Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-04-07 / 13. szám
VOLUME 67. ÉVFOLYAM ~ NO. 13. SZÁM. 1977. APRILS 7. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent Prohászka Ottokár: FÖLTÁMADUNK! A valósággal feltámadt Krisztus a mi pálmánk. Ezt a pálmát nyújtja minden hívőnek. Aki kezébe veszi s erősen tartja, megosztja vele győzelmét: föltámad majd ő is. Ez a hit az örök élet vágyával föllazította az emberiséget, minthogyha Krisztus kegyelme, e pálma leveleiről Kuiló harmat, tüzes eső alakjában hullt volna a telkekre s vértanúkat avatott volna. Minden vértanú a hitéért halt meg. Minden halál ezt kiáltja, ezt az őrületes, vakmerő szót: Föltámadunk! Ez a hit Krisztus sírjából való, s nem a régi mítoszokból. A fő nixmadár már rég jelezte-a halhatatlanságot, s abból vértanúi hit nem lett. A tavasz már régóta csattogtatta az életvágyat lehelő, szerelemittas éneket, s abból halhatatlan remény nem lett. Költők, énekek, eszmék dacára az emberiség föl nem ébredt. Héroszok, mítoszok dacára a kultúrák egymásután letörtek. Az élet vágya dacára, mely szevedélyes panaszként járta bé á világot, egyedül a szent sír lehel halhatatlan életet, biztos Öntudatot reményeinkbe, hogy h'iltámadunh! VILÁGSZERTE AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG TÁVIRATA VANIK KÉPVISELŐNEK A clevelandi Plain Dealer március 26-i számában egy cikkíró Charles A. Vanik clevelandi demokrata képviselővel lolytatott interjú alapján cikket írt, amelyben Vanik képviselő a jövő jobb kilátásai miatt javasolni akarja Carter elnöknek , hogy a Szent Koronát adják vissza Ma gyarországnak. Va ník képviselő, aki a múltban számos tanújelét adta magyar barátságának, valószínű rossz információk alapján határozott így, ami azonban nem változtat annak veszélyes jelentőségén, hiszen Vanik képviselő a Ház egyik legbefolyásosabb és rangidős tagja. Ezért az Amerikai Magyar Szövetség éles hangú táviratot küldött Vanik képviselőnek, kérte álláspontjának megváltoztatását. A távirat szövege a következő: "Az Amerikai Magyar Szövetség, amely az amerikai magyar egyházak, testvérsegítő egyesületek és szervezetek legnagyobb részét képviseli, megdöbbenve olvasta a Plain Dealerben közölt cikket a magyar Szent Koronáról. Az eddigi kormány támogatta a Szent Korona Amerikában való őrzését, amíg az amerikai-magyar viszonyban lényeges javulás nem észlelhető. Mi a leghatározottabban ellenezzük a Korona visszaküldését, amíg Magyarországon szovjet csapatok állomásozna ív. Az amerikai magyarság fel van háborodva az Ön helytelen és nemtörődömségről tanúskodó kijelentésein, annál is inkább, mert a múltban mindig Ön mellett álltunk ki. Reméljük, hogy a rossz tanácsokon alapuló felfogását a kérdésről rövidesen meg fogja változtatni, Ft. Dr. Béky Zoltán, tb. püspök, országos elnök. Ugyancsak távirattal fordult az országos elnök Carter elnökhöz és Vance külügyminiszterhez, mindkettőjüket kérve,, hogy miután lényeges javulás nem észlelhető az amerikai-magyar viszonyban, erősítsék meg a külügyminisztérium eddigi álláspontját e kérdésben. Mindkét táviratban kifejezésre juttatta a Szövetség határozott véleményét, hogy a Szent Koronát addig ne küldjék Magyarországra, amíg magyar földön szovjet megszálló csapatok vannak, hiszen a Szent Korona a magyar államiság és szuverinitás jelképe. ,ketoo9ko rornvkt oÉdwo A VALLÁSERKÖLCSI NEVELÉS HIÁNYA A clevelandi Cathedral Latin katolikus középiskola végzett növendékeinek társasága a múlt béten gyűlt össze a szentáldozást követő szokásos tavaszi reggelijére a Plaza szállodában, ahol Krol John bíboros, Philadelphia érseke mondott alkalmi beszédet. A bíboros rrtaga is a Catedral Latin középiskolában végzett, mint az 1927-es osztály tagja. A bíb oros beszédében a valláserkölcsi nevelés hiányára és annak Amerika-szerte érezhető következményeire mutalott rá. Elmondta, hogy 1975-ben 100 amerikai középiskolás követett el gyilkosságot, 120.0000 fegyveres rablást és 204.000 támadta meg tanárát. Megállapítása szerint annak, hogy ez megtörténhetett, a legfelsőbb bíróság emlékezetes vallásellenes döntése is egyik fő oka. Ez a döntés az egyház és az állam elkülönítésére vonatkozó alkotmányos rendelkezés félreértéséből és félremagyarázásából, a legfelsőbb bíróság helytelen életszemléletéből eredt. A bíboros a hiba kiküszöbölését sürgette, mert az ország jövőjét csak ifjúságunk vallásos és erkölcsös nevelésével lehet biztosítani. Figyelmeztetésül arra hivatkozott, hogy a múltban más nemzetek is elpusztultak, amikor erkölcsi alapjuk megrendült. Krol bíboros akár Berzsenyi Dánielt is idézhette volna: . . . Minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledül s rabigábagörbéd . ELMÉLETI ALAPON Előző számunkban példák felsorolásával mutattunk rá. hogy legújabban milyen céltudatos küzdelem folyik az em béri jogokért. Ez a küzdelem szemmel láthatóan elméleti ala pon nyugszik s egyre inkább döntő módon érezteti hatását a két főhatalom közt korábban kialakult détente (ejtsd: elé lant) politikára is. y Az elméleti küzdelem kétségtelenül Carter elnök elhatározásából indult el. A U. S. News & World Reports megállapítása szerint Brzezienski nemzetbiztonsági főtanácsadó volt a sugalmazója s bár Vance külügyminiszter következetes alkalmazásával nem ért egyet, az elnök Brezhnev ismételt elutasító nyilatkozatai ellenére is folytatta. A ‘U. S. News & World Reports április 4-i számában megjelent hírmagyarázat már arra következtet, hogy a Carter-kormánynak az emberi jogokért elméleti alapon meghirdetett küzdelme a Kremlnek azokat a törekvéseit lesz Into tt ellensúlyozni, amelyeket a nemzetközi kommunizmus térfoglalása érdekében fejt ki. Az idézet hírmagyarázat nem ulal arra, hogy ennek az elméleti alapon folyó küzdelemnek szükségképpen meglesznek a maga gyakorlati eredményei is, mint ahogy a nemzetközi kommunizmus elméleti alapon történő támogatásának is világszerte megvolt és megvan az időnként súlyos következményekkel járó diplomáciai, sőt katonai eredménye. Brezl inev az amerikai keresztes hadjárat meghirdetésének jelentőségét valószínűleg rögtön és világosan felismerte, ezért fakadt ki az ellen március 21 -i megnyilatkozásában. Brezhnev ugyan csak azt kifogásolta, hogy az emberi jogok védelme jogtalan beavatkozást eredményez a Szovjetunió kelügyeibe,, ami veszélyezteti a két főhatalom détente politikáját, valójában azonban kétségtelenül felmérte az emberi jogokért elméleti alapon az egész világon (around the wor Id) meginduló küzdelem nemzetközi viszonylatban varható hatását is. Brezhnev indokolt aggodalmát a Kongresszus néhány] tagja is osztotta a két ország viszonyát illetően általánosságban és a hadműveleti fegyverkezés korlátozására vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban is. Carter elnököt viszont sem Brezhnev nyilatkozata, serre a Kongresszus egyes tagjainak aggodalma nem tántorította el eredeti szándékától. A Kongresszus indokolatlanul aggodalmaskodó tagjainak véleményére állítólag azt mondta, hogy "egyesek mindig és rögtön aggódnak, mihelyt Brezhnev tüsszent egyet. Carter elnök Brezhnev nyilatkozatát követő nap, tehát március 22-én külön alap létesítését kérte a Kongresszustól, hogy annak felhasználásával az Egyesült Államok rádióadásai kiegészíthetek legyenek a Szovjetunióba és Kelet-Európába sugározható tájékoztatások és eszmék közvetítésével. Bizonyára lesznek majd, akik ebben a hidegháború kitörésének veszélyét látják s a elétente külpolitika végét ismerik fel. Az emberi jogokért elméleti alapon világszerte meghirdetett és folytatódó küzdelem azonban egészen más természetű, mint a hidegháború volt, ezért a détente politika további alkalmazását sem zárja ki, esetleg csak körülményesebbé teheti, de hatásaiban az úgynevezett szabad világ szempontjából kétségtelenül csak erősíti. * * * Érdemes megemlíteni, hogy nyugati diplomaták véleménye szerint Brezhnev március 21 -i beszéde világos bizonyíték arra, hogyan kényszerítette Carter nyílt diplomáciája a kommunistákat máris védekezésre. 58 SZENÁTOR LEVELE AZ ELNÖKHÖZ Mielőtt Vance Cyrus külügyminiszter Moszkvába érkezett volna, Metzenbaum M. Howard ohioi szenátor kezdeményezésére 58 szenátor levelet írt alá, amely Carter elnököt a leghatározottabban biztosította arról, hogy az emberi jogok védelmében indított küzdelmét nemcsak az amerikai állampolgárok támogatják, hanem a világ népeinek lehengerlőén nagy többsége is. A szenátorok közölték az elnökkel, hogy a legmesszszebbmenő módon támogatják azt az álláspontját, amely szerint az emerikai külpolitika világszerte továbbra is a szabadság ügyét kívánja szolgálni. Az emberi jogok védelme az E- gyesült Államoknak soha meg nem szűnő feladata marad s ezért a szenátorok levele szerint Carter elnök helyesen figyelmeztette a világot, hogy a nemzetek közt igazi megértés mindaddig nem lehet, amíg valamennyi formálisan is el nem kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására. A levelet, amelyet Metzenbaum M. Howard szenátor személyesen adott át Carter elnöknek, mindkét párthoz tartozó szenátorok, liberálisok és konzervatívak egyaránt aláírtak. Természetesen az aláírók közt foglal helyet Ohio állam másik demokrata szenátora, Glenn John is. Carter elnök a szenátusi többség levelét nagy örömmel fogadta, mert az hozzájárul annak bizonyításához, hogy az emberi jogok védelmében felemelt szavunk egységes. Politikai körökben az a vélemény, hogy a szenátorok többségének Carter elnökhöz intézett levele Vance külügyminiszter moszkvai szerepét is lényegesen megkönnyíti. Vance Brüsszelben még azzal a lehetőséggel számolt, hogy Brezhnev majd éréivé kijelentéseket tesz az emberi jogokkal kapcsolatos elnöki nyatkozatra vonatkozóan s arra készei It fel, h ogy Carter álkpontját határozottan megvédje. KEREKEN VISSZAUTASÍTOTTÁK t A Carter-kormány nagy és biztos reményekkel tekintett a kdműveleti fegyverkezés korlátozásával kapcsolatos moszkvi tárgyalások elé, éppen ezért keserű csalódást okozott, boy az oroszok az amerikai külügyminiszter fegyverkezéskoátozási tervét kereken visszautasították. A szovjet kormay ilyen értelmű döntése az amerikai-orosz détete politikáit kétségtelenül új irányba tereli, vagy legalább is módosít). Mindazonáltal — mint a tudósítók hangsúlyozzák — a hefzet a fegyverkezési korlátozásokra vonatkozó tárgyalóról folytatását illetően nem reménytelen, mert Vance RCyrusamerikai és Gromyko A. Andrei szovjet külügyminiszter aban állapodott meg, hogy májusban újabb megbeszélésre iilek össze. Brezhnev Leonid szovjet párlvezető március 28-án erős kifgásokat tett Carter elnök magatartására vonatkozóan, amelyel a szovjet disszidensek szokatlanul nyílt védelmére kel, Carter elnök vélernénye szerint azonban Brezhnev nyilatkozata és a SALT-tárgyalások megszakítása közt nincs öszefügg'és. Carter elnök szerint az Egyesült Államok koránnyá egyszerre sokat ajánlott fel, többet, mint amennyire az iroszok számítottak z főként a Nixon- és Ford-kormányokkalelért eredményekhez viszonyítva, — ezért időre van szükségik, hog-y az amerikai tervet kellőképpen ki tudják értéke hi. Carter elnök nyilatkozatában még arra is utalt, hogy amemyyiben az oroszok májusban sem lesznek hajlandók jóhiszeműen tárgyalni velünk s a fegyverkezés korlátozására egyezményt kötni, akkor kénytelen lesz a fegyverkezés lefokozásának kérdését megfontolni. A "HÁRMAS BSZOTTSÁG" Amióta Carter Jimmyt elnökké választották, azóta állandóan és egyre gyakrabban emlegetik a "Trilateral Commission -t (a hármas bizottságot) s ennek következtében sokan azt hiszik, hogy az valamilyen új, hivatalos szerv. Rockefeller David ugyanis már 1973-ban megszervezte, de azóta sé más, mint “Nyugat-Európa, Japán és Észak-Amerika magán-állampolgárainak politikai terveket készítő csoportja, amelynek semmi más célja nincs, mint az a törekvés, hogy hogy az említett földrajzi tájak között — világszerte szorosabb együttműködést biztosítson. A Hármas Bizottság újabban gyakori emlegetésének az az oka, hogy amerikai tagjai közül tíz a Carter-kormányban közszolgálatba került s így magán-állampolgári jellegét elveszítette. A tíz tag az egyik amerikai hetilap felsorolása szerint és sorrendjében a következő: Brezinski Zbigniew nemzetbiztonsági tanácsadó, Vance Cyrus külügyminiszter, Mondale Walter alelnök. Blumenthal Michael W. pénzügyminiszter, Brown Harold honvédelmi miniszter, Holbrooke Richard, a kelet-ázsiai és a Csend es-oceáni ügyek államtitkára, Christopher Walter kül ügyminiszterhelyettes, Cooper N. Richard, a közgazdasági ügyek államtitkára, Young Andrew, az Egyesült Álla-* mok követe az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és Bergstern Fred C., a nemzetközi közgazdasági ügyek pénzügyi, államtitkára. A Hármas Bizotság tagjai közül Carter elnök tanácsadói még a következők: Kirkland Lane, az AFL-CIO titkárpénztárosa, Owens Henry, a külpolitikai tanulmányok tervének igazgatója a Brookings Intézetben, Woodcoock Leonard, az egyesült autómunkások szakszervezeteinek (a “United Automobile Workers ) elnöke, Roosa Robert, a “Brown Brothers, Harriman and Compeny” társa és Austin Paul )., a Coca -Col a vállalat vezetője. FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK JÓVÁHAGYÁSA Carter elnök Vance külügyminiszterrel együtt az eredetileg tervezett 5 billió értékű fegyverszállításból 2 billió értékűt választott ki és hagyott jóvá. Az AP tudósítása szerint a kiválasztott eladási tételeket Carter külön-külön és személyesen vizsgálta felül, mielőtt azokat hozzájárulás céljából a Kongresszushoz küldte. Granum Rex. a Fehér Ház helyettes sajtófőnöke közölte a laptudósítókkal, hogy Carter elnök további 1.6 billió $ értékű fegyver eladása tekintetében még nem elöntött, bár Vance külügyminiszter már azt javasolta. Á külügyminiszter áprilisban még 1.432 millió $ értékű fegyver eladására szándékozik javaslatot tenni. A kiválogatott fegyvereladási tételek tengerentúli NATO-országok hadi felkészültségét hivatottak fokozni. Granum az érintett országokat nem volt hajlandó megnevezni, mert Carter elnök is ragaszkodik ahhoz a megegyezéshez, amelyet Ford elnök kötött a Kongresszussal és arra vonalko- í NAGYON KELLEMES ÉS ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK, HIRDETŐNKNEK ÉS MINDEN MAGYARNAK SZOMORÚ ÉVFORDULÓK ÁPRILIS ELEJÉN A magyarság ezeréves európai történelme tele van titokzatos, emberi ésszel; fel nem fogható, meg nein magyarázható, különös rejtéllyel. Ilyen az a sok szorriorú esemény is, amely mind április elején, a feltámadás örötritlnnepe táján, ele inkább a nagypéntek megrázó végzetének gyászos hangulatú jun érte hazánkat es fajtánkat. Egész hirtelen hét iíyen szomorú évforduló jut eszünkbe. * A Szent K orona kiadósa körül lolyó viták akaratlanul is felidézik utolsó viselőjének, IV. K áröly királynak tragikus emlékét, aki 1922-ben, számkivetésben, Madeira szigetén április 1-én húnyt el. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, mint legutóbbi számunkban említettük. 50 évvel ezelőtt, 1927-ben április 2-án halt meg. Teleki Pál gróf, a kiváló földrajz tudós, Magyarország miniszterelnöke, 1941 április 3-án követett el öngyilkosságot. Ugyanebben az évben, április 7-én jugoszláv repülők bombázták Pécs és Szeged városát. 1735 ápr. 8-án, mely történetesen ugyanúgy nagypénteken volt, mint az idei április 8, a legnagyobb és legönzetlenebb magyar szabadsághős, II Rákóczi Ferenc hányta örök álomra szemét rodostói száműzetésében. 1860-ban ugyanezen a napon, húsvét hajnalán a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf vetett véget önkezével életének döblingi magányában. Ezek között az április első napjaira eső szomorú évfordulók között mintegy középen foglal helyet az ezeréves magyar történelem legvégzetesebb napjának, 1945 április 4-nek szomorú évfordulója, amelyen arra kell visszaemlékeznünk, hogy a szovjet elnyomó (s nem “felszabadító ) csapatok ezen a napon fejezték be Magyarország utolsó talpalatnyi területének birtokbavételét. Aki még nem tudná, ezen az évfordulón végre döbbenjen rá: több mint ezer éven át azelőtt soha nem fordult elő, hogy az egész Magyarország egyszerre és maradéktalanul idegen elnyomó hatalom, pusztító ellenség uralmába került. Ezen a történeti tényen semmiféle álokoskodás, megtévesztő szemforgatás változtatni nem tud. Ami azóta történt, egyedül Széchenyi István gróf szavaival magyarázható: Azt a nemzjetet. melyben erős lélek van, idegen hatalom soha és semmi körülmények közt ... el nem nyomhatja.’ Jövőnk biztosítása szempontjából is egyedül a legnagyobb magyar megállapítása helyes: Magyar nemzetiségünk erős lelke segíthet csak. Itt a feltámadás mindenre! zik, hogy a fegyverszállítások részleteit átmenetileg titokban tartja. A Washington Post értesülése szerint a mostani 2 billió $-os fegyvereladás keretében Izrael howitzereket és tankokat, Görögország gyors harci repülőgépeket, Jordán, Pakisztán és Szaud-Arábia közelebbről meg nem határozott harci eszközöket kapna, Szaud-ArábiávaJ pedig 500 millió $ értékű építkezési szerződés megkötésére kerülne sor. A “Washington Post közlésének megerősítését mind Granum s a Fehér Ház más szóvivője, mind a külügyminisztérium képviselője megtagadta. Kétségtelen, hogy a fegyverszállítások jóváhagyása — jelenlegi mértékben is — világszerte érezteti hatását.
