Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-09-08 / 33. szám
1977. SZEPTEMBER 8. MAGYAR Ü J SÄG 5. OLDAL AZ ALTÖTTINGI ZARÁNDOKLAT 30 ÉV TÁVOLÁBÓL Szent István hagyományos ünnepének idei megemlékezései közben a magyar nemzeti emigráció valahogy elfeledkezett az altöttingi zarándoklat harmincadik évfordulójáról; pedig ez a zarándoklat 1947 augusztus 20-án sorsdöntő jelentőségű fordulatot jelentett a külföldre kényszerült magyarság lelki és szellemi életében, szétforgácsolt tömegeinek összefogásában. Képekkel díszített kis emlékfüzet van előttem, amelyet 30 év távolából különös érdeklődéssel vettem kezembe s az események immár történelmi értékelésével, meghatottsággal nézegettem, olvasFam végig. Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy az altöttingi zarándoklaton megjelent magyarok “annyi balszerencse s oly sok viszály után kilátástalannak tűnő útkeresésük közben ekkor ébredtek öntudatra, ekkor tekintettek fel újraéledt hittel megint az egyetlen járható magyar útat mutató történelmi példa, a magyarok tündöklő csillaga fényére. HÍVŐ SEREGEK Pogány magyarok — olvasom a kis füzet egyik legelső oldalán — több mint ezer évvel ezelőtt, 905-ban porig égették a bajorországi Altötting városát. Csodálatos módon egyedül egy Mária-szobor maradt sértetlenül a nagy pusztítás után. E csodatevő kegyszoborhoz azóta messze földről zarándokolnak a hívő seregek. Most, ezer év után, a pogány Kelettől Nyugathoz menekült magyarok engesztelésül elzarándokoltak az altöttingi Madonnához, hogy bűnbánó szívvel könyörögjenek az Istenanya közbenjárásáért, irgalmáért és bűnbocsánatért esedezzenek a szenvedő magyar nép érdekében. Égbenyúló hegyek, titokzatos völgyek és napsütötte ró nák országából, Németország minden zúgából, sőt Ausztriából is, táborokból, falvakból és városokból közel millió hontalan magyar közül ezren és ezren indultak el, hogy 1947 Szent István napján felajánlják ezt a zarándoklatot minden magyar ezeréves bűneinek engjesztelésére. Tízezer mágyar gyűlt össze az altöttingi kegyszobor - rí ál, hogy térdre boruljon a Magyarok Nagyasszonya előtt. Templomi zászlók loboglak a szélben, zarándokcsoportok vonultak, séreglették az utcákon és harangok zúgtak a tornyokban. “Az ünnepi szentmise áhítatában tízezer hívő ajkáról száll! fel az óhaj: Hol vagy, István kir ály? Téged magyar kíván, gyászos öltözetben Teelő tted sírván.” “Evangélium után a zsúfolásig megtelt bazilikában Kótai Zoltán, a Vatikáni Misszió magyar delegátusa mondott szentbeszédet. TÉPETT ZÁSZLÓK ALATT Ahogy végignézek rajtatok, a papköltő szavai jutnak eszembe: Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni, Szűzmáriás magyaroknak Kopott unokái. Végignézek rongyos ruháinkon, tépett magyar zászlóinkon és fáj a szívem, hogy ilyen koldus sorsban kell élnünk. Ezért határoztuk el, hogy eljövünk a Boldogasszonyhoz. Eljön a magyar nép és könyörög azon a földön, ahol ezer esztendővel ezelőtt magyar lovak patái csattogtak az utcák kövezetén és magyar seregek pusztították a várost. E nagy pusztulásból csak a kegykápolna maradt meg épségben. Szűz Máriának az ősmagyarok által épségben hagyott kápolnájába zarándokoltunk el az első nagy magyar máriatisztelő, Szent István király ünnepén. Szent István király megérezte, hogy ha a magyarságot meg akarja őrizni a következő évszázadokra és évezredekre, akkor a Szűzanyának kell felajánlania. Amikor ő is jtestvértelennek, barátnélkülinek látta a magyarságot, amikor a magyar magyar-ellen támadt, amikor orgyilkosok osontak be hálókamrájába is, akkor ajánlotta fel a Szűzanyának brszágát, népét és koronáját. Érezte, hogy ez á három lesz legdrágább kincse a magyarságnak. Ha ez megvan, akkor a magyarságot nem kell félteni a következő évszázadokban, évezredekben, mert van életerő a magyarságban. HÁRMAS ABRONCS A pannonhalmi refektórium egyik ablakmélyedésében egyszerű kis képecske van. Egy hordót ábrázol ez a kép, amelyről leverték az abroncsokat és a hordó dongái szétestek. A kép f felirata ennyit mond: Per libertatém periit, vagyis: á szabadság által veszett fel. A hordó azt vélte, hogy ha leveti abroncsait, akkor felszabadult és győzelmes lesz. És széthullottak dongái s kifolyt tartalma. Szent István király tudta azt, hogy a magyar népnek HÁRMAS ABRONCSA van: az ország, a magyar nép és a magyar Szent Korona. Ez a három az, amely egybefogja a magyarságot, amely nem engedi széjjelzülleni a magyar népet. Amikor Szent István király a Kárpátoknál megvonta az ország határát, nem akart a közösség gondolatának leple alatt el nyomó hatalmasság, kényúr lenni, hanem szerető atyja kívánt lenni a kis nemzetiségeknek is. Azért írta fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeiben: Vae regno unius linguae! —< Jaj az egynyelvű országnak! És kioktatja intelmeiben Szent Imre herceget, hogyan kell a nemzetiségekkel krisztusi szeretettel bánni, hogyan kell testvért látni a másik, ésetleg más anyanyelvű magyarban is. Amíg az ország abroncsa összetartotta a magyarságot, addig nem is Volt baj. ludjük/hogy az évszázadok folyamán hányszor, próbálták ezt az abroncsot leverni, s amikor ez sikerült, ! érezniük kellett a latin mondás igazságát: a szabadság által veszett el. A másik abroncs, amely a magyarságot összetartja. a magyar nép, amelyet szintén a Szűzanyának ajánlott fel Szent István király 909 évvel ezelőtt, alig egy nappal halála előtt. Szent István tudta azt, hogy ennek a népnek magyarnak kell lennie, mernie kell magyarnak lenni nem szóval, hanem cselekedettel; nem hangzatos szavakkal, hanem tettekkel. A mostani időkben ismét nehéz magyarnak lenni és esetleg gyalázatnak is tűnik fel egyesek szemében, aminthogy gyalázat volt sokak szemében hajdan a kereszt. De a kereszt a dicsőség jele lett, amint a magyar trikolor is a mi dicsőségünk jelé, amelyet ne tagadjunk meg soha! Ne tagadjuk meg magyarságunkat esetleg előkelő helyekért, ne tagadjuk le esetleg kivándorlás? előnyökért. Merjünk magyarok lenni és merjük vállalni a sorsközösséget a magyar nemzettel. Aki ezt nem teszi, az nem méltó a magyár trikolorhoz és érezze azt, hogy a magyar közösség kiveti5 soraiból. De a népnek nemcsak magyarnak kell lennie, hanem kereszténynek is. Olyan kereszténynek kell lennie 'a magyarnak, aki megérzi a másikban az embertársat, aki éppenúgy vergődik, kínlódik a problémák súlya alatt, mint ő; aki érzi, hogy tehetetlenek'vagyunk, amint a vezetők is érzik ezt és tudnak megértők lenni másokhoz . .. A harmadik abroncs, amely összetartja a magyar nemzetet, a Szent Korona. Szent István Jézus Krisztus helytartójától kéri a Szent Koronát. Nem akarja viaskodó emberi hatalmaktól kérni királyi hatalmát. Ismeri a Szentírást: “Nem adatott volna neked hatalom, ha felülről nem kaptad volna . Ő ezt a felülről jövő hatalmat kéri Szilveszter pápától, s ezzel örökre elkötelezte magát a kereszténységhez és a Nyugathoz. Á SZENTEK UNOKÁI Testvéreim! Ennek a hármas abroncsnak kell ma is öszszetartania bennünket. Azért jöttünk most ide az altöttingi zarándokhelyre, hogy kérjük a Magyarok Nagyasszonyát: a régi buzgóság lángoljon fel újra a mi lelkűnkben, lángoljon fel a magyarság buzgósága, hogy mindnyájan tudjuk és érezzük: a szentek unokái vagyunk. Éppen azért éreznünk kell, hogy. vannak kötelességeink is, melyeket idekint is gyakorolnunk kell. Az első ilyen kötelességünk a szenvedések hősies elviselése. Tudjuk, hogy a Golgotán keresztül vezet a húsvéti feltámadás útja. Tudjuk, hogy a kereszt a legjobb iránytű, mely megmutatja nekünk, mit kell cselekednünk, amikor szenvedéssel látogat meg bennünket az Isten. Ha nélkülöz-1 nünk kell, tudjunk 1 edeumot zengeni szenterzsébfetes lélekkel: Köszönöm, Uram, hogy megmutattad a Te szeretetedet, köszönöm, hogy nem feledkeztél meg rólam. Jelt adott nekem az Úr. hogy nem feledkezett meg rólam, mert szenvedéseket küldött az én útamra. Másik nagy kötelességünk az engesztelés. Engesztelés a maguhk és a magyarság bűneiért. .. A harmadik kötelességünk, Testvéreim, amelyet idekint is gyakorolnunk kell, az imádság. Az Ur Jézus azt mondta: Ha ketten-hárman összejöttök az én hevemben és valamit kértek az Atyától, megadatik nektek. Ezért ma-mozgalmat indítok, ... az örökös szentségimádás mozgalmát. Azt szeretném, ha . .. minden órában lenne legalább egy magyar, aki imádsággal fordul a magyarok Istenéhez, aki kéri a magyarok Védőasszonyát, hogy segítse meg ezt a szegény népet. Szeretném, ha. . . magyar ajkakról felszállana az örökös szentségimádás az Úr felé és a kis magyar imatüzek kigyulladnának, mint a régi időkben a pogány magyarok tűzei és az ég felé lobognának. Szeretném, ha ezek a pici imatüzek összefolynának egy lángoló, nagy imatengerré és hisjzerri, hogy akkor Isten meghallgatja könyörgésünket ... . Ha ezt a hármas kötelességünket megtesszük q ha szenvedéseinket mosolyogva, derült lélekkel viseljük el, ha tudunk vezekelni és tudunk imádkozni, akkor a Boldogasszon} majd betölti kérésünket és nem lesz hiábavaló a költő szava és a mi kérésünk: Boldogasszony, ezer évig édesanyánk voltál. Eleink ha hozzád sírtak, hozzájuk hajoltál. Száz ostorral ostorozzon, csak az egyért, Boldogasszony, a jó Krisztust kérd meg: négy vízparton, három hegyen mindörökre magyar legyen a máriás ének. (Sík Sándor: Az andocsi Máriához) A HONTALAN MAGYARSÁG HÓDOLATA A bazil ikai szentmise után a zarándokok tömegei körmenetben vonultak a kegykápolna elé. Felemelő érzés tölt el bennünket, amikor a körmenetről készült fényképek sorozatát Iátjük, amely a hontalan magyarság hódolatát tanúsítja a Szűzanya előtt, amikor imádkozó magyar kezek kulcsolódnak egybe, hogy a Vatikáni Misszió magyar delegátusával, ft. Kótai Zoltán dr.-ral együtt XII Pius pápa “hontalanok imájá -t mondják, az egybe gyűlt fiú- és leánycserkészek pedig vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc szkv. vezérezredes főcserkész előtt megújítják fogadalmukat. A délutáni litánián Fazekas László, a vilshofeni körzet magyar lelkésze* beszélt Szent István történelmi szerepéről és jelentőségéről, utána pedig egyházzenei hangverseny volt a bazilikában. \ * / * Az altöttingi zarándoklat emlékét 30 év után már talán csak azok őrzik, akik annak/- emigrációnk történetében új korszakot nyitó eseményein, ünnepségein — részt vettek, a véletlenül kezembe akadt füzet és a kegykápolna falába helyezett bronz dombormű azonban az emberi feledékenység határain túl is hitelesen tanúsítja, mikor és hogyan ébredt a hontalan magyarság öntudatra. Az emléktábla domborművén Szent István látható, amint koronáját Boldógasszonynak ajánlja fel. A dombormű körirata rováshoz hasonló betűkkel: A Nyugathoz menekült magyarok zarándoklatának emlékére — Altötting 1947 Vili 20. A domborműn Szent István alakja mögött látható magyar címeren a Szent Koronát jelképesén töviskoszorú helyettesíti. A dombormű alatt az emléktáblán ugyancsak rovás-jellegű betűkkel a következő versszak olvasható: KORONÁDNAK U .ŐSZEBB ÉKE HOZZÁD SIR FÉL HUNNIA NEM FELEJT El ÁRPÁD NÉPE AMÍG LESZ EGY HÜ FIA. ( vári som ) A SAJTÓ írta: Kemény Júlia Ennek a fiatal országnak kétszáz éves történelme folyamán nem nehéz követni a sajtó útját. A nagyhatalmú sajtó már a múlt században is kinyújtotta kezét a világ minden részébe és az egész föld népe ismeri H. M. Stanley afrikai útját, amelyre a New York Herald küldte ki és amelyen megtalálta a legsötétebb Afrikában Dr. Livingstont. Áz újságíró ragyogtatta a sajtó tekintélyét. A sajtó nem kényes, amikor .szenzációs hírszolgálatot adhat á közönségnek. Éz a rádió és televízió idejében fokozott mértékben áll fenn és, az elmúlt években a politikai és diplomáciai téren nyilvánosságra került hírek ezt különösen igazolják. Annyira belehatoltak az újságírók és rádió és televízió kommentátorok a világpolitikai és diplomáciai életbe, hogy a közönség lassanként eltompul és elfásult. Ma már alig kerül nyilvánosságra olyan világhír, amely izgalomba hozza a közönséget. A holdraszállást is egyszerűen elkönyvelték az emberek. Tálán erre vezethető vissza az, hogy a személyi és az emberek fizikai és érzelmi életére vonatkozó hírek jobban érdeklik az átlag egyént a világpolitikánál és tudományos haladásnál. Nincs könnyű helyzete a tudósítónak, ha nehéz kiaknázatlan,, friss hírforrást kíván talál ni. Még a mai kettészakadt politikai világhelyzetben is álland óan kell keresni azt, amit az érdeklődés ébrentartására fel lehet használni. Ez majdnem lehetetlen feladat. A TV Oscar, Emmy és Tony díjkisztásai és a különféle szépség- és tehetség-versenyek jobban érdeklik a közönséget. A televízió újabban közismert egyének, vezető személyiségeíc magánéletet mutatja be és bevilágít otthonukba, életükbe. Meglepő dolog volt, amikor az újságíró Ford elnök feleségének adott fel szokatlan kérdéseket és a konzervatívabb elem felszisszerit, amidőn az iránt érdeklődött: vajon mit szólna, ha 17 éves leánya szerelmi viszonyt folytatna. A “First Lady” nem utasította vissza a kérdést, hanem csak annyit mondott, hogy ilyen esetben ismerni kívánná a kérdéses egyént... Természetesen a korábbi elnök hívei azonnal azt mondták, hogy “csak merészelte volna ezt a kérdést Pat-neK feltenni... ?! A jelenlegi “First Lady” véleményét még senki sem kérdezte meg a nyilvánosság előtt. Legutóbb Barbara Walters, a “Million Dollar Baby látogatta meg otthonában Bob Hope-t és Bing Crosby-t. A két százmilliós vagyonú művész fejedelmi környezetben él, de az intervjú alatt családias és szerény volt. Crosbynak is leladta az újságírónő a kérdést, vajon mit szólna, ha leánya illegális szerelmi kapcsolatot tartana fenn. Crosby mosolyogva mondta, hogy ő katolikus és ilyesmit nem tűrne a házában. Ilyen esetben leányának kiadná az útját. Az angol királynő ezüst jubileumának TV bemutatója szenzációt keltett az egész világon. Százmilliók hallgathat| ták a londoni opera kiváló énekeseinek előadását és a gyönyörű balettet. A királynő szebb és fiatalosabb, mint huszonöt év előtt és a családi páholy tagjait nemcsak az angol közönség, de a külföld televíziós közönsége is, úgy tekintették, mint személyes ismerőseiket. Az sem keltett különös érdeklődést, hogy Nixon elnök kormányának közismert emberei, akiket böBőiibiiritetésré Ítéltek, elvesztették szabadságukat cs megkezdték büntetésük kitöltését. Az emberek únják Watergate-t. Nixon elnök intervjúját ügyesen és érdekesen vezette le David Frost. Ézt a leadást sokan hallgatták. , A rádió és televízió nagyon sokat ártott az újságoknak. Sok napilap szűnt meg és olvadt össze más újságokkal. A dolgozó emberek korlátolt szabad idejükben az autókban munkahelyük és otthonuk között hallgatják a rádióhíreket és értesülnek a világhelyzetről, otthonukban pedig a televízión kapják a híreket. Sok folyóirat is megszűnt, ami részben gazdasági kérdés. A közönség újságok és magazinok helyett puhakötésű könyveket olvas. Aki azt képzeli, hogy a sajtó csak a modern időkben kémleli vezető egyéniségek magánéletét, az téved. Az elmúlt években filmen mutatták be Grover Cleveland életét, amelyből kitűnik, hogy Cleveland, aki a múlt század nyolcvanas éveiben volt Amerika elnöke, kénytelen volt a fürkésző sajtó reporterek elől Floridában égy hajóra menekülni és a szükséges gége műtétjét a messze tengeren eszközöltetni. Az akkori bizonytalan politikai helyzetben el akarta titkolni betegségét, de a furfangos újságíró mégis kiszaglászta a valóságot és a sajtó közölte az ország népével, hogy az országvezető beteg ember. Ennek megcáfolására Cleveland közvetlenül a műtétet követően volt kénytelen hangszórón a néphez beszélni, nagy erőfesítéssel. Magyarország nagy véráldozatot hozott a sajtószabadságért. Petőfi Sándor és a többi magyar irodalmár az 1848- as 12 pontban első helyen követelte a szabad sajtót, amej lyet népünk mindig életfontosságúnak tartott. A szabadságharc leverése után a magyar költők és írók képletesen fejezték ki szabadságvágyukat és köztudomású, hogy az elnyomók Tompa Mihályt “A madár fiaihoz című verséért brötönbe vetették. A szabad magyar sajtó hívei sokat szenvedtek. Vannak azonban a sajtószabadságnak túlkapásai is. A diplomáciának, a külpolitikának szüksége van titoktartásra és a sajtó időnként Ízléstelen és elítélendő módokon és utakon szerez hírforrásokat. Megbotránkozást okozott az egész országban az a tény, hogy a külügyminiszter szemétkosarát kutatta át a szemfüles újságíró, abban a reményben, hogy ott rejtett hírforrásokat talál, amelyek érdeklik a közönséget. Jóizlésű egyén nem lehet híve a.cenzúrának különösen egy szabad országban, de a közönség felzúdult azoknak á híreknek a lapokban, rádión és televízión való közlésén, amelyek alkalmasak az ország tekintélyének lerombolására. Az ilyen hírszolgálat csakis Amerika ellenségeinek nyújt tápanyagot. A sajtó maradjon szabad és lelkesen ismételhetjük Tompa szavait: “fiaim, csak énekeljetek”, de az ének legyen ízléses és ne ártalmas ... MEGEMLÉKEZÉSEK SZENT ISTVÁNRÓL A magyarság az idén is augusztus 20 körül emlékezett meg első koronás királyáról, az Egyház-szervező s országépítő Szent Istvánról. Az ünnepségekről hozzánk küldött számos beszámoló közül csak néhányat tudunk röviden közölni. A florid ai Sarasota városában Oláh Györgv, a neves közíró mondott nagyszabású ünnepi beszédet, amelyben, arra kérte hallgatóit és rajtuk keresztül a magyarság minden fiát, leányát: dolgozzanak az egy és oszthatatlan szentistváni magyar hazáért s azért az állameszméért, amely a Szent Korona tanában valósult meg. A kiváló szónokot, aki Argentínából érkezett floridai látogatóba, Bognár Kálmán dr. professzor köszöntötte a vendégekkel együtt előbb szóval, később művészi hegedűjátékkal. Az ünnepi bevezető imát nt. Kun Gyula, a St. Petersburg-i Magyar Keresztény Egyház vezető lelkésze mondta. Clevelandben a magyarok a Szent Erzsébet római katolikus magyar egyházközség ünnepi szentmiséjén vettek részt, majd Mindszenty József bíboros, szobra elé vonultak, ahol Sirchich László nyugalmazott városi tisztviselő mondott rendkívül tanulságos megemlékező beszédet. Akronban a magyarság a Jézus Szent Szíve római / katolikus magyar egyházközség templomában hallgatott ürií népi szentmisét. Szent István emlékét szentbeszédben ft. Kótai Zoltán dr., lapunk főszerkesztője idézte. A clevelandi Szent Margit római katolikus magyar egyházközség hívei és a kelet-clevelandi magyarok az Orange községben lévő kegyhelyre zarándokoltak, ahol ünnepi szentmisén, majd műsoros ünnepségen vettek részt. A közönséget White Elmer polgármester köszöntötte. Palasics Ilona, Gulyás János és az egyházközség énekkara szebbnél szebb ! énekszámokkal szerepelt. Bárány-Kerecseny Ida költeményékét adott elő. Szabó Richard azt mondta el, miért tanul j magyarul. Az angol ünnepi beszédet Voinovich George megyei commissioner, a magyart Somogyi Ferenc dr. egye- J térni tanár mondta. Mindketten nagy sikert arattak. A szer, tartásmesteri tisztet Jaksa János töltötte be. Az ünnepség , keretében történt megemlékezés ft. Roskó László plébános I pappá szentelésének 23. évfordulójáról is. Ennek a résznek , ft. Szőcs Dénes ferences tartományfőnök volt a szónoka Youngstownból. Az egyházközség magyar iskolájának 4 ki- < váló tanítóját is ekkor tüntették ki. A Ratio Educationis’ kiadásának 200. évfordulójáról való megemlékezéssel Bárány-Kerecseny Ida, Bárány-Kerecseny Magda, Sándor Ilona dr. és Vaskó Ilona dr. elismerésül egy-egy Mária Terézia-tallért kapott. Az ünnepségen a közzenét Borisz Ferenc és zenekara szolgáltatta, a zongorakíséreteket pedig Jaksa Jánosné és Kozsey Jánosné látta el. A chicagói magyarság ft. Mihályi Gilbert dr. premontrei kanonok, plébános vezetésével a Szent István egyházközség búcsúja keretében idézte az országépító király emlékét. A búcsú meghívott ünnepi szónoka Eszterhás. István dr. író volt. CAROLINE HERCEGNŐ ELJEGYZÉSE A demokratikus amerikaiak érthető módon különös büszkeséggel tartják számon egykori tehetséges filmszínésznőjüket, Kelly Grace-t, aki r— ha ugyan csak 550 acre területű országban is *— valóságosan uralkodó fejedelem felesége lett. Ennek a jogos büszkeségnek megfelelően adtak a közelmúltban az amerikai lapok hírt III Rainier monacói fejedelem és felesége,, Grace fejedelemasszony leányának, a 20 éves Caroline hercegnőnek eljegyzéséről. Vőlegénye, a francia Junot Philippe 37 éves üzletember, egy nemzetközi pénzintézeti csoport pénzügyi szaktanácsadója, akinek Párizsban és a kanadai Montreálban vannak irodái. Az eljegyzésről szóló hivatalos monacói közlemény külön hangsúlyozza, hogy a fiatalok közös barátaik révén 1975 decemberében találkoztak. Az újsághírek szerint Junot magas, csinos, barna férfi, aki inkább moziszínésznek látszik, mint üzletembernek. Caroline hercegnő középiskolai tanulmányait Franciaországban a Dames de St. Maur apácáknál kezdte, majd Angliában az ascoti St. Mary intézetben folytatta és fejezte be. A párizsi Sorbonne egyetemén bölcseleti tanulmányokat végzett. Öccse, a trónörökös Albert herceg 19 éves, húga, Stephanie hercegnő pedig 12 éves. Anyai nagyszülei Phiíg- ’ delphiában laknak. Az esküvő napját még nem tűzték ki. A TEREMTŐ TITKA A magzatelhajtás törvényes megengedettségének egyik - legfőbb érve az anya életének veszélyeztetettsége. A flori!dai Ocalában is ezzel akarták az orvosok rábírni az egyikvárandós anyát, hogy engedje magzatát elhajtani. Orvosa, azt mondta neki, 5 millióval szemben csupán egyetlen lehetősége van, hogy a szülés után életben maradjon. A ha- • Jálos veszélyt az asszony gerinc-sérülése és magas vérnyoT. mása okozta. A 31 éves asszony az orvosi közlés után telefonon be<szélt az ocalai Szentháromság egyházközség plébánosával. McLaughI in James atyával, aztán úgy döntött, hogy az 5 millióval szemben fennálló egyetlen lehetőséget váíasztjá. - Míg lelkipásztora s más papokkal együtt Orlando püspöke, Grady I homas a szülés szerencsés lefolyásáért imádkozott,az erős hitű asszony a floridai Gainesville Shands tanító kórházában Cruz Amelia dr. felügyeletével egészséges fiúnak adott életet, aki a keresztségben a James Michael nevet kapta. "* A hírrel kapcsolatban a mai anyagias felfogású világban is joggal beszélhetnénk csodáról, de csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy a szülés szerencsés kimenetele ■ az anya életének legnagyobb veszélyeztetettsége közben is kizárólag a Teremtő titka, amelyet előre senki sem tud megfejteni.
