Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-05-26 / 20. szám

1977. MÁJUS 26. MAGYAR Ü35ÄG 5. OLDAL EMLÉKEZÉS AZ ELSŐ MAGYAR STATISZTIKUSRA írta: Pr. Heckenast Dezső A Trianon-előtti történelmi Magyarországnak utolsó nagy statisztikusa Dr. Görzsönyi-Vargha Gyula államtitkár volt, Kassa város képviselője és a Központi Statisztikai Hi­vatal igazgatója. Cikket is írtam róla e lap hasábjain Vargha Gyula a statisztikus költő címmel. Jelen cikk ke­retében viszont a' magyar statisztika megteremtőjéről, FÉNYES ELEK hites ügyvédről szeretnénk megemlékezni halál ának 100-éves évfordulója alkal mából. Fényes Elek (1807-1876) a Bih ar-megyei Csokaj köz ségben született. Középiskoláit a debreceni kollégiumban végezte, Nagyváradon filozófiai tanulmányokat folytatott, a jogot pedig Pozsonyban végezte és 1828-ban ügyvédi diplo­mát szerzett. Mint fiatal joggyakornok sokat utazott és el­maradottságunk láttán, a helyzet statisztikai ábrázolásával igyekezett híveket szerezni a reformpolitikának. 1843-47 kö­zött az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) előadója, a Magyar Iparegyesület választmányi tagja és 1847-től aligazgatója, majd az ellenzéki Nemzeti Kör alel­­nöke. Szemere Bertalan, az első magyar felelős kormány belügyminisztere miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki és megbízza az Országos Statisztikai Hivatal megszervezésé­vel és vezetésével. Ez a kinevezés nem érdemtelenül érte, mert már 1836- 1840 közt megjelentette nagyszabású munkáját: Magyar­országnak s'ia hozzákapcsolt tartományoknak mostani álla potja, statisztikai és geographiai tekintetben”. E hatkötetes munkájáért a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját kapta és fiatalon beválasztotta tagjai közé. A rákövetkező években (1841-1843), egy újabb munkája jelent meg három kötetben: Magyarország statisztikája ”, amelyért /szintén akadémiai jutalmat kapott. Ekkor már Bihar, Torontál és Ugocsa vármegyék táblabirája volt. 1847-ben újabb kétkö­tetes munkája jelent meg: Magyarország leírása”, az I. kötet: Magyarország általánosan, a második kötet: Magyar­­ország részletesen. (Mindkét kötetet Heckenast Gusztáv adta ki s egy jókarban lévő ritka példány a birkomban van.) Ez a munkája az egyik leghasználhatóbb dokumentációs mű a szabadságharc korának földrajzi közigazgatási, egyházi és közoktatásügyi állapotára vonatkozóan s ezért alább még részletesebben visszatérünk rá. Mivel a szabadságharc alatt a vészbíróság *tagja volt, fogságra Ítélték, de pertörléssel szabadult, állását azonban már nem nyerte vissza többé. Így különböző állásokban dol­gozott (újságíró, biztosítási tisztviselő), Bécs azonban nem bocsátott meg neki, amiben szerepe lehetett őszinte statisz­tikai munkásságának (a statisztika nagyon rugalmas tudo­mány!); állását a Kiegyezés után sem kapta vissza és 1876- ban mint,az általa megszervezett Statisztikai Hivatal díj - noka fejezte be életét. A fogságból való szabadulása után folytatta statisztikai munkásságát és még nyolc nagy mun­kát adott ki. Ezek közül a nevezetesebbek: Magyarország geographiai szótára (I.-IV. Pest, 1831); Ungarn im Vor­märz (Leipzig, 1851); Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1867) és A török birodalom leírása (Pest, 1854). Ez utóbbi munkája már az abszolutizmus alatt jelent meg s !—> bizonyára nem célzatosság nélkül, hisz a szabadságharc vezéralakjai Törökországban kaptak mene­déket. A munkát ugyancsak Heckenast Gusztáv adta ki és ennek egy példánya (remek térképpel) szintén a birtokom­ban van. I fessorok. Tudniillik <^z utóbbiak a királyi katolikus gimná­­| ziumok, amelyeknek fenntartási költségeit a feloszlatott Jé­­zus Társaság (jezsuiták) vagyonából, a Közoktatásügyi Mi- I nisztérium kebelében működő Katolikus Tanulmány Alap fedezte egészen 1948-ig. Az állam ugyanis 1848 előtt nem állított fel gimnáziumot, addig minden gimnázium feleke­zeti iskola volt. Fényes Elek a katolikus iskolák után ugyan­így felsorolja a protestáns és egyéb felekezetek közép- és felsőfokú isko Iáit, ami meglehetősen bonyolult. Azonban mint érdekességet említjük meg >—> a katoli­kusok után a legnépesebb felekezetnek .— a reformátusok­nak (21%) nagyhírű főiskoláit. Minden református egyház­­kerületnek volt egy anyaiskolája, vagyis kollégiuma: a ti­szántúlinak — Debrecenben, a tiszamellékinek — Sárospa­takon, a dunamellékinek —< Kecskeméten, a dunántúlinak _ Pápán, az erdélyinek — Nagyenyeden. Ezeknek kollégiu­moknak volt hittudományi karuk, bölcsészeti és jogtudomá­nyi karuk, amelyekről a magasabb fokozatok (doktorátus) megszerzése végett egyetemekre mehettek. A református papnövendékek, mivel egyetemi hittudományi karuk nem volt Magyarországon, külföldi egyetemekre mentek doktorálni I (Németország, Skócia, Svájc, Hollandia), ahol bőséges ösz­töndíjak álltak rendelkezésükre. Természetesen ezt az ab­­[ szolusztikus Habsburg uralkodó nem nézték jószemmel és már Mária Terézia tervbe vette, hogy a pesti egyetemen a katolikus mellé egy református hittudományi kart sz ervez - ! zenek, de ezt az ajánlatot a református főgondnokok nem fogadták el. 1. Ferenc császár ezt követően a bécsi egyete­men szervezett református hittudományi kart. amely a 98%­­ban katolikus Ausztriában ma is működik. Magyarországon az 1914-ben alapított debreceni egyetem kapott református hittudományi kart, amely mint egyetemi rangú önálló hit­­tudományi akadémia” ma is működik; de működik egy má­sodik egyetemi rangú akadémia is /—1 Budapesten, arpely a Ráday-utcai református hittudományi főiskolából alakult. Ebben csak az a furcsa, hogy a 21%-ot kitevő reformátu­soknak két egyetemi rangú hittudományi akadémiájuk van s ugyanakkor a 70%-nyi katolikusságnak t-< csupán egy, Budapesten. A két háború közt a szegedi egyetem kereté­ben akarták megszervezni a második katolikus hittudományi kart a püspöki és a jezsuita hittudományi főiskolák egyesí­tésével. A tervnek a szorgalmazói gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szeged város ország­­gyűlési képviselője és Glattfelder Gyula címzetes érsek, Csanádi püspök voltak, de a terv valahol elsikkadt a poli­tika útvesztőiben . .. * * * j A második kötet tulajdonképpen Magyarország részle­tes kalauza megyénkint és várojsonkint, pontos statisztikai adatokkal a népesedés, kulturális és gazdasági viszonyokat illetően. Ebből kivonatosan a dunántúli patinás városok sta­tisztikáját közöljük, mert 1 50 év távlatából a változás itt a legszembetűnőbb, ami elsősorban a közlekedéspolitika (vasút) eredménye. Dunántúl legnagyobb városa 1847-ben SZÉKESFEHÉRVÁR, 22.635 lakossal (ma: 85.000); a második város GYŐR, 17.200 lakossal (ma is a második: 105.000 lakossal). A harmadik a sorrendben PÁPA, 16.183 fővel, a lemaradás itt legfeltűnőbb, mert ma csak a 10. he­lyen van 27.000 lakossal. Negyedik város a múlt század­ban PÉCS, 15.318 lakossal; ma az első város Dunántúl 150.000 lakossal. SOPRON az ötödik város 14.987 fővel, ma a hatodik 50.000 lakossal. Régen a 6. város VESZP­RÉM volt 12.276 lakossal, ma a 8. város 35.000 főnyi la­kossággal. A legfeltűnőbb azonban SZOMBATHELY esete, amelynek 1847-ben még csak 4.517 lakosa volt; Vas­­megyében nagyobbak voltak nála Kőszeg (6823) , és Ro­­honc, ma Burgenlandban (4019). Szombathely lakosságá­nak a száma legújabban 75.000 fő és ma Dunántúlnak ne­gyedik városa, s még mindig újabb fejlődés előtt áll. A fenti hét dunántúli város nagyságrendi helyezése ma a kö­vetkező: Pécs, Győr, Székesfehérvár, Szombathely, Sopron, Veszprém. Pápa. * * * Szinte csodával határos, hogy Fényes Elek a sok meg­próbáltatás, börtön, mellőzés, állástalanság ellenére sem vesztette el az életkedvét, energiáját és munkakedvét, sőt a nagyobb szabású munkáit mind az elnyomatás korában vagy azután írta, amikor már nem volt a Statisztikai Hiva­tal igazgatója. Feltehető, hogy barátainak szerető, támoga­tása s munkájának a szeretete segítette át a nehéz időkön. Mindenesetre az utókor igen sokat köszönhet neki, mert munkásságával megőrzött egy korszakot a száraz statisztikai adatokban amiben jobban bizhatunk, mint az egyik-vagy­­másik oldalra elfogult történetírókban .. . mok kétharmadának elfogadása szükséges; vagyis a kong­resszus által esetlegesen elfogadott alkotmánymódosító ja­vaslatot 54 államnak kell megszavaznia. Törvényhozók és alkotmányjogi szakértők szerint az elnök által javasolt alkot­mánymódosításra aligha kerülhet sót két évnél rövidebb időn belül. A törvényhozók között a vélemény korántsem egysé­ges: számos konzervatív és liberális törvényhozó szeretne ra­gaszkodni az Electoral College fenntartásához, amely alap­vető külön séget jelent a klasszikus angol parlamenti de­mokrácia és az amerikai köztársasági forma között. Az elnök javaslatéi ellen előreláthatólag a kisebb déli államok tör­vényhozói szavaznak, mert ezeknek a kis államoknak az electori szavazatai a legtöbb esetben döntőek az elnökvá­lasztás szempontjából. Ha az Electoral College megszűnik, az amerikai elnökjelöltnek kevesebb oka lesz arra, hogy a kis déli államok szavazóinak “udvaroljon . Amennyiben az alkotmánymódosító javaslatot beiktat­ják, Ameiika jelentős lépéssel kerül közelebb az angol par­lamentáris demokráciához, amelytől annakidején az első 13 kolónia elszakadt. LÁZÁR GYÖRGY BUKARESTBEN A budapesti kormány miniszterelnöke, Lázár György decemberben hivatalosan Bukarestben járt. amit az emigrá ­ció különféle köreiben így és amúgy értelmeztek. Még azt is tudni vélték, hogy ez a látogatás kihatással lesz azokra az amerikai kereskedelmi előnyökre, amiket Románia ka­pott. Ezek a találgatások nem felelnek meg a valóságnak. Lázár azért ment Bukarestbe, mert Ceausescu úgy látta, a két ország közti feszültségen valamit enyhíteni kell. Régi tárgyalások eredményeként volt jónéhány szerző­dés-javaslat, amit sohase írtak alá. Tíz év óta Magyaror­szág és Románia közt semmiféle szerződés sem jött létre. Ceausescu azt hitte, kapcsolata a nyugati világgal éppen elegendő arra, hogy Romániából élvonalbeli ipari állammá fejlődék, nincs szüksége Magyarországra. De amikor álmai egymásután szétfoszlottak, mégis úgy döntött, talán valami előnyhöz lehet jutni a budapesti kormánynál is. Elvégre, Magyarországnak fejlett mezőgazdasága van a romániai­hoz viszonyítva ^ és a kommunista világban ipara sem megvetendő. No és talán hitelt is lehet kapni! Lázár alá is írt néhány szerződés, árucsereforgalmait és kulturális jelle­gűt. Ennek eredményeként több könyvet lehet ezután Ro­mániába vinni. Megelőzőleg Románia csak annyi magyar­­országi könyvet vett át, amennyi romániai könyv (időszak lap) elkeli Magyarországon. Emiatt nem került forgalomba Erdélyben magyarországi banglemez sem. Az erdélyi ma­gyarok csak úgy jutottak eféléhez, ha azt utazás közben i— becsempészték; ha elkerülte a román vámőrök figyelmét, vagy a baksis engedékenységre hangolta őket. A megkötött szerződések részleteit egyik ország sem tette közzé. Bizonyos, hogy a két kommunista vezetésű or­szág még egy létesítendő konzulátus ügyében sem tudott megegyezni. Lázár azt szerette volna, -ha Kolozsvárt ma­gyar konzulátus lehetne, amit Bukarestben kereken eluta­sítottak. Az indoklás röviden ez: ők sem akarnak Szegeden, vagy Debrecenben román konzulátust. A bukaresti kormány még egy konzulátussal sem akarja megzavarni az erdélyi magyarok életét. Az erdélyi ma­gyarok <— Ceausescu véleménye szerint még magyarul beszélő románok: a kolozsvári magyar konzulátus csak kés­leltetné a teljes beolvadást... (Erdélyi Tájékoztató) FIZETÉSEMELÉSEK Mary McGrory szindikátusi tudósító írja, hogfy Carter elnök a húsvéti szünidő alatt Georgiába ment, gyökereit megerősíteni. Kedves modora megnyitotta előtte az amerikai nép szívét. Inauguration napján végigsétált a Pennsylvania avenuen és a televízió szvetterbe mutatta őt be. Nyugdíjazta a trombitásokat és a limuzinokat. Mutatkozott egy rádió call­­in programmon Walter Cronkite tudósítóval és elment Clin­ton. Mass.-ba, ahol dicsérte a népet és azt mondta, hogy az ő fűszerszámlája is magas. A tömeg éljenezte. A kongresszusnak benyújtott egy reorganizációs javas­latot, amely nem kerül senkinek az állásába és pénzmegta­karításba. A kongresszus azt felelte: hej, várjunk csak egy kicsit; mire jó ez? Mit eredményez ez? Erre az elnök azt vá­laszolta: semmi közötök hozzá. Ti csak írjátok alá. Elküldte Cyrus Vancet egy új béke letárgyalásárü. Vance Moszkvába érkezett, kinyitotta az irattáskáját és le­tette az asztalra javaslatát. Brezhnev néhány órát adott neki, hogy elhagyhassa a várost. Fiaskó ?Nem! Inkább siker. Carter azt mondta az amerikai népnek, hogy lesznek majd újabb fegyverkezési kérdések a 'jövőben is. Senki sem lát­szott csalódottnak. Bizonyos irányban, inkább sikernek könyvelték el. Ö nem szerelte le a szovjetet, de leszerelte Henry Jacksont, aki azt ajánlotta Carternek, hogy ‘ tartson ki! N Nem beszélt az állástalanságról, ami a kereskedelem szempontjából elsőrendű kérdés, d ulságosan el volt foglalva az emberi jogok (human rights) kérdésével. Nem volt képes leszállítani a Fehér Ház személyzetét ezideig. Sőt, amióta elnök, szaporodott a létszám. A budgetet sem tudta csökken­teni. Tény az, hogy a Fehér Ház emberei emelést kaptak, de ő mégis megtakarításról beszél. A szegény kongresszus, amely el van foglal va istállójá­nak kitisztításával, amióta megkapta fizetésemelését, nem mer ellenkezni. A!z NBC poll szerint az amerikai nép het­vennégy százaléka elitéli a fizetésemelést, de senki sem szól egy szót sem a Fehér Ház új emeléséről, A tudósító azt írja. hogy az elnöknek gyönyörű tavasza van. Sikere abban áll, hogy nem tesz semmit, mert azzal elrontaná a dolgot. Mark Fidrych, detroiti pitcherhez ha­sonlítja az elnököt, akinek Ínszalag sérülése van. “The Bird , a közönség ked vence júniusig nem játszhat. Ezalatt azonban gyengéd szavakkal beszél a labdához, olyan he(i­­vésen, ahogyan Carter elnök beszél az amerikai néphez. Hogy a játék hogyan folytatódik, azt a jövő mutatja meg . . . EMLÉKIRAT NYUGAT PÜSPÖKEIHEZ Lékai László dr. esztergomi érsekké, prímássá, majd bíborossá történt kinevezése óta nemcsak a magyar hierar­chia lett tel jessé, hanem a szabad világban az a látszatt keletkezett, mintha végre Magyarországon minden rendben lenne. Ezt a látszatot a magyarországi kormány érthető mó­don mindenképpen igyekszik fenntartani. Céljának elérésé­ben akaratlanul is módot nyújt erre az a tény, boy Lékai bíboros érsek-prímás meghívja nyugati bíboros-társait, akik aztán vagy a bíborost magát, vagy a magyarországi püspö­köket viszonzásként ugyancsak meghívják magukhoz. A nyugati főpásztorok az ilyen látogatások alkalmával természetesnek találják, hogy a vendégségben náluk jáh> magyar püspököt elviszik az egyházmegyéjükben lévő ma­gyar egyházközségekbe is, ahol a legtöbb esetben mene­kült magyar lelkészek működnek. A menekült magyar lel­kész r— megint csak természetesen — ilyenkor különösen nehéz helyzetbe kerül. A legtöbb ugyanis hosszú éveket töl­tött magyarországi börtönökben vagy éppenséggel szibériai munkatáborokban, ahol gyakorlatilag megismerhette a kom­munista rendszer valódi egyházpolitikáját. A nyugati kato­­ikus magyar egyházközségek hívei közül ugyancsak igen ?okan élték át az otthoni rendszer embertelenségeit, ame­lyek miatt hazájukat is kénytelenek voltak elhagyni. A magyarországi püspökök látogatása papokat és vi­lágiakat egyaránt nehéz választás elé állítja. Bármennyire szeretnék is megtisztelni és illőképpen fogadni az otthonról kiérkező főpásztort, nem tudják figyelmen kívül hagyni azt a rideg tényt, hogy a magyar püspök még a külföldön sem teljesen szabad, bizonyos mértékben és értelemben ott is a kommunista rendszer hatalmában van. Az európai magyar lelkészek az előbbi meggondolások alapján emlékiratban fordultak a nyugati főpásztoeokhoz, hogy adott esetekben értsék meg és'vegyék figyelembe'a ma­gyar lelkipásztorok és hívek helyzetét és ne vegyék; zokon tőlük, ha semmiféle formában sem tudnak vagy akajyiak az ilyen találkozások -on közreműködni. EMBERI JOGOK A legtöbb amerikai egyetért Carter elnökkel az“'* em­beri jogok kérdésében. Természetesen vannak egyesek, akik hajlandók elitélni az elnök beavatkozását a szovjet ember­telen bánásmódjának elítélésében és sezt “jogtalan beavat­kozásnak minősítik. A szovjet menekültek mondják, hogy az orosz ifjúság nagyrésze szabadság után vágyakozik és irigyli a nyugat szabad népét. Jack Anderson, szindikátusi tudósító írja, hogy Carter nyílt felszólalása az emberi jogok megsértése ellen érzéke­nyen érintette a Politburo embereit és félnek, hogy kihúzza a szőnyeget a Kremlin jónak mutatkozó emberei alól. Érzékenység? —i írja a tudósító. — Ne felejtsük el, hogy konspirátorokról van szó, akik erőszakos eszközökkel tartják fenn magukat és nem haboznának egy percig sem, letiporni saját népüket, ahogyan letiporták a budapesti szabadság­­harcot és a prágai felkelést. Bármit el lehet mondani ezek­ről a hidegvérű alakokról, csak azt nem, hogy érzékenylel­­kűek. Ha szükségük lesz a mi búzánkra, vagy a mi kompu­tereinkre, vagy katonai költségei támogatására, szűkölködő gazdasági helyzetükben, majd találnak módot arra, hogy érzékenykedésüket félretéve, hozzánk közeledjenek. FLAVIUS JOSEPHUS KÖNYVE A francia Savinel Pierre az eredeti görögből franciára fordította az őskeresztépy korban élő zsidó történetíró, Fla­vius Josephus 1900 évvel ezelőtt megírt művét a zsidó háború -ról (The Jewish War, franciául La Guerra des Juifs” címmel). A fordításhoz Vidal-Naquet Pierre, az Ecole des Hautes Etudes” 46 éves tanára s a régi görög történelem kiváló francia szakértője írt bevezetőt, amely­ben — mint a Le Monde munkatársának, Comte Gilbertnek ő maga mondta ,—■ zsidó szempontból ( from the standpoint of a Jew’ ) világította meg Flavius Josephus (mi, magyarok Josephus Flaviusként szoktul emlegetni) történeti szerepét s ennek megfelelően művének értékelését. Flavius Josephus, mint a zsidó hadsereg egyik tábor­noka, maga is részt vett abban a háborúban, amely a zélóták kezdeményezésére 66-ban tört ki a rómaiak ellen s 70-ben a rómaiak túlerejének győzelmével s a jeruzsálemi templom lerombolásával végződött. Flavius Josephus azonban köz­ben átpártolt a rómaiakhoz s mint Titus tanácsadója műkö­dött, ezért a zsidóság mindeddig árulónak minősítette. Vidal-Naquet ezt a minősítést most helyesbíti, mert szerinte a zsidó történetíró nem követett el árulást, mivel nem ártani, hanem segíteni akart íajtájának s könyvét is azért írta meg eredetileg káld nyelven, mert azt akarta, hogy a zsidp ha­gyományok a zsidó államiság megszűnte után s azonJuvüI is fennmaradjanak. Flavius Josephus államférfiúi meglátá­sait és történetbölcseleti megállapításait Vidal-Naquef mai és zsidó szemmel is figyelemre méltóknak találja. ,e , Flavius Josephus, aki Kr.e. 57-től Kr.u. kb. 94-ig élt, említett könyvet görögre is lefordította, “A zsidó nép ré­giségei -ről írt 20 könyvének s a zsidóellenes alexandriai Apion-nal vitázó két könyvének nyelve már eredetileg is gö­rög volt. >. KETTEN EGYSZERRE COLUMBIA, Va. (AP) ~ D. Hugh Boggs 69 éves birtokos pénteken birtoka bejáratánál megakadt autójával és az árokba került. Két arramenő nő látta, hogy az autóból lángok jönnek ki, a legközelebbi házba siettek és segítséget kértek. James Boggs, a birtokos 65 éves fivére, a ház lakója, lirohant bátyja segítségére és kiemelte őt az égő kocsiból. Az idősebb fivér szívrohamot kapott és meghalt. Amikor a fiatalabb látta bátyját meghalni, ő is a szívéhez kapott és ugyancsak azonnal meghalt. A VÁLASZTÓ KOLLÉGIUM MEGSZÜNTETÉSE Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke a közel­múltban olyan javaslatot terjesztett az amerikai törvényho­zók elé. amelynek célja új alkotmánymódosítás. Carter ja­vaslatának az a lényege, hogy az Electoral College műkö­dését meg kell szüntetni, hogy a jövőben az amerikai pol­gárok az elnököt közvetlen szavazás útján választhassák meg. Az elnök hangsúlyozza, hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezés értelmében megtörténhetik, hogy valamelyik el­nökjelölt a közvetlenül leadott szavazatok többségét kapja, ennek ellenére, az Electoral College tagjainak szavazása alkalmával kisebbségbe kerül. Az Electoral College-nak 558 tagja van, annyi, a­­mennyi az amerikai törvényhozás két házának együtt, ezen­kívül még bárom tag District of Columbiából. Az alkotmány értelmében az Electoral College tag­jainak létszámát az egyes államok lakosságának létszáma dönti el. Az elnökjelöltségi küzdelem győztese az egye? ál­lamokban az összes elector szavazatát megkapja. A köz véleménykutatások azt bizonyítják, boy az amerikai polgá­rok többsége nincs tudatában annak: az elnökválasztás al­kalmával nem az elnökjelöltre szavaznak, hanem az Electo­ral College tagjaira, akik majd megválasztják az elnököt. Az alkotmánymódosító szakasz beiktatásához a tör­vényhozás két házának hozzájárulása és az amerikai álla-A fentebb már említett ‘‘Magyarország leírása című munka (1847) első kötete számunkrq különlegesen érdekes mert ebben közli a száz év előtti Magyarország egyházkor­mányzati és iskolaügyi szérvezetét. “Az egész magyar biro­dalmi római katholica egyház 3 érsek és 17 valóságos me­gyés püspök által kormányoztatik. Minden érseki vagy püs­pöki kerület (egyházmegye) eL van osztva főesperességekre (archidiaconatus) és alapesperességekre, mellyek ismét több plébániát foglalnak. A szentmártoni főapát megyéje szinte! független, mivel egyik püspökmegyébe se lévén bekebelez­ve, s az ide tartozó plébániák a főapát által kormányoztat­­nak. A püspökök ismét bizonyos érseknek suffraganeusai . - Itt aztán felsorolja a püspökségeket az egyes érsekségek­hez való tartozás szerint. “Nevezetesen az esztergomi érsek alatt állnak: a,veszprémi, pécsi, nyitrai, győri, váczi, szom­bathelyi, beszterczei, fejérvári; a kalocsai érsek alatt: a zág­rábi, Csanádi, diakovári, nagyváradi, erdélyi, zengi; az egri érsek alatt: a kassai, szepesi, rosnyói, szatmári püspökök. Lényegében e püspökségek ma is megvannak, de a trianoni új határok miatt az egyházigazgatás lényeges módosításo­kon ment keresztül. Új püspökségek a történelmi Magyar­­ország területén: Szeged (a csanádi püspökség egyik fele maradt Temesvárt, a magyar részen Sáeged lett az új püs­pökség); a Felvidéken új püspökség alakult Nagyszombat­ban, a nyitrai püspökség pedig érsekség rangjára emelke­dett. A Délvidéken új püspökség: Szabadka, Fiúméban pedig érsekséget szerveztek. A görög katholikusok magyar­­országi 4 püspökei (munkácsi, nagyváradi, körösi, eperjesi) mindnyájan az esztergomi érsektől és prímástól függnek . Sajnos ez már a múlté, mert a II. háború után minden görög katolikus püspökséget orthodox püspökséggé alakítottak át és a görög katolikus egyház megszűnt, Róma nagy veszte­ségére. Ma gyarországon viszont még az első háború előtt megszervezték a hajdudorogi magyar görög katolikus püs pökséget, ami ma is működik Nyíregyháza székhellyel. A protestánsok (református, evangélikus, unitárius) egyházi szervezete változatlan. A széles magyar birodalomnak csupán egy tudomá­nyos egyeteme (universitas studiorum) van s ez, a ‘ Pesti Ki­rályi Egyetem , ahol rendes tanítói szék 44 van, ezenkívül vannak még rendkívüli tanítók és segédoktatók (adjunctus), valamint a segédek (assistens). A theologiai pálya 4, a törvényi 3, a philosophiai ,—■ 2, az orvosi >—> 5, a sebor­vosi — 2 esztendőre szabatott. A tanítás nyilvános és ingye­nes. Magyarországon és a hozzákapcsolt tartományok­ban 66 katolikus gymnasium van. Ezek közül 26-ban ta­nítanak a kegyes iskolabeli szerzetes atyák, 8-ban a bene­­dekiek, 3 ban ciszterciták, 6-ban praemonstratensiek, 12-ben lerencziek, 3-ban minoriták, 8-ban pedig világi rendű pro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents