Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Szentgyörgyi Géza: Kenéz Endre repülőmémök és a m. kir. honvéd Légierő 2. sz. Repülőgépjavító Műhelye
zán a REGVI-nél, majd bombázó alakulatoknál szolgál Szombathelyen.^) Különböző magánalkalmazotti tevékenysége után 1937. május 1-től mint okleveles gépészmérnök, szerződéses polgári alkalmazottként kerül a m. kir. Légügyi Hivatalhoz, határozatlan időre. (8) A Repülőgép Átvételi Bizottságnál (RÁB) dolgozik. Részt vesz a Junkers Ju.86K-2 bombázó repülőgépek Légierő részére történő átvételében. Ezt a típust nagyon megkedvelte. Közben, 1937-ben és 1938-ban tartalékos szolgálatot teljesít Veszprémben az 1/3 vadászszázadnál, akikkel Karcagon volt kihelyezésen. (9) 1939-ben a Légierő Parancsnokság hivatásos állományba veszi mint műszaki segédtisztviselőt, repülőgép ellenőrként. (10) 1940. március 1-én lép elő műszaki tisztviselővé (11), egyidejűleg megkapja a Légierők Parancsnokságától a parancsnoki kinevezést a 2. sz. Önálló Repülőgépjavító Műhely élére, Tapolcára. (12) Műhelyparancsnoki beosztásában éveken át — míg megfelelő szakembert nem kap — ellátja a berepülői feladatokat. (13) A műhelyben dolgozó katonák és polgári személyek között kialakult a szóbeszéd : "Ha Kenéz százados úr repül, leszálláskor mindig először a bal futót teszi le. Messziről fel lehet ismerni leszállásairól." (14) Ellátta a csapat repülő műszaki szolgálat ellenőrzését. Nagy szakértelemmel vette kézbe a repülőtér elektromos- és vízellátásának, a csatorna- és vízelvezető hálózat üzemeltetésének és a kapcsolatos építési munkáknak az irányítását. (15) Ez időben Tapolca a Légierő fontos támaszpontja. Itt állomásozik a 4. bombázó ezred parancsnoksága, valamint a 4/1 bombázó osztály a 4/1 "Isten nyila" és a 4/2 "Isten kardja" századokkal, 9-9 db. Junkers Ju. 86K-2 bombázógéppel. Az osztály gépállományába tartozott még egy Hungária, egy Heinkel HD-22-es, egy Focke Wulf FW.58-as "Weihe", egy Bücker Bü. 131 "Jungmann" és egy Domier Do.23 típusú repülőgép. Ä 4. bombázóezred parancsnoka Fráter Tibor ezredes, majd Orosz Béla alezredes volt, a 4/1 bombázó osztály parancsnoka Kazay Kálmán őrnagy, majd Mocsáry István százados volt. Segédtiszt Ghyczy Tihamér főhadnagy. A 4/1 század parancsnoka Telbisz Lóránt százados volt, a 4/2 századé Vitán Béla százados. (16) A 2. sz. Önálló Repülőgépjavító Műhely ekkor főként a Ju.86K-2 bombázógépek műszaki kiszolgálását végezte. A műhely fő részlegei : sárkány-, motor-, légcsavar-, lakatos-, szerszámgép-, kovács-, hegesztő-, műszerész-, villanyszerelő-, rádió-, festő és kárpitos-, gépkocsiszerelő- és fegyverműhely alosztályok. (17) A műhely létszáma ekkor 45-60 fő, melyből 15-20 fő katona, 30-40 fő pedig polgári alkalmazott volt. 1940 nyarán Hazánk és Románia között kialakult feszült katonai helyzet miatt Honvédségünk és természetesen Légierőnk is felvonult a keletmagyarországi kiindulási pontokra. Az osztály "H" (hadi) repülőtere Sajóörös mellett volt, ahová július 5-én települt ki. (18) Az osztály részt vett az erdélyi bevonuláson, terv szerint később repülőterük Szatmárnémeti lett volna. (19) A kolozsvári díszszemlén Telbisz Lóránd százados vezetésével az "Isten nyila" század vett részt. (20) Tapolcára szeptember 15-én települt vissza az osztály. (21) A felkészítésben és a gépek műszaki ellátásában a Műhely fontos szerepet töltött be. 1941 év jelentős változást hoz Kenéz Endre életében. Március 30-án feleségül veszi Szentgyörgyi Klárát, akivel haláláig boldog házasságban éltek. Felesége, később családja jelentette neki munkája mellett a nyugalmat, biztonságot. Nászútjuk még be sem fejeződött, mikor április elején kitört a Jugoszlávia elleni háború. A 4/1 bombázó osztályt mozgósították. Április 10-én Tapolcáról áttelepültek a tótvázsonyi "H" repülőtérre. 11-re virradóra erős havazás és hófúvás volt, felszállásról szó sem lehetett. Délutánra javult meg az idő és akkor áttelepültek Székesfehérvárra. 12-én bevetési parancsot kaptak, 50 kg-os bombákkal töltötték fel a gépeket és az osztály elrepült a megadott cél felé. Útközben rádión parancsot kaptak a visszafordulásrsa. Az "Istennyila" század vette a parancsot és visszarepült Székesfehérvárra. Két nap múlva újabb bevetési parancsra röpcédulákat szórt egy gép jugoszláv terület felett. Visszarepülés közben Kecskeméten szállt le, ahol nagyon sáros volt a repülőtér talaja és a gép "billentett". Április 15-én került vissza az alakulat Tapolcára, az anyarepülőtérre. (22) A Jugoszláv háború befejeződött. A Műhely személyzetének munkája jelentősen hozzájárult a gépek harckészségének biztosításához. 1941. június 1-vel átszervezés. A 4/1 bombázó osztály két századával egyelőre Tapolcán maradt, de gépeivel a veszprémi 4/П osztályt kívánták feltölteni. 1941. június 22-én indult meg a Szovjetúnió elleni háború, melybe Magyarország június 27-én lépett be, a 26-án Kassát ért váratlan légitámadás után. Ugyanazon a napon riadóztatták a 4. bombázó ezredet. A tapolcai és veszprémi bombázó osztályok — 12-12 géppel - az ezred többi részével együtt június 27-én áttelepültek Debrecen repülőterére, ahonnan üzemanyag feltöltés után azonnal bevetésre indultak. Bevetésről visszatérve a debreceni és a hajdúböszörményi (H) repülőtérre települtek. (24) A Műhelyben dolgozó katonák és polgári alkalmazottak lelkiismeretes munkája biztosította a Ju.86K-2 bombázók kivonulását. A tapolcai repülőterekre a bombázó alakulatok többé nem tértek vissza, azokat a m. kir. 1. honv. kiképző dandár vadászrepülő kiképző osztálya foglalta el.(25) 1941 július elején a szovjet harctéren harcoló I. gyorshadtest Repülő Csoportjához került kihelyezésre a Mozgó Repülőgépjavító Üzem — az ún. "Mozgó Műhely" — Hehs Ákos rep. mérnök százados parancsnoksága alatt. (26) Kenéz Endre beosztott mérnökként 76
