Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Winkler László: Az "Öreg Puma"
A 3. Légi fényképező alcsoport tisztjei a 30-as évek elején. Balról : Genersich Tivadar, Nagy Józsa László, Heppes Aladár, Eperjesy József, Szabó Mihály, Fülöp István és Kégl Károly. (Szerző gyűjteményéből.) repülőgépen, majd mürepülő tudásának továbbfejlesztésére Mátyásföldre vezényelték Nagy Mihály százados parancsnoksága alatt repülő WM 10/a típusú "Ölyv" műrepülő kötelékbe. 1936 februárjában WM 10/a gépeikkel ők is resztvettek a téli Olimpia alkalmából rendezett repülő csillagtúrán, Bécs-Linz-München vonalon, külföldi repülőtereket is felkeresve a nehéz téli időjárásban. Júniusban pedig a Mátyásföld-i repülőtéren szerepeltek a repülőnapon, ugyanazokkal a gépekkel. Ekkor hozták az olasz pilóták a nagyon korszerű és kitűnő műrepülőgép, a Fiat CR-32 típusú vadászrepülőgép megrendelt első 26 példányát és a repülőnap után átadták azokat a titkos Légierőnek. Ezekkel a gépekkel szervezték az első "Időjelző" (vadász) repülőosztály három alcsoportját (vadászrepülő századát). Az 1/3 "Időjelző alcsoport" parancsnoka Nagy Mihály százados, elsőtisztje Heppes Aladár főhadnagy lett, Székesfehérvár, majd Veszprém repülőterén. Ekkor tervezte Heppes Aladár a vörös pumafej századjelvényt és így a vadászrepülő század mint 1/3 "Puma" vált ismertté. 1937. június 20-án az akkor már kitűnő kötelékműrepülő "Puma" század kapta a feladatot, hogy három Bücker Bü.131 "Jungmann" iskolagéppel képviselje a Légierőt a Budaörs-i repülőtér megnyitásán. Ezen a 52 bemutatón Nagy Mihály százados, Heppes Aladár főhadnagy és Tóth Mátyás őrmester szerepeltek nagy sikerrel. 1938-ban Heppes Aladárt századossá léptették elő és rövidesen átvette a "Puma" század parancsnokságát. A légiharc és kötelékműrepülés szigorú gyakorlása mellett az új parancsnok igyekezett a repülőgépeket is műszakilag tökéletesíteni. A "Standard" rádiótechnikai gyárral folytatott tárgyalásai alapján kis kettős antennahuzalok és fonetikus (beszédközvetítő) rádiókészülékek kerültek a gépekbe beépítésre a "Puma" század néhány CR-32-es vadászgépébe, elsőként a magyar vadászrepülésben. Ez a kezdetleges fonia készülék kb. 40 km-es körzetben — még erős mellékhangokkal, fütyülgetéssel, de — lehetővé tette a rádióbeszélgetést. Kedves élményként őrzi ma is Heppes Aladár fia, ifjú Aladár, hogy egyszer a Veszprém-i repülőtéren édesapjára várva rádión beszélhetett a kötelék élén repülő édesapjával. A készülékek azonban még nem voltak megbízhatók, gyakori újrahangolást igényeltek, ezért használatukat később elvetették. Az 1940 évi új hadrend szerint a "Puma" vadászszázad a 2/2, vagyis a második vadászezred második százada lett és Nyíregyházára települt át, kiegészülve a Délolasz Repülő Tanfolyamot (DRT) végzett és onnan
