Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-07-08 / 27. szám

VERSENY VOLUME 66. ÉVFOLYAM ~ NO. 27. SZÁM. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent 1976. JÚLIUS 8. A képes melléklet csatolásával az előbbieken túlme­nően azoknak a Kedves Előfizetőinknek és Olvasóinknak régi kívánságát is teljesítjük, akik évek óta, de főként a Mindszenty-afbum kiadását követően szinte állandóan sür­gették, hogy a fontosabb magyar eseményekről képeket is közöljünk a “Magyar Űjság” hasábjain. A kívánság telje­sítése technikai nehézségekbe ütközött, ezért választottuk most a jelenlegi megoldást, a képes melléklet csatolását. Ha a képes melléklet megnyeri Kedves Előfizetőink és Olvasóink tetszését, akkor ezentúl havonta egyszer tovább­ra is megküldjük.-------­­’ ’ T T T 1 1 .1 1 MINDSZENTY SÍRJÁNÁL Az osztrák kormány a Mindszenty bíboros ideiglenes lyugalomra helyezésének első évfordulójára tervezett' zarán­doklat időpontját a rendezőséggel elhalasztatta május 29-re és 50-ra. Az ünnepségeken ennek ellenére mind a két na­pon ezrek vettek részt. Az ünnepségek és ájtatosságok köz­pontjába a május 30-án, vasárnap délelőtt bemutatott ün­nepi szentmise került, amelyet msgr. Ádám György dr. euró­pai magyar fölelkész mutatott be a jelenlevő magyar papok közreműködésével. A megjelent mintegy 4000 főnyi hívőse­regnek legalább fele magyar volt. Az utóbbiak Európa or­szágaiból, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Dél-Amerikából és Dél-Afrikából gyűltek össze. Az ünnepi szentmise után került sor a máriacelli bazi­lika Szent László kápolnájában Mindszenty bíboros új síremlékének megáldására. Az ünnepségek és ájtatosságok során több szentbeszéd hangzott el. Ezek közül msgr. Ádám György vatikáni meg­bízott, európai főlelkész, msgr. Ispánki-Béla dr., angliai ma­gyar főlelkész és msgr. Közi-Horváth József szentbeszéde érdemel külön is említést. Közi-Horváth József annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy “ahogyan Szent István ereklyéi Ragúzából, Rákóczi hamvai Konstantinápolyból, Kossuth földi maradványai Turinból hazatértek, Mindszenly koporsója is megteszi egyszer majd az útat visszafelé a stájer hegyek mélyéről a Duna partjára, Máriacellből Eszter­gomba * * * Az eredeti terv az volt, hogy a májusi zarándoklat so­rán avatják fel a Mindszenty bíboros emlékére épített ke­resztúti állomást is, amely a rózsafüzér 10. titkát juttatja kifejezésre. Ez az emlékmű azonban nem készült el teljesem ezért felavatását későbbre halasztották. Szeptember 11 -én, szombaton déltől 12-én, vasárnap délig Mindszenty bíboros sírjánál újabb világraszóló zarándoklat vonul majd fel, a­­melyet László István dr. kismartoni (eisenstadti) megyés . püspök, az ausztriai magyarok apostoli vizitátora vezet. A keresztüli állomást, amelyet a magyarok építtettek Mind­szenty bíboros emlékére, ezeknek az ünnepségeknek kereté­ben avatják fel és áldják meg. A szeptemberi zarándoklat ben avatják fel és áldják meg. A szeptemberi zarándoklat maga pedig a világon szétszóródott árva magyarok újabb testvéri találkozására nyújt ismét alkalmat. pítottfvolna, hogy van-e ott valamilyenfajta életnek jele, I vagy hetősége. j Marsról visszaérkezett fényképfelvételek azt mutat­ják, fgy a Chryse -nek nevezett kutató jármű részére ki­jelölt ^szállási hely egyenetlen és veszélyes, ezért a szak­tudósé a Chryse leszállásának idejét elhalasztották, amíg alkalmsabb leszállási helyet nem találnak neki. A “Jet Propiíion Laboratory tudósainak együttese a leszállást az esetileg kijelölt helyen kockázatosnak találták, mert a leszáljshoz viszonylagosan sima felületű terület lenne szük­séges» > sszaérkezett fényképfelvételek viszont pontosan az elbkezőjét mutatják. jz új leszálló helyet még nem választották ki a szám­ba jöető négy lehetőség közül, erre azonban rövidesen sor kerül. Martin James igazgató közlése szerint a leszállás valankor július 8 és 12 közt történhetik meg. Őszintén saj­nálja logy az eredeti terv, a július 4-i leszállás, amelynél megv ósításán éveken át fáradoztak, nem történhetett meg de ezl— mint mondta <—> valójában a Mars együttműködé­­sénekdőre nem látott hiánya okozta. iának, amely szerint a szocialista testvériség legyőzi a sovi- j aizmust. Valójában a nacionalizmus nagy mértékben irá- \ lyítja a Szovjetunió különböző népeit is, különösképpen az olyan elnyomott kisebbségek sorai közt, mint amilyenek a j károm független balti köztársaság népei, akiket Sztálin rö- j viddel Hitler 1941-es megszólítása előtt hódított meg. t Addig, amíg ez az ellentét a tudományos cikkek há- { borúja marad, a küzdelem nem sokba kerül. A románok 1 számára azonban, — akik a varsói egyezmény vakmerő el- i Ienzőiként csökönyösen azt hajtogatják, hogy joguk van a I maguk külpolitikájához, amely Moszkvától független — i ezek a szóharcok komoly következményekkel járhatnak. Bu­karest vezetői kétségtelenül tarthatnak attól, hogy az aka­démikus kutatókat egyszer katonai erők támogatják. A tudományos támadás a románok részére a területvesztés büntetésének emlékeztetője, amelyet azonnal magukra von­hatnak, mihelyt a kelleténél jobban eltávolodnak attól a menetiránytól, amelyet Moszkva szab meg. KOMMUNISTA PÁRTKONFERENCIA A Reuter” híradása szerint Tito jugoszláv elnök úgy döntött, hogy az európai kommunista pártok konferenciáján Kelet-Berlinben személyesen vesz részt. A konferencia elő­készítése 20 hónapja folyt s összehívása egy évet késett, mert a jugoszláv kommunista párton kívül a román, olasz, francia és spanyol kommunista párt is ahhoz az előfeltétel­hez kötötte megjelenését, hogy az oroszok feladják a hozzá­juk való feltétlen igazodás követelményét. A megbeszélések sikerrel végződtek s így az európai kommunista pártok kelet-berlini konferenciáján 28 ország kiküldöttei vesznek részt, köztük Jugoszláviáé is, amelyet J ito elnök maga vezet. Tito ezzel az elhatározásával azt akarja bizonyítani, nem fél attól, hogy lépését a szovjet nyomás eredménének tekintik. Belgrádi értést'' s szerint az oroszok tudomásul vették, hogy or egyes or- ego kb •: ködő kommunista pártok tőlük függetlenek. Lz kürönü: <i , lényeges a jugoszlávok szempontjából,'akiknek vezetőjét^ r Tito marsallt Sztálin 1948-ban kizárta a “Cominform”-ból, 1 hatalmától azonban megfosztani nem tudott. A jugoszlávok 1 utoljára 1957-ben vettek részt Moszkvában a kommunista* pártok nemzetközi konferenciáján. A jugoszlávok egyetlen aggálya most már csupán az, hogy a kelet-berlini konferencián a kelet-európai kiküldöttek közül valaki beszéde közben majd megújítja a Kremlinhez való hűséget. Az albán kommunista párt, amely P ekinggel tart fenn szoros kapcsolaott, a kelet-berlini konferencián nem képviselteti magát; az előkészítő megbeszélésekben sem vett részt. A KISEBBSÉGEK ISKOLÁI Egyik előző számunkban közöltük azokat a román sta­tisztikai adatokat, amelyek a romániai nemzetiségek, első­sorban a magyarság iskoláira vonatkoztak. A " Virrasztó’ hírszolgálatának adatai alapján most arra szeretnénk fel­hívni olvasóink figyelmét, hogy míg az elszakított területeken a közel 4.5 millió magyar őslakos iskolázási és művelődési lehetőségeit egyre szőkébb keretek közé szorítják és mindent elkövetnek a felnövő magyar fiatalság elnemzetlenítésére | főként éppen Romániában, addig Magyarországon, ahol a lakosságnak csupán 1.56%-a tartozik nemzeti kisebbségek­hez: olyan széleskörű nemzetiségi iskolarendszert építettek ki, amilyenre a világ egyetlen más államában sincs példa. Az 1972. évi népszámlálás adatai szerint Magyarorszá­gon 20.929 w 0.21%'- szlovák (tót), 12.450 ~ 0.13% - román, 34.505 — 0.36% >— német, 11.619 —- 0.12% <-< szerb, 17.327 0.18% — horvát, 4.149 — 0.04% — szlovén, 34.305 0.35% <— cigány és 16.355 <—< 0.17% — más ki­sebbség él. Ennek az együtt 1.56%-os nemzeti kisebbségnek; a magyar állam 78 nem-magyar nyelvű óvodát, 22 általá-j nos (e lemi) iskolát, 289 olyan általános iskolát, ahol nem­zetiségi nyelvet is tanítanak és 7 középiskolát tart fenn. 1968 óta a nemzetiségi óvodák száma több mint há­romszorosára emelkedett. Budapesten és Pécsett az óvónő­képző szakközépiskolákban szerb-horvát, szlovák és német tagozatokat létesítettek. Az Országos Pedagógiai Intézet­ben külön nemzetiségi tanszéket állítottak fel, a nemzeti­ségi óvodák és iskolák szakfelügyeletét újjászervezték, sőt még a Magyar Pedagógiai társaságban is külön nemzeti­ségi szakosztályt alakítottak. Semmi akadálya sincs annak, hogy a kisebbségi iskolák tanerői az illetékes más állam taninintézeteiben tovább ké­pezzék magukat, sőt ebből a célból még magyar állami ösz­töndíjat is kapnak? Hol van ettől bármelyik más ország? KÉSŐBBRE TETTÉK Előző számunkban közöltük a hírt, hogy a Viking II amerikai űrhajó megközelítette a Marsot és megkezdte kö­rülötte való keringését, valamint a fényképfelvételek rend­szeres küldését. Az eredeti terv szerint az űrhajóról ponto­san a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 200. évfor­dulóján, július 4-én szállt volna le a Marson az a “jármű”, amely az égitestről “talajmintá -t vett volna fel és megálla-KÉPES MELLÉKLET Kedves Előfizetőink és Olvasóink lapunk mai számá­ban képes mellékletet találnak. Fogadják olyan szeretettel, mint amilyennel mi meglepetésként s az amerikai Függet­lenségi Nyilatkozat kiadásának kétszázadik évfordulóján emlékül és szerény ajándékul küldjük. tttt . _ T Elsősorban olyan képeket közlünk, amilyenek magyar közéleti, társadalmi és művelődési eseményeket örökítenek meg és a magyarság olyan értékeit, alkotásait mutatják be, amilyenekre mindnyájan méltán és büszkén hivatkozhatunk. Ezek a képek egyúttal történelmi dokumentumok is akarnak lenni az utókor számára, a mai nemzedék előtt pedig azt szeretnék szemmel láthatóan bebizonyítani, hogy egyetemes magyarságunk szolgálatában ahogy lehet *— megtesszük, amire módunk van és alkalmunk nyílik, hogy bizonyos ered­ményeket is elérhessünk. Szívesen közlünk természetesen olyan képeket is, ame­lyek nevezetes családi eseményekről (keresztelőkről, esküvők­ről, jelentősebb évfordulókról, felavatásokról, temetésekről stb) készülnek, mert jól tudjuk, hogy ezek szorosan magyar közösségi életünkhöz tartoznak, hiszen vérségi és nyelvi ala­pon mindnyájan ugyanannak a nagy magyar családnak tagjai vagyunk. Az ilyen képek közléséért azonban, mivel ezek mégis inkább csak magánjellegűek és esetleg nem min­denkit érdekelnek, a felmerülő költségek fedezése cé Íjából jutányos díjazást kérünk. Ha már a költségekről beszélünk, őszintén meg kell mondanunk, hogy Kedves Előfizetőink és Olvasóink meg­értő támogatására is számítunk. Nem pénzt kérünk, hanem azt, hogy szerezzenek új előfizetőket főleg a fiatalabb kor­osztályok soraiból, akiknek az olvasás magyarul talán már nehezebben megy, a képek azonban egy két szóból álló ma­gyarázó aláírással nekik is igen sokat, mindent elmondanak. Még csak annyit, hogy a szerkesztő bizottság tagjai főként a michigani Detroitban, továbbá az ohiói Cleveland­­ben és Akronban készítik közérdekű felvételeiket, előfizető­ink azonban mind közérdekű, mind magánjellegű felvételei két bárhonnan beküldhetik. A képek közlésének kérdésében a szerkesztő bizottság dönt. 1976 július 4-én Kólái Zoltán dr. r- . I MINDSZENTY PLAZA Az ohiói Cleveland város képviselőtestülete (council- I ji) elé június 22-én McFaul F. Gerald javaslatot terjesztett,! anelynek az volt a célja, hogy azt a teret, amelyen a sza­­brdság örökmécsere ég, *Card inai Mindszenty Plaza név­­v$ jelöljék meg. A téren álló emlékművet és a rab nemzetek szabadság- i Iáigját tartó rudat 1974 május 26-án Mindszenty József hí- < boros erk J. Ralph olgármester kérésére áldotta meg s ezt i követően a szabadság lángját is ő gyújtotta meg. A tér Mindszenty bíborosról történő elnevezését elő­ször az ohiói nemzetiségi mozgalom múlt évi közgyűlésén főt. Elek Áron ref. lelkész, Eszterhás István dr., Gyékényesi János dr., Lőte Pál dr., Papp Gábor dr., Papp Zsuzsanna cs Záhony Botond kérte. A kérelmet a mozgalom elnöke, Bucur Nicholas, ügyvezetője, Futey Bogdán azonnal magáé­vá tette, később Hyvnar Vaclav, a mozgalom ügyvezető alel­­nöke és Sirchich László, a mozgalom pénztárosa is teljes erővel támogatta. Az Egyesült Magyar Egyletek a kérés támogatást le­vélben kérte Hickey A. James megyés püspöktől és Perk J. Ralph polgármestertől. A levelet vitéz Kemes László I elnök, Lőte Pál dr. alelnök és Boros Etel választmányi tag ! írta alá. Hickey megyés püspök a polgármesterhez és a kép­viselőtestület (városi tanács) elnökéhez intézett levélben me­legen támogatta Clevelandben élő legnagyobb és legrégibb amerikai magyar közösség” kérelmét, amely most végül való­ra vált. A clevelandi Cardinal Mindszenty Plaza ünne­pélyes felavatására a rab nemzetek hetében, július végén kerül sor. Erre az alkalomra a rab nemzetek hetének rendező bizottsága Eszterhás István dr. személyében magyar elnököt választott. INFLUENZAELLENES OLTÁSOK A clevelandi Academy of Medicine közlése szerint minden ellenkező hír dacára az őszre várható nagy influen­zajárvány megelőzését célzó védőoltások lebonyolítását vég­rehajtják. Változás csak annyi lesz, hogy az oltásokat az eredeti tervtől eltérően nem júliusban, hanem csak szep­temberben kezdik. Az oltást a népesség minden rétege díjtalanul kapja meg. Az oltóanyag az A(New Jersey)76 -nek nevezett swine flu ellen nyújt védelmet. Legtöbben majd ezt kap­ják. A 65. életévükön felüliek és azok, akik valamilyen kró­nikus betegségben szenvednek, kombinált oltóonyaggal tör­ténő oltást kapnak, emely az ‘A(NJ)76 és az A(Victoria néven ismert kórokozó ellen egyaránt védelmet nyújt. ÍZOVJET ÜRLABORATOROUM / hivatalos szovjet hírügynökség, a Tass közlése szerintaz oroszok újabb űrlaboratóriumot indítottak el föld­körüli éringésre. A hír arról nem tesz említést, hogy később külderík-e fel az űrlaboratóriumba embereket is, a Moszk­vában prtózkodó nyugati űrszakértők szerint azonban előbb vagy ibbb erre is sor kerül. /^hivatalos közlemény szerint a Salyut 5 ”-nek neve­zett űrtboratórium 89 percenként kerüli meg a földet, mi­­közbeiiceringési pályája a földtől 131.1 és 161.5 mérföldnyi távolsg között váltakozik. Az űrhajó útbaindítása körül mindé kifogástalanul történt. íz előző űrbéli állomást Salyut 4” elnevezéssel 1974 decemer 26-án indították útjára. 17 nappal később két T {< -T i.,v r „J rí| akik 30 napig maradtak az űrben. k.J*/ w. -lei AlScUJcLIl txj abh t űrhajós szállt fel az űrbéli állo­másra. Ezek már 62 napig maradtak fenn. 1976 februárjá­ban a Soyuz 20’ -nak nevezett űrhajó ember nélkül szállt fel, hogy a Salyut 4 -hez kapcsolódjék. Márciusban a Tass” arról közölt hírt, hogy a “Salyut 4’ továbbra is a föld körül kering. Szovjet űrhajósok legutóbb 1975 júliusában oldottál meg űrbéli feladatot, amikor az Egyesült Államok űrhajó nival együtt végeztek űrrepülést s velük együtt hajtottál vám ar Anniin és a Sovuz összekapcsolását. y' NEM KELL FÉLNÜNK Kissinger A. Henry külügyminiszter a londoni Insti­tute of Strategic Studies’ ülésén elmondott beszédében nagyrészt bölcseleti alapon igyekezett megnyugtatni Euró­pát. A * New York Times külön tudósítójának, Gwertzman Bernardnak véleménye szerint Kissinger ezt azért tette, mert számolt azzal a lehetőséggel, hogy az őszi választások után az új kormányból kimarad, viszont azt szeretné, ha az euró­paiak inkább erre a beszédére emlékeznének, mint 1973 áprilisában tett new-yorki megnyilatkozására, amikor új Atlanti-okmány kiadására hívta fel Európát. Kissingfir kijelentette, hogy a kommunista világgal való versengésben nincs mitől tartanunk. Mert a katonai verseny terén elég erősek vagyunk érdekeink védelmére. A közgaz­dasági versenyt már régen megnyertük. Ha pedig eszmei versengésről beszélünk, tisztában kell lennünk azzal a tény­nyel, hogy a mi eszméink ereje kizárólag attól függ, mennyi­ben őrizzük meg azt mi magunk. A külügyminiszter tagadta, hogy az Egyesült Államok kormánya hozzájárult volna Kelet-Európa országaiban a szovjet ellenőrzés jogosultságának elismeréséhez. Ezt mind Ford elnök, mind Kissinger külügyminiszter és Sonnenfeldt külügyi tanácsadó már annak idején is tagadta. Kissinger most megismételte: Amerikának az a szándéka, hogy Kelet- Európa népeivel, akiknek sok rokonuk van az Egyesült Ál­lamokban, szorosabb kapcsolatokat létesít. Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány tartózkodik minden olyan szov­jetellenes mozgalom támogatásától, amely a Magyarorszá­gon 1956-ban és Csehszlovákiában 1968-ban bekövetkezett eseményekhez vezetne, amikor ezekbe az országokba szovjet csapatok vonultak be. Nem akarunk olyan várakozást kelteni — mondta Kis singer, — amilyent nem tudunk kielégíteni, de sohasem adjuk fel az emberi szabadságjogok és a nemzeti önrendel­kezés alapelveinek megvalósítását sürgető követelést. Azt sem tudjuk elfogadni >— folytatta a külügyminiszter, - hogy bizonyos területeken, mint például Afrika déli részein, akár a nemzeti felszabadítás, akár a nemzetközi proletáriátus ne­vében keltett helyi, vagy tájegységi bizonytalanság közben a szovjet a maga hatalmát terjessze. Nem titkolta el aggodalmát abban az esetben, ha a nyugati kormányokban kommpnistákat engednének szerep­hez jutni, de hozzátette, hogy a Nyugatnak minden olyan szükséges szociális és gazdasági reformot meg kell valósí­tania, amilyennek hiánya okot adhat arra, hogy a hatalmat kommunista kézre játsszák. * * * Kissinger külügyminiszter állítólag heteken át készült londoni előadására, amely az Institute of Strategic Studies alapítójának, Buchan Alastairnak tiszteletére ren­dezett emlékelőadássorozat bevezetője volt. Az intézet rend­szerint a világhatalmi egyensúly alakulására vonatkozó ta­nulmányokat közöl, ezért Kissinger előadása már ebből a szempontból is rendkívül érdekes és tanulságos volt. A kül­ügyminiszter például kifejtette, hogy a szovjet szárazföldi hadereje azért nagyobb, mert állandóan kettős hadszíntérrel kell számolnia, de viszont hangsúlyozta, hogy a szovjet ten­gerészeié «—< erejének aggasztó növekedése ellenére is >—< messze mögötte marad a szövetségesek tengeri erejének. A Nyugat fölényét mutatta ki közgazdasági, termelési és tech­nikai téren is. Az oroszokkal való együttműködést Kissinger elenged­hetetlennek tartja. Szerinte kölcsönös önuralomra van szük­ség nemcsak Európában, hanem a Közép-Keleten, Afriká­ban és Ázsiában is, lényegileg mindenütt. A versenytől nem kell félnünk — fejezte be a külügyminiszter előadását, —< egyedül arra van szükségünk, hogy együtt maradjunk és ed­digi útunkon tovább haladjuk. Lehet, hogy Kissingernek igaza van, mi mégis a jó magyar közmondásra hivatkozunk: jobb félni, mint a késői felismerések után hirtelen megijedni. A BALKÁNI HATÁROK A New York I imes június 26-án rendkívül érdekes szerkesztői megnyilatkozást (“editorial ”-t) közölt, amely magyarul a következőképpen hangzanék: * Egyik román hivatalos tényező a közelmúltban fogad­­kozott, hogy Románia “cikkről cikkre, könyvről könyvre visszautasítja azt a tudományos támadás -t, amely újabban megindult ellene. A tudósoknak ebben az állítólagos hadvi­selésében Románia igazi határainak kérdését vitatják. Magyar professzorok azzal érvelnek, hogy a romániai Erdély — amelyet a trianoni béke csak 1920-ban csatolt ah­hoz az országhoz <-< megváltozhatathatatlanul magyar; ez az érvelés magában rejti azt a követelést, hogy azt vissza kell adni Magyarországnak. Bulgáriában a professzorok má sik csoportja Szófia igényét igyekszik érvényesíteni Dob rudzsára, amely Romániát a Fekete-tenger partjaihoz jut tatja. A Szovjetunióban a tudósok azt akarják igazolni, hogy Moszkva 1940-ben jogosan szállta meg Bukovina északi részét és Besszarábiát, azokat a területeket, amelyeket a ha gyományokhoz hű románok megítélése szerint vissza kellene juttatni Bukaresthez. Természetesen Romániának is meg vannak a maga kutatói, akik a magyar és bolgár igényekei igyekeznek kétségbe vonni, közben a román ügyet Moszk vával szemben is előbbre juttatni. Miután ezek a viták kom munista diktatúrákban folynak, nyilvánvaló, hogy azoka az illetékes kormányok kezdeményezik. A kommunizmus <—> mint ebből világosan kitűnik — nem tudta kioltani Kelet-Európa népeinek nemzeti érzel meit, ami ellentmond Marx Kari és Engels Friedrich jósla

Next

/
Thumbnails
Contents