Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-04-14 / 14. szám
Ö. OLDAU 1977. ÁPRILIS 14. A CSALÁD Irta: Kemény Júlia Németli János feleségével és gyermekeivel a nagyváros magyar negyedében élt és foreman volt a nagy autógyárban. Idősebb fia, Jobn, mintagyerek volt az iskolában és ösztöndíjjal került az egyetemre.. András, a fiatalabb fiú, akit amerikai szokás szerint Andynek neveztek, nem kívánt tanulni. Amikor elvégezte a fiigb scboolt, jelentkezett katonának és leszolgálta a bárom katonaévet. Amikor leszerelt, o- Iyan prospeiratás volt az országban, bogy könnyen talált elhelyezkedést egy nagy autógyárban. Mint a legtöbb amerikai gyerek, jól ismerte a gépkocsi minden alkatrészét és ennek nagy hasznát vette szolgálata jcfején is. Németh Jánosék szemefénye volt egyetlen leányuk, Rita. A leány nemcsak szép és jó volt. hanem rendkívül intelligens és ambiciózus. Elhatározta, hogy ő egyetemi oklevelet szerez és független nő lesz. Már az iskolában csatlakozott azokhoz a leányokhoz, akik a női egyenjogúság elvét vallották. Természetesen az egyszerű amerikai magyar szülőknek ez nem tetszett, de nem vették komolyan Rita emancipációs gondolkodását. Amint múltak az évek John elhatározta, hogy beköltözik az egyetem kampuszára, mert tanulmányai sok időt vettek igénybe és «több órát szentelhet a tanulásnak, ha nem kell haza mennie étkezéseihez és szállásához. A szülők akkor úgy érezték, hogy a család bomlásnak indul. Természetesen nem ellenkeztek a felnőtt ifjúval, annál kevésbé, mert John egyetemi tanulmányai mellett megkereste a megélhetési költségeit, gyengébb felfogású diákokat oktatott jó pénzért. Amikor Andy visszatért katonai szolgálatából, hamaro-1 sandolgozni kezdett az autógyárban és nemsokára hazahozta választottját szüleihez bemutatni. Úgy érezte, hogy elég sokáig volt távol városától és otthonától, ideje annak, hogy ő maga családot alapítson. A leány nem volt magyar, hanem lengyel, de a szülők nem ellenezték a házasságot, noha jobban örültek volna, ha magyar menyet kapnak. Végül Rita egyedül maradt a szülői otthonban a három gyermek közül. Nem volt bőbeszédű, mint más leányok, inkább zárkózott, különösen a szülőkkel szemben, akikről azt gondolta, hogy úgysem értenék meg az ő gondolkodását. Mint a legtöbb fiatal leány, idealista volt és azt vallotta, hogy a nőket elnyomják és minden nőnek, különösen minden fiatal nőnek, küzdenie kell a nőket érő sérelmek' ellen. A férfiak azt hangoztatják, hogy a nő a gyengébb nem és szüksége van az erős férfi támogatására. Ilyen beállítással ahelyett, hogy a nőt támogatnák, elnyomják, Iekicsinylik és kihasználják. Ehhez nincs joguk, mert a nő egyenrangú ember a férfivel. Egyforma jogai vannak és ha van esze, nem hagyja magát kihasználni. Németh János és felesége örült annak, hogy Rita egyetemi hallgató. Hiszen ők csakis a leány boldogulását kívánták, de fájt a szülőknek az, hogy Rita nem barátkozott korabeli fiatalemberekkel, nem voltak udvarlói, hódolói. Úgy érezték, hogy szép és okos leányuknak hódítania kellene és nem elzárkózni a férfitársaság elől. Nem lehet egy felnőtt leány életébe beleszólni, még a szülőknek sem. Amikor az anyja egyszer megkérdezte Ritát, miért nincs udvarlója, és miért nem igyekszik férjhezmenúi, akkor a leány azt válaszolta; — Egyel őre nem kívánok házasságra gondolni! Célom az orvosi diploma megszerzése. Ha eljön az ideje, talán egyszer majd férjhez megyek. Lehet, hogy én nem is vagyok feleségnek való . . .^Nagyon szeretlek benneteket és szívesen élek itthon, de ha magán életembe beleszóltok, akkor elköltözöm hazulról . . . Az anya megijedt és már ki sem merte nyitni a száját. Még csak az kellene, hogy Rita elköltözzék a háztól és már ők egyedül maradjanak! Így azután őrizkedett a leánynak szólni. Öltözködésébe sem mert beleszólni, bár jobban szerette volna, ha csinos ruhákat vesz és többet ad a külsejére. Nem sajnálta volna a pénzt és ő maga szívesen megvette volna a divatos öltözékeket. Szaladtak az évek és Rita már orvostanhallgató volt. Kevés időt töltött a szülői háznál és amikor már megszerezte diplomáját, a város legnagyobb kórházában lett bentlakó orvos. Az anya úgy érezte, hogy leánya kikerült a szülői házból és most teljesen elidegenedik majd apjától, anyjától. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt. Rita a kórházban lakott, mint internista orvos, de amikor tehette, haza szaladt a szülőkhöz. Amig otthon élt, alig szólt hozzájuk, most azonban mindig beszédes volt. Valahogy bensőségesebb lett a viszony a szülők és a leányuk között. Mindenkor megkérdezte, vajon nincs-e valami panaszuk egészségükre? Érdeklődött, nincs-e orvosi tanácsra, gyógyszerre szükségük. Mint gondos orvos, megvizsgálta idősödő anyját és kikérdezte apját, vajon a gyári munka nem esik-e nehezére? Még egy változást észlelt az anya a leányánál. Minden átmenet nélkül, kezdett hiú lenni. Már nem viselte haját oly egyszerűen és simán, mint korábban, hanem nagy elfoglaltsága mellett is, talált időt ahhoz, hogy fodrászhoz járjon és haját divatos frizurába fésültesse. Mindig jobb és jobb ruhákat viselt és arcát is kendőzte, illatszereket is használt. Teljesen megváltozott. Egy napon azután kipattant a változás titka. — Édesanyám, < mondta Rita anyjának, i—* Azt hiszem, hamarosan férjhez megyek! Az anya boldogan hallgatta és alig mert szólni. Rita folytatta: r— Igen, megjött az eszem. Amig itthon éltem, soha nem gondoltam arra, hogy milyen fontos nekem a család. Soha nem éreztem, milyen szükségem van a családi otthonra. Azt hittem, hogy csak az fontos, csak azért kell harcolnom, hogy a női egyenlőséget mi leányok elnyerjük. Nem vettem észre, hogy az egyenlőség elnyeréséhez semmi másra nincs szükség, csakis egyenlő teljesítményre, egyenlő tehetségre. Ha jó orvos vagyok, akkor sikerül boldogulnom, akár nő vagyok, akár férfi, de bármilyen nagy női sikert érek is el, csak akkor lehetek boldog, ha van harmonikus, boldog családi otthonom. /—• Mi apáddal sokat beszélünk arról, mennyire megváltoztál azóta, hogy elköltöztél tőlünk . . . Pedig mi éppen attól tartottunk, hogyha elhagysz bennünket, akkor elidegenedsz tőlünk és talán még haza járni sem kívánsz . . . — Lehet, hogy vannak olyan nőkv akik nem becsülik meg a családot. De akinek szíve van, annak éreznie kell, mit jelent a család. Én kórházban a- gyermek-osztályon dolgozom.. Nagyon szeretem a gyermekeket és ez is nagyban hozzájárult elhatározásomhoz. Az egyik orvoskoHégámirial nagyon összebarátkoztunk és úgy érzem, szeretjük egymást. Azt akarom, hogy nekem magamnak is legyen családom, mert akinek nincs senkije, akinek nincs családja, az nem ismerheti az igazi otthon boldogságát. Amig itthon voltam, olyan természetesnek véltem a mi kedves, meleg otthonunkat, hogy azt megbecsülni nem tudtam. Amióta azonban bent lakom a kórházban, és csak szabad napjaimon jöhetek haza, azóta érzem, milyen boldog vagytok, hogy otthonom van, van családom ... i Az egyszerű, iskolázatlan munkás házaspár boldog volt, hogy diplomás orvos leányuk a boldogságot az ő egyszerű házukban találta meg. * l' I ADY-SZOBOR PÉCSETT Ady Endre születésének 100. évfordulóján megállapították, hogy a költő Pécsett is járt s ott felolvasást tartott. Ez adta i—< hazai tudósítás szerint — azt az ösztönző szándékot, I hogy a mecsekaljai város méltó emlőket állítson a népi és nemzeti elnyomás ellen verseivel, írásaival harcolt (így!) j költőnek . A MAGYAR ISKOLA HÍREI A clevelandi Magyar Iskola ebben az évben lépett áldásos működésének huszadik évébe. Ennek kapcsán a szülők Szervező Testületé az alábbi tájékoztatást bocsájtotta ki. MINDSZENTY szeminárium Április utolsó vasárnapján országszerte rendeznek bibliai ol vasási versenyeket. Mi magyarok ez;t magyar nyelven Mindszenty Szeminárium néven hirdettük meg. Április 24-én, vasárnap du. 3 órakor rendezi meg a vizsgát a szeminárium központja, az iskola. Helye a Szent Imre hercegről elnevezett magyar katolik us templom Bőhm kultúrterme. A vizsga anyaga: kérdések Szent Lukács evangéliumából Jelentkezés a vizsgára a magyar iskolában, vagy levélben: 16405 Southland Ave. Cleveland, Ohio 44 111; telefon: 671 -0669. ANYÁK NAPJA: Május 8-án, vasárnap du. 4 órakor rendezi az iskola a hagyományos anyáknapi délutánját és irodalmi műsorát a Rocky River városháza dísztermében: 21012 Hilliard Rd. A szülői Munkaközösség nevében: Menyhárt Istvánné 321-0704 és Vajda Imréné >— 252-7527. A Szabadság ünnepélyére minden clevelandi magyart szeretettel hív és vár a rendezőség. Az Ady szobor, amelynek megformálására Melocco Miklós szobrászművészt kérte fel Baranya megye tanácsa, őszre készül el és felállítása a ‘centenáriumhoz kapcsoló dó legjelentősebb képzőművészeti esemény lesz az országban. A jugoszláviai fehér márványból készülő szobrot a város legszebb parkjában, a kialakulóban lévő vársétányon, az egyik meghitt hangulatú, csöndes részén helyezik el. PÁLYÁZAT A SZABAD MAGYARSÁG vezetősége meghirdeti a pályázatot az 1977-es GÉRECZ ATTILA-DÍJ -RA. A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: , A pályaművek az 1956-os Szabadságharc eseményeivel; a második világháborútól a Szabadságharcig terjedő időszakkal; a Szabadságharc következményeivel, vagy a Szabadságharc eszméjével kell foglalkozzanak. A pályaműveknek újaknak kell lenniük, tehát nem vehet részt olyan pályamű, amelyet már kiadtak, kiállítottak, vagy előadtak. A pályázat célja, hogy a Szabadságharc okait, tényeit és eszméjét ne hagyja feledésbe merülni és újabb művek létrehozásával ezeket továbbra is ébren tartsa és ezzel is szolgálja a szovjet rabságában élő népünk ügyét. A pályaművek lehetnek: IRODALMI VONALON: Regény, elbeszélés, színdarab, tanulmány, vers, stb. A kéziratokat kérjük két példányban géppel, vagy olvasható írással írni. ZENEMŰVÉSZETI VONALON: Opera, szimfónia, ének, induló stb. A pályaművek kottái és szövegei 2 példányban és zongorán játszva hangszalag kazettában küldendők be. KÉZÖMÜVÉSZET1 VONALON: Festmény, kerámia, szobor, egyéb szabad kifejezési forma, amely a pályázat célkitűzéseit szolgálja. A pályamű/eket jeligével lehet benyújtani, hogy a bírálóbizottságot más ne befolyásolhassa, csak a pályaművek hatása. A pályaművekkel együtt kell beküldeni egy lezárt borítékot, amely az elején a jeligét, a borítékban pedig a pályázó pontos nevét és címét tartalmazza. A pályázatokat neves ausztráliai magyar művészekből, írókból és «szabadságharcosokból álló bizottság fogja elbírálni, amelynek döntése végleges. Virág Minden Alkalomra GAYER-FANCHALY VIRÁGÜZLET 4714 Lorain Ave., Cleveland, O. 631-1882 FERENC SOMOGYI, LÉL SOMOGYI: FAITH & FATE A SHORT CULTURAL HISTORY OF THE HUNGARIAN PEOPLE THROUGH A MILLENNIUM Most jelent meg ezzel a címmel angolul a magyarság rövid művelődéstörténete, amelyet Somogyi Ferenc profeszszor Somogyi Léi közreműködésével írt. A könyv a közismert Küldetés: A magyarság, története című mű nyomdokaiban a magyarság • ezeréves történetét, / • kuf'úráját és • külföldön elért eredményeit tárja világos rövidséggel az olvasó elé. A 33 képpel ős 11 térképpel, számos mutatóval és táblázattal bővített, 208 oldalas luxus kiadású könyv ára vászonkötésben 7.95 $, kartonkötésben 5.95 $. Megrendelhető a Kárpát Publishing Co-nál, amelynek címe: T’.O. Box 5348, Cleveland, OH 44101, U.S.A. MEGRENDELEM: Somogyi & Somogyi: Faith & Tate c. kultúrtörténetét □ vászonkötésben (7.95 $) □ kartonkötésben (5.95 $) DÍJAZÁS: A GERECZ A I IILA DÍJ első, második és harmadik fokozata kerül kiadásra. A díj két részből áll: I.) Egy Molotov-koktélt elhajító szabadságharcos szobra, Bognár József szobrász alkotása és 2.) kézzel festett oklevél Choma Egon szabadságharcos grafikustól. A szakonkénti három díjnyertes mű átmegy a SZA- j BAD MAGYARSÁG gondozásába azzal, hogy amit tudunk, kiadunk, vagy ezeket hasonló célokra mások rendelkezésére bocsájtjuk. A díjnyertes pályaműveket mindenesetre megőrizzük azzal, hogy ha Magyarország felszabadul a szovjet elnyomás alól, azokat mi vagy utódaink haza juttatják az otthoni megfelelő szervek (Széchenyi könyvtár, múzeumok. képtárak, kiadók, stb) gondozásába, annak bizonyítékául, hogy a szórványban élő magyar művészek alkotó készségük legjavával szolgálták világszerte népünk érdekeit. A többi művet a pályázó kifejezett kívánságára visszaküldjük, különben a díjnyertes pályaművekhez csatoljuk. Megrendelem még Somogyi Magyar nyelv és irodalom 1825-ig c. művét □ vászonkötésben (12.00 $) Q kartonkötésben (9.00 $) és Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1925-ig’ c művének Hagyományok c. I. részét □ vászonkötésben (12.50 $) Postaköltség kötetenkint 50 cent. Név: ....................................................................................................... Házszám és utca: ................................................................... Város:....................Állam:...............Zip Code:...............- FIZESSEN ELŐ! -A MAGYAR ÚJSÁG hetenkint jelenik meg Előfizetés egy évre $13.00, félévre $8.00. A díjnyertes műveknek Copyright-joga nem lehet. Azt a pályázat eredményének kihirdetése után akár a Szabad I Magyarság, akár a pályázó, vagy akárki, aki azt ki akarja ' adni, vagy elő akarja adni, szabadon megteheti, hogy ezzel is népünk ügyét szolgálja. A pályázónak ezzel a feltétellel egyetértő nyilatkozatát a nevét és a címét tartalmazó borítékban csatolnia kell. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: A pályázatok beküldési határideje 1977. június 1. A pályázat eredményét az Ausztráliai Magyarságban közöljük. Ennek útján eljut világszerte a szabad magyar sajtóhoz, hogy az az október 23-i dátum előtt leközölhető legyen. A díjnyertes pályázókat időben értesítjük. Ahol lehet, a díjak az októberi emlékünnepélyen ünnepélyesen lesznek átadva, ahol ez nem lehetséges, a díjakat a nyertes pályázóknak elküldjük. A pályázatokat kérjük az alábbi címre küldeni: SZABAD MAGYARSÁG c?o s. I örzsök, 4 Nile St., Fairfield. NSW. 2163. AUSTRALIA. További felvilágosítással készségesen szolgál l örzsök Sándor a fenti címen.- ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE -* -s í Előfizetésem lejár: 19. . . . év .... hó . . . n. I i Régi előfizető D Új előfizető D Mellékelten küldök .... dollárt a MAGYAR ÚJSÁG előfizetésére. Sajtóalapra.............dollárt. Nevem: ....................................................................................... Utca, házszam: ...................................................................... Város: ......................................................................................... Állam:....................................................Zipcode:.................. • Kériiik pontosan és olvashatóan kitölteni • BÚCSÚ MIKES MARGIT ÍRÓNŐTŐL A levelet pedig feladtam, mintha csak éltél volna. Az, hogy a karácsonyi kártyám válasz nélkül maradt, fel sem tűnt. 4 úlzsúfolt a posta, könnyen elkallódik egy levél. Azt tudom: haza látogattál nővéred betegágyához, vigasztalni. Hogy aztán visszajöttöd után pár napra Isten magához hívott, beszámolni göröngyös, sokat-fájt hazátlanságodról, arról én már nem tudtam. Sohasem láttalak életemben, mégis barátom voltál, nekem is, feleségemnek is. Beszélnek atyai barátságról. Idősebb voltál nálunk. Szeretetünk tisztelettel párosult. Kevés korombeli asszonnyal tegeződöm. Mégis amikor egy leveledet ezzel a kitüntető megszólítással kezdted, meghatottsággal fogadtam. Nem is Barátunk voltál, inkább valami szeretvetisztelt Nagynéni szerepét töltötted be életünkben. Jól esett tudni, hogy vagy. Érdekes, »—< aznap, hogy leveledet bedobtam, hívott lel közös öreg barátunk. Rólad is beszéltem, ő mondta, valami újságban olvasta halálhíredet. A levél már a postaládában volt, hivatalosan, visszavonhatatlanul. Ma férjed, a festőművész szívettépő levele igazolta a még mindig hihetetlen valóságot. Visszavonultam szobámba egy veled való utolsó beszélgetésre. Magam elé tettem versesköteteidet, olvasni kezdtem. Gyönyörű tollú írónő voltál. Tehetségedet a sors megkorbácsolta. Elvesztetted a hazát. Elvesztetted a nagy családot. Gyermekedért feláldoztad az életedet. Öreg fa voltál Lacival együtt az átültetésre. I itkoltad, mégis tudtam. Az elhagyottakkal való együttvergődés jegyében róttad az idegen útat. Szomorúan panaszoltad nekem unokahúgod halálát. Nőv éreden való segítenivágyás erősebb volt, mintsem hogy lebeszélhettelek volna az utazásról, bár megpróbáltam. Egy gyönyörű amphora tört öásze haláloddal. Előbb csak megkötöztek, aztán már fojtogattak az emlékek és rádtenyerelt a tehetetlenség. Hogyis bírhattad volna ki? Olvasón a verseket, hallom a szordinós jajkiáltást. Mi lesz Lacival? Élet. mely általad és érted volt élet. Káprázatos színei belőled és veled ragyogtak. Milyen kegye a sorsnak: az egyik költő volt a másik festő. Laci, ne dobd el az ecsetet. Legalábbb színkölteményeidben éljen tovább Margit lelke. Én tudom, hogy milyen szép volt. Ha mást nem is, Őt fesd meg napleáldozások színkáprázatában olyan szépnek, mint amilyen volt. A hálás utókor úgyis elszáguld sportkocsiján emlékeink mellett. Emigrációs sors. Legalább mi, szegény kincskeresők, emeljük mégegyszer magasra emlékét, mint a költők költőjének festigt a csendesmisében, hogy Vele is szebbé tegyük a világot. S. Koósa Antal ADORJÁN FEREC NAGYSIKERŰ ELŐADÁSA A SZABADEGYETEMEN Adorján Ferenc Udvarhely vármegye volt képviselője Melbourne, Ausztráliából jött Amerikába, mint az ottani Erdélyi Világszövetség alapítója és elnöke a Los Angeles-i Mentsük meg Erdélyt!” nagygyűlés meghívására. A nagy sikerrel megtartott gyűlés után jött Clevelandbe dr. Nádas János meghívására, hogy április elsején a Szabad Egyetemen előadást tartson. Beszédében szeretettel köszöntötte a magyarságot és elhozta az ausztrál-magyarok forró ölelését, kézszorítását, üzenetét.” Megrázó szavakkal ecsetelte Erdély helyzetét. Otthon meggyújtolták már a lármafákat, hogy lángjuk figyelmeztesse a távol élő testvéreket, hogy veszélyben vannak a véreink, fajtánkat clrománosító politikájukkal be akarják olvasztani a románok, vagy eltűntetni Erdélyből. 700.000 rtiagyart vittek el 1943-ben, gyilkoltak le a románok. A romániai Népiközársaság öt éves tervében benne van, hogy 1981-ben nem akarnak kisebbséget Romániában. Ez az év dönti el, hogy narad-e továbbra is Erdélyben és Romániában székely-ma;yar nép, tudunk-e értük harcolni, össze tud-e fogni ebben íz égetően fontos ügyben a magyarság? I ud-e dolgozni Magyarország áz elcsatolt részek felszabadításáért? I rianont lem szabad elfelejteni, bárhogyan is szeretnék egyesek. Erlélyben és Romániában 5 millió magyar vár a mi segítségünkre. Adorján Ferenc elmondta, Togy Ausztráliában az Erdélyi Világszövetség tevékenyen dolgozik, sokat áldoz propagandára, újságokra, könyveket ad ki, emlékbélyegeket, Nyírő József sírjára Spanyolországban eml ékkövet állított. Ha ezt meg tudta tenni az ausztráliai magyarság, akkor a jobb viszonyok között tegye meg ezt az amerikai magyarság is. Áldozzon adományával, mert pénz kell, sok pénz, ha el akarjuk érni céljainkat. így tudunk csak harcolni az ellenpropaganda ellen is. Adorján Ferenc előadásában Erdély lelke szólt hozzánk és kérte, hogy égő lármafa legyen ma minden emigrációs magyar és dolgozzék az integer Magyarországért. Az előadás után Dömötörffy Emilné szép magyar dalokat zongorázott. Ft. dr. Kótai Zoltán, az előadás elnöke, köszönte meg az előadó lelkes előadását és az ő lelkesedésének füzénél meggyújtottuk a magyar mécseinket és milyen szép lenne, ha ezek a kis magyar tüzek egybeforrnának egy nagy magyar tűzbe és ez minden rosszat elégetne. Adorján Ferenc székely honfitársunkat és az Erdélyi Világszövetség áldozatos munkáját áldja meg a jó Isten, hogy továbbra is ilyen hittel és magyar lelkesedéssel tudják tovább vinni a magyar ügyet. 1. Dombrádv Dóra MAGYAR KÖNYVEK ELADÁSA A Carnegie Könyvtár a régebbi könyvek másodpéldányait kiárusítja április 12-től kezdve minden kedden 2-4 óra között* Értékes könyvek 25 centért darabja!. Mrs Eedás Helén is ott lesz az árusításnál. Keressük őt. * MAGYAR ÜÜSÄG
