Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-08-26 / 32. szám
MAGYAR OrSÄG 5. OLDAL mx — — ■■ ...... ■■ —"------ ■ —---------------Ivánt Zoltán: LEVÉL AZ UJ RODOSTÓBÓL... x. / "MESTERI SZENVEDÉS" ^ Édes Néném! Lassan már húsz éve lesz, Iiogy innem az Égvilágból valamiféle Kelemen úr apródjakénl fel-felkeresem Keedet leveleimmel, mintha ama régi Rodostóból keltezném őket, ahol a fejedelem íródeákja élte le életét és írta leveleit, hogy legalább a hangulatkeltéssel hozzájáruljak fennkölt személyének megbecsüléséhez. Most pedig, gondolom, sejtheti, milyen emóció alatt írom e sorokat, ezúttal helyszíni átélések alapján, miután magam is megfordultam ama helyen, I örökországban. Biztosan megérti, Édes Néném, hogy nem a látnivalók ismertetésénél kötök ki, hiszen azokat az idei Rákóczi-jubi- Ieum folytán már sokan megtették, — hanem ott, hogy mindez belső revelációként mit jelentett számomra, aki történetesen emigrációs voltomon kívül — azon a tájon, a szomszéd faluban születtem, ahol az íródeák Kelemen úr is valamikor. S a zágoni Mikes-tölgyekről és gazdájukról még gyermekkoromban, a környéken való szekerezés közben, hallottam először nagyapámtól így: Ott halt meg szegény, valahol a Marmara környékén. Sejtheti, Édes Néném, hogy ez a szó, ez a név a Márvány-tengert jelentette, amely most végre valóságban is feltűnt előttem, partján a szőlőhegyek közé ékelt Rodostóval, mai nevén lekirdaggal. A 'Marmara szó gyermeklelkemből indult és fejlődött életem további évein át olyan fogalommá, amely valami nagy-nagy szomorúságot s velejáró szenvedést jelent. Hiszen amikor később olvastuk, szavalgattuk a negyvennyolcas reminiszcenciákból született Mikes-vers sorait, a bennük előforduló tenger mormolása is éppen ilyen sötét tónus- j ban kísértem a másikat, a Marmara névben rejlő mormorát . I Gondolom, nem csodálkozik, édes Néném, hogy most, amikor ezt az ezer színben játszó gyönyörű tengert megpil-1 Iantottam a Dardanellák távoli körvonalaival s a napfény , ragyogásában egy-két vakítóan fehér vitorlással s rajtuk élvezetüket lelő emberekkel: egyszerűen nem hittem a sze-^ memnek; nem hittem, hogy ez a hely másoknak örömet, szórakozást is nyújthat. / Bizony, bolondos, furcsa valami ez, de talán érthető. Hiszen magyarnak születtem és megbocsátható, hogy a belém vésődött elképzelés ragaszkodott most is a táj múltjához. A hontalanság hasonlatát nem is említem, amely miatt ez alkalommal talán búsulódásnak adtam volna fejem, ha eszembe nem jutottak volna az íródeák úr levelei, amelyek a mélységes hiten kívül rengeteg valóságszeretetet, az adott helyzetbe való beillészkedést s a környék szépségét is felmérő erőt tartalmaznak. Megnéztem a házat, a kurucok tanyáját, az utcát, ahol a magyarok laktak, a fejedelem lakosztályát Bercsényi úr képével és a libertás lobogó alatt vívott harc minden jelenetét ábrázoló látnivalókkal; még az alagsort is, ahol a fejedelem gya|uforgácsos szakállát tisztogatgatta fúrásfaragás közben, ha már a külfölddel folytatott levelezéseit és memoárjait befejezte . Aztán megnéztem még sok mindent. S a környék szemlélet közben különösen arra gondoltam, hogy Mikes úr mennyi dicséretes, igaz örömet nyújtó dologról írt; a kertek nagyszerű műveléséről, a mandulafákról, a kitűnő bort termő szőlődombokról, egyszóval mindarról, ami mégis csak életet varázsolhatott itt a bújdosók köré. Szinte láttam lépteik nyomát, ahogy néha vadászni mentek, vagy kirándultak ha jól tudom — Büyükderére, a francia követ nyaralójába a Boszporusz partján, amelynek másik oldala már Ázsia. És felélénkültén, ' napsugarasan szerettem volna folytatni ezt a levelet, hiszen tudom, hogy az örökös szomorúságot Keed sem szereti s nem is célirányos az ilyesmi. Ha mégis azt kérdezné tőlem, Édes Néném, mi volt az, ami a legnagyobb élményt jelentette számomra, őszintén, igazul azt kellene felelnem; Mikes úr dolgozószobája. Kis benyíló a nagyteremből. Terjedelmére nem több, mint há romszor-négy méter; de talán még annyi sincs. Egyetlen vastag-spalettás ablakával a tengerre néz. Ahonnan az, aki életét ott "átírta , ünnepség, követjárás idején, leginkább hívásra, csak úgy előbukkant, hogy a forgolódásban ő is éppen csak ott legyen. Nem tudom, mi jutott eszembe: az írással való foglalkozás súlya-e, hátrányos sorsa vagy fensége, de az érzés, ami utána jött, térdre kényszerítő volt. Legfeljebb később, amikor aléltságombó! felocsúdtam, Petőfire gondoltam, akit < Bem apón kívül r— az események forgatagában az akkori történelmi vezetők sokáig nem tudtak hova tenni s megfelelően értékelni. Bizony, Édes Néném, amikor később lementem a tenger partjára, ahol étkezés közben a habok az asztalomig értek, valami megmagyarázhatatlan sorskérdés felett való tűnődésben mindegyre lehajtottam fejem. Szemem a környéket pásztázta, miközben azon tűnődtem, vajon az innen indult levelek gazdája boldog volt-e csak egy percre legalább. Szerettem vola vele kószálni a dombokon, ahol úgyis csak “Erdély felé mutat minden virágon tarka pillangóként első ifjúsága . Igen. Zágonba, ahol ilyenkor ősz felé az almaválogatásnál szebb dolog halandó számára nincs a világon. Mervyn D. Jones értékelése szerint Mikes < levelei alapján — Zrínyi, Vörösmarty, Eötvös, Petőfi után következik. A benyíló dolgozószoba fölött való meglepetésem azonban mégsem tudna megnyugodni, ha eszembe nem jutnának éppen Kosztolányi Dezső Mikesről írt sorai talán 1935-ből: A jó próza titka a szerénység, az igénytelenség, az alázatosság. Áz arányát bámuljuk benne, a mértékét . És mint kritikus, Kosztolányi még hozzáfűzi ehhez: “Mesteri a szenvedés e szerénységben! Édes Néném, mit tehetnék mást, amint az írón kívül most az embert is nézem Mikesben és Rodostót is látom, mint megfordítom Kosztolányi szavait: Mesteri e szerénységben a szenvedés! KÖNYVISMERTETÉS: SZÉPLAKI JÓZSEF: LOUIS KOSSUTH “THE NATION’S GUEST” Nem is oly régen írtam Széplaki József egy másik angol könyvéről. Azt, aki olvasta az akkor Írottakat, nem lepi meg, amit most írok róla. Széplaki munkáját nem dicsérheti eléggé az, aki tisztában van azzal a ténnyel: elfeledett, árva nép vagyunk. A magyarság történelmet alakító évszázados áldozatvállalását mindig felületesen kezelte a világ. Ennek a ténynek éppen árvaságunk volt az oka. Ha történetesen fémjelzett nagy nemzet vagyunk, nem lettünk volna elfelejtve olyan könnyen. A tatárveszedelem feltartóztatása, az ozmán birodalommal vívott másfél évszázados küzdelmünket,» másképpen könyvelné el a megmentett Nyugat. Hogy az 1848-as európai forradalom a mi dicsőségesen elbukott szabadságharcunkban kulminált, szintén a feledés homályával fakítja él a hálátlanság. Amerikát az elmúlt 125 év alatt két magyar vonatkozású esemény rázta fel: Kossuth amerikai útja és a két évtizede lezajlott 56-os forradalom. Mindkető csodálatba ejtette az Újvilágot. Sajnos csak átmenetileg. Kossuth szereplésével az akkori idők rabszolgatartása volt az érdekellentét, hiszen a ma gyár kormányzó politikája volt az első, amely törvényelőtti egyenlőséget valósított meg. 56-os erőfeszítésünk viszont napjaink kiegyező, mondhatnám meghunyászkodó politikáján szenvedett hajótörést. A kossuthi világnézeti ellentéteket azóta kiküszöbölték. Feltétlen magyar érdek tehát; Kossuth amerikai látogatásának felelevenítése. Ezt a feladatot oldja meg Széplaki József: Louis Kossuth “The Nation’s Guest” című angol nyelvű könyve. Köztudott tény, hogy az ausztriai “igazságszolgáltatás” Törökországot annakidején megpróbálta rákényszeríteni; adja ki a trónfosztó magyar kormányzót és kíséretét. Ekkor lépett közbe Amerika. Diplomáciai eljárások megejtése után a “Mississippi” nevű csatahajót küldi Törökországba. Kossuth megszakítja útját elébb Angliába megy. Csak 1851 december 4-én érkezik New Yorkba a “Humboldt” nevű hajón. New Yorkban az akkori feljegyzések szerint 200-300 ezer amerikai fogadta a szabadsághőst. A Fehér Ház látogatására 1852 januárjában kerül sor. Ekkor mutatják be a szenátusban, valamint a képviselőházban is. Széplaki korabeli képek, cikkek alapján eleveníti a kor nagy eseményét. Ne feledjük el, Kossuth ekkor az európai népek szabadság eszméjét testesítette meg. Mint diplomata jött, aki ezt az utat nem csak szimpátia felkeltésére használja. Főcélja: pénzszerzés a harc folytatásához. Sajnos, ez nem sikerült neki. A kor szellemét őszintén tükrözi: rabszolga küldöttségek keresték fel őt, mint az emberi szabadságjogok tántoríthatatlan harcosát. A szerző ezekután pontos felsorolást ad a kormányzó missziós útjáról. Dátum szerint értesülünk diadalútjáról a 1852 július 14-én bekövetkezett távozásáig. Érdekes történelmi tény; tizenegy évvel később hangzik el az “amerikai Kossuth” Lincoln Ábrahám gettysburgi beszéde. A sors kegyetlensége, hogy ez a két lánglelkű szabadsághős sosem találkozhatott. Széplaki könyve hű képet ad a fogadtatás apró részleteiről. Verseket idéz a kor költőitől. Beszédeket, üdvözleteket hoz eredetiben. Kossuth tiszteletére akkoriban zeneművet is írtak. Divatba jött a Kossuth kalap, amiért például Olaszországban komoly büntetés járt. Megyéket, városokat, utcákat neveztek el róla, s az újszülöttek egész sorát. A szerző mindezzel nem elégszik meg. Bibliográfia formájában összegyűjti a látogatásra vonatkozó, valamint 1848-as szabadságharccal foglalkozó mintegy 1600 könyv és cikk névjegyzékét. Tudós kutatónk megtette kötelességét. Közkinccsé tette a ,125 éve lezajlott történelmi eseményt. Nekünk csak élni kell vele. Terjeszteni! Olvasd és add tovább egy-egy amerikainak. Missziós munkát tehetünk vele. A tetszetős kiállítású könyv a Bethlen Press gondozásában jelent meg 1976-ban. Megrendelhető a szerző címén: Joseph Széplaki, 2058 N. Western Ave., Saint Paul MN. 55113. $5.30 előzetes beküldése mellett. 10 kötetnél nagyobb megrendeléseknél a szerző árkedvezményt ad. S. Koósa Antal 14 NAPOS, NAGY SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLAT Ft. Dr. Oláh Tóth Antal vezetésével Indulás: 1976. október 11-én. Olcsó, soha vissza nem térő alkalom! Siessen jelentkezni! $980.00 Indulás New Yorkból Szentföld és Róma meglátogatása, utazás, szállás, tel jes ellátás, szakszerű vezetés. Tájékoztató és jelentkezés: Assumption Churcb 80 Steelaw anna Lackawanna, N.Y. 14218 Telefon: (716) 822-9828 A LÓ ÉS LOVAS Hájas kezdett nagyon kövér lenni és barátai tanácsára lovagolni kezdett. Éppen a parkban lovagolt, mikor a ló egyet gondolt és ledobta őt magáról. Nagy csődület támadt és az egyik bámészkodó megkérdezte: Uraságod ma lovagol először? Dehogy, mondta dühösen Hájas — ma utoljára! ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY Bíró: Ez a hölgy azt állítja, hogy Ön erőszakkal megcsókolta. Igaz az? Vádlott: lg en. Csakho gy részeg voltam. Bíró: Részeg? Mivel bizonyítja ezt? Vádlott: Tessék csak jól megnézni ezt a hölgyet. Hát lehet ezt józanon megcsókolni? BÍRÁLAT _» Hogy tetszett az új verseskönyvem? < Gyönyörű a kötése. . A FELSÉG HIBÁI Tudor Erzsébet angol királynő egy alkalommal azt mondta az udvari bolondnak: Te, aki mindig mások rovására csinálsz gúnyt, miért nem keríted sorra egyszer az én hibáimat . . . — Minek vesztegessem hiába az időmet!? i—' kiáltott fel az udvari bolond széttárt karokkal. ^ Nincs szükség arra, hogy felségedet hibáira figyelmeztessem, hiszen azok közszájon forognak . . . VENDÉGKÖNYV A híres filmszinésznő hetedszer megy férjhez. Esküvő után bemutatja új férjét kisleányának: ^ Ez az új papád, kedvesem ! Mondj neki valami szépet.. . — Óh, nagyon örülök, mondja a gyermek, legyen szíves írja be a nevét a vendégkönyvembe! VÉGRENDELET Lobkowitz György herceg, Ferenc József személye körüli minisztere, végrendeletében ezt írja: “A Jézustársasági atyák részére, hogy új épületet építhessenek, hagyok 82,000 . . . Ez a szám az oldal legalsó sorának a legvégére került, tehát fordítani kellett, hogy megtudják, vajon forintról, vagy koronáról van-e szó? A legnagyobb megdöbbenésre a következő oldalon ez a szó volt olvasható: . . . kulcsot. HIÚSÁG i—i Harminc évvel ezelőtt vásároltam egy tükröt. Remekül néztem ki benne. Mostanában, ki tudja miért, de nem tudnak jó tükröt készíteni . . . ÜLDÖZÉSI MÁNIA w Folyton az az érzésem, hogy valakit üldöznöm kell! mondja a Scotland Yard vezetője. SZÁMTAN Tanító: Péter, válaszolj arra a kérdésre, hogyha adok neked 50 barackot. 15 szilvát és 6 narancsot azzal, hogyi oszdd meg Pállal, mi jut nektek? Péter: Hasmenés, tanító bácsi! VALÓDI — Maga két valódi Rembrandt képet ajánl nekem eladásra, de miért kerül az egyik többe, mint a másik? i—< Azért kérem, mert az egyik valódibb! A CUYAHOGA-FOLYÓ 28 MILLIÓ $-T HÖMPÖLYGET MINTEGY MÉRFÖLDENKÉNT A Republic Steel víztisztító telepe, amelyet 8 millió $-os költséggel építtettünk a vasgyártás közben használt víz fertőtlenítése céljából. A Republic Steel meleg és hideg mosóüzemi rendszerének víztisztító telepe, am'ely naponta több mint 100 millió gallon vizet fertőtlenít. Eredetileg 18 millió $-ba került. A további víztisztítás költsége: 6 millió $. A Republic Steel vízminőségi ellenőrző programjának részeként a # 5 és a # 6 olvasztókemencékkel kapcsolatban további berendezések épülnek, hogy a megfelelően kezelt víz újra használható legyen. Az a törekvés, hogy a Cuyahoga-folyó megint régi, árnyékos partjai közt folyhasson, igen jelentős kiadásokkal jár. Egyed ül a Republic Steel már eddig több mint 62 millió $-t költött arra, hogy a clevelandi gyártelepek közt átfolyó Cuyahoga vízét ellenőrzés alá vesse. És a közeljövőben kénytelenek leszünk további 8 millió $-t erre á célra fordítani. Teljesítményünkre joggal hivatkozhatunk büszkén. A telepeinken lévő ellenőrző berendezések a Cuyahoga-folyóból szennyezett vizet kapnak. Ezt használjuk az acélgyártási eljárásokhoz, aztán a vizet kitisztítjuk, újra használjuk és végül tisztább vizet eresztünk vissza a Cuyahoga-folyóba. mint amilyent kaptunk. Sajnos, egyedül a Republic Steel víztisztító eljárása nem tudja teljes egészében a folyó vízét megtisztítani. A szennyeződésnek sok más oka js van. Tökéletesíteni kell például a városi csatornahálózatot is. Amint azonban a városfejlesztés hozzájárul a mi erőfeszítéseinkhez, a Cuyahoga-folyó vize tisztább lesz. A feladatok megoldásának legnagyobb része és a mérföldenként 28 millió $-os költség fedezése így is ránk hárul. Mi is itt élünk! Rcpubliosteel 1976. AUGUSZTUS 26. A Republic Steel víztisztító telepe, amely a nyugati részen van, eredetileg 3 millió $ ba került. A további újabb 7 millió $-t emésztett fel.
