Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig
hadrendben megjelent a repülő fegyvernem személyi szükséglete : 36 tiszt, 65 tiszthelyettes, 199 legénység, azaz 300 katona és 50 polgári alkalmazott. Az anyagi szükséglet : 6 gépkocsi, 18 repülőgép, valamint gyalogsági fegyverzet és hiradóanyag. Március 11-én a katonai osztály (1/A) jelentette javaslatát a repülő fegyvernem felállítására. Felállításra terveztek egy kiképző repülő századot, egy repülő futárrajt, tíz repülőtér gondnokságot és egy repülőgép javító műhely részleget a fent említett 350 fővel. A repülő fegyvernem felállítását a katonai osztály egy alapos, mindenre kiterjedő tanulmányban javasolta. Visszatekintettek benne a katonai repülés több mint negyedszázados múltjára, s javasolták, ha másként nem lehet: repülőgépek nélkül is fel kell állítani az alakulatokat. Rövid elképzelést terjesztettek elő a repülő alakulatok kiképzésére, vázolták az állomány kiválasztási szempontjait is. A javaslatot az anyagellenőrző osztály is véleményezte. Kifejtette, hogy igen fontos volna a HM Légügyi Osztály mielőbbi felállítása, mert az anyagellenőrző osztály repülésirányú tevékenysége csak ideiglenes jellegű lehet. A katonai osztály javaslatával egyetértettek. A jóváhagyott javaslat alapján megindulhatott a szervezési munka. A kidolgozott javaslat szakszerűsége a katonai osztályon dolgozó Valgóczy István vezérkari repülő alezredes érdeme volt. A szervezési munka mellett a katonai osztályon a kiképzési követelményeket is megfogalmazták 1947 márciusában. A tervezetet véleményezte a kiképzési osztály is, de javasolta, hogy repüléseket is állítsanak be, mert az őszi kezdésig a helyzet változhat, repülőgépekkel is rendelkezhetünk addigra. Egy 1946-os kormányrendelet szerint a sportrepülés főhatósága a HM kezéből átment a Közlekedési Minisztérium (KM) hatáskörébe, ezért 1947 augusztusában az utóbbi minisztérium bejelentette igényét a Belügyminisztériumnál minden elhagyott sportrepülőgépre és szakanyagra "feltéve, hogy a repülőgépre a Honvédelmi Miniszter Úr nem tart igényt." Az átirat egy példányát a HM is megkapta. A témafelelős anyagellenőrző osztály javasolta a vitathatatlanul sportrepülő anyagoknak az átadását. A katonai osztály a fenti témában egy terjedelmes, alapos tanulmányban fejtette ki nézeteit s tette meg javaslatát. Leszögezte álláspontját, amely szerint a békeszerződés ratifikálása után új helyzet áll elő, a katonai repülés létrehozása időszerűvé válik ! így semminemű repülő anyagot nem javasol a KM-nek átadni. A békeszerződés 1947. szeptember 16-i ratifikálásával a SZEB tevékenysége automatikusan megszűnt, legálisan beindulhatott a tisztképzés is. A HM 1947 júniusában felhívást adott ki a "Honvéd Kossuth Akadémia" tisztiiskolára történő jelentkezésre, amely 1947. október 1-vel indult be. A jelentkezett fiataloknak felvételi vizsgát kellett tenni a fegyvernemüknek megfelelő tárgykörből, így a repülőknek repülő ismeretekből is. A békeszerződés ratifikálása után két héttel, október 1-én a HM Katonai Csoportfőnökség Katonai Osztályán létrejött a repülő alosztály, amely a repülő szakügyeket átvette az anyagellenőrző osztálytól. Az anyagellenőrző osztály repülésirányú tevékenységét befejezte. Másfél éves ilyenirányú működése során összességében ellátta a katonai repülés képviseletének feladatát. Tevékenysége során ki kell emelni Szabó Mátyás repülő alezredes és Dr. Sárga János repülő őrnagy eredményes munkásságát. II. A katonai felső vezető szerv és a csapatok tevékenysége a HM Repülő Szemlélőség felállításáig A HM Katonai Csoportfőnökség Katonai Osztály repülő alosztálya vezetőjének Horváth Barna vezérkari századost nevezték ki. Az alosztály 1948. április 1-ig tevékenykedett. Ez idő alatt hozták létre Mátyásföldön 1947. október 1-vel a HM 15.000/1947. sz. rendeletére HM közvetlenként az "1. önálló repülő századot", a "Honvéd Repülő Javító Műhelyt" és az "1. Honvéd Repülő Gondnokság "-ot. A tiszti, tiszthelyettesi szakállományt ezen alakulatokhoz az egész hadsereg állományából szedték össze, mindazokat, akik repülő szakképzettséggel rendelkeztek. A HM-ben ekkor 25 repülő fegyvernemi tiszt és 17 tiszthelyettes dolgozott. A Kossuth Akadémián is beindult a tisztképzés. Az egyéves tanfolyamon a királyi légierő tiszthelyetteseiből képeztek tiszteket. Repülő képzettségű öt fő volt: Tóth Zoltán repülőgépvezető, Mihály István hiradó, Tóth Sándor, Berdó Imre és Rajnai Béla műszakiak. Őket 1948. augusztus 20-án tisztté avatták. A fiatal, új állomány között tíz fő repülő akadémikus volt, akik a három évesre tervezett iskolát kezdték el. Az Akadémia parancsnokság állományába szervezve volt két tiszti és egy tiszthelyettesi előadói beosztás. A főelőadói helyet, mint az Akadémia repülő tanulmányi vezetője Pálos Géza őrnagy töltötte be. A repülő akadémikusok a téli időszakban elméleti kiképzést kaptak, majd 1948 nyarán Bücker Bü.131 "Csíz"-en Mátyásföldön elnyerték alapfokú gyakorlati képzésüket. Az 1947. október 1-i szervezési rendelet szerint az "1. honvéd önálló repülő század" Mátyásföldre települt Parancsnokának Láng Andor őrnagyot nevezték ki. Állományába a tábla szerint 14 tiszt, 31 tiszthelyettes és 71 fő legénység tartozott. Szervezetébe tartozott két db. I. fokú iskolagép is, de ezekkel nem rendelkezett. Az "1. Honvéd Repülőtér Gondnokság" parancsnoka Zeöld László százados, a "Honvéd Repülőgépjavító 147
