Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-11-10 / 42. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM ~ NO. 42. SZÁM 1977. NOVEMBERB 10. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cem EMBERI JOGOK ÉS ÜZLETI SZEMPONTOK A Wall Street Journal’ egyik korábbi száma éles ha­tározottsággal mutat rá azokra az ellentmondásokra, ame­lyek az amerikai külpolitikában az emberi jogok figyelem­­bevételének követelése és az üzleti szempontok érvényesítése közt mutatkoznak. A külügyminisztérium egyik szóvivője szerint az ame­rikai üzleti vállalkozások hivatottak arra, bogy Carter el­nöknek az emberi jogok érvényesülésére irányuló külpoli­tikáját erősítsék Latin-Amerikában. Ugyanakkor a keres­kedelemügyi minisztérium hivatalos tényezői arra hivatkoz­nak, hogy a kommunista vezetés alatt álló kelet-európai or­szágokkal kötött kereskedelmi szerződések sikereseknek mondhatók; segítik közgazdaságunkat és hozzájárulnak a kölcsönös megértés kialakulásához. A két véleményből világosan kitűnik, hogy az ameri­kai kormány, amely különösképpen hivatkozik politikájának erkölcsi alapjaira, ellentmondásba kerül, amikor barátaival és ellenségeivel szemben az emberi jogokat és üzleti szem­pontokat más-más megítélés alapján alkalmazza. Az Egyesült Államok kormánya kész a Kubára vonat­kozó kereskedelmi zárlat megszüntetésére, de ugyanakkor két kölcsön folyósítását Chilének elhalasztja, mert az em­beri jogok tekintetében ott kifogások merültek fel és ezzel a szegény chilei gazdálkodókat hozza nehéz helyzetbe. Mondale elnökhelyettes jugoszláviai látogatása során sem­mi kifogást sem emelt az emberi jogok ismert sérelmei ellen, amikor új atomerő-fejlesztő telep létesítéséhez járult hozzá. Hasonló ellenmondások észlelhetők az afrikai diktatúrák gazdasági támogatása esetében vagy Peking és Panama demokratikus intézményeinek hiányával szemben. Legfőbb ideje lenne már, hogy Amerika gazdasági tá­mogatása ellenében az emberi jogok terén több eredményt követeljünk. TÁRGYILAGOSAN Carter Jimmy elnök megjelént a zsidók világkongresz-v szusának ülésén és általános nagy tetszéssel fogadott be­szédben fejtette ki az Egyesült Államok álláspontját a kö­zel-keleti béke biztosítása tekintetében. Megállapította, hogy Izraelnek az az eljárása, amellyel a Jordán-folyó nyugati partján zsidó lakótelepeket akar létesíteni, a nemzetközi jog megsértése. Viszont a palesztin felszabadító szervezetnek az a magatartása, hogy Izrael állami létét nem hajlandó elis­merni: terrorizmus. Büszkék vagyunk arra, mondta Carter elnök, •hogy Izraelnek hűséges barátjai és szorosan együttműködő társai vagyunk. Talán a legkedvezőbb lehetőség nyílt meg számunkra, hogy a Közép-Keleten még a mi életünkben állandó béke szülessék. Á pártoskodás ideje lejárt. Hatá^ rozott és felelősséggel teljes vezetésre van szükség mindkét részről, hogy egymás elképzeléseit és kívánságait gondosan és megfontoltan mérlegeljék. % Amerika egyik félre sem akarja rákényszeríteni a magá akaratát, de következetesen arra törekszik, hogy a kölcsönös megértés folyamatát elősegítse. Legfőbb ideje lenne már, hogy ezt mások is megértik. * * *• Az elnök beszédét mindjárt az elején hárornmew-yorki tüntető közbeszólásokkal zavarta meg. Hikind Dov, a “Ben­jámin Card ozo Democratic Front 27 éves brooklyni elnöke és két ugyancsak brooklyni rabbi, a 24 éves Lerner Shimon és,a 26 éves Bendep Mayer azzal vádolta Carter elnököt, hogy nem tartotta be ígéreteit és hátbaszúrta Izraelt. A hall­gatóság, az elnök pártjára szegődött, helyéről felállva ünne­pelte Cartert, a közbeszólókat pedig “nem”, “nem” és “ki!”, haza! kiabálásával távozásra késztette. A rendőrség nem avatkozott be. A közbeszólók később vissza is tértek és nyu­godtan meghallgatták az elnök beszédének folytatását. Carter elnök beszédét azzal fejezte be, hogy a szólás­­szabadság alapvető emberi jog, amelyet mi, amerikaiak kü­lönösképpen tiszteletben tartunk. Ezért a megállapításáért a hallgatóság megint helyéről felállva ünnepelte. AZ ANGOL KIRÁLYNŐ VENDÉGE A londoni Sunday Telegraph diplomáciai munka­társa, Kirkham Norman, külön tudósításban, a lap első ol­­d'ólán közölte azt a hírt, hogy Ceausescu, Románia elnöké, angliai látogatása során, mint II. Erzsébet királynő vendége, a Buckingham-palotában kap szállást. Kirkham külön hang­súlyozta, hogy Ceausescu az első kommunista vezető, aki ebben a rendkívüli kitüntetésben részesül. A fogadás előkészítését mind a Whitehall, mind Bu­karest titokban tartotta, hogy a Kremlin rosszalása kiküszö­bölhető legyen. A Kremlin ugyanis egyre növekvő gyanak­vással figyeli a független román kormány és a Nyugat közt erősödő kapcsolatokat. Bukarest különösképpen ügyelt arra, hogy a királyi palotában történő fogadás híre ki ne pattanjon legalább addig, amíg Európa kommunista vezetői az októ­beri orosz forradalom évfordulóján tiszteletüket nem teszik Brezhnev és társai előtt. Ma már kétségtelen, hogy Britannia és Románia meg­egyezett az egész hétig tartó, káprázatos díszvacsorákkal és fogadásokkal tűzdelt látogatás kérdésében. Ceausescu és felesége még a hagyományos díszfelvonuláson is részt vesz a városon keresztül. A látogatások napirendjének tüzetesebb megbeszélése céljából Marovescu George, Románia kül­ügyminisztere novemberben Londonba érkezik, ahol termé­szetesen Owen dr. brit külügyminiszterrel is találkozik. Kirkham közleménye szerint “Ceausescu az utóbbi évek folv amán erélyesen távol tartotta kormányát Moszkva külpolitikájának befolyásától. Kirkham szerint Ceausescu elítélte Csehszlovákia orosz elnyomását, az európai biz­tonsági konferencián a határok sértetlenségének biztosítását sürgette, legutóbb pedig az európai kommunista pártoknak azt a jogát vette védelmébe, hogy saját maguk intézhessék sorsukat.” Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy ámbár az 1939/45-ös háború óta más orosz és kommunista vezetők is gyakran jártak Londonban, a Buckingham-palota kapui ed­dig még egyik előtt sem nyíltak meg. BREZHNEV JAVASLATA Az orosz bolseviki forradalom 60. évfordulójának meg­ünneplését a Szovjetunió elnöke, Brezhnev Leonid azza] a meglepő bejelentéssel nyitotta meg, hogy a Szovjetunió haj­landó tárgyalásokat kezdeni olyan nemzetközi egyezmény elfogadására vonatkozóan, amely minden földalatti. légköri, űrbéli és az óceánok vize alatt végrehajtható atomrobbantási kísérlet meghatározott időre szóló tilalmát mondaná ki. Ki­jelentette, hogy ezekben a kérdésekben az oroszok sikeres eredményeket szeretnének elérni. A javasolt tilalom a békés szándékú atomrobbantásokat is kizárná. Brezhnev javaslata szélesebb alapokon nyxxgszik, mint amilyenről a világ eddig tudott. Gromyko Andrei A. szovjet külügyminiszter az Egyesült Nemzetek szeptember 27-i ülé­sén még csak a földalatti atomrobbantások eltiltását sürgxt­­te. Október 3-án Genfben, az atomerőre vonatkozó tanács­kozások megnyitásakor az oroszok ,az atomkísérletek be­szüntetését már általánosságban javasolták, de nem óhajtot­ták kiterjeszteni bizonyos békés szándékú robbantások ese­teire, mint például bányák megnyitására vagy folyók irá­nyának megváltoztatására. 1974-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió meg­egyezett a földalatti atomkísérjetek 150 kilotonnáig történő korlátozásában. Ezt 1976-ban a békés célzatú atomrobban­tásokra is kiterjesztették. A forradalom évfordulójának ünnepi megnyitásán, a­­melyen a kommunista párt központi bizottsága, a szovjet parlament és az orosz szövetség parlamentje vett részt, Brehznev azt is bejelentette, hogy 1977-ben a gabonatermés 194 millió tonnát hozott, ami 19 millió tonnával kevesebb, mint amennyit várlak és 29.8 millió tonnával a rnúlt évi ter­més mögött maradt. Kínát Brehznev élesen támadta, de ugyanakkor kije­lentette, hogy a síovjet-kínai ellentétek nem maradnak ál­landó jellegűek. KROL BÍBOROS A CLEVELANDI MAGYAROKRÓL A rossz hír szárnyon jár, a jó lassan, elkésetten jut hozzánk. Ilyen jó hírnek mondható a Krol John bíboros, philadelphiai érsek budapesti szentbeszédéről szóló beszá­moló is. E szerint a bíboros szeptember 25-én a magyar püspökök és papok közreműködésével a bazilikában muta­tott be főpapi szentmisét. A templomot zsúfolásig megtöltötte a hívők serege. Állítólag eredetileg az amerikai bíborossal a főkapun keresztül akartak bevonulni, ezt a tervet azonban el kellett ejteni, mert az államrendészeti hatóságok attól fél­tek, hogy a bevonulás közben a tömeg — Magyarországon szokatlan tüntető módon —tapssal köszönti Krol bíborost. A szentmisére 48 kisgyermeket vittek el, hogy a bíbo­rossal kereszteltessék meg őket. A keresztelési szertartás el­végzése után Krol bíboros szentbeszédében elmondta, hogy nem akkor járt először Magyarországon. Boldogan emlék­szik vissza arra az időre, amikor édesapja, mint kőműves és kőfaragó munkás, két éven át dolgozott Magyarországon, ahova Lengyelországból anyagi és társadalmi nehézségek következtében volt kénytelen — családjával együtt — mene­külni. 1939-ben, mint fiatal pap, rövid ideig újból Buda­pesten tartózkodott. Mostani látogatását azonban elsősor­ban azért mondta nagy jelentőségűnek, mert 1953-tól 1965- ig a clevelandi egyházmegye segédpüspöke volt és Cleve­­landről valamikor azt állapították meg, hogy Budapest után a legnagyobb magyar város. Szinte mindennapos kapcso­latai a magyarokkal arra ösztönözték, hogy a magyar hagyo­mányokat s a magyar történelmet közelebbről megismerje, a magyarok életének küzdelmeit és az Anyaszentegyházhoz való kitartó hűségxit őszintébben tudja értékelni. TILTAKOZZUNK! A 0—202—456-1414-es telefonszámon minél többen, ezren és ezren hívjuk fel Carter elnök irodáját, és tiltakoz­zunk a szégyenletes döntés ellen! — A telefonnál — minden valószínűség szerint — bizonyos Radnay úr nevű hivatalnok lesz, ő veszi át az üzeneteket. A telefonhívásért a magyar­ságnak egy centet sem kell fizetnie, mert a beszélgetések díját az elnöki iroda fedezi (collect hívás). KESERŰ CSALÓDÁST OKOZNA A Szent Korona az ezeréves, keresztény^ független Ma­gyarország szuverenitásának (legfelsőbb hatalmának) jel­képe (szimbóluma). Mint ilyet adta felső részét II Szilveszter pápa 1001-ben Szent István első magyar királynak és alsó részét VII Dukász Mihály bizánci császár I Géza királynak (1074-től 1077). Mint ilyet őrizte, becsülte a magyar nép és a magyar nemzet is állandóan. A Szent Korona nemcsak jelkép, hanem az alkotmá­nyos kormányzás, továbbá az ország minden lakóját meg illető emberi jog és egyéni szabadság záloga és biztosító a, amely a királyság évszázadain keresztül az állami főhatalom átruházásának kizárólagos eszköze is volt. A Szent Korona — mihelyt idegen uralkodók kerültek a magyar trónra — a magyar nemzet misztikus teste (corpus sacrae regni coronae) lett. Feje (caput) a király (az államfő), tagjai (membrae) az államfenntartó nép, a nemzet tagjai, az ország választópolgárai és lakói. Ez az organikus állam­elmélet vált a magyar alkotmány alapjává és lényegéve, amelv 'a Szent Korona tana -ként érvényesült. 3 * * * A Szent Korona őrzéséről, biztonságáról 1492 óta kü­lön törvényes intézkedések alapján két külön koronaőr, ké­sőbb a koronaőrség önálló karhatalmi alakulatával együtt, gondoskodott. _ A Szent Koronát és vele együtt . köre-. jelver ye • két a második világháború végén a koronaőrség helyezte biztonságba. Az orosz csapatok elől kimentette az országból, a németek elől elrejtette, végül az Egyesült Állaxxiok európai megszálló hatóságainak adta át megőrzésre mindaddig, amíg Magyarországon az alkotmányos és demokratikus kormány­zati rendiújból helyre nem áll. * * * Magyarország még ma sem teljesen önálló és függet­len állam. Valójában a Szovjetunió csatlósa; területén szov­jet megszálló csapatok tartózkodnak. Magyarország népe ma sem demokratikus államszerve­zetben, hanem pártdiktatúra uralma alatt él. A magyaror­szági kormányt nem a nép bízta meg, mert a nép ma sem választhatja szabadon vezetőit és képviselőit; egyáltalán nem nyilváníthatja szabadon véleményét; nevében és védel­mében csak a szabad világban élő magyarok emelhetik fel szavukat. A magyar Szent Korona kiadására nemcsak az 1956-os szabadságharc menekültjei, a második világháború végén kitelepített magyarok szerint, hanem a külföldi magyarság minden más rétegének túlnyomó többsége, komoly amerikai államférfiak és politikusok, valamint a közvélemény szerint: még mindig nem jött el az idő. A Szent Korona kiadásának kérdését nem lehet a legnagyobb vámkedvezmény megadá­sának függvényévé tenni. Á Szent Korona kiadása mind az elnyomott (captive), mind a szabad népek millióiban világ­szerte újabb keserű csalódást okozna, mert megrendítené az emberi jogok érvényesítésére irányuló amerikai politika őszinteségébe és komolyságába vetett hitet. Ideje lenne, ha mind ezt az Egyesült Államok vezetői végre megértenk és fontolóra vennék. ^ CINIKUSAN ÉS GONOSZUL November 4-én világszerte harangok zúgtak mindenütt, ahol magyarok laknak, mert az 1956-os szabadságharc kí­méletlenül erőszakos és kegyetlen elnyomásának 21. évfor­dulójára emlékeztek, a világtörténelemben páratlan felke­lésben elesett halottaikat siratták. A harangzúgás, templomi ének és engesztelő ima őszi hangulatát azonban váratlanul és tapintatlanul, cinikusan és gonoszul megzavarta az a hír, hogy előző nap az ame­rikai külügyminisztérium közölte a Kongresszus bizonyos tagjaival: Vance Cyrus külügyminiszter a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt személyesen szándékszik Bxr­­dapesten a magyarországi kormányzatnak — Carter elnök európai körútja végén az elnökkel együtt — ünnepélyesen átadni-Oakar Mary Rose kongresszusi demokrata képviselő, aki korábban a Szent Korona kiadásának megakadályozása céljából törvényjavaslatot terjesztett a Kongresszus elé s akit az átadó küldöttség tagjai közé is meghívtak, a terv ellen azonnal tiltakozott s az elnököt elhatározásának meggon­dolására sürgette. Voinovich George, Cuyahoga megye republikánus biztosa, november 4-én délelőtt 11 órakor már megbeszélés­re hívta össze a clevelandi magyarság vezetőit, ő maga és OAKAR KÉPVISELŐ A SZENT KORONA VÉDELMÉBEN OAKAE WASHINGTON REPORT for Nov. 10, 1S77 No one ethnic group has exclusive rights to freedom. That’s may you, don t have to be Hungarian to understand the freedoms symbolized in the Hungarian Crown of St. Stephen. You may recall those words from my summer Wash­ington Report newsletter that come to your home. When our country signed a new cultural exchange agreement with Hungary this spring, many nationality leaders expressed iheir fear this w as the first step to the Crown s move to Hungary. That’s why I then introduced a bill to insure its safety-I often wear a small pin given to me by some of my Hungarian friends at home, and on that pin is a picture of this Crovvn. The Crown, to the Hungarian people, has reli­gious, cultural and national significance. It was first given to King Stephen by the Pope some 1000 years ago for Stephen’s role in bringing Christianity to Hungary. It has become the symbol of the Hungarian Constitution and a very real sign of freedom to many people who had to flee Hungary. It was given to the United States for safekeeping from the Communists. In my quest to protect the Crown, I had written proof from the Secretary of State’ Department that the Adminis­tration had no intention of returning the Crown. Then, when our Congressional session was almost over last week, I. learned that the President apparently had changed his mind and the Crown was going to Hungary r-v to allegedly improve relations between our countries. Although the State Department asked me to join the American delegation going to Budapest to present the Crown to the “Hungarian people/’ I’m afraid I could never be a party to the Crown’s return to its current government. I have implored the President to reconsider his decision to send this relic to an atheistic, Communistic government. I am ixrging you join me and personally wuite or w'ire the President to ask him to reconsider this inappropriate overture to a Commúnist land. Any gesture of this sort to a Communist government should sadden all of us and make us rise in outrage. 1 As this column is at the printer’s, I will be having the first hearings on my bill that would give Congress some say in any decision for the Crown’s return. In the meantime, I am hoping public pressure from every, corner of the world will remind the President of his stand on Human Rights that he took before the election. During his campaign debate with then President Gerald Ford, Carter seized Ford’s statement that the Cap­tive Nations were “free” and out of Communist control. Carter knewr better. • . and said so. His handling of Ford’s remark clearly was a turning point iri the election, according to many election watchers. Now that “talk” of Human Rights takes on a feeling of empty rhetoric in light of President Carter’s recent decision to turn the crown over to the Communists. We will continue our fight to protect the Crow n < and the freedoms it represents. Sincerely, Mary Rose Oakar Perk Ralph polgármester pedig azonnal erélyes hangú távi­ratban tiltakozott az elnöknél a többszörös megnyugtató ígérete ellenére váratlanul hozott és közölt elhatározás miatt. A clevelandiak Nádas János dr. és Lőte Pál cl r. és mások vezetésével azonnal riadózták az ország területén szétszórtan lakó magyar amerikai állampolgárokat és barátaikat, poli­tikusokat, egyházi és társadalmi vezetőket. Rövid órákon belül a tiltakozó táviratok ezrei mentek a Fehér Házba, ahol ft. Béky Zoltán dr. ref. püspök, az Amerikai Magyar Szö­vetség elnöke, küldöttség élén kihallgatást kért. Amíg országszerte nagyarányú tiltakozó aláírás-gyűj­tés, távirat és levél-küldés indult, a Fehér Házból az a hír került ki, hogy Carter elnök európai útja elmarad, mert az elnök az energia-törvény kongresszusi tárgyalásának végét meg akarja várni. Első ízben gyakorolt vétójogát ugyanis a Kongresszus nagy többséggel elutasította. Hamilton Lee indianai demokrata képviselő, a képvi­selőház európai és közel-keleti albizottságának vezetője no­vember 9-re úgynevezett kihallgatást (hearinget) rendelt el, amelyen Oakar Mary R őse képviselőnek a Szent Korona kiadására vonatkozó törvényjavaslatát tárgyalják az ameri­kai magyarság képviselőinek meghallgatásával. A szabad világon szétszórt magyarság az otthoniakkal együtt lélegzetét visszafojtott feszültséggel figyeli az esemé­nyeket. Ideje lenne már, hogy tudatlan és tájékozatlan, kü­lönben talán jóhiszemű egyének és pokoli következetesség­gel cselszövő, valójában jelentéktelen kis csoportok a ma­gyarságot megkímélnék attól, hogy éppen szabadságharcai­nak Iegszomoiúbb emlékű napjain (április 4-én és novem­ber 4-én) újra meg újra meggyötörjék amúgy is elkínzott lelkét. IDEJE LENNE

Next

/
Thumbnails
Contents