Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-01-17 / 6. szám

6. OLDAL MAGYAR ÜJSÄG 1977. FEBRUÁRIT. FEHÉR HITHIRDETÖK VÉRTANUSÁGA A fehér ki sebbség kormányzata alatt álló, de lakossá-! gának túlnyomó nagy többségében fekete népességű Rho­desia katolikus missziós telepét, amely Salisburytől északra mindössze 56 mérföldnyi távolságban van, lekete gerillák támadták meg. A támadásnak 7 halálos áldozata lett. A gerillák 2 jezsuita áldozópapot, 1 jezsuita szerzetest és 4 domonkos apácát meggyilkoltak. A 2 jezsuita áldozópap és az egyik apáca britt, a jezsuita szerzetes ír, a másik 5 apáca pedig német nemzetiségű volt. Chapaika Patrick, Rhodesiá első fekete érseke, a feke­te gerillák gyilkos támadását a leghatározottabban elítélte s megállapította, hogy a Musamiban megölt hithirdetők az afrikai nép barátai és szolgálói voltak. Az életben maradt, 65 éves Myerscougb Dunstan britt jezsuita elmondta, hogyan támadták meg a gerillák a misz­­sziót és hogyan szedték el áldozataiktól a karórákat. Rajta kívül csak a 67 éves német Anna nővér menekült meg, aki súlyos izületi csúza miatt nem tudott a gerillák parancsára idejében a kivégzés színhelyére jutni. Egy fekete gerilla a múlt év decemberében Rhodesia délnyugati részében az egyik járatlan mellékúton megölt két fehér katolikus papot és egy apácát, a közelmúltban pedig több fekete gerilla állítólag elrabolt az egyik missziós isko­lából 584 tizenéves feketét és 50.000 $-t. A 15-19 év közt lévő fiatalokat a gerillák Botswanába hurcolták, ahova 140 szülő utánuk ment, A szülők Francistow nban a kerületi biz­tos hivatalában találkoztak is gyermekeikkel, azok közül azonban csak 51 tért velük vissza. KÍNA KÉPVISELŐJE A FEHÉR HÁZBAN Dob rynin szovjet követ fogadása után Carret elnök Kína washingtoni képviseletének vezetőjével, Huang Chen­­nel folytatott megbeszélést. Arról, hogy a megbeszélés miről folyt, nem adtak ki hivatalos közleményt, Vance Cyrus kül­ügyminiszter azonban arra utalt, hogy Carter véglegesen rendezni óhajtja az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát. Az óvatosság ezen a téren könnyen érthető, hiszen köztu­domású, hogy Kína a rendes diplomáciai kapcsolatok (el­vételét az Egyesült Államokkal a nemzeti Kína védelmi szövetségének feladásától tette függővé. Kínának ezt a fel­tételét sem a Nixon-, sem á hord-kormányzat nem volt haj­landó teljesíteni s annak az amerikai közvélemény is ellene van. Legutóbb Ch aikin C. Sol, az International Ladies Garment Workers Union elnöke fejtette ki Washington­ban, hogy egyoldalú feladás, békeszerződések megsértése vagy figyelmen kívül hagyása —< különösen ha az baráti népek között létrejött szerződésekre vonatkozik nem visz közelebb a normalizálódáshoz, bármilyen nagy diplomáciai hűhó tölti is meg a levegőt. Ebben a vonatkozásban <— mondta Chaikin — az Egyesült Államok kormánya nem gyengítheti tovább hitelét, amelyet a múltban folytatott kül­politika már elég komolyan aláásott. Az Egyesült’ Államok politikájának Kína irányában sem szabad figyelmen kívül hagynia az emberiességi szem­pontokat. Ha Kína kedvéért az Egyesült Államok szakíta­nának I aiwanna!, az amerikai eszmék megvalósítása terén semmivel sem jutnánk előbbre, sőt — Chaikin megállapítá­sa szerint — a nagy Ázsia területén csak újabb milliókat fosztanánk meg a szabadság élvezetének lehetőségétől. ELÉG VOLT .. . Henry hord II. 55 évi jótékony szolgálat után lemon­dott trustee szolgálatáról abban a foundation-ban (alap), amely családja nevét viseli. Amikor kivonult, becsapta az ajtót maga után. Viselkedését úgy indokolja: Az alap fennállását és működését gazdasági rend­szerünknek köszönheti. A szabad versenyző gazdaságnak, amely ezt lehetővé tette. Fennállását túlnyomó részben az amerikai kereskedelemnek köszönheti és azoknak az alaku­latoknak, amelyek itt működnek. Az alap alapjában véve a kapitalizmus teremtmpnye, ami talán megdöbbenti azokat a professzionális törzstagokat, akik filantropikus téren mo­zognak. Nehéz ezt a tényt megállapítani abból, amit a foundation csinál. Még ennél is nehezebb megértést várni azoktól az alakulatoktól, egyetemektől és haszonélvezőktől, akik az alap programmjának hozadékát élvezik. Az autómágnás kiválását az alap tudósítása igyekszik szépíteni és a sebet bekötözni, — írja Patrick Buchanan, szindikátusi tudósító. — Az alap elködösíti a dolgot, mert Ford gyanúsítása nagyon komoly. Azzal vádolja a Ford Alapot, hogy a nemzet legnagyobb adómentes, billiós adó­kat megtakarító intézménye, amely aláássa azt a gazdasági rendszert, amelynek létrejöttét köszönheti. Az autóipar fejének Iamentálása későn érkezett és alátámasztást kíván. Amióta McGeorge Bundy mosta kezeit Vietnam miatt a hatvanas évek közepén, hogy a Ford Alap irányítását át­vegye, a több billió dolláros hatalom átkerült az amerikai baloldal birodalmába. A Ford pénzek átkerültek a radikálisok és marxisták bankszámlájára. Ford beszorult a belpolitikába és a Ford dollárok megtalálhatók háromnegyed részben a szélső bal­oldaliak, a radikálisok és szocialisták tanintézeteiben és a kontinens baloldal politikai intézményében. Az alap tőkéje arra szolgált, hogy gazdagítsa Mr. Bundy akadémiájának politikai céljait és ideológiai híveinek tanulmányútjait. A foundation erősítette ennek az iránynak politikai hálózatát. Manapság a Ford alap közvetve és közvetlenül se­gélyezi az intellektuellek és aktivisták seregét, amelyek fő célja annak a gazdasági rendszernek aláaknázása és tönkretétele, amelynek létüket köszönhetik. Ők állnak leg­közelebb e nemzet parazita osztályához. A Carnegie Endowment for International Peace egyik vezetője, Alger Hiss régi alma mater, felháborodott Ford kijelentésein. Jdát nem azért alakult a Ford Alap, > mondta, — hogy a szabad gondolatot hirdesse? Az utóbbi évtizedben mindössze két ismert demokrata részesült a nagy alapból, Wright Patman és George Wallace. Ez betekin­tést nyújt a GOP politik ai befolyásba. A limuzin liberáli­soknak, akik az alap vezetését irányítják és a nagy pénzeket élvezik, vajmi kévés barátjuk van Közép-Amerikában. A helyzet botrányos, s robbanásra érett. Nyih ános rendelkezésre lenne szükség és ennek a ha­talmas alapnak leszerelésére, majd meg kellene választani az igazgatósági tagokat nyilvános közszavazás útján. A tudósító nem látja okát annak, miért ül a republi­kánus párt és a politikai jobb oldal összetett kezekkel és engedi, hogy a politikai liberálisok birtokukba vegyék és ki­fosszák annak az alakulatnak hatalmas vagyonát, amelyet az ő gazdasági rendszerük hívott életre. ROMÁNIA KAPCSOLATOT KERES A BESSZARABIAI ROMÁNOKKAL A New York limes november 8-án és 10-én megje­lent számai arról közöltek híreket, hogy Románia kapcso­latot szeretne teremteni a besszarabiai. mai nevén moldá­viai szovjet köztársaságban élő, általuk kb. 4 millióra be­csült román lakossal. Besszarabiát 1812-ben vették el az orosz cárok az Ottó­mén birodalomtól, Románia 1918-ban foglalta el. 1940-ben a Szovjetunió kényszerítette Romániái Besszarabia rs Észak-Bukovina átengedésére. 1941-ben a háború rendjén, a némeetkkel szövetségben, a román hadsereg visszafoglal­ta, 1944-ben azonban az orosz hadsereg megint visszavette és Besszarabiát Moldavia Köztársaság néven tagállammá alakította. Mikor az oroszok a háború végén Besszarábiát vissza­foglalták, egy milliónál több románt deportáltak Szibériába, ahol többségük ma is egy csoportban él. Brezsnyev kijelen­tette Ceausescunak, hogy a Szovjetuniónak nincsen kimu­tatása a Moldáviában élő románokról. Moldávia fővárosa Kishinev. A fákkal szegélyezett ut­cák, gondozott parkok nyugodt élét benyomását keltik, de a felszín alatt nemzetiségi ellentétek forranak. A cári idők­ben nagy tömegben éltek itt zsidók. 1905-ban pogromok is voltak itt. 1941-b en, a terület visszafoglalásakor, a román hadsereg is tömegesen irtotta a besszarabiai zsidóságot. Ma, a hivatalos népszámlálás szerint 50.000 a Kishi­­nevben élő zsidók száma (a lakosság 14%-a). Valamikor 60 zsinagóga volt a városban, ma egy van. Nyelvileg Kishinevet oroszosították. Utcán, üzletekben sokkal több orosz szót hall az ember, mint románt. A hivatalos iratok oroszul vannak. Bár az 1970-es népszámláláskor Moldavia lakosságából 65% volt moldován és 12% orosz; Kishinev­­ben ez egészen eltérő volt. Ott 57 'százalék moldován és 51 százalék oroszt számoltak, a többi ukrán és zsidó volt. A moldován nyelven ma cirillbetűkkel írják és nagyon hasonló a határon túli román nyelvhez, amit azonban latin betűkkel írnak, Románia azt állítja, hogy a moldovánok valójában románok, azonos nyelvük és kultúrájuk van. A román állás­pont területi igényeket is hangoztatott, ami súrlódásokra vezetett Románia és a Szovjetunió közt. Az oroszok szük­ségesnek látták történészei!kel tanulmányokat íratni a mol­dovánok és románok közti lényeges különbségekről. Ez az által ában kevéssé ismert nemzetiségi kérdés akkor kapott súlyt, amikor Ceausescu Brezsnyev látogatá­sára a Krímbe utaztában megállt Moldáviában. Az orosz foglalás óta ugyanis az volt az első látogatás vezető román államférfi részéről Moldáviában. A románok úgy nyilatkoztak, hogy a látogatás a szov­jet moldovánokkal való kapcsola tok megteremtését célozta. Ceausescu látogatása alkalmával Brezsnyevnek leszögezte, hogy Romániának nincsenek területi igényei a Szovjetunió­val szemben és nem vitatja azokat a határokat, amely eket a második világháború végén húztak meg. Megemlítetté azonban, hogy különös módon Romániának jobb kapcsola­tai vannak más szovjet tagállamokkal, pl. Örményország­gal, mint a szomszédos Moldáviával. Állítólag azt is mond­ta, hogy Románia hasznos kapcsolatot teremtett már a jugo­szláviai kb. 100.000 románnal, akik Észak-Jugoszláviában, a Bánátban élnek. Ezzel arra célzott, hogy jó volna, ha a román állampolgárok a Moldoviában élő 4 millió román­nal hasonló kapcsolatokat teremthetnének. Diplomata kö­rökben az a vélemény, hogy ha Románia kapcsolatokat ke­res ír Szovjetunióban élő románokkal, akkor Magyarország ír. kapcsolatokra törekedszik a Romániában élő magyarság­gal, amit a román kormány most minden eszközzel akadá­lyoz. (Transsylvania) A "ROOTS" SIKERE Haley Alex történeti regényét, amely az amerikai fe­keték gyökereit (roots) hozta felszínre a jótékony feledés homályának mélységeiből, dramatizálták, majd az ABC jó­­j voltából 8 egymást követő estén 12 óra hosszát tartó teíe­­, víziós előadásban bemutatták Amerika közönségének. A darab sikere páratlannak mondható, de a vele kapcsolatos vélemények rendkívül eltérők, az elragadtatott lelkesedés hangjától a lesújtó elítélés kifakadásáig változók. Miller Loye, a Press-Chicago Sun-Times tudósítója, külön cikkben számolt be arról, hogy Carter elnök, amikor helikopteren Pittsburgh környékén járt, hogy az ipari fűtő­anyag hiányának következményeit közvetlenül ellenőrízzé, arra lett figyelmes, hogy körülötte senki sem beszél útjának céljáról, hanem mindenki a “Roots -ról nyilvánítja véle­ményét. Carter elnök nem látta a televíziós előadást, kör­nyezetének véleménye alapján azonban közölte sajtófőnöké­vel, Powel Jodyval, hogy azt utólag valahogy szeretné vé­gignézni. PoweI állítólag azonnal ígéretet is tett, hogy ezt lehe­tővé teszi az elnök számára, ami azót^i valószínűleg már meg is történt. Miller még azt is megjegyezte: a leghumo­rosabb ebben az, hogy a Fehér Ház rendelkezik olyan tele­víziós felvevő készülékkel, amellyel az egész sorozatot sza- Iagra lehetett volna venni s azt az elnöknek bármikor visz- I szajátszani, ha valaki gondolt volna arra, hogy ez az elnö­köt érdekli. | A Roots nemcsak az Egyesült Államok elnökének érdeklődését keltette fel, hanem — talán még inkább ,—< a ( Kremlinét is. A szovjetunió igyekszik megszerezni a televí­ziós sorozat előadásának jogát, mert az amerikai hírszerzés megállapítása szerint a feketék “elnyomás-ának “hiteles” történetét jól fel tudná használni az Oroszországon belül mutatkozó nemzetiségi nyugtalanság lecsendesítésére. Arra persze senki sem gondol, hogy Haley műve nem történelem, hanem csak “regény" (novel), amely a teljes és tárgyilagos történeti igazságtól akkor is szükségképpen távol maradna, ha történetesen a leírt események valóságosan végbement események lennének is. KÖNYVISMERTETÉS QUEST FOK A NEW CENTRAL EUROPE Edited by Julius Varsányi, published by the Australian Carpathian Federation, Inc. 295 oldal. A Mid European Research Institute és Studies for a New Central Europe című folyóirat köré csoportosult ma­gyar és más középeurópai népekhez tartozó politikai, köz­­gazdasági és sociologiai írók egy szép kivitelű művel léptek újra a nyilvánosság elé. Ez a csoport megalakulásától fogva középkeleteurópa jövőbeni kialakulásának módját egy széles alapokban nyug­vó államszövetség Iétésítésében látta, mely semleges lévén, elválasztaná egymástól a Szovjet Unió supérha talmát a másik superhatalom, az USA befolyása alatt álló Nyugat­­európától és így puszta léte megakadályozná a két hatalmi blokk közötti súrlódásokat és az európai kontinens békés politikai és gazdasági fejlődését biztosítaná. A 110 millió lakost magábafoglaló u.n. Intermarium területe Lengyelországból (esetleg, a Balti Államokból) Cseh Szlovákiából, Ausztriából, Magyarországból, Jugoszlá­viából, Romániából és Bulgáriából áll. északi határa a Balti I enger, délkeleti a Fekete Tenger, délnyugati az Adria. Ily hatalmas földrajzi egységhek, amelynek lakossága faji- Iag és kultúráikig erősen heterogén, egy szövetségbe való egyesítésének lehetősége sokak szemében fantasztikusnak látszik és maguk a középeurópai federalizmus hívei is több tervezetet dolgoztak ki a múltban kisebb egységek (Duna­­\ölgyi Federáció) kiépítésére vonatkozóan. Ez a sokat vi­tatott kérdés, amelynek számos pro és contra oldala van, Európa és a világ mai hatalompolitikai helyzetében aligha bír gyakorlati jelentőséggel. Ezzel a ténnyel a könyv szer­zői láthatólag tisztában vannak és ezért múltbeli publiká­cióiktól eltérően tisztán elméleti kérdésekre szorítkoznak és azokat igen magas színvonalon tárgyalják meg. .Céljuk középeurópai problémákkal többnyire tájéko­zatlan angol nyelvű olvasókkal megismertetni ennek a terü­letnek földrajzát, népességi helyzetét, gazdasági viszonyait, történelemi és politikai fejlődését, a legrégibb koroktól kezd­ve napjainkig. A középeurópai kérdések iránt érdeklődő olvasó és kutató számára értékes statisztikai anyagot tar­talmaz több fejezet, mely rámutat arra, hogy az Interma­rium területe ma válóban egy gazdasági (COMECOM) és katona-politikai (Varsói Paktum) szövetségbe van megszer­vezve (Jugoszlávia kivételével), mely azonban magán hord­ja a kényszer jelleget és a reá nehezedő Szovjet gazdasági kizsákmányolást. Hasonló a helvzet a szabad megegyezés alapján létre­jött NATO -nál is, amelyben az Egyesült Államok domináló szerepe kélségenkivüli és a gazdasági autarchiára törekvő Közös Piac is erős függésben van a szabad világ Super­­hatalmának gazdasági helyzetétől. I ovábbi fejezetek a különböző létező Federációk így elsősorban az északamerikai Egyesült Államok történeti fej­lődésével foglalkoznak, valamint azokkal a federációs kísér­letekkel, amelyek főleg a múlt században és közvetlenül az első világháború kitörése előtt láttak különböző tervezetek formájában napvilágot, főleg az Osztrák-Magyar Monar­chia egyes államférfiai részéről. Egy fejezet, amely a Nagy­hatalmak közös megállapodása formájában 1955-ben az Ausztriának adott semlegességi statussal foglalkozik, a Fe­­deralisták régi álmát tükrözi vissza, mely szerint egy ked­vező fordulat esetében a Szovjetunió hajlandónak mutat­kozna hasonló status biztosítani a középkeleteurópai álla­moknak. Mint már fenntebb említettem, ennek gyakorlati megvalósulása a közel jövőben kizártnak látszik. Az utolsó fejezet a kisebbségvédelmi jogok problémájával foglalkozik. Jellegét tekintve a könyv az úgy nevezett Reference books csoportjába tartozik, mely anélkül, hogy konkrét ál­lást foglalna, bizonyos célkitűzések és politikai elgondolá­sok mellett, amely politikai pamphlet jelleget adna a könyv­nek, kizárólag descriptiv formában egy földrajzi terület minden irányú adatait tartalmazza és az érdekelt olvasónak bőséges anyagot nyújt további részletes kutató, vagy publi­cisztikai munkára. Ezért egy értékes adaléka a magyar és általában középeurópai emigráns szakirodalomnak. A könyv megrendelhető $12.50 beküldése mellett az American Transylvanian Federation-től, P.O. Box 1671, Grand Central Station, New York 10017. Dr. Czikann-Zichy Móric KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZOLGÁLATÁRA 2433 Manchester Rd., Akron, OH. 44314 Telefon: 753-1066 MEGHÍVÓ A HUNGARIAN HERITAGE ROOM BIZOTTSÁG szeretettel hívja és várja Detroit és Windsor magyarságát az 1977. február 19-én, este 8 órai kezdettel, az Allen Park-i Református Egyház, Nagytermében tar­tandó: ÁLARCOS - BÁL-jára Zenét Bodo Lajos és zenekara szolgáltatja. Hangulatot a Jelmez verseny biztosítja. Székelygulyás, sült kolbász és farsangi fánk lesz felszolgálva! Ez mind a jegyek árában bennfoglatatik; a jegyek sze­mélyenként $12.50. Álarc kötelező! Legyünk ott mindannyian! Jegyek elővételben: a 422-7175 (Halászi) telefonszá­mon és a 455-6865 (VanGiIder)telefonszámon rendelhetők. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA. SZEREZZE BEA KÁRPÁT KŐNYVKIA DO KÖNYVES BOLTJA BAN... Fekete István: Harangszó 9.00 Gábor Áror^: East of Man 12.00 I Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.1X1 Harcunk - 1920-1945 — képek 11.00 Horthy Miklós: Emlékirataim kv. 12.00 IJaszovszky József dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.50 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 Magyarország politikai térképe 1.00 Magyarország hegy- és vízrajzi térképe 1.00 Márai Sándor: Erősítő 6.00 I Márai Sándor: Föld, föld 8.00 I Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.50 IMindszenty József: Emlékirataim kv. 15.00 Minclszenty József: Emlékirataim íve. 10.00 ! Mindszenty-látogatás emlék albuma 16.00 Mindszenty kép (nagy, színes ■—< 9x12) 1.00 Pr ohászka: Diadalmas Világnézet 10.00 Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg 5.00 i Somogyi Ferenc és Somogyi Lél: Faith and Fate íve. 5.95 | u.a. kötve 7.95 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság j története r..U0 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és j irodalom 1825-ig 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és j irodalom 1825-től 1925-ig I. Hagyományok 12.50 ■ Színes levelezőlapok: ! Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc. Árnádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, I Mindszenty bíboros. Szent Korona, Szent Jobb, Szent Jobb az ereklyetartóban. Deák Ferenc. Mindszenty József (színes fénykép) 0.20 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr 7.50 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 7.50 Vaszary Gábor: Ö 7.50 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1,50 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 Postadíj az első kötet után 55 cent, a következő kötetek darabonkint 20 cent. 10 kötet rendelésnél postadíjat nem számítunk. ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co P.O. Bóx 5348 Cleveland, Ohio 44101 MEGRENDELEM Somogyi & Somogyi “Faith & Fate’’ című kultúrtörténetét I Kartonkötéshen (5.95 $.) .... példányban....................$-ért. Vászonkötésben (7.95 $.) .... példányban ...................$-ért. I Somogyi: Magyar nyelv és irodalom című művének “Ha­gyományok’ c. I. részét, példányonként 12.50 $-ért............. példányban .................. $-ért, összesen ............. példányban.................. $-ért. Ezt az összeget a mellékelt csekkel (money orderrel) küldöm. Megrendelem az alábbi könyveket: I i ....................................................................................................... A csekket mellékelem. Név: ............................................................................................... Utca: ................................................................................................ Város: , . Mlam:.................................................. Zip cod«:................. Virág Minden Alkalomra GAYER-FANCHALY VIRÁG ÜZLÉT 4714 Lorain Ave., Cleveland, O. 631-1882

Next

/
Thumbnails
Contents