Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-05-19 / 19. szám

1977. MÁJUS 19.

NAGYSZERŰEN SIKERÜLT

A clevelandi “Jótékonycélú Női Nagybizottság május 8-án, anyák napján ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. A mindmáig változatlanul tevékeny egyesület alapítói, tagjai, barátai és vendégei déli 1 órakor a Bethlenteremben díszebédre gyűltek össze .Az ünnepély minden tekintetben nagyszerűen sikerült. Az asztaloknál nem maradt egyetlen üres bely sem. A felszolgált ételek mind ízletesek voltak, méltán dicsérték az Első Magyar Református Egyház konyhájának remek szakácsművészetét. Az ünnepi hangulatot a kitűnő zenekar játéka is fokozta. A gazdag műsor minden száma sikert aratott.

Az áldomásmesteri tisztet Galgány Sándorné Lengyel Erzsi látta el nagy körültekintéssel .A díszebédet magyarul Muskócky Józsefné, angolul Ludescher Imréné nyitotta meg. Az amerikai és a magyar himnuszt a zenekar kíséretével Rátzné Sándor Margit énekelte. Az asztali áldást főt. dr. Szabó István, az Első Magyar Református Egyház lelkésze mondta, aki éppen most ünnepli felszentelésének 50., clevelandi lelkipásztorkodásának pedig 30. évfordulóját. Nt. Csutoros István, az Első Magyar Presbiteriánus Egyház nyugalmazott lelkésze, gyönyörű s igen hatásos ünnepi beszédben méltatta a Jótékonycélú Női Nagybizottság közel féjévszázados fáradhatatlan és eredményes munkásságának emberbaráti és magyar jelentőségét. Az alapító tagokat Ludescher Imréné, a Női Nagybizottság kiváló, közismert és lelkes elnöke, a vendégeket Donó András, az Öreg Amerikások Családjának népszerű elnöke mutatta be. A Női Bizottság jelenlegi tisztikarát Ludescher Imréné elnök külön mutatta be a közönségnek. Dr. Palasics Jánosné Majoros Ilona énekművésznő Halmos Margit zongoratanár pompás kíséretével aratott megérdemelt, nagy sikert. Az Egyesült Magyar Egyletek üdvözletét vitéz Kernes László elnök tolmácsolta rövid, magvas beszédben. A zárószót Harmati Andrásáé alelnök, végül a záróimát nt. Endrei Ferenc, az Első Magyar Presbiteriánus Egyház közkedvelt lelkipásztora mondta. (

Az előkelő vendégek közt ott láttuk a magyarok megértő, lelkes barátját, Perk J. Ralph polgármestert, Strand városi councilman feleségét, Celebrese állami szenátort feleségével együtt és még sok más amerikai és magyar amerikai vendéget, aZ alapító tagokat, valamint az egyházak és ma- , gyár egyesületek kiküldöttjeit is.

A megjelentek emlékül ízléses kivitelű emlékalbumot kaptak, amelyet a Kárpát Könyvkiadó nyomdája állított elő.

Amikor az évforduló méltó megünneplésének nagyszerű sikeréről s a magyar élniakarás jelentős útjelzőjéről, a magyar nők áldozat- és szolgálatkészségéről nagy örömmel számot adunk, a Jótékonycélú Női Nagybizotts.ágra 45, évfordulója alkalmából mi is a jó Isten bőséges áldását kérjük és magyar szívünk egész melegével kívánjuk, hogy eredményes, szép és hasznos munkásságát a következő évtizedek folyamán is változatlan hittel, töretlen lelkesedéssel és nagy sikerrel folytathassa.

Radnay Rudolf:

A TUDÁS HATALMA

Ha a Szabadegyetem * Újabban feltárt gótikus szobrok a budai Várban műsorszám főszereplőjéről, Tóth Györgyi muzeológus-műtörténészről írt beszámolónknak a Tehetség Hatalma címét adtuk, úgy most Beniczky Áclámné esetében, Ady emlékestje alkalmával a Tudás hatalma az a cím, amellyel megindítjuk nagyjelentőségű irodalomtörténeti estjéről szóló írásunkat.

* * *

Ismerve Beniczky Ádámné kultúrájának, hatalmas felkészültségének, nagy tudásának hírét, csak természetes, hogy a Szabadegyetem elitjének széles rétegét mozgatta meg múlt heti szereplése. Kisérő gárdájával együtt oly nagyvonalú betekintést nyújtott Ady-egykor vitatott különös emberi és költői világába, amit a jelen voltak sokáig nem fognak elfelejteni. Mint mindig, úgy Beniczky Ádámné ez alkalommal is páratlan értékű, kristálytiszta magyar beszédével és finoman választott célkitűzésével jellemezte a költő Adyt, akinek jelentősége részben irodalomtörténeti szívügye is lehet a jeles előadónak.

* * *

Vannak olyan munkák, melyekhez a bírálat műszerével közeledni nehéz és céltalan. Most, hogy Beniczkyné nagy tanulmányáról művészi szempontból kellene véleményt mondani, zavarban vagyok. Illetlenség a kritikustól, akinek úgymond >—- nem szakmája az irodalomtörténet. Ezért írása megbocsátható kell hogy legyen. Azt hiszem, az írásművészefhek is az a célja, hogy meghasson és bizonyos részvétet keltsen. Meg akarja velünk értetni, mindig önző emberekkel, hogy más típusúak is élnek rajtunk kívül. Nehéz dolog ez, csoda, hogy sikerül. Ady élete és költői értéke azért érdekel Beniczkyné előadásában, mert őt soha nem szerettein. Mindig gondot adott, hogy helyesen lássam meg. Ha végig tekintettem költői és emberi életpályáján és kerestem i—< mondjuk lelkiségének velejét, azonnal szemembe tűnt valami. Már az elején, amikor fiatalon szinté kopogtatás nélkül lépett be kultúréletünk úgymond *—- szalonjába, egy egészen különös, saját személyével mindig szoros összefüggést mutató verses kötetet nyújtott át nekünk. Verseinek világán átszövödött a magyar élet keserűnek érzett, támadó és ironikus rajza, mely soksszor maró gúnnyá torzult. Ügy érezték nagyon sokan, hogy valami nyugtalan értelem . . . hajtogatás . . . láz, azaz lázadás húzódik meg írásában, verseiben. Ily mondanivalóval tűnt fel később is az irodalomban. Magyar életide^ljainkról lerántott csak általa képzelt leplet igazságtalanul, vagy legalább is szokatlanul. Minden sora az ösztöriélet' zabolátlan izgalmát, sőt mintha poklát rejtette volna magába. Valami nyugtalanító volt szimbolikus verseiben . .. valami keserű ... ifjúan ördögi” (ezt Rákosi Jenő mondta róla . . .) ... mely mellett megmaradt jósokáig. Mintha ezt a két elemet vegyítette volna «— általánosságban —< tehetségével és művészetével verseiben, de életével is.

* * *

A kisérőgárda remekül állta meg helyéti Ady költészetinek dalra *—■ szavalatra átfordított interpretálása színvonalas volt. Halmay l ihamérné mint kellemes hangú énekesnője az estnek *-> már dekorativ megjelenésével is <—< jórészt központja volt, nem is szólva énekkultúrájáról. A kedves emlékezetű Zilahy Fames Eszternek három poetikus dallamú Ady versét hozta műsorában, utána Reinitz Béla két dalát. Mind az öt énekszám a régi stílus szellemében simult a nagy költő lírájához. Dömötörffy Emilné viszont a legnagyobb egykori zongorakisérőt, Dintzel Oszkárt idézte. Halk alkalmazkodásával, disztingvált billentésével a jókisérő tudásával vitte diadalra a dalba átültetett Ady verseket. Dr. Ludányi Andrásné Nádas Panni a maga szerencsésen választott szavaló formájával pátosz nélkült szerepelt, a beszéd-fegyelem tudatos alkalmazkodásával. Nagy sikere volt. Ebben osztozott vele dr. Kálnoki Kis Tiborné. Fölényes tudású, gyakorlott előadó, aki még egy kéz gesztussal is tudja egy vers zeneiségét éreztetni és aláhúzni. Ez tehetségének egyik titka. Kossányi Miklós mély orgánuma egészítette ki az est megérdemelt sikert, amikor Ady jólismert költeményeit adta elő a maga hangtömörségével és annak zengő erejével.

NÉPSZÁMLÁLÁS VOLT ROMÁNIÁBAN

A legutóbbi, 1966 márciusában tartott népszámlálás óta tíz év telt el. Azelőtt a második világháborút követőleg, 1948-ban és 1956-ban tartottak népszámlálást és lakásösszeírást. ,

Az utóbbi tíz esztendőben az ország lakossága munka- és életkörülményeiben bekövetkezett alapvető változások összegezésére a Román Kommunista Párt Központi Bízott ságának 1976. április 14-i plénuma elhatározta, hogy 1977 január 5 és 12 közt ejtsék meg Románia egész területén a népszámlá lást és lakásösszeírást^ Nicolae Ceausescu a párt főtitkára, a plénumon hangsúlyozta a népszámlálás politikai jellegét: A—A népszámlálással kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra - mondta, — hogy ez mindenekelőtt politikai akció és nem egyszerű statisztikai művelet. Szükséges, hogy pártszervezeteink megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a népszámlálásra, biztosítva pártunk marxi-lenini nemzeti politikájának, az Alkotmánynak és az ország törvényeinek szigorú tiszteletben tartását oly módon, hogy minden állampolgár teljesen szabadon nyilváníthassa ki egyik vagy másik nemzetiséghez való tartozását. Nagy jelentőségű elvi politikai kérdés ez, amelyre minden figyelmünket összpontosítanunk kell.. .” (ELŐRE, 1976. december 28.)

A diktátornak ez a bejelentése nem sok jóval biztat. 'Az a mondása, hogy ez mindenekelőtt politikai akció és nem egyszerű statisztikai művelet elég meglepő volna, ha nem tudnánk amúgy is, hogy a román diktatúrában minden politikai akció” a népesség struktúrájának és a románság és nemzetiségek arányszámának erőszakos megváltoztatására. Az a mondása pedig, hogy "minden állampolgár szabadon nyilváníthassa ki egyik vagy másik' nemzetiségKeas való tartozását, csak az azelőtt nyilvánított "politikai akció kendőzése. Nem kétséges tehát, hogy a román statisz' tikai adatok nem lesznek megbízhatók. Segítenek a módosításban a román népszámláló biztosok is. A népszámlálási ívben három rovat követi egymást: állampolgársága, nemzetisége, anyanyelve. A másodikat rendszerint nem töltik ki a biztosok, de utóbb beírják, hogy ‘‘magyarul beszélő román . Aztán vannak fenyegetések: “Jól meggondolta magát, elvtárs, hogy magyarnak vallja magát?” Van aki erre megijed, kenyerét, családját félti és nem bánja már, akár- I minek írják be.

Hónapokba telik, míg a népszámlálás összesített adatait majd közzéteszik. (] ranssylvunia)

i

HŐSÖKNAPI MEGEMLÉKEZES DETROITBAN

Május 29-én vasárnap V% 12 órai kezdettel az MHBK helyi szervezete, valamint a Szabadságharcos Szövetség a Szent Kereszt templomkertben elhelyezett Hősök Szobrát ünnepélyesen megkoszorúzza.

Mindkét szervezet kéri tagjait, valamint a város összmagyarságát erre az alkalomra minél többen jelenjenek meg.

Ottlétünkkel a Hősök emlékének áldozunk.

MÓR JÓZSEF KIÁLLÍTÁS DETROITBAN

Csaknem minden évben elmegyek a clevelandi Magyar Találkozóra. Ezek a háromnapos társadalmi, tudományos és művészeti összejövetelek rendszerint péntektől vasárnapig tartanak. Kedves barátom, akinek jóvoltából ingyen és bérmentve odakerülök, már két órára befut a Plaza Hotelbe. A megnyitásig még három órám van. Ilyenkor leimegyek a művészek kiállító termébe, ahol két művészt már ott találok: Gyimessy-Kásást és Mór Józsefet. Ők a kiállítás lelke. A baráti ölelések után előfordul az is, hogy hasznosítva ottlétemet: viszem, hozom a képeket.

Aztán mit tesz a sors? Egy detroiti magyar rendezvényen találkoztam Mór Jóskával. Kiderült, hogy a környékre költözött. Ezért kerül most sor egy detroiti kiállításra. Vajon ki írhatna róla őszintébb szeretettel, mint én, aki régen ismerem, szeretem és becsülöm.

Ismerem a joviális, pirospozsgás művészt. Ismerem gyönyörű színeit, témáit, linoleum metszeteit és egy kicsit a lelkét is.

Bizony nem mai gyerek Mór Jóska. 1908-ban Cell dömölkön született. 1934-ben végzi el a főiskolát, s mint templomfestő 1948-63-ig hét magyar templomot ékesít gyönyörű freskóival. Nem egy nemzedéknek, évszázadokra. 1965-ben kezébe veszi a vándorbotot. Először Németországba megy. 1967-ben már az Újvilágban álmodja vissza vásznaira a hazai tájat, a régi dicső magyar történelmet, amit otthon nem volt szabad.

Megb ecsült festő itt is. Tagja számos fémjelzett művész-egyesületnek, az Árpád Akadémiának és sorolhatnám tovább és tovább.

A Szabadságharcos Szövetség rendezésében, valamint a Szent Kereszt Egyház jóvoltából a templom Iskolatermében (South St. és Yale sarok) május 29-én vasárnap du.

1 -8-ig gyűjteménybe kiállítása lesz Mór József festőművész barátunknak. A'szépért rajongó magyarság pedig, nem csak gyönyörködhet a remek képekben, hanem azokat jutányos áron meg is vásárolhatja.

Jóskám, ha elfogadod, most is ott leszek. Hozom, meg viszem a képeket és ha fényesebb lesz a szemem a megszokottnál, tudd meg, azért van, mert nehéz az idegen tájék, s mert néha visszajön az emlék. Ki értheti meg jobban, mint a magyar művész. A szintén hazátlan.

Szeretettel várlak:

■’-ü . & Koósa Antal

Adyban a modern ember toppan elénk. Vad férfi vágyak. . . keserű magyar álmok Iappanganak öntudata alatt, ő teremtett ebből olyan költészetet, amely valóban az övé. Beniczkyné ritka finom érzékkel mutatott ezekre, analyzisében moduláltan éreztette hibáit és jó oldalait. Sok mindenre a női lélekkel borított vélumot! Néha nem tudtuk, hogy ő van-e különös pietással Adyval avagy mégis Ady van költői kegyeletével a magyar sors jelenségeivel szemben.

* * *

Ezért ez a beszámoló, mint írás, mint minden irás, csak részlet. Egy nemzedéknek ,—- máig kitartó élménye — vagy ítélete. Az előadásban mintha Ady jó magyar emlékének fénye lebegett volna feje felett. Beniczkyné egy csillogó szellemi prizmát tartott a kezében és emelte magasra. A prizma körül gykori szellemek keringtek, ezek suhantak ide és oda mini a költőt elismertető harcjátéknak küzdő harcosai. Valójában a jeles előadó gondolatai voltak, pedig a gondolat sokszor elpusztítja a valóság szemléletét. . .

* * *

SOKSZOR ÚGY ÉREZTÜK a pompásan kiválogatott verseket hallgatva mintha Ady változó színű költészetének színes, szimbolikus álarcos menete vonult volna fel a terembe és alakjai kérdésekkel ostromoltak volna minket. Beniczkyné Ady tükörképét tartotta elénk és abban t—* bohókás módon - a magunk fordított magyar képét is láttuk volna költészetének hatására . . . Különös capriccio volt ez .. . aminthogy minden az volt. . . amit eddig elmondani mertem!

* # *

KITŰNŐ IRODALOMTÖRTÉNÉSZÜNK nem

tette, de múltbeli tapasztalatom az, hogy Ady méltatói ritkán tudják elhallgatni, mit gondolnak, amikor főszereplőjük egy vagy más helyzetben avagy — megvilágításba kerül és ilyenkor szívesen hallatják a feltétlen elismerés kórusát! Pedig elég őszinte és szempontjukból alaposan indokolt, amit mások állítanak. Magyarázatukhoz reflexió már nem is tartózna, de, mint találó megállapításak mindenkor megállják a helyüket. Adyról ma már sokan hisznek mindent, ami megindokolja azt a figyelemreméltó lelkiállapotot, hogy az említett álarcos körmenet táncra is perdül a költő szellemével a siker érdekében és örömökben izzó elismertetés lángja járja át belsejüket. Ez annál könnyebben lehet, meri a költő hasonmása Beniczkyné jóvoltából úgy áll előttünk, ahogy ő akarta, de lehet az is, hogy egyesek mégis nehezen fogják felismerni, hogy előadónk gondolatainak koboldjai az erősebbek-e avagy az Adyt körülvevőknek táncoló mámora?

* * *

Előttünk azonban Ady egy bizonyos idő után mégis eltűnt, de megmaradt hódolatunk Beniczky Ádámné iránt! Értékes tanulmányával egy időre lekötötte figyelmünket, elnémította napjaink keserű fájdalmas előérzetét és elvette bizonytalan jövünk terhének súlyát. Tudásának hatalma átvilágította Ady kérdéses alakját, felmerült szép korszakának időszaka melynek hőse legalább is a Szabad egyetem páratlan értékű előadásán Beniczky Ádámné maradt és nem ^ Ady Endre.

A'_ A*

A KATOLIKUS MAGYAR EGYETEMI MOZGALOM

Április II és 17 közt 14 nyugat-európai országból, továbbá Kanadából, Brazíliából, valamint Magyarországról és Jugoszláviából több mint 120 értelmiségi gyűlt össze a Rajna-menti Königswinterben, Bonn közelében, hogy részt vegyen a Magyar Pax Romana 19. kongresszusán, amely az idén az ember és a munka viszonyát elemezte.

A tanácskozásokat Komamicki Egon dr. (Waal re, Hollandia) vállalati jogtanácsos előadása vezette be A munka egzisztenciális jelentősége” - címmel. Salamon Pál közgazdász és író, aki a közelmúltban hagyta el Magyarországot, a munkát, mint életszükségletet világította meg. Táborsky Ottó dr. (I ilburg, Hollandia) arra a kérdésre keresett választ, mi a munka jelentősége az egyén számára. Bállá Bálint dr., a berlini műszaki egyetem szociológus tanára az emberi lét szűkössége és a munka között mutatkozó összefüggésekkel foglalkozott. Horváth Árpád dr., a luzerni hittudományi kar filozófus docense a munka filozófiai reflexióit ismertette Platóntól Marxig. Befejezésül Békés Gellért dr. OSB, a római Szent Anzelm egyetem ökumenikus tanszékének vezetője, a munka szemléletéről beszélt s a munka transzcendens vonatkozásaira mutatott rá, majd azt fejtette ki, hogy az emberi kapzsiságtól és zsarnokságtól csak Isten törvényeinek teljes érvényesülése mentheti meg, teheti igazzá és valóban szabaddá az embert.

A tanácskozásokkal párhuzamosan a résztvevők megtekintették Köln nevezetességeit, kirándulásokat tettek, egyik ’ este pedig Létay Klára budapesti színművész előadóestjét hallgatták meg. Közben a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom (KMEM) közgyűlést tartott, amely új tisztségviselőket választolt. Elnök Cserháti Lajos közgazdász, vállalati igazgató (Sai Paulo, Brazília), társelnök Kunz Ferenc dr. geológus (St. Anton, Ausztria), pénzügyi ellenőr Beliczey István fizikus (Bernsberg, NSzK) és Krajcsi Mária oki. könyvvizsgáló (Zürich, Svájc) lett. A mozgálom lelkésze továbbra is Békés Gellért dr. bencés professzor maradt. A főtitkári tennivalók ellátásával az új elnök Kalniczky György újságírót (München) bízta meg.

Az elnöki tanács tagjává Crouy-Chanel Imrét (Párizs), Horváth Árpád dr-t (Luzern), Kalniczky Györgyöt (München), Kiss Ulrichot (Párizs), Komarnici Egont (Waalre. Hollandia), Kovács K. Zoltánt (München), Szaktilla Imrét (Freiburg i. Br.) és Wettstein Imre dr-t (Luzern) választották meg.

A, Generation Gap ellenszere, utánpótlásunk útmutatójai

Tevékeny HITTEL a végzet ellen a rögös élet ösvényein

Praktikus, célravezető, nélkii lözhetetlen SOMOGYI FERENC professzor és fia, LÉL angol nyelvű; magyar szellemű kézikönyve

V

FAITH and FATE a címe annak a pompás kötelf nek, amely több mint 200 oldalon felöleli mindazt, amit alapvető tájékozottság szempontjából feltétlenül el kell oh vasniuk mindazoknak, akiktől a magyar kérdés sorsa függj bet az elkövetkező évtizedek során. Avagy még azon is túl; mert hiszen nincs közöttünk, aki ne látná ^ mi több, saját bőrén ne érezné hogy a második Trianon, sőt az egészért kivételes íelkiismeretfudalásokat előidéző 1956 után is még mindig az első Trianont előidéző téves, vagy éppenséggel rosszakaratú felfogások keresztjét hordozza minden magyar : éljen a földkerekség bármely szögletében.

A más-más világrészben született, nevelkedett nemzcr dékek, az egyazon családok különböző tagjai között kelet* kező feszültség korát éljük. Ennek áldatlan jelenségeitől egyetlen nép sem mentes, hiszen az úgynevezett genera, tion gap , a különböző életkorú és sokszor ellentétes felfogású rétegeket futótűzként, egészen járványszerűen keríti hatalmába a háborús időknek ez az áldatlan mellékterm ke. Éppen azért a legnagyobb elismerés, sőt tisztelet illeti Dr. Somogyi Ferencet és egyetemet végzett, okleveles mérnök fiát, hogy tudásukat, szorgalmukat együttes munkakészséggel vetették latba, hogy ez a hézagpótló kötet napvilágot láthasson. Csodálatos, ritka példáját nyújtották ezzel a családon belüli szellemi kooperációnak!

Árpád apánk unokájának Tasnak a nevét kapta a keresztségben Somogyi professzor unokája is, akinek és ifjú kortársainak dedikálta könyvét a két szerző. És mivel Léi Lehel vezér nevének eredeti alakja (akinek kürtjét Jászberény múzeuma őrzi) szeretnénk remélni, hogy ennek a könyV- kürtnek a szava elhallatszik mindenüvé, ahol angol iskolázottságú fiatal magyar fiúk és lányok élnek. Mert a kétnyelvűség, a lényegbevágó magyar történelmi és kulturális 1 vonatkozások irodalmi nyelven tolmácsolása elsőrendű fela- 1 dat, amely nélkül lehetetlenség az elég mostohán kezelt etnik létra legalacsonyabb fokán felül kapaszkodni. . ;

Ügyes beosztású kézikönyv a “FAITH and FATE”, melynek már erős papírosa is azt igazolja, hogy diáktársadalmunk alapos igénybevételére szánta a ft. Kótai Zoltán alapította clevelandi Kárpát kiadóvállalat. Lényegében a Somogyi professzor által a Western Reserve University magyar művelődéstörténeti tanfolyamán 10-15 évvel ezelőlt előadott rendkívül élvezetes anyagát teszi a kötet közkinccsé. A több mint 200 oldal első fele az ezeréves Maí gyarország fejlődését és teljesítményeit sorolja fel, második fele pedig a történelmi országhatárokon kívülre kényszerültek alkotásairól számol be. A könnyen olvasható szöveg tanulságos, a táblázatok, időrendi összefoglalások könnyen áttekinthetők és ami nem kevésbé fontos a széleskörű terjesztésnél: a kötet még jutányos árú is.

1956-os szabadságharcunk 20. évfordúlójára aligha jelenhetett volna meg találóbb emlékeztető, mint a “FAITH and FATE . Mert hiszen Budapest nevét akkor égette be a civilizált világ Ielkiismeretébe a fiatalság, a pesti “Srácok (e szó attól fo gva csak nagy kezdőbetűvel írható le!) hősies önfeláldozása. Nem csupán magyarok, hanem a világ minden népe egy fejjel magasabbnak érezte magát legalább azon a héten, amikor a piros-fehér-zöld trikolórból kivágták az orosz terrort és idegen katonai megszállást képviselő sár lót és kalapácsot.

Még azok is, akiket esetleg nem érdekelnének az Óhaza ezeréves fejlődésének lenyűgöző részletei, bőségesen találnak amerikai magyar vonatkozású eseményeket a “FAITH and FATE” második felében. Pionírok erőfeszítései, régi magyarok példás munkássága, különböző magyar egyházak és társadalmi összefogások rövid története éppenúgy helyet kap, mint művészetünk, irodalmunk és a tudományos élet terén korszakot alkotó Nobel-díjasaink és más szakembereink érdekfeszítő pályafutása. Egy szóval: a mindennapi életben, barátok közötti társalgásban is útonútfélen érvényesíthetők a kitűnő kézikönyv adatai.

EJőbb-utóbb az egész angol nyelvterületen erőre kap a multikulturális mentalitás. Ez azt hozza magával, hogy az eddiginél nagyobb, általánosabban elfogadott szerepet kell a bevándorolt nemzetiségeknek kapniuk szellemi téren is. Amikor pedig azok a rétegek is mintegy lélegzethez juh hatnak, akiket eddig főként fizikai vagy szaktudási tére\ becsültek meg: a FAITH and FATE tartalma száz meg száz középiskolai dolgozat ‘ term paper”, vagy egyetemi disszertáció készítéséhez adhat gondolatokat, útbaigazításokat. Az ilyen nemes feladathoz indító lökést szolgáltató apa és fiú szerzőpúrnak gratulációként divatos angol mondást idézünk:

“MORE POWER TO THEM!”

Báchkai Béla, N.Y.

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ

A Kálvin Egyházkerület április végén tartotta meg ai pennsylvaniai Ligonierben 39. évi rendes közgyűlését, ame Iyen a kiküldöttek egyhangúlag újraválasztották az egyház kerület vezétőit. Ennek megfelelően püspök főt. Bütösi János dr. (Bridgeport, Conn), püspökhelyettes Nt. Parragh Dezső dr. (Chicago, III.), titkár nt. vitéz Ferenc .Pert Amboy, NJ), pénztáros nt. Király Zoltán (Passaic, NT), főpresbiter pedig Piri József dr. (Cleveland, OH) marádt.

A közgyűlés második napján a kiküldöttek és a vendé gek bankett keretében ünnepelték meg főt. Szabó István dr’. Ielkészi szolgálatának 50. és clevelandi munkásságának 50, évfordulóját. A bankettet Ady-est követte a költő születésé; nek 100. évfordulója alkalmából, amelynek ünnepi szónoka nt. Vatai László dr. (Toronto, Ont.) kanadai lelkipásztor volt.

A Kál vin Egyházkerület közgyűlésének határozata értelmében a helyi gyülekezetek pünkö sd napján a romániai földrengés magyar károsultjainak megsegítésére gyűjtést rendeznek.

3. OLDAL

MAGYAR ÚJSÁG