fogságba. KISIKLOTT A VONAT Az argentínai Santa Fe tartományban lévő San Pe­­reyra városban egy személyvonat az útkereszteződésnél elütött egy trailer truck -ot. A 11 kocsiból álló vonat kisik­lott. A többnyire alvó 1000 utas közül mintegy 100 meg­sérült és legalább 57 meghalt. A szerelvény két utolsó kocsi­jának romjai közül a hírközlés idején még nem tudták az utasokat kimenteni. Attól félnek, hogy ennek megtörténte után mind a halottak, mind a sebesültek száma növekszik. Az állami vasút szóvivője szerint az útkereszteződésnél a balesetet megelőzően szólt a figyelmeztető harang s a tilosat jelző vörös lámpa is villogott, a truck vezetője azonban en­nek ellenére a vonat elé hajtott. Friendship International A A ki Travel Services, Inc. i NYÁRI TÁBOROZÁS MAGYARORSZÁGON, FIUK ÉS LÁNYOK SZÁMÁRA 6-TÓL 12 ÉVES KORIG. A fun, sport and adventures in the Sun Camp, with No Political Overtones. The Camp Program controlled by American Head Counselors. 1978 nyarán, öt hetes program indul a tatai tó partján: FIT. IBUSZ és PAN AM együttműködésével. Sportolási és szórakozási lehetőségek minden változata, kirán­dulások, nyelvtanulási lehetőség, rokonlátogatás stb. várja a gyerekeket. Napi négyszeri étkezés, állandó felügyelet mellett játék és sport, oktatás, angolul és magyarul beszélő felvigyázók. A 35 napos tábor előtt vagy után lehetőség van arra is, hogy a gyerekek 7-10 napot a rokonság körében töltsenek el. Kétszer öl hetes tábor indul: Első tábor jún. 19-20-21-22-23. Napi egy járat NYC-BUDAPEST. Második tá­­, bor indul július 24-25-26-27 Járatok tartozkod áshoz igazodnak. KANADÁBÓL: MONTREAL CD$ 825-970.00 TORONTO CD$ 885-982.00-ig. Schools, Clubs and other organizations, write for special group discounts. Az utazás a PAN AM menetrendszerinti járataival NYC-BUDAPEST-NYC. ár: $794.40-tóI $935.00-ig utazással együtt. Más városokból való indulás esetén a következő felárak jönnek számításba: Cleveland ------------------$30.00 Detroit — $18.50 Washington, D.C. $22.00 Miami/Ft. Lauderdale $27.50 Chicago - $38.00 Philadelphia --------$14.50 Pittsburgh --------------$46.00 1 ovább információ és helyfoglalás: FIT. INC. P.O. Box 25187, Tama­rac, Fla. 33320. Helyfoglalás, ajánlatos 60 nappal az indulás előtt. Yes I would like to receive more information on Summer Camp In Hungary ’78. Name----------------------------— Name of Camper’s--------------^--------------------Age _____Sex/______----------------------------------------------:--------------------Age---------Sex —«— Address-------------------------------------------------------------------------------- Phone No.----------------------------­Interested in departing on -----------------------------------------------------------date. I would like my child to spend----------days with relative or friend. “VESZÉLYES AZ EGÉSZSÉGRE .. ezt a figyelmeztetést írják rá a cigarettadobozokra, hogy figyelmez­tessék a cigarettázókat cselekedetük veszélyes voltára. Otthoni gyermeknyaraltatás hirdetését hozták be a szerkesztőségünk­be azzal, hogy ez nem "Anyanyelvi konferenciás” nyaraltatás, mert az itteni pedagógusok felügyelete alatt lesznek a gyermekek odahaza és nem engedik a politikát a táborozásba. Azzal a kikötéssel voltunk hajlandók a hirdetést leközölni, ha mindenegyes esetben a hirdetés mellett ez a figyel­meztetés is megjelenik. A horgászok tudják, hogy a horgot tetszetősen szokás elrejteni a hal elől. Az embernek viszont állítólag értelme van és észreveszi a veszélyt, és sajnos rágyújt a cigarettára . .. A kisérő pedagógusokat nagyon kérjük, hogy fokozottan ügyeljenek a magyar jövendő hajtásaira, és ne feledjék, hogy nemcsak a szülők, az emigráció előtt felelősek, hanem Isten is számon kéri a sáfárkodásukal.

Next

/
Thumbnails
Contents