Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Vasváry József: A debreceni repülőtér elleni román légitámadás
A debreceni repülőtér elleni román lágitáMrfái Előzmények írta : Vasváry József Az 1944. augusztus 20-án megindult szovjet 2. és 3. Ukrán Front Iasi-Kisinov-i hadművelete a Dél-Ukrajna hadseregcsoportot döntően szétverte, jórészét bekerítették. Románia kivált a háborúból és augusztus 25- én, illetve szeptember 7-én formálisan hadat üzent volt szövetségeseinek, a Német Birodalomnak és Magyarországnak. Augusztus 31-én az új román kormány ultimátumban szólította fel Budapestet, 48 órát szabva Észak-Erdély kiürítésére. Szeptember 1-én a román Nagyvezérkar kiadta a parancsot Észak-Erdély visszafoglalására (1). Németország oldalán Antonescu diktátor 27 hadosztállyal harcolt (háromszor annyival, mint Magyarország). "Kétségtelenül a németeken kívül ők adták a legtöbb katonát a keleti arcvonalra." (2) Elsősorban azért is harcoltak, hogy Bukovinát és Besszarábiát visszavegyék; később pedig azért, hogy a román csapatok véráldozatai feljogosítsák Romániát Észak-Erdély visszakövetelésére. Friessner vezérezredes, hadseregcsoport parancsnok drámaian írta le a román átállást. A német 4. légiflotta és az I. Fliegerkorps egységeinek sikerült a gépek többségét kimenteni. A 15. és 5. légvédelmi hadosztály testileg-lelkileg kimerült csapatai a folytonos harcokban átverekedték magukat a Déli-Kárpátokon. A híradástechnikai berendezések és az üzemanyag nagyrésze elveszett. Ju.52-es szállítógépekkel a veszélyeztetett személyzetet és a műszaki berendezések egy részét nehézségekkel átmentették Magyarországra. Friessner a román arcvonal összeomlása miatt Fieseler "Gólya" gépével gyakran szemlére indult. Az egyik repülőtéren kereste a parancsnokot. Rudel alezredes jött elő. "Kérésemre, hogy miért nem támadja meg az orosz páncélosokat, meglepetésemre azt válaszolta : sajnos, nincs üzemanyag, csak arra elég, hogy Budapestre repüljek tankolni — amit rögtön meg is tett." (3) A román olajbehozatal a Luftwaffe és a Wehrmacht számára létfontosságú volt, ezért a németek a románoknak 1939 és 1944 között 836 különféle típusú gépet adtak át a fronton. Ugyanakkor a magyar Légierő 1941 és 1944 között 350 különféle típust kapott. Vadászgépekből a magyar Légierő 159-et kapott, a románok 383-at. Bombázókból a románoknak 312 gép jutott, nekünk csak 87 gép. (4) A román hadüzenet idején az I. román repülő hadtest 196 géppel rendelkezett és azonnal bekapcsolódott a magyarországi harcokba (5). A román kiugráskor a német repülőalakulatok Budák, Szászrégen, Kolozsvár, Nagyvárad, Nyíregyháza, Debrecen, Marosvásárhely, Szatmárnémeti repülőterekre települtek. A vadászkötelékeket azonnal tovább irányították a birodalmi légvédelem erősítésére. Csak a I/JG 53 maradt Harder őrnagy vezetésével pár hónapig Magyarországon (6). A Magyarországra menekült hét német vadászosztály — köztük két éjjeli — számszerűen sokat jelentett volna a magyar égbolt védelmében, de a gyors áttelepülés miatt földi alapjaiktól elszakadtak, repülő benzin alig volt, hiányoztak a megfelelő irányító eszközök és a kiszolgáló berendezések. Ebben az időben magyar részről a keleti és déli területekhez nem volt bevethető harcigép. A honi légvédelemnek főleg az ország nyugati része volt létfontosságú. Az angolszászok mellett felvonult az 5. és 17. szovjet légihadsereg is. A 102. repülő dandár volt az egyetlen ütőképes front-légierő seregtest, mely az Északkeleti Kárpátok térségében volt bevetésben. A 101. "Puma" vadászosztály ekkor volt feltöltésben és ezreddé való átszervezés előtt állt. Az "amerikai szezon" idején elvérzett, sok pilótát és gépet vesztett. A magyar légtér különösen éjjel volt védhetetlen. Az egyetlen ferihegyi 5/1 éjjeli vadászszázad nem védhette az egész országot, nem is beszélve arról, hogy sem hajózói, sem gépállománya nem voltak éjjeli légiharcra alkalmasak. Még az egyenként átrepülő, Jugoszlávia - Szovjetúnió útvonalon közlekedő gépeket, az ún. "Tító-busz" járatokat sem lehetett leküzdeni. Egyedül Váton volt a német III/NJG-6 vadászosztály három századdal, mely a magyar légteret védte. Ennek az osztálynak egyik századát egyidőre az Újvidék melletti Hódságra telepítették. A támadás A román támadás, mint az előzményekből kitűnik, akkor történt, amikor Magyarország katonailag, még német szövetségi támogatással is, a földön is, a levegőben is, szinte alig volt védhető. Az esemény egyik epizódja volt a román átállásnak, mert : "A román kiugrás sikere Erdéllyel is összefüggött. A románok tisztában voltak azzal, hogy ha az átállás sikerül, Észak-Erdély nekik jut." (7) A történtekről már írtam a MSZ 1990-es évfolyamában, de csak mint Debrecen repülőmúltja egyik eseményéről. Most viszont megemlítem, hogy az elmúlt évtizedekben politikai megfontolásból, célzatossággal a 198
