Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-07-28 / 29. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM ~ NO. 29. SZÁM. 1977. JÚLIUS 28. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cent CLEVELANDBEN FELAVATTÁK MINDSZENTY SZOBRÁT —Y Július 22- éri, pénteken este nagyszabású szabadtéri ünnepség keretében, felavatták néhai Mindszenty József bí­boros, volt esztergomi érsek és magyar hercegprímás bronz­ba öntött mellszobrát. Hollósy E. Gyuri szobrászművész díjnyertes alkotását. A 7 órakor kezdődő ünnepségen több mint ezer főnyi közönség, az utána következő díszvacsorán több mint 300 vendég vett részt. Felemelően szép, festői látvány volt, amint az amerikai nemzetiségek ohiói mozgalmának 26 tagszervezete lobogói alatt felvonult. A különböző nemzetiségek tagjai közül so­kan, főként a nők, nemzeti és népi viseletben jelentek meg. Ott láttuk az egyházközségek és a nemzeti alapon álló ma­gyar egyesületek népes küldöttségeit is. A cserkészek szinte teljes szómban vonultak ki. A díszmagyarban megjelent hölgyek koszorúja külön említést érdemel. A szobor leleplezési ünnepélyét Bosilievic Joseph, a Rab Nemzetek Hetének vezetője nyitotta meg. A szertartás­­mesteri tisztet Kudukis Raymond, a nemzetiségi mozgalom főtitkára töltötte be. A lobogók alatt felvonuló nemzetiségi csoportokat Kóch Chester köszöntötte. Az amerikai himnuszt a Mindszenty Kamara Kórus adta elő Alapi Endre karnagy vezényletével. A bevezető imát nt. Juhász Imre, a nyugat­clevelandi magyar evangélikus egyház lelkésze mondta. A szobor leleplezése közben a Mindszenty Kórus a magyar himnuszt énekelte. A szobrot vitéz Kernes László, az Egye­sült Magyar Egyletek elnöke adta át Cleveland városának. Az életh ű alkotást Hickey A. James megyés püspök képvi­seletében Sheldon J. Gilbert püspök, a clevelandi római katolikus egyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Rövid beszéde után a magyarság és a nemzetiségi csoportok nevé­ben koszorút helyeztek a szobor talapzatára, ahová a 26 rab nemzet képviseletében egy-egy gyermek is külön virá­got tett le. Perk J. Ralph clevelandi polgármester általános tet­széssel fogadott beszéddel vette át Mindszenty szobrát, mint a nagy-clevelandi magyarság ajándékát s a szabadság jel­képét. A szobor leleplezésének napját külön kiáltvány kia­dásával is emlékezetessé tette. (Dakar Mary Rose kongresszusi képviselő Mindszenty bíboroshoz kapcsolódó emlékeit idézte, majd a Szent Ko­ronának, a magyar szabadság ezeréves jelképének fontos­ságára mutatott rá. Ft. dr. Füzér Julián ferences, a Szent László római ka­tolikus magyar egyházközség plébánosa New Brunswick­­ban (New Jersey-ben) előbb angol, áztán magyar nyelven mondta el felavató ünnepi beszédét; ezt követően dr. Pap Michael, a John Carroll egyetem professzora olvasta fel a Rab Nemzetek 1977 -es kiáltványát. A szabadtéri ünnepséget a Mindszenty Kórus zárta be a God Bless America eléneklésével. * * * Az este 9 órakor kezdődő díszvacsorát dr. Papp Gábor, a Cardinal Mindszenty Memorial Committee elnöke nyi­totta meg. Bevezető imát ft. dr. Nyeste János, a Szent Ér zsébet római katolikus magyar egyházközség plébánosa .mondott. A szertartásmesteri tisztet l. Balássy Géza diáko­­nus töltötte be. Ő mutatta be és üdvözölte a megjelent elő­kelőségeket és a nemzetiségi csoportok vezetőit is. A dísz­vacsora után dr. Löte Pál, a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség elnöke, Hickey megyés püspöknek és Perk polgár­­mesternek Freedom Award -ot nyújtott át. A megyés püs­pök neveben a képviseletében jelenlevő Sheldon püspök mondott köszönetét. A polgármester nagy elismeréssel nyi­latkozott a magyarság szabadságszeretetéről. Az Egyesült Magyar Egyletek elnöke, vitéz Kernes László a szobrásznak szánt bronz emléklapot nyújtotta át a művész édesapjának (miután ifj. Hollósy Érvin az ünnep­ségen feleségének súlyos betegsége miatt megjelenni nem tudott). Sirchich László a Cardinal Mindszenty Memorial Committee elismerő díszoklevelét nyújtotta át mindazok­nak, akik a Mindszenty-szobor felállítása érdekében kima­gasló értékű tevékenységet fejtettek ki. Ft. dr. Füzér Julián ferences, a felavatási ünnepély szónoka, magyar nyelven idézte a nagy bíboros intelmeit. / A mindvégig ünnepi hangulatú díszvacsora vitéz Ke­rnes László köszöneté és zárószavai után a szentföldi zarán­­dokúton lévő ft. Kárpi Ferenc plébános helyett ft. Orley Richard, a Szent Imre római katolikus magyar egyházközség segédlelkésze mondott felemelő záróimát. Itt említjük meg, hogy a leleplezési ünnepségen az egyik clevelandi televízió munkatársai felvételeket készítet­tek, az elhangzott beszédeket viszont a díszvacsorán tör­tént felszólalások szövegével együtt a rendezőség külön emlékkönyvben adja ki. Ezt az emlékkönyvet mindazok, akik a szoborra adakoztak, díjtalanul megkapják, mások jutányos áron szerezhetik be. * * * A szoborfelavatási ünnepségen a római katolikus ma­gyar papok közül a műsoron szereplőkön kívül ott láttuk ft. Szőcs Dénes O.F.M. delegátus provinciális zárdafőnököt \ oungstownból, ft. dr. Kótai Zoltán laptulajdonos főszer­kesztőt, ft. dr. Miskolczy Kálmán piaristát a floridai Ft. Lauderdale-ből, ft. Roskó László plébánost, ft. Vitéz Bán O.F.M. plébánost Youngstownból és ft. dr. Záhorszky Gyula nyugalmazott plébánost is. A Szociális Testvérek Társaságát Laura testvér képviselte Buffaloból, TERVEK SZÉGYENLETES A Kanadai Magyarság hasábjain többször volt szó ar­ról, hogy a jelek szerint Carter jóra való ember, akit az az érzésünk <— hajlamai óvatosságra intenek a baloldal pro­pagandájával szemben. Ez az óvatosság néha segít, néha nem segít. A B-i légierőd kérdésében nem segített, a baloldalnak sikerült Cartert lebeszélnie a B-l gyártásáról. De azért ez a baloldali győzelem nem volt teljes, mert azt már nem tud­ta elérni, hogy Carter a cruise missile-nek nevezett szárnyas hidrogénlövedékről is lemondjon. Ez azért fontos, mert az oroszok mindent elkövettek és még ma is mindent megkísérelnek annak érdekében, hogy ezt az új amerikai csodafegyvert az amerkiai baloldal ki tudja küszöbölni az Egyesült Államok arzenáljából. Hogy Carternek milyen ádáz baloldali erőkkel kell megküzdenie azért, hogy az amerikai külpolitika ne süpped­jen bele a baloldal hínárjába, arra fényt vetett épp moist egy cikk, amely a New York Fimes-ban jelent meg. A cikkíró olyan primitív módon adta oda magát, ille­tőleg a New York I imes-ot a kommunista propagandának, amilyenek még a baloldaltól megfertőzött amerikai sajtóbán is alig van példa. Mindez pedig a lap vezető közírójának, James Reston­­nak a műve. Reston európai körúton volt és a Szovjetuniót is meg akarta látogatni. Az oroszok azonban vizumkérését elutasí tották. A természetes az lett volna, hogy Reston megállapít­sa: a vízum megtagadása a Helszinkiben elhangzott ígéretek durva megsértése. Ehelyett Reston válasza az volt, hogy elment Varsóba és ami propaganda-maszlagot ott beadtak neki, azt mint tiszta igazságot közölte. Való tényként tálalta fel, amit Gierek, a lengyel kom­munista párt vezetője mondott neki. fgy például azt, hogy a kommunista politikai rendőrség politikai okokból is csak bűnözőket és szabotőröket tart fogva és hogy ezeknek a száma az egész országban 12-re rúg. Amikor pedig a hiva­talos jelentésekből is kitűnik, hogy egyedül a munkásokat védelmező bizottság tagjai közül 11-et tartóztattak le. Nem szólva a különféle városokban bebörtönzött “disszidensek­­ről . Hogy a vészes lakáshiány és az alkoholizmus takarga­­tása céljából is köztudott valótlanságokkal traktálta Gierek az amerikai újságírót, az nem érdekes, az természetes. De hogy az amerikai sajtónak ez a kimagasló primadonnája mindezt, mint hű statisztikát közölte, az kevésbé természe­tes. Az szégyenletes. A Moszkvába be nem engedett Reston azonban nem elégedett meg csak úgy általában a kommunista szólamok terjesztésével. Kifejezetten az orosz propagandát is kiszol­gálta. Mégpedig Varsó lerombolásával kapcsolatban. Iudott dolog, hogy Varsó azért pusztult el, mert az oroszok a város határához érve jelt adtak a lengyel fölke­lésre. A lengyelek pedig az orosz ígéretben bízva támadták meg a német erőket. Arra számítottak, hogy a Visztula túlsó partján álló szovjet erők a lengyelek segítségére jönnek. Az oroszok azonban lábhoz tett fegyverrel, tétlenül nézték végig a lengyel fölkelés leverését, mert tudták, hogy aki a lengyelek közül ott harcol, az mind reakciós”. Ezt az orosz árulást azonban Reston elhallgatta. Csak a kommunista hitszegés elleplezésére szánt hazúg orosz­kommunista szólamokat írta le, ezeket is minden ellentmon­dás, vagy akár csak fenntartás nélkül. Ilyen oroszbarát, baloldali érzelmű és elfogult emberek bef olyásolják a sajtót, a washingtoni bürokráciát; ilyen em­berekkel vannak bélelve azok a politikai rétegek, amelyek az amerikai elnököt körülveszik. Ezekkel kell szegény Carternek megküzdenie! (Kanadai Magyarság) "AZ ÁLLATOK ÉJSZAKÁJA" New York múltkori elsötétülésével kapcsolatban elő­ször az egyik nyomozó tette azt-a kijelentést, hogy az évek­kel korábban történt hasonló esetben emberekkel volt dolga, most azonban állatokkal kellett a rendészeti közegeknek szá­molniuk. A sötétség leple alatt elkövetett lopások, betörések, fosztogatások, gyújtogatások csillagászati számai alapján később a hírközlő szervek a végzetes éjszakát az állatok éjszakája -ként kezdték emlegetni. Arra persze senki sem gondolt, hogy ilyesmit csak emberek tudnak elkövetni, ha szabad akaratukkal visszaélnek, csupán az elkövetett bűn­­cselekmények szörnyűséges sokaságára kívánt mindenki utal­ni, ami tagadhatatlanul megdöbbentő. Bebizonyosodott az a régi megállapítás, hogy a civilizáció megvalósulásához évszázezrek, talán évmilliók voltak szükségesek, annak el­pusztítására azonban órák is elegendők lennének, ha a rosszakarat” érvényesülhetne. Az 1963-ös elsötétülés után mindössze 100 embert kel­lett őrizetbe venni, most több mint 3400 személyt tartóztattak le. Körülbelül 900 tűz “támadt” gyújtogatás következtében s ezek közül 55 vált nagyobb méretűvé. A gyújtogatások és fosztogatások káros következményeit a kisiparosok és kis­kereskedők viselik. A nekik okozott károk értéke szinte fel­becsülhetetlen, de hozzávetőleg billiókra tehető. A tudósítások hihetetleneknek tűnő jeleneteket írtak le. South B ronx területén a fosztogatás világos nappal is foly­­tatódott. A további betörések és lopások, gyújtogatások meg­előzése céljából több mint 10,000 rendőrt vezényeltek ki, Carey Hugh kormányzó pedig, hogy a rendőrséget a forga­lom irányításának gondjától mentesítse, 250 állami rendőrt küldött a városba. Az olt ási munkálatok közben 22 tűzoltó, a fosztogatók 'közül száz meg száz, ha nem ezer meg ezer ember sérült meg. A HIBA ELKÖVETÉSÉTŐL FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁS Mint köztudomású, a gépkocsi-balesetekkel kapcsolatos költségeket a mai rendszer szerint a balesetet előidéző hi­bás fél biztosítója köteles fizetni. A nem hibás fél gyakran kénytelen a költségek megtérítése céljából a hibás fél ellen, ha annak nincs biztosítása, pert indítani. Az ilyen per átlag két évig szokott elhúzódni s előfordulhat, hogy eredményte­lenül végződik. A hiba elkövetésétől független biztosítás gondolata nem új, annak megvalósítását non-fault insurance” néven néhai Hart A. Philip michigani demokrata szenátor már hat évvel ezelőtt javasolta, 16 állam be is vezette, Carter Jimmy elnök pedig a választási küzdelmek során kijelentette, hogy az elképzelés tetszik neki. Adams Brock közlekedésügyi miniszter most azzal a tervvel fogl alkozik, hogy a hiba elkövetésétől független biz- I losítás ( no-fault insurance”) bevezetésére vonatkozó javas- I latot a szenátus kereskedelmi bizottsága elé. terjeszti. A ter­vezel szerint minden gépkocsi tulajdonosa olyan biztosítást köthet, amelynek alapján attól függetlenül, ki volt a hibás, a vezető és utas baleset következtében felmerülő kórházi és orvosi költségeit a biztosító 100.000 $ erejéig fedezné, de a gépkocsi tulajdonosa külön megállapodással az utóbbi ősz, séget 1 millió $-ig fokozhatná. A kormány kezdeményező lépése korántsem távolít el minden akadályt a hiba elkövetésétől független biztosítás rendszerének bevezetése elől, de annak útját kétségtelenül egyengeti. Mellette szól az a tény is, hogy abban a 16 ál­lamban, amelyben már bevezették, sikeresnek mondható. 1 alán a legnehezebb követelmény, amely a jogászok részé­ről ellene szól, hogy a kártérítési pereket a javaslat elfoga­dása után se lehessen kizárni. KERESZTTEL A VÁLLÁN Litkey Paul 25 éves fiatalember március 7-én kereszt­tel a vállán útnak eredt a wisconsini Green Bay közsé gből és 99 nappal később a Legfelsőbb Bíróság washingtoni épü­letének lépcsőihez érkezett. Az 120Q mérföldes útat gyalog tette meg és vállán nem a gondokkal terhelt ember képletes keresztjét hordozta, hanem vörösre festett valóságos kereszt­fát vitt, amelynek felső részén nagybetűs felírás volt olvas­ható: Stand up and be counted, Stop Abortion (kelj fel, hogy számba vegyenek, állítsd meg a magzatelhajtást). Eredetileg csak 625 mérföldet akart megtenni, de vé­gül is megkétszerezte útját, hogy felhívhassa embertársai és a hírközlő szervek figyelmét a nagy amerikai végzetre, a magzatelhajtásra, beszélhessen az emberekkel s az újság­írókkal, az utóbbiakon keresztül az emberek millióival. Hosz­­szú keresztútján ezt gyakorlatilag meg is tette. Ráadásul hetenként írt a Kongresszus tagjainak, akiktől a magzatel­hajtás eltiltását követelte. Szállást mindenütt kapott. A szülők gyermekeik útján ajánlottak fel neki éjjeli szállást. Ezrek és ezrek intéztek hozzá kérdéseket és fogtak vele kezet. Alkalma nyílt meg­győződnie arról, hogy Amerika népe a valóságban mennyi­re az élet védelmét akarja. Sohasem félt attól, hogy valami történik vele útközben, mert meggyőződése: aki mellett az Úr Jézus van, az ellen semmit sem tudnak elkövetni. Sok -sok élménye közül külön kiemelte találkozását egy asszonnyal, akit sikerült magzatelhajtást szándékáról lebe­szélnie. Ebből biztosan tudja, hogy legalább egy ember neki köszönheti majd életét. Ha semmi mást nem ért volna el, —< mondta Litkey, >— ezért az egy Iélekért is megérte kereszt­tel a vállán a hosszú útat megtennie. MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS A nemzetközi sajtó nagy feltűnést keltő hírként közöl­te, hogy London közelében egy olasz, mérnök özvegye, Grove Kim, férje halála után 17 hónappal mesterséges megtermékenyítés révén fiút szült, akinek apja az elhúnyt. A hírrel kapcsolatban a Vatikán napilapja, az Osservatore Romano hosszabb cikkben foglalkozott a kérdéssel. A cikk szerzője Concetti Gino ferences, aki megállapította, hogy a mesterséges megtermékenyítés ellenkezik1 az Egyház fel­fogásával, mert az természeti törvényekbe ütközik. Az Egy­háznak ez a felfogása nem elvont és nem is idejétmúlt. A házastársak és a gyermekek méltóságát védi a házasság in­tézményével s azon belül a gyermeknemzés házastársi köz­reműködéssel együtt. Az utóbbiról a második vatikáni zsinat is megállapította, hogy az tiszteletre méltó és értékes. A mesterséges megtermékenyítés megfosztja a házasságot szentségi jellegétől, az embert szabadságától és attól a lehe­tőségétől, hogy az új emberi élet elindításában a I eremtő munkájában közreműködjék, az utódokról való gondosko­dást a rideg technológia és az önző egyéni számítás lelket­len és szívtelen eszközévé süllyeszti. A KOREÁBÓL VALÓ KIVONULÁS % Az amerikai helikopter észak-koreai területen történt lelövése rögtön azt a kérdést vetette fel, vajon a kormányzat megváltoztatja-e a Koreából való kivonulás tervét. Az eset körülményeinek tisztázása után Powell Jody, a Fehér Ház sajtófőnöke is, Brown S. George tábornok, az együttes ve­zérkar főnöke is közölte, hogy a szárazföldi haderő kivoná­sának öt évre szóló tervén változtatás nem történik. Az amerikai helikopter a Seaultól délre mintegy 35 mérföldnyi távolságban lévő Pyong-Taekből azért repült volna Pangnungba, hogy onnan cementet szállítson Pyong- Taekbe. Mind az amerikai pilótának, mid a koreai navigá­tornak ez volt a táj felett az első repülése, a helikopter elté­vedése tehát emberileg érthető. Amikor a helikopter a sem­leges övezettől északra leszállt, az észak-koreai határőrség figyelmeztető lövéseket adott le, az amerikai helikopter azon­ban újra fel akart szállni. Az észak-koreai következtében a 29 éves Haynes C. Róbert őrmester (Anniston, Alabama), a 22 éves Wells Ron őrmester (El Paso, Texas) és a 26 éves Miles A. Joseph CWO (Washington, Indiana) életét vesztette, a 28 éves Schwanke M. Glenn CWCh (Spring Green, Wis.) fogság­ba esett. A körülmények tisztázása után az észak-koreaiak a három katona holttestét kiadták, Schwanke-l pedig szaba­don engedték. BREZHNEV PÁRIZSBAN Az újdonsült szovjet államfő Párizsba érkezésének napján a Minute” című jobboldali lapban körözés je­lent meg a következő szöveggel: Keressük Brejnev Leonid Illitset, a nagy cár t gyil­kosság, bűnrészesség, emberrablás bombamerén ylet, faji ül dözés és elvtársaival szemben elkövetett erőszak miatt. Ju­talom 50 1 • T” A frahcia kormány azonnal elrend elte a lap eíkobzá sát, de amíg a rendőrség az intézkedést végre tudta hajtani, addig a közönség a lapot az utolsó példányig ujjongó öröm mel szétkapkodta. A titkos rendőrséget merénylet elkövetésének szándé­káról tájékoztatták, a merényletre azonban nem került sor, csupán egy ismeretlen tettes dobott követ Brezhnev kocsi­jára, amelynek zománca lepattant. Az egyik motorkerékpá­ros rendőr ugyan megsérült, nagyobb baj azonban nem történt. A párizsi nép, amely pedig rendkívül kíváncsi termé­szetű, feltűnő közönnyel fogadta á szovjet államfő látoga­tását; még a főútvonalakon is alig lézengtek az emberek. Állítólag Hitlert is többen fogadták, amikor a város eleste után bevonult Párizsba. Az egyhangúságot csak a Champs Elysée környékén zavarták meg a tüntetők. Kommunistaellenes csoportok és maoista rokonszenvezők, valamint zsidó egyesületek vonul­tak fel. Ezek sípoltak, dudáltak, ordítoztak, zavarták a for­galmat és kéjelgő gyönyörűséggel égették az utcák díszíté­sére kitűzött vörös zászlókat. A lapok általában igen barát­ságtalan hangot ütöttek meg. A kommunista párt székházára még a vörös zászlót sem tűzték ki, Marchais Georges pártvezető pedig eltekintett a Brezhnevvel való személyes találkozástól. Sartre Jean Paul —- kommunista múltjának ellentmondóan w Gulag foga­dásinak nevezett ünnepi vacsorát rendezett, amelyen az orosz disszidensek közül ott volt Amalrik, Bukowski, Maxi­mov, Pijiushik és Sinjawski, továbbá Jonescu Eugene-nél az élen sok baloldali bölcselő. Sartre a fogadást azzal a bejelentéssel nyitotta meg, hogy az ott jelenlévő barátai mind börtönökből és gyűjtő­táborokból kerültek ki. Ezt meg kell mondani a franciák­nak s még inkább az olaszoknak. A Szovjetunió ma nagy szerencsétlenség. Ott ma egyedül csak azok szabad emberek, akik börtönben sínylődnek. Brezhnev a diplomácia terén is csatát vesztett. Nem kért kevesebbet, mint azt, hogy Franciaország szakítson a NATO-val; ha a Szovjetuniónak összetűzése támad vala­­me lyik európai országgal, ne azt, hanem a Szovjetuniót támogassa: és törekedjék a teljes leszerelés megvalósítására. Giscard elnök mindezt kertelés nélkül elutasította. A “vörös cár fékevesztett indulatában állítólag azt vágta Giscard szemébe, hogy úgy látszik, meg kell várnom a jövő évet, amikor majd baloldali francia kormány valósítja meg, amit akarok”. ☆*☆*☆☆☆☆*☆☆☆☆☆☆*☆☆☆*☆•*☆☆*☆☆☆*☆☆**£*☆☆☆☆*☆☆☆**☆*** NYÁRI VAKÁCIÓ A Kárpát Kiadóvállalat nyomdája ez év­ben julius 28-tól augusztus 14-ig tartja nyári vakációját. Ez idő alatt a Magyar Újság nem jelenik meg. Julius 28-i szám után csak augusztus 18-án lesz újság.

Next

/
Thumbnails
Contents