Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-09-01 / 32. szám
1077. SZEPTEMBER I'. MAGYAR ÜJSÄG 5. ÖLD AD Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV *- Folytatás < Gelence határában, a csalitos ér partján, a domb tövén mély volt a csend. Az emberek, mint minden más napon, kinn dolgoztak a földeken. A nyitvahagyott erdélyi szorosokon ezalatt lopództak óvatosan befelé a hilszegő, bocskoros oláhok. Egy alkonyaton orvul, mint az alattomos, csúnya halál, kirohantak az erdők sűrűjéből és rácsaptak a gelencei népre kinn a földeken, békés munkája közben. Védtelenek voltak! Csak egy öreg székely emelte föl az ásóját és bődülve rohant a puskák közé. Leütötték, de nem halt meg. Véresen rászegezték hát egy deszkára és bevonszolták az erdőbe, hogy meghaljon magányosan. Napestig hallatszott, ahogy hörögve, rettentően átkozta az oláhokat. Gelence így tudta meg, hogy betört az ellenség Erdélybe ... A vészkiáltás riadója kihagyta, elkerülte. Csak zümmögtek felette a távírósodronyok, de a hír nem állt meg, elfutott a drótokon, se szó, se hang nem szállt le hozzá, hogy óvjon, intsen. Megfeledkezett a kormány, a vármegye, a járás megfeledkezett Magyarország a kis faluról. ■<— Egy vándor mondta el, Gelence' határán, mikor még mieink voltak az ősi végek. És ahogy hallgattam, a bús történet egyre nagyobb és méjyebb lett, olyan mély, hogy belefért egész Erdély.. . A gelencei domb Erdély minden havas^ volt, a kis patak Erdély minden vize és a falu sorsa minden erdélyi sorsok. i— Emlékeztek, lenn Háromszékben, akkor nyáron, ott ígértem, hogy megírom Erdély könyvét. És belekiáltom a lelkekbe a földetek, a fajotok igazát. Vádat emelek azért, emi Veletek történt, kérdőre vonom azokat, akik Magyarország sorsát intézték és Eürdély magyar népéről mindig megfeledkeztek. Kiszolgáltattak mindenkinek,' nem adtak fegyvert se a lelketekbe, se a kezetekbe. Elfeledett falu! ..: Emlékeztek. Tima, Ilona? Azt mondtam akkor, ez lesz a könyvem címé. Magyarország hatalmasai számára csak eb feledett falu voltatok. Sohase fájt nekik az erdélyi fájdalom T És ez a mostani kormány túltesz mindenen. Mintha szántszándékkal akarna elpusztítani benneteket, az oláh irredenta régi cinkosát küldte ki, hogy tulajdon halálra szánt áldozata felett védőbeszédet mondjon: Erdély sorsáról Jász! Oszkár alkudozik ma Aradon .. . Útálat és tiltakozó harag látszott az erdélyi asszonyok arcán. A galíciai származású, az internacionalista, aki Keleti-Svájcot akar csinálni országunkból és úgy gyűlöl mindent, ami magyar, hogy még faja elővigyázatosságáról is megfeledkezve, mikor rólunk beszélt, tajtékozva csattant fel belőle: Ki kell irtani őket, ha nem engedelmeskednek . ^ Öt küldik oda, hogy tárgyaljon a gyűlölt magyar faj nevében. És úgy tárgyalt, mintha bosszút akarna állni a nemzeten, mely befogadta; lemond arról, ami nem az övé; jogokat ad fel, amely ek a mieink, elalkussza Er délyt Maniu cláh nemzeti tanácsának, melyet Károlyival maga Jászi segített életre az októberi napon. Aradon az oláhok már nemzeti szuverenitásukról beszélnek! Román imperiumot követelnek és huszonhat magyar vármegyét! Követelik, hogy a magyar népkormány lefegyverezze a csendőrséget és oszlassa fel a magydr nemzeti gárdát, büntesse meg az erélyes magyar tiszteket, de . . . kü Idi ön fegyvereket az oláh nemzeti gárdák részére és legénységi zsoldot, tiszti Íizetéseket a magyar adófizetők pénzéből. Jászi és Varjasi, a forradalmi kormánybiztos ezt is megígérte. Az oláhok pedig csak húzták a tárgyalást és egyre élesebb és követelőbb lett a hangjuk, mert hiszen ők tudták, hogy az oláh királysági csapatok minden órával mélyebben nyomulnak be Erdély védtelen földjére. És mialatt az aradi vármegyeházán folyt a vérszüret az árulók között, lenn a Maros hídján, kelet felől, Mackensen mindig győztes hadseregének főoszlopa dübörgőit át. Automobil-kolonnák jöttek végeláthatatlan sorban. Mögöttük a trén, ponyvával letakart társzekerek, teherautók, kis echós-szekerek, kocsik özönlése. Órák és napok telnek el és ők még mindig mennek, rendben, szürkén, komoran. Nem rabolnak, nem fosztogatnak, csak mennek szüntelenül, a balkáni hegyek alól, az erdélyi végekről, Magyarországon át. Gyalogosan, lóháton, kocsin, zárt sorokban, némán hazafelé. A reménység vonul el és Károlyi remegve figyeli; ha visszafordulna, ha felemelné az öklét... A báránybőrsüveges oláh fej pedig felbukkan a hegyek élén, utánuk néz a németeknek és a borskor rá tipor Erdély szívére. Felgyülemlő nagy keserűségem egyetlen szóban csapott ki: Visszavesszük! Az erdélyi asszonyok megszorították a kezemet. Visszavesszük — mondotta az egyik, i— nem tudom, de érzem, hogy úgy lesz! Amint a Károlyi-palota kapuján kiford ultam, Béla testvéremet láttam jönni magam felé az utcán. Siettünk mind a ketten. Szinte mentében szólt oda hirtelen: í— Ritoók Emmával találkoztam, ő is kétségbe van esve. Azt üzeni, lelki szükség neki, hogy veled beszéljen. Megint eszembe jutott, sokan vagyunk, akik egyet érzünk, csak nem tudunk egymásról .. . A villamoskocsi megállt a József-körút sarkán. Előreléptem, hogy leszálljak. Valaki hátulról meglökött. A lépcső KÖNYV ELŐJEGYZÉS -TORMAY CECIL: BUJDOSÓ KÖNYV című könyvét két kötetben, vászonkötésben. A két kötet (kötetenként 300 oldalon felül) bolti éra 25 dollár lesz vászonkötésben. Azoknak, akik a könyvet elő Jegyzik és az árát beküldik. 20% kedvezményt nyújtunk és a postadíjat sem számítjuk fel. Kérjük, támogassa ezt a könyvkiadásunkat. A legszebb karácsonyi ajándék lesz! Az előjegyzési ár összegét 25 dollár helyett $20.00-1 nellékelem. Ű Tormay Cecil: Bujdosó könyv kimaradt a lábam alól és zuhanva arccal lebuktam az utcai piszokba., Fektémben ösztönösen visszanéztem. Vadonatúj tábori egyenruhában egy kövér fiatal férfi volt, aki lelökött. Jellegzetes orra puha zacskóban lógott a szája fölé. Szintúgy, mintha két dülledt, közelálló szeme fröccsen tette volna ki az arca közepéből. Átugrott felettem, nem szólt és nem is segített. Sietős útja volt.. . Még láttam két húsos fülét a sapkája mellett, amint rohanva odébb ment. Á pesti utca mai lelkének egy mozdulata volt ez. Csak azért jegyeztem fel. Különben pedig kificamítottam a lábamat. November 16. A tegnapi zuhanás után betegen fekszem. Kinn jeges szél iramodik az ablak előtt. Lármára ébredtem. Az utcából hangos beszéd hallatszott fel. Anyám kinézett és mondta: ■ A szijjasok, meg a nyergesek gyülekeznek, vörös cédula van a kalapjukon. Órák múltak és rám tapostak és odább mentek. Egyszerre mintha egy roppant dongó búgott volna a tetők felett. I Repülőgép szállt át az utcánk szürke egén. A parlamentben (most kiáltják ki a köztársaságot. Károlyi nemzeti tanácsa i kiáltja ki Magyarország számára a pesti köztársaságot. A cselédleány röpcédulákat hozott fel az utcáról. Diadalmas forradalom, meghall a királyság, éljen a független magyar köztársaság. Belefúrtam a fejemet a párnába és nem tudtam szólni egy árva szót sem. A mellemben valamilyen kis malom volt és a fejemben is volt egy malom és mind a kettő bolondul, vadul engem őrölt meg. Aztán egy újság feküdi az asztalon. A rossz nyomdafesték friss szaga érzett. Az újság már közölte azt, ami történt és amit senki sem akadályozott meg. Megint elmúlt égy alkalom, egy nap, amelytől vártam I valamit. Ä képviselőház, a főrendiház összegyűlt és bele- I nyugodott és nem tiltakozott... Az újság pedig azt írja: ‘Ünnepe van ma Magyarországnak! Akik ott jártak, úgy mondják el, hogy a munkásság kiparancsolt szakszervezetei korán ind ultak gyülekező helyükről a parlament leié. Vörös zászlókat vittek és nagy jelzőtáblákat és egy fekete koporsót, amelyre az volt írva: Meghalt a királyság . A munkás- és a postás-zenekarok, cigánybandák, dalárdák harsogtak. Liros jelvények mindé nütt. A nemzetőrök sapkáiról is eltűntek már a nemzet színei. Piros cédulákat tűztek fel ők is: “Éljen a magyar köztársaság’ . Árván csak a parlament homlokzatán csapkodott a jeges szélben két kurta vörös-lehér-zöld lobogó. A főkapu í felett, középütt egy hatalmas vörös zászló bomlott a nyargaló levegőben, mintha újonnan elloglalt házából az inter| nacionalizmus öltögelte volna lintorgó vörös nyelvét arra a I tömegre, amelyet nemzetiszínű kokárdákkal és őszirózsával csalt el idáig. Szemben, a Kúrián, a Földmívelésügyi mimisztériumon is, vörös drapériák húzódtak az épületeken az jelső emelet magasságában. És az olyan volt, mintha veres seb tátongott volna a házakon körben a téren, mintha derékban óriási pallossal kettészelték volna őket. A boltok zárva voltak. Villamos nem járt. A forgalom megállt, mint egy ívisszatartota nagy zörgő lélegzet, hogy 1 aztán majd megint beleköhögje magát a város utcáiba. A parlament bejárata előtt tengerész-kordon vonult fel. Kinos meglepetés volt ez a kormány' részére. Pozsonyból, különvonaton megérkezett embereivel Heltai. A köztársaságot nem kiálthatják ki nélküle... így hát egyelőre felfüggesztette a magyar Felföld védelmét. Most nemzetiszínű szalaggal díszítette magát. Pozsonyba vörös zászló alatt vonult be. Rablások híre jött tengerészeiről, Pesten pedig azt suttogják róla, hogy tud valamit Tisza megöletéséről. A tér i fölött öt repülőgép kerengett, lenn egyre növekedett a tömeg és felette hatalmas póznákon óriási, kifeszített fehér vásznon I hirdetés jött végig az Alkotmány-utcán. A szél belefeküdi imjnt egy vitorlába és a vászon viháncolva nevetett a felírá, son: Ma délelőtt az Országház-téren kikiáltjuk a köztársaság elnökévé gróf Károlyi Mihá !yt!” Tíz óra volt. A parlament épületében ülésre csenget! tek. És a magyar képvíselőház örök szégyenére tiltakozó szó | nélkül, tehetetlenül feloszlatta önmagát. Az országház túlsó szárnyában ezalatt összegyűlt a főrendiház is. Mindössze harminckét főrend. Ők is ellelejtették a régi nagy kiáltást, a Moriamur pro rege nostro -t.. . Csak Wlassics Gyula báró, az elnök beszélt. Okosan, szépen és nem követte a képviselőház szomorú példáját. Nem mondta ki a magyar főrendiház feloszlatását. Mentett, amennyit menteni lehetett és szavait azzal végezte: “Minthogy pedig törvényeink szerint a két házból álló országgyűlés képviselőházának (feloszlatása természetszerűleg vonja maga után azt, hogy az országgyűlés másik háza sem folytathatja alkotmányos működégét, a főrendiház tanácskozásait ezennel berekesztettnek nyilvánítom így hallgatott el az, aminek őse a vérszerződéses, gőgös Pusztaszer volt, a rivalgó rákosi mezők, a méltóságteljes budai diéta, a hősi pozsonyi országgyűlés és Deák Ferenc parlamentje. így hallgatott el és benn a kupolateremben megszólalt az, aminek őse a tegnapi hazaárulás, a gyilkosság és országrombolás és ivadéka az anarchia lesz. Tisztelt Nemzetgyűlés .. .” Hock János, a hírhedt plébános, az úgynevezett Nemzeti Tanács elnöke volt az első szónok. Hogy kihez intézte beszédét, nem tudni. A nemzetgyűlések választott testületek, már pedig, akik ott a teremben voltak, azokat nem választotta senki. Az újságban hosszú fekete betűoszlopokból áll a beszéd. Elfut felettük a tekintetem, csak a szónokot látom, aki diabolikus fejét két válla közé húzva, sötét csuhájában a fekete oszlopok mögött settenkedik. Egy bűnös lelkű pap, egy bűnös magyar, aki elárulta Istenét és hazáját. Valamikor fiatal éveiben a tömegek ünnepelt egyházi szónoka volt. Aztán mindig mélyebbre süllyedt. A tehetséges, de lazaerkölcsű. romlottlelkű ember eladósodott és hitelezőinek politikai eszköze lett... így került Károlyi Mihály táb órába. Astoriabeli bűntársai, akik patkánylázadásukat romantikusan a nagy francia forradalomhoz szeretik hasonlítani és Károlyit Mirabeau grófnak nevezik, Hock Jánost Sieyés abbénak keresztelték el. . . Vajon hölgyeiket. Károlyi Mihálynét, Jászinét, Hatvanynét, Polányi Laurát, Schwimmer Rózát és Glücklich Vilmát szintén a régi revolúciós néven: a forradalom fúriáinak és tricoteuseöknek nevezik? . . . Ott vannak ők is mind a kupolateremben. És lihegve, kéjesen habzsolják elérkezett órájukat. Hock János pedig szónokol. , És én látom magam előtt, mint annyiszor az utcán, vagy olykor az Uránia tudományos színház kis igazgatói szobájában, ahová Krisztus” című darabjának a kéziratát vitte el és politizálgatni járt, titokzatos, burkolt jóslatokban beszélve. Feje a jellegzetes régi Faust-illusztrációk Mephistotípusára emlékeztet. Szinte illenék rá a pávatollas, stuartos, fekete bársonyföveg. Ápolatlan, kopaszodó koponyáján sörtés a rövidre nyírott haj. Eszes, gonosz szemében van valami a földalatti lyukakban lakó állatok szeméből. Roszszul beretvált arca kékes és állandóan mosd atlan. A reverendája a nyakától a lábáig pecsétes és Ieírhatatlanul piszkos kezével időnként túlmély zsebében kotorász. Szinte egy kis guggoló mozdulatot tesz ilyenkor, hogy elérje a zsebe alját. Horpadt burnótos szelencét szed elő és kisujját valami groteszk gráciával a levegőbe emelve, hüvelyk^ és mutatóujjával a szelencébe nyúl. Aztán két mocskos ujjúval, tubákolástól barna orrlyukához emeli a burnótot. Hátraszegi a fejét, behúnyt szemmel, gyönyörben várakozón. így állhatott fenn az emelvényen is a- tapsoló teremben, miután kikiáltotta a köztársaságot és indítványozta, töröljék el a királycafrangos ünnepeket és a győzelmes forradalom és a köztársaság napját, október 31-ét és november 16-át, örök időkre szóló nemzeti ünneppé avassák .. . Az után felolvasott egy határozatot, melyet Jászi, Kéri, Kunfí és1 Landler írt elő Károlyinak "a magyar nemzet nevében, a nép akaratából ... Ez a határozat kimondta, hogy Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság, amelyben az állami főhatalmat ideiglenesen Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Nemzeti Tanács támogatásával. És ugyancsak kimondja a határozat, hogy a népkormány sürgősen alkosson néptörvényeket: az általános, titkos, egyenlő, közvetlen,-nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójókról; a sajtószabadságról; a nép esküdtbíráskodásáról; az egyesülés és gyülekezés Szabadságáról; a földmívesnépnek földhöz juttatásáról. A kupolaterem közönsége egyhangúlag ordította minden mondat után: Elfogadjuk! Ezután Károlyi Mihály emelkedett szólásra. És beszélni kezdett sajátságos, ijesztő hangjával, amelyet hibás szájából lök fel ezüst szájpadlására és az orrában képez ót szavakká. Kihirdette a Habsburg-ház trónvesztését, szavalt a wilsoni szent elvekről, a népek szövetségéről, önrendelkezési jogáról, az örök békéről és pátoszos dadogással mondotta: ... csakis a szenvedéseken át, csakis a háború vértengerén ál érhették meg Európa népei és érhette meg így a magyar nép is azt, hogy igenis csak egy program van: és ez a pacifista program ma nemcsak egy szőkébb program, hanem egy világprogram. .. Ebbe a világprogramba a magyar államnak, a magyar nemzetnek, a magyar fajnak is bele kell kapcsolódnia, mert csak az a nemzet fog haladni, mely bele tud kapcsolódni, bele tud illeszkedni abba a világprogramba, amely egy szóval kifejezve: Pacifizmus’ . Olyan tragikus az óra és kínomban mégis nevetnem kellett. Ennél ostobábbat még nem mondott szánalmas ember dadogás a földön és gonoszabbat is aligha, mert hiszen míg ő pacifizmust szaval, az állig felfegyverzett rrti- Iitarizmus özönlő áradásban tör be Magyarországba. Ostobaság-e ez a beszéd, vagy egy rettentő árulás utolsó szolgálattétele? Bármi legyen is, Károlyi tehetségeit ezután feles leges jellemezni. Az Astoriabeli Mirabeaut a szociáldemokrata párt szó noka, Kurdi-Kunstälter Zsigmond népjóléti miniszter követte az emelvényen. Azt mondják róla, hogy Lenin egyik magyarországi megbízottja. Az arca dögkeselyűre emlékeztet, a szeme kémlelőén raväsz. Hock János dagadó frázisai. Károlyi szégyenletes dadogása után ördöngősen ügyesen beszélt ez, az állásától felfüggesztett zsidó tanító, aki bár rövid néhány év alatt katolikus és protestáns ösztöndíjak elnyerése végett háromszor cserélt vallást, de fanatikusan hű maradt fajához és annak céljaihoz. Igazságokat és utópiákat kevert, ígért és fenyegetett és a diadal biztosságérzetében megszaggatta a jövők sötét fátyolát. “Azzal, hogy egy szabad népköztársaságot proklamáltunk a mai napon mondotta Kunfi , nemcsak egy nagy politikai báladásnak a tényét teremtettük meg, de megindultunk egy olyan úton is, amelynek ez a lezajlott forradalom és ez a mai nap, nem végét, csak egy fontos állomását jelenti.” “A politikai szabadság, a köztársaság, a legradikálisabb politikai demokrácia, ezek mind csak eszközök, hogy a nagy küzdelem: a szegénység és gazdagság harca egymás ellen, könnyebben és előnyösebben induljon el. .. Az osztályharc riadója ez és míg a harc eljön, addig Kunfi hódítónak szociális reformokat ígér: a szegénység és gazdagság kiegyenlítődését; földet a frontról hazatérő katonáknak. És ígéri, hogy kényszeríteni fogja a Iatifundiumo kát, a nagytőkét és nagyipart, hogy adja oda mindazt, amit az igazság és a népakarat követel, de oly módon, hogy a gazdasági élet további funkcionálása ne váljék lehetetlenné. Ebből a programból, mely nem végcél, csak állomás, még Kautsky elméletei beszéltek. Aztán egyszerre nem Kautsky, de Lenin és Liebknecht rivalltak ki fajrokonuk és tanítványuk szájából: “. . . Nek ünk a politikai demokrácia csak eszköz • • • <-■*. mondotta Kunfi nekünk azért értékes ez a politikai szabadság, mert hisszük és reméljük, hogy ennek segítségével épp oly vértelenül, épp oly kevés áldozattal tudjuk a nagy szociális átalakulást megcsinálni, mint amilyen kevés vérrel sikerült Magyarország politikai forradalmát megcsinálni. Éljen a szociális forradalom! — kiáltotta a karzat. Kunli következő szavával erre a kiáltásra felelt és diadalmámorában elszólta magát: A mi forradalmi munkánk még nem ért véget! Az. intézmények után az embereket kell átalakítani. ,—■ Bevallja hát, hogy itt nem az emberek követelték az ő intézményeit, de intézményei követelik az embereket. És ahogy folytatta, bevallotta azt is, hogy azok az emberek nem lesznek többé magyarok. “Minden helyre ebben az országban olyan egyéneket kell állítani, akik ennek az új forradalmi gondolatnak, ennek az új Magyarországnak. ennek az új világnak a szellemével vannak áthatva Aztán egy utolsó mondatban hangzott el a szava, melyet ha megért a magyar nemzet, akkor talpra kell ugrania ellene, mert a világbolsevizmust proklamálja: ". . . Pirosló arccal áll kinn ma minden rabszolganép a világ színpadán és piros zászlókkal és Id fognak állni a nepek egymásután és egy hatalmas szimfóniában fogják elénekelni a világszabadság hatalmas dalát.. — Folytatjuk i— KÉRDÉS: Miért magasabb nyáron a villany díjszabás, mint télen? FELELET: Északohioban a lakosok több elektromosságot fogyasztanak nyáron, mint télen: levegőszabályozó, ventillátor és más eszközök a hőség legyőzésére. Ez töbl re'kerül! mert több áramfejlesztőt kell működtetni, gyakran a régi kis képességű egységeinket. A nyári elektromos eszközök miatti kiadás többletet elismerve a Public Utilities Commission of Oh io, engedélyezte a nyári magasabb díjszabást. KÉRDÉS: Hallottam “EER” kifejezést használni a szoba levegossza= bályozásánál. Mit jelent ez? FELELET: Energy Efficiency Rating” A magasabb EER hathatósabb egység és ezért kevesebb áramot használ. Ajánljuk az egy szoba levegőszabályozónál egy 8-as EER t, vagy jobbat. KÉRDÉS: Milyen eszközöket támadja meg legjobban a hőség? FELELET: Eéltehétően a jégszekrényt. A legnagyobb teljesítés mellett a minimális a fagyasztása. Tisztán kell tartani a kondenzátor tekercseit. Az ajtót a szükség szerint legkevesebbet kell kinyitni. Az ajtók tömítését jó állapotban kell tartani. KÉRDÉS: Mit tegyek, ha a mélyhűtő nem a működik a forró napokon? FELELET: Vegyük a leghidegebb fokra, ahogy lehet, a hűtőt. A jól megtöltött mélyhűtő több ételt tud mégfagyasztani 2-3 napon át, a szoba hőmérsékletétől füg. gően. Ha van száraz jég, teregessünk 25 fontot az ételek fölé. A teljesen elolvadt gyümölcsöt lehet lekvárnak, szósznak felhasználni. A teljesen felolvadt húsokat, baromfit, vagy halat nem lehet újra mélyhűteni. KÉRDÉS: Mikor olvassák le a mérőt és mikor becsük a számlát? FELELET: A villanyórát minden hónapban olvasnák késő tavasszal, nyáron és kora ősszel, májustól kezdődően. Novembertől áprilisig az órákat minden második hónapban olvassák és a számlákat a közben levő hónapokban becslés szerint küldik ki. Akkor is ez történik, ha az óraleolvasó nem tudta leolvasni az óra' állását. Az elektromos fűtéssel felszerelt házakat egész évben havonta ellenőrzik. Ha valami kérdezni valója van, vagy ha több információra van szüksége ezekről a dolgok róf mi hallani akarjuk Önt. Dobjon be egy sort: Talking It Over, Box 5000, Cleveland, Ohio 44101. Mi azt akarjuk, hogy Ön ismerje ezeket. The Illuminating Company
