Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-04-13 / 14. szám
MAGYAR ÜJSÄG ? OLDAL 1978. ÁPRILIS 15. MAGYAR ÜJSÄG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön Weekly except two weeks during the summer Főszerkesztő <— Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3655 CLEVELAND! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Telephone: (216) 696-3635 DETROITI SZERKESZTŐSÉG Telephone: (313) 935-4666 Kiadó — Publisher Second Class postage paid at Cleveland. Ohio ELŐFIZETÉSI ARAK SUBSCRIPTION RATES (így évre •. . . . $1500 For one year . . $15.00 külföldre ..... 20.00 Foreign............ 20.00 kél évre . . . . . 8.00 For 6 months • 8.00 Egyes szám . . 0.30 Each copy • . . 0.30 BÜSZKESÉGÜNK: IFJÚSÁGUNK ““Mutasd meg gyermekedet és megmondom, mdyen jó magyar vagy! (Nyíró) ÁPRILIS 4-RE EMLÉKEZETT AZ IFJÚSÁG IS Az ifjúságnak, április 4 gyászos évfordulóról az NBN Északohio Magyar Hangja rádió, Büszkeségünk-Iljúsá, j;unk adásán tartottunk megemlékezést. Először a szokásos adáson ifjúságunk kiválóságainak ,, bemutatásán a Thurner nővérekről adtam életleírást, majd I humer Klára tanárnővel aki a 34. Zrínyi Ilona cs.cs. parancsnoka folytattam nagyon értékes intervjút amit a jövő i Jieti cikkemben hozok. Minden egyes műsorszám között a A 54. Zrínyi'Ilona cserkészcsapat lelkesen és szépen népdalotokat énekelt. Az elején a cserkész indulóval kezdték, majd hefejézé.sül a magyar .Himnuszt énekelték parancsokuk vezetésével. Április 4 politikai kiértékelésem után, Madzsar Erzsébet a csapat lelkes tagja Papp-Váry Elememé: Hitvallás ■ című költeményét átérzéssel szavalta el. <Simontsits Attila és v. Kövendy Károly: Harcunk, a magyar királyi fegyveres erűk 1920-1945-ig című könyvet ismertettem, hogy ifjúságunk ismerje meg a magyar hadsereg hősies küzdelmét Hazánkért. Dunai Ákos, a Katolikus Magyarok Vasárnapja szer. kesztőjét kértem fel, hogy az ifjúságnak beszéljen erről a szomorú évfordulóról. Értékes beszédéből a következőket idézem: “A mai napon otthon, Magyarország minden városában fényes ünnepségék voltak. Ezen a napon kihajtották, erőszakkal kivezényelték az utcára az ország népét és velük ünnepeltették az ország gyászos napját, amit “felszabadulásnak kell nevezni. És a hazai magyarok fogukat összeszorítva meneteltek. Ott mentek a sorban azok, akiknek •apjukat gyilkolták meg a hódító szovjet katonák, azok akiknek anyjukat, feleségüket, leányukat becstelenítették meg a világra szabadult ördögcsordák. Ott fújta a tavaszi szél hajukat azoknak, akiknek apjukat gyilkolták meg a szovjet katonák, ott meneteltek akiknek fia, férje valahol Szibéria végtelen pusztasága völgyében póriad, eltűnt, nyomaveszett. Ott mentek azok, akiket kihasznált megalázott a kommunizmus. 53 éve parancsolják a tömeget az utcára, tart a gyászos komédia. Mindenki tisztában van vele mit kell ünnepelni, mindenki tudja hazugság az egész, de semmit sem tehetnek ■ ■mert, a. fegyverek az elnyomók kezében vannak és ők nem riadnak vissza annak használatától. A világosság vívja harcát a sötétséggel. Gyakran kilátástalan, reménytelen ez a küzdelem, mint napjainkban is, de pem szabad csüggednünk, mert akkor tényleg elvesz minden és mi tudjuk, hogy ki kell tartanunk, mert aki végig kitart, az üdvözül. Nem lehet alkudozni a martalócokkal, nem szabad szóbaállni velük, bármit is Ígérnek, bárhogy is hízelegnek, nem szabad! Mindenki döntse el, hogy hová, melyik oldalhoz tartozik és akkor álljon, oda egyikhez, vagy másikhoz, mert aki nemtörődöm, renyhe, lusta vagy langyos azt még az Úristen is kiköpi a szájából. Korunkban, amikor a sátán, a kommunizmus egyre nagyobb tért hódit, felelős beosztásban levő keresztény emberek sem riadnak vissza tárgyalásokat folytatni az őket megkísértő, házukat, családjukat kívánó, őket börtönbe, munkatáborba hajtani akaró bolsevizmussal. ' Mind nyáján ismerjük a Szentirásból azt a részt, amikor a sátán megkísérti Jézust. Jézus nem kezd el alkudozni vele, nem próbál egyezkedni a sötétség urával, hanem elzavarja. Éppen igy nekünk sem szabad tárgyalásokat kezdeni a kommunistákkal, sem azok szekértolóival, akiknek kétszer kettő nem négy hanem hat és amikor ez ellen tiltakozunk ifj. v. Jankó Mihály: ELŐADÁS ERDÉLYRŐL Én nem ismerem Erdélyt, mert Clevelandben születtem. Szüleim erdélyiek, édesanyám Csiksomlyón született, édesapám pedig Óbéda, Temesvármegyében. Én tőlük sokat hallottam Erdélyt, a szülőföldjüket említeni. Azon kívül, tanultam Erdélyről a cserkészetben és a Magyar Iskolában. Nagyon érdekeltek és érdekelnek a magyar újságok ide vonatkozó cikkei is és előszeretettel figyelem a magyar rádióadásokat. Minden vágyam, hogy egyszer a régi Magyarország résizeit megismerhessem, és bejárjam szüleim szülőföldjét. Erdély, a Kincses Erdély”, amint emlegetni hallottam, a Trianoni Méke óta Romániához tartozik! Ez volt az ára Románia beavatkozásának az első világháborúba. A háború elveszett és a védtelen határokon a román csapatok kényelmesen besétáltak. Az a terület, amit a románok meg: kaptak nagyobb mint a meghagyott Csonka-Magyarország. I ermészeti kincsekben pedig sokkal gazdagabb. Erdéllyel lett Románia komoly európai hatalom. A magyarság kisebbség lett régi hazájában és a terület birtokbavétele után rövidesen megkezdődtek a magyar üldözések, kiutasítások. Földreform címén a magyarok kifosztatása és számtalan más intézkedés, ami mind azt a célt szolgálta, hogy a magyarságot minél jobban gyengítsék és a románokat erősítsék. Már a két háború közötti idő is borzalmas személyi és anyagi veszteséget okozatt az erdélyi magyarságnak, azonban akkor legalább volt még “Magyar Párt” és aránylag elég sok magyar intézményt és iskolát meghagytak, azonkívül végső fokon ott volt a Népszövetség, ami valami jogvédelmet mégis csak nyújtott. Az erdélyi magyarság és a székelység tulajdonképpeni kálváriája a vesztes második világháború után kezdődött, amikor is az orosz csapatokkal visszatérő románok olyan borzalmas kegyetlenségeket vittek végbe, hogy azt az oroszoknak kellett leállítani. Például egyedül Csíkszentdomokoson tizenhat székelyt mészároltak le. A kezdeti terror később lassanként valamit enyhült, azonban Ceausescu hatalomra kerülésével újra elkezdődött a magyarság gyengítése és megmaradt kevés intézményektől való megfosztása is. Minél jobban erősödött azután Ceausescu hatalma, annál jobban fokozódott és annál tervszerűbb lett a magyarság elleni irtó hadjárat is. A kommunizmus nagyon jó eszköz volt a végletekig fokozott román nacionalizmus kezében. Románia lakossága a tavalyi népszámlálási adatok alapján kereken 21,560,000 fő. Ebből 88% román és 9% a magyar. A magyarság számaránya azonban a valóságban eléri a tíz százalékot is. A tavalyi népszámlálásnál alkalmazták először azt a megtévesztő módszert, hogy a magyaroknál a székelyeket a németeknél pedig a szászokat és a svábokat külön tüntették fel. Ceausescu rögeszméje az egységes Románia, amelyben például a magyarok és a németek is csak magyarul illetve, németül beszélő románok. És mivel a megnagyobbodott Romániát történelmileg nem tudják kellőképpen alátámasztani, azért egyszerűen meghamisítják a régit és újat csinálnak, hogy Erdély magyar lakosságának még a múltját is eltörüljék. A Iegdrasztikusabb intézkedés az 1974 őszén kiadott okmánybeszolgáltatási rendelet volt. Amikor összeszedték a magánosoktól, egyházaktól, múzeumoktól az okmányokat és amennyiben azoknak magyar vonatkozása volt, egyszerűen megsemmisítették. Különösen messze megy ____________________________________________ „ , rí „ rögtön tárgyalásokba bocsájtkoznak velünk és azt próbálják elérni, ha már nem hat, legalább fogadjuk el, egyezzünk bele, hogy öt. Ami legszomorúbb, manapság egyre többen fogadják el a megoldást, ilyen vagy olyan engedményekért hajlandók a megalkuvásra. Könyörögjünk az Úristenhez, hogy sokat szenvedett népünket szabadítsa meg a gonosztól, adja vissza országunkat és tegyen boldog szabad megelégedett néppé bennünket. Rendíthetetlenül hisszük, hogy eljön egyszer az idő, amikor nemcsak mi, idegen földön élő magyarok élhetünk szabadon, de otthoni testvéreink is fennen kiálthatják: soha többé kommunizmust! E gondolatokkal gyászoljunk ma, április 4-én csonka Magyarország szovjet megszállásának 33. évfordulóját. Dunai Ákos beszédéből azért hoztam le részleteket, mert nem mindenki tudta meghallgatni megszívlelendő beszédét. Az ifjúság figyelmesen olvassa el többször és ne feledje intelmeit. * * * Rovatunknak az a célja, hogy a külföldi magyarságnak be tudjuk bizonyítani azt, hogy ifjúságunk itt kinn is megmaradt jó magyarnak. Ebben a rovatban emlékezünk meg azokról az ifjafcról és leányokról, akik kitűntek tanulmányaikban és ezzel dicsőséget szereztek a magyar névnek. Szeretettel kérjük a szülőket, tanárokat, hogy küldjék el ezeknek a leányoknak és fiúknak adatait, az elért eredmények ismertetésével, sőt a már végzett és megbecsült pozícióba jutottakét is. (A rovat vezetője, T. Dombrády Dóra kéri az ifjakat, vagy szüleiket, hogy az adatokat közöljék levélben: 1448 Alameda Avenue, Lakewood, Ohio 44107, vagy telefonon: 226-3029.) IFJÚSÁG, FIGYELEM! Az N.B.N. rádió 106 SCA Észak Ohio Magyar Hangja, Kossányi rádión (11916 Madison Ave., telefon: 221-0330) minden kedden este 7-tői 8 óráig a “Büszkeségünk: Ifjúságunk rádióadáson, “Büszkeségünk: Ifjúságunk” életleírásait, ifjúsági műsort hozok. T. Dombrády Dóra MEGHÍVÓ A NYUGAT-CLEVEALANDI MAGYAR EVANGÉLIKUS OLTÁREGYLET 1978. április 16-án, vasárnap délután 2 órakor az Egyház nagytermében (W. 98th St. és Denison Ave.) rendezendő évi nagy kártyapartijára és CSÖRÖGE DÉLUTÁNJÁRA Frissen sült forgácsfánk, ízletes sonkaszendvics, kávé. Hozzájárulás csak $2.00. (A csörögét a clevelandi “csöröge-királynő : Mrs. Wagner és munkatársai sütik!) Minded asztalon ajándék. Szép ajtódíjak. A Férfikor vezetősége és tagjai szeretettel hívják és várják a clevelandi magyarokat! ebben Stefan Tascu, a kolozsvári egyetem rektora, aki tavaly Amerikában is járt. Románia az 1947-es békeszerződésben garantálta az emberi jogokat, ami a szabad nyelvhasználatot is magában foglalja. Ugyan ezt az 1952-es alkotmány is elismerte. A valóság azonban más! A hivatalos felíratok hivatalokban, vasúton, stb. többnyire többnyelvűek, de magyar nincs közte. A községeket és városokat jelölő névtáblák, utca nevek, üzletek feliratai csak románok. Kevés kétnyelvű felírat található a Székelyföldön. Nincs olyan étlap, ahol a magyar név is szerepelne. Történelmi jellegű kiadványokban elhallgatják a magyar eredetét vagy jellegét. A legtöbb városban még a szállodák, üzletek, személyzetének sem szabad magyarul válaszolni. A jelenlegi romániai iskolai helyzetről nincs pontos tudomásunk, mivel jelenleg a középfokú iskolák terén nagy átszervezés folyik és a régi gmnázumokat és líceumokat szakiskolákká szervezik át, ahol az oktatás <— hírek szerint teljesen román lesz. Hogy ez az átszervezés mennyiben fogja érinteni a népiskolákat, és az egyetemeket, ma még nem tudjuk. Lehetséges, hogy a Székelyföldön és néhány ma még magyar többségű helyen magyar nyelvű elemi iskola megmarad. Az egyetemeken azonban az előadási és vizsgáztatási nyelv román. Megemlítem, hogy a Kolozsvári Egyetem kiváló, orvosi szakon sok amerikai román származású fiatal tanul, akik itt igen alapos nacionalista és ideológiai kiképzésben részesülnek. Ezek lesznek Románia legjobb amerikai propogandistái. A román gyermek nevelésről még meg kell említeni, hogy Ceausescu 1976-ban meghirdetett 9 pontos új embert alakító propagandája szerint, minden gyerek 4 éves korától kezdve a legszigorúbb idiológai keretekben nevelendő. Ennek értelmében ezeket a gyerekeket köteles minden szülő beíratni a pártba és az a neveléséről gondoskodik. A gyerekek nyolc éves korukban a párt ifjúsági szervezetében dolgoznak. Ami az újságokat, könyveket, hanglemezeket, stb. illeti, a helyzet ugyancsak szomorú. Vannak magyar-nyelvű újságok és folyóiratok, ezek mind központi kiadványok. A könyvkiadás jóformán teljesen a bukaresti Kritérion nevű állami vállalat kezében van és a magyarok csak kis százalékát kapják a nyomdailag felhasználható papírnak. A hanglemezekből is kis százalékot kapnak, úgyhogy a második világháború óta csak körülbelül 24-25 magyar hanglemez jelent meg Romániában. Ez a megkötöttség természetesen nem tudja kielégíteni a magyarság kultúrigényeit, azonkívül az elosztás sem egyenletes. Magyarországról se újságokat, se folyóiratokat, lemezeket, vagy könyveket nem lehet behozni és az erdélyi magyarság érintkezését a magyarországiakkal amennyire csak lehet akadályozzák. Erdélyből a Magyarországra való kiutazás is elég nehéz. Tervszerűen folyik az erdélyi városok lakosságának elrománosítása is. Az utolsó 15 év alatt mintegy 1.5 millió románt telepítettek a 8 erdélyi nagy városba és a 41 kisebb városba. Az új telepítéseken szinte kizárólag gyorsan a Regétből átköltöztetett románokkal telepítették be. Mindenütt többségbe akarják hozni a román elemet. Erre igen jó alkalom az óriási méretű iparosítás is, ami főleg a magyar többségű vidékeken a magyarságot létalapjában fenyegeti. Azon a címen ugyanis, hogy nincs elég magyar szakember, meg munkás, tízezrével hozzák a magyarok közé a románokat. A gyárakban nem lehet népviseletben dolgozni, így a munkaruha lassanként kiszorítja a régi szép népviseletet is. Külön szeretnék pár szót szólni Márton Áronról, Erdély, római katolikus püspökéről. Az erdélyi katolikusok valamennyire függetlennek, mert a főpásztor nem enged beleszólást egyházi munkájába. Papjait ő nevezi ki, és munkájukat ő szabja meg. Márton Áronnak nincsenek úgynevezett béke-papjai. A sok állásvesztés miatt a szülők nem merik gyermekeiket hitoktatásra járatni. Sajnos a papság öreg, nyugdíjuk nincs, ezért dolgozniuk kell, amíg csak bírnak. A katolikus női és férfi rendeket feloszlatták. Sajnos az otthoni úgynevezett magyar kormánytól az elszakított területi magyarjai semmi segítséget nem várhatnak; Kádár János és társai teljesen lemondtak róluk. A kétségbeesés és a kiirtás szélén álló erdélyi magyarságon csak a külföldi magyarság tud segíteni. Ez rövid előadás keretében azonban nincs hely felsorolni, hogy az amerikai, erdélyi szervezetek milyen eredményes munkát fejtennek itt ki az erdélyi magyarság megmentése érdekében. Kérjük hallgatóinkat, hogy ezután is támogassák elkölcsileg és anyagilag is ezek munkáját. És mi, szabadföldön élő magyarok és székelyek imádkozzuk el naponta a székely himnuszt: “Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk . (Elhangzott március 21-én az N.B.N. Északohio Magyar Hangja Kossányi rádió “Büszkeségünk: Ifjúságunk rádióadásán, melynek vezetője: T. Dombrády Dóra.) KIHIRDETÉSEK 2-5 SZOBA. KONYHA tiadó felnőtteknek (fent). 3217 Walton Ave. 631-3469 (Civ. HÁZTULAJDONOSOK FIGYELEM! Fűtés, hűtés, mosogatógépek, mosógépek, szárítógépek, villany és gáztűzhelyek szakszerű javítását, kisebb vízvezeték szerelési munkák elvégzését vállalja: Rátkay Zoltán, Tel.: 671-1736 (-15) — 24 órás szolgálat — DETROJTBAN FÖLDSZINTI 5 SZOBÁS LAKÁS gyermektelen családnak vagy magányosnak kiadó (1129 Casgrain. Havi $90.1—). Telefon: VI 3-3173 (13-15) METROPOLITAN OPERA April 17 thru 22 Cleveland Public Auditorium Mon.: THAIS (Sold out) Tues.: CAVALLERIA RUSTICANA & PAGLIACCI Wed.: BORIS GODUNOV Thurs.: LA FAVORITA Fri.: RIGOLETTO Sat. Mat.: MADAMA BUTTERFLY Sat.: DON GIOVANNI Prices: $25, $15, $11, $8, $6, $3 BUY SEATS NOW! Public Hall Box Office Open 10 a.m. to 5 p.m. daily except Sunday. For ticket availability information call 523-2200. Judith Biegen METROPOLITAN OPERA IN CLEVELAND WEEK OF APRIL 17-22 The world famous Metropolitan Opera Company makes its annual visit to Cleveland Public Auditorium April 17-22 for a whole week of beautiful music combined with spectacular theatre on a grand scale. The Met on tour is a major expedition of more than 350 people. It takes two planes to transport them, plus 50 trucks for the costumes and scenery. The company includes 65 principal singers, 78 chorus singers, more than 100 musicians, and 22 dancers, in addition to the backstage and administrative personnel. Cleveland is one of only eight cities they visit on tour, and they have been coming for 52 years. The opening night performance, Monday, April 17, of Massenet’s I hais, with Beverly Sills, Sherrill Milnes, Jean van Ree, Justino Diaz, and conductor John Pritchard, is a complete sell-out in advance. Seats are still available for Tuesday through Saturday performances. Public Auditorium box office is open from 10 a.m. to 5 p.m., and during opera week, April 17-22, will also be open evenings until 8:30. For up to date ticket availability information call 523-2200. For those who can’t come to the box office in advance, some seats for Tuesday through Saturday will be available at the last minute, although not all prices for all operas. Tuesday, April 18, at 7:30 p.m. is a double bill of two short favorites. “Cavalleria Rusticana,’’ a realistic tale of love and jealousy, wi 11 be sung by Tatiana Troyanos, Cornell MacNeil, Gianfranco Cecchele, Isola Jones and Jean Kraft. In “Pagliacci’ James McCracken sings the magnificent “Vesti la giubba as the actor who must play the clown while his heart is breaking. Mariana Niculescu, Cornell MacNeil, Ryan Edwards, and Andrea Velis play other leading roles, with Michelangelo Veltri conducting. Mussorgsky’s Boris Godunov, the masterpiece of Russian opera and a stupendous production, will be sung on Wed., April 19, at 7:30 p.m. by Misha Raitzin, Florence Quivar, Fernando Corena, John Cacurdy, James Atherton, Morley Meredith, Allan Monk, and Robert Nagy, with Richard Woitach conducting. Trusday, April 20, at 7:30 will be a rare chance to see the seldom performed La Favorita by Donizetti. This new production is the first the Met has done since 1905. John Alexander, Louis Quilico, James Morris (who recently starred on the Met’s telecast of Don Giovanni ’), and Alma Jean Smith sing leading roles. A replacement for Shirley Verrett, who wi II not appear because of illness, will be announced soon. Michelangelo' Veltri conducts. The new production of Verdi’s “Rigoletto” on Friday, April 21, at 8 p.m. will be sung by Cornell MacNeil, Judith Biegen, Neil Shicoff, Justino Diaz, Isola Jones and Vern Shinall. Caro Nome, La Donna e Mobile and the famous quartet are among the familiar favorites in this drama of seduction and revenge. Gianfranco Masini conducts. The Saturday matinee on April 22 at 1:30 will be Puccini s poignant “Madama Butterfly, with Gilda Cruz- Romo, Gianfranco Cecchele, Shirley Love, Mario Sereni, and James Atherton, with conductor Gianfranco Masini. Mozart’s sparkling Don Giovanni, based on the romantic adventures of Don Juan, on Sat. evening, April 22 at 8 p.m. will provide the grand finale for opera week with Sherrill Milnes in the title role, Roberta Peters, Donald Gramm, Joan Carden, Ellen Shade, Stuart Burrows, John Macurdy and Allan Monk, conducted by John Pritchard. Tickets are $3, $6, $8, $11, $15 and $25. Cornell MacNeil
