Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-03-04 / 10. szám
f 4. OLDAL MAGYAR ÜJSAG 1976. MÁRCIUS 4. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig <— Folytatás — Somogyi: Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1825-ig * * * Arany László (1844-1898) Arany János fia és nagykőrösi tanítványa volt. A nagy költő neki írta Fiamnak” című remekművét. A pesti egyetemen jogot végzett; doktori, majd ügyvédi o'klevelet szerzett. 18t56-ban a Magyar Földhitelintézet szolgálatába lépett, amelynek fokozatos előmenetel után 18C0-ban igazgatója lett. 1887-től 1892-ig Nagyszalonta szabadelvű országgyűlési képviselője volt. " ‘‘Eredeti népme sék” című gyűjteményével már 1862- ben feltűnést keltett. A “Kos2orú”-ban, amelyet édesapja szerkesztett, sorra jelentek meg eredeti költeményei, műfordításai, elbeszélései, irodalmi tanulmányai és bírálatai. Mint költő, korán ehaílgatott, az írást azonban több lapban továbbra is folytatta. Részt vett Shakespeare és Moliére műveinek magyarra fordításában, 209> valamint a népköltemények és népmesék gyűjtésében is. ( Mint költő, az elbeszélő műfajban tűnt ki. “Elfridá” - ja 1867-ben a Kisfalludy-Társaság pályadíját nyerte el. “A hunok harca a magyarok és a németek ezeréves karcát írja le. Mindkettőnél sokkal jobb azonban “A délibábok hőse”, amely ugyancsak pályadíjat nyert, négy énekből áll s a hatvanas évek állapotát és hangulatát festi; egyik alakjában Görgeyre, a lányban Görgey lányára lehet ismerni”. 2111 Főhőse Hűbele Balázs, a könnyen bevülő és hamar elkedvetlenedő magyar megtestesítője, akinek alakja mindmáig közmondásos példaként él a magyarság tudatában. Érdemes megjegyezni, hogy A délibábok hőse több, mint elbeszélő költemény: “a modem kor eposza”, a prózávilágirodalomban is rendkívül ritka és csak ritkán síkéban írt regény testvére, “verses regény”, amely az egész rül”. 212) “A délibábok hőse a maga kitűnő lélektani elemzésével, kor- és társadalomrajzával Puskinra emlékeztető hangulati beállítottsága és meseszövésének fogyatékossága dacára is a magyar irodalom páratlan értékű alkotása. 2U) Érdemes belőle a Tisza menti magyar leírását idézni; Gyönyörűség csak rá is nézni szemmel, Hogy megtömik dolmányát tagjai, Mily domború mellű, arasznyi vállú, Boglyas, de vasfejű, borzas szakállú. É vasfej a fokos-csapást kiállja És épen oly kemény, makacs belül; Új eszme vagy reform nem ideálja, Nagy ügy legyen, miért ő felbevül. Előbb az eszmét jól belé pipálja Magába, rajta hosszasan elül, Nem rest, de biz’ nem is izeg-mozog, Nem nyarga elv terén, csak úgy kocog. Nem gőgös, arra nem kevély, ha gazdag, De büszke rá, hogy úr, bármily szegény. Csak úgy beszél magáról: Mink, parasztok .—■ (Pedig nyomán a sujtásos legény), Nagy címre nem vágy, mert az drága maszlag Nagy címre nem vágy, mert az drkga maszlag S gúnyolja is, de szíve rejtekén Örül, ha Pesten pénzét szórva-szórja, Hogy érte a pincér nagyságolja. Különben otthon eltanyáz magában, Az ősi földet szántja és veti; Panaszkodik: sok pótadó nyakán van, De megfizet, ha nem kerülheti: : Izg,ágaság nincs a vér-alkatában, * Szociológ-óbránd sem kell neki, De1 — bár nem elvből, sem tapasztalásból — 4 Hű forradalmár ő merő szokásból. !; Nagyapja, apja másfél század óta *■; Mind nagy kuruc volt s erre ő hiú; ' Hozzászokott s quo semel est imbuta, Servabit testa odorem diu, S mikor fülébe sír egy régi nóta, S elönti keblét titkos honfibú, Ügy élkáromkodik a szent honért, •— Talán maga sem tudja, hogy miért. JEGYZETEK: 209> Arany László fordította magyarra Shakespeare A két veronai ifjú (1865), Tévedések játéka (1866), ‘Sok hűhó semmiért (1871) és Moliére A tudós nők című darabját. 210) Arany Lásziló szerkesztette Gyulai Pállal együtt a Kisfaludy-Társaság “Magyar népköltési gyűjtemény -ét, amely 3 kötetben jelent meg. 211) Cs. Szabó László: Magyar versek Aranytól napjainkig, Róma, Anonymus 1953., 474. oldal. 212) Endrődi Sándor: A magyar költészet kincses háza, Budapest, 1895., 1219. oldal. 213> Arany László A délibábok hősé -t 1873-ban névtelenül adta ki. Almási Balogh Zoltán (1833-1878) Alpári ’ című verses regényét, amelyen Byron és Puskin hatása érezhető, a Kisfaludy-Társaság már előbb, 1871-ben kiadta. Bulla János pályadíjat nyert verses regénye a Tündéröv” ugyancsak a Kisfaludy-Társaság kiadásában három évvel később, 1876-ban jelent meg. (váni Zoltán: LEVÉL AZ UJ RODOSTÓBÓL... VI. ÖRÖKSÉG NYOMÁN. Édes Néném! Lassan egy éve lesz mér, hogy itt hagyott bennünket az Örök Fény . Azon a napon, amikor a máriaceHi kegyhelyen búcsút vettünk tőú. Testi értelemben magukra hagyott bennünket, örökségével azonban nagy felelősséget rakott ránk. Ha igazán érteni akarjuk — a hagyakozásokon túl a lényegben, akkor minden napunk annak a kérdésnek kutatásában merülhetne ki: ki voh ő és mit akart elérni köztünk hazánktól elszakadt életünkben Ö, aki amikor az őt körülvevők lelkesedését is lehiggasztotta, vagy az őt körül nem vevők merevségét is egy intéssel feloldotta, valóban jogot szerzett arra, hogy származási fajtabéli, vallási és egyéb adottságokon felül mindnyájunké legyen a magyar ügyben. Az ilyen hagyatkozással járó kötelességet azonban nekünk kell számba vennünk mindenütt, ahol ha nem gondosan járunk, vagy mérlegelünk, minden jó szándékunk ellenére is bajok támadhatnak. Pedig akarata végtelenül egyszerű voh: a történelem folyamatosságában éKe vessük el a múltból, ami rossz voh és őrizzük a jót úgy, hogy az újabb világégés-háború utáni időben is ezt tartsuk szem előtt: az ember és ember közti különbségek lefaragásával és a régi m0rál megtartásában. Látszólag milyen egyszerű így annak, aki Hit, Láng és Fárosz voh egy személyben; de milyen nehéz az ilyesmi póri halandónak, aki nehezebben tud önmaga föÜ emelkedni a nagy kérdésekben és adottságával együtt *— bár jót akar —< mégsem éri el a Fény, a Mártír magasságát. Mi itt a helyes út utána? <— kérdezhetnénk. Csak egy: hogy beLő mivoltunkban tudjunk úgy élni, igazságot keresni, ítélkezni, mint ő, sohasem önmagunkból kiindulva. A diákegyesületeket és az iskolákat kikezdeni akaró hatalommal szemben azt írja az Emlékirataim -ban: A legelemibb követelmény, hogy az alapszabályoktól elférő titkos működés minden esetben alaposan kivizsgáLassék . Hát nem figyelmeztető ez azoknak, akik — mert ilyen is előfordulhat —> a régmúltból a hízelgő alakoskodást, a főnökkel való széptevést, a fordulat utáni időből pedig a felelőtlenséget hozták ki magukkal? Ami pedig arra vezet vissza, hogy önmagukat nézik és nem az ügyet, amelyet az ő szellemében vinni kellene. Veszedelmes magatartás ez, mert hiszen így akaratlanul is az ellenség ügyét szolgálják, amikor nem azon, hanem azokon a jóérzésűeken ütnek, akik nemes szándékkal a kritika fegyverével akarják a harcot idekint eredményessé tenni. Elég c§ak áttekinteni az emigrációs magyar életünk-' Iben dúló harcot. Viszonyulás kérdése mérgezi a levegőt: hogy ki kivef van jóban, ki kivel szerepelhet. Ebben a viszonyulásban a haragot huszonnégy órán belül tévedésnek minősítik, ha egymás közt egymásnak megbocsátanak, de a személyes haragos — legyen bár a legjobb szándékkal is i—> veszve van. Az Örök Fény, ha meg is érezte köztünk ezeket a jelenségeket, nem szállhatott azok mélyére. Jobban mondva: ideje nem engedte ezt. És ha van veszteség az ő eltávozásával ez valóban az: nem voh ideje egységbe fogni mindnyája kát. És ha azok a hátrahagyottak, akik nem elsődlegesen tartoztak hitéleti körben hozzá, magyar és emberi mi voltuknál fogva mégis keresik és. nyomdokaiban igyekeznek haladni, amikor az örökség vitelében elfogultsággal, diszkriminációval találkoznának, milyen fájdalmasan kiálthatnának utána: hol szerezzünk érvényt a szép ökumenián túl annak az igazságnak, amit óvatosságként az ohár hirdet individual sujjerbiá, vanitas keretében? Hogy aki ilyenbe beleesik —< megint csak tiszta szándékot említve — az itt-ott felbukkanó képmutatóssal megfejelve, aláássa az elvetett legszentebb magot, amit ő hirdetett. És nehezíti a fiatalság megnyerését, amelynek ügye az ő hagyakozásában is elsődleges gondként szerepelt. Ki aZ érték, ki az igazi, a valóban őt követő? Nehéz eldönteni. Azaz — amint már előbb említettük >—< könnyű, ha valaki önmaga fölé tud emelkedni. Különben minden más, közügyi téren kezdeményezett megmozdulás, tett mozdulat, szó és magatartás egészen a vak-szemléletből támadó rágalomig — felfelé szépehgve, lefelé rúgva <—< méltatlan az örökségre, amit ő hagyott ránk. Fogságából .—- megint az Emlékirataim -ból idézzük: “Itt hiába mond az ember bármit, legyen hát úgy, ahogy mások tudják . Mdyen érthető voh az ilyesmi otthon, rabságban. De itt, a szabad világban? A béklyókötés ellen harcolni jött közénk. Bizony, Édes Néném, ő tanított meg bennünket az elkoptatott haladás szó (mai jelentése) helyett annak igazi értelmére. ÚSZÁS A SZABADSÁGÉRT Fr. Acquaviva S. érdekes cikket írt a hong-kongi Pimemisszó tevékenységével kapcsolatban • The Freedom Swimmers címmel — a kínai menekülők állandó érkezéséről. Számuk az elmúlt évek folyamán tíz- és százezrekre szaporodott. Egyedül 1962-ben mintegy 162,000 kínai lépett át engedély nélkül <— az akkor még brit gyarmat >—< Hong Kong határát. Ezek közül vagy 60,000 a rendőrség kezére került. A rendőrség a menekülteket visszatoloncolta, mert azok számára a túlnépesedett Hong Kongba már nem volt állítani. A legtöbb menekült úgy úszik át Kínából Hong Kongba. Az úszás a szabadságért azonban sokszor halállal véghely. A menekülési folyamatot azonban ez sem tudta megződik. 1974-ben például 207 holttestet halásztak ki a tengerből, de senki sem tudja, hányat sodort el az ár és hányat fallak fel a cápák. Az úszás a szabadságért rendkívül kockázatos vállalkozás. A hong-kongi “Standard” című lap 1974 végén megrázó tudósítást közölt két fiatal kínai szerelmes végzetéről. A leány 19 éves volt, a fiú 23. Kínában nem tudtak összeházasodni, mert az ottani törvények a házasságkötést leányoknak csak 25, fiúknak pedig 30 éves korukban engedik meg. Elhatározták, hogy nem várnak addig,, hanem kiszöknek. Csatlakozott hozzájuk még egy fiatalember. Egész hétig gyalogoltak a hegyeken át, míg a tengerpartra értek, ahonnan aztán úszással folytatták útjukat. 5 órai úszás után a szerelmes ifjú eszméletét vesztette a vízben. A leány s a másik ifjú még 8 órán át úszott, amíg végre szabad földön partot ért s a leány rájött, hogy társával már csak szerelmes holttestét sikerült kimentenie. 1971 óta Kínából engedéllyel is ki lehet vándorolni. Az öregeket és betegeket, akiknek termelői értékük nincs, kiengedik. Számuk az első évben 2500 volt, ami három évvel később, 1974-ben már 55,000-re növekedett. Ekkor a hongkongi kormány kérte Kínát, csökkentse a kivándorlási engedélyek számát. Az “úszás a szabadságért persze szakadatlanul tovább folyik, mert a kínaiak számára Hong Kong a “földi mennyország”, ahol valóban szabadság és jólét várja őket, sokszor azonban a lakáshiány és a munkanélküliség leküzdhetetlen nehézségekkel teszi próbára elhatározottságukat. A Pime-misszió mindenképpen igyekszik a menekülteknek segítségére lenni. Azt vallja, hogy ahol 4 millió lélek elfér, még mindig akad hely egynek. Az az ember, aki kénytelen hazáját elhagyni és új környezetben új műveltséggel, gyakran éhséggel és betegséggel találja magát szemben, valóban rászorul a keresztényi szeretetre. Az ilyen embert segíteni kell, hogy megtalálja boldogulását az új társadalmi rendben és bizalmát önmagában is, embertársaiban is. Az ilyen embernek arra van szüksége, hogy emberként fogadják és kezeljék. Nem szabad elfelednünk, hogy Krisztus azonosította magát a külföldivel, amikor azt mondta: Vándor voltam és befogadtatok (Máté 25-35). (Akinek módja van rá, támogassa a Pime-misszió munkáját s küldje el adományát a következő címre: Pime Missionaries, 9800 Oakland Avenue, Detroit, Mich. 48211.) MEGHÍVÓ A W.S.-l MAGYAR EV. OLTÁREGYLET 1976. március 7-én, vasárnap du. 2 órai kezdette* az egyház Nagytermében (W. 98 és Denison). tartandó kártyapartis FÁNKDÉLUTÁNJÁRA é ó * Frissen süh fánkot szolgádnak fék * Adomány $1.25. * Sorsolás szép nyereményekkel. Mindenkit szeretettel hívunk. A május 22-én, a Szent Kereszt Rk. I emplom KIMAGASLÓ KULTURESEMÉNY CLEVELANDBAN A MAI MAGYAR LIRA EGYIK LEGJELESEBB MŰVELŐJE FÁY FERENC IRODALMI ESTJE március 13-án, szombaton este 7 órakor lesz a Nyugatclevelandi Magyar Evangélikus Egyház nagy termében ( W. 98th Street és Denison Avenue sarok). KÖZREMŰKÖDNEK: Kerecseni-Kis Márton, valamint Piszkó Tivadar előadóművész, a Nemzeti Színház v. tagja. Belépődíj nincs, de a költségek fedezésére szíves adományokat kérünk. Műsor után a nagyközönségnek alkalma lesz a költővel találkozásra. Háziasszonyaink kávét és süteményt szolgálnak fék NOGUCHI A clevelandi szépművészeti múzeum (The Clevela nel M useum of Art) a Case Western Reserve egyetemmel együttesen még a múlt évben Sculpture Directions 75 címmel előadásokat és kiállításokat rendezett, amelyeknek keretében november hó folyamán került volna sor a nemzetközileg jól ismert, kiváló szobrász, Nogucsi Isamu előadására, amely azonban a művész betegsége miatt akkor elmaradt és csak most, február 8-án hangzott el a múzeum előadó termében. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban érdemes az előadóról elmondani, hogy tulajdonképpen nem japán, mint ahogy neve mutatja, hanem amerika felfogás szerint igazi amerikai, mert 1904-;ben a kaliforniai Los Angelesben született, mint ilyen tehát még az elnöki méltóságra is pályázhatna. Valójában japán amerikai. Édesapja vérbeli japán, édesanyja amerikai (valószínűleg szintén japán) volt. Megszületése után szülei hazamentek s így Isamu gyermekkorát ősei földjén, Japánban töltötte. Csak 13 éves korában tért vissza az Egyesült Államokba, hogy immár középiskolai tanulmányait itt folytathassa. 21 éves korában művészi hajlamú lelkét Brancusi Constantin szobrai ragadták el s mint az egyik legelső Guggenheim-ösztöndíjas már két évvel később, 1927-ben Párizsba ment, hogy ott Brancusi műtermében dolgozzék. Újabb két évvel később itthon volt és New Yorkban megrendezte első kiállítását, amelyet egyre több más kiállítása követett mindinkább fokozódó sikerrel. Alkotásai bekerültek a nagy amerikai múzeumokba (a Metropolitan Museum of Art, a Museum of Modern Art, a Whitney Museum of American Art, az Art Institute of Chicago gyűjteményeibe), de a japáni Kamakura múzeumába és a londoni Tate Gallery” sorozatába is. 1966-ban “Asszony GYÁSZJELENTÉS Megrendült szívvel, de Isten akaratába belenyugodva jelentjük, hogy a szeretett édesapa, nagyapa, rokon, jóbarát, a Zemplén-megyei Hernádnémetiben 1893. január 17-én született STECZIK JÁNOS 1976. fébruár 29 -én rövid szenvedés után visszaadta nemes lelkét a Terem tőjének. Drága halottunk a Bodnár A. Lajos Temetkezési kápolnában voh felravatalozva. Temetése 1976. március 3-án, szerdán volt a Szent Imre plébániatemplomban Ft. Kárpi Ferenc plébános úr áha* végzett szent misé után a Holy Cross temetőben. Gyászolják: leánya Violet Mrs. Donald Boepph és családja; unokái: Marc, Gayle, Gún és Eric; testvérei Cahf ormában: Mrs. Bauer Vera és Mrs. Gregus hona. NYUGODJÁL BÉKÉBEN! köszönetnyilvánítás iré o4#n , .vil«t.'í Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk lelke üdvéért szent misét mondattak, virágot hoztak a temetésére, halottvivők vohak, vagy kocsijukkal a temetés rendelkezésére állottak. ■ Külön hálás köszönet Ft. Kárpi Ferenc plébános úrnak a gyászszertarts lélekmegnyugtató végzéséért; Bodnár A Lajosnak a temetés kegyéletes rendezéséért. A GYÁSZOLÓ CSALÁD gyermekével című 1958-ban készült fehér márványszobrát a clevelandi múzeum vette meg és helyezte el gyűjteményében. Noguchi Isamu azonban nemcsak márványból fara gott remekműveket, hanem jóformán minden szobrászati kiképzésre alkal más anyagot, fát, követ, csontot, papírt fémet. agyagot, plesztiket, üveget és fényt is művészeti formákba varázsolt. Ezek a formák művészlelkének csak válogatott megnyilatkozási formái, amelyek mellett kivételes költői tehetségéről is többszörösen bizonyságot tett. Még tovább menően kerteket, játszótereket, városi vásárló központokat, bútorokat, színpadi díszleteket és balett-ruhákat is tervezett. Az UNESCO épületének kertjei Párizsban, a Chase Manhattan Plaza New Yorkban, a detroiti Civic Center Plaza és a Horace E. Dodge & Son Memorial Fountain , továbbá a tokyói modern képzőművészeti múzeum szökőkútjai és bejárati szobrai ugyancsak Noguchi Isamu japáp amerikai honfitársunk ritka, sokoldalú tehetségét hirdeti. Érdemes még megemlíteni, hogy Noguchi Isamu édesapja, Noguchi Yone (1875-1947) neves japán költő volt, aki 1893-tól 1905-ig élt Amerikában, ahova 1913-ban újra visszatért s 1935-ig az Egyesült Államokban, Angliában és Indiában a japán költészetről tartott előadásokat. Művei közül a Seen and Unseen (1897), “The American Diary of a Japanese Girl’ (1902), “The Sumer Cloud (1906) és a Hiroshige, a Commemoration of 2600th Anniversary of the Japanese Empire (1940) az ismertebbek. A Noguchi név harmadik híres viselőjes Noguchi Hideyo (1876-1928) japán orvos és bakteriológus volt,; aki 1901 -tői 1903-ig a Pennsylvania egyetemen, később pedig a new-yorki Rockefeller Intézetben végzett kutatásokat és tett szert nevezetes orvostudományi felfedezésekre. 1913- ban a spanyol és a dón, 1914-ben a svéd király ütötte lovaggá, 1915-ben pedig a japán Order of Merit! tagja lett. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! A múh héten nagyon sok telefonhívást kaptunk, mert a lapot nem tudtuk rendes időben postázni. Azokat, akiket nem értesíthettünk a helyzetről, most tájékoztatjuk. Kanadában a papírgyárak 1975. júliusától sztrájkoltak. Az amerikai raktárak kiürühek, és sok próbálkozás után 2 henger papírt sikerük beszereznünk. Ezeket a hengereket pénteken szállították le, délután nyomtuk, este postáztunk. A mai újságban örvendetes hírt olvastunk. A 8 hónapi sztrájk után a munkások elfogadták a 3 éves szerződést, ami biztosítja a fizetésemelésüket. Ennek megfelelően a papír ára március elsejével 20%-kai emelkedett. . . Egyben szeretnénk felhívni az előfizetőink figyelmét arra, hogy a papír, a posta kiadások emelkedése miatt jan. ívfel az előfizetésidíjat kénytelenek voltunk 12 dolláról 15-re emelni. A karácsonyi kiköltekezés miatt ezt a határidőt meghosszabbítottuk február 1-ig. Hálásak vagyunk a sok előfizetőnknek, akik ezt a kedvezményt nem vették igénybe, sőt az előfizetésen felül sajtóalapra adakozták. Hallgatólagosan a régi áron számoltuk el a befizetéseket február hónap végéig az előfizetőknek, akik a régi tarifa szerint fizették az öszszeget, de március 1 után a 12 dollárt 9 hónapra számolhatjuk eh A Sajtóalapra való adakozásokat ismételten hálásan köszönjük, mert szükségünk voh rá, hiszen “feketén” voltunk kénytelenek beszerezni két alkalommal a papírt, ami a hivatalos árnak a duplája voh. Vannak helyek, ahol a lap0t rosszul kézbesítik. Az el járást a postánál mi nem tudjuk elkezdeni, csak a sérelmezett előfizetőnk. A posta drágább lett (kb. négyszerese á tavalyelőttinek), de nem lett jobb. . . Továbbiakban is kérjük előfizetőink megértését, támogatását és új előfizetők gyűjtését. ' A Magyar Újság kiadóhivatala
