Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-04-07 / 13. szám

1977. ÁPRILIS 7. MAGYAR Ü3SAG 5. DUDÁL KALOCSAI PASSIÓ A hétköznapok, mint színtelen robotosok masíroznak egymásután. Szinte észrevétlenül tűnnek el az időben. Egyik után sem nyújtom ki a kezem, hogy marasztaljam. Ha lehet­ne, inkább sürgetném: gyorsabban, gyorsabban. Nem így az ünnepek. Azokat fognám, tartóztatnám: maradjatok, ne si­essetek. Ritkán jöttök és kevesen vagytok. Pedig ti hozzátok a látogatókat, a csomagot, s ti viszitek el a smasszerok felét. S mi ezekből élünk ... Élünk . . .? Keserűség öntött el s az undor a gyomrom­ból a csontjaimba kúszott ahogy fatalpú bakancsommal pyomogattam szét a padló hasadékába bújt kövér poloská­kat. Vérszívó, lusta dögök . . . — mondogattam magamban és fekete gyűlölettel gyilkoltam. Már nem is a poloskákat. Az őröket, a rendszert, az egész világot. Karácsony után volt. Iszonyatosan fáztunk és éhesek voltunk. A zárkában talált karácsonyfáért, amit a háziaktól becsempészett parányi kis fenyőgallyakból állítottunk össze — büntetésbe kerültünk. Elvették ^ takarókat és elkobozták a félévi csomagban érkezett élelmet. Pedig abból a három kilós csomagból decembertől júniusig meregettük mi az é letet. Az volt az Otthon, a család, a szeretet és minden. Az anyánk küldte, a férjünk, vagy a gyerekek. Még nézni is jó volt, hát még egy borsónyi kis hazai hazai zsírt belekeverni a déli le­vesbe, vagy egy negyed kockacukrot belepottyantani az ége­tett kenyérhéjból készült reggeli “kávé”-ba! Boldogság? O, de még mennyire az volt minden morzsája egy-egy cso­magnak. Most aztán megdöglesztenek — sírta el magát Teri­­néni, aki már ötödik éve feküdt bénán a zárka egyik sarká­ban. Tarkójától á sarkáig egy merő seb volt az egész teste és olyan iszonyatos bűzt árasztott, hogy bekötött orral-szájjal tudtuk csak elvégezni heti mosdatását — Maga mit bőg? Maga úgysem eszik, csak nézegeti, amit kap. Aztán, ha megrohad, nagy kegyesen elajándé­kozza! vicsorgott M. Margit az öregasszonyra. S ebben volt valami igazság. Nem igen evett már Teri­­néni. Simogatta, forgatta csomagja tartalmának egy-egy da­rabját. Időnként a szájához emelte a tenyérnyi kalácsdara­bot, de nem harapott bele, csak megcsókolta: ti kis unokám sütötte — motyogta *->, aztán vinnyogva sírni kezdett. És va­lóban, ha szidták, hogy megavasodott már a zsír, miért nem eszi? — akkor apránként kiosztogatta. Akik mosdatták, oda­vitték csajkáját, vagy vizet adtak, ha kért, azok kaptak egy­­egy cukrot, késhegynyi zsírt. így osztogatta Teri-néni az éle­tet. Megavasodott, megkeseredett kis életmorzsák voltak e­­zek, amiknek mégis édes íze volt, mert szeretettel adta. S hogy sokszor megszidták, amiért olyan sokáig tarto­gatta? Bölcs, öreg eszével tudta, mit csiná I. Aki »orra már jó­­j ormán mindenkinek elfogyott mindene. Nál unk nem ava­­sodott meg az étel. S ilyenkor bizony nagyon jó volt I eri-né­­ni zsírja. Csak akkor nem gondo ltunk erre . . . Köszönés he­lyett szidtuk, ő meg nyögdécselt s remegő kézzel méricskélt, mint egy vén zsugori. Mosf is ott sírdogált az ágyában s ide-oda tekeregve ka­­pirgált a rongyos lepedőn, hátha talál na legalább egy mor­zsát az unokája sütötte kalácsból. Ne ki az is elég lett volna <— szorongatni. Minden mozdulat iszonyatos fájdalmat okozott neki, ezt tudtuk, de most senki sem sietett segítségére. Meg­keseredett, dühös állatok voltunk akkor, s hogy ne érezzük a hideget meg az éhséget, poloskázni kezdtünk. —> Na, szentlélek, talán méltóztatna odébb szállni! »—< mordult Cigány Rózsi az issióstól derékszögben meggörbült, idős apácára. Gyönyörű fekete szemeiben gyűlölet lángolt, amint nézte a nyomorék kínos vánszorgását. Utált más he­lyett dolgozni, különösen az úri naccságák helyett. Mióta pedig összekeverték a politikai foglyokat a köztörvényesek­kel, egyebet sem csinál, mint nekik, illetve helyettük dolgo­zik. A hülye grófnénak, a meggörbült apácának, a süket he­gedűművésznőnek, aki ráadásul még állandóan el is esik meg annak a büdös öregasszonynak ott a sarokban. Mert. ha azoknak a vackát nem poloskázzuk ki, akkor hiába pu­colja az ember a magáét. így hát az egészségeseknek kellett megcsinálni ezt is a betegek helyett, s miután Rózsi is az e- Iőbbiekhez tartozott, segítenie kelleti. Máskor nem mert ilyen hangon beszélni, most azonban érezte, hogy senki sem törődik a másikkal. Erzsébet elcsoszo­gott az öregasszonyhoz, mellé ült a padlóra s pár pillanat múlva az Üdvözlégy zsongíló mormolásában csapdostuk otromba bakancsainkkal. Sietnünk kellett, korán sötétedett. Öt órakor beadták a kanálnyi paradicsomlekvárt, va­sárnapi vacsoránkat. Megszámláltak és eloltották a villanyt. Máskor legalább 7 óráig égve hagyták, de most a sötétség is hozzátartozott a büntetéshez. Mindenki “főzni kezdett. A kis kocka lekvárra vizet öntöttünk és addig kevertük, amíg erőnkből futotta. Ez a művelet kettős célt szolgált. Kimele­gedtünk és öl kanálnyira szaporítottuk a vacsorát. Máskor a főzéshez énekeltünk, meséltünk, most csak a csajka oldalá­hoz vetődött kanalak utálatos zöreje hallatszott. Erzsébet törte meg a csendet: — Volna egy ötletem, >— mondta olyan halkan, hogy a­­líg hallottuk. Rózsi azonnal lecsapott rá: — Maga csak hallgasson az ötleteivel. A karácsonyfát is maga vacakolta össze a büdös öreg barátnéjával. Kuss! — csattant fel a sötétben L. Margit, a Nemzeti Színház örökös tagjának rekedt hangja, —< folytasd, szentlé­lek! ~ Hát arra gondoltam, »— kezdte bizonytalanul Erzsé­bet, hogy esetleg húsvétra eljátszhatnánk a Passiót. <—< Marha! <— ordított fel a drámai művésznő, majd halkabban kijavította^- marhaság! Az elkeseredés szülte némaságot azonban megtörte a javaslat s a hirtelen ítélet. Itt-ott hangok hallatszottak: — Mit a kar ez játszani? I iszta őrült, még három napja múlt karácsony és már húsvétot emleget? Becsavarodott a sok i'mádkozáska . . . hagyni kell szegényt . . . Ki-ki a maga módján reagált az elhangzottakra. Erzsé bet azonban nem hagyta ennyiben: <— Komolyan mondom, — emelte fel hangját. Pia most elkezdenénk betanulni, akkor húsvétra megrendezhet­nénk az előadást. Nem is tudjátok elképzelni, milyen gyö­nyörű lenne. <— Én tudom, Erzsébet, — mondta halkan L. Margit, _ 25 évvel ezelőtt én voltam a legszebb Mária Magdolna, — és könnyeket éreztünk a rekedt hangban. ISMÉT ITT VAN OHIO KEDVELT UJ SORSJÁTÉKA — Akkor segíts, Margit, — kérlelte Erzsébet, — le ren­deznéd, én betanítom és mindenünk megvan, ami szükséges az előadáshoz ... — Könyörgés vibrált a hangjában és sürgetés. , Másnap délutánra készen volt a terv. Margit rendezői minőségben válogatta a szereplőket. Édo lesz Jézus anyja, Manyi és Kati a két lator, ő maga lesz Pilátus, és osztogatja a szerepeket a római katonáknak, Barabásnak, Veronikának. — Ln mi leszek? — izgult Rózsi, aki rajongott a meg­lehetősen szabadszájú Margitért, aki elért az élet csúcsóra: színésznő volt, ami Rózsi mindig szeretett volna lenni. — Mária Magdol na leszel, — mondta Margit és Rózsi bár nem fudott semmit a szerepről, láthatóan szeretett volna kezetcsókolni, amiért nem a tömeg -be kapott beosztást. Jé­zust a kis H. Márta kapta, aki két évi rabság után mészfehér­­re sápadt és állandóan aggódtunk érte, hogy éhen hal. I 5 é­­ves gimnazista volt, amikor bekerült s I 7 éves korára majd­nem fél métert nőtt. Olyan vékony volt, mint egy nyírfa-cse­mete. A próbák szünet né Ikül folytak. írott szöveg nem volt, mindent lejből kellett megtanulni. Csodálatosképpen annyi­ra lefoglalt mindenkit az “előadás”, hogy szinte alig vettük észre: letelt a három hónapi büntetés. A dermesztő estéken Jézus útját jártuk, Virágvasórnaptól a húsvéti Feltámadásig — és nem éreztük a hideget. Lassan gyűltek a kellékek is. I eri-néni ágyában. Ömellé dugdostunk minden kis ellopott fekete, színes rongydarabot, amit a varrodából szereztünk, mert hozzá közel sem mentek a smasszerok. Sebes testének különösen nagy kínt okozhatott a hepehupásra tömött ágy, de csak bíztatott bennünket: — Hozzátok, ami kell. itt elfér. Esténként az őrtoronyból bevilágító fénynél varrogattuk a ruh ókat, díszleteket. Nagyszombaton volt az előadás. Záráskor bejelentettük az őrnek: — Ki akarjuk sikálni azt a sarkot, ahol Teri -néni fek-\ szik, azért egy órára ide kell húzzuk az ágyát az ajtóhoz. — Csak ne úgy mozogjanak, mint a tetveU — morgott vissza a smasszer és ránk csapta az ajtót. Megl iezdtük I eri-néni átvonszolósát. Ez vo t az egyet­len megoldás, hogy elkerüljük az őrök állandó leskelődését. Ha valaki el is húzza a kukucsot, hogy benézelődjék, az i­­szonyatos bűz elűzi. I eri-néni arca eltorzult a kíntól és szinte eszméletét vesztette, mire átköltöztettük. A szereplők öltözködtek, hár­man pedig a hosszú vizespa dkát alakították ót Keresztnek. Negyed óra múlva készen állt minden. Az emeletes ágyakról lelógó lepedőkön ragyogtak a zöld rongyból varrt pálmale­velek. Színes tógós tömeg hullámzott a tarka szirmokkal te­leszórt úton és Jézus lassan vezette a kicsit ügyellenül lép­kedő szamarat ... Jeruzsálemben voltunk. Virágvasáma­­pon . . . Hozsánna! Hozsánna! . . . M ária Magdaléna göndör fekete haján égi fény csillant és a bűnbánat könnyei patakokban ömlöttek bégig szép ar­cán. Pilátus rekedt hangja megcsuklott egy párszor és erősen reszketett kézé, amikor mosta. Lassan értünk a Golgotához, ami Teri-néni ágya mellett volt, a fal mellett. A két lator le­hajtott fejjel állt s a vödrökkel megtámasztott Kereszt alatt Mária tartotta ölében Egyetlen Fia testét. A kórus halkan ki­sérte Mária siralmát: — A Golgotán ott szenvedett és bűnömért tett eleget. . . Ó, Golgota, bánat helye, hol Jézus értem szenvedett, ó, Gol­gota, áldás helye, hol megszerezte üdvömet . . . — Jézus meghalt! — zokogta a tömeg, és a rothadó pad­lóra hajoltak a szomorú fejek . . . A sírt őrző katonák arcán még nem száradtak fel a könnyek, amikor jött az angyal elaltatni őket. De amikor aj Jézust keregő izgatott asszonyok megérkeztek, akkor egy pil­lanatra hökkent zavar támadt. Ugyanis a szereptől eltérően nem az angyal válaszolt, hanem Teri-néni: — Nincs itt, mert fellámadott! Feltámadott! Feltáma­dott! — Ujjongta háromszor egymásután olyan erővel és o­­lyan diadallal, mintha valóban az ég képviselője lett volna. Sovány, kis arca redőiben még könnyek csillogtak, de a kín­tól megtört szemében az ég derűje ragyogott. S míg döbben­ten néztünk rá, mégegyszer megismételte, szinte rábeszélően: — Higgyétek el, feltámadott! Es Jézus előjött a “színfalak mögül sugárzó fehérben, lehajolt hozzá és sápadt, fiatal arcát odahajtotta ehhez a kis emberi roncshoz és belesúgta a fülébe: — Bizony, mondom né ked, velem leszel a Paradi­csomban! — Köszönöm, köszönöm, — zokogta a kis öreg, és mo­solyogva húnyta le a szemét. Mert ő elhitte, hogy Jézus volt vele. És mi is elhittük. Éreztük, tudtuk . . . A gyorsan múló évek nem mossák el annak a régi hús­­vétnak az emlékét. Évről évre újra élem, újra szenvedem, újra hiszem. És ha néha ellog a csüggedés és kétkedőén für­készi tekintetem az eget, látom a mennyei színfalak mögül ki­lépő Jézust. Sápadt és sövény. Olyan, mint egy karcsú, fia­tal nyírfa. Fogja Peri-néni kezét és együtt lépkednek, su­gárzó fényben a szélűzte fellegekben. Olyan szépek és olyan igazak, hogy újra és újra hiszem: — Feltámadott! Feltámadott! Koósa Mária 10.000 $-IG NYERHET AZONNAL DÖRZSÖLJE MEG- AZONOSÍTSA MÁS LEHETŐSÉG HETI 1000 DOLLÁRRA IS ÉLETE VÉGÉIG Átlagosan 9 sorsjegyből 1 nyer Dörgölje meg és egyeztesse. Izgalmas sárakozás. Ez az új 1 $ os Instant Lottery! Könnyű játszani! Egy aprópénz élével Oatosan vakarja meg hat pontot a jegyén. Mindenegyes alatt talál dollár összeget. Ha ezek közül három azonos összeg, akor ön megnyerte azt az összeget. Nyerhet $2, $5, $10, $100, $1000, sőt még 0.000 dollárt is . . . azonnal! A példánál a sorsjegy tulajdonos 10 dollárt nyerne. Főnyeremény heti 100,0 $ élete végéig — 1 millió $ szavatolva Azoknak, akik $2, $5, $10-1 nyertek, esélyük van a főnyereményre! Feltétel, huy mielőtt átadja a nyeftes sorsjegyét a Lotery árusítónak beváltásra, töltse ki a jegy híddalát. A 100, 1000, vagy 10.000 $-1 nhrők az Ohio Lottery Regional válthatják be a nyereményüket. Determination of winners and the awarding of prizes are subject to Chapter 3770 of the Ohio Revised Code, the Rules of the Ohio Lottery Commission, the Regulations of its Director, and all entry, cl^im, receipt, validation and other applicable procedures of the Director of the Ohio Lottery. 44—185—5 , Prize structure for Ohio Instant Lottery Avetage Number of Winners ' Prize Per Million Tickets ' $2 . ....... 98Í437 $5:............10,498 $10...................3,125 $100..........62 $1,000........12 $10,000.......10__________ Heti jutalomsorsolás* 50.000 $-os nagydij A vesztes Instant Lottery tulajdonosok részt vehetnek a TV heti jutalomsorsoláson, amelyen 50.000 dollárt is nyerbetnek. A benevezéshez 4 darab, a hátlapján névvel, címmel és telefonszámmal ellátott nem­nyertes sorsjegy szükséges, amelyek egy borítékban a következő címre küldhető: TV Bonus P. O. Box 6510, Cleveland, Oh. 44I0I. A heti Bonus jutalomsorsolás nyertesei a beérkezett nem-nyertes sorsjegyek tulajdonosai közül kerülnek ki. Minden csütörtökön az Ohio Lottery TV Shown n bemondják a 40 nyertes névét. A díjak a következők: I. díj: 5.000, II. 10.000, III. díj: 5.000 dollár és még 37 darab 1.000 dolláros díj. A benevezés gyakorisága korlátlan, de mindenkor legalább 4 darab nem-nyertes Instant Lottery sorsjegyet kell beküldeni. Ne mulassza az Ohio Lottery 1V műsorát nézni, hogy megtudja, nyert-e? *0.ne weekly TV Bonus Drawing Is expecíed 1o be held during each week of the Instant Game; provided, that, during the game, there will be nomore than one such drawing held for'approxi­mately every 3.6 million tickets sold. The ticket holder bears all risk of loss of, or damage to, tickets in transit to Lottery Headquarters. I I ÜNNEPEKET I KELLEMES Í HÚSVÉTI ÍKompIett berendezés ebéd- J Slő bútorokban, előszobák j I és konyhaberendezések. TOVÁBBÁ: I 5 emelet teli finom Bútorokkal I r.............r , ! Oyonyoru r rancia, « j olasz és mediterrán bútorok j I HÁLÓSZOBÁK, SZOFÁK I FOTELEK La-Z-Boy HEADQUARTERS 50 éve szolgáljuk j Downriver magyarságát ! hétfőn 8-ig 30 nap annyi mint készpénz lEDER i | #-------------------------------­I * Biztosíték kívántatik j * 36 hónapig fizethet j fej jön be és nézzen bőrül Nyitva pénteken és BÚTORÜZLET ! 1751 Fort Street I LINCOLN PARK, MICH 381-1940 KELLEMES HŰSV ÉTI ÜNNEPEKET! KIÁLLÍTÁSON az összes 1977-es CHEVROLET minden modellben és színben KITŰNŐ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ GYÖNYÖRŰ HASZNÁLT AUTÓK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN EMMERT CHEVROLET CO. Sales and Service (Uj és használt autók) 20000 GRAND RIVER DETROIT 531-2900 Kellemes húsvéti ünnepeket kivan; RIVERVIEW RECREATION 24 AUTOMATA KUGLIPÁLYA KUGUZÖ - GOLYÓK - TÁSKÁK és CIPÓK OPENING FOR LEAGUES INDIVIDUALS & TEAMS - BÁR, ITALOK ÉS ÉTELEK - 4600 W. JEFFERSON, ECORSE, 381-1434 — Hja, tudja, én átlagban reltáról a másikra gyújt rá. egy dollárért veszem a láda- Az idegei tótágast állnak, kát és négy dollárjával adom Amikor az orvos a szobába el őkel és a különbözeti há- lép, azonnal bozzáugrik: rom százalékból egész jól “Doktor úr, tovább már nem megélek. bírom ki • . • mondja. AZ APA7 Az orvos mosolyog és vá-Egy leendő apa idegesen laszol: Még a legsúlyosa ^ szaladgál fel és le a kórház esetekben is sikerült az apat várószobájában. Egyik ciga- megmenteni • • • ____ MATEMATIKA Kovács úr, a gazdag nagy­­kereskedő, elegáns luxusau­tóján robog és majdnem elütött egv gyalogjárót, aki­nek sikerült elkerülnie útjá­­ból. Amint ránéz az idős fér­fire, látja, hogy a voll mate­matika tanára. <— Professzor úr! —< kiált utána, — csaknem elgázol­tam magát. Igazán szerencse, bogy nem történt baja. Nem j emlékszik reám? En vagyok i a Kovács, a maga volt tanít­ványai- Óh, — mondja a pro­fesszor, — igen, emlékszem magára. Hogy jut maga ilyen drága kocsihoz? Hogv jut ehhez az elegáns öltözékhez? fdíszen maga matematikában tényleg tehetségtelen volt . . .-—' Én láda nagykereskedő vagyok! —« szólt Kovács. — Jólmenő üzletem van. «— Azon ennyit lehet ke­resni?

Next

/
Thumbnails
Contents