Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-08 / 2. szám

HATALMI VERSENY Riesz Lajos dr.: A KARÁCSONY ÚJÉVI ÚTMUTATÁSA Közhely, hogy az ünnepnapokra, vagy ahogyan ma­napság általában sok helyütt mondják: “munkaszüneti na­pok -ra szükség van, hogy a hétköznapi munkában elfáradt dolgozó kipihenhesse heti fáradalmait és újult erővel, friss munkakedvvel kezdhesse meg a rákövetkező héten, is­mét megszokott munkáját. De még inkább közhely, hogy az ünnepnapokra sokkal inká bb emelkedettebb szempont bók sőt elsősorban lelki kikapcsolódás, elmélyülés, belső felfrissülés, erőgyűjtés szempontjából van szükség. Ez az utóbi szempont sajnos r— mindinkább elhal­ványul, jelentőégét szinte napról-napra el-elveszíti és tisz­tán a profán, teljesen anyagias felfogás kezd vele szem­ben mindjobban érvényesülni. A mai fiatalság már szinte nem is tudja értékel ni egy-egy jelentős ünnep horderejűt I és jelentőségét. A közelmúltban például amikor egy tár­saságban szóba került a karácsony ünnepe, a feltett kérdé­sekre három gyerek közül egy sem tudott semmiféle választ adni. Az ajándékosztogatásban látták annak értékét, de az ünnep bensőségéről, emelkedettségéről, két évezredre el­nyúló jelentőségéről, egy egész világot sarkaiból kiforgató értékéről fogalmuk sem volt. Szomorú tény, hogy a gyerekek ily nagy fokú tudat­lansága elsősorban a szülők és nevelők bűne és hibája. Tökéletesén érzéketlenül mennek el a karácsony kézzelfog­hatóan mély értelmű jelentősége mellett. Nem észlelik azt, hogy a betlehemi bölcső bájos kis harangszava komoly felelősséget kongat a nevelés terén is lelkűkbe. Nem érzik a felelősségét annak, hogy megváltják saját hitüket és vál­lalják azzal járó kötelességeiket. Nem döbbennek annak tudatára, hogy a bölcsőben ringó isteni Kisded puszta je­lenléte már élő felkiáltójel ama nagy fel e! ős ség tekinteté­ben, vajon milyen hitet is adunk, vagy adunk-e egyáltalá­ban bármilyen hitet örökségül az isteni Gondviselés által reánk bízott gyermekeknek! Sinkó Ferenc így figyelmeztet: “Az újkori rabszolgaságból csak a kkor van kiút, ha a népek hite elevenné válik! A gyermek a jövő ígérete. A ma gyermekéből lesz a holnap alkotó tényezője. Nem véletlen az sem, hogy a betlehemi bölcsőben az isteni Gyermek mellett egyúttal az egyidejűleg megszületett Egyházat is gondosan ringatta a mennyei Atya. Mécs László Jézuska számlájára című versében szépen utal erre a kettős gyermekségre: Gyerekké válni fontosabb tán. mint mindennapi kenyerünk! S hogy ő gyerek lelt Betlehemben, Karácsonykor mi is merünk. Játékországban merj leülni, Könnytengert síró óriás. Ember: ha vívsz bánatoddal: Játékkard használ, semmi más! ..A helyes és céltudatos, szép jövőt szolgáló gyermekneve­lés fontosságát az a kétely is aláhúzza, amely szerint lassan megcsappan már a hitünk abban is, hogy lehetnek-e még jó emberek is, vannak-e egyáltalában még jó emberek! Pe­­, dig Makarenko szerint a jót mindig fel kell tételezni az emberekről. Optimista hittel kell közeledni feléjii k még ak­kor is, ha azzal a kockázattal tesszük, hogy esetleg téve­dünk. Sík Sándor hívő lélekkel így könyörög: “Add meg a mindennapi kegyelmet, hogy jó lehessek, hogy ember le­hessek és el ne rontsam a Harmóniát! Petőfi pedig fel­teszi a kérdést : Tudod. mi a virág? A földnek jósága. Tudod, mi a jóság? A lélek virága! Virágos és emelkedett, tiszta és fennköll lélekkel járjuk tehát az élet útját. Ez az út ugyanis a karácsony szent ün­nepének világosan követendő irtja is! Szent Pál is meg­állapítja: “Ha a lélek vezet titeket, nem vagytok törvény alatt! (Gál. 5. 18.) Ezek a gondolatok kívánkoztak toliam hegyére a szent karácsony magasztos ünnepe után. Vágytam kihangsúlyoz­ni azokat az útmutatásokat, amelyek a betlehemi bölcsőből áramlanak mindnyájunk felé. Ezeknek az útmutatásoknak pedig se szeri, se száma! Hiszen maga a születésnap is cso­dálatos és elgondolkoztató. Annál a napnál, a magasztos születésnapnál rövidebb nappalú nap nincsen a földön. A születésnaptól kezdve tehát hosszabbodnak a napok. Aki téhát ott Betlehemben született, születése napjául a legrövidebb napot választotta. Vajon miért? Mert attól a naptól kezdve amiként a napok hosszabbodnak, akként a világosság is gyarapodik. Csodá­­latos eljövetelével tehát az isteni Kisded minket is arra int, hogy Szent Ágoston karácsonyi evangélium-magyarázata szerint: tanuljunk meg gazdagokká lenni Abban, Aki éret­tünk szegény lett. Figyelmeztet, hogy igyekezzünk szaba­dokká lenni Abban, Aki érettünk szolgai alakot öltött. Ta­nít, hogy bírjuk a mennyországot Abban, Aki érettünk a földről származott. A karácsony fönséges ünnepe tehát sok misztériumá­val. rejtelmes oktatásával, példátadó ujjmutatásával, az ad­­venthez hasonlóan ugyancsak sejtelmes idő. A mi felada­tunk e sejtelmes időnek tökéletes felismerése és tőlünk tel­­hetőleg annak az isteni Akarat szerint méltó kialakítása lelkűnkben. Mert a bölcsőringató jóságos mennyei Atya MÁSODIK HIDEGHÁBORÚ? Safire Will iám, a “New York 1 imes Service’ tudósí­tója, terjedelmes ci kkb en azt a nézetét fejtette ki, hogy amint 1075 véget ér, a detente is halott lesz. Második hidegháború kezdődik. A béke hívei szeretnék a superhatalmak égyüttműkö elésének szellemét hirtelen visszaidézni, vagy megújítani, de veszedelmes dolog, ha úgy viselkednek, mintha a detente még mindig valóság lenne. Az a történelmi pillanat, amely­ben a vezetők egyetértése a világot el tudta volna terelni i háborútól: tovatűnt. Kár volna elhitetni magunkkal, hogy ez a pillanat még mindig rendelkezésünkre áll: inkább arra kell törekednünk, hogy új politika alkalmazásával ez a pillanat ismét visszatérjen. Mi a jele annak, hogy a második hidegháború meg­kezdődött? A második világháború eredményeinek Helsinkiben történt megerősítése után a Szovjetunió azonnal megszegte határozatlan ígéreteit, amelyeket az emberi szabadságjogok kiterjesztésére tett és mindenütt növelte a kommunisták kö­zött az ideológiai tanok érvényesítésére vonatkozó követel­ményeket. Mindent megtett, hogy Portugália, amely a NATO-hoz tartozó ország, átvétele megtörténjék. Amikor ez nem sikerült, a Szovjetunió ennek a századnak a hőssé1 riieit — a kommunista kubaiakat — fogadta fel. hogy Por­tugália előző gyarmati hatalmát meg tudja szerezni Ango Iában. A stratégiai fegyverek korlátozásával kapcsolatban, ami pedig a detente leglényegesebb célja volt, a korlátozás mértékét másként magyarázta, mint ahogy mi értettük s ezzel aláásta a bizalomnak azt a légkörét, “amelyben bá mulatós eredményeket lehetett volna elérni. Ki okozta a detente kimúlását? A szovjet, amikor nem tudott alkalmazkodni a mi gyengeségünkhöz 1075-ban a a szenátusi tiltakozások s ezt követően a délkelet-ázsiai ősz j szeomlás idején. A szovjet vezetők erejük tudatában elárul­ták, hogy nekik a detente csak a világnak orosz uralom alatt álló kommunizmusba normalizálását jelentette na­gyobb nehézségek nélkül. Miben különbözik a második hidegháború az elsőtől? Az olyan szembekerülések, mint amilyenek azelőtt Berlin­ben és Kubában történtek, többé nem várhatók. Annak el­lenére, hogy a ter'es' erlni akaró kommunizmus támogatja a nemzeti felszabadító hí borúkat, kevesebb határsértő had­műveletre kerül sor. Az első hidegháború politikai termé­szetű volt, amely semleges harmadik világot alakított ki. \ második hidegháborúban a szovjet hadviselés közgazda­sági téren folyik, amelynek eredményeként az életerős Ki­lóval és a gyengülő demokráciákkal szemben a harmadik világot elnyeli. Helyes voile a második hidegháború stratégiába szempontjából válaszunk Angolában az orosz próbálkozás­ra? Egyáltalában nem ! A mi térdreszkető magatartásunk, amely a szovjet ügyleteinek ellenálló helyi mozgalmat fegy­verrel támogatta, az első hidegháború harcmódjának felel meg. Kissinger Henry sohasem értette meg igazán a Nixon­­tant. Ahelyett, hogy nixoni globális követelményekkel lépett volna fel (ami a detentehez vezetett), az első hidegháború harcosaként Truman-Kennedy-féle magatartással felelt, ami sehova sem vezet. KEZDEMÉNYEZÉS KELL Ez azt jelenti, hogy a szovjet által támogatott erő­szakról és felforgatásról nem szabad tudomást vennünk ? Nem! A békülékenység ritkán békít. De nem szabad abba a csapdába esnünk, amely arra kényszerít bennünk, hogy akkor és ott válaszoljunk, amikor és ahol ellenláb ásunk óhajtja. Nekünk olyan nyomást kell alkalmaznunk, amilyen kezdeményezést biztosít számunkra és eredménnyeLjár. Azt a' stratégiát, amely a korábbi hidegháborút felszámolta, a közelmúlt detente politikáját eredményezte és a korábbi helyi jellegű versengések fölé emelkedett; a fegyverkezés előzetes ellenőrzéséhez vezetett, gazdasági előnyöket bizto­sított, erő tudatában tárgyal és aztán a csúcstalálkozón a tisztelettudó kommunista világgal, mint egyenrangú féllel, köt megegyezést. Kissinger <— Safire megállapítása szerint *— nem ezt teszi, hanem az első hidegháború módszerével harcol, a­­mely sohasem vezet új detentehez. Milyen fegyverrel kell küzdeniink a második hideghá­ború idején az új detente biztosításáért? Uj fegyverünk az élelmiszer. Régi fegyverünk az a technológia, amely nem enged bennünket megfosztani ’ attól a lehetőségtől, hogy atomháború esetén 'győzzünk. Ehhez a két fegyverhez járul harmadikul: az emberek sóvárgása a politikai szabadság után a legismeretlenebb helyeken is, amelyet a demokrácia biztosít, a kommunizmus azonban megakadályoz. Nem lenne könnyebb a régi detentet felújítani, mint második hidegháborút megvívni? Kétségtelenül, ha a vá­valóban jól és legjobban tudja: mi a mi igazi javunk! “Készítsétek tehát az Ur útját, tegyétek egyenesekké ös­vényeit. (Mk. 1, 3.) lasztas a mienk lenne. De nem az ! Ami jelenleg a detente neve alatt végbemegy, az a szovjet támadás kezdete a má­sodik hidegháborúban. Ha értelmesen és erélyesen válaszo­lunk rá, akkor új és valódi detentet tudunk létesíteni, amely a vezetők legközelebbi együttesének az egyenlő hatalom és kölcsönös tisztelet (respect) jegyében biztosítja majd azt a pillanatot is, amely nemcsak a világbéke kibontakozásának újabb elindulásához szükséges, hanem a halalmi verseny feleslegessé válásához is elengedhetetlen. HÁLÁLSUGÁR Londonban most jelent meg a fanes Weapon Sys­tems című tájékoztató könyv, amelyből kiderül, hogy az amerikai honvédelmi minisztérium kiadványai laser tech­nology fejlettségéről és a nagy átütő erővel rendelkező sűrített fénysugárnak (a laser beam -nek) a robbanó röp­pentyűk irányítása terén történő használatáról számolnak be. Ezek a kiadványok — a tájékoztató könyv szerkesztője, Pretty Ronald szerint ,— kétségtelenül enyhítik a Kremlin álláspontjának merevségét a “Strategic Arms Limitation J alks (SAI. I ) megbeszélésein, de azokból és az oroszok mély hallgatásából arra is következtetni lehet, hogy a sűrí­tett fénysugár (a laser beam ) gyakorlati alkalmazása érdekében a két nagyhatalom között költséges és rendkívül nagy jelentőségű tudományos ( super-scientific ) küzdelem folyik. A kitűzött cél mindkét részről olyan gyakorlatilag al­kalmazható laser-legyver előállítása, amely katonai célpon­tok megsemmisítésére alkalmas a laser (sűrített lény) ereje és átvitele révén. Ez a fegyver valójában az a “halálsugár , amelyről a regényírók újabb nemzedékei az utóbbi időben oly előszeretettel írlak. A laser -ek villanyárammal megtöltött, egymással szorosan összekapcsolódó fényhullámok, amelyek egyenes, sűrített sugarakat alkotnak és rendkívül erősek lehetnek. Ez idő szerint a szemsebészetben, az úgynevezett okos bőm bák (smart bombs) előállítása és irányítása terén, valamint ez újságképekkel kapcsolatban használják őket. Erejük ak­kora, hogy lyukat tudnak átégetni a téglafalorr s át tudják olvasztani a fémlapot; használatukat azonban korlátozza az előállításához, valamint továbbításához szükséges eszköz mérete és rendkívül nagy mennyiségű energia. A Jane-féle tájékoztató könyv Carrie Malcolmol, az Egyesült Államok honvédelmi és mérnöki kutatásainak igazgatóját idézi, aki szerint a Szovjetunió óriási összegeket költ a magas energiával rendelkező laserek előállí fására, de Amerikát eddig még nem tudta felülmúlni. Megítélése sze­rint Amerika a szerkezet, az anyag és a gyártási, technika szempontjából még mindig az élen van. A romboló sűrített fénysugár (laser beam) katonai al­kalmazására valószínűleg inkább az űrben, mint a földi csatatéren kerül majd sor, mert amikor a sugár üres térben halad, nagyobb energiát tud magával vinni. Ilyen alkalma­zással meg lehet majd bénítani az ellenség műbolygóit, fel ehet tartóztatni és meg lehet semmisíteni a beérkező raké­­’ákat és röppentyűket. A halálsugár gyakorlati alkalmazásának lehetősége hamarosan döntő tényező lesz a két szuper-nagyhatalom fegyverkezési és hatalmi versenyében. IDEGEN ZSOLDBAN A délkelet -ázsiai harcok megszűnése óta nagyon sok olyan hadviselt amerikai van állás és foglalkozás nélkül, aki harcedzett, vagy a romboló munkában, kémkedésben, gerilla-harcban, fegyverkezelésben, csapatkiképzésben és a viza latti k üzdelemben rendkívüli gyakorlattal rendelkezik. Ezeket az amerikaiakat az utóbbi időben nemzetközi válla­latok különleges biztonsági feladatok ellátására kezdték al­kalmazni, különböző államok pedig, mint Angola, Izrael, Rhod esia s a latin-amerikai országok, mind gyakrabban fogadják őket Zsoltijukba, hogy a hadi tevékenységekben segítségükre legyenek. A san-diegói Evening I ribune értesülése szerint a kaliforniai Anaheimben az El Kamas Enterprise üzlet­szerűen foglalkozik idegen országok megbízásából zsoldosok toborzásával. A vállalat egyik főtisztviselőjének nyilatkoza­ta „szerint ez a tevékenység eleinte kizárólag alvilági össze­köttetések útján ment végbe, csak legutóbb kezdték azt nyíl­tan hirdetni. A vállalat neve az egyik volt amerikai katonai csoport nevével azonos, amely korábban Indokínában mű­ködött. Scott A. James, a vállalat szóvivője maga is az ame­rikai haderő különleges alakulatairiak hadviseltje. San Diego a zsoldosok toborzására rendkívül alkal­mas, mert közelében van a “Pendleton Marine Corps’ tá­maszpontja és több más tengerészeti támaszpont, köztük a vízalatti romboló iskola is. A' város és környéke a nyu­galomba vonult katonai személyiségeknek is kedvelt lakó­helye. A vállalat magánmegbízottak és a követségek bizal­mas emberei útján működik. Amíg San Francisco környé­kéről egy embert külföldi zsoldba juttatnak, addig San Diego környékéről ötöt tudnak szerződtetni. Azok, akik idegen zsoldba szegődnek, azzal menük elhatározásukat hogy egyedül a harchoz értenek, a katonai A HUSZADIK ÉVFORDULÓ „ 1956-1976! Az öntudatos magyarság az idén ünnepli az 56-os 'szabadságharc 20. évfordulóját! <— Hányán? a “haza­járók is? Most, hogy a nagy intőjel’: Mindszenty nincs, a magyar menekült lelkészekre hárul a feladat, a magyar sza­badság vágyát ébresztgetni, az 56-os lángot élesztgetni! Egész nemzedék nőjtt Tel már otthon és idekint, ame­lyik semmit sem tud a magyar szabadságharcról. De mi értelme Helsinki után? kérdezik sokan. I öbh, mint valaha! Mert ha nemzetünk ügyét a politikusok el is ejtették volna, annál jobban fájjon az nekünk! Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek! A magyar fiatal diákok és munkások 1956 október 23-án csak azt követelték, ami minden ember és minden nép istenadta joga: a szabadságot! Hogy végre szűnjék meg az erőszak és a kényszer: a pártdiktatúra és vonuljon ki az a hadsereg az országból, amelyre a rendszer támasz­kodik. És amikor ezért Gerő ávósai sortűzzel feleltek, betelt a pohár. Hát nem időszerű ez Hel sinki után? A zárónyilatko­zatban (l. rész, 8. fejezet), azt írták alá nemcsak a nyu­gati, de a Teleti, kommunista államok képviselői is: A népek egyenjogúsága és önrendelkezési elvének értelmében valamennyi népnek mindenkor joga van arra, hogy teljesen szabadon, külső beavatkozás nélkül határozza meg bármi­kor belső és külső politikai státusát és belátása szerint való­sítsa meg politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődését. Már most gondolkodjunk azon, hogyan ünnepelhetjük meg méltóképpen és gyümölcsözően ezt a nagyon fontos év­fordulót. Ifjúságunk számára különösen fontos, hogy meg­ismerje az 56-os szabadságharc előzményeit, lefolyását és örök érvényességét. Jó volna az ifjúság számára külön összeállítani és ki­­nyomatni az 56 os szabadságharc rövid történetét. E nél­kül fiataljaink azt sem tudják, hogy miért menekültek ki szüleikkel. ANGOLA KÖRÜL Az afrikai fekete országok azzal a követeléssel léptek fel, hogy a volt portugál gyarmat, Angola területéről min­den idegen katonaság vonuljon ki. A fehér kormányzattal rendelkező Dél-Afrika a követelésre azzal válaszolt, hogy lelajánlotta az angolai polgárháborúban résztvevő csapatai­nak visszavonását, ha Kuba és a Szovjetunió is megszünteti beavatkozását. Nyugati diplomaták véleménye szerint Dél-Afrika ez­zel az ajánlattal elsősorban azt akarja megakadályozni, hogy az orosz befolyás Afrikában újabb támaszponthoz jus­son. A johannesburgi 1 imes azt állítja, hogy a dél-a frikai beavatkozás tulajdonképpen csak ellenlépés eredménye, a­­melyet a szovjet részéről támogatott fekete vezetőkkel szem­ben a hatalomért'velük versenyző angolai fekete vezetők diplomáciai úton kértek. A zambiai Lusakában tartózkodó nyugatt és afrikai diplomatáknak az a véleménye, hogy a 46 országból álló nemzetközi szervezet teljesen képtelen Angolában békét lét­rehozni, mert a szovjet által támogatott csoport és a két nyugatt érzelmű mozgalom (magyarán a kommunisták és a nem-kommunisták) között reménytelen szakadék tátong, a­­melynek áthidalására egyik részről sincs semmiféle hajlan­dóság. Dél-af rikai kormánykörökből eredető hír szerint a ku­baiak kivonulását azért kötötték ki a Szovjetunió beavatko­zásának megszüntetésével együttesen, mert a kubai csapa­tok Moszkva sürgetésére csatlakoztak az angolai marxista erőkhöz. Az afrikaiak mozgolódásától függetlenül az Egyesült Államok kormánya továbbra is folytatja fegyverszállítmá­nyainak küldését a nem-kommunista angolai erők támoga­tására. Ez állítólag máris 32 millió $-t emésztett fel. Noha 49 afrikai ország közül már 21 elismerte az angolai népi mozgalom kormányát, Kissinger külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai kormány továbbra is ellenzi a szovjet tá­mogatásában résesülő angolai irányzat hatalmon maradá­sát. A szenátus 5 I szavazattal 22 ellenében megszavazta ugyan a katonai és diplomáciai támogatás költségeinek be­szüntetését, annak érvényességéhez azonban még a képvi­selőház határozatára is szüksg van, amire csak később kerül sor. Addig további 9 millió $ felhasználására van lehetőség. költségvetés csökkentése következtében azonban állás nél­kül maradtak, viszont valamiből meg kell élniük. A zsoldba szegődök közt persze akadnak olyanok is, akiket különleges cél vezet. Egy amerikai például azért jelentkezett zsoldos­nak Izraelbe, mert arabokat akar gyilkolni. Egy volt fekete tiszt viszont azért vállalkozott arra, hogy Angolába megy, mert tenni szeretne valamit testvéreiért. VOLUME 66. ÉVFOLYAM - NO. 2. SZÁM. 1976. JANUÁR '8. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents