Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Bánhidy Attila: Tóni bácsi visszaemlékezik
néztünk a "Mama kedvencére", minden tisztelet nélkül .... nem mint régiségre, hanem mint avult ócskaságra....Nem is tudom, mi maradt meg belőle. A sárkányból nem maradt semmi. A motorja megmaradt, mert amikor a Gerle 12 készen lett a Műegyetemen — ez 1932 őszén volt — akkor a Gerle 12-vel és a Rómával együtt ki volt állítva a 12 lóerős motor is. A Gerle 12 akkor gyönyörű szépen meg volt csinálva, ki volt vikszelve, szép barna volt a törzse, égszínkék a szárnya. Benne volt már az öthengeres, 100 lóerős Thorotzkai motor. És az öreg Szappanos mester, a bádogosunk, olyan szépen kipolírozta az alumíniumból — lágy alumíniumból, mert nem tudtunk Duralumíniumot lágyítani meg domborítani is — készült burkolatokat, hogy a Napba lehetett nézni, de arra nem ! Mi lett a sorsa a 12 lóerős motornak ? Azt csak azok tudják, akik meg tudják, vagy meg merik mondani a háború-utáni állapotok eseményeit. A Múzeumba nem került be, a jó Isten tudja, hogy hova került. Most megtörtént a baj az Oravecz gépekkel : a szárnytörés. Ekkoriban jött az új Légügyi Hivatal főnök, Wassel Károly. Itt sok minden közrejátszott. Előszörjött a királypuccs, még 1921-ben. A királypuccsnál kisült, hogy a repülő tisztikar az mind legitimista. Tehát nem a Horthy-oldalon, nem a szabad királyválasztási oldalon állt és akkor meg kellett tisztítani a repülő tisztikart a legitimistáktól. Nagyon kevés tiszt maradt meg, főleg a törzstisztek között. A régi császári és királyi nevelésben részesült tisztek mindegyike legitimista volt. Petróczy István — azt hiszem már háború előtt százados volt — egyike volt a legelső magyar katonai repülőknek, már 1912-ben repült. A háború után ő lett a magyar repülő csapatoknak a főnöke, vagy mondjuk parancsnoka (civilben voltak). Például a háború alatt Wienemeustadtban már ő volt a parancsnok, szóval nagyon agilis ember volt. Ő nagyon szerette volna megteremteni a magyar repülő ipart és nagyon erőltette az Oravecz gépek gyártását. Lett belőle két számytörés és különben is a királypuccs alkalmával a repülő tisztikar a király mellett exponálta magát. A király gépében bent ült két repülőtiszt: Alekszay és Fekete Örs. Együtt jöttek a királlyal. Nyilván megbízhatatlanok, ki kellett szelektálni a megbízhatatlanokat. Erre a szelektálásra Petróczyt nem tartották alkalmasnak, mert ő meglehetősen családias módon kezelte beosztottjait, az ő repülő "fiaival" szemben nem fog kegyetlenül eljárni és kirúgni őket a hadseregből. Petróczyt tehát nyugdíjazták és hoztak oda egy morva származású embert, Wassel Károlyt, a fene tudja milyen fegyvernemnél szolgált azelőtt, s aki — nyilván fegyvernemi irigységből — utálta is a repülőket. Kegyetlenül végre is hajtotta a "politikai" tisztogatást. Megállapította, hogy a magyar mérnökök nem tudnak gépet tervezni, tehát az egész építés leállítandó és külföldről kell gépet beszerezni. így Lampich is az utcára került. Lampichnak, aki mérnöki jövőjét is a repülésre tette fel, — rosszul jött az, hogy jött egy olyan parancsnok, aki szerint a magyar mérnökök nem tudnak tervezni. Amikor az Oravecz gép repült, ugyan akkor repült már a "Mama kedvence" is, és ott nem volt számytörés. így került Lampich — a MSrE lelke — és Wassel — a Légügyi Hivatal — ellentétbe. Lampich szidta Wasselt, mert azzal a kijelentésével, hogy nem kell nekünk magyar tervező, magyar gép, a mi — az MSrE mérnöki kara — jövőnket veszélyeztette, már előre leépítette. Mi volt az Oravecz gép számytörésnek az oka ? Volt konstrukciós hiba is. Háromtámaszú tartó volt a főtartó. Az már egy konstrukciós hiba volt, mert háromnál, különösen hogyha kinn a szerelésnél állapítják meg, hogy a három támasz mennyire lesz egyvonalban, az hiba. És a repülők, kint a repülőtéren nem tudták, hogy mi az a három támasz, de tudták azt, hogyha a gépnek a szárnya "V" alakban van szerelve, akkor keresztirányban stabilabb. Lehet, hogy egy kissé stabilabbá tették és ezáltal a háromtámaszú tartóból öttámaszú lett két terheléssel. Azután eredetileg a gép 100 LE-s Mercedes motorra volt tervezve. Beépítettek egy 230 LE-s Hiero motort. És két gépnek is letört a szárnya. Nem is volt olyan szakember, aki rendesen kivizsgálja, talán nem is akarták kivizsgálni, így lekerült a napirendről. így éltünk akkor. Ez az, ami nincs sehol leírva. Most aztán jött a baj a 20,000 pengő "szabad" pénzzel. Időközben anyagi helyzetünk javult. Az Aero Szövetség rendelte meg az első BL gépet és hozzá Thorotzkai motort — épp úgy, mint a Gerlét is. Tehát itt műszakilag, mint mérnököknek, foglalkozásunk volt : munkánk nem a bélyegakció rovására ment, hanem azért az Aero Szövetség fizetett — azok a Légügyi Hivataltól kaptak valami pénzt. így külön pénzkereseti forráshoz jutottunk. Akkor már neve volt a MSrE-nek és vonzó lett a műegyetemi ifjúság részére, mert ott pénz volt, rendezvények voltak, reprezentálni lehetett. Volt ez a Hungária Bajtársi Egyesület — ez egy jobboldali ifjúsági egyesület volt — annak volt több ilyen csoportja, azt hiszem korporációnak nevezték azokat, azok között volt egy Hunnia nevű, aminek Bresztovszky volt az elnöke. Ezek a Hunniások testületileg beléptek a MSrE-Ье, mindjárt 60 tag. Nem csináltak semmit, csak most már tagok lettek és az évi közgyűlésen szavazhattak. Kibuktatták az egész régi vezetőséget, s az új vezetőséget az ifjúsági elnöktől kezdve végig saját soraikból választották meg, mert itt most már lehetett repülni. Jöttek repülni. És még volt egy baj. Most már voltak gépeink, hangárunk is volt Mátyásföldön, megkaptuk az egyik öreg rozoga háborús hangárt. Több gépünk is volt, kellett valahogy kijárni Mátyásföldre. Addig volt egy Henderson oldalkocsis motorkerékpárja Kaszalának. A motor43
