Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-10-20 / 39. szám
VOLUME 67. ÉVFOLYAM 39. .SZÁM. 1977. OKTÓBER 20. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cent 1956 OKTÓBER 23 EMLÉKE TILTAKOZNAK 21 évvel ezelőtt pontosan Kapisztrán Szent János halálának ötszázadik évfordulóján, október 23-án este Budapesten váratlanul kitört a szabadságharc. Emléke örök, értéke felbecsülhetetlen, tanulsága útmutató. Emléke ottlion is, ittkinn is különleges eseményeket juttat eszünkbe. 1-x- * * Otthon az évek óta felgyülemlő keserűség a lengyelek megmozdulása nyomán a kommunista ifjúsági szervezetek tagjainak ezreit már október 19-én nyílt tüntetésre sarkalta. 21-én a budapesti,, pécsi és szegedi egyetemek hallgatói egységes követelésekkel vonultok fel az utcákon. 2o-nn a budapesti magyar ifjúság az új lengyel kormány mellett tüntetett, szólás- és vallásszabadságot követelt, Petőfi Sándor szobránál pedig »—< mint az 1848-as ifjúság •—> arra esküdött, bogy "rabok tovább nem leszünk . Aztán a budapesti rádió épületéhez vonult, ahol a rendőrség tüzet nyitott rá. És ezzel megkezdődött a forrongás. Az események drámai gyorsasággal követték egymást. 24-én 10.000 szovjet katona vonult Budapestre: tankokkal. A harc az egész városban kitört. A felkelők az oroszok kivonulását követelték. 26-án a vidéken is megkezdődött a küzdelem. 27-én már az ország egész délnyugati része a felkelők kezébe került. 30-án Moszkva hajlandónak mutatkozott arra, hogy csapatait kivonja. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása kiszabadult. November 1-én azonban az oroszok megerősítették magyarországi haderejüket. 2-án lezárták az ország nyugati határát. 3-án tőrbecsalták Maiéter Pál vezérőrnagyot és 4-én <— tankok százaival — újra bevonultak Budapestre. Mindszenty bíboros az amerikai,. Nagy Imre miniszterelnök több társával együtt a jugoszláv követségen kért és kapott menedéket. A magyarság szabadságharca megint elbukott. Hősi halottainak száma 25.000, a sebesülteké ismeretlen, az orosz kényszermunkatáborokba hurcoltaké 10.000, a külföldre menekülteké 175.000, az oroszok vesztesége 7000 fő volt. * * * Ittkinn az otthoni események hírére a magyar nemzeti és népi öntudatnak olyan csodálatos megnyilatkozása volt észlelhető, amilyenre talán még sohasem volt példa. Ez az öntudat nemcsak az évtizedek óta Magyarországon kívül élő honfitársainkból áradt ki, hanem a magyarul már egyetlen szót sem beszélő harmad- és negyednemzedékes magyar származású idegen állampolgárok szívéből-lelkéből is. Egyszeriben szinte mindenki büszkén magyar lett. A clevelandi Kossutb-szobor elé összehívott gyűlésre százezrek vonultak fel. Az utcák magyar szótól visszhangzottak és magyar nemzeti színekben pompáztak. Mindenki lelkesedett, gyűjtött vagy önként szabadságharcosnak jelentkezett. ^ * * Hírünk a nagy világon ezer év óta sokszor elismerte már az emberiség szolgálatában kifejtett hősi erőfeszítéseink értékét, de talán, még soha olyan egységesen, olyan osztatlanul, mint az 1956-os magyar szabadságharccal kapcsolatban. Az egész világ a magyar név, elszánt hősiesség és dicsőség hírét zengte. Az emberi jogok egyetemes kihirdetésének akkori nyolcadik évfordulóján a mi kis szülőhazánkra, Magyarországra és a mi szabadságért küzdő maroknyi népünkre gondoltak. Az emberi jogok védelméért az arany érmet <— az Amerikai Egyesült Államok elnökével együtt a magyar nép kapta. Az emberi jogok Magyarországon történt barbár megsértésére való utalással a lobogókat félárbocra eresztették és a templomok harangjait — akárcsak 500 évvel azelőtt — világszerte könyörgő imára húzták meg. Kell -e ennél több a magyar szabadságharc értékeléséhez? A LENGYEL KORMÁNY NEM SZÁMÍTHAT MÁR AZ EGYHÁZ TÁMOGATÁSÁRA A lengyel katolikus egyház helyzete egyedülálló a kommunista világban. A nemzet Ielkiismeretének szerepét tölti be. Ez a magyarázata annak, hogy más kelet -európai országoktól eltérően Lengyelországban a katolikus Egyház helyzete szilárd, változatlanul erős és befolyása döntő jelentőségű. A kommunista kormányzat akár tetszik neki, akár nem — kénytelen számolni vele. Az állam és az Egyház közt azonban az erőviszonyok állandóan változnak, csak abban egyeznek, hogy mind az állam, helyesebben az állam szerveit hatalmában tartó kommunista párt, mind az Egyház a nemzet jövőjét, lelkét akarja magának biztosítani. A lengyel püspöki kar szeptember közepén kiadott közös pásztorlevele ilyen adottságok közt különösképpen jelentős, mert a pásztorlevél több olyan megállapítást tesz és felhívást tartalmaz, amelyből arra lehet következtetni, hogy a lengyelországi kommunista kormány többé már nem számíthat a katolikus Egyház eddigi megértésére, szinte támogatására. A pásztorlevél szerint az ország tömegtájékoztatási szervei állandó harcot folytatnak az istentelenség terjesztése és a robotember Ielkületének kialakítása érdekében. Olyan embertípust állítanak példaképül a tömegember elé, akit csak a világi értékek érdekelnek. így akarják igazolni a meglazult erkölcsöket, az erőszak jogtalan alkalmazását, ébren tartani az osztályharcos szellemet és fokozni az osztálygyűlöletet. A rendszer a sajtó és a többi hírközlő révén akarja megszilárdítani diktatúráját, amelynek segítségével kulturális erőszakot alkalmaz s ennek leplezése céljából hazúgságokat terjeszt, hogy az emberi személyiség alapvető jogait sértő tetteit s intézkedéseit igazolni tudja. A sajtó a vallás és az Egyház lejáratására törekszik, Isten-ellenes harcot vív minden olyan örök érték ellen, amely a hívő lelket felemeli és Isten felé fordítja. A lengyel püspökök a tények felsorolása után egyenesen felszólítják a híveket, hogy a rádió, a tv és a mozik előadásait bíráló elővigyázatossággal figyeljék s ugyanígy olvassák a lapok közleményeit is. Legyenek igényesek. 1 iltakozzanak minden olyan műsor és cikk ellen, ami a hitet és a jó erkölcsöt sérti. Küldjenek tiltakozó leveleket a szerkesztőknek, mert ehhez állampolgári joguk van. A pásztorlevélben a lengyel püspökök azt is követelik, hogy a rádió közvetítse a vasárnapi szentmiséket és szentbeszédeket is, hogy azokat a betegségük miatt vagy más okból templomba menni nem tudó hívek is hallgathassák. A püspöki kar pásztorlevele félreérthetetlen nyíltsággal közölte a lengyelországi kommunista rendszerrel, hogy <— ha a nép jogos követeléseit a továbbiakban is figyelmen kívül hagyja *-<az Egyház eddigi támogatására többé nem számíthat. v GIEREK A PÁPÁHOZ KÉSZÜL A lengyel kommunista párt vezetője a hírek szerint novemberben Rómába készül, VI Pál pápával is találkozni MacLeish Archibald a LIFE külön kiadványának elején azt írta, hogy a magyar szabadságharcosok (egyetemi hallgatók, munkások, asszonyok és gyermekek) sokkal többet értek el a kommunizmus jövőjével szemben, mint hadseregek és diplomaták, mert ők a képmutató kommunizmus megtévesztő álarcát tépték le, hogy az egész világ láthassa annak igazi arcát. Amíg az emberek emlékeznek a magyar szabadságharc gyilkos eltiprására, addig Szovjetoroszország nem jelentkezhetik a világ előtt az emberiség jótevője gyanánt. óhajt. Amikor Gierek 1970-ben átvette a párt irányítását, azonnal véget vetett az állam és az Egyház merev szembehelyezkedésének. Ezzel a lépésével bizonyos mértékben kétségtelenül megnyerte a lengyel püspöki kar támogatását vagy legalább is jóakaratú elnézését. Gierek álláspontjának az az elismerés volt az alapja, hogy a lengyel püspöki kart és annak élén Wyszinsky bíborost az egész lengyel nép önzetlen szolgálata vezeti. Időközben merültek fel nehézségek, ezek azonban min dig leküzdhetőknek bizonyultak, mert a légkör, amelyben az állam és az Egyház a lengyel nép jóléte érdekében mozgott, mindvégig tiszta maradt. A Gomul ka nevéhez fűződő koíábbi korszakhoz viszonyúban 1970 óta sok javulás következett be. A baj akkor kezdődött, amikor Gierek a ^naga politikai helyzetének megerősödésével párhuzamosan tájból kezdte az Egyház jogait megnyirbálni. Az állam részéről megújuló nyomással szemben a püspöki kar nyílt bírálattal válaszolt, de óvatosan járt el. A múlt évben az élelmiszerárak emelésével kapcsolatos nyugtalanság idején például a püspökök határozottan felszólították a kormányt, hogy az alapvető emberi jogokat minden tekintetben, fenntartás nélkül és teljes mértékben tartsa tiszteletben, ugyanakkor azonban híveiket is arra intették, hogy a helső béke és nyugalom megőrzése érdekében legyenek tekintettel az országos szempontokra és viselkedjenek fegyelmezetten. Az Egyház nem kötelezte el magát a munkásvédelmi bizottságnak és a polgárjogi mozgalomnak, de érthető módon kifejezésre juttatta, noL-y azok elveivel és céljaival egyet ért. Ennek a magatartásnak tulajdonítható, hogy az emberjogi mozgalom néhány hónappal ezelőtt levelet intézett a lengyel országgyűléshez, amelyben azt is követelte, hogy az állam engedje meg több templom építését, az egyházi sajtó fejlesztését s adjon módot a rádió műsorában egyházi adások közvetítésére is. Az emberjogi mozgalom levele meglepetés volt a kommunista kormányzat részére.- Nemcsak azért, mert a konrmu- ni stíl part arra s&ciiimuti, iiu^y <x/ l i iciiiíiai iwjiCíút «. u liberális és racionális hagyományok befolyása érvényesül az Egyház törekvéseivel szemben, hanem azért is, mert külön sürgette az egyházi sajtó fokozottabb fejlesztését. A Vatikán és a lengyelországi kommunista körrháríyzat között ugyanis már több mint két év óta folynak az ók a tárgyalások, amelyek azt szeretnék elérni és biztosítani, hogy a lengyel katolikus Egyháfc több lapot és köúyvet adhasson ki. Ma még/ senki sem tudja Tóit akar Gierek Rómában elérni, de meglehet, hogy a lengyel püspöki kar következetességével szemben kíván <—< bizonyos lényegtelen engedmények árán .— a Vatikán kéleti politikájának árnyékában védelmet szerezni magának és istentagadó pártjának. UKRÁN TILTAKOZÁS A VATIKÁNBAN Slipij Josyf bíboros, Ukrajna első érseke, most töltötte be 85. születésnapját. Ebből az alkalomból az ukrán pátriárkális társaságok világszövetsége összejövetelt rendezett Rómában, hogy a bíboros pappá szentelésének 60. évfordulóját is megünnepelje. Mintegy í000 ukrán gyűlt össze a Vatikánb an, ahol nemcsak a bíborost ünnepelték, hanem az ellen is tiltakoztak, hogy a pápa nem volt hajlandó Slipij bíborost Ukrajna pátriárkájaként elismerni, mint ahogy azt más keleti szertartású egyházak fejedelmeivel kapcsolatban tette. A tiltakozók szerint a Vatikán ugyanúgy kezeli az ukrán katolikus egyházat, mint a szovjet kormányzat, a különbség csak az, hogy a Vatikán el akarja Iatinosítani, Moszkva pedig el akarja oroszosítani az ukrán katolikusokat. Szerintük mindkét törekvés az ukrán katolikus egyház halálát jelenti. LIBANONI 5ZENTETT AVATOTT A PÁPA VI. Pál pápa most avatta szentté Makhlouf Sharbel maronita keresztény libanoni szerzetest, aki a XIX. század-Luce R. Henry szerkesztő szerint a magyar szabadságharc történetét újra meg újra meg kell hallgatni, el kell mondani, emlékét fel kell idézni és azt egyénről egyénre, nemzedékről nemzedékre át kell adni, hogy az a felbecsülhetetlen kincs, az emberi szabadság, amelyért a magyarság 1956-ban küzdött, állandóan szívünk-Ielkünk, osztatlan érdeklődésünk középpontjában maradjon. A végső következtetés, az útmutató tanulság levonása az elmondottak után igen könnyű és egyszerű. Mindenekelőtt újra meg újra meg kell valósítanunk és minden áron állandóvá kell tennünk azt a lelki-szellemi egységet, amelyet az 1956-os szabadságharc otthon és ittkinn egyaránt megteremtett közöttünk. Szüntelenül emlékeztetnünk kell a szabad világot, hogy a lélek ereje és a hit hatalma győzhetetlen. A vérbefojtott 1956-os magyar szabadságharc küzdelme /— mihelyt Isten úgy akarja — mind a magyarság, mind az emberiség javára feltétlenül meghozza eredményét. Somogyi Ferenc ban élt és akit Libanonban már hosszú idő óta szentként tiszteltek nemcsak a keresztény, de a mohamedán arabok is. Az annayai Szent Maron kolostorban lévő sírjához évtizedek óta a zarándokok ezrei jártak és százai gyógyultak ott fel súlyos betegségeikből. Az utóbbiak közt emlegetnek 40 mohamedánt is, akik közül sokan keresztény hitre tértek. A Vatik án három olyan csodát igazolt, amely Szent Sharbel közbenjárására történt. 1950-ben egy apáca gyomorfekélye gyógyult meg, egy kovács pedig szemevilágát nyerte vissza. 1966-ban egy asszony torokrákból épült fel. A szentté avatással egyidőben a Beiruttól 40 mérföldnyire lévő annayai Szent Maron kolostorban is nagyszabású ünnepségeket rendeztek. Daher Boulos, a rendház főnöke, öt csodálatos meggyógyulásról számolt be, amely mind az ünnepségeket megelőző estén történt a környéken. Meggyógyult egy mohamedán fiú is, aki derekán alul béna volt. Szent Shabel életének utolsó 23 évét az annayai kolostorban töltötte, földi maradványait is ott helyezték örök nyugalomra. A maroniták Libanonban mintegy félmilliónyian vannak; keresztény arabok, akik a VII. században a monothe- Ietizmus híveiként elszakadtak a római egyháztól, de 500 évvel később abba megint visszatértek. Az antiochiai pátriárka fennhatósága alá tartoznak. Maroniták jelentősebb számban laknak még Ciprus szigetén, Palesztinában, Egyiptomban és az Egyesült Államok területén is. Szent Sharbel nemcsak az első maronita és libanoni szent a római katolikus Egyház szentjei sorában, hanem az első közép-keleti is. i ÜZLETI KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI Az amerikai-magyar gazdasági tanács a közelmúltban tartotta meg Budapesten harmadik ülését. A megbeszélésekről a küldöttségek vezetői a sajtót is tájékoztatták. A magyar tagozat elnöke, Molnár > József, a TANNIMPEX vezérigazgatójának helyettese közölte a laptudósítókkal, hogy a gazdasági tanács nem kormányzati szerv, azt a két ország kereskedelmi kamarái hozták létre a kölcsönös gazdasági kapcsolatok, üzleti összeköttetések kiépítése céljából. Az amerikai tagozat részéről Thomas Erwin, a Data Products Corporation elnökségének tagja arról nyilatkozott, hogy a korábbi együttműködési megállapodások eredményesek voltak. Azt is megemlítette, hogy szó volt a "most favored nation kedvezményének kérdéséről is ps megállapította: tudomása szerint az Egyesült Államok és Magyarország között nincs olyan függő kérdés, amely a legelőnyösebb vámkedvezmény megadásának útjában lenne; rámutatott azonban arra is, hogy "a hivatalos amerikai kereskedelempolitika ilyen irányú változása a legközelebbi jövőben nem várható’ . Vannak bizonyos nehézsé (Lel:, ezek ellenére az üzleti kapcsolatok elmélyítésére további lehetőségek nyílnak. Sok eredményt várnak a “Hungary ’78 megjelöléssel induló rendezvénysorozat”-tóI, amelynek keretében novembertől kezdődően pár héten keresztül maígyar szakemberek tájékoztatják az Egysült Államok üzleti köreit azokról a lehetőségekről, amelyeket Magyarország kiviteli kínálata nyújt. A SZENT KORONA KIADÁSA ELLEN Derwinski Ed illinoisi republikánus kongresszusi képviselő levelet intézett az illetékes albizottság elnökéhez, amclyben a Szent Korona kiadásának megakadályozását célzó 7985 számú törvényjavaslat tárgyalását és elfogadtaj fását sürgeti. "Mivel Magyarország jelenlegi kormánya r-> U.u D erwinski — kommunista parancsuralmat gyakorol, hangsúlyozottan ellene vagyok annak, hogy a Szent Korona ennek a kormánynak birtokába kerü Ijöh . A képviselő aggodalmát fokozza az a látszat, mintha az Egyesült Államok külügyi hivatala kész lenne az amerikai őrizetben lévő Szent Koronát és koronázási jelvényeket a jelenlegi magyarországi kormányzatnak kiadni. Derwinski meggyőződése szerint Szent István koronáját nem lehet megszentségteleníteni azzal, hogy azt a kommunisták kezébe adják . Mint lapunk olvasói bizonyára jól emlékeznek még rá, korábban Oakar Mary Rose clevelandi demokrata kongresszusi Képvselő is törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek ugyancsak az volt a célja, hogy a magyar Szent Korona továbbra is az Amerikai Egyesült Államok őrizetében maradjon. AZ IRODALMI NOBEL-DIJ NYERTESE A svéd akadémia az 1977-es irodalmi Nobel-díjat Aleixandre Vicente spanyol költőnek ítélte oda, mert eredeti költői alkotásai, amelyek a spanyol líra hagyományainak gyökereiből táplálkoznak és a modern áramlatok irányait követik, az ember helyzetét a világűrben és napjaink társadalmában világítják meg.” Aleixandre 1898-ban született Sevilleben. Első verskötete Ambito címmel 1928-ban jelent meg. A spanyol irodalom második aranykoré -nak költői közül ő a harmadik, aki az irodalmi Nobel-díjat elnyerte. Az első Benavente Jacinto volt 1922-ben, a második pedig Jimenez Ramon Juan 1956-ban. A New York Times stockholmi tudósítása szerint. Aleixandre 1925-ben súlyos beteg lett. Azóta életét részben ágyban, részben íróasztala mellett töltötte el. A francia szürrealizmus követője s a túlélés/ erős vágyának kifejezésre juttatója volt. A polgárháborúi idején ágyából figyelte a bombák robbanásait s amikor barátai és követői száműzetésbe vonultak, ő visszamaradt, de — a svéd akadémia megállapítása szerint — felfogásbelileg túlélte a Francorendszert. A VIENAMI VIZEKEN Október 12-én délután nagy riadalmat keltett az a hír, hogy a Thaiföldi-öbölben egy 35 láb hosszúságú, amerikai tulajdonban lévő magánjachtot vietnami halászhajó megtámadott és fogságba ejtett. A jachton a thaiföldi Peace Corps ’ három tagja tartózkodott: a 28 éves Dellenbaugh Cornelia Ann Cricket a floridai Verő Beachről, a 50 éves Affel A. Charles Philadelphiából s a 29 éves Dickerman A. Leland az arizonai Flagstaffből. A jachtról rádión keresztül kértek segítséget, amikor a vietnami halászhajó tüzet nyitott a jachtra, amelyet aztán később valószínűleg el is fogott. A jacht Dellenbaugh tulajdona és Bangkokból North Borneoba akart jutni. A rádióhívást Tokyo, az ausztráliai Darwin és a hawaii Barhers Point felvevői hallották. A külügyminisztérium Párizsban a vietnamiaknál érdeklődött a jacht felől. \
