Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-03-03 / 8. szám

1 OLDAL! MAGYAR ÚJSÁG 1977. MÁRCIUS 3 DSNGELL KÉPViSELÖ AZ ÖREGEKÉRT ÜVEGFESTÉSZET EMLÉKEI BARANYÁBAN A cici-dunántúli Baranya területen a XVIII. és XIX. században számos kis üvegbuta működött, amelyeknek ter­me kei ma a hpjdani népi üvegmesterség és üvegfe$tészet becses emlékei. A pécsi Janus Pannonius múzeum néprajzi osztályának munkatársai évek óta gyűjtik a régi, értékes üvegtárgyakat, bogy bemutassák az érdeklődőknek. A gyűj­tőmunka során feltérképezik az egykori üvegbuták működési területét és termékeik szóródását. A zselici és a mecseki üveghuták keletkezésének érde­kes magyarázata van. Kétszáz évvel ezelőtt német telepesek kerültek az erdőborította jobbára lakatlan —. begyvidéki tájra, s bogy földművelést folytathassanak, irtani kezdték az erdőket. A fa lelt a buták onergialorrásává, az üveggyártás­hoz szükséges nyersanyagot a homokbányák (szilikát) és az elégetett fa (hamuzsir) szolgáltatta. A butamunkások több­nyire németek voltak, akik közül sokan eredeti hazájukból hozták magukkal a mesterség ismeretét, szeretetét. A Janus Pannonius múzeum gazdag népi jellegű üveg­gyűjteményt őriz: festett üvegképeket, tükrös ikonokat, po­harakat és palackokat, mécseseket és lámpákat, s más — préselt vagy fúvott üvegtárgyakat. A gyűjtemény különösen értékes darabja egy 1749-ből származó pálinkakináJó üveg, amelyre az ormánsági Besence faluban bukkantak rá a néprajzkutatók. A német nyelvű feliratos üveget pipázó oroszlán díszíti. Baranyai sajátosságnak számítanak a ko­baktököt utánzó kék és barna színű pálinkásüvegek. Az üvegmúzeumot a festői zselici dombok között meg­búvó Ma gyarlukafán állítják fel. A falucska közelében két üveghuta működött hajdanán. Egy másfélszáz éves, igen szép talpasházat újítanak most lel, ebben az épületben ren­dezik meg az állandó kiállítást. A faragott mestergerandás, oszlopos tornácú, csipkézett falemezekkel díszített homlok­zatú parasztház a zselici népi építészet egyedülállóan érté­kes emléke. NYUGATI ZENE KELETEN Wren S. Christopher. a New York Times különtudó­­sítója nemrég arról számolt be, hogy a Szovjetunió kelet­európai csatlósállamaiban meglepő népszerűségnek örvend a nyugati zene. Budapesten például a fiatal magyarok osztrák sört vagy ( oca-Colát fogyasztanak és rendkívül hangos rock zenét hallgatnak, legtöbbnyire arra is táncol­nak. A hangulat a Duna partján majdnem ugyanaz, mint az amerikai Hudson vagy a londoni Thames partján. A magyar rock-zenekarok Omega , “Gemini vagy “Loco­­motiv néven ismertek és nem egyszer erősebben játszanak, mint bárme lyik Roll ing Stone, de a magyar nyelven énekelt szöveg valami megkülönböztető ritmust kölcsönöz nekik. A jelenség nem egyedülálló. Hasonlókra bukkant Wren Varsóban, Kelet-Berlinben, Bulgáriában és Romá­niában is. A rock-zene bizonyos szellemi kapcsolatot jelent a Nyugattal és valamiféle titkos tüntetést a moszkvai mintát követő kommunizmussal szemben. Csehszlovákiában ugyan­ezt a célt szolgálja az amerikai vidéki zene (country music). A budapesti Vígszínház két legsikeresebb darabja rock­zenéjével vált népszerűvé. Az egyikben egy fiatal magyar nő a mű meséje szerint Montanában rock-ünnepélyre kerül, ott marijuanát szív, amelynek szenvedélyes élvezőjévé, majd áldozatává lesz. A darab története tulajdonképpen marxista erkölcsi tanítás akart lenni, a rock zene hatása azonban le­győzte és elnyomta a darabnak ezt a célzatosságát. A másik rock-zenés darab, a 30 éves vagyok ”, Magyarországnak a szocializmusban eltöltött három évtizedére történő gyak­ran szellemes visszapillantás volt. A tudósító szerint lehel, hogy mindez semmi más, mint annak a viszonylagos szabadságnak megnyilatkozása, a­­mellyel Kelet-E urópa fiatalsága rendelkezik s amellyel a szovjet fiatalság csak titokban élhet, de még ez a kevés kü­lönbség sem jelentéktelen. John Dingell a Detroit 16-os körzetének D. képviselője, egyike azoknak a politikusoknak, akik magas állásukat hiva­tásszerűen töltik be. Bátor kiállású, szociális érzelmű sze­mély. A kongresszusi naplót böngészve meggyőződhetünk ró­la, hogy azolv közé a kevesek közé tartozik, akik szívvel, lé­lekkel támogatják az elég mpstohán kezelt öregségi juttatás kérdését. Nemcsak támogatja, hanem sok esetben élenjárója öregjeink szociális reformjainak. Mi nt magyar éíjság szükségét érezzük ezt kihangsúlyoz­ni, hiszen előfizetőink javarésze ebből a korosztályból adódik. Jóleső érzés, hogy Detroitnak ilyen képviselője van. Nem ti­tok előttünk, hogy éppen Detroitban a mamut autógyárak árnyékában sok-sok ezer elaggott él, akiknek dolgos keze és munkához való hűsége építette fel ezt a metropolist. John Dingell képviselő már az elmondottak alapján is értékes törvényhozónak minősül. Meg kell azonban jegyez­nünk azt is, hogy minden magyar ügy lelkes támogatója. Nagy elfoglaltsága ellenére megjelenik rendezvényeinken. Ajtaja mindig nyitva áll a magyarság számára. MÁTYÁS KIRÁLY ÜNNEPÉLYES BEVONULÁSA BÉCSBE ARGENTÍNA IS Carlos Castro Madero kapitány, az argentin országos atomerő bizottság elnöke, a közelmúltban nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy már Argentína is képes lenne atmbombát gyártani, mert ehhez minden szükséges eszközzel rendelkezik. Hozzátette azonban, hogy atombomba és más atomfegyver gyártásához szükséges telep létesítését az ország energia-előállítási tervének feláldozása né Ikül és titokban az ország megvalósítani nem tudná. A másik szempont, amelyre Carlos Castro Madero ka­pitány utalt, az a tény, hogy atomfegyverek gyártásának megkezdése esetén szerinte /—< az iparosodott országok a­zonnal beszüntetnék azknak a nyersanyagoknak rendelke­zésre bocsátását, amelyekre az atom elemeinek előállításához Argentínának elengedhetetlenül szüksége lenne. AZ UKRÁNOK A SZABADSÁGÉRT Az ukrán katolikusok rájöttek, hogy a szabadságért folytatott küzdelmüket sokan nem értik meg, ezért a Crusade j íor a Christian Civilization című folyóira januári külön szá- ! mában ismertetik a katolikus ukránok hősi küzdelmeit hitük j és hazájuk védelmében a szabadságért. A 75 hivatkozással alátámasztott tanulmány behatóan foglalkozik a Vatikán keleti politikájával és a kommunizmus következményeivel. A tanulmány a fatimai jóslat Oroszország megtérésére vo­natkozó részének ismertetésével zárul. A tanulmányt a Crusade lor á Christian Civilization címén (P. O. Box 1281, New Rochelle, N.Y. 10802) lehet megrendelni. 40.000 LITVÁN PUSZTULÁSA 1941-ben a szovjet egyetlen héten belül 40.000 litvánt telepített át őshazájából Szibériába. Erről és a litván nép ezernyi megpróbáltatásáról tart előadást Brazenas Vilius a W. I50th St. & 1-71 találkozásánál lé vő Marriott Innbén. A rendezőség felnőttektől 2 $, tanulóktól 1 $ adományt kér. Az előadó Brazgnas Vilius a szovjet megszállás alatt lévő Litvániából menekült ki s amit elmond, személyesen élte át. Aki hisz áz emberi jogok érvényesítésének szükségessé­gében és tudni szeretné, mit tehet a rabszolgaság felszámo­lása érdekében: okvetlenül hallgassa meg ezt az előadást, SKÓT VICC ,— I udod, mit csinál egy skót, ha az utcán egy cso­mag tyúkszemtapaszt talál? _ ??? Sürgősen vesz magának egy szűk cipőt. . . magyar harcos dalia paripáinak dobogó körme alatt fel­röppen az országút pora, hogy jelezze a dicső sereg köze­ledtét ! A kis Günsberg falucska mihamar porfellegben tűnik el. A Szent István-templom körül gyülekezik a papság a templom ereklyéivel, a város vezetősége a város kulcsaival, a főiskolások tömege, bogy a tudományokat kedvelő Má­tyás szívet irgalomra bírják. És most bevonul a nagy király! Idői lovagol szürke habzó ménén, lobogó szőke hajába belekap a készülő zivatar szele! Mellette, mögötte, oldalon I mindenütt magyar urak, fényes, ragyogó kócsagos öltöze­tekben. Mátyás lova elé zuhatagokban omlik a virág, a nyitott ablakokból ... A király prüszkölő ménjét megállítja a virágszőnyegen, mert a város tanácsa üdvözli őt. Közben felsorakoztak az eleségkocsik is. Mátyás deákul kijelenti, hogy senkinek nem történik bántódása, mert ő a békét hozta a szenvedő lakosságnak. A város eskütétele után annak szabadságjogait erősí­tette meg és azonnal országgyűlést hívott össze, mely alka­lommal adókedyezményekkel lepte meg a bécsieket. Másnap felrendelte Bécsbe Beatrix királynét is, hogy ő is tanúja legyen a magyar király békés munkájának . Becs polgármestere sajátkezűleg írott levélben ismerte el, hogy a magyar katona vitézsége és a hadvezér király ügyessége előtt meg kellett hódolniok . FELVILÁGOSÍTÁS írta: Kemény Júlia A mai pedagógia legtöbbet vitatott tárgya az iskolai szekszuális oktatás. A modem tanítás legfőbb tantárgyának jelöli meg a gyermekek nemi felvilágosítását. Természete­sen ez gyakran jelent nézeteltérést a szülő és a tanerő között és nagyon sok szülő aggódik gyermekéért, mert a felvilágo­sítás felkelti a fiatalok szekszuális érdeklődését és ma már ott tartunk, hogy a középiskolás fiataloknak nagyrésze vagy állapotosán köt házasságot, vagy házasságon kívül gyer­mekkorban szüli meg magzatát. Az idős és középkorú egyének csodálkoznak azon, mi­ért volt erre szükség. Hisz a szekszuális élette egy gyermek csak á tizedik éve után kezd érni, miért kell tehát már az elemistákat felvilágosítani. A gyermekíélek a játékra van beállítva. A gyermeknek a szekszuális kérdés, a közösülés és a fogamzás kérdése is, csupán szórakozás és játék. Ez helyes is, mert a gyermekkor ideje a játék- Sajnos éppen a szekszuális felvilágosítás az, amely elvonja a gyermeket az igazi játéktól. Ez még a gyermek külsején is megnyilvánul. A tiszta szem,- az érintetlen, romlatlan gyermek egyenes és tiszta tekintete elárulja fizikai érinfetlenségét és lelki nyu­galmát. A korai szekszuális izgalom hat a gyermek idegeire. A.régi budapesti iskolákban, a középiskolákban, a ta­nítók, tanárok arra ligyelneztették a fiatalokat, hogy őriz­kedjenek a fertőzés minden formájától. Még a csókolódzás­­tóf is tartózkodásra intették őket. Igaz, hogy azok más idők voltak! Akkor még arra oktatták a szülők és pedagógusok a leányokat, hogy őrizzék meg érintetlenségüket házasság­­kötésükig. Ma ennek éppen ellenkezője történik. A közép­­iskolás leánykák közül ha akad olyan, aki hajlamos a tar­tózkodásra, társai kinevetik, chicken -nek nevezik és való­sággal belelovalják abba, hogy a testi szerelmet megismerni kívánja. A mai szabad szerelmi világban megdöbbeíitette az or­vosokat az a tény, hogy a nemi betegségek milyen nagy mértékben terjednek a legfiatalabb korosztályban. Ezért az iskolákban figyelmeztetik már a fiatalokat, hogy ha rend­ellenességet tapasztalnak, azonnal forduljanak orvoshoz. Ha a baj már megtörténik, akkor azt a bajt sem otthon, sem az iskolában nem mer bevallani. Amikor a betegség már olyan mértékben fajul el, hogy nem lehet titkolni, addigra már több hasonló korú fiatalt fertőzött meg és önmaga olyan súlyos állapotba került, hogy kórházi kezelésre szorul. Amikor a városi, megyei, vagy szövetségi nyilvános rendelőkbe megyünk, csodálkozva látjuk, mennyi fiatal nő és férfi vár az előcsarnokokban. Amikor már orvosi ellenőr­zés és kezelés alá kerülnek a fertőzöttek, akkor már nincs baj, de amig maguk is észreveszik, hogy baj van és segít­ségért orvoshoz fordulnak, addig ki tudja hány egyénnek adták tovább a fertőzést. Nagyon sok high school’ leány megy áldott állapot­ban a pap elé. Akkor ő maga és a szülei is boldogságnak tartják a házasságkötést, amely szentesíti a fiatalok viszo­nyát. Arra senki sem gondol, hogy a házasságot nem lehet felelőtlenül megkötni, mert a lakodalom után jönnek a hét­köznapok. Ezek az un. gyei sfőző házasságok nagyon gyak­ran végződnek válással és ki sínyli meg legjobban ezt: a gyermek. Manapság nagyon sok fiatal nő és férfi költözik össze és tiltakozik a házasság gondolata ellen, de amikor már egy új élet jelentkezik, akkor rendszerint, a gyermek kedvéért összeházasodnak. Egy fiatal asszony, aki állapotosán kötött házasságot 6 év előtt és a házassága várakozáson lelül jól sikerült, azt mondja: “Nagyon boldog vagyok a férjemmel és gyermekeim­mel, de most már bevallom, hogy nem volt helyes, amit tet­tünk. Magam is, férjem is hevalljuk most már, hogy jobb lett volna, ha megmaradunk a régi felfogásnál és előbb há­zasodunk és csak azután höltözünk össze. A legérdekesebb az, hogy amikor összeköltöztünk, nem érdekelt bennünket, hogy szüléink hogyan gondolkoznak majd mifelőlünk. Ak­kor csak azzal törődtünk, hogy szeretjük egymást és együtt kívánunk élni. . . Azóta annyi minden megváltozott. Abban a percben, amikor anyának éreztem magam, közelkerültem a saját édesanyámhoz. Az anyaság érzése meglágyítja a nőt és akkor érzi, milyen szüksége van anyjára. Én szeren­csés vagyok, mert szüleim változatlan szeretettel fogadtak vissza és a házasságom boldog, de ez ritka manapság... Azok a leányanyák, akik szembenéznek a társadalom­mal és maguk nevelik fel törvénytelen gyermeküket, még a mai modern korban is gyakran kénytelenek szégyenkezni, ha ezt nem is vallják be. Nem beszélünk arról a rétegből, amelynek asszonyai már kora ifjúságuktól fogva azért szü­lik törvénytelenül gyermekeiket, mert az adófizető közpénze tartja el őket generációkon keresztül. Az erkölcsi felelőtle­nek ellen a törvény talán akkor tudna védekezni, ha az újszülöttet elvennék az anyától, őt magát pedig kényszer­­munkára Ítélnék. Az amerikai társadalmi berendezkedés még nem jutott el erre az álláspontra. Alig múlik el nap, hogy ne olvasnánk a lapokban, hogy ne hallanánk a TV-n és rádión az iskolai szekszuális felvilágosításról, fizi a kérdést már túlságosan kifeszítik és hogy a mai iskolai tanulókra a* 1* felvilágosítás hogyan fog kihatni, azt a jövő mutatja majd meg. Örömmel látjuk, hogy napjainkban nagyobb súlyt he­lyeznek a sportokra, a szabadtéri testedzésre és ha a fiatal­jaink testi erejüket és gondolataikat az egészséges sportokra összpontosítják, akkor talán a szeksz kérdés háttérbe szo­rul é az új nemzedék kiegyensúlyozottabb lesz .. . A tele­vízió is sokkal jobb szolgálatot tesz a fiatalabbaknak, ha az olimpiai játékokat és sportversenyeket közvetíti, mint a túl­fűtött pornografikus szekszfilmeket és raffinált gyilkosságo­kat ábrázoló filmeket. Mindenki belátja, hogy a fiatalság­nak szüksége van arra, hogy vérmes temperamentumát kiél­je és ennek legjobb és legegészségesebb módja a sportolás. Ma már ezzel a fiatalok hazafias célokat is szolgálnak, mert a parancsuralmi országok a sportot is a propaganda szolgálatába állították. íi ■ ' ■ % | SZELECZKY ZITA f ú $■ új lemeze «­I “KIS TESTVÉREIM. MAGYAR GYERMEKEK” ! í! . Ij-A legszebb magyar gyermekversek, altatódalok, mesék, «■ m színes csokorban! Idegen iskolában, környezetben lel- H nőtt gyermekeink a mesevilág hangulatán keresztül 4 * szeretik meg szép anyanyelvűnket és válnak lélekben g * magyarrá! — I ártalmában, művészi és technikai kivi- g tjj felezésben ugyanolyan magyar és nívós lesz ez a lemez Ü is, mint az összes eddig megjelent SZELECZKY- g | lemez.- OKVETLENÜL RENDELJE MEG! ~ A lemez ára 7 dollár. —< Kezelési és szállítási költség ^ 75 cent, küllőidre 1,50 dollár. Kaliforniai rendelők ^ 6%-os adót számítsanak hozzá. Cím: Zl I A LEMEZEK, 3475 La Sombra Dr., | HoIIyoód, California 90068. _ Tel: 851-4774 | * ' >-> & 4-is * NŐ NEM LEHET KATOLIKUS PAP Kül önböző keresztény felekezetek újabban nőket is pa­pokká avattak, így felmerült a kérdés, mi ebben a vonat­kozásban a katolikus Anyaszentegyház álláspontja. Róma sokáig hallgatott, a minap azonban VI. Pál pápa félreért­hetetlen határozottsággal közölte a világgal, hogy nem lehet katolikus pap nő. Az Egyház álláspontját a Vatikán 18 ol­dalas kiadványában tételesen meg is indokolta. Elsősorban az Egyház ősrégi gyakorlatára, másodsorban Krisztus ma­gatartására ps harmadsorban az apostolok cselekedeteire hi­vatkozott. A pápa állásfoglalását a doktrínák kongregációja telte közzé VI. Pál pápa jóváhagyásával. Az állásfoglalás nem új, mert a pápa már 1975-ben, az Egyesült Nemzetek “nem­zetközi nŐ-éV -ében kijelentette, hogy a női papok Krisz­­lus akarata ellen lennének. Amikor az episzkopális egyház az Egyesült Államok­ban először avatott fel nőket papjaiul, vatikáni körökben ugyancsak aggályok merüllek fel e miatt az anglikán és a katolikus egyházak közeledését illetően. A SZOVJET AZ ORSZÁGUTAKON A hírekből eddig általában csak a szovjet nagyarányú fegyverkezéséről, hadiiparának rohamos fejlődéséről tud­tunk. A U. S. News & World Report legutóbbi száma most arról tájékoztatja olvasótáborát, hogyan fokozódik a szovjet forgalma az országútakon, aminek előfeltétele ter­­mészetesen a gépkocsigyártás rohamos Jejlődése. 1965-ben az oroszok még csak mindössze 201.000 sze­mélygépkocsit gyártottak. Ez a szám egy évtizeddel később, 1976-ban becslések szérint már 1.25 millióra emelkedett s ennek több mint fele Tolyatti gyárvárosában készült. 1970- ben még csak 84,800 kocsi került külföldre, 1976-ban már 330.000! A belföldi f orgalomban a kocsitulajdonos szovjet állampolgárok 1 milliós létszáma ma már 4 millióra emel­kedett. Amerikához viszonyítva a szovjet előretörés persze je­lentéktelennek látszik, mert Amerika gépkocsigyárai az orosz 1.25 millió kocsival szemben 1976-ban 8,497,876-ot hoztak lorgalomba, a gépjárműtulajdonosok 4 milliós szovjet lét­számával szemben pedig az Egyesült Államok 110 millió polgárának van saját gépjárműve. Az utóbbi azt jelenti, hogy míg a Szovjetunióban minden 64. személynek van gépkocsija, addig az Egyesült Államokban minden máso­dik ember saját kocsival rendelkezik. Nagy az eltérés a gépkocsik ára tekintetében is. A szovjet polgár 37.5 hónapi fizetésével tudja megszerezni a maga kis kocsiját, az amerikai 6.9 hónap alatt megkeresi szabványos méretű gépjárművének árát. Összehasonlítha­tatlanul rosszabbak Oroszországban az útak is, amelyek mentén csak ritkán akadnak ,—■ általában igen kezdetleges — feltöltő állomások. Moszkva és Leningrad közt is csak j minden 50 mérföldnyire akad egy-egy, legtöbbször igen hiányos felszereléssel. Az autójavító műhelyek száma elképesztően kévés. 1975-ben az egész Szovjetunióban becslések szerint 600 ilyen lehetett. Akkor a 6,595.591 négyzetméríöldnyi terüle­ten élő 130 millió szovjet állampolgárnak 2.3 millió gép­kocsi állt rendelkezésére. (1969-ben a szerelőműhelyek kö­zül az egész országban csak 50-et vehetett igénybe a közön­ség!) A gépkocsik javítása fekete üzlet (“nalevo”), rendkívül költséges, ha egyáltalán lehetséges a pótalkatrészek hiánya miatt. Az országutak a hivatalos pár'ttényezők beismerése sze­rint is szörnyű rosszak. 1 íz út közül hét gépkocsival jár­hatatlan sárfolyóvá lesz, amikor a tavaszi olvadás elviszi a rajta lévő havat és jeget. A körjekedési balesetek száma tízszer annyi a járművek számához viszonyítva, mint Amerikában. 1970-ban 45.000 országúti beJeset követelt em­beréletet. A jelenleg végrehajtás alatt álló ötéves terv csak a gép­­kocsigyárátst kívánja legalább évi 3%-EaJ fokozni, ugyan­akkor a kivitelt évente 7%-kaI óhajtja emelni. Ebből önként következik, hogy 1980-ban. az ötéves te :rv befejeződésekor, L SZmM 0°'gór a gépkocsigyártás fejlesztése dacára is ne­hezebbem jut gépjáróműhöz, mint 1975 «ben jutott. Mátyás, a nagy, igazságod magyar király, élete alko- 1 nyán egy utolsó ragyogj brilliánst tűzött abba a diadémba, amelyet uralkodása alatt hazájának homlokára helyezett; ez pedig a Pécsbe történt ünnepélyes bevonulása volt. Hadserege távolról sem volt olyan erős, mint ahogy ezt egykori történet írók állították. Ausztria meghódításához csak saját bandériuma és az úgynevezett Fekete sereg' , : állott rendelkezésére, utóbbi is csak később. Igen érdekes, j bogy ez a Fekete sereg csak a képzeletben élt. A sereg! e nevet a sziléziai hercegek egyikétől, Komádtól nyerte, akit “feketének neveztek s aki később parancsnoka lett. | Korneuburg ostromát, amely összefüggött a bécsi had­műveletekkel, Mátyás 1485 elején Entzersdorfból irányi- , tóttá. Az orsztrák őrség bét ran védekezett, de Frigyes csá- j szár cserbenhagyta népét. Január 29-én már Wahringben látjuk a magyar királyt, ahonnét Sopront felszólítja, hogy 100 felfegyverzett magyar vitézt küldjön neki . Érdekes,! hogy amikor Geyer császári futár a Bécsból elmenekült Frigyesnek feltárja a valódi helyzetet, ez így felelt neki: —* Csak szenvedjék nyugodtan a bécsiek az éhség kel­lemetlenségeit, melyet hajdan ők maguk oly kegyetlenül éreztettek másokkal... majd a magyarok megtanítják őket szenvedni ... | Bécsbe, előfutár gyanánt Mátyás fiát, Corvin Jánost küldte be, aki Aeneas Silvius hátrahagyott jegyzetei szerint így írt apjának Bécsről: r—i Bécs még Bécsújhelynél is szebb... Hortus hes-! peridarum paradisumqúe deliciarum . (A hesperidák kertje ; és a gyönyörök paradicsoma.) Házai szépek, jól vannak1 építve, mind üvegablakkal . . . naponta 60 hordó magyar bor jön be és sok tojás meg rák . . . Végre felvirradt a nagy nap, június elseje, amelyen a magyar táborban tartózkodó király ünnepélyesen bevonul a meghódított császárvárosba. Szent István székesegyház tornyáról Bécs vezetősége lázasan tekint a magyar tábor felé, mi kor mozdul meg a díszes had. Bécs eddig elbújt lakossága egyszeriben fel­élénkült! A házakat csinosítják, mert ráeszméltek arra, hogy míg Frigyes cserbenhagyta őket, addig a nagy hódító magyar király sok éhséggel jelenik meg a kiéheztetett vá­rosban! Az asszonyok is alig várták, hogy saját szemükkel láthassák a daliás magyar hódítót. Végre! Végre! A magyar tábor megmozdul... a rekkenő melegben 8000 válogatott

Next

/
Thumbnails
Contents