Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Vesztényi János: A magyar katonai repülés 1920-1945

) fő

)tt: 80 fő, összesen 320 fő

Havidíjasok: Tiszt: 24 fő

ROSKA (Rangosztályba sorolt katonai

я1кя1тя7пПЛ 2If

Polgári alkalmaz

Altiszt: 20 fő

RONKA (Rangosztályba nem sorolt ka tonai alkalmazott): 181 fő,összesen 201 fő

Tisztes és legénység 43 fő

Polgári alkalmazott 318 fő

Pilótanövendék 150 fő

Egyéb 292 fő

Összesen 1324 fő

Ez a honvédség akkori összlétszámának 2.1 százaléka. Ezzel szemben például a folyamőrség létszáma a honvédségnek 3.5 százaléka volt. Mégis, a LÜH állománya az 1927 évi koronatanácsi tervezetben megállapított 1181 főhöz képest némileg emelkedett. (10)

A létszámemelésen kívül változást kívántak a parancsnoklási viszonyokban is, mert a fenti hadrendbe beállított parancsnokságok közül a kiképző ezred és a MALERT forgalmi osztály parancsnoka még képes volt az alakulatait vezetni, amit azonban a Repülő Kísérleti Telep vezetőjétől már nem lehetett megkívánni, mert tanfolyamait, iskoláit, műhelyét és még egy sereg kisebb-nagyobb szakalakulatát képtelen volt kézbentartani. Itt a LÜH olyan változtatást javasol, hogy a Telepvezető csak mint repülőtérparancsnok és állománytestvalamint számadótestparancsnok működjék a csapattestparancsnokokat megillető fegyelmi fenyítő hatalommal. Minden más vonatkozásban az újonnan szervezendő parancsnokságok intézkednek.

A Repülő Kísérleti Telep új szervezete tehát a következő lehetne (11):

Az eddigi osztályparancsnokság önálló osztályparancsnokság és a következő alakulatok lennének neki alárendelve:

(a) Repülökirendeltség mint osztály, áll:

repülőrészből négy rajjal, rajonként három

repülőgéppel,

tanfolyamokból,

műhelyből és

gépkocsiosztagból.

(b) Aerotérképészeti kirendeltség mint osztály, áll:

fényképészeti csoportból, kiértékelő csoportból, műszaki csoportból és segédszolgálatból.

(c) Rádiókirendeltség mint század, áll: kiképző csoportból (gonio, földi és légi), kísérleti csoportból, repülő-meteorológiai állomásból és segédszolgálatból.

(d) Repülőgépjavítóműhely mint század két részre tagozódik, úgymint: anyagvizsgáló és szerkesztési csoportokra, továbbá

üzemi csoportra, amely a motor- és sárkányjavító műhelyekből, valamint a szereidéből áll.

A Repülőgépjavító műhely parancsnoka alá tartozik még a raktár és a

REMOSZ (REpülőgép- és MOtorSZerelő) iskola parancsnoka alá rendelt 2.—4. REMOSZ évfolyamok.

91

(e) Repülökísérleti Állomás mint század áll: navigációs csoportból, bomba- és fegyverszaki csoportból és a gépberendező csoportból a szerkesztő és a műszaki részleggel.

Ennek a tervnek a jóváhagyására értekezletet hívnak össze 1929. június 12-ére. A VKF 1. (hadműveleti) osztályának még ez a megoldás sem tetszik mondván, hogy a sóstói telep alakulatai annyira különböző feladatokat látnak el, hogy (azoknak) egy parancsnok alá rendelése még így sem célszerű. Mert például felriasztás esetén ez a telep állítja fel a 3. KF, a 11. TF és a 22. V századokat, a Repülőgépjavítóműhely I. és II. osztályát, stb. A VKF azonban más véleményen van, mert szerinte az ilyen szakkérdések megoldását a LÜH-re kell bízni. "Az emberéletért közvetlenül a LÜH felelős, nem lehet tehát az ilyen intézmények részletkérdésébe nekünk beleszólni." Amiben nyílván igaza is volt.

A megalakítandó Légierők helyzetét a felső vezetés szempontjából is tisztázni kellett; elsősorban biztosítandó a HFP (Honvédség FőParancsnoksága) irányító szerepe a kiképzésben és a személyi ügyekben.

Ennek a kérdésnek a tanulmányozását a VKF 1929. szeptember 28-án rendeli el a következő irányelvek alapján (12):

Eddig a LÜH részére az 1924-ben kiadott szervi határozványok voltak érvényben. Vagyis :

(a) A LÜH a Kér. Min. (Kereskedelmi Minisztérium) keretében felállított központi hatóság,

(b) mint a Kér. Min. szerve a polgári légiforgalom ügyeit intézi,

(c) a HM-nek "önálló ügycsoportja", közvetlenül a