Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Életrajzok
5 11ж^а^я11Мяу A Somorjay József emlékeiből Oxigénhiány Mit jelent ritkább levegőben repülni, oxigénpótlás hiányában. Egy tapasztalt és még tevékeny pilóta keresi a repüléssel kapcsolatos különböző történeteket, újabb szabályokat, balesetek leírásait és elemzését. Ezzel is bővíti tudását. A pap holtig tanul, meg vagyok győződve arról, hogy egy vérbeli pilóta is. Mert bizony hosszú időn keresztül sok mindent elfelejtünk, amire egyszer mégis csak szükségünk lehet. Persze ez már engem nem fog érinteni. Mint még aktív pilóta és még érvényes repülő igazolvánnyal rendelkező, az Ausztrál Légügyi Minisztétiumtól (CAA) rendszeresen kapom az összes szakmabeli folyóiratokat. A napokban kaptam kézhez az Asian Pacific Air Safety (Ázsiai Csendes Óceán Repülési Biztonság) folyóiratot. Havonta jelenik meg és nagyon tartalmas repüléssel foglalkozó cikkeket tartalmaz. Mindig várom érkezését. A legutóbbi számban egy érdekes cikk jelent meg "Beware of thin air" — Ne feledkezz meg a ritka levegőről — címmel. Minden repülő tanult erről és mégis előfordulhat, hogy ha "non-pressurized" — nem túlnyomásos kabinú — géppel repül a pilóta, amellett oxigénkészüléke sincs, kényszerül 3500 m tengerszint feletti magasság fölé emelkedni. Köztudomású, hogy a magasság növekedésével a levegő ritkul, így oxigéntartalma is csökken, minek következtében a hypoxia — magassági betegség — jelensége állhat be. Hatása egyénenként változó, teljes eszméletlenséghez is vezethet. A kevesebb oxigénellátás csökkenti az ítélőképességet, az önkritikát és az agy rugalmasságát. A HYPOXIA tünetei: fáradtság, álmosság, fejfájás, látási zavarok, csökkent önbírálat, dadogás, izzadtság, sápadtság, ajkak, körömaljak elkékülése, csökkent hallás, csökkent tájékozódóképesség, részleges, majd teljes eszméletvesztés A levegő oxigéntartalma a tengerszinten : 21 % 3000 m magasságban szükséges 31 % 5000 m 39% 7000 m 50% a rendelkezésre álló levegőből ahhoz, hogy a tengerszint feletti állapotot élvezzük, Csak ennyit általánosságban. Ez a cikk egy megtörtént repülésemre emlékeztetett. 1943/44-ben mint a müszerrepülő kiképző század parancsnokát, esetenként a Repülő Kísérleti Intézethez (parancsnoka Dóczy Lóránd hadimüszaki törzskari alezredes) vezényeltek mint pilótát a Budapest-Berlin-i futárszolgálatra. Minden csütörtökön reggel 8 órakor indult egy Junkers Ju.86- os repülőgép Budapest-Rangsdorf-Berlin Tempelhof útvonalon. Vissza szombaton délben 12 órakor indult a gép. Ez a szolgálat független volt az időjárástól. Egy ilyen repülés alkalmával az időjárás rossz volt, csak műszerrepüléssel volt megoldható. Személyzetem: másodpilóta/megfigyelő Héjjas Aurél hadnagy (századomnál repülő oktató), Újvári László zászlós rádió távirász (Újvári Laci bácsi fia, a Repülő Kísérleti Intézetnél a távirászok parancsnoka volt), egy szerelő — akinek a nevére már nem emlékszem — és két minisztériumi futártiszt. A repülés januárban történt. Oxigén pótlás (oxigénpalack) nem volt. Talán azt elfelejtették beszerelni és én sem figyeltem fel erre (szomorú !?). Csehország felett az időjárás rohamosan rosszabbodott. A felhőben jegesedés állt be. Mivel észak felé az Óriás hegységet kellett átrepülni, úgy határoztam, hogy felhő fölé fogok emelkedni. Pechemre 5000 m fölött törtem ki és kb. 5500 m-en folytattam utamat. Tudatában voltam a levegő ritkulásának, illetőleg annak, hogy oxigénhiányt fogunk érezni. Ezért még emelkedés közben és vakon repülve, hosszú, lassú lélegzeteket vettem. Eszem ágában sem volt, hogy visszaforduljak, Berlin aránylag jó időt jelentett. Kb. 55 percig (erre hartározottan emlékszem) tartottam a fent említett magasságot és csak folytattam a lassú, mély lélegzetvételeket. Héjjas Aurél — Relly — mellettem csak nevetett hangosan, megállás nélkül és kezével legyintett, hogy semmi sem érdekli. A szerelő valahogy előre jutott a pilótakabinba és közölte, hogy Újvári a padlón hempereg, hasonlóképpen a többi utas. így Drezdánál a rádióbemérést nem tudtuk végrehajtani. Csupán az előre kiszámított repülési idő után kezdtem el a süllyedést — most már minden veszély nélkül —, mert a hegyektől északra sík terület volt Berlinig, illetve Rangsdorfig. Kb. 1000 m magasságban kerültünk ki a felhőkből és látással, minden baj nélkül elértem Tempelhofot. Személyzetem addigra teljesen magához tért. Hát nem volt szerencsém ? Az első nagy repülő orvosi vizsgámon 5 és 1/4 liter levegőt tudtam behúzni a tüdőmbe. Csak akkor láttam, hogy elég sok volt, mikor a többi akadémikusok — 271
