Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-05-15 / 19. szám

fc' ——■ 1976. MÁJUS 13. MAGYAR ÚJSÁG 3. OLDA' KISHIRDETÉSEK KIHIRDETÉSEKET LEGKÉSŐBB HÉTFON ESTE 8' ÓRÁIG VESZÜNK FEL MEGHÍVÓ • SZABADEGYETEM • A CLEVELANDI MAGYAR SZABADEGYETEM 1976. ÉVI TAVASZI ELŐADÁSSOROZATÁRA: Máj. 14. Mi lesz a magyar jövővel? Az alsó-, közép- és felsőfokú iskolai oktatás kérdése Clevelandben. Vasár­napi és nyári iskolák. Elnököl és a kérdést bevezeti: dr. So­mogyi Ferenc. Az ankét résztvevői: Beniczky Ádámné, Eivendtné Petres Judith, Kossányi József és Szabadkai Sán­dor. Szeretettel hívjuk a lelkészeket, az iskolai oktatókat, a tanárokat, jöjjenek el és szóljanak bozzá a kérdéshez. Elő­adás előtt bemutatjuk Biró Zoltán tagtársunk Mindszenty hercegprímás clevelandi látogatásáról készített filmjét. Máj. 21. Irodalmi és művészet. Elnököl: Kossányi Jó­­zesf, Közreműködnek: Ewendtné Petres Judith, Dr. Nádas János, Polony Zoltán novellákkal, magyar dalokat ad elő Buzáné, Ormay Ildikó, zongozán kiséri: Györiné Mező Margitka. Az East oldali Regös csoport tagjai bemutatják a Kalocsai leánytánc -ot. Máj. 28. Vidámságok a magyar irodalomban. Az ösz­­szekötő szöveget írta és rendezi: Beniczky Ádámné. Közre­működnek: dr. Kálnoki Kis Tiborné, Dömötörffy Zsolt, Fáb­­ry György, Peller Miklós. Kiss Pál Mihály Petőfi dalokat énekel Dömötörffy Emilné zongorakisérete mellett. Az előadások mindenkor pénteken este pontosan 7 óra­kor kezdődnek a Carnegie West könyvtár nagy előadóter­mében (1900 Fulton Rd.). A SZABADEGYETEM MINDNYÁJUNKÉ! Támogassuk megjelenésünkkel! UJ AUTÓ JELVÉNYEK A Detroiti Magyar Szabadságharcos Szövetség az Ok tóberi Forradalom 20. évfordul ójával kapcsolatos költségek fedezésére HUNGARY feliratú Kossuth címert és USA 1776-1976-REMEMBER HUNGARY 1956-1976 Zász­lós címert hoz forgalomba. A címerek autóra és esetleg levélborítékokra is ragaszt­hatok. A művészi kivitelű címerek ára egyenként 1.50 dol­lár. Legalább 100 címer megrendelése esetén 33% áren­gedményt adunk. A címereket az összeg előzetes lefizetése mellett a kö­vetkező címen lehet megrendelni: Detroit Hungarian Freedom Fighters Organization 39465 Gather Dr. Plymouth, Mich. 48170. POEMS WANTED The OHIO SOCIETY OF POET is compiling a book of poems. If you have written a poem and would like our selection committee to consider it for publication, send your poem and a self­­addressed stamped envelope to: OHIO SOCIETY OF POETS 1367 E. 6th St. Suite 229 - Lincoln Bldg. Cleveland, Ohio 44114 Virág Minden Alkalomra GAYER-FANCHALY VIRÁGÜZLÉT 4714 Lorain Ave., Cleveland, O. 631-1882 LOVÁSZY - DOHÁR HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 241-4197 és 267-7913 KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZO VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZOLGÁLATÁRA 2433 Manchester Rd., Akron, OH. 44314 Telefon: 753-1066 Dr. Kótai Zoltán: A 31 ÉVES EMIGRÁCIÓNK A 31 éves emigrációnk a mellékkörülmények következ­tében oly annyira speciálissá alakult, hogy a mienket meg­előző emigrációktól sok mindenben különbözik bár sokban megegyezik. A magyar emigrációk sorát Szent István korában kezd ték el, amikor a Király ellen lázadt hercegek: András és Béla Lengyelországba menekültek és évek után tértek visz sza családjukkal. Béla herceg lengyel hercegleányt vett fele ségül, akitől született nagy királyunk, Szent László. Ez az emigráció kevés ideig tartott és kevés személy vett részi benne. Több menekült volt a IV. Béla emigrációjában, amikor a tatárok elől mentették a megmaradottakat. A tö rökdúlás is újabb és újabb menekülést eredményezett, de ezek a menekültek is megőrizték magyarságukat a zárt egy ségben való megtelepedés által. Mint a tenger dagálya és apálya sodorja és visszahozza a hullámokat, így mozgott ez az emigráns magyar tömeg is. Az első vissza nem térő emigráció az un. Rákóczi emigráció volt. Utánpótlás nélkül évről-évre csökkent a számuk, mig végül is a nagy bujdosó, Mikes Kelemen egyedül hallgatta a tenger mormolását. A másik, részben hasonló, emigráció volt az 1848-49-es Sza­badságharc bukása után menekülőké. Ezek közül sokan hazamentek a Kiegyezés következtében, és csak egy kis ré­szére várt a rodostói magány és elsorvadás. Ezek töredékei­hez érkeztek a millennáris évek előtt az első gazdasági me­nekültek, különösképpen a Kárpátaljáról és a Felvidékről. Politikai rövidlátás és felelőtlenség az egyik részről és lelki ismeretlen kűfárság a másik oldalon fosztotta ki a földet éhező magyarjainkat és tették idekint szénbányák rabszol­gáivá. Ezeknek az emigrációja nem indult emigrációnak. Hiszen az összegyűjtött pénzzel otthon kívántak földet vá­sárolni és emberi életet biztosítani családjuknak. Mennyi tragédia, pusztulás volt a rosszul méretezett tervek miatt. Ezek lettek viszont a templom- és egyesületépítő magyarok. Sokan jöttek a világháború szelére is, akik nem akartak ott­hon katonáskodni. A háború után egy újabb, mostmár teljesen specializált emigráció töltötte fel a régi menekültek, szerencsét próbálók táborát. Okozója I rianon volt. Az öt letépett utódállamból ahol magyarságuk miatt üldözött polgárok lettek — áradatként jött a magyar. Megtaláljuk a Felvidék, Erdély, Délvidék minden tájáról jöttek seregét. Az Egyesületeik őrzik ennek emlékét: Gömör-megyeiek, Szatmár-, Bereg-megyeiek, Vágiak, Délvidékiek, Székelyek stb. Ilyen megosztottságok és egyesülések régebben nem vol ­tak, hiszen a magyarok között meghúzódtak a tótok, a hor­­vátok, a románok is, akik a Monarchia közös neve alatt re­­gisztrálódtak. A legutóbbi emigráció, ami a II. Világháború után jött a befogadó országokba, az eddigiektől eltérő és egészen más jellegű. A háború utolsó hónapjaiban a leharcolt magyar ka­tonai egységek mindig nyugatabbra kerültek ríj kiképzésre, feltöltésre. Itt már igen sok családtag is együtt menekült a katona-családfővel. A minisztériumokat is kitelepítettek Németországba és azok is családjukkal együtt az országuta­kon voltak. Április 4-én lezárult a vasfüggöny és történel­münk legnagyobb emigrációja megérkezett a hontalanságba. Németországban és Áusztriában, az ott - kartoték rendszer­rel i—- végzett felméréseim szerint kb. 2 millió magyar rekedt, amelyek közül 1.200.000-1 sikerült lekartotékozni a civil táborokban, hadifogolytáborokban, hadikórházakban és pri­­vátim. Ez megfelel a háború végei Budapest teljes lakos­ságának. A honvágy meggyötörte a kényszer emigránsokat. Enyhülés első jelére 1945 októberében megindultak a hazaszállító vonatok és a kiszivárgott hírek ellenére ezres és ezres vonatok mentek a határ felé, hogy aztán Komá­rom, Szekszárd, Pécs szűrőtáborain keresztül eltűnjenek az orosz hadifogoly táborokba. Két év alatt a felére apadt a kintlevőknek a száma. A hazamentek helyére jöttek gyanús egyének azzal a küldetéssel, hogy megbontsák a kinti egy­séget. Bújt az üldözött és feléje kard nyúlt bari angjába . . .” Kezdődtek a háborús bűnösök összeszedése. Ausztriá­ban nyíltan garázdálkodtak a bosszúállás megszállottái, Né­metországban azonban sikerült a pápai nuncius segítségével ezt megakadályozni. Ez volt az egyik ok, ami a magyarokat a tengerentúli kivándorlásra késztette. A másik ok pedig a reménytelenül száguldó idő, a kegyelemkenyéren, karitász-juttatáson élő családok, iskolákat nélkülöző gyermekek növekedése. Bár alapítottunk iskolákat, amelyek államilag elismert bizonyít­ványt adhattak, ezeknek összesítéséből lett a most is na­gyon szépen működő Burg KastI iskola. A kivándorlás ne­hezen indult meg. Először a szomszédos államokból jöttek bányásztoborzó egyének. Majd az idegenlégió nyelte a tü­relmetlen magyar ifjúságunkat a francia hadifogolytáborok­ból. Jelentkeztek a messze országok konzulai: Ausztrália, Argentína, Brazília, Venezuela. Északamerika és Kanada sokáig hallgatott. Amikor már szinte minden hely betelt a quotán, kezdték a, regisztrálást. 1950-ben, 26 évvel ezelőtt jelentek meg az első menekültek Amerikában. A sajtó, rádió, újságok gyűlölettel fogadták őket. Nehéz így új életet kezdeni. Magyarjaink azonban megállták a helyüket és most végig nézve soraikon, büszke öröm tölthetné el lel­künket, ha a közös emigrációs nyavalya, a lelkibetegség ki npm kezdte volna a sorainkat. A régi és új amerikás elnevezésről nem kell sokat be­szélni. Azóta hála Istennek, nagyon javult a helyzet és már csak a nagyon elfogultak tesznek ilyen megkülönböztetése­ket. Nagy segítség volt az egyházközségek kerete, ahol az új és a régi magyar végre egymásra talált. Az emigrációs életnek vannak buktatói, ahol bizony a problémában megvonaglik a lélek és ha gyenge az idegzet, vagy a lelki neveltség, jönnek a tragédiák. Felsorakoztatok belőle egy csokornyit. Ne akarjon senki sem magára ismerni és azért megharagudni rám. Ne ismerjünk rá másokra sem. A fajtám iránt érzett szeretet diktálja mindezt és nagyon szeretném, ha használhatnék vele. A legelső probléma: a nyelv. Az emberi közösségben kényszerül az ember a befogadó ország nyelvét használni. Ha beszélünk, akkor csak az egyik nyelvet használjuk, ne keverjük. Igaz, hogy vannak olyan szavak, amiket nem lehet lefordítani, vagy körülményesen lehet körülírni. Mondjon pl. valaki jó szót az appointment-re, de nem szük­séges a telefont (az sem ős-magyar szó) Beli nek nevezni. A másik nagy buktató: idegjenben vagyunk. A talajá­ból kiszakított növény példája a legkézenfekvőbb. A ma­gyar mondás azt tartja, hogy az öreg fát nem jó átültetni. Hány öreg családtagunk tört össze lelkileg, mert hiányoz­nak a régi séták a Margitszigeten, a temetőknek kakukfüves sírjai i—< és megértem, ha zsörtölődnek a gépi erővel .ápolt gyepek miatt, de ne várjuk el itt a Kerepesi temető nagy érték-gyűjtő kertjét, vagy a házsongárdi temető poézisét.. . Megszűnt a “hinterland. A tanár tanítvány nélkül, a tábornok katona nélkül maradt. Ezzel együtt szünőben van az otthon kikövetelhető tekintély tisztelet. Nincs előmenetel a szamár-létrán és megmosolyogjuk, ha valaki azt szá­molgatja, hogy most odahaza a béke viszonyok között mi lehetne? Tulajdonképpen jogos törekvés ez az emberitár­sadalomban, hiszen az egészséges ambíció viszi előre az emberek életét. Itt jön szóba a cím kérdés. Kegyelmes, mél­­tóságos cím és a több. Mindig megvolt ez minden ország­ban, ele mostan az emigrációban ezen gyötrődni, olyan, mint az égő házban üveggolyókat gyűjtögetni. Ez a kérdés ösz­­szefügg egy emberi lelki komplekszummal: biztosítani a ma­gunk halhatatlanságát. A padokba vésett nevek, emlék­könyvekbe firkált szellemességek, szobrok, könyvek mind ezt szolgálják. A szegény emigrációs testvért megfosztja ettől az élet. Különösen akkor fáj ez, ágiikor már nincs ereje újabb “halhatatlanság megszerzésére. Az emberi léleknek j ezt az igényét aknázza ki a különféle lovagrendek kereszt- I jeinek megszerzése, üzleti alapon. Elismerem a jogosultságát annak, ha valaki nagyot tesz a magyarságért, hogy érmet kapjon. De az nem elég jogcím, hogy valakinek van feles- j , leges 50-60 dollárja és megveszi azt. Az emigrációban mindenki a maga nívójára süllyed. A legnagyobb buktató az emigrációs életben a jólét. : A szerény keresetből is hamarosan házat, autót, TV-t venni rendben van, ele ugyanakkor kapzsi, haszonlesővé nem keile I ne lenni, amit azzal mutatnak ki egyesek, hogy a magyar ügyekre nem adakoznak semmit. Irigykedve beszélnek arról, ; hogy a zsidók mennyi millió dollárt szednek össze a saját I céljaikra. Ott nem lehet nem adni. Ök már kétezeréves emigrációban élnek . . . Megoldhatatlannak látszik a beolvadás problémája. Sokan idegileg összeomlanak, ha gyermekeik idegent vesz­nek el. Először Ielkiismeretvizsgálatot kellene tartani, hogy vajon nem saját maguk voltak-e, akik elidegenítették furcsa életükkel az ifjúságot. A Kárpát című folyóiratot közel húsz évvel ezelőtt ezért alapítottam, mert a cserkészeim azt mond­ták: Zoli bá, miért legyünk magyarok, miért legyünk büszkék a magyarságunkra? A szüléink mindig marják egy- - mást, mindennek elmondják a másikat. Miért? Ekkor; kezdtem közölni a magyar dicsőségek, hírességek sorát Mindszenty bíboros úr azt mondta: Nem szabad abba hagy­ni. Igen, de számonkint nem tudok erre 150-200 dollárt rá-1 fizetni. Bárcsak csinálná valaki! Az emigrációs magyarok lelkiválsága az előbbi buk-1 tatókon fejlődik ki. Ezekre a saját maguk lelkialkatuk szerint mindenki másképpen reagál- A régi Aristoteles-i lélektan szerint ,—< a mostani is kb. ugyanezt a beosztást használja i-* négy típus van az emberek között: A melankolikus típus, amelyik hajlik a pesszimizmusra, a megoldhatatlanság félelme felé. A flegmatikus típus >— a nicsevo <— bárhogy van, na­gyon jól van, kár lenne változtatni rajta. A szanguinikus típus >—■ a rámenős, hirtelen felbuzdulás szerint cselekszik. A kolerikus típus a legszimpatikusabb: megfontolt, le­méri a célt, eszközöket, lehetőséget és azután bulldog hara­pással megragadja a problémát és megoldja. Van olyan Ielkialkatú ember, akinek szinte jól jön az emigráció. Nem okoz lelkikihatást, betegséget, de igen sok­nál betegséget hoz. Az emigráció két Ielkibetegséget okoz leginkább: Az egyik a kisebbségi érzést, amikor a lélek összecsu­kódik minden látott dolognál. Ezt nem lehet megcsinálni. Erre itt születettnek kellene lenni... , engem mindenki üldöz , rosszat mondanak rólam <—< és gyanakszik. Az otthon hagyott vagyon emléke még most sem enged fel lel­kében. A másik baj sokkal súlyosabb és gyógyítást igényel. Szaknevén: Schizophrenia, vagy magyarul Iélekhasadás. A kisebbségi érzésnek a kiteljesedése, ami mögött viszont a saját magának a felértékelése van egyben. Ilyenek, ha nem is képzelik magukat Napóleonnak, vagy Istennek, de leg­alább tudósnak, persze atom-tudósnak, feltalálónak, költő­nek, írónak, zenésznek, üzletembernek. Ennek a kettős Iel­­kűségnek a következménye az, hogy a másikat lekicsinyíti, rágalmakat mond el, gyanúját valóságként mondja tovább, névtelen levelekkel ostromolja a társadalmat. Ezekben van valami rész igazság, pl. Németországban volt — a többi kitalálás. Érdekes, hogy határozottan megsértődik azért, ha a másik hazugságban hagyja őt és nem viselkedik aszerint. Ezek ellen bizonyítani az igazságot kész öngyilkosság, mert azt mondják: mosakszik, . . . de nem tud. Argentínában volt az irodámban egy ilyen látogatóm, akitől illedelmesen megkérdeztem egyszer: “Mondd, hogy vagyok?” Ö azt job­ban tudta . . . Clevelandban se szerzi se száma a hasonlók­nak, a telefonhívások, amikor mindent rágyaláz az illetőre, csak a saját nevét nem említi, pedig az lenne a legnagyobb gyalázat. Az emigrációban még sok Ielkibetegség fordul elő, de azokat nem a hontalanság, reménytelenség szakítja az em­berre. Szeretném mindenkinek a lelkére kötni, hogy legyen egészséges lelkű és imádkozzék ezért. Szerencsére a sok rossz következmény mellett még sok jó lehetőség van, amire fel lehet használni az emigrációt. Segítsük az otthon levőket, necsak anyagilag, hanem lelkileg is. Érezzék, hogy nem szakadtunk el tőlük, egybe tartozunk a szent magyar közösségbe. Szerezzünk összeköttetéseket a helybeliekkel. Mennyi pénzbe került régebben, ha valakit külföldre küldtek tanul­­mány-útra. Használjuk fel az időt így. 7 iltakozzunk az otthoniak nevében, mert ők nem tehe­tik meg. A beol vadásra vonatkozóan: szomorkodunk, ha meg­történik. E nélkül viszont magyar vonatkozásban nem lett volna Petőfink, Damjanichunk és a méa ezer más. A kü­lönbség viszont az, hogy a máshonnan származottak, akik magyarokká lettek, a magyar-volt magasztossága miatt let­tek azokká és büszkék lehetünk rájuk, akik viszont nehéz sorsában tagadják meg a magyar hazát, hogy jobban men­jen a dolguk, nem mindig értékek. A befogadóknak nem nyereség, nekünk valószínűleg nem veszteség. Egy történelmi jelenet jut eszembe, bár ez nem emigrá­ciós kezdés volt, hanem a gyarmatosítás megindulása a Ró­mai Birodalomban. A “ver sacrum”-ot kikiáltott esztendőben március idusán, tavasz kezdetkor, a Mars mezőn felsorakoz­tak a 18. évüket abban az évben beoltott ifjak: leányok és fiúk. egyéni holmijukkal és a szenátus búcsút vett tőlük, és elindította Ostiába a gályára, hogy a meghódítandó gyar­matot beszervezzék, rómaivá tegyék. Ezek énekszóval tették meg a több kilométeres utat, azzal a szent elhatározással, hogy a hazától távol eltöltött éveket hasznosan fogják el­tölteni és dicsőséggel visszatérni. Nekünk is ez legyen a célunk: Távol a hazától hasznosan élni és egykor r-* akár holtan is <-> dicsőséggel visszatérni a mindnyájunk által hőn szeretett Nagymagyarországra. (Elhangzott a Szabadegyetem április 23-i előadá­sán a Éulton-Carnegie könyvtárban.) PÉLDÁS, GYORS CSELEKVÉS Az akrorii Chapel Hill Mail parkolóhelyén a minap este a 23 éves Shepard S. Janelle a Sears-üzlet közelében gépkocsijába ült, begyújtott s éppen indulni akart, amikor egy fiatalember sietett hozzá és közölte vele, hogy kerekének gumija leeresztett. A fiatal leány hálásan megköszönte a figyelmeztetést, aztán <—> mint ilyenkor szokás gyorsan kilépett a kocsiból. A fiatalember csak erre a pillanatra v.árt. Pisztolyt szegezett a gyanútlan vezető homlokának, vissza­­kényszerítette a kormány mellé, aztán ráparancsolt, hogy “lépjen rá a gázpedálra”. A leány <—< mit tehetett volna mást engedelmeskedett. A kocsi mozgásba lendült. A következő pillanatban újabb férfi tűnt fel a kocsi mellett, aki pisztollyal a kezében, erélyes hangon rendelke­zett: “Állj! Rendőrség! Ki a kocsiból! Ezúttal már nemcsak a vezető, hanem a mögötte elhelyezkedő fiatalember is en­gedelmeskedett. A “rendőr a támadót a Maliba kísérte, hogy az illetékes hatóságoknak átadja, az azonban egy óvat­lan pillanatban kiszökött a szabadba. A “rendőr” pisz­tollyal a kezében . utána. Az üldözött megint visszamene­kült a Maliba, mert azt remélte, hogy ott a tömegben majd egérútat tud venni, üldözőjének azonban segítőtársai is akad­tak, így a minden áron menekülni akaró fiatalembert végül is elfogták és átadták a helyszínre érkező rendőröknek, akik megállapították, hogy Tolerton B. Kenyon 20 éves alliancei lakossal azonos. Emberrablás és előre megfontolt életveszé­lyes támadás vádjával letartóztatták. Pisztolyát a leány kocsijának hátsó ülése mellett találták meg. A leány megmentőjéről kiderült, hogy nem “rendőr”, hanem másokkal is törődő, bátor, öntudatos állampolgár, Fluskey Gerald 32 éves családapa, aki feleségével, 3 fiával és szüleivel együtt éppen bevásárlást végzett s a merénylet közelében tartózkodott, mindent látott s a nélkül, hogy csa­ládja tudott volna valamit megfigyeléséről és példás, gyors elhatározásáról, bátran közbelépett. A pisztoly ”, amelyet használt, egyik fia játékpisztolya volt, amelyet korábban vágott zsebre, mivel fia az apai tilalom ellenére azt a kocsiba is magával vitte. KIADÓ LAKÁS 4 SZOBÁS FENTI LA­KÁS 9064 Keller Street, Detroit, Mi. 48209 középko­rú házaspárnak, vagy magá­nyosnak kiadó. Hívja: (313) 386-8227 telefonszámot. CLASSIFIED 45-55 ÉVES HÖLGYET KE­RES egy értelmiségi házaspár, aid napközben felügyelne 2 kis­gyermekre és segítene a ház kö­rül. Cserébe lakást, teljes ellátást, biztosítást, ruházkodást, szerete­­tet és heti $30-t nyújtanánk. Ideális környék. Válaszokat kér­jük: Sasváry, 90 Quaker Path, Stony Brook, L.I. N.Y. 11790. (17-19) HÁZTARTÁSI MUNKA, heti egy nap W. 150th St. környékén. Hívja: 941-7778 telefonszámot. (19-21.) WAITRESSES j Appealing short hour day sched­­; ules, some evenings. Experienced I preferred, will train interested persons. Liberal company bene­fits. THE MAY COMPANY Public Square An Equal Opportunity Employer WANTED e- HOUSE­KEEPER FOR ADULT family. Near Shaker Sq. 461.8310. MALE HELP WANTED UPHOLSTERER Must be experienced in all phases of upholstery and repair. Full time position, liberal company benefits. THE MAY COMPANY Warehouse An Equal Opportunity Employer ■S) VERTICAL BORING MILL OPERATOR : This is a fantastic opportunity to i get into a growing organization. { I Minimum of 2 to 5 years, job J experience. Setup and operation J of Vertical Boring Mills. Must Í be able to work from blueprints « and hold close tolerances on ; medium size work. Night shift * position working 12 hours, 5 j; nights a week. Good starting salary and excellent benefits with ; Blue Cross, Blue Shield, paid life insurance, vacation, holidays, profit sharing. For interview ap- I pointment call weekdays 9 a.m. í to 12 p.m., and 1 p.m. to 5 p.m. 641-7485 An Equal Opportunity Employer HORIZONTAL BORING MILL OPERATOR This is a fantastic opoprtunity to get into a growing organization, I have steady employment and work j at least 20 hours overtime each I week. This is a second shift 'poBi­­tion which requires a minimum of 3 years of Horizontal Boring Mill job shop experience. Must be able to do own setups. Start­ing pay commensurate with abil­ity. Paid Blue Cross, Blue Shield, life insurance, holidays, vacation, profit sharing, and more. For interview appointme. ^ T * * call weekdays 9 a.m. to 12 p.m! and 1 p.m. to 5 p.m.i 641-7485 An Equal Opportunity Employ r ----- " MAINTENANCE MEN (l) Bricklayer with ability t<£ work with concrete. (2) Mechanic for general factory maintenance. Must be able to read blueprint^,,, Both jobs 6 days per week,,, 7:00 a.m. to 3:30 p.m. CalLu Mr. Kamms, 8:30 a.m. to 2:3Q;| p.m., Monday thru Friday. J, > 961-6161

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents